ERDÉLYI Pál
Sárospatak, 1864. febr. 12., † Bp., 1936. máj. 5.: irodalomtörténész, dr., egyetemi tanár, könyvtárigazgató. – A kv.-i egyetemi könyvtár megalapítója és igazgatója volt, szerk.-tette az Erdélyi Múzeum c. folyóiratot.Tagja volt a M. Történelmi Társulatnak. Részt vett az EME vándorgyűlésén Mv.-en és előadással szerepelt (1906. jún. 4–5). Közreműködött Molnár Gáborral és Ferenczi
ERDÉLYI Pál
Mezőpagocsa, 1882., † ? : tanító. – Tanulmányait Nagyenyeden végezte. Tanított (1901–36) Holtmaroson. A ref. tanítóegylet elnöke volt. Irod.: Székelyföld í.k.
ERDÉLYI Rozália, § Erdélyi Rózsika, Bürger Dezsőné, Turnowsky Sándorné, Turnowsky Rózsi
1894., † Mv., 1977. máj. 30.: énekes, iparművész, könyvtáros. – Férje: 1. Bürger Dezső († 1944); 2. dr. Turnovszky Sándor (1889–1958). – Énekesként sok KZST est vendége volt. Második férje, Turnowszky Sándor egyetemi tanár magánkönyvtára, végakarata szerint, felesége őrízetében, gondozásában a mv.-i Trébely szőlőben lévő villájában maradt. Előbb kevés szociális juttatás
ERDÉLYI Sámuel
? † ? : ref. lelkész. – Csejden szolgált (1836–38), Nyárádkarácsonyfalván (1840–1850), Irod.: Csejd –Tófalva; Imreh Barna
ERDÉLYI Sámuel
1811.?, † Nyárádkarácson-Folyfalva, 1889. nov. 25.: ref. lelkész. – Fia: if. E. Sámuel és felesége Molnár Róza. – 53 évig szolgált ref. papként. Irod.: Gyászjelentő
ERDÉLYI Sámuel
1837. aug. 26., † Székes, 1898.okt. 3.: ref. lelkész. – Felesége: Kovács Fánni. Gyermekei: Béla, nyárádszentimrei ev.ref. lelkész; Ilona Kovács Ákosné; Róza Erdélyi Árpádné; Sámuel. – Székesen szolgált haláláig (1866. máj.16.- 1898). Főleg adományokból, sokat gyarapodott a ref. egyházközség, díszes szószékkoronát készítettek, tetejében egy kiterjesztett szárnyú turulmadárral (1875), kijavították a
ERDÉLYI Sára, Kornis Mihályné
? † ? : földbirtokos. – Férje halála után (1582) sogorával, Kornis Farkassal megosztozott férje birtokain és megkapta a Küküllő megyei és Fehér megyei birtokokat. Irod.: Torboszló
ERDÉLYI Teréz, §
? † ? : tanár. – Apja Varságon tanító és kórusvezető. – Nagy István tanítvány a Kv.-i zenekonzervatóriumban, Szalmán Lóránddal és Birtalan Józseffel együtt, hatásukra a hegedű helyett a kórús vezetéshez vonzódott. Nagygalambfalván tanított (1946–56), majd zenetanár a mv.-i 7. sz. és 9. sz. Elemi iskolában (1956–).Több felnőtt kórust is
ERDÉLYI Viktor
1876.?, † Kv., 1915. febr. 14. Mv.-en temették: pénzügyi szakember. – Rossu János és Boncs Mária fia. Testvére: Rossu Mariska Popovics Kornélné. Felesége: Schuller Irén. Gyermekeik: Viktor, József, János. – A mv.-i Agrár Takarékpénztár Rt. igazgató helyettese. Irod.: Gyászjelentő
ERDŐ Balázs, felei
? † ? : primipiláris. – Balázs és Tamás Rákóczi Györgytől nyertek primipilárist (1655. jún. 28.). Irod.: Pálmay
ERDŐ Boldizsár, felei
? † ? : marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon.
ERDŐ Tamás, felei
? † ? : marosszéki nemes székely lovaspuskás harcos. – II. Rákóczi György, a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául, lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon.
