Szerző: Fülöp Mária
SZENTKERESZTY, zágoni br. család
Felső-Magyarországból Szentkereszt mezővárosából Apaffy Mihály fejedelem idejében költözött Erdélybe Címeres nemeslevél: Pozsony, (1646. október 5). Az Erdélyi bárói rangot (Bécs, 1726. december 23). András szerezte, aki Erdélyben fokonként a legelső méltóságokra emelkedett. Adományt nyert a kibujdosott Mikes Kelemen Zágon jószágára Orbai székben, melyről a család előnevét írja. A család róm.
SZENTKERESZTY András, zágoni, br.
? † Nagyszeben, 1736. jan. 31: ügyvéd. – Gyermekei: András, Sámuel, József, Borbála, Julia, és Mária (karmelita szűz). – Erdély egyik első jogásza. Jelentős vagyonszerző volt. Erdélyben fokonként a legelső méltóságokra emelkedett. Előbb Kv.-on viselt hivatalt, majd a Kir. táblai ügyvéd (1695), a bécsi udvari kancellárián titkár (1695), később ítélőmester
SZENTKERESZTY András, zágoni br.
? † Hosszúaszó, 1822 k.: tábornok. – A Toszkána magyar huszárezred kapitánya, részt vett a francia forradalom elleni 1794 ápr. 24-i wlliersi ütközetben mint az egyesült magyar huszárezred és angol dragonyosezred egyik vezére, fényes győzelmet aratva. A győzelem emlékére angol tiszttársai díszkarddal ajándékozták meg (1796. ápr. 24). Később tábornoki rangot
SZENTKERESZTY Anna, zágoni br., Székely Jánosné
Árkos, 1852. szept. 25, †?: földbirtokos. – Zsigmond (1817–1891) és gr. Haller Anna lánya. Férje kilyéni és lisznyói Székely János (1857-Kilyén, 1883. márc. 28). Esküvő 1882. szept. Birtoka Vidrátszeg. Irod.: MNZSK; Pálmay 2.
SZENTKERESZTY Emma, zágoni br., gosztonyi és krencsi Gosztonyi Tiborné
1872 † Váchtartyán, 1932. jan 21. földbirtokos. – Apja Sz. György. Férje gosztonyi és krencsi Gosztonyi Tibor cs. k. kamarás (1900–). Gyermekeik: János; Clementina; Erzsébet br. Jósika Jenőné; Mária (? –1932). – Földbirtokos, két testvérével Annával és Istvánnal együtt örökölte a mezőpaniti birtokot (1896), a földreform után (1919) a megmaradt tulajdon
SZENTKERESZTY György, zágoni br., Szentkereszti, Szentkereszthy
1840, † 1932, temetve Hosszúaszón: földbirtokos. – István (1816–1879) és vargyasi Daniel Anna (1814–1862) fia. Felsége göncruszkai br. Kornos Klementina (1849–1916). Gyermekei: Emma, (†1932) Anna-Jósika Gáborné, István (.1874–1943) Mezőpanitban és Kiskenden földbirtokos. Trianon után a román földreform előtt eladta a birtokát 61 helybéli földművesnek, akik egyenként 400 négyszögöl földhöz jutottak (1920.
SZENTKERESZTY István, zágoni br., Szentkereszti
1875, † Hosszúaszó, 1928. máj. 13.: földbirtokos, huszártiszt. – György (1840–1932) és göncruszkai Kornis Klementina fia. Anna és Emma testvére. – Százados (1916–). Földbirtokos Mezőpaniton. Irod.: Bicsok–Orbán; Mezőpanit; Pálmay 2.
SZENTKERESZTY Pál, zágoni br.
Kv., 1857. ápr. 16. † Erzsébetváros, 1914. ápr. 13.: andrásfalvi és kisbúni birtokos, honvédhuszárhadnagy. – Zsigmond (1817–1891) és Haller Anna fia. Felesége ábránfalvi Ugron Ilona. Fia Pál (1893–1951). Szüleitől örökölte a kisbúni birtokokt és kastélyt, amelyet Szenkereszty Zsigmond és hallerkői gr. Haller Anna vásároltak bethleni Bethlen Sándor (1777–1863) örököseitől. A
SZENTKERESZTY Pál, zágoni br.
Kisbún, 1893. máj. 3. † Bp., 1951. jan. 19.: Dr. rer. pol., m. kir. min. tanácsos, honvédhuszárszázados. Irod.: Gudenus.
