Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: lelkész. – Szentgerice ref. papja (1785–1802). Irod.: Imreh Barna

? † Székes, 1859.: ref. lelkész.- A vásárhelyi koll. diákja (1803–). Vadasdon lelkész (1811–1831); Székesen lelkész (1831–51). Papsága idejében a székesi templomot kipádimentumozták, a templom tornyóráját és orgonáját Bod Péterrel kijavíttatták (1839), újrazsindelyezték a templomot (1840), a fölöslegben levő klenodiumokat Búzaházának adományozták Irod.: Székes, Vadasdi krónika

Kányád, 1860., † Nyárádszentbenedek, 1930.: tanítónő. Irod.: Nyárádszentbenedek

? † ?:. Irod.: Hegyaljai Kiss Géza : Nagyasszonyok a magyar reformációban (Bp., 1924–25

Mv., 1912. okt. 27., † ?: szobrászművész. – R. Béla fia, R. Imre öccse. – Középiskolát a szászrégeni német, a temesvári zsidó és a mv.-i román kereskedelmi líc.-ban végzett; Bp.-en Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrászművész, majd a párizsi École Nationale des Beaux-Arts-ban Landowski tanítványa, Despiau tanársegéde. Mv.-en sok fényképe jelent meg képeslevelezólapokon

? † ?: nyomdatulajdonos, kereskedő , R. Béla öccse. – Részt vett az I. vh.-ban (1915–18), tűzér tizedes. Könyvkereskedést nyitott a főtéren: könyv, papír, zenemű és gramafonkereskedéssel foglalkozott (alapítási év 1924), nyomdája is volt, kölcsönkönyvtárat tartott fenn. Elő lehetett nála fizetni külföldi lapokra. Erdélyi Könyvbarátok Társasága néven kiadóvállalat és könyvsorozat indult

Székelyudvarhely, 1879, † ?: bankár. – Volt magántisztviselő 16 évig, szeszgyárbérlő 5 évig, és azután alapította és vezérigazgatója volt a dicsőszentmártoni Általános Hitelkanknak a Credit-nek (1917–), elnöke a Hercules cserép és téglagyárnak és az Általános Ipari és Kereskedelmi RT-nek, a dicsőszentmártoni Kereskedők Egyesületének és a zsidó hitközségnek.Választott tagja volt a városi

Dés, 1889, † 1944.: ügyvéd. – R. Béla öccse. Középiskoláit Mv.-en, a jogi egyetemet Kv.-on végezte. Mv.-en volt ügyvéd. Részt vett az I. vh.-ban (1915–18), a 22. h. gy. e.-el az orosz fronton harcolt mint honvéd hadapród, fogságba esett, szökve jött haza. Hadnagyi rangban szerelt le, Kitüntetései: kis ezüst érem, Károly

1839.? † Hosszúaszó, 1884. márc. 11.Maroscsapón temették:földbirtokos. – Testvére: R. Farkas, felesége: Damokos Teréz; R. Anna Gyárfás Lajosné. Felesége: Sándor Berta. Gyermekeik: Miska és Margit. – Maroscsapói földbirtokos, hosszúaszói szolgabíró. Irod.: Gyászjelentő

Maroscsapó, 1878. szept. 16., † Genf, 1921. máj. 26.: jogász., egyetemi tanár – Apja füldbirtokos. Tanult Mv.-en Nagyszebenben, az egyetemen Kv.-on, a Bp.-en és félévig Berlinben (1897), majd a bp.-i egy.-en jogtud. doktori oklevelet szerzett (1899), Dicsőszentmártonban szolgabíró (1901–), az eperjesi ev. jogakad, tanára (1907–). Egyetemi magántanári képesítést szerzett (1910),

→RHÉDEY

Aba nemzetségébõl (genus) ered. A ~ család volt Mezősámsond első nagybirtokosa. Irod.: Léstyán – templomok 1.

