DÓSA Dániel, makfalvi
?, † ? : bíró. – Ny. kir. curiai bíró Mv.-en. Az EMKE Maros-Torda vm. és Mv. sz. kir. városi választmányának tagja (1885). Irod.: Biás I.; EMKE 120
DÓSA Elek, § makfalvi és uzpaniti
Mv., 1803. márc. 15., † Pest, 1867. nov. 19., a Mv.-i ref. temetőbe felesége mellé temették (1867. nov. 27.): jogtanár, jogtudós, publicista, kormánybiztos. – Gergely fia. Testvérei: Lajos; Rákhel Vályi Károlyné és István. Felesége: 1. Gyarmati Kata († Mv., 1849. máj. 20.). Gyermekeik: Miklós és Katalin. 2. Gyarmati V. Teréz
DÓSA Elek, makfalvi
Ófenes, 1840. júl. 7., † 1922. okt. 19.: jogász, alispán, megyei főjegyző, ogy.-i képviselő, főgondnok. – D. Gergely és Basa Rákhel fia. Testvérei: Sándor és Albert. Gyermekei: Elek; Emma Sassy Szabó Pálné; Ilona dr. Reichardsperg Lajosné; Magda Ziegler Albertné. – Középiskoláit és a jogot Mv.-en, a filozófiát Kv.-on végezte (1864). Hivatalt
DÓSA Elek, makfalvi
1885., † 1912. máj. 1. Makfalva, családi sírbolt: jogász, tb. főszolgabíró. – Elek alispán fia. Testvérei: Emma, Sassy Szabó Pálné; Ilona, dr. Reichardsperg Lajosné; Magda, Ziegler Albertné. Irod.: Gyászjelentő; Pálmay
DÓSA Endre
Makfalva, 1933. jan. 19., † Csíkszereda, 1996. máj. 7.: orvos. – Apja: Mihály, Makfalván presbiter, édesanyja korán meghalt. Felesége: Zsoldos Zsófia (1937. febr. –2001. szept. 10.), orvos. A tusnádfürdői temetőben nyugszanak. Fiaik: András (csecsemő, † 1960); Csaba (1963. máj. 2. –) közgazdász, leányaik: Melinda és Andrea; Zsolt Endre (1968. szept. 15–),
DÓSA Farkas
? † ? : jegyző. – Havadon jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
DÓSA Farkas, makfalvi
1782., † Mv., 1864. jún. 22.: ?. – Fia: György, felesége Gyarmati Róza, gyermekeik: Géza, Lenke és Emma. Irod.: Gyászjelentő
DÓSA Ferenc, makfalvi
Atosfalva, 1886., † Szováta, 1952.: tanító. – A család Hármasfaluban élt. Nagyenyeden kántor-tanító képesítést kapott. Magyarkirályfalván volt tanító, dalárdát szervezett, gazdaköri tanfolyamokat indított és vezetett. Cikke a Kisküküllőmegyei Tanügy c. havi folyóiratban jelent meg (1914). Irod.: családi inf.; Gulyás; Poptămaş–Mózes
DÓSA Gábor, makfalvi
1842., † Mv., 1899. máj. 24.: bíró. – Felesége Ziegler Cécilia (1850.? – Mv., 1874. márc. 29.). Csíkszeredai kir. törvényszéki bíró, a mv.-i Kir. Tábla bírája. – A mv.-i ref. egyház és a Ref. Koll. gondnoka (1890–98), őt követte Désy Zoltán. Irod.: Csekme; Gyászjelentő; Koncz; Parád; Pálmay; Sebestyén
DÓSA Gergely, Dózsa Gergely, makfalvi
Lukafalva, 1761., † Mv., 1826. febr. 11.: jogász, jogtanár. Sírja a mv.-i ref. temetőben. – Ádám fia. Felesége: Basa Rákhel († Mv., 1841. dec. 11.). Veje Vályi Károly postamester. – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult (1781–), ahol kitünt szorgalmával és tudásával, ezért gr. Bethlen Sándor fiainak nevelője lett. Befejezte a
DÓSA Gergely, makfalvi
? † ? : főhadnagy. – Apafi Mihály fejedelem marosszéki lovasságának összeírásakor (1685. jún. 19), főhadnagy volt, Makfalván lakott. Ezüst poharat adományozott a makfalvi ref. eklézsiának (1699). Irod.: K. L. Műv. tört. tan. 1.; SzOkl Ús 8.
DÓSA Géza
Nagyenyed, 1846 v. 1847, † Mv., 1871. ápr. 12. : festőművész. – Apja állatorvos Mv.-en. – A középiskolát a mv.-i Ref. Koll. végezte, majd beiratkozott Bp.-en az Ev. Ref. Főgimn. 8. oszt. (1864), Székely Bertalan tanítványaiközé fogadta (1864–). Történeti festményre hirdetett pályázaton második lett a Bethlen Gábor tudósai körében c.
