Maros megyei életrajzi lexikon

Mv.-en a Deutsch és Braun cég tulajdonosa,. – alapítási év 1922. Mv.-en, több millió értékű árúraktárral dolgoztak, bel- és külföldi szövet és posztóárúk nagyban való eladásával foglalkoztak. Irod.: EBKL

Görgényszentimre, 1892. okt. 30., † Kv., 1971. márc. 22.: jogász, költő, újságíró. – Mv.-en a Ref. Főgimn.-ban tanult, Kv.-on az Állam- és Jogtudományi karon, ahol doktorátust szerzett, ügyvédi vizsgát tett (1922). Gyakorló ügyvéd Bánffyhunyadon (1922–28), ez idő alatt részt vett a kalotaszegi m. politikai mozgalmakban. Kv.-ra költözött (1928–) és a M.

Segesvár, † ?: tanár, prédikátor. – Miklóstelkén lelkipásztor (1824–54). Irod.: Szabó–Szögi

Középlak, 1930. márc. 3., † Mv., 1985. febr. 12.: tanár. – Felesége: Kovács Piroska (1929. jan. 26. –2022. jún. 10.), matematika-fizika tanár. Gyermekeik: Ildikó (1954- ) Takács Gerőné; Anna Mária (1956 –) Dávid Csabáné; Zsuzsa (1968–) Balogh Jenőné. – Gimn. -ot Kv.-on végzett. Helyettes tanár Magyarbikalon (1949–), közben látogatás nélkül elkezdi

1725 k., † 1791. után: ref. lelkész, egyházi író, fordító. – Mv.-en a Ref. Koll.-ban tanult, kitűnő eredményt ért el, majd gr. Teleki Sándornál nevelősködött. Mikor némi anyagit összegyűjtött, beiratkozott a hollandiai Groningen Teológia Egyetemére (1744. szept. 23.). Látogatást tett Angliában is. Amiután végzett, a mv.-i Ref. Koll.-ban taníthatott volna, ha

? † ? : százados. – Az 1848/49-as szabadságharcban Bem seregében századosi rangban szolgált, Bem a feketehalmi csatában tanúsított hősiességéért kitüntette.Irod.: Erdélyi unit. 1848–49

Mv., 1851. okt. 26., † Nagykikinda, 1912. febr. 25.: zoológus, tanár. – Felesége: Orbán Ilona (1863- Mv., 1894. jún. 1.). Gyermekeik: Ilona, Böske, Tibor Géza. – A középiskolát Mv.-en, a kv.-i Ferenc József TE-en végezte, tanári oklevelet szerzett természetrajzból (1876). Tanári pályáját még mint egyetemi hallgató a kv.-i Ref. Koll.-ban kezdte

? † Mv., 1729.: ref. lelkész. – Mv.-en szolgált (1721- 29). Irod.: Időtár 1; Marosszéki krónikák 1.; Vártemplomi lelkészek névsora, 1571–2000 (Új Kezdet, 2. sz., 2000)

? † ? : vajda, földbirtokos. -Fiai: László és Zsigmond. – Erdélyi vajda (1438–39-ig). A disznajói vár építtettője (1391), erős várfallal vették körül az erődített kúriát (1420 k.), részben romos állapotban ma is áll. A Dezsőfiek részt vettek a Mátyás elleni nemesi összeesküvésben. A kúria a Kecskeméty Patócsy család birtokába jutott

? † ? : földbirtokos. – D. László fia. Testvérével Lászlóval, részt vett a Mátyás király elleni nemesi összeesküvésben (1467), a lázadás leverése után elvesztették disznajói udvarházaikat, földjeiket, jobbágyaikat. –Irod.: Rhédeyek és Fráterek

? † ? : állomásfőnök. – A mv.-i állomás főnöke. A mv.-i CFR sportegyesület elnöke (1945. aug. – ). Irod.: Mv.-i labdarúgás

? † ? : tanár. – Tanár és igazgató a mv.-i Felsőbb Kereskedelmi Iskolában (1923–27). Kinevezésekor váltotta fel a m. nyelvű oktatást a román nyelvű, az átvett tanulók részére intenzív román tanfolyamokat szervezett a nyelv elsajátítása érdekében. Létrehozta az iskolában az Octavian Goga olvasókört, amelynek keretében több irodalmi és más

