Maros megyei életrajzi lexikon

? †?: nemes. – Báthori Kristóftól kapta a nemességet (1579). Később Vásárhelyi néven szerepelnek az oklevelekben. – Irod: Pál-Antal 2009; Sándor Imre S.

Közülük Gergely 1600-ban Mihály Vajda ellen Miriszlónál esett el., Sz. Gergely lustrált (1614); Sz. Ferenc Marosszék alkirálybírója (1700), István a marosszéki lustrális könyv szerint nemességi hadnagy. Sándor Doboka megyében törvényszéki bíró, első neje Henter leány, a második Cserényi Ágnes. László, Ferenc, Zsigmond és János, mint primorszékelyek említtetnek 1806-ban. János M.

Mv., 1961. aug. 31., † Mezőbánd, 2001. márc. 22.: állattenyésztési mérnök. – Kv.-on végzett az Agronómiai Intézetben (1985); doktorált. A Bándi Sertéstenyésztő Telepének mérnöke (1985–), majd vezetője (1986–99); A Mezőgazdasági Szaktanácsadási Hivatal igazgatója (1999–). Kutatási területe: állatszaporítás és nemesítés. Tanulmányai jelentek meg: Pig International, Revista de Zootehnie şi Medicina Veterinară,

? 1843., † Mv., 1893.: tanító. – A mv.-i polgári iskola óraadó énektanítója, majd ev. ref. tanító. Voczelka Ede tanítványaként képzett orgonistája volt a ref. egyháznak. A Mv.-i Iparos Polgári Dalegylet megalakulásakor karnagya (1870). A MT megyei Ált. Tanítótestület könyvtárosa (1878). Irod.: Emlékkönyv; K. Kiss Ferenc: A mv.-i kórusélet múltjáról

Mezőbánd, 1909., †?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után a kereskedői szakmát tanulta, 7 évig mint segéd fejlesztette tudását, önálló lett Mezőmadarason (1933). A MP tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k.

? †?: ülnök. – Fia. János. – A mezőmadarasi származású, Marosszék törvényszéki ülnöke (1614). Irod.: Mezőmadaras.

Mezőbánd, 1875, †?: tanító. – Kelementelkén volt áll. tanító. Részt vett az I. vh.-ban (1914–18) az orosz fronton harcolt, majd a székely hadosztályban szolgált, egyszer megsebesült. Hadnagyi rangban szerelt le a Károly Csapatkereszt kitüntetéssel. Irod.: Erdélyi ezredek.

Mezősámsond, 1872., †?: földbirtokos. – Középiskolái elvégzése után gazdálkodni kezdett a családi birtokon, majd 84 hold földön folytatott korszerű gazdálkodást és haszonállattenyésztést Mezőrücsön. Tényleges katonaéveit a 2. k. huszárezr.-ben töltötte mint szakaszvezető. A Legeltetési Társulat elnöke, a Gazdakör alelnöke, a törv. hat. biz. és a a MP tagja, képviselőjelöltje (1932) volt.

?, †?: Marosszék alkirálybírója volt (1656 k.). Irod.: Mezőmadaras; Pál-Antal 2002.

?, †?: alkirálybíró. – Marosszék alkirálybírója volt (1693–97) és ogy.-i követ. Irod.: Mezőmadaras.

? †?: tanító. – Szőkefalván tanított a ref. Iskolában (1929–31). Irod.: Nagy László.

Mezőmadaras, 1910. ápr. 23., † Madrid, 1991. febr. 28.: közgazdász, kereskedő. – A család Magyaro.-ra telepeült (1920 k.). – Felesége: Balogh Magdolna (? –1987). Gyermekeik: egy leány és három fiú. – Bp.-en végezte a tanulmányait, a közgazdasági tudományok dr. Kereskedő. Katona a II. vh.-ban, az orosz fronton harcolt. Németo.-ba telepedett héttagú

