DOBOLYI István, Dobai István
? † Komlód, 1774. okt. 21.: lelkész. – Ismerünk egy Dobolyi Istvánt, aki subscribált Enyeden (1751) és egyet, aki Kv-on (1755 k.). A görgényi egyházmegyébe került (1770. nov. 17). Lelkész volt Alsóbölkényben (1771–72) és Komlódon, ahol elhunyt (1773–74. okt. 21.). Irod.: Ősz
DOBOLYI Miklós
? † ? : tanító. – Székelyudvarhelyen subscribált (1707–20 között). Tanító volt Magyarkirályfalván (1720–23), Haranglábon (1724–27) és Dányánban (1737). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 3.
DOBOLYI Pál
? † ? : birtokos. – Fintaházán földbirtokos. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
DOBOLYI Sándor
1765.? † Mv., 1848. jún. 27. Gálfalván temették: tanító. – Felesége: Kovács Julianna. Gyermekei: Zsuzsánna, Sándor, Imre, Lajos, Ferenc, Krisztina, László. – Dicsőszentmártonban tanított (1787–). Irod.: Gyászjelentő; Küküllői Ref. Egyházm. 2.
DOBOLYI Sándor, § aldobolyi
Gyeke, 1804. dec. 2., † Mv., 1885. máj. 21.: ügyvéd, ogy.-i képvislő. – D. Sándor és Kovács Julianna fia. Felesége: Nagy Anna (1812 – Mv., 1885. jún. 18.). – Mv. város választott követe az erdélyi 1848. évi utolsó rendi ogy. -sen és a pesti népképviseleti ogy.-en (1848–49). Tagja a Nemzeti
DOBORDÁN Károly
Kv., 1873. jan. 22., † 1927. júl. 14.: r. k. pap. – Tanult Besztercén, Gyulafehérváron. Pappá szentelték (1896. júl. 16.). Felszentelése után káplán Mv.-en, majd Nagyszebenben (1899), lelkész Orláton. Tanár Nagyszebenben (1902). Plébános Segesváron (1908), főesperes (1918), majd Nagyszebenben plébános, főesperes (1919), apát (1921). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Ferenczi Sándor 2012;
DOBOS Áron
Kozmás, 1914. febr. 27., † Kézdivásárhely, 1980. febr. 28.: r. k. pap. – Pappá szentelték Gyulafehérváron (1938. márc. 12). Káplán volt Mv.-en (1943–45). Lelkész még sok más erdélyi városban. Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Ferenczi Sándor 2012;
DOBOS Ferenc
1912, † 1975.: kántor. – A székelykáli r. k. egyházközség kántora. – F. m. : Őszi levélhullás (Kv., 1942). Irod.: Maros-küküllői főesp.; Pap L.: ferences nyomdák
DOBOS István
1836. szept. 17., † 1871. dec. 26.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1863. júl. 14). Káplán volt Csíknagyboldogasszony templomában. Plébános Mikóújfaluban, Eheden, Oláláposon (1865–69). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
DOBOS János
? † Kolozs, 1755. febr. 13.: r. k. pap. – Káplán volt Kv.-on (1729), majd Nagyernyében. Plébános Kolozson, alesperes (1753). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
DOBOS Krizolog János, P.
