Szerző: Fülöp Mária
ROSMANN Izsák, § Rozmann Izsák
1890., † ?: vaskereskedő. – Iskoláit Kv.-on végezte majd a kereskedői pályára lépett és önálló lett Kv.-on (1913). Mv.-re került, fém- és hulladékvas kereskedő (1937–). Az I. vh.-ban (1915. jan.–18. okt) a 22. h. gy. e. teljesített katonai szolgálatot. Rokkanttá vált. Mv.-ről deportálták feleségével (*1890–) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: M.
RÓSNER József
Felsőbalázsfalva, 1884., † ?: olajmalom tulajdonos. – Iskolái elvégzése után a malomszakmát tanulta, majd Mezőveresegyházán malmot épített (1917), majd Tekén is malmot létesített (1936) és Besztercén is volt két malma. Az első vh.-ban mint főhadnagy vett részt de betegsége miatt felmentették. Irod.: Székelyföld í.k.
ROSNYAI Ferenc, marosjárai
1882., † Mv.,1921. márc. 17.: titkár. – R. Lőrinc és Visky Kati fia. Testvérei: R. József és Albert. Felesége: breznóbányai Mikovényi Stefánia. Gyermekeik: Margit és Pistuka. – Mv.-en a vármegyei gazdasági egyleti titkár. Irod.: Gyászjelentő
ROSNYAI Gábor
Mezősályi, 1914. márc. 8., † ?: gyógyszerész. – Gyakornok a mv.-i Rekord gyógyszertárban (1933. okt. 15.–). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013
ROSNYAI István, marosjárai
1857.? † Udvarfalva, 1927. aug. 31.: főszolgabíró. – Gyermekei : dr. R. György; dr R. Erzsike Sándor Ernőné. – Főszolgabíró Mv.-en. MTárstud.Egyesület alapító tagja (1907). Irod.: Gyászjelent.; MTárstud.Egyesület
ROSNYAI István, marosjárai; Rozsnyai Lakatos István
? † ?: Városi szenátor (1731, 1736), Mv. főbírája (1738, 1739). Irod.: Fodor–Balás; Időtár 1; Pál-Antal 2006; Pál-Antal 2009 ; Szentgyörgyi
ROSNYAI Josefus
Mezőbánd, 1784.? † ?: egyetemihallgató. – R. Ladislaus mezőbándi gazdálkodó fia. – Pesten volt sebészhallgató (1811–15). Irod.: Szabó Miklós 2005
ROSNYAI József
? † 1834.?: ? Valószínű / lehet az ő Felesége: Lukács Anna (1796. ? – Mv., 1862. ápr. 15.Udvarfalván temették el), özv. 28 évig. Gyermekeik : R. Mária Virágháti Jánosné; R. Anna Dósa Sámuelné; R. Eszter Orbán Miklósné; R. János; R. Albert. Irod.: Sámuel Aladár: Felsőcsernátoni Bod Péter élete és művei (Bp., 1899)
ROSNYAI József
? † ?: ?. – Felesége: Orbán Károlina (1816.? – Mv., 1874. máj. 26.). Leányuk: Rosnyai Klára (1847. ? – Mv., 1868. febr. 14.). Irod.: Gyászjelentő
ROSNYAI József, marosjárai
? † ?: marosszéki alkirálybíró. – Jegyző (1753), alkirálybíró (1755), a ref. koll. algondnoka (1756–97), aki a testvére R. Sámuel által Bécsben végrendeletileg hagyott (1747) 700 frt.-ot 6 % kamatra átvette és a koll.-tól még 430 frtot vett fel kölcsön (1759), mivel nem fizetett, a koll. 1330 frt-ra beperelte. Irod.: Krón.