Csíknagyboldogasszony, 1870. jún. 10. † Csíknagyboldogasszony, 1950. dec. 16.: r. k. pap. – Tanulmányait Csíksomlyón, Gyulafehérváron és Bécsben a Pázmáneumban (1890–93) végezte. Gyulafehérváron szentelték pappá (1893. júl. 16.). Káplán Brassóban, Kv.-on hitoktató, plébános. Csíkszeredában, Erzsébetvároson plébános. Radnóton lelkész (1926–49), küküllői főesperes (1945), dr. szentszéki tanácsos. Az Egységes M. Gimn.-ban vallást is

Mezősámsond, 1905., †?: földbirtokos. – Szülőfalujában és Mv.-en végezte tanulmányait. Önálló (1929), majd Mezőcsáváson gazdálkodott (1940–). A község tekintélyes polgára. Irod.: Erdélyi vármegyék; Székelyföld í. k.

? †?: r. k. pap., ferences szerzetes. A rend felosztása után még megtűrték őket (1950. aug. 20.-ig), majd elszállították tévedésből Esztelnekre, onnan Máriaradnára. Irod.: Léstyán Ferenc: Mv. katolikus egyháza a kommunista elnyomás idején (Kv., 2007); Maros-küküllői főesp.

Kv., 1935. okt. 15., † Mv., 1995. okt. 19.: újságíró, író, riporter. – Sz. Sándor és Sarolta fia. -Kv.-on érettségizett (1953). Államellenes szervezkedés gyanújával a Palocsay Zsigmond csoportjának tagjaként, letartóztatták és elítélték 3 évre (1953. jún. 14. –), de kegyelmet kapott (1954). A BTE m.-pedagógia hallgatója (1955–57), amikor az előző politikai

Mv.? †?: orvos. – Tanult Mv, Bécsben (1801–08). Irod.: Szabó–Szögi.

? † Marosjára, 1792. dec.: ref. ref. lelkész. – Ertsei / Ertsei Sámuel fia. Felesége Szatsvai Sofia. – Mv.-en subscribált (1744). Kolozsnagyidán (1754–55), Erdőcsinádon káplán (1756–59) és apja utóda (1761–67), Marosjárában (1768–92) volt lelkipásztor. Az ő idejében, Böjthe István kurátorsága alatt, készült fel a marosjárai gyülekezet az új ref. templom megépítésére

Szél Jakabnak a fia Simon, Marosszéken főszékely (1461). Irod.: Kempelen; Nagy Iván; Pálmay.

? †?: ? – F. m.: Kötetben: Színes könyv (Brassó, Kv., 1861). Irod.: Fülöp–Ferencz Szél Ákos – 2979.

Nemessége 1569-ből kelt. Irod.: Kempelen.

? 1894., †?: mészárosmester. – Iskolái elvégzése után a húsiparban szabadult föl önálló lett Mv.-en (1918). Szakképzett, jónevű iparosa volt a városnak. Az első vh.-ban a 2. huszárezredben harcolt, megsebesült, orosz fogságba került, ahol 26 hónapot töltött. A II. o. ezüst, a bronz vit. érem, a seb. érem és a

17?, † 17?: jegyző. – Mv.-i jegyző a minoritáknak adományozott telket templom építésére. (1741). Irod.: Maros megyei m. tört. 5.

? 1949, † 2005.: fényképész, fotóművész. – Természetfotós, az Erdélyi Nimród természetvédelmi magazin főszerkesztője, küzdött a Székelyföld természeti értékeinek megőrzéséért. Természetfotói tükrözik Erdély természeti kincseinek világát, Indiai természeti felvételei is vannak. F. kiáll.: Mv., 2009. Irod.: Szász Cs. Emese: Aki örökre eljegyezte magát a fotográfiával (Vásárhelyi Hírlap, 2009. márc. 11.).

