Szerző: Fülöp Mária
THEIL, Georg
Szászkézd, ?† Keménynagyszőlős, 1735. okt. 29.: tanár, lelkész. – Tanult Németo.-ban (1711). Tanár Segesváron; lelkipásztor Nagyszőlősön (1722–35). – Irod.: Szabó–Szögi.
THEIL György
? † ?: asztalos. – Műbútor asztalos Mv.-en (1920- 40 k.). A m. ipartársulat tagja. – Irod.: Visnai.
THEIL, Hans Wolfram
Segesvár, 1921., † ?: mérnök, műépítész, szobrász. – Műszaki főiskolát Münchenben és Stuttgartban végzett, amelyet három éves hadiszolgálat után folytatott, diplomát Stuttgartban szerzett (1946). Saját építőirodát vezetett Stuttgartban (1950–85), polgári és egyházi épületeket épített Stuttgartban, Altenheimeban, Göppingenben, Aalenban. Elkészítette közösen Schorp-Pflumm szobrásznővel az erdélyi szászok emlékművét Dinkelsbühlben (1967). Szakfolyóiratokban közölt
THEIL István
? † ?: képviselő. – Irod.: Bojthor Endre: Az 1869. évi ápr. 20 összehívott ogy. képviselőháza tagjainak betűsoros név- és lakjegyzéke (Bp., 1872).
THEIL Johann
Segesvár, 1890., ? † ?: tanár. – Apja tanító. A középiskolát Segesváron végezte, majd külföldön tanult: a Lipcsei Egy. Hittud. és Bölcs. Karán (1910–), a Berlini Egy, Bölcs. Karán (191–12). Hazatérve tanár, a segesvári ev. főgimnáziumban tanított (1916). – Irod.: Szabó–Simon–Szögi.
THEIL Johannes
Szászkézd, ? † Bázna, 1753. jan. 3.: tanár, lelkész. – Tanult Wittenbergben (1731). Tanár Segesváron (1733–); lelkész Pródon (1737); Báznán (Felsőbajom) (1740–). – Irod.: Szabó–Szögi.
THEIL József
? † ?: fényképész. – Műterme volt Segesváron (1860–65). – Irod.: Miklósi-Sikes.
THEIL Norbert Gyula
Mv., 1938., † Mv., 2010.: fogorvos. – Felesége: Opra Berta (1910. márc. 26.–1978. ápr. 2.): Gyergyóditrón fogorvos. – Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.
THEIL Rudolf
Szászbogács, 1844. márc. 20., † Nagyszeben, 1899., 1910. júl.24.: bölcseleti doktor, evang. lelkész. – Apja pap, esperes volt. A gimnáziumot Medgyesen végezte (1861); a teológiát és történelmet a bécsi Prot. Teol. Int. Prot. Hittud. Karán, illetve a Bölcs. Karon (1861–63), a berlini Egy Hittud. Karán (1863–64) és a jénai egyetemen,
THEIL Traugott
Szászrégen, 1894., † Doberdo, 1916.: katonatiszt. Főhadnagyként vett részt az I. vh.-ban, az isonzói csatában vesztette életét. – Irod.: Reghin, militari.
THEILESIUS, Georg
Jakabfalva (Szeben), 1580., † Szászdányán, ? 1646.: ev. lelkész. – Berethalomban volt prédikátor (1608), lelkészként szolgált Szászkézden (1618–21), Medgyesen (1621–). Megválasztották püspöknek (1627. nov. 22.) és Szászdányánban szolgált püspökként haláláig (1627- 46). – Irod.: Apold; Saschiz.
THEISS Georg
? † ?: földbirtokos. – Barth Johannal közösen szásznádasi földtulajdonosok voltak. Birtokából a földosztás alkalmával kisajátítottak 547 nö. területet egy román tannyelvű iskola építésére (1926. okt. 7.). Később a kisajátított terület helyébe kiutaltak nekik egy 400 nö. nagyságú földet (1933. okt. 23.). – Irod.: Prozan.