Csíkkozmás, 1781. febr. 16., † Mikháza, 1850. nov. 14.: r. k. szerzetes. – Beöltözött (1800. nov. 4.). Jurista, bonus rubricist, ceremoniarius eximius. Irod.: György: A ferencrendiek
DOBOS Tamás
Nyárádremete, † ?.: r. k. pap. – Kv.-on a Jezsuita Gimn. és Akad. (1735–42) és Nagyszombaton (1743–44) tanult. Papp lett. Irod.: Ferenczi Sándor 2009
DOBOZY István, kisszántói és dobozi; Dobozi István, Dobozy Ştefan
Vajda, 1800. febr. 12., † Debrecen, 1875. júl. 17.: honvédtiszt, kormánybiztos. – Debrecenben jogot végzett, mint hadapród katona lett a Coburg dzsidásezredben (1815–); részt vett az Elbáról visszatért Napóleon csapatai elleni több csatában, majd ezredével bevonult Párizsba, ahonnan 9 hónap múlva tért haza, és Bécsben még egy évig katonáskodott. Bihar
DOBRA Alexandru; Dobra Sándor
Kissármás, v. Septér 1794. febr. 15., † Lugos, 1870. ápr. 13. : gör. kat. püspök. – Iskoláit Mikházán, Mv.-en és Balázsfalván végezte (1912), Balázsfalván kezdte a teológiát, átment a nagyváradi szemináriumba (1814–), majd Pestre. Sam. Vulcan püspök szentelte pappá (1818. nov. 20.), akinek szolgálatában állt (1819-ig), amikor Bécsbe küldték a
DOBRA Petru
Zalatna, 1817., † Abrudbánya, 1849. máj. 8.: ügyvéd. – Iskoláit Zalatnán, Kv.-on és a jogot Mv.-en végezte, ahol ügyvédgyakornok is volt. Zalatnán a megyeházán dolgozott. A román légiók prefektusává nevezték ki (1848), arra törekedett, hogy a románok együttműködjenek Kossuth Lajossal, amikor ennek képviselője, Dragoş, megérkezett (1848. máj. 8) megkinozták és
DOBRÁNSZKI József; Dobránszky József
Szeged, 1904., † ? : tanító-igazgató. – Felesége: Kovács Erzsébet. – Tanulmányait Aradon végezte, Nagyváradon a tanítói oklevelet szerzett (1923). Pedagógiai munkásságát Marosújváron kezdte (1923–), onnan Székelyhodosra, Fogarasra, Türkösre, majd Meggyesfalvára (1940–) került. Türkösön dalárdát szervezett, a M. Dalosszövetség tagja volt. Irod.: Erdélyi vármegyék; Székelyföld í. k.
DOBRE BASARAB Radu
Slatina, 1941. aug. 22., † Mv., 2009. szept. 8.: színész, egyetemi előadótanár, színházi rendező. – A buk.-i Politechnikai Intézetben végzett hidroenergetikai karon, majd elvégezte a I. L. Caragiale Színművészeti egyetemet szinészeti szakon, valamint a mv.-i Színművészeti Főiskolát. A szebeni Állami Színház művésze (1967–87), ott megalapította a dzsesz klubbot, Radu Stanca Irodalmi
DÖBRENTEI Gábor §
Somlószőllős, 1785. 1786. dec. 1., † Buda, 1851. márc. 26. 28. : író, művelődéspolitikus, fordító, szerk. – Pápán és Sopronban (1805) végezte iskoláit, könyvtárosa és titkára volt a a soproni líc. neves önképzőkörének. A wittenbergi és lipcsei egyetemeken tanult. Az Erdélyi M. Múzeum c. folyóirat szerk.-je Kv.-on (1814–18). Gyulai Lajos
DOBRESTI PETRASKO Katalin
? † Mv., 1869. A minorita-templom alatti kriptába temették. Irod.: Minoriták
DOBRIBÁN Sándor
Gyergyótőlgyes, 1911., † Mv., 1988.: kereskedő. – Dobribán Jenő és Szekula Anna fia. Felesége: Daboczi Gizella (1920–), esküvő (1944). Gyermekeik Mv.-en születtek: Mária Magdolna (1945–), férje: Hátsek Gusztáv (1940–). Gyermekeik: ifj. H. Gusztáv (1977–), András (1947–) felesége. Kiss Éva Márta (1954–) és Botond (1977–). Irod.: Száva 2012
DOBSZAI András
? † ? : tanító. – Sárospatak-Gyulafehérváron subscribált (1695), majd Nagyenyeden (1698). Balavásáron tanított (1701–1702), innen Felső-Magyaro.-ra távozott. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.
DÓCZI Imre, P.
Zsögöd, ? † ?: r. k. szerzetes. – Mikházán szerzetes, a kolostor főnöke (1669 után). A csíksomlyói ferences nyomda felállításakor a rendtartomány vezetőségéhez tartozott (1675 k.). Irod.: Pál-Antal; Pap L.: ferences nyomdák
DÓCZI Rózsi
Mv., ? † Mv., ?: festőművész. -Magániskolákban tanult festeni. Irod.: Szabó–Kállai
DÓCZY Gábor
Csíkszereda, 1903. nov. 1., † ? : r. k. pap. – Csíkszeredában és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1927. jún. 11). Káplán volt Kézdiszentkereszten, Petrozsényban (1929). Lelkész Gödemesterházán (1931–34), Görgényszentimrén (1934–36). Plébános Csíkszentléleken felfüggesztéséig (1936–46). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
DÓCZY György
Gyergyószentmiklós, v. Csiszereda ?, 1915. ápr. 25. † Nagyszeben, 1993. dec. 14.: r. k. pap. – Csííkszeredában, Gyulafehérváron tanult, Rómában a Collegium Germanicum et Hungaricum növendéke, a Pontificia Universitas Gregoriana végzettje (1936–43). Dr. theol. Pappá szentelték Rómában (1941. okt. 26.). Káplán Ozsdolán (1943), Szászrégenben (1945–47), Nagyszebenben (1947). Plébános , főesperes Brádon
DÓCZY Pál István
Körösbánya, 1910. ápr. 21., † Mv., 2009. jan. 22.: belgyógyász, egyetemi tanár. – D. Bálint és Mihály Júlia fia. Felesége Csíky Lenke (Gyergyószentmiklós, 1916. febr. 2. – Mv., 2008. máj. 25.), Csíky Sándor (1892–1961) és Olajos Rozália leánya. Fiai: Tamás Péter (1944. máj. 24. –) informatikus, szakoktató; Balázs Bálint (1956.