1680, † 1726.: birtokos Disznajón. – R. István és Ajtoni Kata fia. Feleségül vette (1704) gr. bethleni Bethlen Annát (?-†Disznajó, 1724. ápr. 30. Márvány sírköve a disznajói ref. templom portikusában van elhelyezve), B. Elek és veresegyházi Borsai Nagy Klára leánya. Gyermekeik: Druzsina Kemény Ádámné († 1753), Pál, Mária, Anna, Éva

→BETHLEN Anna

Erdőszentgyörgy, 1812. szept. 21., † Pettau, 1841. okt. 1, temetve Erdőszentgyörgy. ref. templom kriptájába.: birtokos gr., Würtenbergi Sándor herceg (1804–1885) hitvese, II.Erzsébet, angol királynő ükanyja. Esküvő: 1835. Házasságukból három gyermek született: Amelie-Jozefina; Ferenc-Pál (1837- ?), felesége Mária Etelka, angol Teck hercegné (esküvő 1866); Claudia-Henriette. – Apja kisrédei R. László (1775–1834) gr.,

Disznajó, ? † ?, temetve a marosvécsi ref. templomban: birtokos gr.- R. Ádám (1680–1726) és Bethlen Anna lánya. Férje magyargyerőmonostori Kemény Ádám. Kv.-on éltek. Fiai K. István és Simon, mellettük nevelte árván maradt Éva húgát (1726–50) is. Emléktáblája van a marosvécsi ref. templomban. Irod.: Rhédeyek és Fráterek; Szekeres Attila István: Címerek

? † ?: birtokos, gr. – R. János († 1686) és Macskási Erzsébet fia. Felesége br. Daniel Mária, János és nagybarcsai Barcsay Judit lánya. Fia: Zsigmond (1722–1758). Azon erdélyi főurak közé tartozott akiket az osztrák hatóságok Rákóczi Józseffel fenntartott állítólagos kapcsolatuk és összeesküvés vádjával Szebenben fogva tartottak (1738–40 k) és rabságba

Gernyeszeg, 1777. aug. 19., † Mezõsámsond, 1848. máj. 13. sírköve a cinteremben van elhelyezve: földbirtokos. – Szülei: R. Mihály (ki 1744-ben gr. lett) és br. Bánffy Teréz. Felesége: 1. hilibi Gaál Ágnes, fiaik: István, Gábor; Lajos; 2.Toldalagi Krisztina Zsuzsanna (1790.? – Mv.,1835. dec. 23., Mosonban temették); gyermekeik: Rudolf, Lajos (1835–1890),

1822., † Mv., 1887. aug. 3.: birtokos, parlamenti képviselő. – Ferenc (1776–1848) és Tholdalagi Krisztina Zsuzsanna fia. Mostohaapja teleki Édám. Mezősámsondon új templomot építetett (1845). Marosszék megválasztott parlamenti képviselője (1863). Irod.: Bojthor Endre: Az 1869 évi ápr. 20-ra összehívott ogy. képviselőháza tagjainak betűsoros név- és lakjegyzéke (Bp., 1872); Hőke Lajos: Mo

? † ?: birtokos gr. – Lajos(1798–1880) és nagyajtai Cerei Ilona lánya. Férje Bárdossy György, kir. táblai biró (sz. 1817., megh. 1873. nov. 14. Marosvásárhely). Esküvõ: 1855. – Irod. : MNZS

? † 1686 v. 1687, v. 1695: birtokos. – János († 1658) és Kornis Margit fia. Felesége: 1. Ibrányi Margit; 2.Macskási Erzsébet. Gyermekeik: László, Sándor, Ferenc és Mihály. – A deputáció tagja (1685–90) a császári seregek által okozott kár felmérésére Doboka vm.-be kiküldött biztos volt (1686). Irod.: Koncz 1905; Rhédeyek

1713, † Bécs, 1768. jún.10.: katonatiszt, testőr, cs. k. kamarás. – R. László († 1722) és Thoroczkay Mária fia. Felesége: bethleni gr. Bethlen Klára (1751–), akit korán elvesztett (1757). Kv.-on a ref. iskolában tanult. A gr. Gyulai, később a Haller ezredben õrnagy (1758), cs. k. kamarás (1758), altábornagy, a nemesi

? † 1758. k. vagy előtt.?: kir. táblai bíró, földbirtokos.- R: Pál és Boros Bora fia. Felesége: Bíró Kata (özv. 1758).Fiúk:Farkas. – Földbirtokos Erdőszentgyörgyön (1731–?), birtokai voltak még Malomfalván, Mezőszengyelen, Méhkeréken, Oláhpénteken, Magyarkályán és más falvakban. Birtokaikat egy felügyelő és egy udvarbíró vezette és kezelte, írnokot is tartottak. Az erdőszetgyörgyi

1669., † 1716.: adományozó. – Rhédey István, kisrédei, gr. (?–1686) és osztopáni Perneszy Mária/Zsófia leánya. Férje: gr. bethleni Bethlen Miklós (1642–1716), erdély kormányzója, (2. felesége).- A nagymedvési és a tordai ref. egyházközségnek abroszt és keszkenőt adományozott. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