THEISS, Johann
Szásznádas. ? † Prod (Szeben), 1803. júl. 20.: tanár, lelkész. – Tanult Halleban (1770). Segesváron tanár, prédikátor (1774–); lelkész Prodon (1777–1803). – Irod.: Szabó–Szögi.
THELLMAN János
? † ?: borász Szászkézden. – Irod.: Borászati törzskönyv 1881. (Bp., 1881).
THELLMANN
? † ?: tanító. – A szászrégeni szász iskola m. osztályában, ahol a szász gyermekek az állam nyelvét is (a magyart) tanulták (1839). – Irod.: Ganesch.
THELLMANN, Friedrich
Segesvár, 1792., † Segesd (Maros), 1859. febr. 20.: tanár, lelkész. – Tanult Tübingenben teológiát (1814). Tanár Segesváron. Lelkész Segesden (1840–59). – Irod.: Szabó–Szögi.
THELMANN, Georgius
? † ?: székbíró. – Segesvári polgár, esküdt (1640), osztóbíró (1650), substitutus királybíró (1654), tanácsbeli (1660), székbíró (1660–61). – Kraus: Erdélyi krónika.
THELMANN Michael
Segesvár, ? † Hégen, 1752. szept. 11.: tanár, lelkész. – Tanult Wittenbergben (1701). Tanár, lelkész Segesváron; Volkányban (1719); Hégenben (1721–). – Irod.: Szabó–Szögi.
THEWREWK József, ponori
Déva, 1793. febr. 20., † Pest, 1870. nov. 4.: író, régiséggyűjtő. – A szászvárosi ref. gimn.-ban végzett (1813), ahol m. nyelvet és esztétikát tanított (1813–). Mv.-en a kir. táblánál jegyző (1817–), itt ügyvédi vizsgát tett (1820) és áttért a kat. vallásra. Pesten kir. táblai jegyző (1820–), a mo.-i ügyvédi oklevelet
THIES, Martin
Volkány, 1881. okt. 1., † Volkány, 1940. nov. 13.: zeneszerző. – Hangzástant a brassói R. Lassel zeneszerzőtől tanult, majd a bécsi zenekonzervatóriumban folytatta tanulmányait. Brassóban a városi fúvószenekar kürtöse lett, több falu fúvószenekarát vezette. Erdély egyik legjelentősebb fúvószenekari oktatója és zeneszerzője volt. Darabjai: Seminaristenmarsch, Kavaliermarsch etc. – F. m..: Rund
THIESZ Rezső
? † ?: kántortanító. – Tanító volt Szentdemeterben a kat. iskolában (1927–), megalapította a férfi énekkart (1930). Simonfi József plébánossal leány- és legényegyletet alapítottak (1934–). – Irod.: Maros-küküllői főesp.
THIS ?, vagy Thies ?
: tábornok. – Várparancsnok volt (1720–30-as években). – Irod.: Lestyán F.: Mv. katolikus múltja = Mv. történetéből.
THÓDOR Demeter
Vajdakuta, ? † ?: jogász. – Bp.-en jogot és politikatudományt tanult (1863–66), jogi doktorátust tett (1871. júl. 27.). – Irod.: Sigmirean.
THOLDI Ádám, nagyszalontai gr., Toldi Ádám
? † ?: a mv.-i Kir. Tábla tagja (1750-es évek). – Irod.: Halotti beszédek. T. Á. felett, 1751. szept. 19. (Rétyi Csiszér László, Borosnyai Lukács János, Incze István, Hermányi Dienes Jüzse; Kv., 1752); Orbán János: Táblabírák, főnemesek, pallérok és házak: Városkép és társadalom változásai Mv.-en a Királyi Tábla beköltözése után
THOLDI Lajos, gr.
? † ?: ? . – Tholdi ? és gr. Földvári Klára (Nagyenyed, ? júl. 10., élt 58 évet) fia. Testvére: T. Zsófia. Mindhármukat Marosgezsében temették. – Irod.: Levéltári gyászj.
