Szerző: Fülöp Mária
URMÁNCZY János
Maroshévíz, 1900., † Mv., 1993. febr. 28.: földbirtokos. – U. Jeromos és Teleszky Ilona fia. – Kv.-on és Nyitrán tanult, ahol érettségizett (1918). Katona volt a 9-es huszároknál, majd Kv.-on és Bp.-en jog- és kereskedelmi akad.-hallgató, amit Németo.-ban fejezett be. Maroshévízen az apja birtokát vezette. A maroshévízi M. P. elnöke, a
URMÁNCZY Jeromos, §
Maroshévíz, 1871., † Mv., 1950. szept. 11.: földbirtokos. – U. Jeromos és Teleszky Ilona fia. U. Nándor ogy.-i képviselő testvére. Felesége: Lősing Hildegard. Fiai: János és ifj Jeromos (1902–1964 v. 1993), gazdasági akadémiát végzett Lipcsében. – Kalocsán, Nyitrán, Mv.-en folytatta tanulmányait és Lipcsében a Gazdasági Akad.-án végzett. Maroshévízi földbirtokos. Brassóban a
URMÁNCZY Nándor, §
Maroshévíz, 1868. okt. 1.† Maroshévíz, 1940. okt. 31.: jogász, politikus, újságíró. – U. János (1807–1876) és Novák Mária Magdolna (1836–1900) fia, a család 6. gyermeke. Apja halála után, keresztapja, Száva Gerő brassói gyógyszerész (1833–1906) és felesége Novák Anna vette gondozásba, és ezért tanult Brassóban. Felesége: 1. Pallay Ezsébet, rövid ideig
ÜRMÖSI Kálmán
Korond, 1847., †kv., 1923.: unit. lelkész, esperes. – Felesége Kántor Gizella (Abrudbánya, 1880. ápr. – Kv., 1938. aug. 20.), költő. – Kv.-on tanult, majd segédlelkész. Szolgált Tarcsafalván (1872–), Siménfalván (1878–) és Szentgericén (1882–1913) mint lelkész, nyugdíjazásáig. A Marosi unit. egyházkör esperese (1912–13), nyugdíjba vonult (1914). A Keresztény Magvetőnek és az
ÜRMÖSI Sámuel, Abrudbányai
Homoródkarácsonyfalva, 1800, † 1878: iskolamester, unit. lelkész. – Nősült (1829), felesége: Barla Julianna. – Szentháromságon, Kisadorjánban pap és tanító (1831–47). Szentháromságon szentelték pappá (1832. dec.16.). Kadácson lelkész (1847–1879-ben lett nyugdíjas). Az egyházvizitációs jegyzőkönyvek szerint nagy tudású, szorgalmas és rendszerető lelkész-tanítója volt a falunak, mégis eltávolították. – Irod.: Kelemen; Kisadorján, Szentháromság.
ÜRMÖSY Sándor, Ürmösi Sándor, Ürmössy Sándor
Tordátfalva, 1811 k., † Nagyszeben ?, 1865 után: unit. lelkész, néprajzkutató, utazó, író. – Kv.-on az Unit. koll.-ban tanult (1833–40). Tagja volt a Kv.-i Unit. Társaságnak (1836–39). Haranglábon volt lelkész, majd állomáshelyei: Vadad (1841–46), Bordos (1847–50), Verespatak (1851–53), Bözödújfalu (1853–56), Tordátfalva (1856–58), majd Nyomát (1863–65). A kv.-i Hetilap munkatársa (1850 k.).
ÜRÖGDI NAGY János
Szentandrás, 1818., † ?: ügyvéd. – Ü. Sándor és Jáni Borbála, m. nemesi család fia, korán elvesztette édesapját. – Kv.-on tanult jogot és teológiát, azután két évig tanítóskodott, illetve kancellista volt a Kir. Táblánál. Keszthelyen esküdt ügyvéd lett (1846–47). – Irod.: Szabó Miklós 2005.
URR György
Mv., 1830. júl. 24., † Mv., 1883. dec. 29.: pedagógus, szerkesztő. – Testvérei: U. Teréz Staudner Mátyásné; U. Károly. Felesége: br. Diemar Irma. Gyermekeik: Mari, Ida, György, Andor, Zoltán, Ilona, László. – Bölcseleti és teol. tanulmányait a mv.-i ref. koll.-ban végezte. A marburgi egy.-en filozófiát és teológiát tanult (1855. okt.