DÓSA Géza, § makfalvi
? † 1867. nov.: birtokos. – D. Farkas (1782–1864) fia. Testvérei: Lenke és Emma. – Mezősámsondon szép udvarházuk volt, az utolsó tulajdonosa a birtoknak (18. sz.?) Később Jenei birtokába került, kitől Zongor és Basa Géza közösen megvásárolták a birtokot. Az udvarház és a mögötte levő gyümölcsös a Basa tulajdonában maradt. Az
DÓSA György
1816.?, † Mv., 1886. júl. 27.: ügyvéd, állatorvos, főjegyző. – Apja: D. Farkas (1782.?, – Mv., 1864). Felesége: Gyarmathy V. Rozália. Gyermekeik: Géza, Lenke (1855 – Nagylak, 1896. aug. 2., Mv.-en temették) és Emma. – Amikor a fia született Nagyenyeden ügyvéd volt. Mint honvéd hadbíró szolgálta végig az 1848/49. szabadságharcot, majd
DÓSA Imre
Szováta, 1938. szept. 1., † Szováta, 1987. dec. 28.: munkás. – A m. forradalom megsegítésére szervezett csoport tagja volt. Letartóztatták (1956. okt. 28–29.) és a népi demokratikus rendszer elleni mesterkedés és tiltott fegyvertartás vádjával állították bíróság elé. A kv.-i Katonai Bíróság 10 évre ítélte. Szamosújváron ült, onnan szabadult (1963. jan.
DÓSA István
Udvarfalva, 1951. dec. 1., † Mv., 2002. jan. 30.: tanár. – Elemi iskolát Udvarfalván, középiskolát a Bolyai Líc.-ban végzett, tanulmányait a mv.-i Testnevelési Főiskolán folytatta. A magyarkirályfalvi iskolába nevezték ki. Máriaradnán katona és tiszti iskolát végzett. Szászrégenben tanított (1987–89), majd a mv.-i sportiskolában (2000–), a 8-as számú iskolában az atlétika szaktanára,
DÓSA István, makfalvi primor
1885, † 1944. márc. 19. : főszolgabíró. – Ősrégi székely nemesi családból ered a család nemessége 1635-től származik. Felesége: Fáy Elvira (Felsővisó, 1889. márc. 31. -Szováta, 1979. nov. 29.) gyógyszerész. Fiúk: András (1916- Szováta, 2002. szept. 4.: gyógyszerész.). – Tanulmányait Mv.-en, Sopronban és a bp.-i Ludovika Akad. -án, a jogot Debrecenben
DÓSA János
Szováta, 1916. dec. 25. † Mezőcsát, 1944. nov. 8.: huszárszázados. – Anyja Kaffai Ágnes. – A huszárszázad 27. felderítő osztály, aknai telitalálat érte Mezőcsátban. Irod.: Berekméri 2015
DÓSA Jenő
1949., † Mv., 2018. jún. 10.?: psichológus. – A Start tehetséggondozó Egyesület alapítója és elnöke A Maros Megyei Neveléslélektani Központ alapítója és vezetője. Temetése az ákosfalvi ref. sírkertbe. Irod.: Nekrológ, Nú., 2018. jún. 10.?
DOSA József
? † ? : kir.-i tanácsos. – Az erdélyi kancellárián titkár volt (1815). Irod.: Nagy Iván
DÓSA Károly, makfalvi
Magyarfenes, 1844., † Mv., 1875. júl. 27.: orvos. – D. Lajos birtokos és Illyés Anna fia. Testvérei: Elek, felesége Csíki Emma; Gábor; Nina Illyés Sándorné; Sándor; Ilka Gál Elekné; László; Albert. – Tanult a Bécsi Egy. Orvosi Karán (1865–70). Mv. szabad kir. város orvossa, orvostudór, sebész a mv.-i országos kórházban.
DÓSA Lajos
Mv., 1807., † Mv., 1880. márc. 12.: ügyvéd, prefektus, birtokos. – D. Gergely fia. Felesége: sófalvi Illés Anna (1813 – Mező-Káján, 1879. jan. 3.). Gyermekeik: Elek, felesége Csíki Emma; Gábor, felesége Bogáthi Etelka; Nina/Anna llyés Sándorné; Sándor; Ilka Gál Elekné; László; Albert. Feleségének első férjétől fia: Novák Ede, kinek felesége
DÓSA Lajos
1857. † ?: csendőr. – katonai szolgálatot trljesített (1878–1880). A csendőrség felállításával egyidőben vonult be Aradon a testületbe (1882. márc. 1. –), következett Kisjenő, Dorozsma, Kisjenő és Gyoma, ahol őrsparancsnok. Vácon csendőriskolában vett rész. Nyárádszeredai csendőr. Nyugdíjazták (1891). Irod.: Nemes–Csendőrség
DÓSA László §
Havad, 1883. aug. 5. , † ? : ügyvéd. – A középiskolát Nagyenyeden, az egyetemet Kv.-on végezte, jogtudományi doktor (1910), ügyvédi vizsgát Mv.-en tett (1913). Nyárádszeredán ügyvédi irodát nyitott (1913–). Részt vett az első vh.-ban (1914–18), a 62 gy. e. – ben az orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült, a Sig.