ROSNYAI Mihály, marosjárai
1862. ? † Mv.,1886. márc. 2. Udvarfalván temették. Marosjárai R. János fia.Testvérei: R. György, felesége Fodor Emma; R. István; R. Ilona dr. Nyárádi Gyuláné; R. János. Irod.: Erdély országnak három könyvekre osztatott törvényes kömyve…(Kv., 1815); Gyászjelentő
ROSNYAI ÖTVES Ferenc; Ötves Ferenc
? † ?: ötvös polgár. – A mv.-i szabó céh számadáskönyvében találkozunk a nevével. A tulajdonképpeni családneve is a számadáskönyvekből derül ki, nevezetesen hogy a törzsökös mv.-i Rosnai (Rozsnyai) családból származott. A család ötvös tagjai Mv.-en működtek. Valószínűleg ő készítette a szabó céh második poharát, amelyik a legrégebben fennmaradt céhpohár Mv.-en
ROSNYAI SZABÓ Dávid; Rozsnyai / Rosnai Dávid
? † ?: szabómester, főbíró. – Azon 14 szabómesterek egyike eki a Basta-féle zavarok alatt megbomlott szabúcéhet a városi tanács parancsára helyreállították (1602).Mv. főbírája (1625). Irod.: Fodor–Balás; Időtár 1; Kelemen Lajos 1982; Marosszéki krónikák 1.; Szentgyörgyi
ROSNYAI SZABÓ István; Ötves Szabó István
? † ?:szabómester. – Ötves Ferenc fia. Törzsökös vásárhelyi familia tagja. A szabó céh első számadáskönyvében találkozunk a nevével (1623. máj. 14) amikor szerződtették Zetelaki Szabó Istvánhoz. Nevével 1634-ben újra találkozunk mint Ötves Szabó. Belépett a szabó céhbe (1631). Irod.: Kelemen Lajos 1982
ROSNYAI SZABÓ István; Rozsnyai Szabó István
? † ?: szabó, főbíró. – Mv.-i esküdt közösség tagja (1684), Mv. főbírája (1699, 1702, 1709). Irod.: Fodor–Balás; Időtár 1 ; K.L. Műv. tört. tan. 2; Pál-Antal 2006; Pál-Antal 2009; Szentgyörgyi
ROSNYAY Sámuel
? † ?: hadmérnök. – Tanult: Bécs-Laingrube hadmérnökit végzett (1778). Apja ülnök volt a Kir. Táblánál. Irod.: Szabó-Szögi
ROSTÁS Zoltán
1917, † Mv., 1980. szept. 26.: tanár. – Tanfelügyelő volt Mv.-en. Fia: Zoltán (Székelyudvarhely, 1964. dec. 28.- ?), szociológus, egyetemi tanár. Irod.: Kelemen; Nekrológ] (V. Z., 1980. szept. 28.)
ROŞU, Anca
? † ?: színésznő. – A Mv.Állami Színház román tagozatán működött (1963–1969). A színművészeti egyetemet Buk.-ben végezte (1961), egy évig Nagyváradon játszott, azután Mv.-re került.- F. sz.: Elena Herescu (Dorel Dorian: Dacă vei fi întrebat); Corina (M.Sebastian: Jocul de-a vacanţa); Magdalena (Al.Mirodan: Şeful sectorului suflete); Recital Tudor Arghezi; Nastasia (G.Mihail-Zamfirescu:
ROŞU, Ioan G
? † ?: belügymonisztériumi tart. őrnagy, polgármester helyettes. – A XX. Hadosztály Mv.-en állomásozó vezlrkari ezredese, valamint a katonai előképző felügyelőségen teljesített szolgálatot. Mv.-en polgármesterhelyettessé nevezte ki a belügyminisztérium (1938). A Muresul Klub elnöke (1939). Irod.: Időtár 3
ROŞU Traian
? † ?: a mv.-i poplgarmesteri hivatal főtisztviselője, főszámvevő.- Érintett volt a Dandea polgármestersége idején felmerült korrupciós botrányban (1926), fegyelmi vizsgálat indult ellene.(1931). A Városi közüzemek kereskedelmi igazgatója (1931). Felfüggesztették állásából (1932). F. m.: Legea contabilităţii publice, a controlului bugetului şi patrimoniului public =A közszámvitelről, a költségvetés és a közvagyon ellenőrzéséről
ROTARIDESZ Lujza
1898. † Mv.,1991. okt. 19. A kv.-i ev. temetőben nyugszik: zongoratanárnő, hivatalnok. – A mv.-i zeneiskola zongoratanárnője volt (–1963, majd az OGYI titkára. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1991. okt. 22.)