SZENTKERESZTY Sámuel, zágoni br.
? † 1819: ezredes. – Sámuel ezredes és vargyasi Daniel Zsuzsa fia. Felesége br. Naláczy Zsuzsa. Gyermekei: Borbála-Sándor Lászlóné, Zsuzsa-Petrichevich-Horváth Albertné. Felesége tulajdona volt a backamadarasi Naláczy udvarház és birtok. Irod.: Bicsok–Orbán; Keresztes 1995; Kőváry, Pálmay 2.
SZENTKERESZTY Zsigmond, zágoni, br., Szentkereszti Zsigmond
Zágon, 1745. dec. 1., † Mv, 1823. dec. 23.: cs. k. kamarás, testőr, altábornagy. – II. András fogarasi kapitány és borosjenői gr. Korda Mária fia. Felesége zabolai Mikes Zsuzsa. (esk. 1785). Lánya Mária-Haller Lászlóné. – A testőrségben szolgált (1763–1767), 30 évig volt katona, érdemeket szerzett a francia háborúkban (1792–), ezredes
SZENTKERESZTY Zsigmond, zágoni, br.
Kide, 1817. jún. 29. † Kisbún, 1891. jún. 1. tem. Zágonban: földbirtokos, őrnagy., ogy.-i képv. – István és hidvégi gr. Nemes Druzsina fia. Testvérei: Sz. István; Sz. Károlina (1811? – Mv., 1884. okt. 4.). Felesége: gr. Haller Anna (sz. Mv., 1816. ápr.. 31. – Nagybún, 1878. okt. 20.), hallerkői gr.
SZENTKERESZTY Zsigmond, zágoni, br., ifj.
1850, †?: földbirtokos, jogász, táblabíró. – István (1816–1879) és vargyasi Daniel Anna fia. Felesége csíkszentmihályi Sándor Erzsébet. – A kir. tábla bírója Mv.-en. A Színházépítési Alap létesítésének kezdeményezője. A Színpártoló Egylet alelnöke, az újjáalakult Színpártoló Egyesület alelnöke (1884), és nagyobb alapítványi összeget adományozott (200 forintot) a tervezett kőszínház megépítésére. Kezdeményezte
SZENTKERESZTY Zsigmond, zágoni, br.
Mv., 1888. febr. 28. † Bp., 1925. aug. 29.: m. kir. belügyminisztériumi segédtitkár. Irod.: Gudenus.
SZENTKERESZTY Zsuzsanna, zágoni, br.; Petrichevich-Horváth Albertné
Zágon, 1807. dec. 7., † Backamadaras, 1872. dec. 12.: birtokos. – Sámuel és Naláczy Zsuzsanna lánya. Férje széplaki br. Petrichevich Horváth Albert Marosszék főkirálybírója (esk. 1826. jan. 6.). 8 gyermeke közül öten érték meg a felnőttkort. Anyjától örökölte a backamadarasi birtokot, férje építtette a kastélyt ami ma is áll. Irod.:
SZENTKIRÁLYI, érszentkirályi
A család már az ősnemes famíliák közt szerepelt, amikor Sz. Ferenc és családja nemeslevelet kapott II. Rudolftól (1582). Irod.: Kornis; Nagy Iván; Pálmay; SzOkl, 1.
SZENTKIRÁLYI, kissárosi család
Küküllő megyei Kissárosról írja magát, és azon megyében most is birtokos, elterjedve több megyében. Ismeretesebb közülük József, az 1791. évi erdélyi országgyűlésen Kolozs vármegye követe. Sándor, Lajos, Ferenc, Mózes és Zsigmond Küküllő megyében hivatalt viseltek (1848. előtt). Anna Komáromy Istvánné, Balástelkén birtokos. Irod.: Nagy Iván.
SZENTKIRÁLYI Béla, érszentkirályi
1884, † Mezőpagocsa, 1944: földbirtokos, jogász. – Felesége Lászlófalvi Velits Irén (Magyarkaján, 1891-Mv., 1962). Az OMP jelültje a szenátusi választásokon (1928). Irod.: Időtár 3; Kornis, Pálmay.
