Szerző: Fülöp Mária
SZÉKELY Gyula
? †?: tanár. – Gyakorló tanár volt a mv.-i Ref. Koll.-ban (1922–23). Az Erdélyi Helikon mv.-i tagjai közt szerepelt (1930). Irod.: Mv. tört. 2.
SZÉKELY Gyula
? †?: szerkesztő. – Nagyszebenből Mv.-re tette át székhelyét a Színházi Élet (1925), amelynek főmunkatársa volt, és amely váltakozó címekkel (Színházi Világ, Mv.-i Társaság, Marosmenti Élet) tájékoztatta a város közönségét a színházi életről (–1935). Ugyancsak Színházi Újság c. adott ki lapot (1934–35) Benczel Bélával. Irod.: RMIL.
SZÉKELY Gyula
Gyergyóalfalu, 1892. jan. 18., † Petrilla, 1945. aug. 20.: r. k. pap. – Tanulmányait Gyulafehérváron, Csíksomlyón, Székelyudvarhelyen és ismét Gyulafehérváron végezte, pappá szentelték (1914. jún. 27.). Szolgálati helyei: Kudzsir, Csíkszereda, Csíksomlyó, Görgényszentimre (1926–31), Magyarfenes, Petrilla. Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SZÉKELY Gyula Aladár
Segesvár, 1927. aug.30., †?: tanító, egyházi felügyelő titkár. – Tanult a székelykeresztúri tanítóképzőben (1946), katonatiszt a román hadseregben (1947–56), termelésszervező a buk.-i villamosgyárban (1956–86). Az MNSZ-ben kulturális rendezvények szervezője. Irod.: EMKK2000; RMKK.
SZÉKELY Hermann
? †? fakereskedő. – Testvére: Lajos, 21. h. gy. e.-ben szakaszvezető, Kitüntetései: O1, O2. – Mv.-en volt fakereskedő, igazgató. Az I. vh.-ban a 21. h. gy. e. gyalogosa (1914. aug.–18. nov.). Pótzászlóaljnál teljesített szolgálatot és állami érdekből felmentették. Irod.: M. hadviselt zsidók.
SZÉKELY Imre
1913., † Mv., 1994. jún. 16.: orvos. – Közegészségtanász orvos. Sanepid-főorvos Mv.-en. Irod.: Kiss Cs.M.3., [Nekrológ] (Nú., 1994. jún. 17.).
SZÉKELY Irma, kaáli Nagy Irma, Székely Józsefné
Székelykál, 1906. jún. 4., † Mv., 2002. máj. 14.: gyárigazgató, könyvelő, könyvtáros. – Testvére: Kaáli Nagy József szobrászművész. Férje: Sz. József gyáros. Gyermekeik: ikrek Bálint orvos (1955 végzett); Zsuzsa, könyvtáros (Mv., 1930. febr. 11. – Mv., 2014.). – A középiskolát magánúton végezte Mv.-en, majd felsőfokú kereskedelmi iskolában tanult. A Székely és
SZÉKELY István
1794? † Bözöd, 1876.: tanító. – Bözödön tanított (1849–76). Irod.: Koncz 1905.
SZÉKELY István
? †?: m. kir. posta- és távírófelügyelő Segesvárt. – Előbb Kolozsvárt volt hivatalban, majd Segesvárt. Szerkesztette és kiadta a Magyar Távirda Naptárt 1877-re és 1878-ra Kolozsvárt. – F. m.: Távirdai gép- és kapcsolástan a posta- és távirdaintézetnél alkalmazottak használatára. 50 kőmetszetű ábrával. (Kv., 1876, 1893); 1867-től 1890. máj. 1-ig megjelent
SZÉKELY István, kolozsvári
1598., † Mv., 1650. Böjtelőhava, febr.? 19.: ?. – Életéről és polgári állásáról nincsenek adatok. Azt tudjuk, hogy özvegyét Nagy Szabó Ferenc feleségül kérte (1651) de kosarat kapott. Síremléke a mv.-i ref. temetőben. Irod.: Csekme; K.L. Műv. tört. tan. 1.; Pálmay József.
SZÉKELY János
Mezőcsávás, 1891., †?: kereskedő és gazdálkodó. – A család a nemességet Apaffy fejedelemtől kapta. Iskolái elvégzése után apja mellett gazdálkodott, katonaévei letöltése után a csendőrségen szolgált. A Hangya üzletvezetője lett, majd önálló üzletet létesített Mezőcsáváson (1933). Az első vh.-ban a 103. gy. e.-ben az orosz fronton harcolt, a bronz v.