ROTARIU, Mircea, §
Letea Veche, 1904. júl.15., † Szászrégen, 1981. ápr. 19.: tanító. – Tanítóképzőt Iaşiban a „Vasile Lupu” Tanítóképzőben végzett. Bacău megyében kezdett tanítani Româneşti faluban (1923–24), ahonnan Maros megyébe került Görgénynádasra (1924–27), Marosfelfaluba (1927–40), Szászrégenbe az I-es sz. iskolába, ahol iskolaigazgatónak nevezték ki (1964). Nevéhez fűződik Maros megye egyik legszebb iskolájának
ROTARU, Dionisie; Rotar, Dionisie
Szeben, 1931. jún. 25., † Sepsiszentgyörgy, 2009.: főhadnagy. – A Dicsőszentmárton Rajoni Securitate-n alhadnagy (1952), hadnagy (1961), föhadnagy (1964). MAT / MMAT Securitate – Dicsőszentmárton Rajoni Securitate munkatársa (1954–65). Irod.: Bartos 2012, http://www.cnsas.ro/documente/cadrele_securitatii/ROTAR%20DIONISIE.pdf
ROTH, Andreas
Segesvár, ? † ?: tanár. – Tanult Wittenbergben (1728). Lelkész Szászszentlászlón (1744–56) ; tanár Segesváron. Irod.: Szabó-Szögi
ROTH, Arnold
? † ?: vezetője a szászrégeni szász nevelőintézetnek (1939–40), amely felvette a Stephan Ludwig Roth Erziehungsanstalt nevet (1941). Irod.: Sächsisch-Regen
ROTH Ernst, Ernő
Szászrégen, 1921. júl. 9., † Bp.,1944. dec. : tűzér. – Az SS motorizált egészségügyi Florian Geigerszázadából tűnt el Bp.ostrománál, eltűnt. Irod.: Reghin, militari
ROTH, Georgius Rohdius; Georgius Rohdius Roth
Segesd, ? † ?: lelkész, orvos. – Kisselyken és Segesváron volt lelkész, tanított és ellátta a városi orvosi feladatokat is. (1600 körül). Irod.: Offner,R. = Tonk S. 2020
ROTH György
? † 1865.?: jegyző. – Felesége: Hellvig Károlina (1812.? – 1871. máj. 20). Gyermekeik: Kondert József; Róth Luiza Kraft Károlyné; Róth Matild. – Pipében jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Gyászjelentő; Pesty 2014
ROTH György
1928. nov. 22., † ? : idegsebész. – Diplomáját a MOGYI Általános Orvosi Karán szerezte (1946–52), doktorált. Dolgozott a MOGYI Neurológia és Idegsebészet Tanszékén mint tanársegéd, adjunktus. Németo.-ban élt (1981–). – F.m. : Társszerző : Idegkórtan (Buk., 1958) ; Neurologia : manual pentru învăţământul medical superior(Buc., 1962). Irod.: Genersich ; Péterffy Á.- P.P. Todea–Fülöp–Avram
ROTH, Hans Otto, §
Segesvár, 1890. ápr. 29., † Ghencea/ Buk., 1953. ápr. 1.: ügyvéd, politikus. – A segesvári ev. gimnáziumban érettségizett. Jogtudományi tanulmányokat folytatott Bp.-en (1908–12), tanult még Bécsben, Berlinben, Zürichben végzett (1910–11, jogászdoktorrá Bp.-en avatták. Ügyvédi fogalmazó volt Bp.-en (1913–15), hadszolgálat (1915–17), tagja Nagyszebenben a Siebenbürgisch-Deutsches Tageblatt szerkesztőségének ( 1917–18). Belépett a
ROTH Hermann
Segesvár, 1891. † ?: tanár.- Apja építésvezető, hivatalnok. Tanult a bécsi egy. Bölcs Karán (1911–), a berlini egy. Bölcs. Karán (1912–13), a müncheni egy. Bölcsész Karán (1913–14), ahol művészettörténetet és német nyelvet hallgatott és diplomát szerzett (1914).Tanulmányait az első vh. után fejezte be és Münchenben és Berlinben élt néhány évig. Irod.:
RÓTH Hermann G.