DOGARU Ioan
? † ? : ort. pap. – Kincsesfőben szolgált (1946–48). Irod.: Reghin, Protopopiat
DOHI Sándor
? † ? : jegyző. – Marosludason jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
DÓKA János
? † ? : színész. – A mv.-i Székely Színházban játszott (1949–). – F. sz.: Malmossy (Móricz: Uri muri); 1. bányász (Davidoglu: Bányászok); 2. vendég (Gribojedov: Az ész bajjal jár). Irod.: Horváth Bea
DOLCOŞ Nicolae
? † ? : ort. pap. – Bábahalmán szolgált (1835–89). Jelenleg is áll a faluban (de nem használják már) egy régi fatemplom 10 m magas fatoronnyal, amelyről azt tartják, h. az ő szolgálata idejében épült (1840–50 k.). Azt a templomot később az ort. -ok elajándékozták a 320 g. kat. falubelinek, mert
DOLEJAN Ioan, Dolejan János
Paşcani, 1891., † ? : közjegyző. – Apja földbirtokos volt. – Az egyetemet Iaşi-ban végezte, tanulmányai befejezése után Fălticeni-ben ügyvéd, majd részt vett az első vh.-ban, ahol háromszor kitüntették. A mv-i törvényszéken bíró (1920–28), majd közjegyzői irodát nyitott Szászrégenben (1928–). Érdemeiért a Román Koronarend és a Román Csillagrend lovagi keresztjével tüntették
DOLINAY Piroska
? † ? : színésznő. – Mv.-en Szabó Pál társulatának tagja volt (1920). Irod.: Kötő
DOLJAN Livia, Ungureanu Doljan Livia
1933., † Szatmárnémeti, 2008. márc. 2.: színésznő. – A buk.-i Színművészeti Intézeteben végzett, már diákkorában fellépet a Sf. Sava Ifjúsági Színházban Buk.-ben (1952). Játszott Bacău-ban a G. Bacovia Színházban, Brăilan a Maria Filotti Színházban, V. I. Popa színházban Bârladon, a Mv.-i Nemzeti Színházaban (1971–89), A szatmári Északi Színházban (1989–). Drámában, vígjátékban,
DOMAHIDI Gyula
Udvarfalva, 1930. febr. 19., † ? : tanító, újságíró, műkedvelő festő. – Udvarfalván és Mv.-en volt tanuló (1938–50), Kv.-on a Tanítóképzőben végzett (1951–52), kapott oklevelet. A Pionir c. lap szerk. (1953–55), a V. Z. újságírója (1955–63). A Mv. Mozivállalat alkalmazottja (1963–1990. márc. 1.). Verseket, karcolatokat, elbeszéléseket közölt az Utunk, Igaz Szó,
DOMBI János
1796. márc. 16., † 1858. jan. 14.: r. k. pap. – Br. Bornemissza fiainak nevelője volt. Több helyen plébános. –Irod.: Ferenczi Sándor 2009
DOMBI Vasile
? † ? : gör. kat. pap. – Nagysármásban szolgált (1836–37). Irod.: Sărmaşu 670
DOMBROVAN Ioan
? † ? : sportvadász. – A mv.-i Diana Vadászegyesület vezetőségi tagja. Irod.: Statutul Societăţii Vânătorilor Diana Tg. Mureş (Tg. M., 1928)
DOMBY Imre, Dombi Imre, Dombi Emeric
? † ? : színész, balettmester. – A Mv.-i Székely Színház tagja (1946–1947). – F. sz.: Bertalan (Molnár Ferenc: A doktor úr); Brissard, festő (Lehár Ferenc: Luxemburg grófja); Pali (Farkas Imre: Iglói diákok; Péter (Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi); Sapiro (Eisemann Mihály: Fekete Péter); Kónya, kántortanító (Tóth Ede: A
DOMBY Lajos
Nyújtód, 1872. márc. 19. † 1942. dec. 12.: r. k. pap, tanár. – Tanult Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen, Kv.-on és Gyulafehérváron, a teológia tanulmányait Bp.-en végezte, majd a kv.-i egyetemen tanult tovább. Pappá szentelték (1895. júl. 14.). M. nyelv és irodalomtanár volt a mv.-i R. K. Gimn.-ban (1897–1903). Tanár Kézdivásárhelyen (1903), Brassóban (1907–)
DOMINKOVICH Mária
Miskolc, 1840., † Szászrégen, 1908. nov. 10.: államrendőrségi telefonkezelő – Földbirtokos család elszegényedett gyermeke, tanításból élt Miskolcon (–1877), Egerben, telefonkezelő Bp-en. Elbeszéléseket írt, regényeket fordított ésközölte a Családi Kör, Hölgyfutár, Fővárosi Lapok, Nefelejts, Magyarország, Nagyvilág, Gombostű Naptár. Szerk. -tette a Mátravidék c szépirodalmi, társadalmi közlönyt Egerben (1879–80). – F. m.:
