Maros megyei életrajzi lexikon

Mv., 1881., † Bp., 1918. febr. 25.: dr. jur., ügyvéd, ügyész, szakíró. – E. Imre orvos és kissolymosi Kozma Anna fia. – Jogi tanulmányait Kv.-on végezte (1905). Bp.-en nyitott ügyvédi irodát; ügyésze volt a Közs. és Közjegyzők Orsz. Egyesületének, jogtanácsosa a lutheránus egyházkerületnek. Cikkeit közölte a: kv.-i Újság, M. Kereskedők.

Szarvas, 1894. okt. 27., † Tel Aviv, 1965. jan. 16.: ügyvéd, újságíró, költő. – Tanítóképzőt végzett Bp.-en (1912). Tanított Veszprémben, Nagyszombaton, majd Mv.-en és közben Kv.-on leérettségizett (1915), ügyvédi oklevelet szerzett, megszerezte a jogi doktorátust (1922). Mv.-en ügyvédjelölt, majd átvette a hétosztályos izraelita iskola igazgatóságát (1923), és ügyvédi irodát nyitott

Nagybánya, ? † ? : jegyző. – Apja: E. Márton nagybányai főbíró. – Debrecenben tanult. Nagybányán hites jegyző, majd főbíró (1677–1691). A 17. sz vége körül Szalárdi János Siralmas magyar krónikájából merítve megírta II. Rákóczi György katasztrófával végződő lengyelországi hadjáratát és az azt követő eseményeket (1657–60). Ebben elsőként írta le

Nagybánya, 1659, † Nagyenyed, 1714. aug. 14.: ref. teológus, egyházi író. – Nagybányán, majd Dési Márton tanítványaként a nagyenyedi ref. koll.-ban ta­nult, a leideni (1684–), a franekeri egy. hallgatója (1685–88). Felső­bányán (1688–), Mv.-en lelkész a Vártemplomban Zilahi Istvánnal (1678–1705), tanító (1691–), a nagyenyedi ref. koll.-ban a teológia tanára (1692–), megszakításokkal

? † ?: orvos. – Elismert sebész Mv.-en (1786). –Irod.: Pál Antal Sándor: Közegészségügy és szociális gondoskodás a 18–19. századi Mv.-en (Nú., Színes Világ, 2010. máj. 15.)

? † ? ref. lelkész – Franekerben tanult, Kézdivásárhelyen volt lelkész, majd Apafi udvari prédikátora. Lelkész Maroscsapón (1669, 1673), Kerelőszentpálon (1677–84, 1694–95), Nagykenden (1685), Búzásbesenyőn (1689–90), Magyarsülyén (1692), Magyarherepén (1699). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika; Küküllői Ref. Egyházm.1., 2., 3., 4.

? † ? : ref. lelkész. – Nyárádszentbenedeken volt lelkész (1613–). Irod.: Nyárádszentbenedek

? †Marosbogát, 1800.: ref. lelkész. – Felesége Zágoni Mária. – Nagyenyeden subscribált (1741). Franekerben (1751–52) és Oderafrankfurtban (1753) peregrinált. Teleki László udvari papja (1756–). Lelkész Küküllőalmáson (1759–63), Marosbogáton haláláig (1768–1800). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.

? † ? : tanító, unit. lelkész. – Lehet ő az az E. S. aki, Nagyenyeden tanított (1664–71). Tanulóként Pápai Páriz készített jegyzeteket az aritmetikai előadásairól (1666–67. jan.) és ezek fennmaradtak. Nyárádszentlászlón tanító (1670–76). A nyárádszentlászlói zsinaton választották esperesnek (1717. jún. 20.). Irod.: Kénosi-Uzoni 2.; Nyárádszentlászló; Tóth

1788 † 1842 : ?.Felesége: Szathmári Juliánna.Gyermekeik: E. Sámuel; Ferenc; József; Mária Szigethi Sándorné; Juliánna Dabóczi Jánosné; Anna Nagy Mártonné Irod.: Csekme; Gyászjelentő

? † ? : ügyvéd ? – F. m.: társsz.: Útmutató az új járásbírósági sommás ügyviteli szabályokhoz (Mv., 1898). Irod.: Fülöp–Ferencz

? † ? : szakíró. – F. m.: társsz.: A magyar nők társadalmi helyzete hajdan és most (Mv., 1904). Irod.: Gulyás

? † ? : nemes. – Báthory Gábor a pixidariusi állapótábol kivétette és címeres nemességre emelte, többed magával, a gyulafehérvári Balogh Imre hadnagysága alatt álló testőr gyalogosok hű szolgálataikért (1611. jún. 14.). Irod.: Sándor Imre

