Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: számtanácsos. – Ritter József fia. Felesége: Beregszászy Anna (1873. ? – Mv., 1911. márc. 12.). Gyermekeik: Annuska; Bandi; Margit. – Mv.-en kir. pénzügyi számtanácsos. Irod.: Gyászjelentő

Nyárádszereda, ? † ?: festő, mozaikművész. – Párizsban, Ravennában, Rómában tanult. Dániában élt (1944–) ahol mozaikkészítést tanított. Kiállított Koppenhagaban (1972, 78), Rostockban (1973), Moszkva (1974); Tel Aviv (1975); New Yorkban (1975), Bp.-en (1977). A Friends of Mosaics Art elnöke, a Gendofte Kulturális Egyesület vezetőségi tagj, a Danmark Loge kitűntetettje. Irod.: Molnár; Szabó-Kállai

Ősei szájhagyomány szerint Belgiumból jöttek. Párizsban van az előkelő Ritz szálló. A Ritz név ritka, Rist alakban előfordul a németeknél és franciáknál is. Cipőfelsőrész, lábfej-felsőrész a jelentése németül, magyarban rüst néven vették át a labdarúgók. Régi francia nyelven a kendervászonnak a neve. Ismert volt egy Charles Ritt nevú svájci születésű

Mv.,1927., + Bp., 2004. nov.11, eltemetve Mv. nov. 29:, kelmefestő, kocsmát is működtetett.

1896., † Mv., 1979.: kelmefestő. – R. Károly és Vass Mimi fia. Testvére: Sándor. – Felesége:Balog Mária. Fiaik: István, László. Az MSE a szabadfürdőben az első nyilvános versenyen Jakab János, Ritz István és Moldován Károly (1921. szept. 8.) voltak a gyüztesek. Magához vette és támogatta, fiával együtt tanítatta Bod Károlyt (ma

1864., † Mv., 1944 : kelmefestő, fürdő létesítő, vendéglős. – Mihály (1837) és Karsai Mária fia. Felesége: Vass Mimi (1868–1951). Esküvő: 1888. Gyermekeik: Erzsébet, Anna, Ilona-Zsuzsa, István és Sándor. – A Kossuth u.-ban megvolt már R. Károly kelmefestő üzeme államosításig (1883–1949). Megvett a Turbina árok a vasút és a Maros között mintegy

1874., † ? : asztalos. – R. Mihály és Karsai Mária fia. Fiúk: Mihály. – Iskoláit Mv.-en és Bp.-en végezte és az asztalosiparban szabadult fel. Segédéveinek letöltése után Mv.-en önálló mester lett (1910–), főleg épületasztalos munkákat készített, számos köz- és magán épület munkája fűződik nevéhez. Szállított bútort a mv.-i régi Városháza

1898., † 1989.: kelmefestő. – R. Károly és Vass Mimi fia. Testvére: István. Felesége: Révész Bella Irod.: Bodolai Gyöngyi: A Ritz család titka (Nú., 2016. márc. 17.);

? † Mv., 1970. máj., 13.: törzsörmester. – Meghalt a mv.-i árvíz alkalmával, életét áldozva a mentésben (1970. máj. 13.). Utca név viseli nevét Mv.-en Irod.:Ma 25 esztendeje (Nú., 1995. máj. 13.); Máthé Levente

? † ?: fafaragó és műbútorasztalos a 16. században. – Ismert műve a szénaverősi (Maros) templom díszes stalluma (1540). Irod.: Éber (1935)

Kv., 1871, † Mv., 1951.: fogorvos. – Középiskoláit és az egyetemet Kv.-on végezte (1896), főorvos dr. (1896). Részt vett az I. vh.-ban (1914–). A 712 majd a 606 tábori kórházak parancsnoka, az olasz harctéren bellunoi táb. kórházat vezette, a mv.-i katonai korház parancsnoka volt főtörzsorvosi rangban( 1918–). Az impérium váltás után

? † ?: az I. vh.-ban Mv.-en működő katonai korház ápolónőinek vezetője és irányítója (1914. szept. 7.–1915. jan. 31.), az érkező sebesültek fogadója. Aktív tagja a fronton harcoló katonák megsegítésére indított gyűjtésnek (1914. aug.). Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy; Mv. és a háború 1