DOMJANSCHITZ László
1973., † 2002 : orvos. – A MOGYE orvos karán végzett (1998). A egyetem Élettan Katedráján dolgozott két évig. Bp.-en szakvizsgzott. Tragikus körülmények között halt meg. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy; Kiss Cs. M 4.
DOMÓ Árpád
Nyárádgálfalva, 1929. ápr. 17., † Csíkfalva, 1979. dec. 1.: tanító. – Szülőfalujában, majd mv.-i II. Rákóczi Ferenc Kat. Fiúneveldében tanult, folytatta a mv.-i tanítóképzőben és végül Székelykeresztúron fejezte be. Tanított Nyárádgálfalván, Csíkfalván (1953–) testnevelő tanár, mezőgazdaságtant és műhelytanulmányokat oktatott. A falu sportéletének fellendítését érte el, újjáépítette a csíkfalvi sportpályát. A kultúrotthon
DOMOKOS
? † ? : r. k. pap. – A marossárpataki plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1332–35). –Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Keresztes Gyula: Templomaink. 24: Marossárpatak (Nú., 1999. márc. 13.); Léstyán – templomok 1.
DOMOKOS
? † ? : r. k. pap. – Az ózdi főesperesség papja, fizette a pápai tizedet (1333). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
DOMOKOS András
1713., † ? : ref. lelkész. – Mv.-en subscibált (1731), rektor volt, majd Kutyfalván (1738–46), Magyarsülyében (1748–51), Marosbogáton (1752–67) és Szőkefalván szolgált mint lelkész (1768–70). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3., 4.; Nagy László
DOMOKOS Antal, br.
? † Mv., 1774 : főkirálybíró. – marosszéki főkirálybíró ítélőmester. A mv.-i egykori obszerváns ferences kolostortemplom kriptájába temették. Irod.: Mv.-i örmények
DOMOKOS Dénes
1830., † Mv., 1902. márc. 26.: vállalkozó, szállodatulajdonos. – Felesége: Szabó Anna. Gyermekeik: Gyula (1857- Mv., 1890. jún. 1.), Ödön, Irma. – 1848–49-as Kossuth huszár. A mv.-i Márc 15. ünnepségeinek záró színhelye a szállódája a szálloda neve ? (1889) 100 személyes vacsorát szolgált. Irod.: Csepreghy 2010; Gyászjelentő; Időtár 2
DOMOKOS Géza
Brassó, 1928. máj. 18., † Mv., 2007. jún. 26.: író, szerk., politikus. Zágonban temették el. – Zágonban végezte elemi iskoláit, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Koll.-ban a középiskolát, Kv.-on a BTE filológus hallgatója volt egy évig, a moszkvai Makszim Gorkij Irodalmi Intézetben végzett. Buk.-ben telepedett le. szerk.-je volt az Előre, a
DOMOKOS István
Korond, 1928. okt. 30., † ? : koreográfus, táncmester. – Pályáját Kv.-on kezdte az Állami Magyar Operánál (1954–), és Mv.-en folytatta a Dal- és Táncegyüttesnél mint koreográfus. Cikkeit és táncleírásait közölte a Művelődés a Napsugár. F. m.: Felcsíki táncok (társsz. Mv., 1964.); Este a csorgónál (libánfalvi táncok, Mv., 1968.); Falvágók (táncjáték,
DOMOKOS János
Szováta, 1882. † Szováta, 1954. febr. 4.: tartalékos szakaszvezető. – Alakulata a császári és királyi 2. gyalogezred tagja. Kitüntetései. O1, OB (x2), Kcsk (1941. dec. 7.). Vitézi avatási időpontja (1941. dec. 7.). Irod.: Berekméri–Nemes
DOMOKOS János, kibédi
? † ? : ref. lelkész. – Felesége Sófalvi Dávid Sára (†1797. ápr. 27. 50 évesen). – Mv.-en subscribált (1760). A görgényi ref. egyházmegyébe került (1768. máj 18). Lelkész Erdőcsinádon (1769–72), Disznajón (1772–91), Radnótfáján (1791. ápr. 28. – 1799). Mv. városi polgára lett, a magistrátus színe előtt lettette az eskűt (1794).
