Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: tanító. – Székelycsókán tanított (1770–79). Rigmányban lévita (1794–1817). Irod.: Imreh Barna; Székelycsóka

Kv., 1813., † Kv., 1858. jan. 6. : ev. ref. főgimnáziumi tanár. – A gimnáziumi és bölcseleti tanulmányait a helybeli ev. ref. iskolában elvégezvén, a törvény és hittudomány hallgatására Nagyenyedre ment. Rendes tanulmányai mellett egyik előkelő úri háznál nevelősködött, hol Erdély kitűnő férfiaival ismerkedett meg. Végezvén tanulmányait, köztanító az akkori 7.

? † ?: segédtanító. – Szászrégenben az etmológisták segédtanítója. Saját költségén a német akadémiákra ment tanulmányútra (1684. aug. 23.–). Kv.-on lektor. Irod.: Kénosi-Uzoni 2.

Szászrégen, 1878. aug. 22., † Mv.,1918. dec. 16.: katonatiszt. – A mv.-i honvédgyalogezred főhadnagya. Szolgálati időben szerzett tüdőgyulladás okozta a halálát. Irod.: Reghin, militari

Szászrégen ? † ?: ?.– Tanult Kv., Szeben, Wittenberg (1721). Irod.: Szabó-Szögi

? † ?: kereskedő. – Faraktár-tulajdonos. Az első 25 magán távbeszélő előfizető egyike volt Mv.-en (1893). Irod.: Kuszálik–Zalányi

Mv., 1836., † ?: orvos-sebészdoktor, állat-egészségügyi felügyelő. – Testvérei: R. Kálmán; R. József; R. Laura Berekszászi Józsefné; R. Anna Szathmáry Miklósné; R. Etelka. Felesége: Bartók Károlina (1836.? – Kv., 1885. aug. 12.).Leányuk: R. Irma. – Szülővárosában végezte középiskoláit, azután Kv.-on az orvossebészi tanfolyamra iratkozott be és megkapta az orvos-sebész-oklevelet (1854–57). Kv.-on

? † ?: szállásmester. – Mv. városi vezetőségének tagja mint szállásmester (1825). Irod.: Pál-Antal 2009

1805.? † Mv.,1870. júl. 24.: képviselő és kereskedő, százados honvédtiszt, gyáros. – Testvérei: R. Juliánna Neiner Ferencné; R. Károlina Apfelthaller Józsefné; R. János cs. kir. főorvos; R. Józsefné Timpernagel Amália. Felesége: 1.? : Gyermekeik:R. Sófia Bucher Miklósné; R. Lujza Lázár Jánosné; R. Lajos; R. Károly; R. Ágnes Tóth Ferenczné; R. Eliza

1816.? † Mv., 1889. nov. 20.: a mv.-i Jótékony Nőegylet tagja. – Gyermekei: R. Gyula; R. Berta Nemes Józsefné; R. Ilka dr. Soós Kálmánné. Irod.: Száva Farkas: Jelentés a Mv.-i Jótékony Nőegylet 1860/61 első évi munkálatjáról (Mv., 1862)

1836.? ,† Mv.,1883. febr. 9.: lovag. Testvére: R. József. – Felesége: Szenkovits Luiza. – Birodalmi lovag. Irod.: Gyászjelentő

Mv.,1842 † Mv.,1905: kereskedő. – Mv.-en könyv- és papírkereskedő. Könyv- és papíráru mellett mv.-i képeslapokat is árusított, majd saját maga ki is adta ezeket (1897–). Kereskedése az Apolló-palota földszintjén kínálta a Márványi Artur üzlettársával és Hajdu Sándor fényképésszel előállított képeslap sorozatokat, amelyek ma már ritkaságszámba mennek. Irod.: Csepreghy; Csepreghy 2010;