URR Viktor
Mezősámsond, 1891., † ?: főtüzér, szabómester. – Az I. vh. –ba való mozgósításkor vonult be katonának Nagyszebenbe, a 12. tüzérezredhez (1914). Az olasz és az orosz harctereken harcolt hősiesen: Varsó, Krakkó, Stryj, Lemberg, Cernovic, Przemysl, Ariago és Götz mellett (1919. aug. –). Kitüntetései: bronz vitézségi érem, Károly-csapatkereszt, magyar, bolgár és
URSACE-GOMBOŞIU, Any
Abrudbánya, 1900., † ?: zeneszerző. – Elemi iskolás korától tanult zongorázni, ezt folytatta Szebenben és a kv.-i konzervatóriumbán. Mv.-en képezte tovább zenei ismereteit László Árpád, Zeno Vancea és Trózner József irányításával. Buzdították népzene gyűjtésre, az abrudbányai mócoktól gyűjtött addig ismeretlen darabokat. – F. m..: Imagini din Ţara Moţilor (balett-szvit, bemutató
URSACHE Grigore, Ursace Grigore
Oroszborgó, 1893. okt. 10., † Mv., 1969. febr. 5.: orvos, sebész, bőrgyógyász, röntgenorvos. – Az orvosi egyetemet Kv.-on végezte (1920). Mint egyetemi hallgató kivette részét az egyesülésért folytatott küzdelmekből: a kv.-i Nemzeti Gárda létesítése a nevéhez fűződik. Az egyesülés után Kv.-on működött, részt vett Olaszo.-ban Barlettában a hadifoglyok tífuszjárványa felszámolásában.
URSINUS, Johannes, János
Beszterce, ? † Segesvár, 1611. márc. 22.: krónikaíró, besztercei származású. – Rektor volt a kőhalmi iskolánál (1599–1602), segesvári jegyző lett (1603–1611) és mint ilyen Segesvári krónikát írt (366-tól 1610). Latin nyelven írta művét, az 1599. évtől Georg Kraus fordította németre, m. fordításban az ő neve alatt közölték. – F. m..: Chronolagia
URSU, Maria
? † ?: tanár. – A mv.-i Felsőbb Kereskedelmi Isk.-ban tanított (1927–31). – Irod.: Înv. comercial econ.
URSU, Simeon
? † ?: ?. – F. m..: társsz.: Cod administrativ (Tg. M., 1936). – Irod.: Fülöp–Ferencz.
Ursuly Todor
? † ?: jobbágyfalvai. – Irod.: Közlemények a Cs. Kir. 62. gyalogezred történetéből (Mv., s.a.).
URSZULY Katalin
Marosújvár, 1921., okt. 21 † ?: költő. – Kolozsváron volt diakonissza, a város bombázásakor, 1942-ben sebesülteket gondozott a kórházban. Aztán Gyulakutára került, tisztviselő volt a hőerőműnél. Férjhez ment, a család Mv.-re költözött, Katalin könyvelőként dolgozott az Elektromaros vállalatnál. Egyedül nevelte unokáját, Magdolnát, aki eljuttatta a Népújság szerkesztőségébe azt a két
URSZULY László
Vajdaszentivány, 1888., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése és a katonaság után gazdálkodó lett 40 holdon. Az első vh.-ban mint tizedes harcolt, megsebesült. A Gazdakör elnöke, a g. kat egyház tagja volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
URZICĂ Dumitru
? † ?: városi tisztviselő, főszámvevő. – A városi közüzemek igazgatója, amikor a városi főszámvevői állást bízták rá (1931). Ellene belügyminiszteri vizsgálat folyt hivatali visszaélés és sikkasztás gyanújával, fel is függesztették, de a tartományi kormányzóság visszahelyezte állásába (1939) Tagja volt az Apostolii Vadász Egyesületnek (1940) – Irod.: Időtár 3; Societatea de
URZICĂ, Gavril
Fülpe, 1914. júl.10., † Lőrincidűlő, 2008. szept. 12.: tanító. – Tanítóképzőt Mv.-en végzett (1934). Zeteváraljára, majd Maroshévízre nevezték ki. A háború kitörésekor behívták katonának és a frontra küldték. Bacăuban tiszti iskolát végzett (1935–1936). Vitézségéért „Coroana Românie cu spadă” cl. a V-a érdemrenddel tüntették ki. A háború után Mezőgerebenes Lőrincidűlő falujába (Maros)
URZICĂ, Vasile
Várvíz, 1872. jan. 13., † Várvíz, 1971: gör. kat. lelkész. – Balázsfalván érettségizett (1891) és teológiát végzett (1895), pappá szentelték (1900. aug. 26.), és szülőfalujába nevezték ki lelkésznek. A leégett templom (1899. nov. 9.) helyett a hívek közadakozásából és a biztosító által fizetett kártérítésből új kőtemplomot építtetett, felszentelték (1902. nov.
