Maros megyei életrajzi lexikon

? †?: pixidárius. – Pixidáriusi levelet nyert Báthory Gábortól (1608. jún. 10.). Irod.: Kempelen; Pálmay.

Idecspatak?, †?: ort. pap. – Idecspatakon lelkészként szolgált. Szolgálata idejében kezdték építeni a parókia épületét, és ikonosztázt állítottak (1973–); helyettes pap volt Erdőidecsben (1973–74). Irod.: Reghin, Protopopiat.

Idecspatak, 1907. dec. 12., † Buc., 1988. dec. 25.: botanikus, egyetemi tanár. – Tanult Szászrégenben, majd a Papiu Ilarian Líceumban (1926), az egyetemet Buk.-ben végezte a Természettudományi Karon; doktorált (19339. A RTA levelező (1948. nov. 1.), majd rendes tagja (1963. márc. 21.). Mint tanársegéd kezdte egyetemi pályáját (1938), aztán adjunktus,

Meggyes, 1889., † Auschwitz, 1944.: termény- és magkereskedő. – Iskolái elvégzése után kereskedő lett, Nyárádgálfalván nyitott üzletet, majd Mv.-en termény- és magkereskedéssel foglalkozott (1920–), üzletében 4 alkalmazottat foglalkoztatott. Mv.-ről a feleségével (1890) együtt deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága; Székelyföld í. k.

Mv., 1918. okt. 8., †?: okleveles mezőgazda, biológus, agrármérnök, kutató. – Apai nagyszülei nyárádremeteiek, gyermekkorát töltötte náluk. A mv.-i R.K. Fiúfőgimnáziumban tanult, majd Kv.-on az Agrártudományi Főiskolán és Bp.-en a József Nándor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett; részt vett a II. vh.-ban, szovjet hadifogságban volt (1945–47); visszatért és folytatta kutatói

? †?: zenész. – Betérnek Mv.-re a nyárutón hazatérő cigányzenészek: S. J. és fia Vilmos, Bunkó Vince (1877. szept.). Irod.: Időtár 5/3.

Abafája, 1831., † Kv., 1896. szept. 20.: orvosdoktor, gyakorlóorvos és Kv. tiszteleti főorvosa. – Középiskolai tanulmányait a kv.-i piarista gimnáziumban végezte s a szabadságharc után a pesti egyetem orvoshallgatója volt. A 60-as években hosszabb ideig a kv-i Karolina-kórháznál asszisztens; később a kv.-i volt Orvos-sebészi Tanintézetnél, azután pedig a jogakadémiánál tartott mint

Mv., 1900. † Mv.?: zenész, író, cigányprímás, pedagógus. – Erdélyi prímáskirálynak nevezték. Mv. vendéglőiben játszott pl. a Maros étteremben. Állítólag minden magyar nótát el tudott játszani hegedűjén Ruha István hegedűművész gyakran jött Mv.-re, ilyenkor a Maros vendéglőben vacsorázott. Ha kérte, Salamon Kálmán mély tisztelettel átadta hegedűjét és Ruha Pista másodszor

1933., † Szőkefalva, 1981.: r.k. plébános. – Szőkefalván működött (1932–81). Irod.: Maros-küküllői főesp; MKL; Nagy László.

? † Görgényszentimre, 1936: kereskedő. – Felesége: Schwarcz Frida. – Iskolái elvégzése után mint kereskedő tevékenykedett Görgényszentimrén. Részt vett az első vh.-ban. Halála után özvegye, Schwarcz Frida vezette az üzletet. Irod.: Székelyföld í. k.

1926., †?: orvos. – A MOGYI Általános Orvosi Karán végzett (1951). Az Igazságügyi Orvostani Tanszéken gyakornok, majd tanársegéd (1952), a Kórbonctani Intézetben dolgozott (1947–54.). A MOGYI Törvényszéki Orvastanán dolgozott. – F. m.: társsz.: Törvényszéki orvostani jegyzet (Mv., 1951, 1954). Irod.: Barabás–Péter M.–Péter H.M.; Genersich; MMK.