SZÉKELY János
Marossárpatak, 1892, † 1964: középbirtokos, őrvezető –. Az I. vh. kitörésekor bevonult a 62. k. gy. e.-hez. (1914), az orosz frontra küldték, fogságba esett (1915), szökve tért haza (1918). A település kiváló táncosa volt és verbunkjával öregbítette Marossárpatak hírét Erdélyben és a határon túl is. A néptánc kiváló ismerője, művelője volt.
SZÉKELY János
? †?: dicsőszentmártoni isk. igazgató. – Kolozsmonostoron tanító. Megbízták a dicsőszentmártoni Felső Gazdasági Népiskola tanítói állásának betöltésére (1874), ott matematikát és könyvelőséget tanított; Az EMKE alapítótagja, részt vett a kv.-i alapítóülésen (1885. ápr. 12). Irod.: Az Erdélyi Gazdák 1879-ik évi október hó 2–5-én Sepsiszentgyörgyön tartott ötödik vándorgyűlésének jegyzőkönyve (Kv., 1879);
SZÉKELY János
Somosd? † Földvár, 1944. dec. 1.: fogoly. –A földvári fogolytáborban pusztult el. Irod.: Akik imádkoztak 2.
SZÉKELY János
Gerendkeresztúr, 1900. dec. 2., †?: tisztviselő. – Székely János költő apja. Mv.-en tisztviselő. Az EMP tagja, tartalékos zászlós, „kizsákmányoló”. Letartóztatták (1959. jan. 30.) azzal a váddal, hogy imperialista rádióadásokat hallgatott, és nyilvánosan kommentált, rendszerellenes híreket terjesztett 1956 és 1959 között. Nincs nyoma annak, hogy bíróság elé került. Fiát zsarolták meg
SZÉKELY János
Maroskeresztúr, 1911., †?: A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. Irod.: Berekméri.
SZÉKELY János
?, †?: tanító. – Marosszentgyörgyön tanított a ref. iskolában, iskolaigazgató is volt (1940–47) és vezette a négyszólamú vegyes kórust (1942–). Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala.
SZÉKELY János
1927. † Mv., 1994. ápr. 9.: orvos. – A sürgősségi ellátás szakorvosa, a mv.-i mentőállomás alkalmazottja. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1994. ápr.12.).
SZÉKELY János; ádámosi
? †?: mérnök. – 1848 előtt Kolozsmegyei, majd Marosszéki mérnök. A félszázaddal azelőtt megnagyított vadasdi templom tornyának tervrajzát készíítette (1864). Az építésnél a pallér nem tartotta tiszteletben a mérnök utasításait az alap vonatkozásában és a félig kész torony eldőlt. Irod.: Nagy Iván.
SZÉKELY János, bíró
Küküllődomdó falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SZÉKELY János, § somosdi
Székelycsóka, 1896, †?: ügyvéd. – Ügyvéd, dr. Mv.-en. Részt vett az I. vh.-ban (1916. jan.–17. márc.) a szerb és az olasz fronton volt Pasubio, Doberdó, Jamiano, Montfalcone harcterein, mint hadnagy szerelt le, a Károly csapatkereszt tulajdonosa. Ügyvéd, dr. saját irodával Mv.-en (1930–). A MP, a M. Kaszinó, az MSE tagja,
SZÉKELY János, §
Torda, 1929. márc. 7., † Mv., 1992. aug. 23. sírja a mv.-i Ref.temetőben: író, költő, dráma- és esszéíró. – Felesége: Varró Ilona, író. Gyermekeik: János Jenő, szobrász; Ilona, Orbók Sándorné. – A mv.-i Hadapród iskola kadétja, az orosz fronton, a holland határ közelében angol–amerikai fogságban. A középiskolát Tordán és Mv.-en
SZÉKELY Jenő, §
Mv., 1889. febr. 9., † Bp., 1965. máj. 14.: gyógyszerész, író, szerkesztő. – Sz. Ferenc fia, Sz. József bútorgyáros testvére. – Mv.-en járt iskolába. Gyógyszerész önkéntes az I. vh.-ban és hetvenöt százalékos hadirokkantként szerelt le (1914–16). A bp.-i egy.-en gyógyszerészi oklevelet kapott (1917). Részt vett a Gyógyszerészek Szakszervezetének megalapításában (1918). A
SZÉKELY József
Mezőcsávás, 1845. aug. 4., †?: kántortanító. – Mezőcsáváson végezte az elemi iskolát, majd szorgalma által kibővítette tanulmányait. A szászoroszfáji ref. kántortanító (1867. jan.–), Melegföldvárra hívták meg (1868. máj. 8. – 1871. ápr. 24.), Székelycsókán tanított (1873–75), Vadasdon (1875. szept. 29.–), majd Nyárádszentbenedeken választották meg ev. ref. kántortanítónak nyugdíjazásáig (1876. nov.