? † ?: földbirtokos gr.- Ádám (1768–1849) és széki Teleki Mária lánya.Férje magyarbényei Radák István. Lánya Anna, Teleki Domokosné (1836–1864). Irod.: Kelemen Lajos 2006 ; Mémoire de la Ligue pour la protection des minorités nationales au sujet de la réforme agraire de Roumanie (Bp., 1921)

→RHÉDEY Claudia

1798, † Debrecen, 1880. márc.18.: földbirtokos. – Szülei:R. Ferenc és Toldalaghy Zsuzsa. Örökölte a disznajói kúriát, ahova beköltözött (1830 k.). Felesége Cserey Ilona-Heléna, Cserey Mihály történetíró családjából Gyermekei: Lajos, Mihály, Júlia, Janka. Ők az utolsó a disznajói R. udvarház történetében. Unokája Fráter Béla. A halála után megvette a kastélyt Reichel

?, † 1721, 1722, 1724 után: földbirtokos. – Szülei R. János és Macskási Erzsébet. Felesége Thoroczkai Mária. Gyermekeik: László, János katona († 1768), Krisztina, Mihály (1720–1791). E három fiú és unokatestvérük Zsigmond és József (1744. nov. 13-án) grófságra emelkedtek. Az erdőszentgyörgyi kastély és uradalom birtokosa. Irod.: Bicsok-Orbán; Koncz 1905; Maroszék;

→1775, † 1835. nov. 22.: földbirtokos. – Szülei R. Mihály (1720–1791) és Bánffy Terézia. Felesége: nagyváradi br. Inczédy Ágnes. Lánya Claudia Susanna. – Göttingenben folytatott tanulmányokat Bolyai Farkassal, Fogarasi Sámuellel és másokkal egyidőben (1796–97). Egyetlen felnőttkort megért leányuk Claudia (1812- Bécs, 1841) híres szépség würtembergi Alexander / Sándor uralkodó herceg

? † 1766 v. 1768.: földbirtokos.- R. László († 1721) és gr. Toroczkai Mária fia. Felesége gr. Radák Erzsébet. Gyermekeik: Ádám, Ferenc. Azon erdélyi főurak közé tartozott akiket az osztrák hatóságok Rákóczi Józseffel fenntartott állítólagos kapcsolatuk és összeesküvés vádjával Szebenben fogva tartottak (1738–40 k) és rabságba hurcoltak ( gr. Bethlen Sámuelt,

?, † ?: földbirtokos. – R. Mihály és Bánffy Terézia fia. Felesége: Bethlen Borbála, Gr. B. Sándor (1741–1793) és gr. Bethlen Karolina (1753–1826) leánya. Lányuk R. Júlia (1790–1875), férje gr. Grundemann János Nepomuk (1780–1843). – Felesége örökölte az anyjától a mezőpaniti Bethlen birtokot és udvarházat és Juliánna leányuk lett a

→BETHLEN Borbála, gr.

? † 1720 v 22: táblai ülnök. – István és Ajtoni Kata fia. Felesége Boros Borbála. Gyermekei: József, Kata, Zsuzsa. – II. Rákóczi Ferenc híve. A kir. tábla ülnöke (1717–19). Marosszék és Mv. guberniumi inspektora (1702). A Kv.-i ref. Koll. főgondnoka (1695–). Irod.: Erdélyi féniks, Időtár 1; Koncz 1905; Trócsányi

Disznajó, 1716, † Disznajó, 1764. dec. 9. temetés napja a ref. templomban.: táblai ülnök, főispán. – R. Ádám (1680–1726) és Bethlen Anna fia. Korán árván maradt, valószínű, hogy a Disznajón élő nagybátyja R. László és felesége Thoroczkai Mária nevelték. Felesége br. Kemény Krisztina. – Kir. Táblai ülnök volt (1717–1719).. Gezséről

→WESSELÉNYI Kata

1716., † Hadad, 1771. nov. 17.: birtokos gr.- Pál († 1722) és Boros Borbála lánya. Férje: hadadi br. Wesselényi Ferenc. Gyermekei: Mária-Bethlen Domokosné (1736–1755), Kata-Rhédey Zsigmondné (1735–1788), Farkas. Teleki Sámuelné iktári Bethlen Zsuzsanna nagyanyja. – Könyvgyűjtő. Nem csak gyűjtötte a könyveket, hanem szép ex libriszeket és szupralibriszeket használt, amikor nevét egy

? † ?: tanár, igazgató. – A r.k. tanoda és nevelde igazgatója volt (1767-?). Irod.: Mv.-i R.K.okt; R.k. okt.–1; R.k. okt. –2

? † Dicsőszentmárton, 1935., :banktisztviselő. – Középiskolái elvégzése után banktisztviselő lett Siménfalván., majd Dicsőszentmártonban tevékenykedett. Felesége Gridó Julianna tanítónő, aki Dicsőszentmártonban született, apja ubit esperes volt, tanulmányait Nagyszebenben végezte és Dicsőszentmártonban tanított. Irod.: Székelyföld í.k.