SZENTKIRÁLYI Benedek; Marosszentkirályi
Marosszentkirály? †?: ref. lelkészjelölt. – Honi tanulmányai végeztével külföldre ment és Heidelbergben (1617. szept. 22–), Marburgban (1618 szept.–) gyarapította ismereteit. 1619 nyarán még ez utóbbi helyen volt, de további sorsa ismeretlen. Szenczi Molnár Albert tanítványa, csodálója (1618) – F. m.: Vindicatio locorum Veteris Testamenti, aeternam deitatem Filii et Spiritus Sancti…
SZENTKIRÁLYI Éva
1923., † Mv., 1978. okt. 23. eltemették Nagybaconban: orvos. – A Fertőzőbetegségek Klinikájának adjunktusa és főorvosa, a MOGYI Mikróbiológiai Tanszékén adjunktus, részt vett a gyógyszerész képzésben is. – F. m.: társsz.: Mikrobiológiai jegyzet. 1–3 köt. (Putnoky Gyula, Bán Zsuzsával, Mv., 1951–1952.); Fertőző betegségek. (Mv., 1975.). Irod.: Genersich; Péter; Péter H.
SZENTKIRÁLYI Ferenc, kissárosi
? †?: táblai ülnök. – Kir. tábla ülnöke (1796). Irod.: Kőváry László 1899.
SZENTKIRÁLYI Gábor
1827., † Torda, 1878. szept.: alispán, főjegyző. – A gernyeszegi ref. pap legidősebb fia. – A mv.-i ref. főtanódában subscribált (1843–46), Diákként erdélyi székely népdalokat gyűjtött Mv. környékéről és elküldte Erdélyi Jánosnak (1846. febr. 18), valamint Tordakókról is küldött (1846. jún. 29.). Nagyenyeden folytatott jogi tanulmányokat (1846–), Honvédként részt vett az
SZENTKIRÁLYI Gábor, érszentmihályi
1880., †?: gazdálkodó, földbérlő. – Középiskoláit Nagyszebenben, a Gazdasági Akadémiát Kv.-on végezte. Oklevelének megszerzése után a családi birtokon és bérelt birtokon, majd Marosszentkirályon gazdálkodott (1937–). A MP megalakulása óta tagja, a KZST és a nyárádszeredai Kaszinó tagja, a mosoni ref. egyház patrónusa, a tompai egyház világi képviselője, a marosludasi Függetlenségi
SZENTKIRÁLYI Gyula, érszentkirályi
Mezőkók, 1852. máj. 21., † Mezőpagocsa, 1897. jún. 3.: mezőpagocsai földbirtokos, állatorvos, jogi doktor. – Sz. Gábor alispán fia. Felesége: thindárosi Dindár Lenke (1857-Debrecen, 1930. nov. 5.). Gyermekeik: István, Gyula, Margit, Ilona, Béla. – Fiúk Gyula cs. k. huszárhadnagy (1880–) örökölte a birtokot. A főgimnáziumot Nagyenyeden végezte; a zürichi akadémián
SZENTKIRÁLYI Gyula, érszentkirályi
Mezőpagocsa, Kv., 1912. okt. 12., † Mv., 1986 1988. jan 26.: képzőművész, szobrász. – Felesége bethleni gr. Bethlen Béla leánya, Bethlen Éva (Bethlen, 1920. – Mv., 2008. júl. 26.). Pátzay Pál tanítványa a M. Képzőművészeti Főiskolán (1935–38). Házasságuk után (Bethlen, 1940. aug. 31) a mezőpagocsai birtokon laktak (1940–42), majd Kocsordon
SZENTKIRÁLYI Ilona, érdszentkirályi; Kuun Zsigmondné
Mezőpagocsa, 1882. dec. 2. † Mv., 1957. jan. 17. – Sz Gyula és Dindár Lenke leánya. Férjhez ment Kuun Zsigmondhoz Mv., 1915. okt. 6). Irod.: Gudenus.
SZENTKIRÁLYI István
Zalatna, 1906. dec. 28., † Mv., 1972. júl. 4.: orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár. – Felesége Balogh Lujza (1910, †1994). – Középiskolai tanulmányait a szászvárosi Kuun koll.-ban kezdte, a tordai Unit Koll.-ban folytatta, majd ennek megszűnése után Tordán a román gimnáziumban fejezte be. (1925). Orvosi tanulmányait Kv.-on végezte (1934). Rövid ideig
SZENTKIRÁLYI János, érszentkirályi
1765, † 1831: tanító, ref. lelkész. – Felesége Nagybölöni Kerestély Klára. Magyarsülyén (1782–94) és Dicsőszentmártonban előkönyörgő levita, pap (1796–1805), később marosugrai, majd gernyeszegi lelkész (1829–). Irod.: Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye története [kézirat]; Kornis; Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3.; Pálmay.