DÓSA László, makfalvi
1855., † 1917: főmérnök, műszaki tanácsos. – Felesége: 1. Nagy Gizella (1858- Mv., 1885. aug. 7.). Gyermekeik: Mariska, Lajos; 2.?? – A kir. építészeti hivatal főnöke. Tervei alapján készült a főtéri Mészáros csarnok és Mészáros Ipartársulat székháza (1888). Ref. egyházi tanácsos (1890–). A város legnagyobb adófizetői közé tartozott (1913). Pókában volt
DÓSA Lidia, § Madaras Lászlóné
Kibéd, 1885. dec. 3., † Kibéd, 1970. dec. 4.: cseléd, népi énekes. – Kilenc gyermekes családból származott. Segítette a családját, azzal hogy két leánytestvérével, 16 éves korától, szolgálni ment. Bp.-en volt cseléd, a Nagy Molnár István minisztériumi számvevői főtanácsos családjánál. A Nagy Molnár család és Bartók Béla édesanyjával Gerlicepusztán nyaralt,
DÓSA Mária, Berg Ottóné
Mv., 1914. júl. 4., † Bp., 1980. okt. 20.: operaénekes, mezzoszoprán. – Berg Ottó karmester felesége. – Monteverdi Orfeo c. művében mutatkozott be Bp.-en (1937). A bp. – i Operaházban vezető mezzoszoprán szerepek alakítására szerződtették (1939). Tagságát elvesztette (1945), de visszakerült az Operaház tagjai közé nyugdíjba vonulásáig (1957–64). Nyugdíjazása után
DÓSA Máté, ákosfalvi
? † ?: nemes. – Báthory Gábortól kapott nemeslevelet (1609. dec. 15.). Irod.: Pálmay
DÓSA Mihály, makfalvi
1499, † 1579. k.: birtokos. – Ádám és Herencsényi Borbála fia. Felesége: Herencsényi Borbála. Fiaik: Tamás, András. – Az apja tábornok (1540-ben) részt vett a Békés Gáspár-féle fölkelésben, Mihály is mellette harcolt, emiatt a szentpáli csata után megfosztották birtokaitól, a Báthoryak a makfalvi birtokot Balog Ferencnek adományozták. Mint politikai üldözött, Magyarországba
DÓSA Mihály, makfalvi
? † ? : alkirálybíró, földbirtokos. – Tamás marosszéki alkirálybíró és csíkszentkirályi Bors Erzsébet fia. Testvére: Ábrahám, aki később megőrült. Felesége: somogyomi Tordai Borbála (1690). – Makfalván élt. Teleki Mihály pártján állt, egy tanúvallomás szerint Teleki elestét meggyászolta, amiért Thököly győztes hívei fogságba vetették. Részt vett a gyulafehévári gyűlésen (1701. febr.
DÓSA Mihály, makfalvi
? † ? : Marosszék alkirálybirója és követe. – Ezen a néven a negyedik, Mihály és somogyomi Tordai Borbála fia. – Részt vett a mv.-i gen. congregation (1718. máj. 23.), Marosszék alkirálybírója (1743) és követe lett (1744). Költségén épült a nyárdselyei r. k. templom (1722). Áldozatos lelkesedéssel járult a mv.-i Ref.
DÓSA Mihály, makfalvi
? † ? : földbirtokos. – Felesége: Gr. Bethlen Julianna. Leánya: Ágnes és Anna. ÁgnesTelekiné paszmosi Teleki Ferencnek a költőnek, Anna Gál Jánosné pedig a történelmi buvár Gál László, főkorm. tanácsosnak volt az anyja. Ez utóbbi egyszersmind az erdélyi szinészet egyik fő-pártfogója. Irod.: Nagy Iván
DÓSA Miklós, kibédi
1839, † 1890.: tanár. – Felesége: Bajkó Julianna. – A mv.-i Ref. koll. rektora. Irod.: Koncz; A Magyro.-i középiskolákban 1850–55 –ig megjelent összes programmértekezések repertóriuma (Bp., 1887); Pálmay József; Parády
DÓSA Miklós, makfalvi
Mv., 1841. júl. 8., † Mv., 1883. okt. 17.: jogtanár; jogász, kir. ítélő táblai bíró. – D. Elek tanár és. Gyarmati Kata († Mv., 1849. máj. 20.) fia. Testvére: Katinka dr. Nagy Józsefné. Felesége Vályi Róza (sz. 1851., házasság 1873). – A mv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett (1858), a kv.-i teológián
DÓSA Péter, makfalvi
? † ? : alkirálybiró, királybiró. – Gergely és Trauzner Bora fia. Fiúk: Mihály. – A kuruc mozgalmak híve. Mv.-en ellenállást szervezett a szebeni uralom ellen, amiért majdnem elfogták. Később Marosszék alkirálybírója lett (1710), majd királybírája. Az itélete alapján temették el elevenen a gyermekgyilkos Oláh Juditot Egerszegen (Remeteszeg) Marosszentkirályon (1713. nov.