1878 † Mv., 1928. febr. 16.: lovag, bankigazgató. – R. József és Finke Jozefin fia. Testvérei: R. Mariska dr. Végh Aladárné; R. Lajos, felesége Szathmári Zsófi. Felesége: Virág Gabriella. Leányuk: Micike dr. Röder Istvánné. – A Magyar-Angol Bank helyi vezérigazgatója, tőkeemelést foganatosított (1920), a Magyar Bank ügyvezető igazgatója Réder Ferenc mellett

? † Disznajó, ?: birtokos. – Megvette a disznajói kúriát a Rhédeyektől. Felesége homoródszentmártoni Bíró Karolina. Disznajón a várban laktak (1913-ig). Katolikus káponát építettek a kúria kertjében, ott is temették el őket. Az udvarházat és a birtokok nagyrészét a holtmarosi nagybirtokos Éltető József vette meg. Irod.: Keresztes; Rhédeyek és Fráterek

? † ?: festőasztalos. – Segesváron reneszánsz stílusú templomi bútorzatot készített (16. sz.), amelyeket napjainkban is megcsodálnak, többek között a segesvári Hegyi Templomban az oldalüléseket készítette. Kelengyés ládákat is faragott, valamint a bogácsi templom stallumát (1533). Irod.: Entz Géza: Művészek és mesterek az erdélyi gótikában == Emlékk. K.L. 80; Sighişoara

1799 máj. 26., † Gyulafehérvár, 1874. aug. 6.: r. k. plébános. – Pappá szentelték (1823). A szebeni Teréz árvaház tanára, majd igazgatója (1824–), a kat. Iskolák tanfelügyelője (1836–)Kir. rendelettel megfosztották igazgatói állásától és kanonoki címétől, majd letartóztatták és 19 hónapig fogságban volt a forradalomba való részvétel vádjával (1849). Szabadulása után nrvrzték

? † ?: bogácsi borász. Irod.: Borászati törzskönyv (Bp., 1881)

Szászrégen, 1900. máj. 13., † ?: történész. – Őskorkutató, docens Tübingenben. Ásatásokat vezetett Bodensee nyirkos területeinek településein és segítségükkel kidolgozta Dél-Németo. Ujabb kőkorszakának kronológiáját, megpróbálta az erdélyi lencsés és barázdált kerámia eredetét északi befolyásra visszavezetni. Tanított a berlini egyetemen (1934–45), vezetője volt a szövetségi birodalmi előtörténelem kutatásának. Kiadta a Zeitschriften Manus

1897., † Mv., 1984. dec. 1. : munkásmozgalmi harcos. – Ko.-on kapcsolódott be a munkásmozgalomba, a RKP tagja (1932.). Lakásukat a párt rendelkezésére bocsátották, férjével együtt letartóztatták (1934). Buk.-be költöztek (1935) és folytatták a munkásmozgalmi tevékenységet, részt vett a Vörös Segély akcióiban, a Vörös Segély Bizottság vezetője volt (1943–). Felszabadulás után a buk.-i

1819., † Mv.,1890. dec. 8.: ?. – Testvére : hailingeni Hailig Gusztáv, cs. Kir. udvari tanácsos. Gyermekeik: houbloni Herb Ferenc, cs. kir. dragonyos-százados; houbloni Herb Antonia Gunesch Gusztávné; Reissmaier József cs. kir. hivatalnok; Reissmaier Oszkár cs. kir. vadász-főhadnagy; Reissmaier Eugenia Porubezky Károlyné. Irod.: Gyászjelentő

Szászrégen, 1892., † ?: villany és rádiószerelő. – Iskoláit szülővárosában végezte, majd Ungváron kitanulta a bádogos mesterséget és villanyszerelést. Fiatal korában egész Európát bejárta és több helyen praktizált. Mv.-en önálló elektrotechnikai vállalata és kereskedése volt.(1911). Az I. vh. alatt (1914. aug.–1919) frontszolgálatot teljesített az orosz és szerb harctéren, tizedes. Kitüntetése: Károly

Kabold, 1884., † ?: építész. – Középiskoláit Bp.-en végezte, ott szerzett épitészi szakképzettséget, a Műemlékek Orsz. Bizottságánál dolgozott, számos templom, kastély és műemlék restaurálása fűződik nevéhez. Gernyeszegen élt, ahol a Tejszövetkezet megalapítója és üv. elnöke, a hazafias és kulturális egyesületek támogatójaIrod.: Székelyföld í.k.

