Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: dr. a mv.-i gettó orvosa. – Irod.: Ardealul nou (1947. márc. 23.).

? † ?: ref. lelkész. – Harasztkeréken ref. lelkész (1836–50). – Irod.: Imreh B.

Mezőzáhi földbirtokosok. Mezőméhesen is volt birtokuk. – Irod.: MNZSK; Siemers.

Nagyiklód, 1819. febr. 10., † Mezőzáh, 1911. szept. 1.: birtokos, a m. főrendiház örökös tagja, főkormányszéki titkár. – Birtokai: Mezőzáh, Mezőfráta, Szent-Gothárd, Szent-Egyed, Pujon. – Felesége sepsiszéki Kilyén Mária (Esk. Kv.) Mezőzáhon éltek. – Irod.: Gudenus; Nagy Iván.

Kv., 1853. jan. 28., † Mezőzáh, 1936. szept. 1, tem. Kv. a Házsongárdi temetőben: mezőzáhi földbirtokos, a m. főrendi ház örökös tagja Szolnok-Doboka m. főispánja, országgyűlési képviselő. – Felesége br. Bánffy Rachel (1859–1936). Esk. Beresztelke 1878. – Irod.: Gudenus; Magyaro. közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896 évi ezeréves

1659., † 1705: főúr, naplóíró – László és Teleki Anna fia. Felesége: Bodoni Zsuzsánna, hidvégi Nemes Mária. Egyik fia László szintén naplóíró. – Teleki Mihály, majd Bánffi György gubernátor bizalmasa. Bécsi követ, Kv. vicekapitánya a Rákóczi szabadságharc alatt (1704). A kv.-i Ref. Koll. főgondnoka. Megszerezte zálogon Boldizsár Mihály házát a vásárhelyi

1749 † 1822: birtokosa. – György és Szentpétery Erzsébet lánya. Férje magyargyerőmonostori br. Kemény Simon (1736–1789) a marosvécsi uradalom és kastély tulajdonosa. Gyermekei: Simon, László, Katalin, János. Felépítették Marosvécsen a ref. templomot (1768–70), a rokokó templombelsővel. A marosvécsi várban önszorgalomból leánynevelő intézetet tartott fenn, házias tevékenységre és lelki-vallásos életre nevelte a

? † ?: birtokos grófnő. – Élt 58 évet. – Férje nagyercsei Tholdalagi László (1717–1779). Gyermekeik: Anna, László, István, Julianna, Mária és Krisztina. A mv.-i Toldalagi palota építtetői, nevüket a homlokzatra helyezett emléktábla örökíti meg. – Irod.: Keresztes 1998; Szucher Ervin: Nemes csontvázak között (Nú., 1991. ápr. 2.).

? † ?: tanító. – Kelementelkén mester (1830–1842). – Irod.: Imreh B.

? † ?: jegyző. – Balavásár községben jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). – Irod.: Pesty 2014.

? † ?: szászrégeni iparos (textil és ruházati ipar). – Irod.: Dorn Alexander: Die Protokollirten Firmen Österreich-Ungarn, Bosnien … (Wien, 1892).

? † ?: Irod.: RMK 1.

? † ?: asztalos, gyáros. – Bútor- és épületasztalos üzem tulajdonosa Szászrégenben (1926). – Irod.: Pană.

Szénaverős (Maros), ? † ?: lelkész. – Tanult Wittenbergben (1745). Lelkész volt Darlacon (Szeben) (1779–84). – Irod.: Szabó–Szögi.

? † Mv., 1809. május 13.: ? . – Irod.: Marossi Mihály, Tompa László: Halotti beszédek W. P. felett (Kv., 1810).

→ VÉGLER Gyula.

? † ?: igazgató. – Sógorai: Klein Áron és Klein Rudolf hősi halált haltak. – Régenben a Foresta Fakitermelő Társaság igazgatója. Besorozták a mv.-i 22. gy.-e.-be (1914. júl. 29.). Az oroszo.-i front arcvonalában harcolt, háromszor sebesült meg. Leszerelték (1918. nov.). Kitüntetései: Br.Signum Laudis kardokkal, Arany Érdemker., Károly cs. k., német II.

? † ?: bogácsi bortermelő. – Irod.: Borászati törzskönyv 1881 (Bp., 1881.

1876 † Mv., 1940. okt. 13.: hegedűtanár. – A szatmári V. Lucaciu konzervatórium, majd a mv.-i Zeneiskola tanára (1907. júl. 1. –). – Irod.: Predescu; Mv.-i zsidó temető dok.