ERDŐDI István
? † ? : lelkész. – Ref. pap Nyárádszentimrén (1737–1739). Irod.: Imreh Barna
ERDŐDI István V., Erdődi V. István
? † ? : tanár, rektor. – Az enyedi Bethlen kollégium professzora volt, amikor megválasztották a mv.-i Scola rektorának (1703. jan. 25–1704). Később Szeredaszentannán pap volt és traktuális jegyző. Irod.: Időtár 1; Koncz; Kozma; Krón. Füz. (1940. 4/10)
ERDŐDI János
? † ? : lelkész. – Küküllői főesperes a gyulafehérvári székesegyház SzentIstván és László királyok és Szent Imre herceg oltárainak is az igazgatója (1520, 1521). Irod.: Ferenczi 2012
ERDŐDI Miklós
? † ? : ref. lelkész. – Sárospatakon subscribált (1667). Teleki Mihály udvari papja. Lelkész volt (1673–), Héderfáján (1680–81), Magyarkirályfalván (1684–85) szolgált. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3.
ERDŐDI Sámuel
? † ? : tanár. lelkész. – A mv.-i Ref Koll.-ban tanított (1790 k.). Ref. pap Nyárádkarácsonyfalván (1804–1807). Irod.: Fogarasi; Imreh Barna
ERDŐS Dénes
1918, † ? : gazdálkodó, brigádos. – Énekelt a szászcsávási kórusában (1926–), a fogságban is megtanította a fiúkat énekelni. A szászcsávási kórus (1837-ben alakult) elnöke (1950–). Irod.: Dézsi Ödön: Mint a sasnak büszke szárnya (V. Z., 1980. jan. 9.); Szépréti Lilla: „Nyílik az égnek ragyogó sugara” (Új Élet, 8. sz., 1988)
ERDŐS Elek, koronkai
? † ? : állatorvos, szakíró. – Eredetileg orvosnak készült majd állatorvosi okl. szerzett, Marosszék állatorvosa (1863–68), utóbb Dunavecsén gazdálkodott. Cikke : Kertész Gazdában. Irod.: Gulyás
ERDŐS Eszter, Szőcs Lajosné
Mv., 1901., † ? : cukorka és déligyümölcs kereskedő. – Iskoláit elvégezve férjhez ment Szőcs Lajos mészárosmesterhez, aki tekintélyes iparos volt, az első vh.-ban súlyosan megsebesült, ennek következtében meghalt (1938). Ekkor nyitotta meg cukorka üzletét. Irod.: Székelyföld í.k.
ERDŐS I. Pál, § Erdős Imre Pál
Nántű, 1916. nov. 2., † Mv., 1987. nov. 16.: grafikus, festő. – Nagybányán és magán iskolákban tanult. Bp.-en a Film-Színház-Irodalom szerk.–ségében dolgozott illusztrátorként (1941), Zilahy és Babits portrékat készített. Szatmárról Auschwirzba deportálták (1944). Hazatérése után Szatmáron élt. A Romániai Képzőművészek Országos Szövetségének alelnöke (1977–), Állami –díjas (1963), a Művészet érdemes
ERDŐS Imre
Koronka, 1913. márc. 12., † ?: lakatos. – A mv.-i vasúti műhelyben dolgozott. Letartóztatták (1957. szept. 28.) és a mv.-i Katonai Ügyészség vád alá helyezte azzal a váddal, hogy szidta és leanalfabétázta a helyi néptanács elnökét. – Irod: 1956 Erdélyben
ERDŐS Irma, §
Nyárádkarácsonyfalva, 1930. szept. 8., † Swedala, 2002. máj. 2. Mv.-en nyugszik: színművésznő. – Férje: 1. Hajdú Gyöző, 2. Erdős Bartha István (Marosvécs, 1925.-Bp., 2013. aug. 19. Mv.-en temették 2013. szept. 13.). – A kv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett (1952). Már főiskolás korában főszerepeket játszott a Székely Színház színpadán. A
ERDŐS István Miklós P., Erdős Stephanus
Kászonimpér, 1718., † Körtvélyfája, 1773. febr.7. A mv.-i ferences barátok egykori temploma alatt lévő kriptában nyugszik: szerzetes. – Beöltözött (1738. aug. 18.), felszentelték (1742). Külső lelkészként tevékenykedett, így is halt meg Körtvélyfalván. Irod.: György: A ferencrendiek; Mv.-i örmények; Pantheon
ERDŐS Izidor
? † ? : ügyvéd, szakíró. – Dr. jur. Dicsőszentmártonban nyitott ügyvédi irodát (1900). – F. m.: társsz.: Az államszámviteli törvény és módosításai (Frățilă Viorel-, Popp Aurellel; Dicsőszentmárton, 1924). Irod.: Gulyás; György 1926
ERDŐS József
Koronka, 1880., † Jedd, 1964. máj. 1.: népfelkelő tizedes. – A m. kir.-i 22. népfelkelő gyalogezredben tizedes. Ki9tüntetései: O1, O2, OB, Kcsk, MHEÉ, Legénységi Katonai Szolgálati Jel II. oszt. Vitézi avatása (1944. febr. 28.). Irod.: Berekméri–Nemes
ERDŐS Klára, Padányi Mihályné
Mv., 1921. szept. 11., † ? : irodalomtörténész. – Szülei emigráltak Franciao.-ba és fr. É.-Afrikába, így gyermekkorában fr. nyelvterületen élt. Az ELTE BTK-n történelem-fr. szakos tanári okl.-t szerzett (1956), doktorált (1966), az irodalomtudomány kandidátusa (1982). Különböző pártfunkciók után (1946–49), a M. Rádiónál a Fr. Adások rovatának szerk.- je (1949–61). A KLTE
ERDŐS László
? † ? : ref. tanító. – Mv.-en subscribált (1769). Dedrádszéplakon (1774–1799) volt mester. Irod.: Ősz
ERESEI István
? † ? : tanító. – Marossárpatakon volt ref. tanító (1820–50). Irod.: Berekméri–Gálfi.