THOLNAY Gábor
? † ?: kir. honvéd alezredes, orsz. képviselő, nyárádgálfalvi birtokos. – EMKE alapító és örökös tag (1885–). – Irod.: Sándor.
THOLNAY Reginald
? † ?: ákosfalvi, folyfalvi földbirtokos. – Az EMKE alapító és választott választmányi tagja, részt vett a kv.-i alapítóülésen (1885). – Irod.: Sándor.
THORDAI András
? † ?: ref. pap. – Nyárádkarácsonyfalván lelkész (1716–1717). – Irod.: Imreh Barna.
THORDAI Péter
? † ?: mester. – Nyárádszentbenedeken mester (1703). – Irod.: Imreh Barna.
THORDÁTFALVI Mihály
? † ?: ref. pap. – Nyárádselyén lelkész (1694–1697). – Irod.: Imreh Barna.
THOROCKAY József
? † ?: a bécsi Theréziánumban végezte tanulmányait, majd hazatérve II. József császár szolgálatába állt. Előbb Krassó-Szörény (1783–84), majd Bihar vm. Főispánja (1787–90). Ebben a tisztségében a jozefinista eszmék exponenseként próbálta-sikertelenül- a józsefi reformokat, intézkedéseket a megyei nemesség feje fölött keresztülvinni. II. József halála után Máramaros vm. főispánja lett (1790–1817).
THOROCKAY József
? † ?: főispán. – T. István és Haller Mária Cecilia fia. A bécsi Theréziánumban végezte tanulmányait, majd hazatérve II. József császár szolgálatába állt. Előbb Krassó-Szörény (1783–84), majd Bihar vm. főispánja (1787–90). Ebben a tisztségében a jozefinista eszmék exponenseként próbálta – sikertelenül – a józsefi reformokat, intézkedéseket a megyei nemesség
THOROCZKAI György, torockószentgyörgyi
? † ?: földbirtokos. Felesége Orbók Kata. A család kőbevésett címere a nyárádszentmártoni templom bejárata fölött áll és a szószékkoronát is a család építette (1772) Adományt adott a tervezett mv.-i templom építéséhez. – Irod.: Gligor Róbert László: Hazahív a rögök szava (Nyárádszereda, 2000); Mv.-i Plébánia.
THOROCZKAI-WIGAND Ede, Toroczkai Wigand Ede
Pest, 1869. máj. 19., † Bp., 1945. jan. 20.: műépítész, belsőépítész, iparművész, grafikus. – Felesége: Kégl Margit, Bernády György unokahúga (1908). – Bejárta Európát, s megismerkedett az eklektika és a kibontakozó szecesszió építészeti és iparműv. alkotásaival (az 1890-es években). Még mint festő került kapcsolatba a gödöllői művészekkel, akik a népművészetet
THOROCZKAY István, gr.
Nagyercse, 1659, † Torockószentgyörgy, 1712. ápr. 11.: székely főkapitány, kuruc tábornok. Előbb Aranyosszék főkirálybírája. A székelyek egyik vezére (1686), amikor Szebennél csatát vesztett. Ezután a kurucok ellen harcolt, Válaszútnál csatát vesztett (1703), a kurucok szétszórták hadait (1703. nov. 10.), s fogságba került. A Rákóczi-szabdságharc oldalára állt. II. Rákóczi Ferenc tábornokká
THOROCZKAY Klára, torockószentgyörgyi, Fekete Istvánné
? † 1737.: adományozó. – T. Mihály és görcsöni Serédi Anna leánya. Férje: fricsi Fekete István (1678/79–1735). – A sövényfalvi ref. egyházközségnek szép két keszkenőt (1737) ajándékozott. – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
THOROCZKAY Klára, torockószentgyörgyi, sárdi Simén Györgyné
? † ?: földbirtokos. – Fiaik: sárdi Simén György (1778–), Elek (1779–), Klára. – A családnak udvarháza volt Marosludason (1754) és Kelementelkén. Az 1848-as forradalom vezére és vezérkara Mv.-ről útban Székelykeresztúr felé Kelementelkén a család vendége volt ebédre (1849. júl. 30.). Jókai Mór is felkereste ezt a kúriát (1853. máj.
