Maros megyei életrajzi lexikon

Maroshévíz, 1871., † Mv., 1950. szept. 11.: földbirtokos. – U. Jeromos és Teleszky Ilona fia. U. Nándor ogy.-i képviselő testvére. Felesége: Lősing Hildegard. Fiai: János és ifj Jeromos (1902–1964 v. 1993), gazdasági akadémiát végzett Lipcsében. – Kalocsán, Nyitrán, Mv.-en folytatta tanulmányait és Lipcsében a Gazdasági Akad.-án végzett. Maroshévízi földbirtokos. Brassóban a

Maroshévíz, 1868. okt. 1.† Maroshévíz, 1940. okt. 31.: jogász, politikus, újságíró. – U. János (1807–1876) és Novák Mária Magdolna (1836–1900) fia, a család 6. gyermeke. Apja halála után, keresztapja, Száva Gerő brassói gyógyszerész (1833–1906) és felesége Novák Anna vette gondozásba, és ezért tanult Brassóban. Felesége: 1. Pallay Ezsébet, rövid ideig

Tordátfalva, 1811 k., † Nagyszeben ?, 1865 után: unit. lelkész, néprajzkutató, utazó, író. – Kv.-on az Unit. koll.-ban tanult (1833–40). Tagja volt a Kv.-i Unit. Társaságnak (1836–39). Haranglábon volt lelkész, majd állomáshelyei: Vadad (1841–46), Bordos (1847–50), Verespatak (1851–53), Bözödújfalu (1853–56), Tordátfalva (1856–58), majd Nyomát (1863–65). A kv.-i Hetilap munkatársa (1850 k.).

Szentandrás, 1818., † ?: ügyvéd. – Ü. Sándor és Jáni Borbála, m. nemesi család fia, korán elvesztette édesapját. – Kv.-on tanult jogot és teológiát, azután két évig tanítóskodott, illetve kancellista volt a Kir. Táblánál. Keszthelyen esküdt ügyvéd lett (1846–47). – Irod.: Szabó Miklós 2005.

Abrudbánya, 1900., † ?: zeneszerző. – Elemi iskolás korától tanult zongorázni, ezt folytatta Szebenben és a kv.-i konzervatóriumbán. Mv.-en képezte tovább zenei ismereteit László Árpád, Zeno Vancea és Trózner József irányításával. Buzdították népzene gyűjtésre, az abrudbányai mócoktól gyűjtött addig ismeretlen darabokat. – F. m..: Imagini din Ţara Moţilor (balett-szvit, bemutató

Oroszborgó, 1893. okt. 10., † Mv., 1969. febr. 5.: orvos, sebész, bőrgyógyász, röntgenorvos. – Az orvosi egyetemet Kv.-on végezte (1920). Mint egyetemi hallgató kivette részét az egyesülésért folytatott küzdelmekből: a kv.-i Nemzeti Gárda létesítése a nevéhez fűződik. Az egyesülés után Kv.-on működött, részt vett Olaszo.-ban Barlettában a hadifoglyok tífuszjárványa felszámolásában.

? † ?: tanár. – A mv.-i Felsőbb Kereskedelmi Isk.-ban tanított (1927–31). – Irod.: Înv. comercial econ.

? † ?: ?. – F. m..: társsz.: Cod administrativ (Tg. M., 1936). – Irod.: Fülöp–Ferencz.

Vajdaszentivány, 1888., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése és a katonaság után gazdálkodó lett 40 holdon. Az első vh.-ban mint tizedes harcolt, megsebesült. A Gazdakör elnöke, a g. kat egyház tagja volt. – Irod.: Székelyföld í. k.

? † ?: városi tisztviselő, főszámvevő. – A városi közüzemek igazgatója, amikor a városi főszámvevői állást bízták rá (1931). Ellene belügyminiszteri vizsgálat folyt hivatali visszaélés és sikkasztás gyanújával, fel is függesztették, de a tartományi kormányzóság visszahelyezte állásába (1939) Tagja volt az Apostolii Vadász Egyesületnek (1940) – Irod.: Időtár 3; Societatea de

? † ?: ort. pap. – Tekeújfaluban szolgált (1953–65). – Irod.: Reghin, Protopopiat.