? † ?: fényképész. – Műterme volt Segesváron (1899–1900). Irod.: Miklósi-Sikes
RÓTH Jenő
? † ?: dr., banktisztviselő, tanár. – Berde Mária férje, a filológia doktora, Az Erdélyi Helikon mv.-i tagjai közt szerepelt (1930). A KZST Ünnepi könyv c.második kiadványának elvállalta a korrektúráját és a revíziót. Az EMÍR pénzügyeit is rendezte.Irod.: Marosi-Heliko n; Marosi-KZST
ROTH, Johann
Segesvár, ? † Szászszőllős, 1773. ápr. 26.: tanár, lelkész. – Tanult Erlagenben teológiát (1760). Lelkész Szászszőllősön. Tanár Segesváron. Irod.: Szabó-Szögi
ROTH Johann Peter
Segesvár, 1802. febr. 18., † Segesvár, 1859. márc., 28.: orvos, a muzsnai ev. lelkész fia. – Nagyszebenben és a bécsi egyetemen tanult. Városi tisztiorvos volt 30 évig Segesvárt. – F. m. : Dissertatio inaug. medica de vino. (Viennae, 1828) Irod.: Győry; Szinnyei ; Szinnyei J,-Sz J.; Todea–Fülöp–Avram
ROTH Johanna, királyfalvi gr., Teleki Józsefné
1741., † ? 1813.: főúri asszony, mecénás fiai T. István és T. Domokos (1810–76). – Férjhez ment Teleki Józsefhez (1762)Támogatta a gernyeszegi ref. egyházat. Mátyus István neki dedikálta Ó és Új Diaetica c könyvét. Végrendeletében tízezer forintnyi tőkét hagyott a magyarországi négy evangélikus egyházkerületnek arra, hogy ennek kamatait főiskoláik nemes családból
RÓTH József
Torda, 1758. nov. † ?: r.k. plébános. – Kv.-on, Gyulafehérváron, majd a bécsi Pázmáneumban tanult. Tanár Székelyudvarhelyen (1781). Plébános Székelylengyelfalván (1785), Erkeden (1792) és Szőkefalván működött (1795–1817). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Nagy László
ROTH Karl
Segesvár, 1881. jan. 1., † Segesvár, 1956. ápr. 16. : tanár.- Apja ügyvéd.- Tanult a berlini Műegyetem Gépmér. Karán (1901–02), a berlini egy. Hittud. Karán (1902), a thübingeni egy. Hittud. Karán (1904), a marburgi egy. Hittud. Karán (1904–06). Kv.-on fizikét (1907–08), majd pedagógiát és filozófiát (1909). Tanulmányait befekezbve tanár a segesvári ev.