? † ?: polgármester. – Fületelkén volt polgármester. A földosztáskor (1921) nem létezett a faluban nagybirtos, de a falu földjei, erdei és legelői kis parcellákban a szász lakosok birtokában és köztulajdonában voltak. A köztulajdon birtokából a betelepített román lakosoknak osztottak házhelyet, amiért az őshonos szászok hevesen kontesztáltak, nem akarták befogadni őket,

? † ?: segesvári áll. isk. igazgató. – Az EMKE alapítótagja, részt vett a kv.-i alapítóülésen (1885. ápr. 12). Irod.: Sándor

? † ?: tanító. – Radnótfáján tanított a g. kat. román tannyelvű iskolában (1875–85), azután Abafájára került, első okleveles tanítóként a faluban (1890–1929). Új iskola építésére a hívektől gyűjtött pénzt, majd kéttantermes iskolát, tanítói lakást és csemete- és iskolakertet létesített (1910). Irod.: Abafája; Costea 1999

Mv., 1904. nov. 16., † Buk., 1982. okt. 13.: munkásmozgalmi harcos. – Fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba, részt vett a mv.-i KISZ létrehozásában, a bérmozgalmak, tüntetések szervezésében, a röpcédulák és a pártsajtó terjesztésében. Az RKP tagja (1921–), küzdött a mv.-i Munkásotthon megnyításáért (1930), többször letrtóztatták, börtönre itélték. Harcolt a spanyolo.-i polgárháborúban (1936–39),

Magyarfülpös, 1886. febr. 10., † Nagyszeben, 1959. nov. 17.: tanár. – Az általános iskolát Balázsfalván (1907), tanítóképzőt Kv.-on végzett (1919), specializálta magát torna, kézimunka, szépírás, gazdaságtanra.Tanító Hétbükkön (1907–12), Magyarfülpösön (1912–14); Mezőszabad-ban (1914–19); a mv.-i M. Eminescu elemi iskolában (1919–20), helyettes tanár (1920–22), ideiglenes tanár (1922–29), véglegesítették, az Al. Papiu Ilarian Líc.

? † ?: g. kat. pap. – Ioan Bob püspök Nagyfülpösbe helyezte szolgálni (1816. márc. 14.–). Irod.: Dobozi

? † ?: ort. pap. – Udvarfalván a jelenlegi ort. templom építtetője, aki a hívek és a korabeli mv.-i polgármester, Emil Dandea, anyagi segítségét élvezte (1935–38). Irod.: Şincan 2006

Székelyuraly, 1888. jún. 8., † Mv., 1977. febr. 17.: g. kat. lelkész, esperes, kamarai elnök, kormánybiztos. – Az elemit Mv.-en végezte, Balázsfalván a g. kat. gimnáziumban érettségizett, majd teológiát végzett, g. kat pappá szentelték (1911. dec. 19.). Plébániai gondnok Karácsonyfalván (1911–14), majd Marosszentannán lelkész (1912–40). Marosszentanna hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen

? † ?: ügyvéd, önkormányzati képviselő, a Mezőgazdasági Kamara elnöke. – Mv. időközi bizottságának művelődésért felelős tagja (1929). A Mezőgazdasági Kamara elnöke (1933), egy román szövetkezet felállításán fáradozott. Irod.: Időtár 3

? † Mv., 1970., máj. 13.: törzsörmester. – Életét áldozta a mv.-i árvíz mentési munkálatai közben. Emléktábla és utcanév őrzi tettét. Irod.: Máthé Levente; Ma 25 esztendeje (Nú., 1995. máj. 13.)

? † ?: ort. pap. – Kerelőben szolgált (1941. dec. 1.- 1948. okt. 23.), távozása előtt Ioan Suciu, balázsfalvi püspök még megáldotta az új templomot, ahol szolgált (1948. okt. 21). Irod.: Şincan 2006

Cserged, 1921. jún. 29., † ?: mezőgazdasági munkás, népitáncos, énekes. – Több nemzetközi folklórfesztiválon kitűntették mint a csergedi vegyes népiegyüttes tagját. Irod.: Conţiu : Florile dalbe, flori de măr

Petele (Maros), 1889. okt. 28., † ? : erdészmérnök. – Balázsfalván tanult a g. kat. gimn.-ban Erdészeti Akad.-át Selmecbányán végzett (1914–18). Irod.: Sigmirean