USEC, Vasile
? † ?: ort. pap. – Tekeújfaluban szolgált (1953–65). – Irod.: Reghin, Protopopiat.
USTEA, Teofil
? † ?: titkár. – A Mv.-i Kereskedelmi és Iparkamara titkára. Tagja volt annak a bizottságnak, amely visszavette a Mv.-i Szovjet Parancsnokságtól a KIK székházát (Városháza u. 1. sz.) (1945. okt. 28.). A KIK anyagi segítséget nyújtott a görög népnek (6000 lejt, 1943. jan. 10.), majd táncos teadélutánt is szerveztek,
UTCZÁS András
Mv., 1909. jún. 27., † Szovjetunió, 1943. jan. 17.: százados. – A mv.-i 26. kísérő könnyű tábori ágyúsüteg parancsnoka a doni hadszíntéren vívott harcokban esett el. – Irod.: Berekméri 2015.
ÜTŐ Lajos, id.
Küküllődombó, 1885. aug. 20., † Székelykeresztúr, 1977. júl. 1.: unit. lelkész-esperes, egyházi író, lapszerkesztő. – Tordán középiskolás, Kv.-on az Unit. főgimn.-ban folytatta és a Ferenc József TE tanult és érettségizett (1904), az unit. teológián végzett (1908). Tordán segédlelkész (1908–10). Küküllődombó lelkészének választották (1911–), majd esperes (1924-ig). Székelykeresztúron szerkesztette az Unitárius Egyház
ÜTŐ Lajos, idős és ifj.
? † ?: unit. lelkészek. – Küküllődombón volt unit. lelkész az apa, ahol megemlékeztek beiktatása 100. évfordulójáról (2010. nov. 14.). Az apa és fia több mint 100 évig szolgálták az unitárius egyházat (1866 és 1977 között). A székelykeresztúri templomban istentisztelet keretében Dr. Tódor Csaba unitárius lelkész megemlékezett a 40 éve elhunyt
ÜTŐ Márton, szentbenedeki
† ?: tanító. – Nyárádszentlászlón tanított (1794–97). – Irod.: Nyárádszentlászló.
ÜTŐ Sándor
1871., † Kv., 1929. júl. 28.: tanár. – Megírta Nagyküküllő vm. födrajzát – Irod.: Kelemen; Rugonfalvi Kiss.
UZONI József
? † ?: tanító. – Mv.-en subscribált (1707). Magyarrégenben volt mester. – Irod.: Ősz.
UZONI Mihály
? † ?: tanító. – Mv.-en subscribált (1707). Tanított Csáváson (1716–25), Gógánban (1726–34) és Radnóton (1739–41). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 4.
UZONI Sz. Balázs
Uzon, ? † Gyulakuta, ?: ref. lelkész, iskolamester, tanár. – Kelemen Lajos véleménye szerint a nevében szereplő Sz. betű a teljes családnevének (Szabó) rövidítése lehetett. Valószínűleg Gyulafehérváron tanult. Déván lelkész, majd Bonyhán rektor. Kegyúri segítséggel Wittembergben folytatta a teológiát (1640 k.). A kv.-i schola seniora (1658), Apáczai tanítványa, a puritanizmus, az
VADADI, iklandi
A családból V. Pál, mint primipilus lustrált (1614); V. Dániel nemesi igazolványt kapott (1785. jan. 27.). – Irod.: Kempelen; Pálmay.