DÓSA Sámuel, makfalvi
? † Mv., 1866.: ?. – Felesége: marosjárai Rosnyai Anna (1811-Mv., 1885. szept. 20.) Gyermekeik: Anna László Endréné; Károly, kir. aljárásbíró, felesége Balogh Emilia; Lajos ügyvéd; János m. kir. honvédfőhadnagy. Irod.: Gyászjelentő
DÓSA Sámuel, makfalvi
Ilencfalva, 1868. nov. 28., † Lőrincfalva, 1942. jan. 31.: ref. lelkész. – A mv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett (1889), a nagyenyedi ref. Theologiai Akadémián szezett lelkipásztori oklevelet (1891). Kajántón (1891–1902), majd Lőrincfalván szolgált (1902–1935), iskolát építtetett. Lőrincfalván házat építtetett (1910), amit kisajátítottak (1950) és óvoda, műhely, lakás, MTSZ gazdasági központ stb. volt
DÓSA Sándor
Kibéd, 1885. aug. 11. † Kibéd, 1958. ápr. 11.: A marosszéki vitézek egyike (1941-ben avatták). Irod.: Nemes Gyula: Marosszéki vitézek (1941–1944) = Székely Kal.
DÓSA Sándor, makfalvi
1850., † Mv. 1935.: okl. gazda. – Felesége: jobbágytelki Tolvaly Katinka (1867- Mv. 1942. jan. 22., özv. 7 éve). A Marostorda- vármegyei Kölcsönös Tűzkár Biztosító Intézet vezérügynöke, titkára majd elnöke a Marostordamegyei Gazdasági Egyletnek (1894–). – F. m.: Marostordavármegyei Gazasági. Egylet monográphiája. 1879–95. (Mv., 1896). Irod.: Gulyás; Gyászjelentő; Pálmay
DÓSA Tamás
? † ?: erdélyi vajda (1330-ban). A család székhelye Makfalván volt, de Kibéden, Havadon és más marosszéki községekben is éltek. Irod.: Kempelen; Nagy Iván; Pálmay
DÓSA Tamás, makfalvi
? † ? : szendrői várkapitány; Marosszék főkirálybírója (1674). Marosszéki főember (1704). Makfalván ónkannát adományozott a ref. eklézsiának (1696). Irod.: K. L. Műv. tört. tan. 1.; Pál-Antal 2009; Pálmay
DOSZTÁL Kálmán §
Léva, 1878., † Dicsőszentmárton, 1930: nyomdatulajdonos és könyv-. és papirkereskedő. – Apja kereskedő volt. – A középiskola elvégzése után a nyomdászszakmát sajátította el, majd felszabadulása után dolgozott Bp.-en a Pallas-nyomdánál, Kapuváron, Pozsonyban, Bécsben, Szigetváron, Kiskunfélegyházán. Átvette a Frőlich és Tsa által alapított Erzsébet Könyvnyomdát Dicsőszentmártonban (1903–21), a Kis-Küküllő c. lapot
DÓZSA Alexander
Kibéd, 1820., † ?: egyetemi hallgató. – Apja: D. Andreas kibédi nemes. – Mv.-en logikát tanult. Keszthelyen 25 éves korában mezei gazdászatot tanult (1845–46). – Irod: Szabó Miklós 2005
DÓZSA Árpád, havadi
Mv., 1853., † ? : gyógyszerész. – D. Pál (1813 – Mv., 1876. nov. 17.) és Cseh Krisztina fia. Testvérei: Pál, bp.-i orvos; Géza, orvos. – Gyógyszerész oklevelet kapott a pesti egyetemen (1874). Irod.: Gyászjelentő; Péter H. M.; Péter H. M. 2013
DÓZSA Dániel
1895., † ? : író. – Makfalva egyik jeles személyisége. – F. m.: Áldozatok (Bp., 1924); Mimóza asszony könyve (Bp., 1928). Irod.: Gálfalvi Artúr Béla: Makfalva
DÓZSA Dániel, makfalvi és uzapaniti, Dósa Dániel
Makfalva, 1821. jan. 21. 30., † Búzásbesenyő, 1889. szept. 25. Makfalván a családi sírboltba temették: kúriai bíró, író, költő, újságíró, ogy.-i képviselő. – D. Dániel, földbirtokos fia. Felesége: Pákay Egyed Eszter (esküvő: 1855). Fiaik: Endre, felesége Csíky Jolán; Dániel. – Tanulmányait a mv.-i Ev. Ref. Főiskolán végezte. A Kir. Tábla
DÓZSA Endre, § makfalvi és uzapaniti, Dósa Endre
Póka, 1857. jan. 13., † Kv., 1944. márc. 3. A Házsongárdi Lutheránus temetőben nyugszik: politikus, író. – Dániel fia (1821–1889). -Tanulmányait Mv.-en és Bp.-en végzte, ahol a Jogász Segélyző Egylet titkára volt (1878). Pályáját, mint marostordamegyei szolgabíró kezdte, rövidesen főbíró lett, majd a tekei főszolgabírói tisztséget is betöltötte (1889–). Kemény
DÓZSA György; Dósa György, Székely György
