Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: katonatiszt. – Elhagyta Mv.-t a kivunuló csapatok utóvédjeivel (1849. drc. 31). Letartóztatták Zöld Elek városi tanácsost aki rejtegette R. J. javait és segédkezet nyújtott szökésében (1849). Irod.: Időtár 2

? † ?: kereskedő. – Üveg, porcellán és háztartási cikkek áruháza volt Mv.-en, elvállalt épületüvegezést és képkeretezést is (1912 k.). Irod.: Szentgyörgyi

Mv., 1901. jan. 23., † Bp., 1980. dec. 8.: orvos, ideg- és el­megyógyász, pszichoanalitikus. – A M. Pszi­chológiai Társ. alapító tagja, az International Psychonalytical Association r. tagja. – A bp.-i egy.-en orvosi oklevelet szerzett (1928–), a bp.-i Szt. István Kórházban beosz­tott orvos (1928–), közben idegorvosi képesítést is szerzett. Bp.-en körorvos

? † ?: tanár. – A mv.-i R.K. Gimnáziumban testnevelést oktatott (1940–44 k.). Szerkesztette a Jövő nemzedéke c. Ref. Koll.-i diáklapot. Az első Maros megyei rúdugró bajnok (1943). Irod.: Háborús nevelés (Mv., 1943); R. K. Okt.–1; Raţiu: Sportul mureşan

Borsi,1676. márc. 27.,† Rodostó, (Töröko.), 1735. ápr. 8.: erdélyi fejedelem és a mo.-i szövetkezett rendek vezérlő fejedelme (1703–11). – R. Ferenc (†1676) és Zrínyi Ilona fia. Felesége: Charlotte Amália. – A nevével fémjelzet szabadságharcnak (1703–11) Erdélyben széles társadalmi alapja volt. Mv. hamar a kurucok egyik támaszpontja lett, a várost már

Szerencs, 1593. jún. 8., † Gyulafehérvár, 1648. okt. 11.: erdélyi fejedelem (1630–48). – Felesége: 1. Bethlen Margit, 2. Lorántffy Zsuzsanna. Fiúk: György, Erdély fejedelme (1648–60). – Az erdélyi rendek Segesváron választották fejedelemmé (1630. dec.1.), amit a szultán jóváhagyott (1631. jún. 1.). Az erdélyi rendekkel rossz viszonyban volt. Ifj. Bethlen István

Kv., 1927. jún. 5., † ?: orvos. – A középiskolát Kv.-on (1946), az orvosi egyetemet Mv.-en (1952) végezte. Előszőr körzetiorvos, majd Marosszentgyörgyön balneológus (1952–59) ; Nagyváradon a Május 1. Szanatóriumban fizoo terápiás szakorvos (1959–63) ; a MOGYI Balneológia-Fizioterápia Katedráján tanársegéd (1963–68), valamint főorvos a Fizioterápiai Klinikán (1963–68) ; szakorvos a 2. számú Poliklinikán (1ö68–89).

Dés, 1926. szept. 7., † Mv., 2005. május. 27.: orvos, reumatológus, egyetemi előadótanár.- Középiskolát szülővárosa állami gimnáziumában végzett és Kv.-on érettségizett (1945), a mv.-i OGYI-ben nyert orvosi oklevelet (1952), az orvostudományok doktora (1967). Oláhszentgyörgyön a fürdőszanatórium igazgatója (1953–59), majd Félixfürdőn a gyermekszanatórium alapítója és főorvosa (1959–62). A MOGYI balneofizioterápiai tanszékén tanársegéd

Lukafalva, 1862. okt. 27., † Havad, 1935. okt 16.: ref. lelkész. – Apja pap. A gimnáziumot a mv.-i ev. ref. kollegiumban (1880), a teologiát Nagyenyeden (1884) a papi vizsga letételével végezte, majd a marburgi (1884–85) és az utrechti (1885–86) egyetemen tanult tovább. A szünidőkben beutazta Német-, Olasz-, Francziaországot, Belgiumot és Hollandiát.