RÓTH Károly
? † ?: mészárosmester. – Felesége: Bányai Laura (1852.? – 1880. jan. 30.). Mv.-en volt mészárosmester R. K. és társa. Irod.: Gyászjelentő; Kuszálik–Zalányi
ROTH Katherina
? † ?: földbirtokos. – Héturon a Kisküküllő Megyei Földosztó Bizottság előbb kisajátított a birtokaiból 3 hold és 1200 nö.-t (1923), azután Segesváron 2 hold és 240 nö.-t házhelyeknek (1925). Fellebbezése nyomán visszaadtak neki a Luth. Egyház birtokaiból egy és fél holdat (1927). Irod.: Prozan
ROTH Lukas
? † ?: lelkész. – Segesváron lelkész, részt vett Medgyesen a Szász Egyetem gyűlésén, amely a szász közösség luteranizmusra való áttérését határozta el (1544). Hazatérése után, ő vezette be Segesváron a luterán vallát.-irod.: Sighişoara
ROTH, Lukas / Lucas
Segesvár., ? † Segesvár, 1724.: tanár Segesváron. – Tanult Wittenbergben (1719). Irod.: Szabó-Szögi
ROTH Maria Luiza
? † ? : Hans Otto Roth leánya. – Antikommunista harcos, 6 évre nehéz börtönre ítélték, Jilava, Mislea, Csíkszeredában raboskodott. Irod.: Ioniţoiu
ROTH Martin
Segesvár, 1798. júl. 2., † Nagyselyk, 1854. dec. 21. : ág. ev. lelkész, Roth Márton muzsnai lelkész fia. – A bécsi protestáns-teologiai intézetben tanult (1821). A medgyesi gimnáziumban volt segédtanár, lelkész (1829–38) Mardoson, (1838–51), Szász-Martonfalván, végül Nagyselyken (Szeben) (1851–1854).- F.m. : Dissertatio sistens quaedam de dignitate studii mathematici, quam pro loco
ROTH, Martin Gottlieb
? † Apold, 1853. ápr. 7.: lelkész, tanár Segesváron. – Tanult Jénában (1798). Lelkipásztor Volkányban (1822–41), Apoldon (1841–53). Irod.: Szabó-Szögi
RÓTH Miksa
Pest, 1865. dec. 26, † Bp., 1944. jún. 14.: üvegfestő, mozaikműves. – Apja műhelyében tanult, majd külföldi tanulmányútjai során tökéletesítette tudását. Üvegfestő és -mozaikművészetére az amerikai L. C. Tiffany (az opalizáló üveg feltalálója), valamint két angol preraffaelita művész, E. Burnes-Jones és W.Morris üvegmunkái voltak hatással. Műhelyében (alapítás 1885–), és elsősorban
ROTH, Paulus, Litteratus
1573., † 1618: polgármester. – Lucas Roth szászbudaki ev. lelkész fia. Segesvári polgár, városi jegyző (1602), székbíró (1604), polgármester (1608–1618). Egyetemi tanulmányai miatt Litterartusnak is nevezték. Irod.: Kraus: Erdélyi krónika
RÓTH Sándor
Arad, 1903., † ?: orvos. – Tanulmányait Aradon és Pádovában végeze, ahol orvosi oklevelet szerzett (1931). Buk.-ben és Olaszo.-ban kezdte gyakorlatát, majd Nyárádremetén volt orvos (1937–). A kultúr- és szociális egyesületek támogatója volt. Irod.: Székelyföld í.k.
ROTH Simon
Segesvár, ? † Homoródbene, 1750. febr. 25. : tanár, lekész. – Tanult Jénában (1721). Tanár Segesváron (1728), lelkész Homoródbenén (1735–49). Irod.: Szabó-Szögi
ROTH, Stephan
Petele, ? † Petele, 1886. jan. 30.: tanár, lelkész. – Tanult Halle-ban (1841). Tanár volt Szászrégenben, lelkipásztor Alsóidecsen (1853–68), Petelén (1868–86). Irod.: Szabó-Szögi
ROTH Viktor
? † ?: ?. – F. m.: antológiában: Dürer Literatur in Ungarn (Bp., 1928, Erdély szárnyasoltárai). Irod.: Fülöp–Ferencz
ROTHBART Pál
Mv., 1902. jún. 1., † ?: vegyész, szappangyáros. – Kereskedelmi érettségit és vegyészoklevelet szerzett, majd több alkalommal szakosítást végzett; a gyanta-, szappan-, festékgyártás és a kv.-i Heinrich vegyszerek gyártása terén, amelynek szaktekintélye volt.. Dolgozott Csernavodán az Industria Română Vállalatnál (1924–25); Nagyváradon a kisiparos édesapja műhelyében (1925–33); Mv.-en a testvére szappanfőző
ROTHENTHAL Béla, br.
Egerszeg, 1866. júl 13., † Sopron, 1944. dec. 19.: ezredes. – R. Henrik és Thury Berta fia.Feleségebr. Laminet von Arzheim Mária Antonia (Gáta, 1872-Bécs, 1928). Gyermekei : Henrik és Antónia Mária Irod.: Gudenus
ROTHENTHAL Henrik, br.