A mv.-i 6. sz. iskola tanára (1970–82), aligazgatója (1970–80). Irod.: Gimnaziul Al. I. Cuza

? † ?: kereskedő. – Mv.-en képeslap kiadó Reményi bazár néven (1907. k.), divatárú üzlete volt (1921–). Irod.: Csepreghy 2010; Csepreghy 2016; EBKL

a családból R. Márton nyert primipilárist (lófőséget) (1655. jún. 28.). Irod.: Kempelen ; Pálmay

? † ? : jegyző. – Szabédon jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Mezőbánd,1918.† Mv.,2017. márc. : tanítónő. – Mv.-i lakós. Marossárpatakon tanított (1935–42). 99.évében hunyt el.A mezőbándi ref.temetőben ravatalozták.(2017. márc.21.). Irod.: Berekméri–Gálfi; Nú.,2017. márc. 21.

? † ?: szabédi, marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon.

? † ?: birtokos. – Kökényes nemzetségbeli származású. Kozmatelke falut az erdélyi püspökségnek hagyományozta (1315). Irod.: Léstyán – templomok 1.

? † Mv., 1917. aug. 6.: R. Károly. És Paulik Borbára fia.- Marostordavármegye árvaszékének ülnöke. Irod.: Gyászjelentő

? † ?: műépítész. – Szászrégenben működött, több tamplom építészeti tervét készítette: a g. kat.ill. ma ort. templomot Görgénykakucsban (1914–23); a soropházi g. kat.- ma ort. templomot (1924). Irod.: Reghin, Protopopiat

Mezőpetri, 1876. júl. 19.,† 1923. ápr. 15.: r. k. pap, szerzetes. – Pappá szentelték (1901. márc. 24.). Káplán Gyergyóalfaluban, Nagyszebenben, Mv.-en (1904), segédlelkész, szerzetes atya. A megalakult legényegylet (1903), amelynek vezetője volt Jaross Béla plébánossal együtt. Helyettes plébános Györgyfalván, Csíksomlyón. Gimnáziumi tanár Székelyudvarhelyen (1918). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.

Görgényszentimre, ? † ?: festő. – Tanult Bécsben (1821). Irod.: Szabó-Szögi

Görgényszentimre, ? † ?: szobrász. – Tanult Bécsben (1820–25). Irod.: Szabó-Szögi

Nyírbátor, 1907. † ?: páter. – Mv.-en a minorita rendház élére nevezték ki (1943–). Irod.: Maros megyei tört.

A családból R. Mihály lustrált (1614) ; R. János primipilárist nyert (1655). Irod.: Pálmay

Erdőcsinád, 1840. jan. 3., † ?: kir. tanfelügyelő. – 11 éves korában Mv.-en a II. Gimn.-i osztályba vették föl, érettségi vizsgát tett (1857); azután még két évig maradt a kollegiumban, hol a bölcseleti tanfolyamot végezte, azután apja kivánságára a papi pályára lépett Kv-on teologiáit végzett (1859–61). Ezután egy évig gimnáziumi tanító

Balavásár, 1812. máj. 19., † 1864. márc. 29.: ref. lelkipásztor. Irod.: Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye története [kézirat]

Kv., 1939., † ?: színész. – Mv.-en végzett (1964) és a Mv.-i Állami Színház szerződtette (1964–88). – F. sz.: Mr. Healey (A. Wesker: Gyökerek); Törvényszéki orvos (Dürrenmatt: A fizikusok); Vicki Miculescu (P. Everescu: Véletlen találkozás); Vendég (L. Tolsztoj: A sötétség hatalma); Szövetkezeti tag (Csávossy –Komzsik:A fül); Altiszt (R. Rose: 12 dühös