SZÉKELY József
? †?: jogász, tanár, köz- és váltó-ügyvéd. – A mv.-i Ref. Koll.-ban jogtanár (1866–69); azután ugyanott főügyészi helyettes és ügyvédvizsgáló bizottsági tag, majd m. kir. pénzügyi közigazgatási bíró és kir. ítélőtáblai bíró. 1500 frtos alapítványt tett a mv.-i Ref. Koll. részére (1888. máj. 1.) melynek kamatait szegénysorsú tanulók kapták. –
SZÉKELY József
1873., †?: pénzügyi tanácsos. – Középiskoláit Nagyenyeden, a jogot Debrecenben és Kv.-on végezte. Nagyváradon a Pénzügyigazgatóságon kezdte pályafutását (1899) onnan Dévára került és mint tanácsos vonult nyugalomba Mv.-en. Irod.: Székelyföld í. k.
SZÉKELY József
Görgényszentimre, 1890., †?: dr., ügyvéd. – A mv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett, majd jogot végzett Kv.-on, jog- és államtudományi doktor. Ügyvédi vizsgát tett (1924). Az első világháború első évében gr. Teleki Artúrnál nevelő, gazdasági felügyelő volt. Bevonult és katonai szolgálatot teljesített (–1918). Fogaras vármegyében közigazgatási tisztviselő és tb. szolgabíró. Ügyvédjelölt (1922–24),
SZÉKELY József
Lukafalva, 1928. szept. 22., † Mv., 2002. febr. 5-én volt a temetése. Marosugrán: agronómus; mezőgazdasági szakíró. – Kertészeti szakiskolát Radnóton (1950), szakközépiskolát Székelyudvarhelyen a Mezőgazdasági Líceumban végzett (1952), Főiskolai tanulmányait Kv.-on a Mezőgazdasági Főiskola kertészeti szakán kezdte, Moszkvában fejezte be (1957). Kv.-on a Kísérleti Állomás kutatója volt (–1990) Kutatómunkája eredményeiről
SZÉKELY József
Erdőszentgyörgy, 1929. febr. 8., †?: szobrászművész, tanár. – A középiskolát szülővárosában végezte. A kv.-i Ion Andreescu képzőműv. Főisk. Szobrászati szakán végzett (1955). Székelyudvarhelyen önálló alkotó (1955–60), majd tanár a Tanítóképzőben (1960–90). Először Mv.-en szerepelt kiállításon (1955), majd rendszeresen részt vett tartományi ill. megyei tárlatokon; egyéni kiállítása volt Székelyudvarhelyen (1975). Köztéri
SZÉKELY József, §
1896., † Mv., 1945. szept. 23.: bútorgyáros, író. – Sz. Ferenc és Hermina fia. – Felesége: kaáli Nagy Irma, a Kultúrpalota Könyvtárában dolgozott (1958–60 körül). – Folytatta apja elkezdett munkáját. A mv.-i gyár, a Székely és Réti erdélyrészi bútorgyár R. T., családi vállalkozás volt, dolgozott benne minden családtag. József a
SZÉKELY Károly
Mv., 1880. jan. 22., † Bp., 1941. jún. 9.: szobrász és éremművész. – Mv.-en a Re. Koll.-ban tanult, művészi hajlamai igen korán megmútatkoztak. Kiss György szobrászművész tanítványa lett. Az Iparművészeti Főiskolán Mátrai növendéke, állami, majd EMKE ösztöndíjas, sporólva nyáron Olaszo.-ban láthatta a nagy mesterek munkáit és Párizsba ment a Julien akad.-ra.
SZÉKELY Károly, dr. § / Székely Carol
Gyergyóalfalu, 1913. szept. 7., † Mv., 1996. okt. 5.: orvos dr., biológus, előadótanár, rektor. – Középiskolát a mv.-i R.K. Főgimn.-ban végezte és érettségizett (1931). Egyetemi tanulmányait a iaşi-i és Kv.-on a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem orvosi karán végzett (1942). Frontszolgálatot teljesített az orosz hadszíntéren és tábororvosi munkát végzett (1944–).
SZÉKELY Lajos
? †?: felsőkereskedelmi iskolai tanár. – Részt vett a vitában. Irod.: Szigyártó Kálmán: Erdélyrészi vasútpolitikánk: Vitatárgy a mv.-i Kereskedelmi és Iparkamara 1914. feb. 27-én tartott vitaestjén (Mv., 1914).