Sperlussiga, 1822. ápr. 23., † Mv., 1892. dec. 2.: cs. kir. kapitány. – Felesége tamásfalvi Thury Berta (Maroscsapó, 1831. jan 28-Mv., 1914. jan 15). (Esküvő: Bécs, 1857. szept. 29.). Fiai József, Henrik, Béla. Irod.: Gudenus
ROTHENTHAL Henrik, br.
Egerszeg, 1862. dec. 11, † Szőkefalva, 1907. dec. 13: földbirtokos. – R. Henrik és Thury Berta fia. Felesége hadadi br. Wesselényi Margit (1866- 1918). Esk. Kv. 1891 márc. 20. A századforduló éveiben ők voltak Szőkefalva birtokosai., és valószínűleg ők végezték a főépület nagyszabású átépítését. Utód nélkül haltak meg és a kastélyt
ROTHENTHAL József, br.
Greiz, 1859. aug. 1., † Mv., 1929. aug. 12. : birtokos. – R. Henrik és Thury Berta fia. Felesége : Brix Melánia (esk. Bp., 1885. okt 15, elváltak 1888); hallerkői Haller Róza (Székelykeresztúr, 1861–1940), esk. Székelykeresztúr (1889. máj. 14). Leányaik: R. Gál Mária br.-nő Wargha Andrásné; R. Gál Elza br.-nő.
ROTHMANN Mór
Székelybő, 1881, † ?: fakereskedő, az izraelita hitközség elnök. – Iskoláit Brassóban végezte ahol érettségizett, majd a faiparban folytatta szaktanulmányait és önálló lett, Mv.-en volt fakereskedő. A mv.-i Statusquo ante Chevra Kadisa zsidó hitközség (1927–) és a Szent Egylet elnöke éveken keresztül. Részt vett az I. vh.-ban (1914.aug–18. nov.) a 62.
ROTHSCHNEK Károly; Rothschnek Carolus
Mv., 1806. aug. 28., † Debrecen, 1873. júl. 22.: gyógyszerész. – Felesége : Fetter Emilia. Gyermekeik: Emil Újfehértó (1842.- Debnrecen, 1906. okt. 10) és Mária. – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult. Balázsfalván volt gyógyszerész gyakornok, több erdélyi városban dolgozott mielőtt a tanulmányait folytatta Bp.-en, ahol gyógyszerész oklevelet nyert (1828. aug. 30.). Temesváron,
ROTHSTEIN Fábián
? † Mv., 1927. nov. 21.: ecetgyáros. – Mv.-en alapított ecetgyárat (1918), majd a tulajdonosok a fiai lettek R. Vilmos és Márton. Irod.: EBKL; Mv.-i zsidó temető dok.
ROTHSTEIN Márton
? † ? : gyártulajdonos. – A Delta Grafit üzem R. Vilmos és Márton tulajdona, maguk vezetik az üzemet 5 grafit préssel dolgoztak. Ecetgyáruk is volt Vinegra néven. Irod.: EBKL
ROTHSTEIN Vilmos
1897., † ?: ecetgyáros. – Iskolái elvégzése után mint biztosítási tisztviselő dolgozott Mv.-en , majd apja ecetgyára vezetését vette át Vinegra Rothstein testvérek ecetgyára néven működött (1927). Testvérével R. Mártonnal Delta név alatt grafit üzemük is volt, ahol 5 grafit préssel dolgoznak. Az első vh.-ban mint zászlós a szerb fronton teljesített
ROTT Lajos
Ineu három van Kőröskisjenő ? 1928. febr. 5., † ?: vegyész. Érettségizett Kv.-on (1943), majd vegyészeti diplomát szerzett a BTE-en. Kv.-on kezdte pályfutását : gyakornok a BTE Kémia Katedráján, majd Mv.-en tudományos kutató (1952–60, a Sanepid főnöke (1960–69) ; tervező főmérnök (1969–79); a Megyei Tervezőintézet műhelyfőnöke (1979–90) ; tervezője és tulajdonosa a SC Rapidproiect SRL
ROYKÓ Emil
? † ?: gyógyszerész. – Dicsőszentmártonban volt gyógyszertára a két vh. között. Irod.: Dicsőszentmárton régi arca
ROZGONYI János; Rozgonyi Varga János; Rozgonyi Sutoris (Varga) János
? † ?: rektor, a particula igazgatója. – Leánya. Anna. – Tanulmányait Sárospatakon, Kv.-on, Gyulafehérváron, Leidenben és Franekerben végezte. Tanított Brassóban, Bánffyhunyadon. Mv.-en iskolamester (1640–43), ahol 15-ről 25-re emelte a tanulóifjúság számát. Ezután különböző helyeken prédikátor, Ótordán lett lelkész (1657–), majd a nagyenyedi egyházmegye esperese (1648–50). Naplója alapján megírta latin nyelvű
ROZGONYI Sebestyén
székely ispán (1461. márc. 23..–1461. nov. 22. Irod.: Székelyföld tört.1.