VADADI Filep Lajos, Vadady F. Lajos
? 1851., † Mv., 1880. máj. 9.: aljegyző. – Vadadi F. Lajos és Raff Károlina fia. Testvérei: Albert, Géza, Kálmán és Sándor. – Mv. sz. kir. város aljegyzője. – Irod.: Gyászjelentő.
VADADI Filep Sámuel, Vadady F. Sámuel
? † ?.: aljegyző. – Apja Vadadi F. Anyja Vett Sámuelné Gombás Rozália. Felesége: Deé Ágnes (1850? – Mv., 1888. máj. 15.). Gyermekeik: Bertha, Ilona és Sándor. – Aljegyző Mv.-en. – Irod.: Gyászjelentő.
VADADI FILEP Zsigmond
. Nyárádszereda, 1926, † Mv., 2003., febr. 24: építészmester, vadász. – Irod.: Nekrológ (Nú., 2003. febr. 26.).
VADADY F. Győző
1870, † Mv., 1937. aug. 25.: pénzügyi tisztviselő. Felesége Orbán Gizella.
VADADY F. Károly
Mv., 1893., † ?: jogász, városi jegyző. – Kereskedő családból való, érettségizett (1911), majd a kv.-i egyetem jogi fakultásán végzett (1915). A mv.-i Árvaszék tanácsjegyzője (–1926), a városi polgármesteri hivatal főtisztviselője, a közigazgatási ügyosztályhoz vezetője lett (1939-ben is az). A város társadalmában tevékenyen működött, a MSE úszószakosztályának elnöke (1921), a mv.-i
VADADY F. Károly
Mv., ? † Mv., 1993. jún. 11.?: főgyógyszerész. – Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1993. jún. 12.).
VADADY F. Sándor
1864? † Mv., 1934. dec. 15.: kereskedő. – Felesége: Vadady F. Berta (1872?-Mv., 1923. jún. 9.). Gyermekeik: Jolán dr. Schronk Lajosné; Károly, felesége Zaka Margit; Kálmán, felesége Schronk Ilona. – Mv.-en kereskedő, a Meritul Comercial kitüntetés tulajdonosa, a ref. egyház presbitere, a mv.-i Kereskedő Társulat alelnöke, a Közhasznú Takarékpénztár alapító igazgatósági
VADADY Lajos
? † ?: aktív tag. – Irod.: Societatea de Vânătoare „Apostolii” Tg. M. 1940 (Tg. M., 1941).
VADASDI, erdőszentgyörgyi
A családból V. Mihály és Péter kaptak kiváltságokat (1655). – Irod.: Pálmay.
VADASDI Gergely
? † ?: ref. pap. – Harasztkeréken (1694–97), Vadasdon szolgált (1703–16). – Irod.: Imreh B.; Vadasdi krónika.
VADASDI István
? † ?: Marosszék asszesszora. – Vadasdon lakott (1818). Aranyozott ezüst poharat és aranyozott szélű ezüst tányért, 2 drb díszes úrasztali terítőt ajándékozott a vadasdi eklézsiának (1818). – Irod.: Vadasdi krónika.
VADASDI János
? † ?: tanító. – Mv.-en subscribált (1702). Székelykálban (1716), Körtvélyfáján (1736–37) és Toldalagon (1741–43) volt mester. – Irod.: Ősz.
VADASDI Kálmán
? † ?: birtokos. – Vajdaszentiványon 100 holdon felüli birtokos (1895). – Irod.: Vajdaszentivány.
VADASDI Péter
? † ?: ref. lelkész. – Felesége: Nagy Borbála. – Nagyenyeden subscribált (1668) és Sárospatakon (1671). Lelkész Kutyfalván (1678), Küküllőszéplakon (1678–80, 1711–16), Csáváson (1682–93) és Maroscsapón (1695–1701). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 3., 4.
VADASDI Péter
? † ?: ref. lelkész. – Felesége Áts Sára. Mv-en subscribált (1754). Kercsicsórán, majd Dányában (1781–87) szolgált, később Kóródszentmártonban (1788–90). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2.
VADÁSZ DELACROIX Géza
Bp., 1884., † ?: festőművész. – Eugen Delacroix francia festő leszármazottja. Genfben tanult. Mv.-en a reáliskolában rajzot tanított. Bp.-en állított ki (1919–), rendezte a Fészek klub kiállításait mint műtáros. – Irod.: Molnár.