SZÉKELY Lajos
Piski, 1922 †?: ref. tanító. – A nagyenyedi tanítóképzőben szerzett oklevelet, pályafutását Bedén kezdte (1940). Irod.: Székelyföld í. k.
SZÉKELY Lajos
Maroskeresztúr, 1923. febr. 10., †?: tanár. – Mo.-on élt, majd Németo.-ba költözött. A Szentendrei Nyár elindítója és szervezője (1967–). A Szoborkert, a Bélyeggyűjtő T. Orsz. Konf. és az Önkéntes Néprajzi Gyűjtök I. Orsz. Konf. Szervezője, indítója. Irod.: Szentendrei arcképcsarnok I.
SZÉKELY Lajos, pókakeresztúri
1800?, † Mv., 1878. márc. 24.: ügyvéd. – Gyermekei: Sz. Elek kir. adótárnok, felesége Csanádi Ida; Sz. Mária Hints Dánielné. – Országos ügyvéd volt Mv.-en. Irod.: Gyászjelentő.
SZÉKELY Lajos, álneve: Eörsi Béla
Szászrégen, 1881. okt. 16., † Bp., 1972. dec. 18.: újságíró, közgazdász. – Az I. vh.-ban fogságba esett az orosz fronton, ahonnan hadifogsága után Kínába került. Hazatérése után a Vacuum Oil Company vámospusztai gazdaságában tisztviselő volt. Főként szociográfiai jellegű írásai a 100%, a Társadalmi Szemle és más baloldali folyóiratokban jelentek meg
SZÉKELY László
Pókakeresztúr, 1741, † Pókakeresztúr, 1791: katonatiszt, testőr, földbirtokos. – A mv.-i ref. koll.-ban tanult. Pályafutását a hadseregben kezdte, majd beállt a m. testőrségbe (1768–), alezredes és gárdapénztárnok (1773–). A szabadkőművességgel rokon jellegű Rózsakeresztes Társulat tagja, szenvedélyes alkimista volt. A haditörvényszék a pénztár hiányai miatt rangjának elvesztésére és 6 évi börtönre
SZÉKELY László
? †?: bíró. – Mezőménes falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SZÉKELY László
?, † Mv., 1985. febr. 28.: asztalos, munkásmozgalmi harcos. – Mint asztalos fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba, a Maros megyei KISZ tagja, majd egyik vezetője. Az illegalitásban a brassói és kv.-i tartományi KISZ-bizottság titkára. Felszabadulás után a csíkmegyei pártszervezetnél tevékenykedett. Több érdemrenddel és érdemérmével tüntették ki. Irod.: Sz. L. [Nekrológ] (V. Z.,
SZÉKELY László
Marosbéld, 1916. jún. 12., † Eger, 1997. dec.: tanár. – Szülőfalujában kezdte tanulmányait, majd Nagyenyeden a tanítóképzőben végzett (1936). A kv.-i Bolyai ill. a BBTE m. nyelv és irodalom szakán szerzett tanári oklevelet (1955–61). Tanító volt Vajdahunyadon, majd Atya-ban, Érmihályfalván. Zilahon tanfelügyelő (1947–53), Zilahon az Ady Endre Középiskola igazgatója (1953–60), amikor is
SZÉKELY László, §
Dés, 1921., †?: szobrász. – Autodidakta szobrász, a mv.-i Népművészeti Iskolát végezte (1957), majd főmuzeológus a mv.-i Képzőművészeti Múzeumban (1957–70). Ösztöndíjas tanulmányúton járt a Szu-ban, Csehszlovákában, Lengyelo.-ban, ahol faszobrok, freskók restaurálásán dolgozott. Részt vett a tartományi ill. megyei kiállításokon Mv.-en (1960–), egyéni tárlata volt (1964). Csoportkiállításokon vett részt Székelyudvarhelyen, Buk.-ben
SZÉKELY Levente
Nagyenyed, 1911., †?: orvos. – Középiskoláit Nagyenyeden, Medgyesen, az egyetemet Kv.-on végezte. Mint orvos Mv.-en, Szovátán és Aradon dolgozott. Szováta fürdőorvosa (1941–). Irod.: Székelyföld í. k.
SZÉKELY M. Éva, / Székely Moldován Éva
† Mv., 2021. szept. 28.: színművész. – Mv.-en bábszínészként kezdett dolgozni (1960–62), rendszeresen szerepelt gyermekelőadásokban és gyakran közreműködött a Mv.-i Rádió gyermekműsoraiban. A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, Kovács György osztályában végzett (1966). A Temesvári Állami Magyar Színház tagja egy évig, visszatért Mv.-re, a színház mellett szerepelt szavalóesteken, rendszeresen a Rádió gyermekadásaiban.