RÓZSA Albert
? † Amerika, 1992. okt. ?; Marosszentgyörgyön temették 1992. nov. 10.: hegedűművész. – Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1992. nov. 10.)
RÓZSA Béla, §
Marosszentgyörgy, 1921. szept. 27., † Mv., 1986. dec. 20. : zenész, prímás, zenekarvezető. – Az egykori Édes Lyuk kávéházban, (ma Flora cukrászda), lépett fel először, mint hegedűs, zenekarának tagjai: bőgős volt az apja R. József, zongora: R. Ida, szakxofon Turi Béla. Egy katonazenekarban játszott, rövid ideig, testvérével J. Dezsővel. Borszéken, ahol
RÓZSA Dezső
1928.? † Mv., 1994. márc. 21. ?: népzenész. – Rövid ideig egy katonazenekarban játszott testvérével R. Bélával. Irod.: Bakó Zoltán: Ahol a zene öröklődik, mint a lúdtalp (Vásárhelyi Hírlap, 2018. júl. 11.); [Nekrológ] (Nú., 1994. márc. 22.) ; Sebestyén Mihály: Cigányzenészek a nyaralók nyomában (Vásárhelyi Hírlap, 2018. jún. 19.)
RÓZSA Ferenc
Buk., 1926. jún. 4., † Mv., 1991. aug. 4. : mérnök, egyetemi tanár, műszaki szakíró. – A buk.-i ref. elemi iskola elvégzése után (1933–37), a nagyenyedi Bethlen Koll. növendéke (1937–45); itt érettségizett (1945). Főiskolai tanulmányait a buk.-i Műszaki Egyetemen végezte, az Elektrotechnikai és Gépészmérnöki Karon (1945–50), államvizsgázott (1951). Ez időben
RÓZSA József
Tusnádfürdő, 1893. márc. 3., † Kv., 1968. júl.10. a Házsongárdi temetőben nyugszik: tanár, ifjúsági író. – Középiskoláit Csíksomlyón kezdte, s a gyulafehérvári Róm. Kat. Főgimnáziumban érettségizett (1911). Harctéri szolgálat miatt félbeszakította felsőfokú tanulmányait. A kv.-i egyetem bölcsészkarán szerzett tanári diplomát (1918), majd filozófiai doktori címet (1921). Egykori gyulafehérvári iskolájában helyettesként (1918–1920), a
RÓZSA Mária
Marosszentgyörgy, 1926. okt. 13. † Mv.,1986. szept. 21.: tisztviselő. – Elemi iskolát a szülőfaluban végzett, Szebenben könyvelői okl.-t szerzett. Marosszentgyörgy polgármestere, referense és jegyzője (1949–52). Mezőcsávás titkára (1953), majd Mv. Rajoni Néptanácsának titkára; nyugdíjba a Mv.-i Törvényszék gépíró-titkári posztjáról ment (1982). Irod.: Sângeorgiu de Mureş
RÓZSA Miklós, §
Zalaszentmihály, 1896, † ?: tisztviselő. – Mv.-en magántisztviselő. Részt vett az I. vh.-ban (1914. okt.–18. dec.), az olasz és az orosz fronton szakasz- és századparancsnok, megsebesült. Főhadnagyi rangnban szerelt le, Kitüntetései: Br. Sign. L. kardokkal, Seb. érem, Károly cs. k. ig. a. Irod.: Erdélyi ezredek; M. hadviselt zsidók
RÓZSA Sándor
1852.? † Mv.,1885. aug. 8.: díjnok. – Apja R. Pál. Testvérei: R. Lujza és R. Viktor. – Mv.-i m. kir. törvényszéki díjnok, a helyi iparos öképző és betegsegélyező egylet és a Székelyasszonyok egylet titkára. Irod.: Gyászjelentő
RÓZSA Sándor
1906., † Mv., 1982. máj. 13 : zenész, zenekarvezető. – A mv.- Filharmónia alapító tagja, a Népi Együttes zenekarvezetője. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1982. máj. 14.)