SZENTKIRÁLYI János, érszentkirályi
Dicsőszentmárton, 1794. jan. 25., † Gernyeszeg, 1864. dec. 8.: ref. lelkész. – Felesége: Csiki Zsuzsánna. Gyermekeik: Gábor; Biri Bitai Mihályné; Anna Csejdi Istvánné; Lajos. – Szülővárosában az unit. iskolában kezdte a tanulást, befejezte a mv.-i ref. főtanodában. Kitűnő tanulóként utolsó lp. jelölti éve alatt két alsó osztálynak számtant és mértant tanított.,
SZENTKIRÁLYI József
? †?: esküdt polgár. – a Mv.-i esküdt közönség tagja (1791). Irod.: Pál-Antal 2006.
SZENTKIRÁLYI József, kissárosi
? †?: ítélőmester. – Kir. táblai ítélőmester (1820 k.). Irod.: Kőváry László 1899.
SZENTKIRÁLYI Lajos, kissárosi
? † 1841: gondnok. – Az unit. egyház küküllőköri gondnoka haláláig (1828–41). Irod.: Kőváry László 1899.
SZENTKIRÁLYI Margit, érszentkirályi; Petrichevich-Horváth Gáborné
Mezőpagocsa, 1881. dec. 11., † Bp., 1970. aug. 4: Férjhez ment Petrichevivh Horváth Gáborhoz Mezőpagocsán (1903. jan. 31). Második férje Szádeczky-Kardos Dezső (1917–). Irod.: Gudenus.
SZENTKIRÁLYI Máté
? † Kissáros, 1692. dec. 19.: unit lelkész. – Szabédon lelkész (1655). Kissároson volt lelkész a Küküllői unit. egyházkör esperese (1682–92). A kutyfalvi és a teremi egyházakban vizitált (1689). Irod.: Kénosi–Uzoni 2.; Léstyán – templomok 1.; Zoványi.
SZENTKIRÁLYI Miklós, érszentkirályi
Kocsord, 1943. máj. 11.: okl. festő-restaurátor művész. – Szülei ~ Gyula (1912–86), Bethlen Éva (1920–). A szülei Kocsordra költöztek (1940. aug. után), apja Kocsordon a Tisza-birtokon volt intéző (1940–42), Bp. élték át a háború borzalmait, visszatértek Mezőpagocsára (1945–49), ekkor (1949. márc.) kényszerlakhelyre Mv.-re vitték a családot. A művészeti iskola tanulója
SZENTKIRÁLYI Pál
? †?: r. k. pap. – Székelyhodoson plébános és marosi esperes (1677). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SZENTKIRÁLYI Sámuel
? † Gógán, 1734.: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1700). Oltszemen, majd Héderfáján (1714–16) szolgált. Az ottani szolgálata ellen kifogást emeltek a hívek (1716), Bonyhában sok ismerőse volt, és így kerülhetett oda (1720–26), a vizitációk alkalmával ott is kifogások merültek fel ellene (1720, 1722, 1723, 1724, 1725, 1726), többször megintették., majd
SZENTKIRÁLYI Sándor
? †?: ref. lelkész Mezőmadarason. – F. m.: Mezőmadaras és az EMKE: Nyílt szó Sándor József úrhoz az EMKE főtitkárához (Mv., 1890). Irod.: Fülöp–Ferencz.
SZENTKIRÁLYI Sándor, érszentkirályi
1874., † Zborow, 1915. okt. 10.: járásbírósági irodafőtiszt Mv.-en. – Részt vett az első vh.-ban (1915–), az orosz harctéren küzdött Galíciában hősi halált halt. Irod.: Erdélyi ezredek.
SZENTKIRÁLYI VÁGÓ Pál, Szentkirályi Pál
? † Mikefalva, 1804.: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1764). Lelkész Maroscsapón (1770–72), Mikefalván (1773–77, 1784–1804), Magyarsülye (1777–83). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3., 4.