ERESZTEVÉNYI Ferenc
? † 1792.: r. k. pap. – Kv.-on (1947–51) a Jezsuita Gimn.-ban és Akad.-án, majd Nagyszombaton tanult (1752). Pappá szentelték Gyulafehérváron (1753. okt. 28). Plébános Bözödújfaluban (1753), Türkösön (1760), Bereckben (1766), Lemhényben (1779), Kézdiszentlélek (1791). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
ERKEL Ferenc
1810., † 1893 : magyar zeneszerző. – Mv.-en megtalálták Erkel egy ismeretlen kantátáját (1953). Irod.: Az egyházi ének története. Himnológia. Erdélyi Ref. Egyházkerület: főikolai jegyzet, (Kv.). Irod.: Zenetud.írások1998
ERKEL Sára, § Henszelmann Erkel Sára, Erkel Sarolta, Szőnyi Zoltánné; Trózner Erkel Sára, Trózner Józsefné
Mv., 1911. jún. 23. † Amberg (Németo.), 2000. ápr. 18.: zongoraművész, zenepedagógus, előadóművész. – Az Erkel család leszármazottja, Henszelman-Erkel Sarolta lánya. Erkel Ferenc dédunokája. Férje: 1.Dr. Szőnyi Zoltán ügyvéd († Oberpfalz, Németo., 1945. febr. 23.), 2. Trózner József zeneszerző (Mv., 1904. aug. 4.- Mv., 1984. febr. 6.). (esküvő: 1948.). Gyermekeik Sz. Judit
ERKEL Sarolta, § Henszelmann Gyuláné
Bp., 1879., † Mv., 1941. márc. 26.: tanár, zongoraművésznő. – Erkel Ferenc zeneszerző (1810–1893) unokája, E. Gyula zeneakadémiai tanár leánya. Testvérei: Sándor, Jenő. Férje: Henszelmann Gyula. Gyermekeik: Henszelmann / Hazai Kálmán, H. Erkel Sára zongoratanárnő. – A bp.-i Liszt Ferenc zeneművészeti főiskola zongora szakán végzett Chovan Kálmán irányításával (1902). Az
ERNI Antal
1910. jan.17., † Magyarfülpös, 1944. okt.6.: honvéd. – Anyja Lucz Éva. – Honvéd a 27/I. zászlóaljban. Géppisztolysorozat ölte meg. Irod.: Berekméri 2015
ERNST F.