? † ?: plébános, esperes. – Székelyvásárhely (Novum Forum Siculorum) első ismert plébánosa (1323, 1325,1332–36), marosszéki főesperes. A mv.-i Szent Miklós plébániatemplom plébánosaként évente tekintélyes összeget fizetett a Szentszéknek pápai tizedként (1332–33, 1335), ez volt a Székelyföld legjövedelmezőbb plébániája.Temploma a mai ref. koll. helyén állt. Sem a templomból sem a kürülötte

Fületelke, 1822. okt. 22., † Cikmántor, 1889. nov. 10.: ág. ev. lelkész. – a segesvári teol.-pedag. intézet bevégzése után népiskolai igazgató volt Szásznádason (1842–47); lelkész Hundorfon Csatófalva (Maros) (1847–54); Cikmántoron (1854–1889). – F.m. : Geschichtliche Nachrichten über die evangelisch-sächsische Gemeinde Zuckmantel. Zur Erinnerung an die Jahresversammlung des Schässburger Zweigvereines der Gustav

? † ?: mulatótulajdonos. – A mv.-i Súrlott Grádics bérlője volt (1938). Irod.: Időtár 3)

Szászrégen, 1884. ápr. 11., † Vöcklabruck, 1960. szept. 12. : fényképész, festő. – A bécsi fényképészeti kiképzés után, Besztercén üzemeltetett saját fényképészeti műhelyt (1921–44), amely a divatos fotók mellett, Beszterce-Naszód vidéki népviseleti fényképekről vált híressé. Irod.: LSS

Magyarsárd, 1860. szept. 6., † ?: g. kat. pap. – Gimn.-ot Kv.-on, teológiát Balázsfalván végzett (1887). Megnősült és Balázsfalván pappá szentelték (1888. nov. 11.). Plébániai gondnok Petelén (1889. szept. 22. –) Petelén (1889). Magyargórbóra helyezték (1890–). Irod.: Dobozi; Șematis

Nagyvárad, 1925. jún. 3., † ?: orvos, egyetemi tanár. – Felesége : Elekes Magda, orvos. -Szülővárosában érettségizett (1943), egyetemi tanulmányait a MOGYI Általános Orvosi Karán érdemdiplomával végezte (1951). Már diákkorában a kóebonctani és törvényszéki orvostani tanszéken gyakornok volt, a mv.-i 1. sz. Belgyógyászati Klinikán tanársegéd (1955–), majd adjunktus, előadótanár (1979–86). A klinika

→ELEKES Magda

1881. dec. 5., † ?: r. k. pap. – Pappá szentelték (1907. jún. 26.). Káplán volt Brassóban. Kisegítő lelkipásztor Abosfalván (1911–12). Plébános Holcmányban (1912–23). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

1926, † Dunaújváros, 2002. jan. 5: orvos. Irod.: Nekrológ (Nú. 2002. jan. 9.)

Mezővelkér, 1920. okt. 22., † Szászrégen, 1996. febr. 14.: g. kat. pap, kanonok. – Elemi iskolát a szülőfaluban, liceumot Mv.-en végzett. Érettségizett (1940). Paralizis miatt nyolc hónapig meg kellett szakítania líc.-i tanulmányait, csak azután folytathatta (1938). Szebenben az Orvosi Egyetemen kezdte felső fokú tanulmányait, de mivel elhivatottságot érzett, otthagyta az

1888, † Mv., 1940. jan. 11 : vezértitkár, alprefektus. – Görögkeleti esperes volt, az uralomváltozás után visszavonult a papi pályától és a közigazgatási pályára lépett: főszolgabíró, Marosvidék főjegyzője (1938), Maros megye alispánja, alprefektusa, közigazgatási vezérfelügyelője volt. A tartományi rendszer megszervezése után Gyulafehérvárra helyezték vezértitkárnak. A Köztisztviselők vármegyei Egyesületének alelnöke, alispán (1922),

? † ?: ort. pap. – Kisfülpösön szolgált (1977–92). Jelentős szerepe volt az új kisfülpösi ort. templom felépítésében (1977–80), plébánia házat is építtetett (1979–80). A templom belső festését Maria Popa és Matilda, tulceai szerzetes nővérek végezték (1982–83). Ikonosztászát és a farészeket az erdőidecsi Ioan Moldovan fafaragó végezte. Ez Kisfülpös negyedik

? † ? : bíró. – Egrestő falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Mezőbánd , 1893., † ?: műszaki kereskedő. – Iskolái elvégzése után a kereskedői pályát tanulta, majd önálló lett Szászrégenben. Részt vett az I. vh.-ban, ahol megsebesült. A hazafias és kulturális egyesületek támogatója volt. Irod.: Székelyföld í.k.; Reghin, militari

Marosborgó, 1878., † ?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után kereskedő lett. Üzlete volt Nyárádremetén, Vármezőben, u.o a kantint is vezette. Az első vh.-ban mint tizedes harcolt, orosz fogságba került. Irod.: Székelyföld í.k.