1860, † Galambod, 1908. jan. 31. ? : ref. lelkész Galambodon. Irod.: Bakó Zoltán: Évkezdet 101 esztendeje (Vásárhelyi Hírlap, 2009. febr. 13.);

Besenyő, 1908. dec. 31.,† Mv., 1983. jan. 26. : tanító, tanár. – Orosz tanár volt és idegenvezető. A mv.-i 4-es sz. középiskolában tanított (1950-es években). Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1983. jan. 29.)

Felsőcsernáton, 1891., † ?: körjegyző. – A család a nemességet II. Rákóczi Györgytől kapta. Jegyzői oklevelet szerzett (1912), Gyímesfelsőlokon kezdte pályafutását, azuzán Nagysármáson, Vargyason. Jászapátiban és Alsócsernátonba került, majd Mezőerkeden tevékenykedett (1940–). Irod.: Székelyföld í.k

? † ?: ?. – Felesége: kibédi Sándor Luiza (1856.? – Maroscsapó, 1927. jan. 24.). Gyermekei: R.-T. István, felesége tiszaújhelyi Újhelyi Neszta; Kálmán, felesége Gyulay Karolina; Róza alvinci Szegedi Dezsőné. Irod.: Gyászjelentő

1879.? † Mv.,1941. máj. 4.: tisztviselő. – Testvére: rakssai R. T. Róza. Felesége: szentdömötöri Gyulay Karolina. Leányuk: R. T. Vilma tarcsfalvi Pálffy Szilárdné. – MÁV főtisztviselő. Irod.: Gyászjelentő

? † ?: várnagy. – Görgényi várnagy együtt Ramocsai Mihállyal.. – Báthori István székely ispán figyelmeztete őket és Marosszék bíráját, kapitányát, hogy tartsák be Székelyvásárhely/ Mv. jogkörét, a szabadságjogokat (1481. ápr. 9.). Irod.: Székelység

Nagyenyed, 1932. febr. 19., † ?: történész. – A kv.-i BBTE-en végzett történelem szakot, doktorált (1986). Az Állami levéltár nagyenyedi fiókjának megalapítója, vezetője (1955–62), majd a mv.-i Állami Levéltár igazgatója (1962–90). Ebben a minőségében tonnányi levéltári dokumentumot mentett meg a zuzdába küldéstől. Kutatóként több mint 300 cikket, tanulmányt közölt helyi és

Nagyvárad, 1921 júl. 20 † Tel-Aviv, 1993. dec.2.: újságíró, szerkesztő, színházi rendező, színházigazgató. – Szülővárosában érettségizett (1940). A második vh.-ban munkaszolgálatos, az Egység c. kv.-i hetilap munkatársa (1946–49). Kritikái jelentek meg az Utunk, Korunk, Igaz Szó, Új Élet, Vörös Lobogó, Igazság, Előre hasábjain.1950-ben vállalkozott először rend.-i feladatra. Színpadra állított egy szovjet

? † ?: mérnök, tudományos kutató. – A Mv.-i Marhatenyésztő és Kutató Intézet igazgatója (1962–65), amelynek székhelye Marosszentgyörgyön működött. Irod.: Lucrări ştiinţifice

? † ?: tisztviselő. – A Mv.-i Kereskedelmi és Ipar Kamara Ideiglenes Bizottságának tagja. A Szovjet Parancsnokság városunkból való távozásakor részt vett a nekik (1944) átadott ingó és ingatlan javak visszaszolgáltatásában (1945. okt. 28.). Irod.: Nan: Camera de comerţ

1913, † ?: szerkesztő. – A MAT-ban megjelenő román nyelvű lap, a St. R. főszerkesztője (1. sz., 1952. szept. 3.- 620. sz.,1958. jún. 30.). Irod.: Bottoni 2006; Poptămaş–Mózes

? † ?: g.kat. pap. – Faragóban szolgálata idején létezett az Arkangyaloknak ajálott g.kat. fatemplom (1853–) Irod.: Fărăgău

? † 1827: görög kat. pap. – Középiskolát és teológiát Balázsfalván végzett, majd itt lett tanár (1799–1804), plébános Mezőszilváson (1804–), majd Mezőszentmárton esperese. Irod.: Comşa; Comşa–Seiceanu; Todea 2013