? † ?: titkár. – A Mv.-i Kereskedelmi és Iparkamara titkára. Tagja volt annak a bizottságnak, amely visszavette a Mv.-i Szovjet Parancsnokságtól a KIK székházát (Városháza u. 1. sz.) (1945. okt. 28.). A KIK anyagi segítséget nyújtott a görög népnek (6000 lejt, 1943. jan. 10.), majd táncos teadélutánt is szerveztek,

? † ?: unit. lelkészek. – Küküllődombón volt unit. lelkész az apa, ahol megemlékeztek beiktatása 100. évfordulójáról (2010. nov. 14.). Az apa és fia több mint 100 évig szolgálták az unitárius egyházat (1866 és 1977 között). A székelykeresztúri templomban istentisztelet keretében Dr. Tódor Csaba unitárius lelkész megemlékezett a 40 éve elhunyt

† ?: tanító. – Nyárádszentlászlón tanított (1794–97). – Irod.: Nyárádszentlászló.

? † ?: tanító. – Mv.-en subscribált (1707). Magyarrégenben volt mester. – Irod.: Ősz.

? † ?: tanító. – Mv.-en subscribált (1707). Tanított Csáváson (1716–25), Gógánban (1726–34) és Radnóton (1739–41). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 4.

→ VÁSÁRHELYI MOLNÁR István.

→ SZÁSZ István, V.

→ FILEP József, vadadi.

? 1851., † Mv., 1880. máj. 9.: aljegyző. – Vadadi F. Lajos és Raff Károlina fia. Testvérei: Albert, Géza, Kálmán és Sándor. – Mv. sz. kir. város aljegyzője. – Irod.: Gyászjelentő.

Alkirálybíró 1773-ban.

1870, † Mv., 1937. aug. 25.: pénzügyi tisztviselő. Felesége Orbán Gizella.

1864? † Mv., 1934. dec. 15.: kereskedő. – Felesége: Vadady F. Berta (1872?-Mv., 1923. jún. 9.). Gyermekeik: Jolán dr. Schronk Lajosné; Károly, felesége Zaka Margit; Kálmán, felesége Schronk Ilona. – Mv.-en kereskedő, a Meritul Comercial kitüntetés tulajdonosa, a ref. egyház presbitere, a mv.-i Kereskedő Társulat alelnöke, a Közhasznú Takarékpénztár alapító igazgatósági

? † ?: aktív tag. – Irod.: Societatea de Vânătoare „Apostolii” Tg. M. 1940 (Tg. M., 1941).

? † ?: ref. pap. – Harasztkeréken (1694–97), Vadasdon szolgált (1703–16). – Irod.: Imreh B.; Vadasdi krónika.

? † ?: Marosszék asszesszora. – Vadasdon lakott (1818). Aranyozott ezüst poharat és aranyozott szélű ezüst tányért, 2 drb díszes úrasztali terítőt ajándékozott a vadasdi eklézsiának (1818). – Irod.: Vadasdi krónika.

? † ?: ref. lelkész. – Felesége: Nagy Borbála. – Nagyenyeden subscribált (1668) és Sárospatakon (1671). Lelkész Kutyfalván (1678), Küküllőszéplakon (1678–80, 1711–16), Csáváson (1682–93) és Maroscsapón (1695–1701). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 3., 4.

? † ?: ref. lelkész. – Felesége Áts Sára. Mv-en subscribált (1754). Kercsicsórán, majd Dányában (1781–87) szolgált, később Kóródszentmártonban (1788–90). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2.

1839? † Mv., 1914. febr. 14.: ?. – Felesége: Engel Jozefa (1842? – Mv., 1914. aug. 20.). Testvérei: V. Flórián, V. Irma Hvisztkó Alajosné. Nevelt gyermekük: Vágács Keresztes Béla, felesége Felmerer Lujza. – Irod.: Gyászjelentő.

Mv., 1903. jan. 26., † ?: gyógyszerész. – A Szegedre áttelepített FJTE-en kapott gyógyszerész oklevelet (1934). – Irod.: Péter H. M. 2013.

? 1911. ? † Mv., 1993. máj. 17.: ügyvéd, bíró. – Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1993. máj. 19.).

? † ?: földbirtokos, miniszter? – Alexandru Vaida-Voevod miniszterelnök fia. A marossárpataki Teleki Domokos-féle felső udvari kastélyt megvásárolta 500 hold szántó és 20 holdnyi parkhelyiséget Teleki Bélától (1933). Ő csak tavasztól őszig tartózkodott ott távollétében Kis László intéző viselte gondját az épületnek és a birtoknak. A birtokot eladta (1937), azt

? † ?: ref. lelkész. – Maroskeresztúron szolgált (1721–22). – Irod.: Cristeşti – Mureş.