? † ? : gyógyszerész. – Segesváron a Hygea gyógyszertárt tartotta fenn. Irod.: Pană
ERNST Friedrich Michael
Segesvár, 1829. okt. 1., † Segesd, 1896. febr. 29.,: ev. lelkész. – Apja cipész. – Tanult a Tübingeni Egy. Hittud. Karán (1855–56), Berlinben (1856–57). Hazatérve Segesváron, majd Szénaverősőn prédikátor, azután lelkész Rádoson (1866–), Szászdányánon (1872–), Segesden (1886–89). Mások szerint Pródon lelkész (1911–26). Irod.: Apold; Szabó–Simon–Szögi
ERNST Heinrich
Szászdálya, 1874. febr. 21., † Szeben, 1948. márc. 23.: orvos. – Apja lelkész. – A segesvári ev. Gimn.-ban érettségizett, majd a Grazi Egy. Orvosi Karán (1891–94), és Berlinben tanult. Feketehalmon községi orvos (1899–1907), fogorvos Szebenben (1907–48). Irod.: Szabó–Simon–Szögi
ERŐDI Ernő, Harrach Ernő
Szászrégen, 1857. jún 17 v. 1859., † Bp., 1924. szept. 20.: zenetanár. – Pályáját mint színész kezdte (1876–86), a bp.-i Népszínház titkára (1886); a szegedi színház titkára és rendezője (1887). Megvállt a színészettől, mint énektanár tevékenykedett Bp.-en, gyermekénekkart szervezett, amellyel jótékony céllal több városban is fellépett. Cikke : Néptanítók Lapja-ban. –
ERŐDI V. István
? † ? : tanár. – A vásárhelyi schola particula rektora, akit (1703. jan. 25.), a városi és egyházi elöljáróság megkeresése folytán az enyedi Bethlen koll. professzorai közül választottak meg, (1705-ig.). Ebből az időből származó feljegyzések szerint az iskola tanulói közül többen csatlakoznak II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharchoz. Később Szeredaszentannán pap
ERŐDI-HARRACH Béla, Erődi Béla; ruttkai (1917–); Harrach (1880-ig), Erődi (1917-ig)
Szászrégen, 1846. ápr. 19., † Bp., 1936. máj. 5 : nyelvész, geográfus, utazó, orientalista. – Tanult a mv.-i, kv.-i, gyulafehérvári gimn.-okban, Kv.-on érettségizett, és Hubay Gusztáv társulatában színész lett. Az egyetemmel párhuzamosan a sziniakadémiára is beiratkozott, de szülei parancsára búcsút mondott a színészi pályának, a bp.-i TE-en a keleti nyelveket tanulmányozta, főként
ERŐS Blanka
Mv., 1917.nov. 3., † Kv., 199?: újságíró, szerk. – E. László felesége. Középiskoláit Gyergyószentmiklóson végezte. A II. vh. alatt ápolonő Kv.-on, majd depotálták. Vegyészetet hallgatott, majd adjunktus a kv.-i BTE társadalomtudományi tanszékén (1949–); a Dolgozó Nő c. hetilap főszerk.-je (1954–); nyugdijba ment (1973). – F. m.: Lányoknak, lányokról (Buk., 1976). Irod.: KKACs;
ERŐS Teréz
? † ? : házi-iparos. –Mv.-i, a házi-iparban dolgozott. A Bp.-i Országos Általános Kiáll.-on Jó munkáért kiáll.-i nagy éremmel tüntették ki (1885). Irod.: 1885. évi kiáll.
ERŐS Viktor
? † ? : asztalos. – Mv.-en épület-, bútor-, bolti berendezés és portál asztalos volt (1912 k.). Irod.: Szentgyörgyi
ERŐSDI Mihály, erősdi, Erősdy Mihály
? † Ilyefalva, 1863. jún. 25.,: ref. lelkész. – Felesége Borsai Mária. – Honvédhadnagyként vett részt az 1848/49-es szabadságharcban. Előbb Gogánváralján, Szőkefalván (1840–45), majd Ilyefalván működött. Borsai János emlékére, a gógánváraljai ref. egyházközségnek, részben aranyozott ezüst kenyérosztó tányért ajándékoztak (1829). Híres szónok volt. – F. m.: Halotti beszéd a dicséretes asszonyról,
ERŐSDI Pál, erősdi, Erősdy Pál
1824., † Marosugra, 1890.: ref. lelkész. – Szőkefalván lelkész (1845–68), fontos kémszolgálatokat tett Bem tábornoknak. Ugrán volt lelkész (1869–90). Szolgálata ideje alatt tataroztatta a régi ref. fatemplomot (épült 1781–84; tatarozás 1871–75). Abban a templomban őrizték az adományozott kegytárgyakat: Kolozsvári Zeyk Andrásné adományát egy boros kancsót és ezüsttálcát (1773-ból); a Lőrincz Erzsébet
ERŐSDI Sándor
1820., † Mv., 1886. aug. 23.: ügyvéd. – Testvérei: Pál; Károlina Kiszlinger Jánosné; Mihály. – A gr. Bethlen nemzetség jogügyigazgatója és levéltárosa. Irod.: Gyászjelentő; Pálmay József
ERŐSDY Bálint, erősdi, Erősdi Bálint
? † ? : szolgabíró. – E. Sándor főispán testvére. – Repatriált Mo.-ra (1920). Irod.: Időtár 3
ERŐSDY István, Erősdi István
? † ? : anyakönyvvezető. – Nyugdíjasként támogatta a román megszállók elleni mv.-i felkelést (1919. márc. ápr.). Irod.: Gottfried–Nagy
ERŐSDY János, Erősdi János
? † ? : főjegyző, Maros-Torda vm. és Mv. főispánja (1910. ápr–). Irod.: Bernády
ERŐSDY Sándor, erősdi, Erősdi Sándor
1820., † 1886.: ügyvéd, földbirtokos, a bethlen család jószágigazgatója és jogtanácsosa. Irod.: Komán János: Dr. Erősdy Sándor, Maros-Torda vármegye főispánja (Nú., Színes Világ (2021. szept. 17.)