Kv., 1759. szept. 20., † ?: gyógyszerész. – A pesti egyetemen tett magisteri vizsgát (1789). Pesten és Debrecenben dolgozott, majd Mv.-en az Arany Szarvas gyógyszertár gondnoka (1813 -?). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013

? † ? : tanító népiskolai igazgató. – F. m.: A lakóhely és Küküllővármegye ismertetése kapcsolatban a földrajz alapfogalmaival (Dicsőszentmárton, 1909). Irod.: Fülöp–Ferencz

? † ? : császári lovas kapitány, biztos. – A Marosi kerület cs. és k. kat. biztosának nevezték ki (1849. okt. 20). Székhelye a Teleki házban volt. Kimutatást kért a koll. előljáróiról, az iskola állapotáról, diákok számáról, kik vettek részt a szabadságharcban. Egy korabeli tanú szerint igen jó indulattal volt

Nagybacon, ? † Nagyenyed, 1790.: ref. lelkész. – Kv.-on subscribált (1745 k.). Franekerában (1751. okt. 1- 52) és Utrechtben tanult a teológián (1752). Lelkész Szőkefalván (1755–58), Vámosgálfalván (1758–76), Felvincen (1776–84), Nagyenyeden haláláig (1784–90). – F. m.: Epicedion in acerbo et inmaturo funere seren. ac celsissimi Arausionensium et Nassaviorum principis Gulielmi IV.

Dés, 1906. szept. 20., † Mv., 1990. szept. 30.: biókémikus, egyetemi tanár. – A középiskolát Désen kezdte és Kv.-on a Marianumban érettségizett (1927), Kv.-on az I. Ferdinánd egyetemen és Iaşi-ban végezte, vegyészi oklevelet (1936), fizika-kémia tanári diplomát szerzett (1937). Középiskolai tanár Désen; vegyész a kv.-i Gyógyszergyárban; tanított a kv.-i FJTE-en

? † ? : tanár. – A Mv.-i M. Kir. Állami Tanítóképző Intézet és Líc.-ban tanított (1943–44). Irod.: Szabó K. Attila

Körtvélyfája, 1900. okt. 5., † ? : múzeumi tisztviselő, költő. – Tanítói oklevelet Déván, polg. isk. tanári oklevelet Bp.-en szerzett. Katona majd tisztviselő Bp.-en az OSzK-nál. – F. m.: Verseskönyv (Bp., 1934, 1936). Irod.: Gulyás

Mv., 1816. aug. 9., † ? : színész. – Felesége: Istvánffy Anna (1825 – Mv., 1910. okt. 30.). Esküvő 1844. jún. 18. Leányuk: E. Kazacsay Anna, Gubody Sándorné. Irod.: Gyászjelent;.Molnár György: Világostól Világosig (Arad, 1881); Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt=Puskás-Szász Ávéd; Száva 2012

Mv., 1810.okt. 23, † ?: kereskedő. – Neje Illés Anna. Gyermekük Adolf Vilmos Miklós Jenő (1847. máj. 29.- ?). Irod.: Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt=Puskás-Szász Ávéd; Puskás -Szász Ávéd

1778, †Mv., 1847. dec. 9: kereskedő. – Neje Isák Teréz (1781–1831). Gyermekeik: AnnaMónika (1807. szept. 16- Katalin Mária (1809. máj. 25–1810.júl.11), Deodát (1810. okt. 23–), Katalin (1812.dec.12.–1836. júl.19), Rebeka (1814 aug.27–), Antal (1816.aug. 9.–), János (1818.nov. 17–). Irod.: Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt=Puskás-Szász Ávéd; Puskás -Szász Ávéd

Gyergyószentmiklós, 1806. † Mv., 1846. ápr. 21: ?. – E. Jakab és Merza Kata leánya. Férje: Ágopsa Agg Tódor (1796–1865). Irod.: Száva 2012

? † Székes, 1821. : ref. lelkész. – Székesen apja, József örökébe lépett (1790–1820). Mv.-en polgári esküt tett (1790. júl. 14.). A székesiek egyik legnagyobb papjukat tisztelik benne. Sok megvalósítása volt: alápincézték és újrafedték a papi lakot, új gabonást építettek (1805), új tanítói lakást hoztak tető alá az állandósított mester

Szászrégen, 1956, † ?: festő, szobrász. –A kv.-i Képzőművészeti Főiskolában a szobrász szakon végzett. Tanított Csíkszeredában a Képzőművészeti Líceumban. Kiállított Szászrégenben, Kv.-on, Csíkszeredában és Mv.-en, majd Lengyel és Magyarországon. Részt vett Szárhegyenben, Homoródszentmártonban az alkotótáborban. Irod.: Szabó–Kállai