Dicsőszentmárton, 1902., †?: körjegyző. – Sz Jakab fia. Középiskoláit Mv.-en, a közig. Tanfolyamot Fogarason végezte (1927), u. o. kezdte pályafutását mint s. jegyző, majd járási titkár lett és Alsóidecsen volt jegyző (–1938), két évet Órománáiban volt, majd Marosvécsen körjegyző (1940–). A Szociális Munkaközösség tagja, a Hangya felügyelőbiz. elnöke, minden kultúrintézmény résztvevője

? †?: mérnök. – A mv.-i MÁV állomáson dolgozott mint a fűtőház vezetője. Kitüntetést kapott a királytól (1915). Irod.: Időtár 2.

Mv., 1931. nov. 28., † Mv., 2018. nov.16.: sportoló, tekéző. – Mv.-en végezte a középiskolát. Férje unszolására kezdett tekézni (1950). Többszörös országos, Európa- és világbajnok, tagja az országos, Európa- és világbajnok csapatnak, világrekordot döntött (1966, 68). Maros megye legjobb sportólója (1966, 68). Irod.: Botezan Gheorghe: Sz. Tibor és Margit (Nú.,

Mv., 1922. febr. 7., † Mv., 2009. jún.19.,: sportoló, tekéző, tekeedző, szobrász. – Az elemi és középiskolát Mv.-en végezte. Szobrászatot tanult Bp.-en Kisfaludy Strobl Zsigmondtól. A vh.-után Mv.-en önálló kisiparosként dolgozott, majd belépett az Arta Mobila szövetkezetbe. Hét sportágat is űzött, az asztaliteniszről váltott a tekére, versenyszerűen játszott (1948–), a

Körtvélyfája, 1921. aug. 6., A II. vh.-ban hadapród őrmesteri rangban vett részt. Irod.: Berekméri.

?, †?: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1714). Pókában volt lelkész. Itt halt meg pestisben. Irod.: Ősz.

? 1897, † Marosszentgyörgy, 1985. febr. 13.: ref. lelkész. Irod.: [Nekrológ] (V.Z., 1985. febr.15.).

Nyárádmagyarós, 1900. † Bp., 1974: szemész főorvos. – Középiskoláit Mv.-en végezte. Behívták katonának (1918), majd Bp.-en beiratkozott az orvosi egyetemre, orvosi diplomát szerzett (1932), az egyetemen dolgozott, majd Gyöngyösön vezette a szemészeti osztályt. Mv.-en főorvos (1940–44) itt is szemészeti osztályt szervezett és vezetett 50 ággyal. Műtéti tevékenysége elismert volt. Körorvosként

? †?: r. k. pap. – Gyulafehérvári dékán-kanonok (1548–49, 1553) és szatmári (1543, 1545), ózdi (1548–51), küküllői főesperes (1553–55), Kükülői főesperes-kanonok, erdélyi egyházmegyei vikárius (1556. szept.) Irod.: Ferenczi Sándor 2009.

? †?: földbirtokos. – Székelysárd község egyik hegyoldalának bortermelő határrészét Bakkos / Bakhusnak nevezték, ez Sz. Zs. tulajdona volt, itt a török hadjárat előtt egy Szengyel nevű falu létezett. Irod.: Pesty 2014.

Korond, 1880., † Szováta, 1963.: kereskedő. – Sz. Márton és és Szálasi Erzsébet fia. Felesége: 1. Zárug Katalin (1888–1921); 2. Keszler Irma (1922–). Gyermekeik: Emma, szovátai kereskedő; Dezső, felesége Forschpecher Rezsin; Ilona Ambrus Sándorné; Kata, Bogdán Béláné; Erzsébet, Fazakas Gyuláné. – Szovátai kereskedő. Irod.: Száva 2012.

? †?: író. Irod.: Ökrös.

Korond, 1929., † Szováta, 2010.: könyvelő. – Sz. Antal és Nyegre Juliánna fia. Felesége Péter Márta (1929–2010). – Székelyudvarhelyen érettségizett. A szovátai bútorgyár szállítási osztályának vezetője, a közüzemek főkönyvelője Irod.: Száva 2012.