Dálnok, 1474., † Temesvár mellett, 1514. júl. 20. k.: paraszt vezére. – Öccse: Gergely, a parasztháborúban alvezér (bátyja kivégzése előtt lefejezték). – A törökkel szemben végrehajtott hősi tetteiért a király aranysarkanytús vitézzé üttette. Írásos dokumentum szerint Makfalván lakott (1507). Egy latin nyelvű levélben (1507) Dósa György makfalvi lakos elfogatását kéri az
DÓZSA Mihály, kibédi
? † ?: lófő székely. – Szentgyörgyi és Bazini Péter gr., erdélyi vajda megparancsolja görgényi ispánjának, Siklósi Péternek, vagy alispánjának, és a Maros széki királybirónak, hogy miután Barcsai Gáspár az ellene Kibédí Dósa Mihály által Kibéden és Szentlőrincen Maros székben fekvő s Őrlöcz nemben és Szováth ágon őt illető lófőség egy
DÓZSA Rozália
Ákosfalva, 1882. nov. 11., † ?: mv.-i lakós. – Rendszerellenes kijelentések vádjával helyezték vád alá. Irod.: 1956 Erdélyben
DRABANT Lukács, csibai
? † ? : primipiláris. – II. Rákóczi Györgytől nyert primipiláris levelet (1655). Irod.: Pálmay
DRĂGAN Emil
Felsőtatárlaka, 1886, máj. 5., † Mv., 1962. jún. 10.: tanító, tanfelügyelő. – Iskoláit a szülőfaluban, tanítóképzőt Balázsfalván végzett (1902). Gyergyóhollóra nevezték ki, ahol román és m. tannyelvű iskolát hozott létre (1904), amely ma a nevét viseli. Nyárádtőn volt tanító (1906–34), majd iskolaigazgató, ahol a ma is használt iskolát építteti fel.
DRĂGAN Gabriel, álnevei: Petru Şoltuz, Savel Bornar
Nicoreşti, 1904. jún. 8., † Nicoreşti, 1981. febr. 11.: író. – Szülőfalujában kezdte iskoláit, a buk.-i egyetem irodalom-filozófia szakán végzett (1929). Dicsőszentmártonban helyettes tanárként kezdte pályáját, itt a Târnava c. lapban publikál (1927–28), majd Erzsébetvárosban, Nagyenyeden tanított. Tisztviselő volt a Nicolae Titulescu vezette Külügyminisztériumban. Buk.-ben kiadott egy lapot Reacţiunea literară
DRĂGAN Maxim §
Borgoprund, 1928. szept. 21., † Mv., 1991.: zenetanár. – Szülőfalujában kezdte iskoláit, a George Coşbuc Líc.-ban Naszódon és a Liviu Rebreanu Líc.-ban Besztercén tanult, majd Kv.-on a Gh. Dima Zenekonzervatóriumban végzett (1958). Besztercén a Liviu Rebreanu Líc. zenetanára (1958–62), a mv.-i 3 éves Pedagógiai Főiskola zene szakára került versenyvizsgával (1962–80).
DRĂGAN Teodor
? † ? : néptanácselnök. – A II. vh. utáni első néptanácselnök Uzdiszentpéterben, akinek az idejében, felső utasításra, megalakították a faluban a Steaua Libertăţii Kollektiv Gazdaságot, ahova sok embert kényszerrel írtak be (1950–). Irod.: Sânpetru de Câmpie
DRÁGI Balázs, paniti
? † ? : primipiláris. – Báthory Gábortól nyert primipiláris levelet (1609. dec. 13.); D. András és D. Mihály lustráltak (1614). Irod.: Pálmay
DRÁGOMÁN Kristóf
? † Mv., 1890. febr. 4.: kereskedő. -. Neje Paskuj Rozália. Gyermekeik: Antal (1846. jan. 4–), Emanuel (1848. jan. 11–). – Mv.-en örmény kereskedő (1842 k. –). Irod.: Gyászjelentő; Pál-Antal 2009; Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt=Puskás-Szász Ávéd
DRAGOMÁN Pál
Mv., 1943. febr. 2., † Szombathely, 2005. febr. 2.: fogorvos. – Apja D. Pá lmúzeumigazgató. Felesége: Tiszai Katalin tanárnő. Fiaik: György író; András (1979). – A középiskolát Mv-en a Bolyai Farkas és az Unirea Líc.-ban végezte (1961), az egyetemet az OGYI Fogorvosi Karán (1967). Tusnádfürdőn volt fogorvos (1967–71). A MOGYI
DRAGOMÁN Pál, §
Székelyudvarhely, 1914. febr. 14., † Szombathely, 1993. márc. 2.: földrajztanár, múzeumigazgató, földrajzi szakíró. – D. Domokos, kereskedő, Avéd Erzsébet fia. – Elemi és középiskoláit Székelyudvarhelyen az Irgalmas Növéreknél és a R. k. főgimn.-ban végezte (1921–31) érettségizett; a kv-i FJTEen földrajz-tört. szakot végzett (1939). Kv.-on földrajzból doktorált (1946). Mv.-en tanított az
DRAGOŞ Octavian