A Fekete drogéria tulajdonosai 1920 ban vették meg a Zieglerék házát, 1941-ben lezuhantak repülővel Váradon (1941). Irod.: Sipos

Szásznádas,1887. aug. 6., † Kv.?: orvos. – Apja tanító volt Nádason. Orvosi egyetemet Bp.-en végzett (1910), előbb Bp.-en dolgozott, majd Kv.-on orr-fül-gégész magánrendelőt nyitott (1913) és a zsidókorház orvosa lett. Több szakcikke jelent meg a Wiener Medizinische Wochenschrift c. folyóiratban. Kitüntetései: Vaskoronarend; Ferenc József Rend; három Signum Laudis érem; Német

1890., † ?: nyomdász ?. – Mv.-ről deportálták feleségével (1897–) együtt (1944. máj. 29.). – F.m. : Modern Nyomda Mv. anyag- és betűminta könyve Révész Béla R. T. üzlethelyiségében (Mv., 1940). Irod.: Fülöp–Ferencz ; Mv. zsidósága.

Mezőkapus, 1886., † ?: textil- és gyapottnagykereskedő. – Apja földbirtokos volt. – Középiskoláit Mv.- en és Gyulafehérváron végezte, majd felsőkereskedelmi iskolát végzett, és kereskedői pályára lépett : Mv.-en textil és pamutárú boltot nyitott (1915–). Munkája eredményeként első üzlete lett a városnak, jól szervezett és állandó vevőköre volt., majd gyapotosztállyal bővítette üzletét (1927),

Mv., 1898, † ?: kereskedő, parancsnok. – Mv.-en kereskedő. Részt vett az I. vh.-ban (1916–18), a román, orosz, francia fronton harcolt, megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. A Werbőczy különitményben is teljesített szolgálatot (1918–19). A zsidó nemzeti gárda parancsnoka Mv.-en az 1918-i forradalom alatt. Mv.-ről deportálták feleségével (1905–) együtt (1944. máj.

Kelementelke, 1893., † ?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után apja mellett gazdálkodást tanult majd a kereskedői pályára lépett és önálló lett (1920) Mv.-en. Az első vh.-ban az orosz és az olasz fronton harcolt, megsebesült. Mv.-ről deportálták feleségével (1893–) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága; Székelyföld í.k.

? † ?: Maros megyei birtokos, a Maros megye Képviseleti Bizottmányának tagja (1849). Irod.: Pál-Antal

Szászrégen, 1887. febr. 6., † Nagyszeben, 1958.: tanár, történész. – Apja kereskedő. A középiskolát szülővárosában az Ev. Gimnáziumban és Szászvároson a m. gimnáziumban végezte (1897–1901), kadétiskolát Szebenben végzett a gyalogosoknál. Wesskirchbe sorozták be m. kadét altisztként (1901. aug. 18.), ahol hadnaggyá lépett elő (1902. nov. 1.), főhadnagy (1919. máj. 1.),

Szászrégen, 1889. máj. 10., † Graz, 1953. febr. 4.: orvos. – Apja földbirtokos. A szászvárosi ev. gimn.-ban érettségizett. Egyetemi tanulmányokat folytatott: a grázi egy Orvosi karán (1907–10), Kv.-on (1910), Berlinben (1911). Irod.: LSS, Szabó–Simon–Szögi

Szászrégen, 1884 † ?: közgazdász, bankigazgató. – Apja birtokos.- Tanult a Lipcsei Ker. és Közgazdasági Főiskolán (1907–10), uo az Államig. Karon (1910)., ahol kereskedelmi diplomát kapott, ezután még két szemesztert tanult Lipcsében, az Erlágeni Egy. Államig. Karán (1910–11), itt bölcsészdoktorrá avatták (1911). A szebeni földhitelintézetnél dolgozott (1914–), Erzsébetvárosban a szövetkezeti bank