ERŐSDY Sándor, erősdi, Erősdi Sándor
Marosugra, 1871. febr.13., † ? : főjegyző, alispán, főispán, szakíró. – E. Pál (1824–1890), marosugrai lelkész és Vallovits Emilia fia. Testvére: Pál, Szőkefalván, István Marosugrán született. Bálint.? – Elemi iskolát szülőfalujában, középiskoláit a mv.-i Ref. Koll.-ban (1883–91), a jogot Bp.-en végezte. Marostordamegye szolgálatába állt: közigazgatási gyakornok, szolgabíró (1895–); aljegyző (1896–); tiszteletbeli
ERŐSS Antónia
Mv., 1862., † Zenta, 1908. ápr. 2.: színésznő. – Különböző nevek alatt szerepelt. Férje: 1. Szerémfalvi Béla, 2. Nagy Dezső (1903–) színész, színigazgató. – Színészi pályáját Gáspár Jenő társulatánál kezdte (1885). Tagja volt Bánfalvi Béla (1888), Balog Árpád, Heltai Nándor (1890), Völgyi Ödön (1891), Fábián László (1892), Károlyi és Asztalos
ERŐSS Attila, Erőss Attila István
Mv., 1925. júl. 27, † Mv., 20..; : jogász, újságíróó, író, költő. – Felesége. Péntek Júlia (1926–2017), bőrgyógyász szakorvos (1952). Lányuk: Katalin, (1954–), jogtanácsos. – Kv.-on a BBTE jogi karán végzett (1949).- Újságíró, szerkesztő a mv.-i Szabad Szó, Vörös Zászló, és Népújság lapoknál. Az Igaz Szó egyik alapító szerk-je (1953–54)
ERŐSS Attiláné dr. Péntek Júlianna
Mv., 1926. júl. 27, † Mv., 2017: bőrgyógyász szakorvos (1952). – Férje: jogász, újságíró, író, költő. -.Mv.-en a Leánygimn.-ban érettségizett (1945), itt végzett az orvosiegyetemen (1951). Még harmadéves hallgatóként már preparátorként dolgozott az egyetem Mikrobiológiai katedráján, az. Államvizsga után ugyanitt gyakornok 3 évig. Buk.-ben bőrgyógyász szakvizsgát tett (1954) és gyakornok
ERŐSS József
Mv., 1865., † Nagyszalonta, 1920. jan. 21.: színész, színházi díszletfestő. – Felesége: Kürthy Juliska. – Pályáját Balogh Árpád társulatánál kezdte (1886). Játszott: Egry Kálmán (1890), Polgár Károly (1892), Makó Lajos, Halmay Imre, Dobó Sándor (1894–95), Komjáthy János, Janovics Jenő, Kövessy Albert (1905), Miklóssy Gábor (1908) társulataiban. Sokoldalúsága miatt a színigazgatók
ERŐSS József
Csíkdánfalva, 1878. jan. 6., † 1924. jan. 30.: r.k. pap. – Csíksomlyón és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1903. jún. 26.). Káplán Csíkszentsimon-Csatószegen, Szárhegyen és Mv.-en (1904). Plébános volt a szentháromsági egyházközségben (1907 k.). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.