SZENTMARIAY Dezső
? †?: kir. kúriai bíró Mv.-en, törvényszéki elnök. – Bp.-en kúriai tanácselnök, majd törvényszéki elnök. Mv.-re került kir., ahol kúriai bíró, a helyi Törvényszék elnöke volt. Az EMKE alapító és választott választmányi tagja, látogatta az igazgató – választmány üléseit (1885–). Részt vett az EMKE bp.-i közgyűlésén mint a Mv.-i küldöttségének
SZENTMÁRTONI Árpád
? †?: kőművesmester. – Mv.-e Bürger Albert gyáros, aki a mv.-i Apolló épület új tulajdonosa lett (1924 elején–), megbízta, hogy Radó Sándor főépítész tervei szerint, még egy emeletet húzzon a kétemeletes épületre, és más átalakításokat végezzen (1924), később még manzárdot is építtetett rá (1928). Eredetileg az Apolló épületet Teleki Sámuel
SZENTMÁRTONI Balázs
? † 17. sz.: tanító. – Csókfalva első tanítója. Ádámosi György lelkésszel összeütközésbe került, büntetésben részesült. Irod.: Kelemen.
SZENTMÁRTONI Bálint
? †?: unit. pap. – Szentgericei unit. lelkész a 17. sz. végén. Irod.: K.L. Műv. tört. tan. 1.; Kénosi–Uzoni 1.
SZENTMÁRTONI Bálint, pozsonyi
Nyárádszentmárton, 1875., † 1951.: unit. kántortanító, gazdálkodó. – Apja: Sz. Kálmán, unit lelkész volt Nyárádszentmártonban. Testvére: Kálmán, a kv.-i Unit. Koll. tanára. Felesége: Nagy Ilona. – Középiskolái elvégzése után tanítói oklevelet szerzett (1896). Búzaházán (1896?–1916), majd Csíkfalván és ismét Búzaházán (1920–36) tanított, nyugdíjazták, majd ismét tanított (1940–). A gazdakör munkájában tevékenyen
SZENT-MÁRTONI Ferenc
? †?: unit. lelkész. – Kv.-ról küldték Nyárádszentlászlóra lelkésznek (1638. márc. 31.–). Irod.: Nyárádszentlászló.
SZENTMÁRTONI István
? †?: unit. lelkész. – Kisadorjánban lelkész (1671). Irod.: Kisadorján.
SZENTMÁRTONI János
? †?: unit. lelkész. – Haranglábon (1698), Csókfalván unit. lelkész (1720– sok évig). Jegyzőséget is viselt haláláig. – F. m.: Zsinati prédikáció. Magyarsáros (1687. jún. 1.) Irod.: K.L. Műv. tört. tan. 2.; Kénosi–Uzoni 2.
SZENTMÁRTONI Józsefné; Vaszilovics Elvira; Médi
1936 † Mv., 1998. júl. 9.: kórustag, a mv.-i Filharmónia volt dolgozója. Irod.: MMK.
SZENTMÁRTONI Kálmán
Nyárádszentmárton, 1879. febr. 8., † Kv., 1968. jún. 11. a Házsongárdi temetőben nyugszik: tanár, népmesegyűjtő, unit. főgimnáziumi igazgató. – Apja: Sz. Kálmán, unit lelkész volt Nyárádszentmártonban. Fiai: Bálint, búzaházi tanító; Kálmán, a kv.-i Unit. Koll. tanára. – Középiskoláit a kv.-i unit. főgimnáziumban végezte, majd tanári diplomát szerzett (1907). Három évig h.
SZENTMÁRTONI KAPÁS Mihály
? †?: tanító. – Nagyenyeden subscribált (1734). Sövényfalván tanított (1738–39)., majd eltávolították a Küküllői ref. egyházmegyéből. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
SZENTMÁRTONI László
1942 † 1988: orvos. – Mv.-en végezte az orvosi egyetemet (1965), itt fogorvos, szájsebész. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy; Kiss Cs. M 4.
SZENTMÁRTONI Mihály
? †?: mester. – Tanítómester Nyárádszentbenedeken (1722), Nyárádszentimrén (1723). Irod.: Nyárádszentbenedek.
SZENT-MÁRTONI Mihály
? †?: unit. lelkész. – Nyárádszentlászlón szolgált (1705). Irod.: Nyárádszentlászló.
SZENTMÁRTONI Odorik, P.
? †?: r.k. plébános. – Marosszentgyörgyön volt plébános (1941. máj.–42. júl.). Irod.: Baricz; Maros-küküllői főesp.
SZENTMÁRTONI PAP István
? †?: unit. lelkész. – Kisadorjánban lelkész (1672). Irod.: Kisadorján.