SZÉKELY Margit
? † Mv., 1991. márc. 4.?: tanár, főkönyvtáros. – A Mv.-i Tartományi Könyvtárban dolgozott, részt vett a Mv.-en működő Könyvtáros iskola (1950-es évek) m. nyelvű könyvtárosképzésében; a Bolyai dokumentációs Könyvtárban dolgozott nyugdíjazásáig (1957–63). Kutatási területe: klasszika filológia. Irod.: RMIL 3.235 l.; [Nekrológ] (Nú., 1991. márc. 5.).
SZÉKELY Mária
?, †: sportoló, – Az Avîntul kajakozója, kettesben a bukaresti Elena Lipalittal, 6-ik hely Barabás András (Dinamo Buc.), Mv.-en hosszútávfutó. Irod.: Klósz–Tolokán.
SZÉKELY Márton
?, †: ref. lelkész. – Hat gyermekük volt (1748). – Nagyenyeden subscribált (1723). Uzdiszentpéteren (1737–70) volt lelkész. Irod.: Ősz.
SZÉKELY Márton
?, † Alsóbölkény, 1770.: ref. lelkész. – Kv.-on subscribált (1760 k.). Kolozsnagyidán (1763–66) és Alsóbölkényben volt lelkész haláláig (1767–70). Irod.: Ősz.
SZÉKELY Márton
Somosd, 1768, † Mv., 1825. okt. 29.: ref. lelkész. – Tanult a mv.-i Ref. Koll.-ban, ahol contrascriba (számvevő) és könyvtáros is volt (1787–), majd Marburgban folytatta tanulmányait (1796). A mv.-i Ref. Koll. könyvtárában könyvtáros (1794. okt. 16.–1796. máj. 23). Különös természete miatt a diákság nem kedvelte, amit az 1795 jún. 4.-én kelt
SZÉKELY Márton
Nyárádfolyfalva, 1916., †?: vendéglős. – Mv.-en szabadult fel a vendéglátó iparban, szaktudását a Székelyföldön fejlesztette, majd Mv.-en Györffy Alberttel vendéglőt nyitott (1940), Édes Lyuk néven, amely kedvelt szórakozóhelye lett a városnak. Irod.: Székelyföld í. k.
SZÉKELY Mátyás
? †?: székelyfalvi birtokos. – A város megvásárolta székelyfalvi örökségét (1607), ellenértékként adtak neki és testvérének Mihálynak a városban egy-egy házat és azok tartozékaként szőlőst, valamint 100 forintot. Irod.: Időtár 1; Pál-Antal 2009.
SZÉKELY Mihály
? †? 1467.: Beszterce gr., birtokos. – Vajdaszentiványon vett birtokot (1459), majd újabb birtokot szerzett Mátyás királytól Solymost, hat hozzátartozó faluval (1459) a sárpataki, körtvélyfáji részeket, a tekei uradalmat, Harasztost, Ludvéget és Újfalut. Mátyás király megerősítette birtokaiban (1463). A királyellenes lázadásban való részvétele miatt fej- és jószágvesztésre ítélték. Mátyás visszaadta
SZÉKELY Mihály
? †?: székelyfalvi birtokos. – A város megvásárolta székelyfalvi örökségét (1607), ellenértékként adtak neki és testvérének Mátyásnak a városban egy-egy házat és azok tartozékaként szőlőst, valamint 100 forintot. Irod.: Időtár 1; Pál-Antal 2009; Pál-Antal 2013.
SZÉKELY Mihály
? †?: a marosszéki darabontok / gyalogosok hadnagya, városi nemes. – Mihály vajda megparancsolta, hogy a székelyvásárhelyi nemeseket és polgárokat oltalmába vegye (1599); Básta György elrendelte az ő panaszára, hogy a Marosszéki darabont hadnagyok, tizedesek és az összes gyalogság kiváltságait mindenki tiszteletbe tartsa (1602. aug. 30.). Felesküdött a király hűségére
SZÉKELY Mihály
Küküllődombó, 1839. szept. 16., †?: m. kir. főerdőmester. – Gazdasági intézeti rendes tanár volt Kolozsmonostoron (1872–); áthelyezték a magyaróvári akadémiához (1874); állásáról leköszönt (1875) és Máramarosszigeten élt mint főerdőmester (1897–). Cikkei az Erdészeti Lapokban, a Georgikai Felolvasásokban, az Erdélyi Gazdában. – F. m.: Az időjárástan alapvonalai. Gyakorlati mezőgazdák és gazdasági
SZÉKELY Mihály, alias Köteles
? †?: köteles, esküdt polgár. – Mv.-en városi polgárságot nyer (1665), az esküdt közönség tagja (1674). Irod.: Pál-Antal 2006.
