Maros megyei életrajzi lexikon

? †?: ev. lelkész Szászdányánban (1941–44). Irod.: Apold.

? †?: mérnök. – A XIX sz. utolsó éveiben a városi mérnöki osztály vezetőjeként tevékeny műszaki munkát végzett a múlt század köz- és magánépítkezéseinél. A Kultúrpalota építésénél dolgozott. Leánytestvére Mária Székely Károly szobrászművészhez ment feleségül, aki készítette Rákóczi fejedelem szobrát a Kossuth utcában (1907). Irod.: Keresztes; Sipos.

→ BODONI Miklós S

Râmnicelu, 1908. márc. 13., † Názna. (Maros), 1984. nov. 14.: tanító. – Elemi iskolát a szülőfaluban tanítóképzőt Brăilában és két évig Mv.-en végzett (1928). Tanított Palotailván (1928–29), Kisfülpösön (Maros, 1929–30). Katonaságot Mv.-en a 82-es Gyalogezrednél teljesített (1930–31). Azután Faragóban tanított (1931–40), Felsőgáldra menekült, és ott tanított (1940–45), majd visszatért és

? †?: ort. pap. – Mezőszentandráson szolgált (1957–65). Irod.: Reghin, Protopopiat.

? †?: tanító. – Mezőpanitban az állami iskola első román igazgatója (1921–). Irod.: Mezőpanit.

Mantova, 1501 †? 1574: orvos, reformátor. – Mv.-en a Kendi Antal házában szállt meg a mantovai születésű Francesco Stancaro szentháromságtagadó orvos és reformátor (1555 körül). Rövid ideig itt orvosi gyakorlatot is folytatott. Részt vett a Vártemplomban tartott hitvitán (1558), ahol levelet adott át Izabella királynőnek kérve őt és a rendeket,

1935., † 1980: orvos. – Az orvosi egyetemet Kv.-on végezte. Mv.-en tanársegéd az elmegyógyászaton (1967), majd adjunktus és főorvos. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.

Potcova, 1915. aug. 15. †?: ort. pap. – Bándon volt lelkész (1948– 87). Restauráltatta a Sf. Maria templomot (1955– 56). Tevékenységét figyelte a securitate. Irod.: Bartos 2012; Şincan 2006.

? †?: ezredes. – Az I. vh.-ban 5. honvéd tüzérezredes, ezredparancsnok. Irod.: Mv. és a háború 1.

? †?: fényképész. – Műterme volt Erdőszentgyörgyön (1905–09). Irod.: Miklósi–Sikes.

Calafat, 1930. jún. 19., † Mv., 1993.?: tanár. – Tanulmányait Calafaton (1937–49), azután Buk.-ben az I. C. Parhon Egyetem Filológia karán végezte és szerzett oklevelet (1954). A fővárosban tanított (1954–57). Bándra került (1957–), néhány hónapig a mv.-i Területi Rádióstudióban szerkesztő (1958–), majd visszatért oktatói pályájához: Mv.-en az Unirea Lic.-ban (1958–61),

? †?: kertész. – Mv.-en az Elba szigetet parkosította (1878), korában a Szentmiklós utcában ültetett vadgesztenye sort, valamint a Bolyai utcába telepített akácfákat. Irod.: Időtár 2.

? †?: tanító. – Lövéren ő volt az első ort. felekezetű tanító (1858–). Elvégezte Régenben a pedagógiai kurzust falusi iskolák számára. Iskolaépület csak később épült (1860), de az is leégett. Érdekes, h. ugyanilyen nevű pap is megmaradt a falu emlékezetében, aki Lövéren szolgált és tanított is (1870–) feltételezik, h. az

Szt. Putila (Oroszo.), 1912, †?: zongoraművész, tanár. – A csernovici zenekonzervatóriumban végzett (1936), Paul Jelescu tanár osztalyában. 1942-ben Zongoratanárnak nevezték ki ugyanebbe a konzervatóriumba, amely Temesvarra költözött (1944). Itt tanárkodott (1948-ig), amikor is versenyvizsgával a Mv.-i Városi Konzervatóriumba került; utána a Népi Művészeti Iskolában tanított (1971-ig). Egyidejűleg az Állami Filharmónia

Versec, 1894, †?: mérnök, cégvezető Mv.-en. – Részt vett az I. vh.-ban (1914–18) az orosz, olasz fronton harcolt, megsebesült. A székely hadosztály kötelékében volt (1918–), majd a magyar nemzeti hadseregben teljesített szolgálatot, annak felszerelésében és Debrecenbe való bevonulásában vett részt. Főhadnagyi rangban szerelt le (1921) kitüntetésekkel. Irod.: Erdélyi ezredek.