? † ?: tanító. – Uzdiszentpéterben tanított (1933–50). A II. vh. előtt a tusoni Nemzeti Gárda parancsnoka, aki a 82. gyalogezredben tisztként szolgált, főleg az ifjak kiképzésével foglalkozott. Irod.: Sânpetru de Câmpie

Kisfülpös, 1798., † Mv., 1849. máj. 18.: ort. lelkész. – Szülőfalujában szolgált (1842- 49), és néptribunként tevékenyen bekapcsolódott az 1848-as eseményekbe, C.Romanu -Vivu bizalmi embere volt. Felvette a harcot a falu fosztogatóival. Kötél általi halállal halt meg. Irod.: Regh. Cult. (10., 2010); Transilvania 1848–49

? † Görgény, 1708: kurucvezér, kapitány. – A görgényi vár utolsó kapitánya. Görgény vára alá 500 gyalogos és 500 lovas labanc érkezett, ágyukkal bombákkal. A vádők között volt a várban Rákóczinak 100 palotás hajduja és egy kevés erdélyi nép, élükön Rátoni Istvánnal, akinek leleményessége és hősiessége, nem ismert határt (1708). Leszedette

? † ? : néptanító. – A búzásbesenyői Művelődési Ház felvette a nevét. Irod.: Maros megye

A családból R. Péter nyert nemeslevelet Apafi Mihálytól (1679. jún. 9.). Irod.: Kempelen; Pálmay

Lécfalva, 1890.,† ?: ref. lelkész. – Családja Bethlen Gábortól kapta a nemességet (1622). Felesége: Merza Frida. Gyermekeik : Erzsébet, Éva, László, István. – Tanulmányait Sepsiszentgyörgyön és Kv.-on végezte (1916). Székelyudvarhelyen volt segéd lelkész, majd Petrilla, Lónyai Bányatelep lelkésze lett, szolgált még Magyargyerőmonostoron és Koronkán, onnan került Csejdre (1920–61), ahol az IKE ig.

? † Rápolt, 1715. nov., 24.,: birtokos. – Férje: Jósika Imre, Torda vármegye főispánja. Irod.: Gudenus; Nádudvari Péter: Hermon kis hegye…Halotti beszéd Rápolton, 1715. nov. 24. (Kv., 1717)

→RÁCZ Zoltán

→CSERGŐFFY

MAROSI Márton

? † ?: tanító. Székelycsókán tanított (1911–12). Irod.: Székelycsóka

Kövesd, 1874., † 1938.: tanár. – Tanári vizsgát tett magyarból és latinból (1898); azóta ev. ref. főgimnáziumi tanár Székelydvarhelyen, majd Bp.-en ref. főgimnáziumi tanár és igazgató. Cikkei a székely-udvarhelyi ev. ref. kollegium Értesítőjében, a M. Szóban, Protestáns Szemlében, Egyet. Philol. Közlönyben, M. Paedagogiában. Irod.: Rugonfalvi Kiss; Szinnyei

Kelementelke, 1922. aug. 10., † Kelementelke, 2008. jún. 16.: tanár. – Mv.-en végezte a tanítókőpzőt. Tanár és községi tanácsos Kelementelkén. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2008. jún. 18.); RMKK

? † ? : ref. esperes. – Felesége: Gönczi Gizella. Gyermekeik: R. Árpád, Béla, Gizella, Margit, Piroska, Zoltán (1873.? – Mezőkövesd, máj. 27.). – Mezőbándi, nyárádszeredai lelkész. A Marosi ref. Egyházmegye esperese (1896–1913). A mv.-i Ref. Koll. előljárósági tagja (1905–10). – F.m. : társsz.: Vass Tamás mv.-i ref. lelkész emlékezete (Mv., 1899) ;

Székelybő, 1914., † ?: kereskedő, népi költő. – Apja Apor Lázár br. Vincellére. Verses kötetei jelentek meg.- F. m.: Élnivágyó hangok (Kv.,1940); Muzsikáló lélek ( Kv.,1943), antológ.: Őstehetségeink : Lírai antológia (Bp., 1940). Irod.: Fülöp–Ferencz; Papp-Szente