ERŐSS József
Ókocsárd, 1890., † ? : jegyző. – Meggyesfalván működött. Részt vett az első vh.-ban (1915–1919), az olasz fronton küzdött, megsebesült, kitüntetésekkel szerelt le mint hadnagy. Irod.: Erdélyi ezredek
ERŐSS József, § kézdisárfalva, Erős József
Csitszentiván, 1880., † Mv., 1918. nov. 28.: ügyvéd, kormánybiztos. – E. Antal fia. Testvérei: Teréz Tamás Andrásné; Irma Payer Antalné; Gyula; Mária Kiss Jenőné. Felesége: Gerzon Irén. – Ügyvéd dr. Mv.-en. Részt vett az I. vh.-ban (1916. febr. 1.–), a 9. huszár ezredben hadapród-jelőlt. Tartalékos hadnagy. Marostorda vm. főispáni teendőkkel
ERŐSS Modeszt Ferenc, ARP., Erős Ferenc Modeszt
Csíkszentmiklós, 1780. aug. 20. † Brassó, 1862. jan. 15.: ferencrendi szerzetes. – Beöltözött (1801. jul. 12.), felszentelték (1806. szept. 8.). Definitor (1819–23), Minister Provincialis (1823–26). Rendházfőnök: a kv.-i kolostorban (1811–); Mv-en (1836–43); a medgyesi kolostorban (1843–). – F. m.: Az imádkozókról szent beszéd (Kv., 1811); Tudósítás és az Isten imádásának módjai,
ÉRSEKÚJVÁRI János
? † ? : ref. lelkész.. – Nagyenyeden subscribált (1685). Kerelőszentpálon szolgált (1707–8). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
ERSZÉNY I. Simon, Ersen Simion, Erszény Simon
? † Mv., 1995.: ort. pap. – Tekeújfaluban (1966–78), a ma is használatos plébániaépületet építette. Mv.-en a remeteszegi negyedben szolgált a kápolnában. Lerakta az alapját az új körzeti ort. templomnak, amelynek földterülete az ort. egyház birtokában volt (Voiniceni u.83 sz.alatt; 1978). Irod.: Reghin, Protopopiat; Şincan 2006
ERSZÉNYES DEÁK János
16., † ? : juratus, notarius, városi szenátor. – Mv. főbírája és tanácsa a városi kovács-mesterek kérésére, az ország és város elpusztúlása közben megszűnt céhek és elveszett régi kiváltságaik helyett, immár megsokasodván, a kovács-céh alkotását megengedik és őket kiváltsággal és céhszabályokkal látják el. (Kelt, Mv., 1641. febr. 28-án). Rákóczi György megerősítette
ERSZÉNYES Elek, marosvásárhelyi
? † Bp., 1886. márc. 17.: esküdt. – E. József és Szöllősi Susánna fia. – Tollvivő, kir. táblai aligazgató. A mv.-i varosi tanács esküdtje (1847). Tulajdonában volt egy telek a volt Kossuth u., 64. (1872), a Patrubány Gergely tulajdonába került. Irod.: Gyászjelentő; Pál-Antal 2003
ERSZÉNYES József
? † ? : ügyvéd, esküdt. – Mv-en ügyvéd, esküdt polgár (1651). Irod.: Pál-Antal 2006.
ERSZÉNYES József, marosvásárhelyi
Mv., 1782. ? † Mv., 1855. júl. 18.: városi szenátor, notárius, főbíró. – Felesége: Szöllősi Susánna. Fia: Elek. – Mv. főjegyzője (1815), jegyző (1822–) és árszabályzó bizottsági írnok (1825); városi szenátor, főbíró (1835–36). A város főbírájaként kétszer volt képviselő az ogy.-ben. Hosszú ideig a ref. egyház notáriusa, gondnoka. Képviselte a várost
ERSZÉNYES Samu
Keresd, 1893., † ? : ügyvéd. – A középiskolát Nagyenyeden, az egyetemet Kv.-on végezte, ahol ügyvédi vizsgát tett, jog- és államtudományi doktor. Az első vh.-ban részt vett és több kitüntetést szerzett. Gyakorlóügyvéd Kv.-on (1921–). A MP kv.-i tagozati, a Székelyek Kv.-i Társaságának ügyésze. M. társadalmi és kulturális megmozdulások vezetője és egyik
ERSZÉNYI László
? † ? : gör. kat. pap. – Dedrádszéplakon, majd Kozmatelkén szolgált (1839–48). Irod.: Reghin, Protopopiat
ERTSEI Elek
? † ? : mester. – Tanítómester Nyárádszentannán (1810–1820). Irod.: Imreh Barna
ÉRY Emil
Mv., 1893, † ? : latin-tört. tanár, gim. igazgató, szakíró. – Részt vett az első vh.-ban az orosz, román, olasz fronton harcolt. Megkezdte tanári pályáját (1919); a szekszárdi, bp.-i gimn.-okban tanított; az Országos Cserkészszövetség elnöke volt (1940–), ezért népbíróság elé állították és internálták (1946). Cikkei a cserkész lapokban; szerk.-tette a Kis
ESSIGMANN János
? † ? : kereskedő. – Fia: János. – Textillerakat tulajdonos Segesváron. Az üzletet, en gros-ban alapította (19. sz. végén), majd manufaktúrát is alapított (1901). A fia örökölte. Irod.: EBKL; Pană
ESZTEGÁR János
? † ? : remete. – Zarándok, aki építettett egy kis kápolnát Szovátán a Tyukász-hegy tetején (1886–88), a Szent kereszt tiszteletére. Irod.: Sepsiszéki; Szováta
ESZTEGÁR Todor
? † ? : nagykereskedő. – Mv.-en. Egyemletes sarokházába (Dózsa Gy. 7.sz./Sándor János u. és a T. Vladimirescu/ Tisza Kálmán u. sarkán) költözött a Fogászati Klinika (1951–80 k.) az épület lebontásáig, ma a Román Kereskedelmi Bank és a megyei pénzügyi palota új épülete áll a helyén. Irod.: Péter Mihály 2006
ESZTEGÁR Todorné; Papp Ilona
Szatmárnémeti, 1897., † ? : tanárnő. – Tanulmányait elvégezve, mint okleveles polg. iskolai tanárnő Nagyváradon, Szatmáron (1919–) kezdett tanítani, majd Mv.-en működött. Irod.: Székelyföld í.k.