? † 1915–18?: sportoló, zászlós. – S. Károly és Dimény Kata (1846? – Mv., 1882. márc. 24.). Fiúk: Károly. – Mv.-en futball játékos, intéző és atléta (1910 – k.). A vh.-ban halt meg. Irod.: Gyászjelentő; Illyés; Klósz 2005.

Mikháza, 1893., †?: gazdálkodó. – Édesapja tanította a földművelésre. Az első vh.-ban a 23. gy. e.-ben az orosz fronton mint őrvezető harcolt. Az I. o. ezüst, bronz vit. é. és a Károly Csapatkereszt kitüntetettje volt. Tekintélyes polgára volt a községnek, haszonállattenyésztéssel is foglalkozott. Irod.: Székelyföld í. k.

? †?: r. k. pap. – Szászrégenben volt plébános (1945–66). Irod.: Maros-küküllői főesp.

Barót, 1890. máj. 17., † Szászrégen, 1966. aug. 24. Baróton temették: r. k. plébános, tb. kanonok. – Apja földműves. Székelyudvarhelyen érettségizett azután Bécsben a Pázmáneumban tanult (1909–13), ahol pappá szentelték (1913. jún. 13.). Káplán Brassóban, Csatószegen (1915), Gyergyóalfaluban (1916), majd lelkipásztor és tábori lelkész Hajdúnánáson (1917) Gyergyóalfaluban (1918), Székelylengyelfalván (1922), plébános

? †?: pap, tanár. – A r.k. tanoda és nevelde igazgatója volt (1756). Irod.: Mv.-i R.K. okt. ; R.k. okt.–1; R.k. okt. –2.

Székelykocsárd, 1925. dec. 17., † Mv., 1992.: lakatos, politikus, ezredes. – S. Teodor vasutas és Maria fia. Kétszer nősült, két gyermeke a második házasságából született. – A mv.-i Scoala de arte si meserii iskolában végzet három osztályt (1937–40). A Bécsi Döntés után a család Tordára menekült, ahol folytatta tanulmányait és

? †?: tanár. – A mv.-i Ref. Koll.-ban óraadó tanár (1929–31). Irod.: Mv. tört. 2.

Mv.? †?: pap. – Tanult Bernben (1730), Genf-ben (1731) mint ösztöndíjas teológus. Irod.: Szabó–Szögi.

Vajdakamarás, 1930. febr. 5., † Sepsiszentgyörgy, 1998. jún. 23.: lelkész. – Tanult a kv.-i Protestáns Teológián (1954). Lelkipásztor volt Uzdiszentpéteren (1954–55), Tancson (1955–). Irod.: MMK.

? †?: szenátor. – Két fiával Xav. Ferenczzel M. Terézia királyasszony kamarásával és Károllyal együtt az 1764. évi országgyűlésen magyar honfiúsítást nyertek. Salm Antal gróf, magyar indigenátust nyert; Mária Terézia magyar királynőtől, 1765. április 10.). Irod.: Fülöp–Ferencz, Nagy Iván; Szádeczky Lajos: A székely határőrség szervezése 1762–64-ben okirattárral (Bp., 1908).

Segesvár, 1869. nov. 29., †?: gyógyszerész. – Grazban végezte az egyetemet (1888–1890) kapott gyógyszerész diplomát (1891)., majd Segesváron dolgozott az Oroszlánhoz címzett gyógyszertár (alapítva1872-ban) tulajdonosaként (1909–49). Az Erdélyi megyék gyógyszerész testületének titkára (1920), majd az Erdélyi és Bánáti Gyógyszerészek Szövetsége alelnöke (1922–30) Irod.: Pană; Péter H. M., Szabó–Simon–Szögi.

