Maros megyei életrajzi lexikon

Bata,Arad megye, 1934. nov. 15., † Szováta, 1997. júl. 23. Mv.-en temették: orvos. – Apja Nyárádremete községben volt jegyző. – Felesége: Novák Magda (1941- ), három fiúk született, öt unokája (2015-ig). – Elemi iskoláit Kisillyébe kezdte, majd a mv.-i Róm. Kat. Gimn.-ban folytatta. Az Erdészeti szakiskolát Székrlyudvarhelyen végezte (1951); tovább tanult

Ozsdola, 1896. nov. 1., † Gyimesközéplok, 1966. dec. 6.: r. k. pap. – Kézdivásárhelyen és Gyulafehérváron tanult, ahol pappá szentelték (1924. júl. 6.). Több helyen szolgált. Mv.-en káplán (1925–29). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ?: unit. pap. – A küküllőszéplaki unit. egyházközség első papja (1595). Irod.: Bölöni Domokos: Küküllőszéplak szép napja (Nú., 1999. jún. 8.); Kelemen Imre; Kénosi-Uzoni 1.,2.

Abafája,1895.,† ?: gazdálkodó. – Gazdálkodást a szüleitől tanult, majd önálló lett Abafáján. Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben az olasz fronton harcolt, megsebesült, fogságba esett, hza került (1919). Kétszer a bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt el tüntették ki. Tekintélyes polgára községének, a Gazdakör alelnöke, a ref. egyház gondnoka

1934.? † Mv., 1996. jún. 18. ? : súlyemelő edző. – F. m.: Jubileumok, sorsok, emberek (Mv., 1996). Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1996. jún. 20.)

? † Mv., 1988. júl. 2. : tanár, a mv.-i 14. sz. Általános Iskola igazgatónője. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1988. júl. 5.)

1753? † 1803. márc. 24.: R. István és Torockai Kata fia. Felesége: gyerőmonostori Kemény Drusiána/ Druzsiánna. Esküvő 1781. Leányuk R. Polixenia (1785. máj. 21.- 1803. szept. 11.), fiaik: István, felesége gr. Rhédey Klára, és Ádám, aki katonai pályát választott. – Nagyenyeden a Ref. Koll.-ban tanult és Göttingenben folytatta tanulmányait. Pártolta a tudományokat.

Mv., 1837. szept. 3., † Mikeszásza, 1897. ápr. 2. v. 5: a Johannita-rend lovagja, a m. fõrendiház örökös tagja. – R. István földbirtokos és gr. kisrédei Rhédey Klára fia. Felesége gr. Lázár Olga (1843. aug. 31.- Bp., 1902. jún. 2.), gr. Lázár Móricz és Barcsay Polyxena leánya, a Mv.-i Jótékony Nőegylet

? † ? : nemes. Testvérei: Mihály, István és Tamás. Budán kelt oklevéllel II. Ulászló királytól címert nyertek (Buda, 1514); ez az oklevél kiemeli a családnak nemesi állapotát és harci érdemeit. A család Mo.-ból Erdélybe költözött. Irod.: Nagy Bodó Tibor: A tatárjárás előtti falu reneszánsz kastélya és középkori temploma (Központ, 2016.

? † ? : nemes, földbirtokos.- R. István és Tordai Zsuzsanna fia. Testvére Lõrinc, ennek felesége, Bánffy Mária. Mind a hárman bárói rangot nyertek (Bécs, 1744. nov. 13.). Apjuk, R. István Bethlen Gábortól adományba kapta a küküllõmegyei Magyar-Bénye és felsõ-fehérmegyei Magyarózd birtokát (1626). Várkastélyt épített Ózdon, amit elzálogosított Pekri Lőrincnek (1697).

1785. máj. 21., † 1803. szept. 11. – R. Ádám és gyerőmonostori Kemény Drusiána leánya. Öngyilkos lett. Irod.: Farkas Noémi Tünde: Capulet-sorsú erdélyi lány a 18–19. század fordulóján (Korunk, 2. sz., 2011); Kis István: Radák Polikséna haláláról készített versek (Kv., 1804)

Ludány, Losonc, 1716. ápr. 24., † Gernyeszeg, 1764. jan.1. : könyvgyűjtő, mecénás, költő. – Ráday Pál II. Rákóczi Ferenc kancellárja és Kajaly Klára leánya, Ráday Gedeon huga, Bethlen Zsuzsánna nagyanyja, Teleki József (1738–1796) anyja. – Férjhez ment (1732) Teleki Lászlóhoz (1710–1778) kir. kamarás, később erdélyi főkormányszéki tanácsoshoz, aki maga is foglalkozott

Kisberivoj, 1876. nov. 11.,† Zsibó, 1952. júl. 4.: banktisztviselő. – Felsőkereskedelmi iskolát végzett Brassóban. Pályáját gyakornokként kezdte a nagyszebeni Albina Bankban (1898). Dicsőszentmártonban könyvelő a Vulturul Bankban, az Albina Bank dicsőszentmártoni fiókjának első igazgatója (1908). Az ASTRA tagja (1911). Megalapította a Românul Târnăvean c. lapot (1910), amely a politikai eseményeken kívül