VADÁSZ János
? † ?: ácsmester. – Iskoláit Szovátán végezte, uo. tanulta a szakmáját. Részt vett az első vh.-ban (1914–18) a 62. gy. ezreddel, kitüntetésekkel szerelt le. A MP tagja volt. – Irod.: Visnai.
VÁGÁCS János
1839? † Mv., 1914. febr. 14.: ?. – Felesége: Engel Jozefa (1842? – Mv., 1914. aug. 20.). Testvérei: V. Flórián, V. Irma Hvisztkó Alajosné. Nevelt gyermekük: Vágács Keresztes Béla, felesége Felmerer Lujza. – Irod.: Gyászjelentő.
VÁGÁCS Keresztes Ilona
Mv., 1903. jan. 26., † ?: gyógyszerész. – A Szegedre áttelepített FJTE-en kapott gyógyszerész oklevelet (1934). – Irod.: Péter H. M. 2013.
VÁGÁSI István
? † Mv., 1650. aug. 25.: deák, főbíró. – Mv. főbírája, idejét nem töltötte ki, mert időközben meghalt (1650). Részben aranyozott ezüst talpas poharat készíttetett (1641), ami Nyírő György adományaként a radnóti ref. templom tulajdonába került (1709). – Irod.: Fodor–Balás; Időtár; Küküllői Ref. Egyházm. 4.; Marosszéki krónikák 1.
VÁGÓ Béla
Nagyvárad, 1871. jún. 26., † ?: színész. – Mv.-en kezdte színészi működését. Bp.-re a Király Színházhoz szerződött (1903–), majd átment a M. Színházhoz, ahol mint főrendező és előadószínész működött. – Irod.: RNL.
VAIDA, Dionisie
? 1911. ? † Mv., 1993. máj. 17.: ügyvéd, bíró. – Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1993. máj. 19.).
VAIDA Mircea
? † ?: földbirtokos, miniszter? – Alexandru Vaida-Voevod miniszterelnök fia. A marossárpataki Teleki Domokos-féle felső udvari kastélyt megvásárolta 500 hold szántó és 20 holdnyi parkhelyiséget Teleki Bélától (1933). Ő csak tavasztól őszig tartózkodott ott távollétében Kis László intéző viselte gondját az épületnek és a birtoknak. A birtokot eladta (1937), azt
VAIDA, Valeriu, P.§., Vaida P. Valeriu
Mv., 1922. júl. 13., † Mv., 2005. aug.?: költő, etnológus, néprajzkutató. – Elemi iskolában, az ipari gimnáziumban Mv.-en, Brassóban tanult, Aradon az „Aurel Vlaicu” Felsőbb Művészeti és Iparos Iskola, szobrászat szekcióját végezte (1943–44). Mv.-en szenvedte el három családtagjának halálát (1940–44). Elmegyógyintézetbe zárták, kényszerlakhelyen élt politikai okokból (1948–51). Kiszabadulása után gyári
VĂIDEAN, Cornelia, Rusu Cornelia
Mezőkeménytelke, 1939. aug. 19., † Marosludas, 2001. márc. 18.: tanítónő. – Elemi iskolát a szülőfaluban, líc.-ot és tanítóképző főiskolát Kv.-on végzett (1960). Keménytelkére helyezték, azután tanított még Maroskecében és Ludason. Letette a véglegesítő vizsgát, a II. és I. fokozati vizsgát. Mindenhol részt vett a művelődési életben, kirándulásokat szervezett, és karnagya
VAJA György
? † ?: ref. lelkész. – Maroskeresztúron szolgált (1721–22). – Irod.: Cristeşti – Mureş.
VAJAI
Backamadarasi család: V. András és Benedek Backamadarason lévő kúriájára kapott adománylevelet Báthory Zsigmondtól (1590. dec. 2.). – Irod.: Pálmay.
VAJAI
Berekeresztúri család: V. János Berekeresztúron, Vaján stb. kapott jobbágytelkeket Báthory Zsigmondtól (1591. máj. 2.); V. Mihály nemeslevelet nyert Apafi Mihálytól (1664. ápr. 10.). – Irod.: Pálmay.
VAJAI Emericus
? † ?: egyetemi hallgató. – Nagyszombaton teológiai hallgató, IV. éves (1724–25). – Irod.: Szabó Miklós 2005.