THREMÁLL Dezső
? † ?: dr. Részt vett Csíkvármegye márványipara tárgyában tartott előadást követő vitában . – Irod.: Barabás Gergely: Csíkvármegye márványipara: Vitatárgy (Mv., 1914).
THULLNER Ernő
Berethalom, 1862. dec. 22., † ?: evang. lelkész. – A segesvári gimnáziumot végezte (1880) és kezdetben az orvosi pályára készült, azután a grazi egyetemen a bölcseletet hallgatta, végül a teológiát és tanári pályát választotta; a lipcsei, majd a kolozsvári egyetemen tanult. Hogy teológiai tanulmányait kiegészítse a berlini egyetem hallgatója lett
THUMES Karl
? 1916 † Szászrégen, 2007: tanár. – A régeni Német Iskola utolsó igazgatója (1958–64). Érdemei közé tartozik a háború utáni években a régeni német nyelvű oktatás újjászervezése, és a tanítás beindítása (1946–47). Erőfeszítései nyomán sikerült az V–VII. oszt.-t is beindítani (1955), majd német óvodát is létrehozott (1956–). Eleinte iskolai épület
THURÁTI Antal
? † ?: százados. –Kieszközölte Nyárádszeredának az évi háromszori sokadalom tartási (vásártartási) jogot (1790). – Irod.: Nyárádszereda: Kiskalauz.
THÚRI Berta Thury, Rothenthal Henrikné
Maroscsapó, 1831. jan. 28 † Mv., 1914. jan. 15: birtokos. – József és hinkovai Macskási Polixénia lánya. Férje br. Rothenthal Henrik. – Irod.: Gudenus; Pálmay 2.
THÚRI BOGÁTI Imre
? † ?: ref. lelkész. – Balavásáron volt lelkész (1640–48), majd Kerelőszentpálon szolgált (1651). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2.
THÚRI Ferenc, Thury
? † ?: harangkészítő. – A mv.-i volt Városháza (ma prefektusi hivatal) épületének harangját készítette (1906–07). – Irod.: Kereszetes Gyula: Szecesszió Mv.-en 4.: A Városháza (Nú., 1991. okt. 26.); Maros megye; Mv. régi Városháza; Mv. Városháza.
THÚRI Gergely, Thury, tamásfalvi
1826., † Tamásfalva, 1888. dec. 3.: főispán. – Ferenc kir hivatalos és gelenczei Csoma Anna fia. Testvérei: T. Juliánna – Vitkay Ferencné; T. Katalin; T. Mária – léczfalvi Gyárfás Jánosné. Felesége kadicsfalvi Török Terézia, homoródszentmártoni Biró Mária. A honvédség felállításakor huszárkapitánynak lett kinevezve. 1848–49-es honvédszázados. Felső-Fehér megye ogy.-i képviselője volt.
THÚRI János
? † ?: ref. lelkész. – Lelkész volt Bonyhán (1641), Kerelőszentpálon (1643), majd Radnóton (1644). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 4.
THURI Jósef, Thúry, tamásfalvi
1804? † Mv., 1861. szept. 20., Egerszegen temették: földbirtokos. – József gub. tanácsos és árapataki Geréb Jozefa fia. Felesége hinkovai Macskási Polixénia. Leánya T. Bertha br. Rothenthal Henrichné – Irod.: Gyászjelentő; Pálmay 2.
THURÓCZI v. TURÓCZY Adolf
? † ?: A Székely Művelődési és Közgazdasági Egylet elnöke, az „iparmúzeumi bizottság” társelnökeként végezte a mv.-i Székelyföldi Iparmúzeum szervezési munkáját (1885). – Irod.: Gaál K.: A Székelyföldi Iparmúzeum Marosvásárhelyt; Időtár 2.