? †?: víztelepi mérnök. – Radó Sándor és Flesch Adolf főépítészek segítették Bernády Györgyöt munkájában. Virilista (1910). Irod.: Időtár 2.

? †?: m. k. tanácsos Szászrégenben. – A Turul SE választmányi tagja. Labdarúgó volt. Több társával együtt megalapította Szászrégeni TK-t amely később megnyerte a kerületi Kupát. Lelkesen dolgozott a magyar sportért, felismerve annak nemzetnevelő hatását. Irod.: Pluhár.

Balmazújváros, 1814. szept. 8., † Kv., 1886. aug. 14.: könyvkereskedő és -kiadó. – Debrecenben és Pozsonyban tanulta a könyvkereskedői szakmát. Ezután Barra Gábor kv.-i papír- és szépműkereskedő üzletében első segéd, majd társtulajdonos volt. Barra halála (1835) után az üzletet könyvkereskedéssel egészítette ki. Barra özvegyével (özv. Barráné és Stein cégnév alatt)

1847., † Mv., 1912. okt. 13.: orvos. – Dr. sebésztudor, szülész Mv.-en (20. sz. elején). A legjobban kereső orvos, mv.-i virilista. A város törvényhatósági bizottságának tagja. Irod.: Almanach (1912); Hol volt, hol nem volt… (Nú., 2004. dec. 2.); Kiss Cs.M.

? †?: templomfestő. – Templomfestő mester. A következő falvak templomait festette ki: Erdőszakál (1816), Noszoly (Kolozs), Nagysármás (Maros), Désháza (Szilágy), Cegőtelke (Beszterce-Naszód), Fűzkút, Szászbongárd (Beszterce-Naszód) és másokat. Irod.: Săcalu de Pădure.

? †?: százados. – MAT Securitate Tartományi Igazgatósága hivatalában százados (1951–), igazgató-helyettes. Irod.: Bartos.

1910., † Mv., 1985. ápr. 11.: munkásmozgalmi harcos. – Az RKP tagja (1927–), az illegalitásban aktív mozgalmi tevékenységet fejtett ki Mv.-en és Buk.-ben. A felszabadulás után aktivistaként dolgozott különböző tömegszervezetekben. Irod.: S. L. [Nekrológ] (V. Z., 1985. ápr. 12.).

→ STEINMETZ–MÁRER Éva

? †?: ?. Irod.: RMK 3. köt Streitförder Márton – 111.

→ LUPAȘCU-STEJAR, Alexandru

? †?: g. kat. pap. – Ioan Bob püspök Marostelekbe helyezte szolgálni (1801. márc.17.–). Irod.: Dobozi.

? †?: a páduai egyetemen tanult. Irod.: Veress Endre: Matricola et Acta Hungarorum in Universitatibus Italiae Studentinum. 1. köt.: A Páduai egyetem magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai 1264–1864 (Kv., 1915–17).

? †?: kereskedő. – – Felesége: Béres Sára. – A KMTT mv.-i tagja. Irod.: Emlékkönyv a Kir. Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892); KMTT S.

1862.? † Mv., 1918. dec. 2.: tisztviselő. – Testvérei: St. Berta Gáspár Antalné; St. Elek; St. Gyula. Felesége: Szigethi Csehy Gizella. – A mv.-i takarékpénztár rt. főtisztviselője. Irod.: Gyászjelentő.

→ ŞULUŢIU-STERCA, Iosif

1907., † 1971.: igazgató, pedagógus. – A mv.-i hatosztályos héber-zsidó polgári iskola igazgatója a Baross Gábor utcában (1940–44). Mv.-ről deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Időtár 3; Mv. zsidósága.

Nagyvárad, 1896, †?: tisztviselő. – Magántisztviselő Szovátán. Részt vett az I. vh.-ban (1915–19) az olasz ás az orosz fronton harcolt. Mint hadnagy szerelt le kitüntetésekkel. Irod.: Erdélyi ezredek.

? †?: a MOGYI Orvosi Mikróbiológia, Gyógyszertan Tanszék vezetője (1945–47). Irod.: Genersich; Viharban.

Segesvár v. Nagyszeben, 1818. aug. 5., † Segesvár, 1850. jan. 24 v. Buk., 1849.: orvosdoktor, szülész- és sebészmester. – Tanult a Bécsi orvosi egyetemen (1846). Szülész sebészorvos volt Segesvárt. – F. m.: Übersicht der Flora Siebenbürgens, den neuesten Forschungen gemäss nach Prof. Endlichers genera plantarum in natürliche Familien geordent: Dissertatio

Mesterszállás 1901., † Mv., 1983. aug. 5.: üzemvezető, tisztviselő. – Apja Lajos vármegyei főorvos volt. Temesváron végezte középiskoláit, majd a faiparban tevékenykedett mint tisztviselő, azután üzemvezető lett Szalárdtelepen. A m. kultúra támogatója volt. Irod.: Mv.-i zsidó temető dok.; Székelyföld í. k.; [Nekrológ] (V. Z., 1983. aug. 6.).