RÓZSAFFY Dezső
? † ?: művészeti szakértő. – Bernády György mv.-i polgármester Demeter Róberttel együtt megbízta a mv.-i képtár rendezésével (1913). – Irod: Fülöp–Ferencz; Györgyi Kálmán: Magyar iparművészet, Bp., 1913; Időtár 2; Művészeti műzeumok vidéken); MMA
ROZSNYAI, marosjárai
Régi székely család tagja R. Dávid, a Lengyelo. szerzett érdemeiért Báthory Istvántól címeres nemeslevelet nyert (1582. dec. 3.), a család Marosjárában egy udvartelket nyert Báthory Zsigmondtól (1590. jan. 11.), azóta használják előnevűket. A család második alapítója Rozsnyai Dávid (1641–1718). Rozsnyai-udvarház van Udvarfalván. Irod.: Kőváry; Pálmay; Sepsiszéki
ROZSNYAI Dávid marosjárai
15 ? † ?: nemes. – A Lengyelo.-ban szerzett érdemeiért Báthory Istvántól címeres nemeslevelet nyert (1582. dec. 3.). Irod.: Pálmay
ROZSNYAI Dávid marosjárai; Rosnyai Dávid
Mv., 1641, † Fogaras, 1718. márc. 4.: emlékíró, költő, török tolmács. – Az ősi R. családnak, amelyből származott, Udvarfalván volt udvarháza. Az Apafi Mihály udvarházában volt deák. Gondos nevelésben részesült: fennmaradt költeményei, a latin nyelvben való jártassága és az ókori klasszikusok ismerete ezt bizonyítja. Az utazásait és jövedelmeit is számon
ROZSNYAI Ferenc
1847.,† 1907.: táblabíró. – Jelentős adományokkal segítette a marosjárai ref. egyházközséget. Címerét a templomban helyezték el. Irod.: Ötvös
ROZSNYAI György
Marosludas, ? † ?: mérnök.- Tanult a Müncheni Műegyetem Építmér. Karán (1899–). Mérnök lett (1908. körül). Dolgozott a Baja-Battaszék vasút építésénél. társtulajdonosa a Rozsnyai-Széchy építészeti vállalkozó cégnek és vállalatával részt vett a Szeretfalava-Dédai vasút építésében (1941–42). – Irod. : Szabó–Simon–Szögi
ROZSNYAI György
Udvarfalva, 1894. aug. 14. † ?: főszolgabíró, földbirtokos. – R. István és Anna fia. Mezőtóhátban volt földbirtokos. Ő maga Kv.-on lakott, földjeit bérbe adta. A földosztáskor földjeinek felét kisajátították és szétosztották a falu nincstelenjei között (1921–26). Udvarfalván is voltak birtokai. Birtokait kisajátították (184 holdat), kényszerlakhelye Mv.-en volt. A Mv.-en kényszerlakhelyen élő
ROZSNYAI István
1817.? † Mv., 1878. febr. 6.: ?. – Nővére: R. Zsuzsánna Soós Jánosné. Felesége: Kathona Juliánna. Gyermekeik: R. Juliánna és R. János. Irod.: Gyászjelentő