? † ?: gyógyszerész. – Mv.-en gyógyszerész. Vérbaj elleni gyógyszert készített, amit Kv.-on teszteltek (1920). Irod.: Időtár 3

radnótfái család : Címeres levelet 1698. nov. 17. R. Mózes kapott. – Irod. : Kempelen

? † ? : ref. lelkész. – Kv.-on subscribált (1675 k.). A görgényi az egyházmegye notariusa volt (1677). Irod.: Ősz

Radnót, 1761. szept. 7., † ?: ?. – Tanult : Bécs-Barbareumban (1780). Irod.: Szabó-Szögi

? † ?:tanító. – Ákosfalván tanított (1739–1746). Irod.: Sipos Gábor

? † ?: tanító. – Kv.-on subscribált (1685 k.). Magyarkirályfalván tanított (1692–93). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.

? † Csávás, 1742. : tanító, ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1686). Radnóton (1689) és Gógánban (–1694) volt rektor. Később Búzásbesenyőn (1697–1713), Kerelőszentpálon (1714–15) és Csáváson (1716–42) volt lelkész. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.,2., 4.

? † ?: tanító. – Bonyhában tanított (1677). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1.

? † ?: ref. lelkész. – Felesége Kovács Erzsébet. – Mv.-en subscribált (1730). Lelkész Mezőbodonban (1745–56), Magyarherepén (1734–45), Mikefalván (1758–59), Sövényfalván (1759–64) és Boldogfalván (1764–84). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3., 4.

Nemessége 1648-ból ered. Irod.: Kempelen

Erdély egyik legrégibb, de már kihalt családa. Egy törzsbõl eredt a Gyerõffy, Mikola, Kabos és Kemény családokkal; ugyan azokkal címere is közös volt. A XVI. században közûlök Rádó György, ki neje Iklódy Zsófia jogán birtoka volt Doboka vármegyében. Három leánya maradt, kiktõl a Kemény és nagyiklódi Toldalaghy család leányágon eredtek.

1885.,† 1944.: szerkesztő, próza és drámaíró. – Újraindította a korábban megszünt Hétfői Hírek c. lapot (1931–). Szerkesztette a Déli Újságot (1932); Hétfői Naplót (1931–32), Erdélyi Déli Hírlapot (1933). Letartóztatta és megverte a Siguranta (1932). A M. Újságírók Szövetsége tiltakozott. Tulajdonosa és szerkesztője a Szenzáció c. lapnak (1935–37). –F. m.: Kató csillagot

? † Mv., : építész. – Mv. város főmérnöke, elkészítette a város háború utáni újjáépítési tervét (1947–48) (Szabad Szó, 1947. jan. 15.)

Mohács, 1880. ápr. 2., † Mv., 1960.: műépítész, okl. építészmérnök, műszaki tanácsos, alpolgármester. – Földbirtokos családból származott. A bp.-i József Nádor Műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát (1903). Mv.-en városi mérnök (1905–), majd főmérnök Flesch Adolfot követte (1912–), városi műszaki tanácsos (1918), a városi közélelmezési ügyosztály vezetője (1919). Dr. Bernády György polgármestersége

? † ?: sport irányító.-A mv.-i női tornamozgalom irányítója a MSE keretében (1928). Bp,.-en és Bécsben női testképző tanfolyamot végzett és egykori mestere Madzsarné Jászi Alice módszerével vezette a tanfolyamot. – Irod. : Időtár 3

? † ?: ?. Irod.: Statutul Societăţii Vânătorilor Diana Tg. Mureş (Tg. Mureş, 1928); Societatea de Vânătoare Apostolii Tg. Mureş (Tg. M., 1941);

? † ?: súlyemelő. – 60kg-ban ezüstérmes lett Los Angelesben (1984). Irod.: Klósz–Tolokán

→Vajdaszentivány, ?, † Majszín, 1944. okt.14.: vajdaszentiványi áldozat. – Egyik áldozata a horthysták által Felsővisóba kényszermunkára hurcolt, majd ártatlanul lelőtt 35 román és 3 zsidó embernek. Irod.: Fărăgău

Teleac, 1865. máj. 10.,† ?: g. kat..segédpap. – Balázsfalván végezte a 3 éves gimn.-ot (1884), majd a 2 éves teológiát (1890), pappá szentlték (1891. ápr. 6.). Apja, Iacob Radu, Marosteleken volt pap, mellette szolgált (1891–). Apja halála után ő lett a plébános. Irod.: Dobozi

Uzdiszentpéter,1926. aug.18., † ?: tűzér ezredes. – Tiszti iskolát a „Mihai Bravu” katonai iskolában Giurgun végzett, több alkalomma Buk.-ben vett részt továbbképzésen. Tisztként Slatinán,Caracalban, Buk.-ben, Florestien, Kv.-on, stb. tevékenykedett. Jelentős szerepe volt az R.7 A.G. katonai múzeum létrehozásában. Megírta szülőfaluja monográfiáját. – F.m. : Sânpetru de Câmpie, străveche vatră de