SZÉKELY Mihály, killyéni
? 1770 k., † Mv., 1832. jan. 11.: királyi táblai ülnök, ítélőmester. – Mv.-en ítélőmester (1815–), alapos felkészültségű jogtudós, az erdélyi ítélőtábla elnöke volt (1823–), mv.-i r. k. egyház patrónusa és a r. k. gimnázium főgondnoka, a Sáros utcai r. k. nevelde létrehozásában jelentős szerepet játszott, ő tette le az épület alapkövét
SZÉKELY Mihály, §
Nyomát, 1933. jún. 28., † Debrecen, 2009.: orvos. – Felesége: Székely Erzsébet védőnő. Gyermekeik: Katalin (1970–), Mihály (1972–). – Mv.-en a Bolyai Líc.-ban (1953) és a MOGYI-n (1959) végzett. A kezdetekben orvos volt Sződemeteren, Érendrén Szatmár megyében (1959. okt.. 15.–). Saját kérésére körorvos volt Csíkfalván (1961. nov. 1. – 1983.
SZÉKELY Miklós
Marosújvár, 1882., †?: mozdonyvezető. – A lakatosiparban szabadult fel, majd a MÁV-hoz került (1908), ahol 31 évig szolgált mint mozdonyvezető. Mv.-en is élt. A hazafias és kulturális egyesületek támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SZÉKELY Miklós
Marossárpatak, 1898, †?: kisbirtokos, hadirokkant –. Az 1. a vh.-ban bevonult a 22. h. gy. e.-hez. (1916), Kiképzése után mint gyalogsági tüzér az orosz frontra küldték, több ütközetben vett részt, megsebesült (1917), mint hadirokkant szerelt le. Bátyja Mihály a nagyezüst vitézségi érem tulajdonosa hősi halált halt az olasz fronton. Irod.:
SZÉKELY Miklós
Marossárpatak, 1904., †?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után apjától tanult gazdálkodni, majd önálló lett (1927). A Tejszövetkezet és a Hangya ig. tagja, tekintélyes polgára volt a községnek. Irod.: Székelyföld í. k.
SZÉKELY Miklós
?, †?: kántortanító. – Bordoson tevékenykedett (1935–). Katonai szolgálatra hívták (1940–).
SZÉKELY Miklós, id
Marossárpatak, 1867., †?: gazdálkodó. – Önálló gazda Marossárparakon (1890–). A MP tagja, a Hangya felügyelője, és a Tejszövetkezet igazgatója volt, egyházmegyei főgondnok, a presbiterium örökös tagja. Irod.: Székelyföld í. k.
SZÉKELY Miklós, §
Mv., 1965. jún. 7., † Mv., 2010. jan. 14.: festőművész. – Mv.-en tanult, a Művészeti. Líc.-ban érettségizett, grafika szakon (1983). Tanárai voltak: Molnár Dénes, Major Gizella, Kis Levente, Datu Victor és Bordi Géza. Kv.-on végezett a Képzőműv. Egyetem festészeti szakán (1994). Tanárai: Theodor Botis, Ciato Viktor, Gheorghe Arion. Betegsége szakította meg
SZÉKELY Mózes
1788. nov. 24., † 1842.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1812. jún. 29). Káplán Gyulafehérváron (1813). Plébános Felvincen, Szovátán nyugdíjazásáig (1822–40). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SZÉKELY Mózes, siménfalvi
Székelyudvarhely, 1553.k.† Brassó síkján, 1603. júl.: kamaraispán, kapitány, királybíró, fejedelem. – Apja János deák, literati János, székely lófő († 1591. okt. ), Udvarhelyszék jegyzője (1556), a sófalvi sókamra ispánja (1568). Testvérei: István, János, Péter. Felesége: 1.Bodoni Balázs Erzsébet (esküvő, 1584. dec. 27.) († 1585) a homoródszentpáli Kornis Anna, Kornis Farkas leánya..
SZÉKELY Mózes, rétyi
1631. †?: nemes. – Felesége Elekes Éva. Fiai: László, Zsigmond, akik a rényi, egerpataki, szacsvai, nyárádmogyorósi és kisborosnyói szántóföldeket, szénafüveket és jobbágyokat örökölték (Végrendelete: Réty, 1700. jún. 9.). Irod.: Erdélyi testamentumok 1.