Medgyes, 1862, † Berethalom, 1942., márc. 15.: ág. ev. lelkész. – Apja pap volt Berethalomban. Tanult Berethalmon, majd külföldi egyetemeken: Lipcsei Egy. Hittud. és Bölcs. Kar (1880–81), a Berlini Egy. Hittud. Kar (1881–82), a Bécsi Egy. Hittud. és Bölcs. Kar. (1882), a Heidelbergi Egy. Hittud. és Bölcs. Kar (1883). Tanulmányait befejezve

Mezőpete, 1923. aug. 26. † Mv., 2003. máj. 27.: ortodox pap, tartalékos ezredes. – Szülőfalujában, Szászrégenben és Tordán végezte elemi és középiskolai tanulmányait. Besorozták katonának Brassóba (1943), tisztiiskolát végzett Bakóban és részt vett (1943–44) a Maros völgyi harcokban Lippánál, Máriaradnán és Ópálosnál. Beiratkozott a kv.-i Ortodox Teológiai Intézetbe (1947), Kv.-ra nevezték

? †?: ítélőmester. – II. Rákóczi Ferenc Mv.-en nevezte ki ítélőmesterré (1707. ápr). Irod.: II. Rákóczi Ferenc: Emlékiratai (Bp., 1979).

Zilah, 1817. nov. 16., † Kv., 1881. okt. 23.: pedagógus, publicista. – A pozsonyi akad.-n jogot tanult. A politikai életben (az 1840-es években) szerepelt, részt vett a pozsonyi ogy.-en (1844). Gr. Teleki László magántitkára volt. A zilahi koll. történelemtanára (1846–), br. Wesselényi családnál volt nevelő (1850–), Kv.-on tanár haláláig (1852–).

Mv. 1891. nov. 20., † Auschwitz, 1944: orvos. – Apja szállítási vállalkozó. Középiskoláit Mv.-en a Ref. Koll.-ban, az egyetemet Kv.-on végezte (1909–14), félévet hallgatott a Bécsi Egy. Orvosi Karán (1912). Tényleges katonai szolgálatba állt (1912). Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), az orosz és olasz fronton, mint zászlóalj orvosfőnök tevékenykedett

Teke; Mv., 1893 ., †?: énekesnő. – A mv.-i városi zeneiskola növendéke, Maleczky Mária tanítványa volt. A M. Kir. Operaház tagja volt (1914–22), majd a New-York-i opera tagja (1927). Fellépett Mv.-en, amikor megszólalt először koncerten a hangversenyterem orgonája (1913. okt. 18.). Ekkor közreműködött Antalffy-Zsiros Dezső orgonaművész, zeneszerző, a bp.-i Zeneakadémia

? †?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1677). Sáromberkén működött (1702–). Irod.: Ősz; Sáromberke.

Kv., 1961. szept.18., †?: orvos. – Kv.-on végzett Orvos- és Gyógyszerészeti Főiskolát (1986). Belgyógyász segédorvos (1990–93), szakorvos (1994–) a mv.-i Megyei Kórházban. Előadótanár Mv.-en. Közölt szakdolgozatokat az Orvostudományi Értesítőben, részt vett szakmai konferenciákon és szemináriumokon témái: kardiológia és érbetegségek. Irod.: RMKK; Orvostudományi Értesítő (1986).

Mv., 1900., †?: kereskedő. – Középiskolái elvégzése után kereskedői pályára lépett, önálló lett Mv.-en (1920–). Mv.-ről a feleségével (1902) együtt deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága; Székelyföld í. k.

Maroshévíz, 1900., †?: kereskedő. –. Iskoláit Gyergyószentmiklóson végezte, majd a kereskedői pályára lépett és a szakmában eltöltött gyakorlati évek után önálló lett Gödemesterházán. Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben a francia fronton harcolt, fogságba esett, ahol 1 évet töltött. Tekintélyes polgár, községi bíró is volt (1940–). Irod.: Székelyföld í.

Marosszentbenedek (bizonytalan adat, lehet, hogy: Nyárádszentbenedek), 1886 †?: orvos. – Tanult Kv.-on, majd a Bécsi Egy. Orvosi Karán (1910). Mv.-en orvos. Részt vett az I. vh.-ban, a 35. Div.-San.-Ansalttal az orosz harctéren volt főorvos (1914. júl. – 18. nov.). Megsebesült. Kitüntetései: Kor. arany érdemker. a v. é. sz., Károly csapatkereszt

? †? Körtvélyfa, 1776. márc.?: lelkész, tanító. – Mv.-en subscribált (1730). Iskolamester volt Magyarón (1737–44), Nagyölyvesen (1744. máj. 9. – 1748), Erdőcsinádon (1750, Nyárádszeredában (1759–61) és Körtvélyfáján (1762 – 1776. márc., amikor megölték a betörők). Irod.: Filep 2.; Ősz.