VAJAI Gábor
? † ?: ref. lelkész. – Franekerben tanult (1734–36). A nyárádszentbenedeki Ref. Egyházközség lelkésze (1737–60). Két üdvözlőverse maradt fenn nyomtatásban: Borosnyai Nagy Zsigmondhoz (1735) és Makranczi Istvánhoz (1736). – Irod.: Nyárádszentbenedek.
VAJAI Gergely
? † ?: ref. lelkész. – Mester Berekeresztúron (1695–97). Magyarherepén szolgált (1649–50). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
VAJAI György
? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1666). Haranglábon (1683–84), Marosbogáton szolgált (1687–89), Maroskeresztúron (11721–1722), Kebeleszentiványban (1724–1737) szolgált. – Irod.: Imreh B; Küküllői Ref. Egyházm. 2.
VAJAI György
? † ?: mester. – Tanított Lukafalván (1693), Mezőbergenyében (1694–1696), Mezőcsáváson (1702). – Irod.: Imreh B.
VAJAI István, ifj.
? † ?: ref. lelkész. – Marosszentkirály (1692–1702), Berekeresztúron (1745–1750), Mezőpanitban lelkész (1752–58), a Marosi ref. Egyházmegye esperese (1749–1758). – Irod. Imreh B.; Mezőpanit; Zoványi.
VAJAI János
? † ?: ref. lelkész. – Szolgált Lukafalván (1697), Csejden (1701–1708), Kebeleszentivány (1712). – Irod.: Csejd – Tófalva; Imreh B.
VAJAI Mihály
? † ?: tanító. – Mester Mezőbándon (1692–1712 ), Mezőkölpényben (1716–1719). – Irod.: Imreh B.
VAJAI Mihály, Vályai
? † ?: tanító. – Nagyenyeden subscribált (1700). Gógánban tanított (1702–15). Felesége Székely Kata. Eltávolították hivatalából (1715). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
VAJAI Sámuel
? † ?: ref. lelkész. – Csittszentivánban szolgált (1730–43), Káposztásszentmiklós (1745–52), Kelementelke (1758–67), Fintaházán (1768–73). – Irod.: Imreh B.
VAJDA, berei és kölpényi
Az ősi székely családból V. András címeres nemeslevelet kapott VI. Károlytól (1714). – Irod.: Pálmay.
VAJDA, bergenyei
A családból V. Simon nyert primipilusi levelet (1607. szept. 20.). – Irod.: Pálmay.
VAJDA Ákos
Harangláb (Maros), 1867. jún. 22. † ?: erdőtanácsos. – Középiskolát Székelykeresztúron és Kv.-on, az Unit. Főgimnáziumban, erdészeti főiskolát Selmecbányán végzett (1893). Dicsőszentmártonban működött (1891. jan. 1.–1927. jún. 30.), és mint erdőtanácsos vonult nyugdíjba, azután Székelyudvarhelyen élt. Tagja volt az Unitárius Egyház Főtanácsának. – Irod.: EM.
VAJDA Ákos
Dicsőszentmárton, 1904. – 1994. febr.: orvos. – Kv-on tanult, az orvosi egyetemet Bp.-en végezte. Orvosként dolgozott Sátoraljaújhelyen, Máramarosszigeten és Bp.-en gyógyított. – Irod.: Kelemen.
VAJDA Ákos
? 1919. jún. 31., † ?: tisztviselő. – A régeni Transsylvania Fűrészáru és Ládagyár államosításakor kinevezett igazgatója (1948. jún. 11.), azelőtt a régeni Foresta Transilvăneană Fűrészárugyár tisztviselője volt. A RMP tagja (1947–). A Transsylvania gyárat Steuer Jakab és Godschleiger Ignác létesítette (1946. máj. 1.), fakitermeléssel, fafeldolgozással és értékesítéssel foglalkoztatott 25
VAJDA András
Sáromberke, 1895., † ?: gazdálkodó. – Önálló gazda (1920 előtt). Az első vh.-ban mint tűzmester az orosz és olasz fronton harcolt, a II. o. ezüst, a bronz v. é. és a Károly-csapatkereszttel tüntették ki. A MP és az EGE tagja, a Hitelszöv. és a Hangya elnöke, dalegyesületek és sportegyesületek tagja volt.