Marosludas, 1875. jan. 25., † Zalatna, 1952.: orvos. – Kv.-on az Unit. Főgimn.-ban tanult, a FJTE-en (1893–97) és Bp.-en végezte az orvosi egyetemet, ahol doktorált (1898. szept. 29.),A Nyugati Kárpátokban orvos Zalatnán (1898–). Részt vett a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Nagy általános műveltségét és természet szeretetét kamatoztatta az ASTRA

→FÜGER VON RECHTBORN, Max

Kv., 1822. nov. 17., † Pest, 1864. jún. 1. : bölcseleti és jogi doktor, egyetemi rendes tanár és a MTA levelező tagja. – A gimnáziumot szülővárosában végezte (1835), bölcseletet tanult majd doktorált (1837) Pesten. Visszatérvén Kolozsvárra, a jogi tudományokat hallgatta (1839), a szokásos joggyakorlat megszerzése végett Mv.-t kir. táblai jegyzőnek felesküdött, és

Biharfélegyháza, 1885. márc. 26., † 1944 : bankigazgató. – A felsőkereskedelmi iskola elvégzése után banktisztviselő lett, külömböző pénzintézeknél dolgozott.. A nagyváradi Leszámítoló és Pénzváltó Bankhoz került (1902), majd a mv.-i Leszámitoló Bank R.T. vezérigazgatója lett. (1921). A vezetése alatt álló intézmény 1900-ban alakult, azután Koronás Takarékszövetkezet néven, majd Mv.-i Magyar Bank és

Mv., 1923. ápr. 22., † Köln, 2009., jún. : fogorvos. – Mv.-en tanult az izraelita iskolában, az Al Papiu Ilarian Líc.-ban és a Ref. Koll.-ban, ahol érettségizett (1941). Inas, majd segéd volt a Gergely Sándor fogtechnikai laboratóriumban (1941–42), Bp.-en is dolgozott mint segéd. Munkaszolgálatos egy nagybányai egységnél (1944–). Az apja és Klára

Szabéd, 1889 nov.15. † Bp.,1986 márc. 9 : jegyző. – Felesége: Tokay Ilona. – Elemi iskolába Szabédon, középiskolába a székelykeresztúri Unitárius Gimn.-ba járt. Jegyzői tanfolyamot végzett. Ő a tizedik, a legkisebb gyermek a családban. Még csak 7. gimnazista, amikor édesapja 1905-ben meghalt. Egyetemi tanulmányok végzésére nem is gondolhatott. Egy jegyzői

Torda, 1845. nov. 25., † Mv. 1905. jún. 7.: unit. lelkész, költő. – Szabédi László anyai nagyapja. Felesége bölöni Nagy Amália (1852–1921), tíz gyermekük közül Emma, Szabédi László anyja, Ödön gyógyszerész és költő.Tanulmányait szülővárosában kezdette és a kv.-i Unit.Koll.-ban folytatta (1862–). A koll.-ból kilépett és elment Lengyelországba, hogy a lengyelek

→ABRUDBANYAI Ödön

? † ?: adományozó. – Feleségével ezüst serleget adományozott a szőkefalvi ref. egyházközségnek Olga leányuk születésekor (1911. febr. 10.). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

Címerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. Irod.: Kempelen

Uzdiszentpéter, 1913., † Kv.,1965.: gör.-kat. lelkész, hadnagy. – Tiszti iskolát Ploiesten a tartalékos gyalogosoknál végzett, azután Kv.-on a gör.-kat. teológiát. A II. világháború kitörése után alhadnagykét besorozták (1941). A 92. gyalogezred parancsnokaként harcolt a keleti fronton (1942 máj.). Hősiességéért kitüntették: „ Coroana României”, „ Spade şi Panglică de Virtute Militară”cl.

? † ?: mv.-i vállakozó. Irod.: Dorn Alexander : Die Protokollirten Firmen Österreich-Ungarn… (Wien, 1892)

? † ?: mv.-i vállalkozó. Irod.: Dorn Alexander : Die Protokollirten Firmen Österreich-Ungarn… (Wien, 1892)