→Béllyei Rickl Gyula

Nagyvárad, 1889, † Mv., 1982. okt. 20.: mérnök, tanár. – Mv.-en a villamostelep üzemvezetője, igazgatója. Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), a 37. közös gy e.hez vonult be mint cs. kir. repülő, a Kiev-Odessza-Lemberg-Bécs repülőposta-vonal kiépítője és műszaki vezetője volt. Jitöntetésekkel szerelt le. A mv.-i városi villanytelep igazgatója volt. Egyetlen lánya

Fogaras, 1892., † ? 1944 : tisztviselő, bankigazgató. – Bankfiók vezető Szászrégenben. Tényleges katonai szolgálatra jelentkezett (1913. okt.) Mv.-en a 22. h. gy. e.-ben. Részt vett az I. vh.-ban (1913. okt.–22. márc.) az orosz fronton harcolt mint szakaszparancsnok, megsebesült, majd hadifogságba esett az északi harctéren, 6 év és 10 hónapig tartották ott. Zászlósként

1890.? † Kv., 1942. ápr. 8. Mv.-en temették: ügyvéd, főhadnagy. – R. Károly fia. Felesége: Dudutz Erzsébet (1900.? – Mv., 1941. jan. 10.). – A mv.-i Agrár takarékpénztár Rt. felszámolója, Mv. sz. kir. város törvényhatósági bizottságának tagja, a M. Nemzeti Bank váltóbirálója. – A Mv.-i Kaszinó vezetőségi tagja, titkára (1928–31)

1956. ?, † Mv., 2010. jún. 21.: ref. lelkész. – Szentgericei lelkész. Irod.: Nekrológ (Nú., 2010. jún. 22.)

1896.† 1977.: evang.lelkész. – Felesége: Réther Margit (1901–1996). – Lelkipásztor Szatmárnémetiben (1923–), Székelyzsombor lelkésze (1938–). Irod.: Csáky

? † Gyulafehérvár, 1738.: ref. lelkész, tanár. – Erdélyben született. A gyulafehérvári ref. koll.-ban senior (1713), ugyanott a zsidó nyelvben és logikában praeses és az oratoria-classisnak osztálytanítója volt; a franekerai egyetemre iratkozott be (1721–), innen hazatérve (1724), a szatmári iskolánál, majd Székelyudvarhelyen (1729–34) talált alkalmazást. A Zsibón megtartott (1734) jelölés

Bacza, 1868., † Mv., 1930. aug. 14.: tanár, szerkesztő, költő. – Testvére: R. Etelke Felméri Sándorné. Felesége Kritsfalusy Jolán. Gyermekeik: R. Berta Tyma Lajosné; R. Margit Cheţan Endre; R. Ibolya. Mv.-t r. k. főgimnáziumi tanár (1893–), a latin és m. nyelvet és irodalmat és testnevelést tanította. Az MSE alapító tagja (1898),

? † 1820. jan. 22.: r. k. pap. – Kv.-on, Gyulafehérváron és Budán tanult (1782). Gyulafehérváron szentelték pappá (1781. nov. 4.). Káplán Brassóban. Plébános Farkaslakán (1784), Szentháromságon (1790), Harasztoson (1805). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

→BOKOR Mina

? † Mv., 921 júl. 7: vállalkozó, gyárigazgató. – Mv.-e a Fa- és Árukereskedelmi Rt alapító igazgatója. Irod.: Időtár 3

Császári, 1838. dec. 6., † 1918. márc. 3.: r. k. pap. – Nagykárolyban, Szatmáron és Gyulafehérváron tanult és pappá szentelték (1862. júl. 18.). Káplán Mv.-en, Székelyudvarhelyen (1864). Jobbágytelkén volt plébános (1864–1904). Plébánialakást építettek (1902). Elkezdte a Historia Domus írását, amelyben a plébánia hűséges krónikásának bizonyult. Igazgató tanító volt (1864–1905)Irod.: Emlékkönyv a