1693 † Mezőújlak, 1775. ápr. 29.: ref. lelkész. – Fia szintén József. Mv.-en subscribált Johannes Nagy Ercseiként (1711). A görgényi ref. egyházmegyéhez került (1728). Felfüggesztették (1731) Lelkész Nagyölyvesen (1732–34), Alsóbölkényben (1737–38; 1760–66), Marosjárában (1741), Marosvécsen (1743–45), Dedrádszéplakon (1746–52), nem volt gyülekezete (1752–55). Ezután Mezőújlakon (1755), Alsóbölkényben (1760–66), Lúdvégen (1767), ismét Mezőújlakon

? † ?: ref. lelkész. – Pókában szolgált (1773–86). Irod.: Ősz

1793., † Torda, 1868. márc. 8.: erdőmérnök, cs. k. erdész. – E. János testvére. – Ifjabb korában pap volt, majd bölcselő s költő, megpróbálta a mérnökséget is, vármegyei majd kamarai erdész volt Tordán. Verseket, útirajzokat, valamint természettudományos, főként csillagászati, geológiai és botanikai tanulmányokat írt. Az erdélyi m. nyelvű természettudományos irodalom

1810., † Mv., 1886.: kir. táblai kancellista, írnok. – E. Zsigmond és cserefalvi Farkas Sára fia. A mv.-i Ref. Koll.-ban volt tógátus deák, majd kir.-i táblai írnok lett. Írt sírverseket és kéziratos könyvet állított össze sírversekből, ez a kézirat a Teleki család levéltárába, innen ismeretlen úton a szabédi Kolcsár Sándor

Póka, ? †? : ref. lelkész. – Az Ercsei családból származott Arany Jánosné Ercsei julianna. Apja Pókában volt lelkész. Két leánya: Zsuzsanna (Somosd, 1817. okt. 7.-?), Krisztina (Somosd, 1820. ápr. 14.-?). – Tanulmányait a mv.-i Ref. Koll.-ban végezte (beiratkozott: 1791), majd Marburgban a teológiára iratkozott be (1800. nov.17). Hazatérve lelkipászor

? † ? : ref. lelkész, esperes. – Zsigmond fia. – Lelkész a görgényi ref. gyházmegyénél (1712–). Pókakeresztúron (1731–36), Erdőcsinádon és Kisillyén (1737–60), Pataki István után a Görgényi ref. egyházmegye esperese (1754–61). Irod.: Böjthe Andor; Ősz; Zoványi

1931., † Székelyvaja, 1990. jan. 16.: ref. lelkész. – Kecsetkisfaluban majd Nyárádmagyaróson volt lelkész (1973–89), ahonnan Székelyvajába távozott, ahol 13 hónapi szolgálat után autobalesetben elhunyt. Gyűjtést szervezett az elszármazottaktól és templomot javíttatott, valamint egy gyászkocsit készíttetett. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1990. jan. 19.); Nyárádmagyarós leánydombjai

? † ? : bíró. – Deményháza falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ? : földbirtokos. – Szovátára vonatkozó első fennmaradt írásos okmányból megtudható: Feleségével a körzeti konvent színe előtt, aláírta azt a szerződést, amely igazolta, hogy eladta szovátai földjeit egy bizonyos Ambrozi Nikolausnak (1496). Kézdi Sándor János (†) és közte az örökösödési szerződés értelmében Dicsőszentmárton és több Küküllő megyei birtok

? † ? : ref. lelkész. – Beszolgált Nagyernyébe (1883). Irod.: Nagyernye

1360–70 k.? † 1429 vége – 1430 eleje között: nemes, földbirtokos, udvari ember. – Első említés a dokumentumokban (1408). A bethleni Bethlenekkel és Apafiakkal ugyanegy nemzetségből származott. Somkeréki Miklós (1360–1392), a somkeréki ág első képviselőjének és Méhesi Erzsébetnek fia. Testvérei: János (1391–1410) és Katalin (1408–1410), Sztrigyi Péter alvajda felesége. Felesége: 1.

? †? : tanító. – Sáromberkén tanított (1924–25). Irod.: Sáromberke

Zalaszentgyörgy, 1873., † ? : járási főszolgabíró, földbirtokos. – Felesége: Laczhegyi Jolán. Leányuk Iduna Szántó János tisztviselő felesége. – Torda-Aranyos vm.-ben volt szolgabíró, majd a tordai községi járás főszolgabírója (1919-ig). Mv.-re költöztek felesége rokonai közelébe. Megvették a Zambler házat és Vaja és Göcs között a Filep és Balla birtokok megmaradt részét.