THURÓCZY István
Maroscsapó (Maros), 1876. dec. 13., † ?: vasúti tisztviselő. – Szülei T. Kálmán földbirtokos és Sándor Lujza. Felesége Újhelyi Mária Anasztázia. Érettségi és katonaság után a M. Kir. Államvasutak szolgálatába lépett (1900. máj. 30.–), távirászati, forgalmi, kereskedelmi, vasúti tisztképző vizsgákat tett. Dolgozott Tokajban, Bustyaházán, Királyházán, Máramarosszigeten, Debrecenben. A Mo.-i Szociáldemokrata
TIBÁLD, köröspataki
A család háromszéki, egyik ága Mv.-re telepedett. Ezek közül T. István Báthory Zsigmondtól nyert címeres nemeslevelet (1596. aug. 8.). – Irod.: Pálmay.
TIBÁLD Mihály, sepsiköröspataki
1840?, † Mv., 1919. aug. 16.: kir. ítélőtáblaibíró. – Felesége: farkaslaki Hincs Berta (1850? – Mv., 1917. júl. 27.). Gyermekeik: Dr. T. Miklós orvos, felesége Molnár Anna; T. Etelka – Czámpa Gusztávné; T. Margit – Lutz Józsefné. – Iskoláit Mv.-en kezdte, Kv.-on érettségizett, jogi vizsgáit Nagyszebenben és Mv.-et, bírói vizsgát
TIBÁLD Miklós, sepsiköröspataki
Mv., 1868, † Mv., 1930. júl. 3.: orvos. – Iskoláit Szebenben kezdte, Kv.-on érettségizett, az orvosi egyetemet Bp.-en végezte (1892–93, orvos dr.1895). Orvos Baróton (1895). – Irod.: Högyes; Kiss–Péterffy–Péterffy; Kiss Cs. M 4.; Pálmay.
TIBOLDI István, § szentmiklósi
Tarcsfalva, 1792. dec. 26., † Nagykede, 1880. ápr. 17.: tanító, költő, népköltésgyűjtő. – Apja († 1811) földész, földmérő, falusi assessor. Anyja Ürmösi Mária, a siménfalvi lelkész, Ürmösi János leánya. – Apja székelyszentmiklósi birtokára költözött a család. Hét évesen kezdett tanulni a siménfalvi iskolában, majd Székelykeresztúron (1805–13), Kv.-on tanult (1813–17), ahol
TIBOLDI Zoltán
Gerendkeresztúr, 1929., † ?: tanár, múzeológus, könyvtáros. – Kultúrtörténeti cikkeit az Acta, Háromszékben és a Romániai Magyar Szóban közölte. – F. m..: társsz.: Kőrösi Csoma Sándor és a magyarság keleti eredete (Sepsiszentgyörgy, 2000). – Irod.: Kőrösi Csoma Sándor és a magyarság keleti eredete.
TICHY
? † ?: gyáros. – Berth & Tichy néven alapítottak mezőgazdasági gép- és alkatrészgyárat Segesváron (1929). – Irod.: Pană.
TIGE, Joseph
Bátos, 1787. ápr. 26., † ? 1870. aug. 10.: mérnök. – Hadmérnöki tanulmányait Bécsben végezte (1798–1801). – Irod.: Szabó–Szögi.
TIHANYI Dezső, §
? 1907., † Mv., 1945. jan. 19.: cionista aktivista. – A mv.-i Bariszia alapítója, az Erdélyi Bariszia „Ros-risonja”, aktivista a cionista szervezet ágazataiban (1928 k.). Előadásokat tartott mv.-i rendezvényeken a zsidó műveltség és a cionizmusról (1931, 36, 39). Mv.-ről a feleségével (1910) együtt deportálták (1944. máj. 29.). – Irod.: Időtár
TIHANYI Lázár
? † Mv., 1943. márc. 4.: orvos. – Középiskoláit Mv.-en a Ref. Koll.-ban, az egyetemet Kv.-on végezte. Mv.-en orvos (1920–1940 k.). A kisebbségi orvosszövetségben a szegénysorsú kartársak hozzátartozóit, az özvegyeket és az árvákat segélyezték. Minden magyar ügy lelkes támogatója volt. – Irod.: Mv.-i zsidó temető dok.; Visnai.