DOMOKOS József
? † ? : tanító. – Felesége Veres Panna. – Mv.-en subscribált (1781). Magyarbényén, Mikefalván (1783), Marosbogáton (1789–92), Nagykenden (1793–99) és Csáváson (1800–1805) volt tanító. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 4.
DOMOKOS Kázmér Mihály, Reverendissimus P., Damokos Kázmér
Szováta, 1606. szept. 29., † Gyergyóalfalu, 1677. szept. 5., Csíksomlyón a kegytemplom kriptájában nyugszik.: r. k. főpap, ferences szerzetes, apostoli vikárius, Coronai c. püspök. – Anyja ref. volt, de visszatérítette a kat. hitre (1635). – Nagyszombatban belépett a marianus rendtartományba, ferences rendbe (1629), de bal mutatóujja hiánya miatt csak laikus
DOMOKOS Lajos
Szováta, 1930. márc. 27., †Szováta, 2017. aug. 16. pszichológus. – D. György és Bíró Eszter fia. Felesége. Kraszilnikova Klára, orvos (1956). Gyermekeik: Ilona (1958) almérnök, Iván (1972) orvos. – A Szentpétervári Gyermekgyógyászati Intézetben végezte egyetemi tanulmányait. (1957). Az orvostudományok doktora (Iași, 1971). A MOGYI biológiai tanszékén gyakornok (1957–), tanársegéd (1972–)
DOMOKOS Miklós, rigmányi
? † ? : primipilus. – Primipilusi levelet nyert (1655. jún. 28.). Irod.: Pálmay
DOMOKOS Péter
? † ? : földbirtokos. – Mihai Viteazul elrendelte, a vármegyei hatóságoknak, h. ismerjék el Domokost Tuson, Mezőpagocsa és Meződomb birtokosának, mert hősi tetteiért neki adományozta őket (1599). Irod.: Sânpetru de Câmpie
DOMOKOS Péter, alsócsernátoni
? † ? : alkirálybíró. – Maros-szék 1763-ban megalakult folytonos Kir. Táblájának ideiglenes elnöke volt. Irod.: Pál-Antal
DOMOKOS Péter, alsócsernátoni
1834.? † Maroskeresztúr, 1886. máj. 8.: birtokos, községbíró. Irod.: Gyászjelentő
DOMOKOS Sámuel, csernátoni
? † ? : bíró. – Küküllő vm. főbírója (1780 k.). Maroskeresztúron volt a lakhelye. Irod.: Fogarasi
DOMOKOS Tamás, lukafalvi
? † ? : primipiláris. – II. Rákóczi Györgytől nyert primipiláris levelet (1655. jún. 28.). Irod.: Pálmay
DÖMÖSDI Károly
? † ? : számellenőr, sportoló. – M. k. pénzügyi számellenőr. Mv.-en a MSE labdarúgója, jobbszélsője és biztos támasza volt az akkor fénykorát élő amatör csapatnak (1919- 25.). A Mv.-en rendezett ker. műkorcsolya versenyen 2. helyezést ért el (1920), a 100 m. -es síkfutásban 3. lett. Irod.: Pluhár
DÖMÖSDI Tibor
Mv., † ? : orvos, dr. – Erdélyi orvos, festő. Orvosi tanulmányait Mv.-en végezte. Brádon orvos és festő. Kiállításokon szerepelt olaj, vízfestészetekkel, tusrajzokkal- Irod.: Szabó -Kállai
DOMSITZ Mihály, §.