? † ? : tanár. – Pedagógiatanár a mv.-i Ped. Isk.-ban (1939–49), aki a tanulók pedagógiai gyakorlatát, a tanerők pedagógiai körét és a tanulók ped.-i gyakorlatát előkészítő tanerők ped.-i körét vezette. Az isk. Szászrégenbe való költözésekor azon négy tanerő közé tartozott, akik átköltöztek Mv.-ről Régenbe (1948). Irod.: Chertes-Cioată
DRAGOŞ Traian §
Kiscserged, 1924. febr. 24., † Mv., 1963. márc. 15.: tanító, jogász, költő, publicista, tanfelügyelő. – Elemi iskolát Csergeden, tanítóképzőt Balázsfalván végzett (1935–43). Aradon katonai szolgálatot teljesített (1943–45), amelynek keretében tiszti iskolát végzett, majd két hónapig volt a fronton. A háború után, Mv.-en telepedett le (1945–), szerkesztője lett az Infrăţirea később
DRAGOŞ Vasile
Nagycserged, 1931. jan. 12., † Mv., 2009. nov. 15: tanár. – Tanulmányait Balázsfalván kezdte, Mv.-en a Papiu Ilarian Lic.-ban folytatta (1846–52), Kv.-on a BBTE történelem szakán szerzett tanári oklevelet (1958). Időközben eltávolították az egyetemről (1952), mert szülei kuláklistára kerültek. Ez idő alatt dolgozott a kv.-i Unirea-nál, mint esztergályos (1952–54), a brassói
DRAGU R. Ilie
Crânguri, 1907., † Alsóköhér, 1944. szept. 19.: őrnagy (post mortem). 59 más társával együtt esett el a rom. 103. hadoszt. 8. határőrszázad hadosztályvezetőjeként az Alsóköhér és Nádas közötti kemény harcokban. Hősiességét a Mihai Viteazul érdemrend III. fokozatával tüntették ki. Emlékére a nádasi lakosok emlékkeresztet állítottak. Földi maradványait fia, Marcel Dragu,
DRAIA Eneas
? † Mv., 1914.: dr. jur., ügyvéd. – Ügyvédgyakorlatot folytatott előbb Abrudbányán, utóbb Mv.-en, egy ideig az ügyvédvizsgáló bizottság tagja is volt. Telekvásárlási ajánlatott tett a későbbi Albina Bank székháza alatti telekre (1910). A Mv.-i Kaszinó tagja volt. Cikke: a Jog-ban. Irod.: Biás István; Gulyás, Időtár 2
DRAKULYA László, Drekula család
? † ? : erdélyi nemes, mezőbándi birtokos. – Kendi Ferenc és Dobó István erdélyi vajdák parancsot küldtek a kolosmonostori conventhez, hogy Drakulya Lászlót és feleségét Annát, iktassák be a Maros széki Bánd helységben lévő házba és nemesi udvarba, melyet az emlitett Anna leánya, Borbála Kornis Mihályné, nekiek örökbe adott. (Kelt
DRÂMBA Gheorghe
? † ? : táblabíró. – A mv.-i városháza lakásbizottságának elnöke (1921). Irod.: Időtár 3
DRAUS Daniel Moler
Segesvár, ? † Szeben, (1591–1597). Az apja: Daniel Moler aber Draus, segesvári, felesége Agnetha Karlin. Szebenben ismert egy Daniel festő (1597), aki az utolsó két évtízedben a xví. században ott alkotott.). Irod.: Firea–Pop
DRAUT Johann Ferinand
Segesvár, 1800. dec. 24., † Bécs, 1835. dec. 15.: orvos. – A középiskolát Segesváron végezte, majd beiratkozot a prágai egyetemre, innen német egyetemekre ment, ahol részt vett a demagógiai mozgalomban, ezért amikor visszatért Bécsbe lefogták és háromnegyedévig fogságban tartották. Kiszabadulása után Prágában folytatott orvosi tanulmányokat, majd Bécsben nyert orvosi diplomát
DRAVECZKY Adorján
? † ?: bíró. – A mv.-i kir. ítélőtáblai bíró. Az EMKE mv.-i városi választmányának alapítótagja. (1885). Irod.: Sándor
DRECHHALLER Georg, Dehhaller Georg
? † ? : házhelytulajdonos. – Segesváron a földosztáskor kisajátították egyik 473 nö. nagyságú belsőségét egy ort. templom építése céljából (1923). Irod.: Prozan
DRECIN Ioan
? † ? : városi jegyző. – Mv. város aljegyzője (1920), majd főjegyzője, lemondott (1925) ügyvédi gyakorlatot folytatott. Irod.: Időtár 3
DREDEŢIANU, Ioan; Dredeţian Ioan, Dreţean Ioan, Drediţeanu Ioan
Kisfülpös, 1883. febr. 8., † 1958.: gör. kat. pap. – A középiskolát és a teológiát Balázsfalván végezte, pappá szentelték (1905). Egyházi működését Mezőcsáváson kezdte, azután Mezőszokolon, ahol iskolaigazgató is volt és szolgálata ideje alatt épült fel az új kéttantermes iskola és tanítói lakás (1910–19). Mv.-en (1925–40), majd Nyárádtőn (1940–44) működött, esperes-plébános.