SZENTMÁRTONI Sámuel, pozsonyi
Torockó, 1810., † Nyárádszentmárton, 1883. jan. elején: unit. lelkész. – Felesége a tordátfalvi Fekete Borbála. Gyermekeik: Kálmán, unit lelkész, őt követte szolgálatában (1872–); Béla, kir. távirdatiszt; Borbála, a kibédi ref. lelkész Péterfi Lajos felesége. – Torockón tanult, ahol tanulótársa volt Kriza János és George Bariţ. Kv.-on folytatta tanulmányait. Leányiskolai tanító Torockón
SZENTMIHÁLYFALVI István
? †?: unit. lelkész. – Kisadorjánban lelkész (1637). Irod.: Kisadorján.
SZENTMIHÁLYFALVI József
? †?: unit. lelkész. – Küküllő megye unit. esperese (1623–29 k.). Irod.: Kénosi–Uzoni 2.
SZENTMIHÁLYFALVI Mózes
? †?: tanító. – Nagyenyeden subscribált (1671). Tanított Küküllőváron (1680). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
SZENTMIHÁLYI János
? †?: ref. lelkész. – Kv.-on subscribált (1690). Görgényszentimrén volt mester. Vajdaszentiványon (1706) és Marossárpatakon (1706) volt lelkész, majd néhai görgényi tiszteletesként említették (1759-ben). Irod.: Ősz.
SZENTMIHÁLYI Sándor
? †?: ref. lelkész. – Marossárpatakon szolgált (1706–16). Irod.: Berekméri–Gálfi.
SZENTMIHÁLYI VARGA Béla
? †?: bankigazgató Mv.-en. – A MSE tagja (1910–), majd pénztárosa (1920–) és választmányi tagja, főellenőre. A labdarúgó-, vívó-, és az atlétikában szerepelt. Az impériumváltás után a MSE a legnagyobb harcot az MTK-val folytatta. Az MSE az amatőrizmus mellett volt, az MTK profi szellemben működött és az MSE legjobb játékosait
SZENTMIKLÓSI alias KOVÁCH, Szentmiklóssy, szőkefalvi család
Bálint, Bethlen Gábor szőkefalvi Szent-Miklóssy alias Kovách Bálintnak és örököseinek címeres nemes levelet adományozott. (1624. júl. 22.); Címereslevelet I. Lipóttól 1662. júl. 22. Sz. Péter és fiai nyertek; Ádám, Zsigmond, József és Sámuel nemességét Küküllőmegyéből (1786. jún. 19.) legf. helyen igazolta. Közülük Sámuel adórovó biztos (1794), Bálint ott törvényszéki ülnök
SZENTMIKLÓSI Bálint, szőkefalvi
? †?: ? – Felesége: Thoroczkói Rozália (1811? – Szőkefalva, 1883. ápr. 17.). Gyermekeik: szőkefalvi Sz. Miklós, felesége Zsigmond Ilona; Sz. Dénes, államvasúti mérnök. Irod.: Gyászjelentő.
SZENTMIKLÓSI Béla, Szentmiklósy Béla, szőkefalvi
1825.? † Mv., 1899. nov. 16.: járásbíró. – Testvérei: Sz. Lujza Kiss Józsefné; Sz. Kálmán, törvényszéki bíró, felesége Keresztes Ilka. Felesége: Schultz Vilma. Gyermekeik: Sz. Árpád, cs. kir. főhadnagy; Sz. György, cs. kir. főhadnagy. – Mv.-en kir. járásbíró, 1848–49. honvéd hadnagy. Irod.: Gyászjelentő.
SZENTMIKLÓSI Boldizsár
? †?: ref. lelkész. – Kóródszentmártonban szolgált (1656 után?). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
SZENTMIKLÓSI Ézsaiás
? †?: tanító. – Mv.-en subscribált (1693). Maroscsapón (1695 – 1697 – 1701), Nagykenden (1711–15) és Dányánban (1716), Nyárádkarácsonyfalván (1719), Mezőmadarason (1722–24) és Mezőfelében (1725–27) volt tanító. Irod.: Imreh Barna; Küküllői Ref. Egyházm. 1., 4.