Magyarbölkény , 1883., † ?: fűszerkereskedő, malomtulajdonos. – Középiskoláit Mv.-en végezte, majd megalapította (1908) fűszerüzletét, mely egyike a város legrégebbi szaküzleteinek. Bevonult a mv.-i 62. gy. ezredhez (1914. aug. – 18. nov.), olasz harctéren harcolt, törzsőrmester. Kitüntetései: O1, Károly cs. k. ig. a. Megvette az erdőszentgyörgyi gőzmalmot (1933) mely teljesen modern

1909., † 1976. nov. 14.: gyáros. – Üveggyára volt Mv.-en, amit államosítottak (1948). A nyárádtői malom és olajprés tulajdonosa (alapították 1939). Naponta 11 munkással 1, 5 vagon gabonát dolgozott fel és 600 l. olajat préselt ki. Az államosításkor Rus Anton 40 éves lakatost nevezték ki a malom ügyvezetőjének (1948. jún. 11),

? † ? : szászrégeni zsidó polgár. – Szászrégenből deportálták Auschwitzba együtt a lányával (1944. máj. 4., ekkor 47 éves volt),. A téglagyárban volt a gettó. Más országrészből hozták a csendőröket. A nagyapát (76 éves) is elvitték. Krakkó-Plaszowba koncentrációs lágerbe kerültek, ahol már lengyelek is voltak. Ez már koncentrációs láger volt.

? † ? : építész. – Mv.-i építészként tervezte a somosdi ref. templomot (1794–95), a tornyát (1810–13). Irod.: Maros megye

1828.?, † Kv., 1863. nov. 25. Mv.-en temették: jogász. – Alügyész. Irod.: Gyászjelentő

1883.?, † Mv., 1933. jan. 12. : városi tisztviselő. Irod.: Gyászjelentő

? † ?: városi tanácsos egyházi pénztáros. – D. János (1856.?) és Lénárt Zsuzsánna (1804.? – Mv., 1866. szept. 14) fia. Testvérei: D. János, Károly, Felesége: Kacsó Zsuzsánna. – A ref. egyháztanács megbízásából Farkas Elekkel együtt hasznos munkát végzett az egyházi levéltár rendezésében (1863–64). Irod.: Farczády; Gyászjelentő

Alsóbölkény, 1863. jan. 10., † Tancs, 1929. máj. 8. Mv.-en temették el: ref. lelkész. – A gimn. -ot és a teológiát a nagyenyedi kolll.-ban végezte, lp.-i vizsgát tett (1887). Nagyenyeden volt jurátus, tanító és káplán (1889. szept. 1-ig). Lelkész Komlód-Oroszfája ekklézsiájiban (1889. okt. – 1899. okt.). Tancs lelkésze lett. Irod.:

Szászrégen, 1844. szept. 21., † Miskolc, 1911. márc. 27.: tanár. – A gimn. -ot a mv.-i Ref. Koll.-ban, a bölcseleti és jogi tanfolyamot a kv.-i , a teológiát a nagyenyedi, a bp.-i ref. szemináriumokban végezte; a pesti egyetemen történelem és irodalom szakból tanári diplomát szerzett (1873). Tanított (1876–): Kv.-on, a felsőbükki

Kv., 1925. júl. 3., † Mv., 2019: orvos, tanár. – Kv.-on tanult és végezte a Bolyai TE földrajz-geológia szakát (1949), utolsó éven már tanársegéd volt. Csíkszeredában (1952–53), Mv.-en munkaorvostani felügyelő, adjunktus az Orvosi. Egyetem közegészségügyi Karán, előadótanár (1970). Az orvostudományok doktora (1970), DAAD-ösztöndíjas Bonnban (1970–71), szenátusi ösztöndíjat kapott Berlinben (1973).