DREXLER Béla
1877., † Nagyteremi, 1937. jún., Mv., van eltemetve: dr., miniszteri tanácsos, bankigazgató. – A Földművelési Minisztérium Erdélyrészi Kirendeltsége vásárhelyi irányítója (1913). Ig. tagja volt a kv.-i Ellenzéknek; a Hangya Szövetkezetek Szövetségének elnöke; az OMP intézőbizottságának tagja (1927, 1929). A Mv.-i Magyar SzÍnpártolók Egyesületének vezetőségi tagja (1921). A szanatóriumot építő rt.
DRUCKMANN Jakab
Brodina, 1898., † Mv., 1941. jún. 17. : tüzifakereskedő. – Középiskolai tanulmányait elvégezve Kv.-on 2 évig az orvosi fakultást hallgatta, majd magántisztviselő lett. Előbb dohánytőzsdét majd tüzifaraktárt (1936–) létesített Mv.-en. Irod.: Mv.-i zsidó temető registere; Székelyföld í. k.
DRUISNER György
? † ?: tanfelügyelő. – Segesváron tanfelügyelő. M. Társtud. Egyesület alapító tagja (1907). Irod.: M. Társtud. Egyesület
DSIDA Jenő
Szatmárnémeti, 1907. máj. 17., † Kv., 1938. jún. 7. a Hazsongárdi temetőben nyugszik: költő, műfordító, újságíró. – Szatmárnémetiben érettségizett (1925), A kv.-i egy. en jogot tanult (1925–27), de tanulmányait nem fejezte be. A Pásztortűz c. lap technikai szerk. (1927–3l), majd Császár Károllyal (1931–33). közben Abafáján a br. Huszár családnál házitanító,
DUCA Aurel §
Mv., 1923. jan. 8., † Kv., 1992.: szerelőmunkás, pártaktívista. – A középiskola bevégzése után, A. A. Zsdanov (1950–52), a Ştefan Gheorghiu (1953–54) pártiskolában és a SzU-ban (1954–57) végzett pártiskolát és jogi fakultást. – Inas volt (1939–43), szerelőmunkás (1943–44) és mechanikus (1946. szept. –47. aug.) Tordán a fém- és öntvénygyárban, párttag (1946.
DUCAN Ion §
Suliţa, 1931. jún. 13., † Dicsőszentmárton, 2000. febr. 16.: testnevelő-tanár, edző. – Iskoláit szülőfalujában kezdte, majd árvaházba került. Brassóban Testnevelő Középiskolát végzett. Tornatanárnak nevezték ki a Sovromtractor Szakközépiskolába Brassóba, ahol egy évet műkődött, azután Buk.-ben a Testnevelő Főiskolán tanult (1953–55), de félbeszakította, mert megnősült. Visszatért Buk. -be, és befejzte főiskolai
DUDÁS Iosif, Dudás József
? † ?: pártaktívista. – A MAT Tartományi Pártbizotsága Ludas rajon Kv.-nak való átadásával hatalmazta meg. Irod.: Gagyi József: Egy munkaterv 1952-ből: A MAT születése (Székelyföld, 9. sz., 2002. szept.)
DUDÁS József
Mv., 1912. szept. 22., † Bp., 1957. jan. 19.: politikus, mérnök, forradalmár. – Tüntetés szervezése miatt néhány hónapot börtönben töltött (1927). A buk.-i műegyetemen, később a bp. – i műegy. gépészmérnöki osztályában tanult, de oklevelet nem szerzett. Romániában illegális kommunista tevékenység miatt letartóztatták (1933–), s 9, másodfokon 5, 5 évi
DUDUTZ Ágnes, § Bükkösy Gyuláné
Mv., 1898. aug. 28., † Mv., 1974. ápr. 4.: énekes. – Bp.-en Valent Vilmánál tanult énekelni (1916–20). Mint énekművész sikeresen lépett fel több alkalommal Mv.-en. Bartók Béla romániai hangversenykörútján Mv.-re érkezett (1922. febr. 23–24.). A hangverseny rendezője Révész Béla és Bartók sógora és házigazdája dr. Ziegler Károly felkérték, hogy énekeljen
DUDUTZ Antal, Duducz Antal
? † ?: kereskedő. – Felesége: Reichardsperg Kati (1873.? – Bp., 1914. nov. 6., Mv.-en temették). – A mv.-i főtéren volt a Fekete Kutyához címzett bőráru (a 20. sz. elején), szövőgyapot, pokróc, ponyva, gabonás zsák, építő anyag. Birtokolta a mai Mihai Viteazul u. 20. sz. (volt Kolostor u. 6. sz) alatti
DUDUTZ család
kereskedő család. – Mv.-en (Főtér 54. sz.) háza eredetileg Bucher család tulajdonába volt, házasságkötés révén került a gazdag Dudutz család tulajdonába, ebben működött a „Fekete Kutya” vegyeskereskedés üzlete. Irod.: Keresztes Gyula: A főtéri házakról (Nú., 1991. márc. 22.)