Backamadarasi család: V. András és Benedek Backamadarason lévő kúriájára kapott adománylevelet Báthory Zsigmondtól (1590. dec. 2.). – Irod.: Pálmay.

? † ?: ref. lelkész. – Franekerben tanult (1734–36). A nyárádszentbenedeki Ref. Egyházközség lelkésze (1737–60). Két üdvözlőverse maradt fenn nyomtatásban: Borosnyai Nagy Zsigmondhoz (1735) és Makranczi Istvánhoz (1736). – Irod.: Nyárádszentbenedek.

? † ?: ref. lelkész. – Mester Berekeresztúron (1695–97). Magyarherepén szolgált (1649–50). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.

? † ?: mester. – Tanított Lukafalván (1693), Mezőbergenyében (1694–1696), Mezőcsáváson (1702). – Irod.: Imreh B.

? † ?: mester. – Kibéden mester (1718–19). – Irod.: Imreh B.

? † ?: tanító. – Mester Mezőbándon (1692–1712 ), Mezőkölpényben (1716–1719). – Irod.: Imreh B.

? † ?: tanító. – Nagyenyeden subscribált (1700). Gógánban tanított (1702–15). Felesége Székely Kata. Eltávolították hivatalából (1715). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.

Az ősi székely családból V. András címeres nemeslevelet kapott VI. Károlytól (1714). – Irod.: Pálmay.

A családból V. Simon nyert primipilusi levelet (1607. szept. 20.). – Irod.: Pálmay.

? 1919. jún. 31., † ?: tisztviselő. – A régeni Transsylvania Fűrészáru és Ládagyár államosításakor kinevezett igazgatója (1948. jún. 11.), azelőtt a régeni Foresta Transilvăneană Fűrészárugyár tisztviselője volt. A RMP tagja (1947–). A Transsylvania gyárat Steuer Jakab és Godschleiger Ignác létesítette (1946. máj. 1.), fakitermeléssel, fafeldolgozással és értékesítéssel foglalkoztatott 25

Sáromberke, 1895., † ?: gazdálkodó. – Önálló gazda (1920 előtt). Az első vh.-ban mint tűzmester az orosz és olasz fronton harcolt, a II. o. ezüst, a bronz v. é. és a Károly-csapatkereszttel tüntették ki. A MP és az EGE tagja, a Hitelszöv. és a Hangya elnöke, dalegyesületek és sportegyesületek tagja volt.

Sáromberke, 1928 + Mvh., 2003. nov. 17., mérnök a mvh.-i Metalotehnica vállalatnál.

? † ?: jogász dr., szerkesztő – Dicsőszentmártonban a Kis-Küküllő c. lap felelős főszerkesztője (1929–1936). – Irod.: Bálint Tibor: 100 éve jelent meg az első újság Dicsőszentmártonban (Nú., 1991. márc. 23.); RMIL.

Sáromberke, 1884., † ?: gazdálkodó. – Nagyenyeden gimn.-ot végzett, részt vett az első vh.-ban, az 5/88 tüzérezredben az orosz fronton harcolt, az I. és II. o. ezüst, a bronz vit. é. tulajdonosaként mint tűzmester szerelt le. Ezután gazdálkodni kezdett. A MP és az EGE tagja, ref. presbiter, a Tejszöv. igazgatósági tagja,

1910.† Mv., 2000. szept. 12: ref. lelkész, mezőgazdasági mérnök és tanár. – Utóda Kiss Lajos lp.-nak Magyarón (1944–1964). Székesen szolgált (1969-ig, nyugdíjazásáig). – Irod.: Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye története [kézirat]; Csáky; MMK; [Nekrológ] (Nú., 2000. szept 13.) Sáromberke.

Szászrégen, 1945., † 2019.: orvos. – Mv.-en érettségizett (1964) és a MOGYI orvosi karán végzett (1971). A Bakó megyei Kománfalvára (Comănești) kapott kinevezést üzemorvosnak a szénbányába. Buk.-i szakvizsga után a munkaképességet megállapító orvosként dolgozott Moineștiben nyugdíjazásáig (1977–2004). – F. m..: Székely kérdés a XVI. században = Ünnepi könyv. – Irod.:

? † ?: mester. – Lőrincfalván (1790–1800), Göcsben lévita (1803), Csejden (1817–18), Kendőn (1819–24) ref. tanító. – Irod.: Imreh B.