? † ?: orvos. – A mv.-i 9. honvéd huszárezred törzsorvosa (1912. nov. 1. –), részt vett az I. vh.-ban, Mv.-en orvos. Irod.: Koszta; Mv. és a háború, Mv. tört. 2.
DONA Anna
Mv., 1910. nov. 6. † ? : ipatművész. – A Képzőművészeti Szövetség buk.-i fiókjának tagja. Irod.: Molnár
DONÁTH Antal, pálosi
? † Mv., 1820.: táblai ülnök, bíró. – Felesége: Kelemen Mária (1772.? – Mv., 1846. ápr. 1). Gyermekeik: Mária Gál Domokosné; Anna Fekete Ferencné; Sándor, felesége Bánffy Ágnes; Kata Fronius Mihályné; Farkas, felesége Pekri Júliánna. – A Wagner-Patrovits K. féle ház Mv.-en „A” kategóriás műemlék (Pţa. Trandafirilor / Főtér 53.
DONÁTH Árpád
Nyárádszereda, 1945. ápr. 19., † Mv., 2010. máj. 13.: tanár, matematikus. – Felesége: Adél, közgazdász. – A Mv.-i Pedagógiai Főiskolán (1966) és a kv.-i BBTE matematika szakán végzett (1972). Tanított Nyárádköszvényesen (1966–), Csíkfalván (1969–). A Maros megyei tanfelügyelőség matematika szakos tanfelügyelője (1984-ig). Újra tanár Mv.-en több iskolában: a 15. sz.
DONÁTH György, nagyajtai, primor
Nagyajta, 1792., † Mv., 1848. nov. 19.: guberniumi irnok, testőr, honvédtiszt. – D. György miklósvárszéki királybíró és gr. K. Kálnoky Margit fia. – Irnok (1813-ig), testőr (1814–18), tiszt különböző egységeknél (1818–48), a szabadságharcban alezredes a 2. székely gyalogezredben, az agyagfalvi székely népgyűlés Háromszék vezérévé választotta. Kir. hivatalos az erdélyi 1848.
DONÁTH István
? † ? : mérnök. – A nyárádszeredai villanytelep vezetője (1920-as évek). A második vh. idején amikor a németek felrobbantották a villanytelepet, egy tankból kiszerelte a motort és átépítette a villanytelepre. Irod.: Nyárádszereda: Kiskalauz
DÓNÁTH József
Makfalva, 1852.? † ? : gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet kapott 42 éves korában (1894). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013
DONÁTH László
Etéd, 1883. ápr. 5., † Nyárádszentsimon, 1967. dec. 2. Mv.-en nyugszik: ref. lelkész, író. – Apja falusi kovácsmester. Felesége: Krizbai Nemes Katalin. Egyetlen fiúk: László szintén ref. lelkész (1883. † Nyárádszentsimon, 1978.). Felesége: Simon Erzsébet (1893–1978) – A gimn. -ot Székelyudvarhelyen és Mv.-en (1903), a teológiát Kv.-on, Debrecenben végezte. Lelkész
DONÁTH László
1914., † 1978. ref. lelkész. – Felesége: Imreh Éva (1922–1988). – Vallásoktató segédlelkész (1936–) Aradon, Apátkeresztúron, Beretyószéplakon, Avasújvároson. Szalacson helyettes lelkész, Nagykárolyban segédlelkész és Beretyószéplakon. Szilágyszentkirályon lelkész, majd Körispatakon (1948–), Havadtőn (1951–57), Siménfalván szolgált (1956–), Nyárádszentsimon-Rigmány lelkésze (1962–1978). Irod.: Csáky
DÓNÁTH Sándor
? † ?: ítélőmester. – Az erdélyi Kir. Táblánál volt (1800-as évek). A Mv.-i Kaszinó alapítótagja (1832). – Irod : Biás István; Pálffy
DONAUB Gheorghe
? † ?: építészmérnök. – Besztercén élt, de Ballán ő tervezte és vezette az ort. templom építését. A templom eredetileg Tekében állt és miután a ballaiak megvásárolták, az építész vezetésével onnan szállították át, és különböző módosításokkal a régi templom (épült 1698) helyén újjáépítették Ballában (1883). Irod.: Şincan 2006
DONEA Ioan