VAJDA András
Gernyeszeg, 1902., † ?: gazdálkodó, községi pénztáros, amerikai kivándorló. – Iskolái elvégzése után a szüleitől tanult gazdálkodni. Amerikába vándorolt (1912), ahol mint autófuvarozó tevékenykedett, saját autójával jött haza látogatóba szülőfalujába (1931). Magyarságát megtartotta és gyermekeit is magyar szellemben nevelte. – Irod.: Csekme Ferenc: Gernyeszegi Vajda András amerikai kivándorló élettörténete (Mv., é.n.),
VAJDA András
Sáromberke, 1907., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után édesapjától tanult gazdálkodni, majd önálló gazda lett. Az első vh.-ban az orosz, olasz, szerb és francia fronton harcolt, a bronz v. é. és a Károly-csapatkereszt kitüntetettje volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
VAJDA András
Sáromberke, 1928 + Mvh., 2003. nov. 17., mérnök a mvh.-i Metalotehnica vállalatnál.
VAJDA Béla
? † ?: jogász dr., szerkesztő – Dicsőszentmártonban a Kis-Küküllő c. lap felelős főszerkesztője (1929–1936). – Irod.: Bálint Tibor: 100 éve jelent meg az első újság Dicsőszentmártonban (Nú., 1991. márc. 23.); RMIL.
VAJDA Dániel
Mv., 1793. júl., † Mv., 1860. febr. 9.: tanár, borász. – Felesége: Bodor Juliánna (1802? – Mv., 1865. nov. 1.). Gyermekeik: Simon; Anna – Mentovich Ferencné; Miklós és Károlina. – Korán árvaságra jutott; nagy nélkülözések és küzdések között tanult Mv.-en (1799–1808); Bolyai Farkas is fia mellé fogadta házitanítónak. A bécsi
VAJDA Domokos
Sáromberke, 1884., † ?: gazdálkodó. – Nagyenyeden gimn.-ot végzett, részt vett az első vh.-ban, az 5/88 tüzérezredben az orosz fronton harcolt, az I. és II. o. ezüst, a bronz vit. é. tulajdonosaként mint tűzmester szerelt le. Ezután gazdálkodni kezdett. A MP és az EGE tagja, ref. presbiter, a Tejszöv. igazgatósági tagja,
VAJDA Domokos
1910.† Mv., 2000. szept. 12: ref. lelkész, mezőgazdasági mérnök és tanár. – Utóda Kiss Lajos lp.-nak Magyarón (1944–1964). Székesen szolgált (1969-ig, nyugdíjazásáig). – Irod.: Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye története [kézirat]; Csáky; MMK; [Nekrológ] (Nú., 2000. szept 13.) Sáromberke.
VAJDA Ferenc
?, † ?: történész.: Székely kérdés a XVI. században. – – Irod.: Ünnepi könyv.
VAJDA Ferenc
Kisbún, ?, † Gyulafehérvár, ?: bányászmérnök. – Selmecbányán szerzett okl.-t (1829). A m. kir. bányatörvényszék bírójaként és aranyváltóként dolgozott Gyulafehérváron. – Irod.: Szabó Miklós 2005.
VAJDA Ferenc
Szászrégen, 1945., † 2019.: orvos. – Mv.-en érettségizett (1964) és a MOGYI orvosi karán végzett (1971). A Bakó megyei Kománfalvára (Comănești) kapott kinevezést üzemorvosnak a szénbányába. Buk.-i szakvizsga után a munkaképességet megállapító orvosként dolgozott Moineștiben nyugdíjazásáig (1977–2004). – F. m..: Székely kérdés a XVI. században = Ünnepi könyv. – Irod.:
VAJDA Gáspár, Wajda Gáspér
? † ?: mester. – Lőrincfalván (1790–1800), Göcsben lévita (1803), Csejden (1817–18), Kendőn (1819–24) ref. tanító. – Irod.: Imreh B.
VAJDA György
Marossárpatak (Maros), 1880., † ?: csendőr, gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után, apja mellett gazdálkodni kezdett, majd katona lett a 12. utászoknál, azután a csendőrséghez került, ahol őrsvezető volt (–1911), majd Mv.-en mint városi rendőr teljesített szolgálatot (1911–20), azután városi adószedő volt (1920–23), elbocsátása után gazdálkodott Náznánfalván. Az első vh.-ban az orosz