Segesvár, ? † ?: aranyműves. – Tanult Bécsben képzőművészetet (1751). – Irod.: Szabó–Szögi.

Segesvár, 1787., † Bécs, 1847.: egyetemi tanár, orientalista. – Gimnáziumot Segesváron végzett. A szebeni szász gimnázium egyik leghíresebb rektora lett. Később Bécsben egyetemi tanár. A Francia Akadémia kitüntette az Abhandlung über die Verwandschaft und Verschiedenheit des Hebraischen und Arabischen c. munkáját (1834). A göttingai Tudományos Társaság a Morgenlandische Literatur c.

Holdvilág, 1866. ápr. 28., † Aranyosmeggyes, 1941. márc. 20.: gyógyszerész. – Gyermekei: Károly († Aranyosmeggyes, 1938. febr.), Zsófia Alsójára, 1899. dec. 13. – Sárközújlak, 1963. okt. 10.), gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet szerzett Kv.-on a FJTE- en (1890). Gyógyszerészként dolgozott Alsójárán, Tordaszentlászlón. Mv.-en együtt Czitrom Vilma gyógyszerésznővel az Albina téren / Hősök tere,

?, † ?: fényképész. – Képeslapokon jelentek meg felvételei Mv.-ről (1943). – Irod.: Csepreghy 2010.

?, † ?: A zsidó ortodox hitközség ideiglenes elnöke (1914–). – Irod.: Mv. zsidósága.

Mv.-i cég. – Irod.: Mo közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. ezredéves kiállítás eredménye (Bp., 1897–98).

? † ?: vállalkozó. – Szeszgyárat indított (1901). – Irod.: Időtár 2.

Mezőörményes, 1903., † ?: szászrégeni gyakorló orvos. – Földbirtokos családból származik. Részt vett az I. vh.-ban. Az egyetemet Kv.-on és Párizsban végezte, doktorált (1926). Tovább képezte magát Párizsban és Neuheim fürdőn. Szászrégenben gyakorló orvos (1927–). Állandóan tudományos kísérleteket végzett, tudományos szakkönyvet írt, számos cikke jelent meg belföldi orvosi lapokban, főleg nőgyógyászattal

?, † ?: harangöntő. – Segesváron öntött egy harangot (1650). – Irod.: Dávid László: Harangok, harangöntők (Székelyföld, 1998. ápr., 4. sz.).

? † ?: kereskedő. – Mv.-en volt textilkereskedő. Az I. vh.-ban (1914. aug. – 1918. jan.) a 62. gy. e.-ben az orosz fronton, mint I. o. számvivő őrmester teljesített arcvonalszolgálatot, megsebesült, hadirokkant. Kitüntetései: Kor. ezüst érdemker. a v. é. sz., bronz vör. ker. – Irod.: M. hadviselt zsidók.

Mv., 1915., † ?: bőröndös és bőrdíszműves. – Iskoláit Mv.-en végezte, ahol érettségizett, majd édesapja mellett a bőrdíszművességet sajátította el, és apja halála után átvette az üzlet vezetését. Az Ipartársulat és a Mv.-i Sportegyesület tagja volt. – Irod.: Székelyföld í. k.

Radnótfája (Maros), 1893., † ?.

Beszterce, 1893, † 1944 ?: mérnök. – Tanulmányait a berlini műegyetemen végezte, ahol tanársegéd is volt. Szakmai körökben hamar felismerték tehetségét és megtisztelő megbízásokat kapott. Főbb munkái: a belgrádi és az Atlantica Trust hajógyár építése. A dicsőszentmártoni Hephaistos Vas- és Tengelygyár Rt (alapítási év 1928) ügyvezető igazgatója volt. Gyártottak mindenféle kovácsolt,

Feketeerdő., 1887., † ?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után kereskedést tanult, önálló lett Mv.-en (1929), az Ábrahám és Weisz cég beltagja volt. Részt vett az első vh.-ban. A mv.-i ortodox hitközség pénztárnoka. Mv.-ről a feleségével (*1889) együtt deportálták (1944. máj. 29.). – Irod.: Mv. zsidósága; Székelyföld í. k.

?, † ?: sportoló. – A mv.-i Dermagant labdarúgó szakosztályának irányítója (1945–). – Irod.: Mv.-i labdarúgás.