SZENTMIKLÓSI Ferenc
Csíkszereda, 1912., † Mv., 1993.: tankönyvíró. – Középiskoláit Kv.-on a Piarista Főgimnáziumban végezte, majd az I Ferdinánd Egyetemen szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát. Tanított Mv.-en, a Székelykeresztúri R. K. Gimnáziumban, Gyulafehérváron; Tg. Jiuba internálták (1944); újra Gyulafehérváron tanított, kinevezték a brassói Tankerület magyar szakos főtanfelügyelőjévé (1945). Márton Áron közeli munkatársa volt,
SZENTMIKLÓSI György
? †?: városi tanácsos, albíró. – Jogügyi albíró, kebli számoltató a városi tanácsban (1825); Mv. megújított tanácsában a kincstári adóösszeírás és a katonai dolgok előadója (1849. ápr.).A Mv.-i Olvasó Egylet felügyelője (1847) Irod.: Biás István; Időtár 2, Pál-Antal, Pál-Antal 2009.
SZENTMIKLÓSI János
? †?: ref. lelkész. – Szentgericén (1694–1695), Nagyernyében szolgált (1710–1713). Idejében épült a templom melletti harangláb (1714). Maroskeresztúron szolgált (1724). Irod.: Cristeşti – Mureş; Imreh Barna; Nagyernye.
SZENTMIKLÓSI Máté
? † 1643.: unit. lelkész. – Maros kör esperese (1626–36), majd ref. lelkész (1584–). Irod.: Kénosi–Uzoni 2.; Léstyán – templomok.
SZENTMIKLÓSI Mihály; Turtsák Mihály; Tóth-Szent-Miklósi Péter
1603, † Mv., 1668. jún. 8.15: lelkitanító, lelkész. – Horvátországból eredt. Bod Péter szerint előbb szociniánus, unitárius marosszéki esperes, innen vitték unit. papnak Kv.-ra (1627. nov. 4.–), azután szombatos, végül keresztény. Mezőkölpényben volt unit lelkész, a szombatosok híve, Péchy Simon udvari papja lett, azután áttért a ref. vallásra és Mv.-en
SZENTMIKLÓSI NAGY Tibor, K.
1919. † Bp., 1997. márc. 15. : vegyész-, kohómérnök. – Tanult a mv.-i Ref. Koll.-ban, számos kitüntetés tulajdonosa. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1997. márc. 29.).
SZENTMIKLÓSSY László
? †?: dr. főispáni titkár. – Az EMKE Kisküküllőmegyei fiókjának titkára és ellenőre (1905–), az EMKE megalapítása és negyedszázados működése c. kötetben a kisküküllői fiókválasztmány adatainak összeállítója. Irod.: Sándor.
SZENT-MIKLÓSY István
Dicsőszentmárton, 1909. ápr. 6., †?: katonatiszt, történész. 1924-ben katonaiskolába került, majd elvégezte a Ludovika Akadémiát és a Hadiakadémiát. A II. vh.-ban mint vezérkari tiszt vett részt. A Legfelső Honvédelmi Tanácsnál szolgált (1944). A német megszállás után csatlakozott a Magyar Függetlenségi Mozgalomhoz és részt vett a katonai ellenállásban. A németek letartóztatták
SZENTMIKLÓSY Kálmán, szőkefalvi
1846?, † Mv., 1902. ápr. 22. : bíró. – Testvére: szőkefalvi Sz.Luiza Kiss Józsefné; Felesége: Keresztes Ilona. – Mv.-en törvényszéki bíró. Irod.: Gyászjelentő, Pálmay József.
SZENTPÁLI család
Pókai birtokos család egy1469-es (más adatok szerint 1451-es) irat szerint. Irod.: Póka.
SZENTPÁLI Benjamin
? † Dicsőszentmárton, 1800.: törvényszéki bíró, alispán. – Id. Sz. Benjamin († 1750. k.) és osztopáni Perneszy Mária fia. Felesége: Podhráczki Anna. – A házasság után Magyarkirályfalván telepedett le. A Ghyllányi regiment svadronos kapitánya. Küküllő vm. törvényszékének bírója lett, dicsőszentmártoni otthona a Henter-féle kúriában volt..Alispán (1783–). A dicsőszentmártoni egyházközség számára kelyhet
SZENTPÁLI Csepán
? †?: birtokos. – Az első okl.-ből név szerint ismert birtokos Búzásbesenyőben (1349). Fiai: János, Tamás és Mihály. Besenyő a kerelőszentpáli uradalom része volt, amelyhez Ugra, Kerelő és a távolabbi részbirtokok is tartoztak: Lőrincfalva, Póka, Ercse és mások. Irod.: Búzásbesenyő.