? †?: igazgató. – A mv.-i Robot ill. a Minszi Lajos üzem igazgatója (1951–), a MAT Vadász Társaság mv.-i fiókjának vezetőségi tagja, amelynek elnöke Fülöp Iosif / József, a mv.-i Néptanács káder oszt.-nak főnöke és szak titkára Jenei Eugen /Jenő. A mv.-i Előre lap leleplező cikket közölt (1952. júl. 4.),

? †?: Irod: Szinnyei RMK.

1739, † Mv., 1811., a Szt. Mihály arkangyal fatempolom mellett nyugszik: kereskedő. – Mv.-en volt kerskedő és feleségével Sirianával vásárolták meg azt a területet, Ilyés Márton telkét, amire a mv.-i Szt. Mihály arkangyal fatemplom épült segítségükkel, Ioan Bob püspök anyagi támogatásával (1793–94). A ref. egyház segítségét is igénybe vette az ortodox

Cintos, 1905., † Cintos, 1982.: kurátor. – A cintosi g. kat. egyház kurátora volt. Részt vett a cintosi új templom felszentelésén, amit Valeriu Traian Frenţiu püspök vezetett (1946). Irod.: Aţintiş.

? †?: Erdőszakáll hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Irod.: Bosoancă.

? †?: ort. pap. – Segesvári esperes (1930–40 k.). – F. m.: antológ.: Omagiu înalt prea sfinţiei sale Dr. Nicolae Bălan (Sibiu, 1940); Omagiu lui Ioan Lupaş… (Buc., 1943). Irod.: Fülöp–Ferencz; Omagiu lui Ioan Lupaş… (Buc., 1943).

? †?: ort. pap. – Szolgált Nagyölyvesben (1950–54. és 1958 – 60), Ballában (1964– 67). Irod.: Şincan 2006.

Petele, 1912. jún. 21., † 1987. febr. 22.: újságíró, egyetemi tanár. – Szülőfalujában kezdte az iskolai tanulmányait, majd Mv.-en, Nagyváradon tanult, Kv.-on végezte a kereskedelmi akad. (1937). Kezdetben kv.-i középiskolákban tanított, majd tanársegéd a Kereskedelmi Akad. (1940–).A II. vh. idején riporter volt az erdélyi fronton, az 1944–45-ös harci élményeiről írt

Mezősályi, 1943. máj. 6., † Buk., 1994. máj. 7.: mérnök, politikus – Kv.-on végezte a Műszaki Egyetemet gépészmérnöki szakon (1960); doktorált. Pályáját Kv.-on kezdte uo egyetemi tanár, prof. Tagja a Román Tudósok Egyesületének (Asociaţia Oamenilor de ştiinţă Români). Politikai pályára lépett: a RKP megyei bizottságának aktivistája; alapítótagja és alelnöke volt

? †?: bíró. – Marosludas falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.

Füleháza, 1813. † Füleháza, 1880. ápr. 16.: ort. pap. – Fia: Teodor, folytatta apja tevékenységét (1862–). Vasile Moga szentelte pappá, felszentelése után mindjárt szülőfalujába, Füleházára helyezték (1833–), a parókia első papja volt. A régi kolostori fatemplomot beköltöztette a falu központjába, ikonokkal festtette ki kívül – belül. Mellette működött a felekezeti iskola

? †?: tanító. – Az első tanító Búzásbesenyőben, az újonnan létesített állami román iskolában (1919–23). Irod.: Búzásbesenyő; Societatea de Vânătoare Apostolii Tg. Mureş (Tg. M., 1941).

1863., † Maroskeresztúr, 1948. aug. 31.: ort. pap. – Tanítói képesítést kapott (1887) és pappá szentelték (1888. máj. 25.). Vidrátszegen is volt lelkész (1905). Marosszentkirályban (1905–40) szolgálata ideje alatt épült az új templom (1907). Falfestményei későbbi időből valók, festőjük Dimitrie Bănică (1973), Emilian Birdaş püspök szentelte fel (1975). A parókia is

1879., †?: közjegyző, alpolgármester. – Fehértemplomban érettségizett, majd Kv.-on jogi doktorátust szerzett, az ügyvédi vizsgát Bp.-en tette le. Oravicabányán ügyvéd, majd részt vett az első vh.-ban, azután Déván vezető ügyész (1919–21), Mv.-en kir. közjegyző volt (1921–), városi tanácsos (1923–28), a vármegyei biz. tagja (1924–29), alpolgármester (1936). A mv.-i zsidó-m. tulajdonban