TIHANYI Mór
? 1873. † Mv., 1940. jan. 21.: kereskedő. – Mint tanult kereskedő létesítette üzletét, melyet halála után özvegye Brüll Fanni vezetett. Az első vh.-ban a 62. gy. e. ben szolgált, betegen került haza. A hazafias és kulturális egyesületek támogatója volt. – Irod.: Mv.-i zsidó temető dok.; Székelyföld í. k.
TIMA Boldizsár Ferenc, P.
Kászonújfalu, 1749., † Mikháza, 1814. febr. 20.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1768. ápr. 19.), felszentelték (1773. okt. 16.). Magister novitiorum. Definitor (1801–04). – Irod.: György: A ferencrendiek.
TIMA Dénes, P.
? † ?: r. k. pap. – Marosszentgyörgyi plébános, parokiális adminisztrátor (1892–94). – Irod.: Baricz.
TIMÁR Ferenc
Váralmás, 1900, † Mv., 1987. szept. 13.: orvos. – Volt kórházigazgató. – Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy; [Nekrológ] (V. Z., 1987. szept.15.).
TIMÁR György
? † ?: építőmester, kőműves. – Felesége: Tarcsa Ilka (1860? – Mv., 1889. jan. 6.). – Mv.-en a 19. sz végén, 20. sz. elején működött. Nevéhez fűződik több jellegzetes neoklasszicista lakóház építése: a Szántóné sz. Nagy Julianna (Borsos Tamás u.14 sz., 1892); a Berger Mór (Kossuth u. 61. és 65
TIMÁR Gyula
? † ?: igazgatótanító. – Mezőgerebenesben tanított (1923–39). Bánd körzet altanfelügyelőjévé nevezték ki (1938). Ebben az időben lett hétosztályos iskola, és mivel a Teleki Károly gr. adományozta épület kicsinek bizonyult, új iskola, tanári szoba és tanítói lakás építésébe kezdtek (1926). Ez a régi iskola néven, ma is áll, az I.-IV.
TIMAR, Ioan
? † Beszterce, 1975. szept., 24.: tanító. – Az egyesülés élharcosa (1918), a nemzeti parasztpárt híve, amiért börtönt is viselt később. Dédán volt tanító (1939–40). – Irod.: Bosoancă–Opriş; MMK.
TIMÁR János M., Marosi Timár János
? † ?: festő, szobrász. – Festőiskolát vezetett a mv.-i Kultúrpalotában (1925). A Kultúrpalota előcsarnokában a hangversenyterem bejáratának két oldalán álltak szobrai: I. Ferdinánd király és Mária királyné. Ma már ezek a szobrok eltűntek. – Irod.: Molnár; Ökrös.
TIMÁR Jenő, §
Mv., 1887, † ?: jegyző. – Körjegyző Szovátán. – Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), az orosz fronton harcolt, fogságba esett (1915–18), ahonnan megszökött. Főhadnagyi rangban szerelt le kitüntetésekkel. – Irod.: Erdélyi ezredek.
TIMÁR Károly
Vízakna, 1823. márc. 12., † Marosszentkirály, 1905. szept. 8.: földbirtokos, tanár. – Vízaknai földbirtokos. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc honvéd főhadnagya. A nagyszebeni ref. egyházmegye főgondnoka; Kv.-on az EGE titkára; a Kolozsmonostori Gazdasági Intézet tanára (1869–70). Megalapította az Erdélyi Gazda c. lapot (1869. ápr. 15)., melynek szerkesztője volt (–1870). –
TIMÁR Mihály
1898. máj. 20., † ?: géplakatos, munkásigazgató. – A szászrégeni Mara şi Vultur Bőrgyár államosításakor kinevezett új igazgatója. A RMP tagja (1945–). Az államosítás előtt a régeni Fűrészárugyár géplakatosaként dolgozott. A bőrgyárat közösségi társulásként alapították tíz évre Mara Desideriu és Vultur Dumitru (1946. jan. 1.), és 12 alkalmazottal bőrcserzéssel, nyers
TIMÁR Sándor
Brassó, 1895. nov. 14., † ?: r. k. pap. – A gimn.-ot Csíksomlyón és Gyulafehérvárt, a teológiát a bécsi Pazmaneumban végezte (1914–17), ahova az Erdélyi R. K. Egyházmegye küldte tanulni. Pappá szentelték (1918. szept. 22.). Gyergyószentmiklóson és Mv.-en káplán és hitoktató (1918–23). Plébános Homoródkarácsonyfalván (1923), Görgényüvegcsűrön (1925–30), Aninoszán (1930), Szépvízen
TIMER Josephus
Szászrégen, 1793? † ?: egyetemi hallgató. – T. Josephus, Nagyenyeden élő nyugalmazott százados fia. – Pesten gyógyszerészhallgató (1813–14). – Irod.: Szabó Miklós 2005.