Csíkszentmihályi régi székely család. Több tagja már a 16. sz. ismeretes. Irod.: Pálmay; Szádeczky Kardos Lajos: A Csíki Székely Krónika (Bp., 1905).

Dályai székely család. – Vö. Pálmay. Udvarhely 205. Irod.: Kempelen.

1786. okt. 15., † 1852. dec. 5.: r. k. pap. – Pappá szentelték Gyulafehérváron (1810. máj. 27.). Káplán Mv.-en (1811–17). Plébános Hosszúasszón. Tanár Mv.-en (1824–27), Gyulafehérváron gimn.-i, majd teológiai tanár, szegények ügyvédje (1827–40), Vízaknán plébános (1840–42), Székelyudvarhelyen tanár (1843–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.

1798? † Mv., 1861. ápr. 8.: pénztárnok. – Leányai: S. Anna Lokodi Jánosné; S. Izabella. Mv.-en a kir. közügyigazgatósági pénztárnok. Irod.: Gyászjelentő.

? †?: tisztviselő. – Felesége: Zeyk Margit (1894–1980). – Segesváron a II. vh. után a MNSZ keretében új lendületet kapott a magyar színjátszás, amelyben rendezői szerepet vállalt. Irod.: RMIL Segesvár.

1856?, † Mezőkapus, 1887. dec. 26.: ügyvéd. – Szentmihályi Sándor János és Dessewffi Anna fia. – Mv.-en kir. alügyész, dr. A mv.-i Tornaegyesület megalakításában szerepet játszott (1883–84) és a titkára lett. Irod.: Gyászjelentő; Pálmay; Siklóssy.

Kászonjakabfalva, 1836. júl. 19., † Radnót, 1890. máj. 22.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1854. okt. 23.), felszentelték (1859. aug. 29.). A csíksomlyói Páduai Szent Antal-Társulatnak vezetője (1865–66., 1868–72). Szt Ferenc-rendi áldozó pap Radnóton. Irod.: Gyászjelentő; György: A ferencrendiek.

? † Mv., 1981. márc. 13., férje Kemény Géza. Irod.: Kornis.

Arad, 1930. okt. 18., †Mikháza,: amatőr szobrász. – Mikházán élt és alkotott. Irod.: N.ú. (2001. júl. 28.).

Csíkszentsimon, 1711., † Fejéregyháza, 1762. máj. 18.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1735. aug. 19.), felszentelték (1741. febr. 24.). Fejéregyházán Haller Pál házi káplánja volt. Irod.: György: A ferencrendiek.

? †?: r. k. pap. – Plébános volt Bözödújfaluban (1739), Csíkboldogasszonyon (1773 v. 1741–70). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.

? †?: unit. lelkész. – Désfalván voltak lelkészek egymás után ketten ugyanezzel a névvel. Irod.: Kelemen Imre.

? † 1728. szept. 18.: ítélőmester, földbirtokos. – Apja S. Pál. – Kelementelkén birtokos, amikor Kovásznai Kelemen ott volt lelkész (1722–27). – Az erdélyi kormány egyik tagja, a Deputáció, a törvényhatósági főtisztség tagja (1709–), udvarhelyszéki alkirálybíró, majd királyi ítélőmester (1713–20 k.). Kiváló unit. jogász, az unit.-ok egyik vezéregyénisége, egy erdélyirendi gazdasági

1851, † 19? Irod.: Pálmay.

Mezőkapus, 1878., † Mezőkapus?: államtitkár. – Miniszteri rangú államtitkár Bp.-en.A mezőkapusi kastély és több mint 1000 ha föld (szántó, erdő, legelő) tulajdonosa. Tagja volt a Mezőbándi Takárékpénztár igazgatótanácsának. A kisajátítás után a kastélyban öregotthon működött. Irod.: Căpuşul de Câmpie; Pană.

1907., † Mv., 1990. jan. 30.: építész. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1990. jan. 31.).