ESZTERGOMI Zsigmond
? † ? : r. k. szerzetes. – A mv.-i szerzetesrend tagja, ahol a kéziratának táblájára tett bejegyzések szerint 1723.-ban írta munkáját. Széplaki Mihály fiának nevelője volt (1726–); tanítónak nevezték ki a Ref. Koll. poétikai osztályba (1726. aug. 26–). – F. m.: Kéziratban: Compendium historiae ecclesiasticae (Agropoli, 1723). Irod.: Szinnyei
ESZTERHÁZY Dénes, galántai gr., Esterházi Dénes
1789. † 1862.: birtokos főúr. – A galántai ágból Erdélybe szakadt. Felesége: Haller Cecilia, akinek révén a szentdemeteri kastély és uradalom birtokosa. Irod.: B. Nagy Margit 1973; Gudenus, Kőváry 1866; Lukinich; Nagy Iván; Orbán Balázs; Pálmay
ESZTERHÁZY István, gr.
? † ? : birtokos. – Abosfalván bortermesztő, nádtermelő helye, kaszálója volt. Irod.: Pesty 2014
ÉTFALVI László
? † ? : ref. tanító, lévita. – Mv-en subscribált (1752). Toldalagon (1758–64 – lévita), Magyarrégenben (1765–69) és Unokában (1770–73) volt mester. Irod.: Ősz
EVERTH Johann, Ewerth Johann
Szászkézd, 1767., † Keménynagyszőlős, 1848. máj. 7.: tanár, lelkipásztor. – Tanult Segesváron, azután Bécsben és Tübingenben teológiát (1789). Tanított Segesváron (1796–); lelkipásztor Nagyszőllősön (1805–48). Az E.-ház Segesváron épült (16. sz, 19.sz.-ban, az „A” kategóriába tartozó műemlék (Bastionului u.4.). Irod.: Szabó–Szögi; Valori mureşene de patrimoniu
EWYLIS András
? † Segesvár, 1520.: r. k. pap. – Segesvár plébániatemplomának plébánosa (1520). Halastavat és kaszálót hagyományozott a domonkos kolostorra. Irod.: Léstyán – templomok 2.
FÁBER (KOVÁCS) János, Fáber János, Kovács János
? †? : városbíró. – Mv. város főbírája (1507, 1519). Irod.: Időtár 1
FÁBIÁN Andor István
Görgényszentimre, 1925. szept. 13., † ? : orvos. – Mv.-en az OGYI hallgatója volt (1952). Katonaorvos belgyógyász (1952–56); falusi körorvos (1956–62); orvos Iaşi-ban (1962–63), Dicsőszentmártonban (1963–67), Csíkszeredán (1967–88); nyugdíjas Mv.-en (1988–). Irod.: RMKK
FÁBIÁN András
Alsóbölkény, 1912., † Szászrégen, ?: kerekesmester. – A mesterséget Szászrégenben a Robert J. Depner lovaskocsi-készítő műhelyében (létesült 1900) tanulta meg (1926–31). Három és fél évig mint inas, utána segédként dolgozott ebben a műhelyben. Több évi buk.-i tartózkodás után, ismét Depner alkalmazottja lett (1939–42), majd önállósította magát. A politikai és gazd.-i helyzet
FÁBIÁN Bálint, görgényi
? † ? : pixidarius. – A F. családból ő kapott pixidariusi-levelet (Gyalogosságot) Rákóczi Zsigmondtól (1607. ápr. 7.). Irod.: Kempelen; Pálmay
FÁBIÁN Béla
? † ? : tanár, színész. – Felesége: Lenke, tanár. Gyermekeik: Csaba matematikus, a buk.-i Közgazdaség TE docense, (Zilah, 1941. máj. 20. – Bp., 2019. febr. 1.) és két leánytestvér. – A Mv-i. Székely Színházban játszott (1946–47). Valószínű azonos a zilahi Ady Endre, volt Wesselényi kollégium, németnyelv és sport tanára (1948
FÁBIÁN Dénes