TIMIŞ, Pantelimon
? † ?: ort. szerzetes. – Zárdafőnök Pálpatakán A régi kolostor helyére egy kis fatemplomot építtetett, kolostort létesített, ahol ő volt az első házfőnök (1995). – Irod.: Reghin, Protopopiat.
TIMLICH, Karl
? † ?: sportoló ?. – Irod.: Pálfy György: A magyar sport enciklopédiája (Bp., 1928).
TINCA, Ioan
Görgényhodák, 1901. szept. 30., † ?: kereskedő, kulák. – Nős, 2 gyermekes apa. – Kényszermunkatáborba küldte a securitate (1952), a pénzbeváltással kapcsolatos negatív hírkeltés miatt. Továbbra is felügyelet alatt tartották (1953). – Irod.: Bartos 2012.
TINÓDI LANTOS Sebestyén
? † Segesvár, 1556. jan. 30. – Irod.: Magyar Helikon (Pozsony–Bp., 1884–86).
TIRCA, Aurel
Marosugra, ? † ?: ort. pap. – Maroscsapón a Sepsiszentgyörgyről megvásárolt és átköltöztetett kis templomban szolgált (1880–1916). – Irod.: Şincan 2006.
TÎRNĂVEANU, Emil
Görgénylibánfalva, 1907. nov.1. † Görgénylibánfalva?: földműves, katonai bíró. – A Nemzeti Parasztpárt tagja. Katonai bíró volt Galacon, amely minőségében kiterjedt népellenes tevékenységet fejtett ki (1944–). Állásából elbocsátották, letartóztatták (1959. szept. 28.). Szabadulása után szülőhelyén folytatta ellenforradalmi tevékenységét, igyekezett zavart kelteni a lakosságban, a rendszer ellen agitált, akadályozta a mezőgazdaság szoc.
TIRNÁVI István
? † ?: tanító. – Kv.-on subscibált (1710 k.). Görgényszentimrén volt mester. – Irod.: Ősz.
TIRNOVÁN Vid, §
Segesvár, 1933. júl. 15., † Pápa, 2015.: szobrász, képzőművész. – Szülei: Tirnován János tanító és Nagy Margit zongoratanár. Felesége: Katona Magdolna. Gyermekei: Radu (1968), Artúr (1970), Tamás (1980), Kata (1982). – A Kolozsvári Képzőművészeti Akadémia szobrász szakát két részletben végezte el, 1953–1956 és 1966–1969 között. A főiskolán okt. 24-én tartott
TÎRNOVEANU, Alexandru
?, † ??: g. k. pap. – Szovátán működött (1940-ig). – Irod.: Szováta.