SZÉKELY Mózes, aranyosrákosi
Küküllődombó, 1805., † Kv., 1862. aug. 11.: bölcsészettan tanár, unit. püspökhelyettes, filozófiai író. – Sz Mózes szabédi pap fia. A kv.-i Unit. Kollégiumban tanult, tógás diákká avatták (1824). A mv.-i kir. Táblánál gyakornok (1824–29); a bécsi, a göttingeni (1830–), a jénai egy.-en tanult (1831–32), Londonba is eljutott. A kv.-i Unit.
SZÉKELY Pál
? †?: ref. pap. – A mv.-i kistemplom előtt ott működő ispotály papja volt 26 esztendeig. Beregszászi Sámuel lévita pap írása szerint (1722), egyik elődje Irod.: Krón. Füz. (1937/2).
SZÉKELY Pál
Kézdikővár? † 1784. febr.: r. k. pap. – Kv.-on (1759–60) és Nagyszombaton tanult (1762–64). Plébános Egrestőn (1766), Abosfalván (1769–78) és Zetelakán (1779). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SZÉKELY Pál
Verespatak, 1924 márc. 24., †Mv., 2016. orvos. – Felesége: Udvari Sára, (1930 – Mv., 2004. júl. 14.). – Érettségizett Kv.-on az Unit. Koll.-ban (1945); orvosi diplomáját a MOGYI-n szerezte az Ált. Orvosi Karon (1951); majd a MOGYI Járványtani Tanszékén (1951–53). Főkutató a Közegészségtani Intézet Járványtani részlegén (1953–56); tanársegéd a Fertőző
SZÉKELY Péter
?, †?: földbirtokos. – Körtvélyfái földbirtokos (15. sz. közepén): ez a falu első megmaradt okleveléből, egy adománylevélből tűnik ki (1441). A falu ekkor a görgényi várhoz tartozott, és Hunyadi János parancsnoksága alá tartozott. Irod.: MMMM.
SZÉKELY Péter, szabédi
?, †?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.: SzOkl,
SZÉKELY René; Gulyás Menyhértné
Mv., 1875. jan. 5., † Bp., 1939. aug. 5.: színésznő. – Énekesnőként kezdte pályáját Zomborban (1899), majd komikaként szerepelt. Több mint három és fél évtizedig volt színpadon. Baghy Gyula (1900–), Micskey F. György (1903–04), P. Polgár Béla (1904–), Mezei Kálmán (1906–), Szabó Ferenc (1910–), Fodor Oszkár (1917) társulatánál működött. Férjhez
SZÉKELY Sámuel, oltszemi
? †?: ref. lelkész. – Mezősámsondon szolgált (1765–72). Irod.: Mezősámsond.
SZÉKELY Sándor
Marossárpatak, 1898., †??: gazdálkodó. – Önálló gazda szülőfalujában (1925–). Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben az olasz fronton esett fogságba, ahol 32 hónapot töltött, mint tizedes, a bronz v. é. és a Károly Csapatkereszt kitüntetést kapta. A Hangya igazgatója 12 évig, majd pénztárosa, a presbitérium tagja 13 évig gondnoka
SZÉKELY Sándor
Körösbánya, 1900., †?: körjegyző. – Szászvároson végezte a középiskolát, majd Fogarason szerezte jegyzői oklevelét (1923). Körösbányán volt gyakornok, majd Valisorán lett s. jegyző, jegyző volt Dobrudzsában, Székelyvajára került (1940). Minden hazafias és kulturális egyesület munkájában részt vett. Irod.: Székelyföld í. k.
SZÉKELY Sándor, aranyosrákosi
Székelykál, 1797. szept. 13., † Marosszentkirály, 1852. jan. 22.: költő, unit. lelkész, püspök, pedagógus. – Apja: Székely István unit. lelkész volt Székelykálban. Felesége. Fodor Sára. – A család Aranyosrákosra költözött, az elemi iskolát itt végezte. Székelykeresztúron az unit. gimn.-ban tanult (1808–14), Kv.-on tógás diák (1814–20); az etimologisták köztanítója (1818–19); a
SZÉKELY Sándor, somosdi
1847?, † Marosszentkirály, 1939. dec. 9.: ref. lelkész. – Testvére Szöllősi József. Felesége: nagyváradi és teleki Horváth Zsuzsánna. Gyermekeik: Sz. Anna, Zsuzsika, Endre. – Küküllőváron kezdte tevékenységét, Mezőbergenye papja, majd Marosszentkirályon volt lelkész (32 évig.). Irod.: Gyászjelentő.