DUDUTZ Ferenc
1870.? † Mv., 1932. ápr. 2.: kereskedő. – Testvérei: Antal; Irma Potótzky Péterné. Felesége: Lázár Ágnes (1877.? – Mv., 1939. okt. 11.) Gyermekei: Júlia dr. Marthy Ferencné; Ágnes dr. Bükkösy Gyuláné; Ella Sántha Károlyné; János; Irén Mittelmann Sándorné; Ferenc; György. – Mv. főterén volt üzlete D. Gábornak (már 1844-es reklámban
DUDUTZ Ferenc
1905.?, † Mv., 1932. nov. 28.: kereskedő. – Ferenc és Lázár Ágnes fia. Testvérei: Júlia dr. Marthy Ferencné; Ágnes dr. Bükkösy Gyuláné; Ella Sántha Károlyné; János; Irén Mittelmann Sándorné; György. – Mv.-en a családi üzletben volt kereskedő. A Klastrom u. 20 (Mihai Viteazul), ezt a Fekete kutya c. vegyeskereskedés tulajdonosa építtette.
DUDUTZ Gábor
1905.?, † : kereskedő. – Az üzlete a Dudutz sarok a Rózsák tere és a Kossuth utca saroképületében volt (1890–1892) a nagykereskedése a Fekete Kutyához néven. Irod.: Mv.-i örmények
DUDUTZ István
1868.? † Mv., 1928. febr. 24.: kereskedő. – Testvérei: Antal; Ferenc; Irma Pototzky Péterné. Gyermekei: Erzsébet Riesz Albertné; István és Károly. – A Kossuth u. és a Főtér sarkán épített 15 szobás palotát (1901). Mv.-en virilista (1910). Irod.: Csepreghy; Gyászjelentő; Időtár 2.
DUDUTZ János
1826.?, † Mv., 1889. szept. 29.: kereskedő. –Testvérei: Anna Kondrai Józsefné; Rebeka Számtartó Antalné; Zakariás. Felesége: Izmael Anna (1838.? – Mv., 1917. nov. 8.). Gyermekeik: Gábor; János, felesége Virágh Gizella; Károly, felesége Csernátoni Róza; Antal, felesége: Dregán Rebeka; István; Ferenc, felesége Lázár Ágnes; Gerő; Irma Pototzky Péterné. – Mv.-en örmény kereskedő.
DUDUTZ János
1862 † Mv., 1918. márc. 18.: kereskedő. – Testvérei: Antal, István, Ferenc, Gerő, Irma Pototzky Péterné. Felesége: Virágh Gizella. Gyermekei: Annuska, Ernő. – Nem volt képeslap kiadó, de üzletében forgalmazta azokat és figyelemfelkeltés érdekében verses reklámszöveket közölt a Székely Naptárban (1902–04). A Kereskedő Társulat alelnöke (1887). A mai Horea u.
DUDUTZ Zachariás
1836., † Mv., 1889. dec. 6.: kereskedő. – Testvére: Anna, Felesége: Dregán Anna. Irod.: Gyászjelentő
DUDUTZ Zoltán, Duducz Zoltán
Ilyefalva, 1886., † ? : dr., főorvos. – Az egyetemet Kv.-on végezte, majd a helybeli klinikán praktizált. Dolgozott a zágrábbi katonai kórházban, Borsán mint járási körorvos, majd Dicsőszentmártonban mint városi főorvos (1921–), ahol sokat fáradozott a város egészségügyi viszonyainak megjavításán, főleg az új temető rendezése, az utcai öntözőgép beszerzése és a
DUHA Ferenc
? † ? : földbirtokos. – Csehtelkén voltak birtokai, neve szerepel mindkét népszámláláskor elég tetemes birtokkal (1895; 1911). Irod.: Sărmaşu
DUHA Iván
Szamosújvár, 1844., † 1925.: földbirtokos. – A család ősrégi örmény származású. Felesége: Németh Gizella. Gyermekük: Júlia (1900- Mezőrücs, 1903. dec. 12.). – Érettségizett Nagyszebenben, majd apja mellett tanulta a gazdálkodást. Önállóan gazdálkodott Mezőrücsön (1867–) 300 holdas családi birtokán. Egyházi főgondnok volt. Irod.: Gudenus: Örmény családok; Székelyföld í. k.
DUHA Kristóf
Mezőrücs, 1903. márc. 8., † ? : gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet a kv.-i I. Ferdinánd Kir. Egyetemen kapott (1933. jún. 30.). Gyógyszerész volt Zalatnán (1933–), és Baicu Kornelia gyermekekénr megszületett Melánia (1936. márc. 17.), majd Mv.-en (1934), Mezőrücsben (1934–35), Mizilben (1935–40) béreltek patikát. Maroshévízen (1942–49) béreltek, vettek patikát és áltek négy