1892 † Mv., 1955.dec.25.: kisvállalkozó, kereskedő, cionista vezető, könyvtáros. – Felesége: Tamara (1902–1944?), (esküvő: 1928.dec. 8.). Fiúk: Lajos (1929–), fotóművész, az Új Élet mv.-i lap szer.-je volt. – Dr. A mv.-i cionista mozgalom aktív tagja, a Zsidó Nemzeti Szövetség alelnöke (1921); az Aviva-Bariszia vezetőségi tagja (1928), a „Somer” szervezet vezetőségi tagja

Holtmaros, 1909. júl. 25., † Kv., 1978. jan. 31.: pedagógus. A Házsongárdi temetőben nyugszik. – A kv.-i egy.-en középisk. ta­nári oklevelet szerzett pedagógia főszakból (1932). A nagyenyedi Bethlen-koll. tanára (1932–45), Brassóban tankerületi főigazgató és a Bethlen Koll.-ban rektor (1945–52), majd oktatás­ügyi min. felügyelő. Kv.-on a képzőműv. főisk. és a zenei

Mv., 1922..†2004. – Megnősült. Leánya: Simó (Erdélyi) Ágnes.- A II. világháború a berukkolás, a front, a fogság kettétöri életét. Túlélte a háborút, a fogságot, a hazatérésbe vetett hite segítette, meg a székely észjárása és a humor. Kerékpáron bejárta Romániát, Jugoszláviát, Csehszlovákiát, Ukrajnát és felkereste katonatársait. Személyes vallomásaival a háborús évek

Mv., 1924. nov. 24., † Mv., 2010. máj.13.: tanár, könyvtár igazgató. – E. István, bútorasztalos és Makkai Emma fia. – A család egy ideig Buk.-ben élt (1931–40), majd visszatért Mv.-re. Itt végezte tanulmányait a Mv.-i M. Állami Tanítóképző Intézetben. Tanítói pályáját Harasztkeréken kezdte, ezt megszakítva katonai szolgálatot teljesített Szebenben és Aradon

? † 1642. márc. 16.: főispán, főkapitány, r. k. főúr, fejedelmi tanácsos, a fejedelmi ítélőtábla elnöke. – Erdélyi Gergely († 1596) és Kollatovich Margit fia. Testvérei: Anna; Margit Kun Istvánné. Felesége: 1. Apafi Erzsébet, 2. Mindszenti Krisztina. Sógora Mindszenti Gábor. – Sáromberke ura (1594–), Torda vm. főispánja (1602–36). A kv.-iakhoz pénzért

? † ?: asztalosmester. – Felesége: Bálint Anna. Gyermekeik: E. József (1840.? – 1864. jún. 24.), kir. itélőtáblai írnok; Zsuzsánna; Imre (1843.? – Mv., 1865. aug. 27.); Anna (1848-Mv., 1869. szept. 9.). – Zalányi György mezőbándi asztalossal közösen készíteték a mv.-i Vártemplom szószékét és az úrasztalát, Teleki Ferenc, Sámuel fiának költségén

? † ? : tanító. – Marosszentgyörgyön tanított, ahol akkor 133 tanuló volt beírva (1940. okt.–). Irod.: Sângeorgiu de Mureş: 1940–1944

? † ? : birtokos. – A család birtokolta a gernyeszegi uradalmat (15. sz.-ban). Az Erdélyi családnak, a királylázadásban való részvétele miatt, valamennyi birtoka Monoszlói Csupor Miklós vajda tulajdonába került (1468), aki ugyanabban az évben meghalt és a birtokait E. L. kapta meg, de a király ezeket a birtokokat dengelegi

? † ? : birtokos. – István fia. – Királyi parancsra a konvent megbizottai Galthewi Barnabás és Barnabás fráter bevezették Gernyeszeg, Sárpatak, Körtekapu és Sáromberke birtokába (1515. nov. 6). Irod.: Berekméri–Gálfi

? † ? : színigazgató. – A mv.-i állandó színházidény szervezője (1920–30 k.), bár a játszási engedélyt Buk.-ből megkapta, nem tudott megegyezni a mv.-i Transilvánia mozitermének színház céljaira való átengedésére. Így az állandó színházidény terve akkor elmaradt, de nem került le napirendről. Irod.: Chereji Peris T.

1416., † 1473/1481.: alvajda, birtokos. – Somkeréki Erdélyi Antal fia. – Felesége: 1. Apafi Anna (1448), 2. Borbála (1487). Gyerekeik: László (1449–1470); Katalin (1449–1470) 1. Dobokai Miklósné, 2. Besenyei Lászlóné; Ilona (1449–1468) Farnasi Veres Benedekné; Dorotya (1449–1451); Potenciána (1451–1473) Sombori Lászlóné; Anna (1464) Bethleni Bernátné; Hedvig (1464); István (1470); Orsolya (1487).