SZENTPÁLI Elek, homoródszentpáli, Szentpály Elek
? † 1814: ülnök, táblabíró, ítélőmester. – Felesége: Csolnakosi Mária. – A mv.-i kir. tábla ítélőmestere (1797 k.), volt számfeletti bíró. Kir. hivatalos az erdélyi 1848. évi utolsó rendi országgyűlésen (Kv., 1848. máj. 29. – júl. 18.). A felesége aranyozott ezüst serleget adományozott a kutyfalvi ref. egyháznak (1806). Irod.: Albizálás; Egyed:
SZENTPÁLI Gergely
? †?: jegyző. – Désfalvában volt jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SZENTPÁLI György
? †?: ref. lelkész. – Lelkész volt Küküllőalmáson (1684–85), Dányában (1689–1690). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.
SZENTPÁLI János
? † 1669: hadvezér. – Kemény János fejed. mezei hadainak generálisa. A vásárhelyi polgárokat sanyargató katonákat megbüntette, de a várost is megintette, hogy miért adtak bort a katonáknak (1662); a görgényi országgyűlésen elítélték, de kegyelmet kapott. Később Apafi híve és csíki főkapitány lett (1667–). Irod.: Benkő K.: Mv., Időtár 1.
SZENTPÁLI János, novalyi
? † 1635?: benefalvi birtokos. – Felesége: Petki Erzsébet, akinek ő a 3. férje. – Bethlen Gábor az örökösök nélkül elhalt Szövérdi Gáspár János Benefalva nevű egész birtokát neki ajándékozta (1624. Bethlen Gábor Marosszentgyörgyöt véglegesen nekik ítélte (1628). Toldalagi Mihállyal és feleségével, Mihálcz Erzsébettel udvarfalvi és pinárdi birtokait Szentpáli és
SZENTPÁLI Mihály
? †?: unit. lelkész. – Nagyernyében volt lelkész (1728). Irod.: Nagyernye.
SZENTPÁLI Miklós
? †?: birtokos. – Apja Sz.Mihály. – Utód nélküli, ezért Mátyás király felesége, Beatrix beleegyezésével Corvin Jánosra, Mátyás házasságon kívül született fiára hagyta besenyői jussát a szentpáli, ugrai, gyulasi és lackodi részekkel együtt (1479. okt. 3.). Néhány nappal később ugyanazt a birtokot Mátyás király Kasuhi Istvánnak, Báthory István erdélyi vajda
SZENTPÁLI Péter
? † 17. sz.: tanító, lelkész. – Bágyonban tanító (1670–1676), majd Szovátán lelkész. Irod.: Benczédi G.: Pótlék a bágyoni belső emberek névsorához (Keresztény Magvető, 1895.); Kelemen.
SZENTPÁLY
? †?: jegyző. – Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Kutyfalva, Marosoroszi és Marosszentjakab helyneveit közölte. Irod.: Pesty 2014.
SZENTPÉTERI Antal
Erzsébetváros, 1784. jún 14 † Mv., 1838. febr. 23.: szabó. – Felesége: Eikler Julianna (1810. jan. 15. –?). Gyermekeik: Julianna (1835. aug. 24. –?), Lázár (1838. febr. 11. –?), Géza (Mv., 1863.-Mv., 1936.). Irod.: Élő emlékezet (Erdélyi Örmény Gyökerek, 2016. jan.–febr., 221. sz.); Mv.-i örmények; Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt
SZENTPÉTERI Dénes
1828.? † Mv., 1902. jan. 3.: honvéd. – Felesége: Szathmári Róza. Gyermekeik: Sz. Dénes; Sz. János; Sz. Róza Vadadi F. Gézáné; Sz. Ferenc. – 1848–49. honvéd. Irod.: Gyászjelentő.
SZENTPÉTERI Géza, Szentpétery Géza
Mv., 1836., † Mv., 1902. bőriparos. – Felesége: Papp Róza (Mv., 1867 – Mv., 1936). Gyermekük: Róza (1892 –Mv., 1973), bolti eladó, férje Mészáros Sándor. Irod.: Élő emlékezet (Erdélyi Örmény Gyökerek, 2016. jan.–febr., 221. sz.); Mv.-i örmények.
SZENTPÉTERI György
? †?: tanító. – Mv.-en subscribált (1720). Görgényszentimrén volt mester. Irod.: Ősz.