TISCHLER Gyula
1862., † Mv., 1930. máj. 3: fogorvos. – Apja üzletember. Felesége: Bürger Gizella (1864? – 1919. dec. 20). Gyermekeik: dr. T. Jenő, felesége Márk Helén; dr. T. Ferenc. – Tanult a Bécsi Egy. Orv. Karán (1872–75). Mv.-re telepedett (1881). A Szentgyörgy u. 38. sz.-ban lakott. A város első, egyetlen fogorvosa
TISCHLER Hermanné, Bürger Róza
1864?, † Mv., 1922. okt. 28.Marosszentkirályon temették: ? . – Testvérei: Bürger Jenny – Salamon Simonné; Bürger Albert, felesége b. Tischler Julia; Bürger Lipót, felesége Adler Frida; Bürger Regina – Rohrlich Edéné; Bürger Berta – Szöllősy Edéné; Bürger Erna –Roth Bernátné; Bürger Leona – dr. Egyed Mártonné; dr. Tischler Gyula.
TISCHLER Jenő, Tischler Eugen
Mv., 1883., † ?: fogorvos, szájsebész. – Dr. T. Gyula és Bürger Gizella fia. Felesége Márk Helén. – Egyetemet Bp.-en végzett, doktorált (1914). Tanulmányai befejezése után a bp.-i Stomatológiai Klinikán gyakornok, majd Bp.-en munkásbiztosító orvos volt. Részt vett az I. vh.-ban (1915–19), a montenegrói, olasz és az albán fronton harcolt,
TISCHLER József
1873., † Bp., 1915. júl. 30. Mv.-en temették: kereskedő. – Testvérei: nagyiklódi T. Mór, felesége Mayer Helén; T. Júlia – boroskrakkói Bürger Albertné; dr. T. Márton, felesége boroskrakkói Bürger Mariska; bisztrai Farkas Aladár, felesége Bachrach Mariska; Farkas Helén – Mezei Józsefné; bisztrai Farkas Alfréd. Gyermekei: Lajos és Magda. – Irod.:
TISCHLER Márton
? † ?: vállalkozó. – Mv.-en a Ref. Koll.-ban érettségizett (1895). Auschwitzba hurcolták (1944). – Irod.: Kincses Előd: Az iskola mártírjai (Nú., 2007. aug. 28.).
TISCHLER Márton, Tischler Martin
Mv., 1877., † Mv., 1932. jan. 11.: ügyvéd, bankvezérigazgató. – Kv.-on végezte az egyetemet, majd Bp.-en jog- és államtudományi doktorátust tett. Tanulmányai befejezése után Mv.-en ügyvédi irodát nyitott. Virilista Mv.-en (1913). A Koronás Takarék Szöv. alapítója, később az Agrár Takarékpénztár RT (alapítási év 1896) jogtanácsosa, majd vezérigazgatója (1925–), társtulajdonosa volt.
TISZA, borosjenői és szegedi gr. család
Legelső ismert tagja Georgius Literatus de Boros-Jenő azaz Tisza György (1658. k), tanult nemes ember, katona, borosjenői kapitány, I. Rákóczi György fejedelemtől adományba kapta terjedelmes birtokait Arad, Csanád és Temes vm.-ben. Ismeretes e néven Dániel, ki 1671-ben Franekerben („A lelki ismeretről” stb.) egy magyar munkáját nyomtatott ki. I. István a
TISZA Aimée-Erzsébet, borosjenői és szegedi gr.; Teleki Mihályné
Bp., 1914. dec. 6 † München, 1991. szept. 27. Újratemették férjével együtt Gernyeszegen a Teleki család kriptájába (2011. szept. 3).: birtokos grófnő. – Szülei: T. Kálmán (1867–1947) és ebecki Blaskovich Klementina Erzsébet (Gudenis szerint: buzini gr. Keglevich Erzsébet, Abony, 1879. szept. 10. – Csegőd, 1920. nov. 25.). Férje gr. Teleki
TISZA Anna, borosjenői gr, Sándor Jánosné
? 1863. máj. 13., † Mv. 1918. nov. 19, temetve Mezőkapusi családi sírbolt.: birtokos. – László (1829–1902) és németprónai Holles Ottilia (1831–1904) lánya. Férje csíkszentmihályi Sándor János (Mv., 1860. nov. 14-Bp., 1922. júl. 16) Torda-Aranyos megye alispánja, Kisküküllő, Maros-Torda vm. és Mv. főispánja, m. k. belügyminiszter (1890. júl. 26). Hamvaik