Szászrégen, ? † Szeben, 1791. dec. 20.: katonatiszt. – A szebeni székhelyű, m. 31. Puchner gyalogezred zászlósa (1784). Főhadnaggyá léptették elő (1787), részt vett a törökök elleni háborúban (1788- 89), haláláig aktív katonatiszt maradt. Irod.: Reghin, militari

? † ? : szabó. – Apja D. Ferdinánd, francia v. belga eredetű, katonatiszt, a szabadságharc idején került Erdélybe (1848–49). Anyja a miklósvári: Forró Terézia. A fiatalon elhunyt apja után, özvegy anyja férjhez ment egy székelyhodosi emberhez, még három gyereke született. Felesége: kisbaconi Gál Jozefa. Fiaik: Gyula és Ferdinánd. – Miklósváron

Szabéd, 1827., † Szabéd, 1904: cseléd, napszámos. – Fiatal korában Mv.-en szolgált, majd napszámosként tartotta el magát. Az énekes tehetségű, jó memoriájú asszonytól, diákkorában Rédiger Ödön gyűjtött népdalokat, balladákat. – F. m.: Ne mondd, anyám, főd átkának / Dimény Mózesné Szabó Anna énekei, Szabéd, 1895–1896. Rédiger Ödön gyűjtését Kanyaró Ferenc hagyatékából

? † ? : agronómus. – A MMAT képviselője a Nagy Nemzetgyűlésben (1965. márc. 7.), a kollektív gazdaság elnöke Csíkszentmártonban (1965–). – F. m.: Kenyerünk a burgonya. (Csíkszereda, 1972). Irod.: Crişan; Réthy-Újvári-Váczy

? † ? : rendező, pedagógus. – A Mv. Állami Színház román tagozatán működött (1963–65). – F. r.:: Jean Cocteau: Maşina descris; Aurel Storin: Cu cine mă bat; Camil Petrescu: Mitică Popescu; Al. Popescu: Croitorii cei mari din Valahia. Irod.: Fodor Zeno

1864.? † Nagyszeben, 1918. jan. 14. Mezőpagocsán temették: birtokos. Irod.: Gyászjelentő

? † ? : lovag, Erdélybe Mihály vajda meghívására jött be a Dindár család. D. L. Lipót uralkodótól nyert címeres nemeslevelet (1695. jan. 30). Irod.: Pálmay

? † ? : birtokos mezősámsondon. Irod.: Emlékkönyv a K. M. Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892); Pálmay

Barátos, 1921. szept. 10. † ? : orvosi szakíró. – Középiskoláit Nagyváradon végezte, orvosi diplomát a MOGYI-ban szerzett (1949). Radnóton, Gógánváralján, Segesvárt, Brassóban töltött be orvosi tisztségeket; a temesvári Orvosi Kutatóközpont munkatársa (1961–); az orvostudományok doktora (1967). Fő kutatási területe a vírusmegbetegedések kór- és járványtana, vírusdiagnosztika kórtana. Közel 100 szakdolgozata jelent

? † ? : esküdt polgár, közvádló. – A mv.-i városi esküdt közönség tagja, közvádló (1709). Irod.: Pál-Antal 2006

? † ? : kőfaragó. – A kisbúni Bethlen-kastély és a dévai Magna Curia építőmestere. Irod.: Bicsok-Orbán

? † ? : tanító, ref. lelkész. – Sárospatak- Gyulafehérvár- Mv.-en subscribált (1718). Gógánban tanított (1720). Vajasdon volt lelkész. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.

? † ? : ref. lelkész. – Kv.-on subscribált (1675). Rektor volt Búnon. Lelkész Magyarkirályfalván, majd Nagyteremiben (1685–99). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

Mv., 1926. máj. 18., † Buc., 2000. jan. 24: erdőmérnök, tudományos kutató. – A középiskolát a mv.-i Unirea Líc.-ban végezte (1937–45); továbbtanult a kv.-i egyetem Biológia szakán (1945–46), majd a buk.-i egyetem Erdészeti szakán szerzett oklevelet (1946–50). Doktorált (1964). Buk.-ben, tanársegéd (1950), főkutató (1956), laboratóriumvezető (1964), fő tudományos kutató. A

Kisnyulasi Néma, 1933., † 1977.: tisztviselő. – Gazdasági iskolát és vasútas (CFR) posztliceális iskolát végzett. Pályája első éveiben szülőfalujában h. tanító és Gödemesterházán könyvtáros volt, közben elvégezte az egyetem történelemtanári szakát. Könyvelő, pénztáros, tervező, normatörként dolgozott Mv.-en. Lelkes folklórgyűjőmunkát is végzett. Néhány gyűjtött alkotása a korabeli sajtóban is napvilágot látott,