1864.? † Nagyvárad, 1895. febr. 15. Nagyváradon temették: közgazdász. – Mv.-en a székelyföldi kereskedelmi és iparkamarai titkár (1892. febr. 15–), fiatalon bekövetkezett haláláig, öngyilkos lett Nagyváradon. Újjászervezte a mv.-i iparkamarát. Memorandumot terjesztett elő a székelyföldi vasutak kiépítése és az erdélyi műegyetemnek felállítása érdekében. – F. m.: Mo. a Balkán piacain : Statisztikai

Gernyeszeg, 1909., † ?: gazdasági intéző. – Szakiskolái elvégzése után mint gyakornok 3 évig a Regátben működött és 8 évig volt Nagyenyeden uradalmi intéző,majd Vargyason báró Dániel Ferenc uradalmának intézője lett. Az EMGE rendes tagja, számos hazafias és kulturális intézmény támogatója volt.Irod.: Székelyföld í.k.

1821.?., † Mv., 1879. szept. Erdőcsinádon temették: földbirtokos, ülnök. – Földbirtokos Erdőcsinádon. Az egyesült Maros-Tordavármegye köponti árvaszékének ülnöke. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Gyászjelentő; Pesty 2014

A családból R. Mihály és Pál primipilárist nyertek (1655). Irod.: Pálmay

Kv., 1882., † Buk., 1954.: bútorgyáros, igazgató. – Fiaik: György és Tibor. – Társult Székely Ferenccel (1910), megvásárolták Farkas Mendel gőzfűrészmalmát és asztalos műhelyt nyitottak az akkor Sándor János utca és Deák Ferenc utca sarkán (ma Dózsa Gy és Forradalom tere, a Maros mall épólt a helyére). A Székely § Réti

Csongrád, 1849. júl. 17.,† Kv., 1910. aug. 26.: mezőgazdász. – Kecskeméten, Székesfehérváron és Szegeden végezte isk.-it, majd két évig gr. Károlyi Sán­dor uradalmaiban gazd. gyakornok, ezután a debreceni, keszthelyi és magyaróvári felsőbb gazd. tanint.-ben tanult, Magyaróváron végbi­zonyítványt szerzett. Áll. ösz­töndíjjal a hallei egy.-en (1872. nov.–), a hohenheimi mezőg. főisk.-n (1873.

? † ?: tanító. – Bordoson tanító.(1940–45). Irod.: Maros-küküllői főesp.

Erdély legrégibb családainak egyike, ősi lakhelyük Retteg volt (Belső-Szolnok vármegyében), ahonnan Kis-Budakra származtak (ma : Beszterce-Naszód). R. István, az első ismert ős (15. sz. elejéről). Irod.: Pálmay

Kézdiszentkereszt, 1859. dec. 30., † 1925. dec. 7.: tanár, igazgató. – Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Gyulafehérváron tanult és Bp.-en végzett tológiai tanulmányokat. Pappá szentelték (1883. júl. 16.). Gimnáziumi tanár Gyulafehérváron, Gyergyószentmiklóson. A mv.-i r. k. gim. tanára (1899), első igazgatója (1899–1922) az új épületben (300.000 korona költséggel épült) (1905). A gimn. a jezsuita

Mv., 1932. márc. 29., † Mv., 1996. aug. 7. : ortopéd orvos. – Felesége: Fodor Sára (1934–). – A mv.-i Bolyai Líc.-ban érettségizett. A MOGYI általánosorvosi karán végzett (–1958). Körorvos Várhegyen Előadótanár a MOGYI Anatómia tanszékén (1960–71); ortopéd-traumatológus szakorvosi vizsgát tett, a 2. számú Poliklinika vezetője (10 évig), majd a Megyei

? † ?: földbirtokos. – Rettegi Klárával Pipében voltak birtokaik, amiből a földosztáskor kisajátítottak 249 nö.-t közút építése céljából (1922). Irod.: Prozan