Görgényszentimre, ? † ? : tanító. – Görgényben tanított (1851–58). Az első tanerő volt, aki m. nyelven is tanított. Szászrégenben szerzett tanítói okl. -t. Mivel az 1807-ben épített isk. már nem felelt meg a tanulólétszám emelkedése miatt, tanítósága ideje alatt új egyházi isk. -t épített, a szülők közreműkődésével. A fizetését
DONEA-DONESCU Al. §
Görgényszentimre, ? † ? : gör. kat. pap, ort. pap. – Gör. kat. pap a szülőfalujában (1911–36). Szolgálata idejében építették a gör. kat., ma ort. templomot (1928). Az Astra égisze alatt működő falusi művelődési kör elnöke (1930. k). Irod.: Netea: Astra; Reghin, Protopopiat
DÖNGÖLŐ Mihály
? † ? : udvarbíró. – Remeteszegi Lázár János gr. udvarbírója, Letette a polgári eskűt Mv.-en (1797). Irod.: Pál-Antal 2006
DONHU Ioan
? † ?: gör. kat. pap. – Faragóban, aki a kis Sf. Antimis fatemplomban szolgált (1834–). Azt a templomot a II. vh.-ban ledöntötték, a tetején álló keresztet egy hívő gondosan elásta. A jelenlegi ort. pap, Dorinel Vasile Paşcani, előkerítette, és napjainkban újból az ort. templom oltárát ékesíti. Irod.: Reghin, Protopopiat
DONNER Cornel, Donner Kornél
? † ? : főmérnök. – Ausztráliába költözött (1924). Könyvtárát a Mv.-i Kaszinó vásárolta meg. – F. m.:ford.: Regulament de aplicare a legii privitoare la circulaţia automobilelor = Szabályzat az automobilok közlekedéséről (Mv., é. n.). Irod.: Biás István; Fülöp–Ferencz
DORGÓ Antal
? † ? : tanító. – Mezőbanyicában tanított a (19. sz. végén). Neve az első gör. kat. román tannyelvű iskola építési szerződésén található (1878). Irod.: Lunca
DORGÓ István, aranykuti
? † ? : hivatalnok. – Belső-Szolnok megye rektifikátor biztosa (1805). Kozmatelkén volt az udvarháza, amely a Pataki György tulajdonába jutott. Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 62.: A Mezőség udvarházai (Nú., 1994. aug. 12.)
DORGO Iuliu
? † ? : lelkész – Mezőbanyicán volt pap, Vajolában is szogált (1949–54). A kommunista rendszer elítéltje, börtönben halt meg. Irod.: Iloaie; Ioniţoiu; Reghin, Protopopiat
DORGO Iuliu, Dorgó János
? † Mv., ?: sportorvos. – Mv.-en tevékenykedett. Orvosként részt vett Románia nemzeti kerékpározó keretében, amely a Békeverseny-en szerepelt (1955, –56, –57, –58), ezáltal nagy tapasztalatra tett szert, és a továbbiakban kitűnően foglalkozhatott a nemzeti válogatott kerékpározó kerettel. Több tehetség felfedezője (Szini Edmund, Pop Liviu, Dan A. és mások), akik
DÖRGŐS Illés
Marosszentgyörgy, 1905. szept. 5., † ? : préskezelő, munkásigazgató. – A marosszentgyörgyi Tégla- és Agyaggyár RT préselőmunkása (1941–). A vállalat szakszervezeti aktivistája (1922–). Tagja a RMP-nak (1947. szept. –). Az államosításkor a gyár igazgatójává nevezték ki. (1948. jún. 11.). A rt. -ot megalakulása óta vezette egy tíztagú vezetőtanács: dr. Rothmann
DORHOI Ioan
Budatelke, 1914., † Uzdiszentpéter, 1994.: tanár. – Balázsfalván tanítóképzőt, Kv.-on a BBTE történelem szakát végezte el. Uzdiszentpéteren tanított történelmet és iskolaigazgató volt (1952–74). Bekapcsolódott a falu társadalmi-gazdasági életébe: néptanácsi képviselő, művelődési és sport tanács tevékeny tagja. Igazgatósága ideje alatt épült a szentpéteri új iskola (1972–74). Tartalékos hadnagyként részt vett a II.