Monor, 1900. szept. 28., † Magyaró, 1986. júl. 1.: zenész, vándordalnok, regős, hegedűs, szakaszvezető. – Elemi iskoláját Monoron, majd Marosmonosfalun végezte. Gyermekkorától tanult hegedülni, népzenét játszott. Régenben egy hattagú zenekarnak a vezetője volt, amellyel részt vett a gyulafehérvári egyesülési népgyűlésen (1918. dec.1.). II. vh. idején a Román Rádió Ora Armatei

? † ?: MAT Securitate Tartományi Igazgatósága mv.-i hivatalában hadnagy (1962), főhadnagy (1966), Maroshévízen folytatta tevékenységét mint szekció vezető (1967). Irod.: Bartos 2012

Nagyernye, 1890., † ? : gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után apja mellett tanult gazdálkodni, önálló lett (1929–). Részt vett a közéletben , a Tejszövetkezet igazgatója, a Hitelszövetkezet és a Hangya ig. tagja, a MP tagja volt. Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben az orosz fronton harcolt és fogságba esett (1915–18),

Barót,1910, júl. 29., † Mv., 1989. ápr. 19.: r. k. pap. – Baróton, Brassóban, Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron, ahol pappá szentelték (1938. júl. 10.). Káplán Ditróban, Gelencén, Zetelakán. Plébános Magyarzsákodon (1940), Görgényüvegcsűrön (1942), h. plébános Bözödújfaluban (1942). A mv.-i gyűjtőtáborból a téglagyári gettóból mentette a szombatosokat (1944): ”Ha jól emlékszem, hetvenet hoztam

? † ?: r. k. plébános. – Szászrégen körzet ideiglenes r. kat. plébánosa és intendánsa (1809). Irod.: Dobozi

1974 † 2008. nov. 11.: orvos. – Balesetben, Bánffyhunyad közelében, vesztette életét feleségével, dr. Szalma Ildikó (Mv.,1974–2008) ideggyógyásszal együtt. – Orvos, pszichiáter Mv.-en. A Hírlap szerkesztője, a M. Polgári Párt Maros megyei elnöke, a Mv.-i Rákóczi Szövetség elnöke, mv.-i tanácsos volt (2004-ig).Feleségável autóbalesetben haltak meg. Irod.: Máthé Éva: Elhunyt R. L.

? † 1808. okt. 10.: r. k. pap. – Gyulafehérváron tanult és pappá szentelték (1783. jőn. 14.). Tanár Székelyudvarhelyen, káplán Csíkszentgyörgyön. Plébános Mezőzsomboron, majd Eheden (1805–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ?: ort. pap. – Mezőszabadban szolgált (1836–40). Irod.: Şincan 2006

? † ?: ítélőmester, földbirtokos. – Tisztségében végzett szolgálataiért Báthory Zsigmondtól (1589. márc. 18.) megerősítette tulajdonában és utódainak örökjogon hagyta Magyarfülpös birtok felét, a nemesi udvarházat. Irod.: Magyarfülpös

18.sz.,†? :A csókfalvi egyházközségnek ajándékozott egy börkötétes Thordai-féle graduált (1750). Irod.: Kelemen

1834.?, † Mv., 1899. okt. 10.: bíró. – A mv.-i kir. törvényszéken itélőtáblai bíró. Irod.: Gyászjelentő; Pálmay József

Csókfalva, 1892., †1976 ?: gazdálkodó, mérnök. – Iskolái elvégzése után gazdálkodni tanult, majd önálló lett Az első vh.-ban a 12. tüzérezredben harcolt, a Károly Csapatkereszt tulajdonosa. A MP tgaja, hazafias és kulturális egyesületek támogatója volt. Irod.: Kelemen, Székelyföld í.k

?,1871., † ?,1939. dec. : Állampénztári igazgató.Irod.: Kelemen

székely ispán 1352. nov. 23.–1355. dec. 21.- ben.: – Irod..: Székelyföld tört..1.

? † ?: katona. – Nyugdíjas őrmester (1848), elmenekült Szebenbe (1849. jan.), a vagyonát Zöld Ádámra bízta, akit letartóztattak román vagyon rejtegetése miatt, árúlónak minősítették és a városi tanács tagságáról lemondatták. Irod.: 1848–1849 Transilvania

? † ?: dr., ügyész, prefektus. – Mv.-en ügyész, a Regátba helyezték (1929). Maros megye prefektusa (1931. máj. 11.- ). Irod.: Időtár 3.; GOJM (nr. 10., 1931. mai. 15.)

Nemeskosztolány, 1670. szept. 8., † Mv., 1734. júl. 5. : bölcseleti és teologiai doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár. – A trencsényi jezsuita gimn.-ban volt novícius (1687–). Tanította a grammatikát, ékesszólástant és bölcseletet Nagyszombatban; ugyanott a teologia tanára volt (–1723); azután négy évig Rómában magyar gyóntató; a magyar nyelven kívűl megtanulta az