Felső-Ausztria, Krems vidéke, 1804., † Kv., 1853. ápr. 1.: építőmester. – Kv.-on telepedett le (1822). A tiszta klasszicizmust képviselő mintarajzai közül sokat a kv.-i rajzisk.-nak adományozott. Több megyénkbeli épület tervezője és építője volt: Koronkán elkészítette a Toldalagi Ferenc újklasszicista stílusú kastély terveit és vezette az építkezést (1829), Makfalván isk.-t tervezett

? † Mv., 1942. nov. 17.: honvéd. – Mv.-en hősi halált halt. -– Irod.: Maruzs Roland: Doni hősök kalendáriuma.

? † ?: sportoló. – Az MSE tagja.

? † ?: sporttanár. – A berlini egyetemen szerzett testneveléstanári oklevelet. Irányította a szászrégeni iskolák testnevelését, meghonosította az év végi iskolai tornaünnepélyeket (1921–44). – Irod.: Sächsisch-Regen.

1791., † 1875? – Irod.: Paget.

Marseilles, 1846. aug. 16., † Mv., 1926. febr. 9.: diploma nélküli tanár. – Szülei még gyermekkorában Svájcba költöztek, ott Yverdonban egy Pestalozzi iskolában tanult, s az iskola igazgatójának ajánlólevelével jött Erdélybe (1862). Előbb Bánffy Dániel fiait (Dezső a későbbi miniszterelnök, Ernő az EGE későbbi elnöke, Jenő) tanította Kv.-on öt évig. Tanítványai

? † ?: segesvári szenátor. – Irod.: Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez 1790–1848 (Bp., 1926), Mester Miklós: Az autonóm Erdély és a román nemzetiségi követelések az 1863–64 évi nagyszebeni országgyűlésen (Pécs, 1936).

Segesvár, 1822. nov. 14., † Segesvár, 1895. jan. 20.: ügyvéd, országgyűlési képviselő. – Miután gimnáziumi tanulmányait szülővárosában elvégezte (1841); a kv.-i ref. kollégiumban a hazai törvények hallgatója volt (–1843); ekkor a mv.-i kir. törvényszékhez ment, s ott mint tiszt. gyakornok működött. Letette az ügyvédi vizsgát (1846. jún.) és Segesvár tiszteleti

Szászrégenben tutajozási vállaltuk volt, az 1890-es években Szászrégen határában modern fűrészgyárat létesítettek. A XX. sz elején mindezt felszámolták, földet, szőlőket, malmot vásároltak, üzletet nyitottak, fiaikat értelmiségi pályára adták. – Irod.: Magyaró hétköznapjai.

Szászrégen, 1890. ápr. 26., † ?: gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet Bp.-en kapott (1911). Tagja volt a Kereskedelmi és Ipari Bank igazgatótanácsának (1924). – Irod.: Pană; Péter H. M.; Péter H. M. 2013.

Szászrégen, 1919. okt. 1., † Székesfehérvár, 1945. márc. 23.: katona. – Szakaszparancsnokként esett el a német hadsereg 10. Westland SS Panzergrenadierregimentben (páncélgránátos-ezred). – Irod.: Reghin, militari.

Szászrégen, 1896., † ?: fogorvos. – Apja gyógyszerész volt. A középiskolát Szászrégenben és Medgyesen, az egyetemet Bp.-en, Bécsben, Buk.-ben és Lipcsében végezte, doktorált Bécsben (1922). A kv.-i egyetemen fogorvosi szakvizsgát tett (1927), azután fogorvosként működött Szászrégenben. Szakmai cikkeket írt, az első vh.-ban mint segédorvos tevékenykedett. – Irod.: Ki kicsoda?

? † ?: karmester. – A szászrégeni Zeneegylet karmestere. – Irod.: Bíró Donát.

? † Szováta, 2008. okt. 16., magyar-latin szakos tanár.

? † ?: tanár. – Szovátán tanár. A mv.-i R. K. II. Rákóczi Ferenc Gimn. tanára 36 évig.

Nógrád megyéből eredő régi család, melynek korábbi története nincs tisztázva. A család a XVI. század elején Erdélybe költözvén ott csakhamar előkelő szerepet játszott. Miklós (1504. – 1584. márczius 10.), Erdély ítélőmestere adományban nyerte a gyekei uradalmat, melyről a család egy ága vette előnevét. Fia Gáspár és unokája Boldizsár dobokai főispánok