DORIAN Elena
Görgényszentimre, 1916. márc. 1., † ? : óvónő. – Dolgozott Erdőszentgyörgyön, Szovátán, Székelyszáldoboson, Déván, Buk.-ben. Mv.-en igazgatója az Aug. 23. gyár óvódájának. Irod.: Omagiu
DÖRSCHLAG Károly
Hohen-Luckow, 1832. nov. 15., † Szeben, 1917. márc. 25.: fényképész, festő, rajztanár. – Németo. -ból Erdélybe telepedett (1862). Rajztanár és fényképész műterme volt Szászrégenben, majd Medgyesen és Szebenben (1871–). Az erdélyi szász festészet jeles képviselője, arckép- és tájképfestő, egy nemzedéknek adott lendületet a művészi alkotáshoz: Karl Ziegler, Robert Wellmann, Fritz Schullerus,
DORSNER
? † ? : császári tiszt. – A parancsára égették fel Szászrégent (1848). Irod.: Paget
DÓSA Ábrahám, makfalvi
? † ? : Marosszék alkirálybirója (1718). – D. Tamás alkirálybíró és csíkszentkirályi Bors Erzsébet fia. – Ákosfalvi Szilágyi János alkirálybíróval és koll.-i algondnokkal arra törekedtek, hogy a mv.-i Ref. Koll. épülete elkészüljön (1718). Kőrlevélben szólította fel a környékbeli községeket épületfa hordásra. Később vallási őrület fogta el. Irod.: Benkő; Fülöp Irén:
DÓSA Ádám
? † 1805.: gazdatiszt. – D. András és Vizaknai Anna fia. Bernád Erzsébettől házasságon kivül született négy gyermeke. Két fia Gergely és András évekig pereskedtek testvére gyermeke D. Dániellel a vagyonért. Hogy jussukat abban megvédjék jogi tanulmányt végeztek. – A mv.-i ref. koll.-ban tanult Rhédey Ferenc szolgadiákjaként, nem tudta befejezni tanulmányait
DÓSA Albert
Makfalva, 1885. nov. 24., † ? : tanító. – Tanítói oklevelét Nagyenyeden szerezte (1905), Felméri Mihálytól vette át a makfalvi Wesselényi iskola vezetését (1918–). Rövid idő múlva a Hangya Szövetkezet ellenőre lett. A nagyenyedi Hangya Fogy. Szövetkezés c. lapjának belső munkatársa, majd a Szövetkezés: Erdélyi Hangya Fogy. Szövetkezettek hivatalos lapja, felelős
DÓSA András
? † ?: ?. – Azt a vegyes bizottságot vezette (1805), amely tisztázta az ort. és gör. kat. hívek hovátartozását és hozzá igazította az ort. és gör. kat. esperességeket a közigazgatási beosztáshoz. Irod.: Pál-Antal
DÓSA András
Mv., 1916. júl. 27., † Szováta, 2002. szept. 4.: gyógyszerész. – Dósa István és Fáy Elvira (Felsővisó, 1889. márc. 31. -Szováta, 1979. nov. 29.) gyógyszerész fia. – Kv.-on a Ref. koll.-ban érettségizett (1937). Anyja maroshévízi gyógyszertárában gyakornok, Buk.-ben és Bp.-en volt egyetemi hallgató, gyógyszerész oklevelet kapott a bp.-i Pázmány Péter TE-en
DÓSA András, makfalvi
1690., † 1752: birtokos, főhadnagyi rangja volt. – Gergely és hadrévi Trauzner Bora fia. Felesége: Vizaknai Anna. – Thököly híve volt, a barcasági csata előtt, nyolcvanadmagával eskűt tett, hogy Teleki Mihályt legyőzi. A hagyomány szerint igéretét beváltotta, így esett el Teleki. A szentgericei hadiszemlén a százada kitüntetést kapott. Erre a hagyományra
DÓSA András, makfalvi
Makfalva, 1904. nov. 18., † ? : orvos dr., tanársegéd. – Oklevelét Szegeden szerezte (1932), u. o. a Bőrklinika gyakornoka, tanársegéde (1940–). Cikkeit közölte az: Orvosi Hetilap, Gyógyászat, Mukaügyi Szemle. Irod.: Benkő; Gulyás
DÓSA Árpád, makfalvi
1887., † ? : pályafelvigyázó a vasútnál. – Dózsa György leszármazottja. A MÁV-nál tervrajzok készítésével foglalkozott. Nyugdíjazása után Makfalván élt, presbiter volt a ref. egyháznál, a hitelszövetkezet vezetője és könyvelője. Nagy segítéget nyújtott Balog Ferenc ref. lelkésznek az új iskolák felépítésekor, mert ingyen készítette el azok tervrajzait (1935 és 1939).