SZÉKELY Sárika, Tabák Sárika
? †?: író. – Zsidó származású. – Kötete a Napvilág Kiadónál jelent meg: Szurika, Éva leánya. (Bp., 2008). A kritikus Szilágyi Júlia szerint Székely Sárika könyve önéletrajz… családtörténet és történelem. Irod.: Király Kinga J.
SZÉKELY Tibor
? † Mv., 1991 máj. 15?: ügyvéd, dr. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1991. máj. 16.)
SZÉKELY Viktor József
1946? † Mv., 2005. febr. 13.: zenetanár. – A mv.-i Művészeti Líc.-ban érettségizett (1966). Buk.-i konzervatóriumban klarinét főszakot végzett. Klarinétos volt és a mv.-i Népi Művészeti iskolában tanított klarinétot és szaxofont. Hangszeresként főleg dzsesszmuzsikát játszott. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2005. febr. 16.); inf. Elekes Márta, Kovács Zsuzsa zenetanárnőktől.
SZÉKELY Vilmos
Gyergyóalfalu, 1892. jan. 18., † 1945. aug. 20.: r. k. pap. – Tanulmányait Gyulafehérváron, Csíksomlyón, Székelyudvarhelyen és újra Gyulafehérváron végezte, pappá szentelték (1914. jún. 27.). Zenét is tanult. Lelkipásztor Kudzsiron, ének-zene- és rajztanár Csíkszeredában. Plébános Görgényszentimrén (1929–31), Magyarfenesen (1931), Petrillán (1933). Közel 200 zeneművet írt: egyházi orgona, vegyes és férfikari darabokat,
SZÉKELY Zoltán, kaáli
Parajd (Har.), 1901, †?: pénzügyi tisztviselő. – Középiskolái elvégzése után állami szolgálatba lépett (1927) Mv.-en. Minden kulturális, szociális intézményt támogatott. Irod.: Székelyföld í. k.
SZÉKELY Zsigmond
Kv.? †?: r. k. pap. – Kv.-on Nagyszombaton és Bécsben tanult. Pappá szentelték Bécsben (1692. márc. 22.). A környéken elszórtan élő katolikus főnemesek hozatták Mv.-re (1697–1702), hogy a hitújítás után 150 évre megerősítsék a kat. egyházat. A színtiszta kálvinista városban, ahol mindössze 5 katolikus férfi és 3 nő élt, az
SZÉKELY Zsigmond
Dombó, 1855, † Kálnok., 1917: tanító, lelkész – Felesége Farkas Rozália, hét gyermekük volt. – Kv.-on tanult. Székelykeresztúron köztanító (1883–85); Pipén lelkész (1885–89) innen Kálnokra ment. Irod.: Kelemen; A Pipei Egyházközség történetéből;
SZÉKELYHÁZI Bálint
? †?: r. k. pap. – Marosszentkirályon a Boldogságos Szűz monostorban fráter perjel (1526). Irod.: Darvas-Kozma József: A pálosok Erdélyben (Nú., Színes Világ, 2011. máj. 7.).
SZÉKELYHIDI János
? †?: ref. lelkész. – Mezőpanitban lelkész (1699–1749). Irod.: Mezőpanit.
SZÉKELYVÁSÁRHELYI család
Címereslevele kelt 1579. jún. 6. (Más. Marosvásáhely v. lt.-ban.). Irod.: Kempelen.
SZÉKELYVÁSÁRHELYI Bálint
? †?: nemes, jegyző. – Testvérei: István, Péter, Dániel, János. – A mv.-i ítélőszék hites jegyzőjeként szolgálataiért Báthori Kristóftól testvéreivel nemességet kapott (1579. jún. 6.). Később Vásárhelyi néven szerepelnek az oklevelekben. Irod.: Kempelen; Pál-Antal 2009; Sándor Imre
SZÉKELYVÁSÁRHELYI Dániel
? †?: mv.-i nemes. – Báthori Kristóftól kapta a nemességet (1579). Később Vásárhelyi néven szerepelnek az oklevelekben. Irod.: Pál-Antal 2009; Sándor Imre.
SZÉKELYVÁSÁRHELYI István
? †?: mv.-i nemes. – Báthori Kristóftól kapta a nemességet (1579). Később Vásárhelyi néven szerepelnek az oklevelekben. Irod.: Pál-Antal 2009; Sándor Imre.
SZÉKELYVÁSÁRHELYI János
? †?: mv.-i nemes. – Báthori Kristóftól kapta a nemességet (1579). Később Vásárhelyi néven szerepelnek az oklevelekben. Irod.: Pál-Antal 2009; Sándor Imre.