1849.? † Mv., 1910. jan. 30.: ügyvéd. – Felesége: Simay Vilma ( ?–1927. febr. 5.). Leányuk D. Vilma, nyárádkarácsonfalvi dr. Csiki Kálmánné. – Mv.-i Kir. Itélőtáblai tanácselnök, az ügyvédvizsgáló bizottság elnöke, az ügyvédi kamara elnöke. A Mv.-i Kaszinó volt tagja. Irod.: Gyászjelentő

? † ? : ?. A Dobai István féle betűsor a Teleki Tékában van. Irod.: Sebestyén Gyula: A m. róvásírás hiteles emlékei (Bp., 1915); Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás (Bp., 1919)

1909. szept. 3., † Mv., 1994. ápr. 7.: labdarúgó, edző. – A temesvári Unirea csapatban játszott (1925. szept. – ), majd a nagy nevű Ripensia csapatban (1930–40). 43-szor játszott a román labdarúgó-válogatottban, részt vett az olaszo.-i (1934) és a franciao.-i (1938) labdarúgó világbajnokságokon. Négyszer nyerte el a »gólkirály« címet. Öt

1785. márc. 4., † 1859. febr. 17.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1809. aug. 27.). Tanár volt Mv.-en, plébános Abosfalván (1812). Tanár Székelyudvarhelyen (1819). Plébános Gyergyótölgyesen (1826), Székelykálon (1833–38). Tanár Mv.-en (1837–40) és Gyulafehérváron (1840). Plébános Magyarigenben (1844), számvevő (1854). Plébános Sinfalván nyugdíjazásáig (1856–58). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Székelykál

Vágás, ? † 1809. febr. 1.: r. k. pap. – Kv.-on és Gyulafehérváron tanult (1764–67). Pappá szentelték (1765. nov. 1.). Plébános Erkeden (1773), Szászrégenben (1779 v. 1776.?), Szárhegyen (1794). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Szépvíz, 1811., † Mv., 1878.: kereskedő. – Dobál Dávid és Száva Rózsa gyermeke. Felesége: Dájbukát Mari (1815–1866), esküvő 1842. Szépvízen született: 1. Katalin. Mária (1843–1870), aki Fejér Gergely (1828–1917) első felesége Sepsisentgyörgyön. 2. Rozália-Margit (1843-?), aki Szenkovics Mihály, felesége Nyárádszeredán, 3. Antal (1857, † Mv., 1902). Irod.: Száva 2012

1760. † Mv., -i örmény család. Felesége: Isák Mária. Gyermekei: Annamária (1797. márc. 12-?), János (1802. dec. 14. – ?). Irod.: Pál-Antal 2009; Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd; Puskás -Szász Ávéd

? † ?: honvédőrnagy. – Mv.-en vezette az ifjak toborzását az önkéntes honvéd–zászlóaljakba. Eredetileg négy zászlóaljat akartak létesíteni, de a kevés jelentkező (230), miatt csak kettőt állítottak fel (1848. okt.), ezeket is súlyos anyagi gondok közepette tudták csak élelemmel, fegyverrel és egyenruhával ellátni. Irod.: 1848–1849 Transilvania

Kisbacon, ? † ? : ref. lelkész. – Apja lelkész. Sárospatakon majd a Berlini Egy. Hittud. Karán tanult (1868–70). Talán ő az aki Mezőmadarason lelkész (1872–73). A nagysármási ref. templom toronygombjában elhelyezett irat említi, mint sármási lelkészt (1902). Irod.: Keszeg; Szabó–Simon–Szögi

? † 1755. k.: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1730). Görgényszentimrén volt mester (1737–40). Pókában (1741–50), Magyarfülpösön lelkész (1751). Irod.: Ősz

? † ? : ref. lelkész. – Ebesfalván (1780–86), Magyarsülyén (1787–1804) és Sövényfalván (1806–30) szolgált. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3.

? † ? : tanító. – Mester Nagyernyében (1745–1752), Nyárádszeredában (1773–1785). Irod.: Imreh Barna

? † ? : ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1707). Görgényszentimrén és Székelyvajában (1712–17) volt mester, majd Jedden lelkész (1718–19). Irod.: Ősz