Nyárádszereda, 1848., † Székelyudvarhely, 1904. Korondon temették: kereskedő. – Sz. Lajos és Ötves Anna fia. Felesége: Durák Szálasi Erzsébet (1853–1936). Nyolc gyermekük közül Sz. Lajos (1884–1937) szovátai családalapító. – Korondon volt kereskedő. Irod.: Száva 2012.

Szováta, 1911., †1981.: kereskedő. – Szenkovits Dezső és és Zárug Katalin fia. Iskolái elvégzése után a kereskedői szakmában szabadult fel, Szovátán lett önálló kereskedő (1940–), felesége Fordchpecher Rezsin (1914–1987). Gyermekeik: Magdolna (1949–) Rózsa Imréné (1950–); Dezső (1950–) faipari technikus, felesége Maruzsán Mária (1950). A MP tagja volt. Irod.: Székelyföld í.k.

? 1971., † Nagyszeben, 1989. dec.: hősi halált halt a szabadságért, egyike Maros megye mártírjainak (1989. dec.). Irod.: [Részvétnyilvánítás] (Nú., 1989. dec. 29.); [Nekrológ] (Nú., 1989. dec. 30.).

? 1840, † Magyarzsákod, 1941.: a zsákodi örmények atyja. Irod.: Sepsiszéki.

Szentháromság, 1876., †?: községi jegyző. – Tanulmányait Mv.-en végezte és mint körjegyzői írnok Székelyvéckén kezdte pályafutását, volt községi titkár, majd Bordoson s. jegyző (1940–) – Az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben mint őrmester a csendőr szárnyparancsnokságnál teljesített szolgálatot. Irod.: Székelyföld í. k.

? †?: földbirtokos. – Nagyernyében az indítványára létrehozták Maros-Torda vm. első fogyasztási szövetkezetét (1898. ápr. ), amelyet a kat. és ref. egyház is támogatott. Boltosa hosszú évekig Győrfy László volt. A szövetkezetnek Erdélyszerte jól kiépített hálózata alakult ki, igen népszerűvé vált, mert üzleteiben sok kisember olcsón tudott vásárolni. Később felvette

18. sz.., †?: nemes, földbirtokos. – Fia: József (1781–?). A család első ismert tagja, a Marosszék legtekintélyesebb és Nagyernye leggazdagabb földesura. Nemesi rangot kapott (1702). Idős korában 500 holdnyi birtokát zálogba adta. Irod.: Fekete; Keresztes Gyula: Örökségünk 50.: A nagyernyei udvarházak (1994. febr. 11.); Nemes Gyula: Dr. Szenner József politikai

Nagyernye, 1890., †?: állomásfőnök. – Gimnáziumi érettségit Tatán szerzett, majd a vasútnál helyezkedett el és Almásfüzitőn gyakornok volt, a tiszti tanfolyamot Bp.-eb végezte, majd Tata, Tóváros, Felsőgalla, Ercsi és Oroszka, Mv. (1940–) állomások főnöke,. Irod.: Székelyföld í. k.

Nagyernye, 1781., †?: földbirtokos. – Apja Sz. Ferenc. Felesége: Nemes Judit. Fiúk: Sámuel (1807–?). – Nagyernyei birtokos. Irod.: Nemes Gyula: Dr. Szenner József politikai munkássága = Pál-Antal – Simon 2011.

Nagyernye, 1807., †?: földbirtokos. – Sz. Ferenc és Nemes Judit fia. Felesége: Vitális Mária. Tíz felnőttkort megért gyermeke volt. Lázár honvédőrmesterként halt meg Komárom ostrománál (1849). József két feleségétől hat gyermeke volt. – Visszavásárolta nagyapja birtokát és szétosztotta gyermekei között. – Nagyernyei birtokos. Irod.: Nemes Gyula: Dr. Szenner József politikai

1893., † Nagyernye, 1942.: orvos. Irod.: Nemes Gyula: Szakrális emlékek…= Pál-Antal – Simon.

? †?: főbíró. Marosszéken (1409). – Pál fia. Irod.: SzOkl, 1.

→ LÁZÁR András, szentannai