Gyergyóalfalu, 1904. márc. 2. † Mv., ?: faipari munkás, munkásigazgató. – A szovátai Lomas Fűrészáru Gyárban mesterként dolgozott (1938–). Az államosításkor kinevezték az 536 munkást foglalkoztató gyár élére igazgatónak (1948. jún. 12.). Irod.: Bartos Zoltán
FÁBIÁN Dénes
Korond, 1938. ápr. 8., † Kászonújfalu, 2009. febr. 16.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron tanult. Márton Áron püspök pappá szentelte Gyulafehérváron (1961. dec. 8.). Káplán Mv.-en (1962). Plébános Bátoson (1965–82). Ingatlant vásároltak a plébánia részére, a templomot felszentelték (1969. jún. 8.). További szolgálati helyei: Kászonjakabfalva és Kászonújfalu (1982). 47
FÁBIÁN Erwin
Szászrégen, 1888. szept. 16., † Bp., 1934. dec. 16., temették Szászrégenben: orvos. – Gimn. -ot a szűlővárosában, orvosi egyetemet Grazban végzett, ahol a Frankonia Fiúegylet tagja volt. A m. cs. kir. hadsereg katonaorvosa lett, ahol vezérkari orvosi c. -t kapott (kapitányi rang), és részt vett az I. vh.-ban. A háború
FÁBIÁN Erzsébet
Mv., 1933-: : festő és iparművész. A Kv.-i Tanárképző Főiskolán végzett. Csíkszeredában rajztanár. Egyéni és csoportos kiállításokon szerepelt. Irod.: Szabó–Kállai
FÁBIÁN Ferenc
? † ?.: ref. lelkész. – Mezőfelében szolgált. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
FÁBIÁN Ferenc
? † ? : molnár. – Az az alsóbölkényi államosított Lateş és Heinrich Malom (alapították 1870) kinevezett ügyvezetője (1948. aug. 14), de szabotázs és gabonaeltulajdonítás vádjával leváltották, a szekuritátéra hurcolták és letartoztatták (1948. szept. 24). Irod.: Bartos Zoltán
FÁBIÁN Ferenc
1905, † Mv., 1987. aug. 23.: orvos. – Felesége : Borok Vilma (1914–2003). Főorvos Mv.-en. szülész-nőgyógyász. –Irod.: Kiss-P.-P.; [Nekrológ] (V. Z., 1987. aug. 25.)
FÁBIÁN Ferenc
? † ?: molnár. – Az az alsóbölkényi államosított Lateş és Heinrich Malom (alapították 1870) kinevezett ügyvezetője (1948. aug. 14), de szabotázs és gabonaeltulajdonítás vádjával leváltották, a szekuritátéra hurcolták és letartoztatták (1948. szept. 24). Irod.: Bartos Zoltán
FÁBIÁN Ferenc,
1905, † 1994. orvos. – Felesége: Borok Vilma (1914–2003). – Mv.-en végezte az orvosi egyetemet (1951), a nála 20 évvel fiatalabb generációval. Szülészeti – nőgyógyászati klinikán dolgozott (1947–), főorvos Mv.-en. Irod.: Kiss-P.-P..;
FÁBIÁN Ferenc, paniti
? † ? : primipilus. – Marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is
FÁBIÁN György
Alsóbölkény, 1916. júl. 16. † Krzyworównia, 1944. jún. 1.: őrvezető. – Anyja Fábián Zsuzsa. – A 27/III. zászlóaljban őrvezető. Saját aknára lépett Irod.: Berekméri 2015
FÁBIÁN István
Nyárádszereda, 1900, † 1990. júl. 18.: tanító, iskolaigazgató. – Iskolaigazgató fia. Felesége: Telegdy Ilonka, tanítónő. – A középiskolát Mv.-en végezte a Ref. Koll.-ban, majd tanítói oklevelet szerzett Déván (1918), azután Kv.-on levita kurzust végzett (1921). Tanított Lukafalván, Déván, Petrozsényban és egyházközösségeket szervezett a Zsil völgyében, apja után Nyárádszeredán (1926–), ahol az