EGYEDI SZŐCS István
1597, † Mv., 1649, húsvét napján: szűcsmester. – A mv.-i szűcscéh mestere (1633–). Pénzügyekben Szebenbe (1638), majd Medgyesre (1640) küldték. Céhmesterré választották (1649). Síremléke a mv.-i ref. temetőben van. Irod.: Csekme; K.L. Műv. tört. tan.1.; Pálmay József
EHEDI János
1932., † Mv., 1992. jan. 17.: tanár. – A mv.-i Papiu-Ilarian Líc. testnevelő tanára. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1992. jan. 17.)
EHRENBERGER Mátyás, Ehrenfeld Mátyás
? † ? : politikus. – A Szociálgemokrata Párt, a mv.-i Nemzeti Tanács tagja (1918). Irod.: Fuchs Simon: A kommunista párthoz vezető uton (Korunk, 10.sz., 1957); Sebestyén M.: Antalffy Endre avagy Mv. Színeváltozása = Mv. történetéből
EHRENFELD Sarolta
? † ? : kereskedő. – Kalapraktárat létesített Mv.-en (1910) a Főtér 4. sz. Alatt, amit később Mózes Jenő vett át. Irod.: EBKL
EHRLACHER
? † ? : festő. – Erdélybe érkezett (1905). Mv.-en megfestette Csery Farkas képmását, Kazinczy Ferenc számára. Irod.: Szabó–Kállai
EHRLICH Géza
Resica, 1890. febr. 15., † Bp., 1968. nov. 26.: főhadnagy. – Az elemi és gimn.-i sztályokat Kv.-on kezdte (1896), Szászvároson folytatta és ott érettségizett (1897–1908). A Ludovika Akad.-án végzett (1911) és mint hadnagy került a mv.-i 9. honvéd huszárezredhez. Szamosújvárra helyezték. Főhadnaggyá léptették elő a hadműveleti területen (1914. aug. 1.). Az
EIKLER Ferenc
? † ? : pallér-mester. – Mv.-i építész mester és Keszi Istvánnal kezdte építeni a somosdi templomot (1793–), de nem fejezte azt be, Fik János és három társa végezte be a munkát (1805). Irod.: Somosd
EISENBURG János
? † ? : szíjgyártó. – Segesváron önálló bőripari vállalkozó. Szíjgyártó munkákat exportált Romániába (1860–). Irod.: Réthy Dezső
EISENBURGER Joseph
Segesvár, 1864. aug. 8., † Beszterce, 1929. nov. 4.: tanár, zeneszerző. – Nevéhez fűződik a ritmikus torna bevezetése az oktatásba és a besztercei zenei élet fellendítése. Zeneszerzői tevékenysége jelentős. – F. m.: Lieder für Singstimme und Klavier; Mundartlieder; „Muttertändelei”; Musik zu gymnastischen Reigenaufführungen, Tänze, Märsche; Der Dorfdrachen; Heimgekehrt; Im Schweiße
EISENBURGER Martinus, Martin
? † 1640.: polgármester, segesvári polgár. – E. Johann segesvári királybíró és polgármester fia. – Segesvári polgár, folnagy (1608), székbíró (1616), esküdt (1617), királybíró (1678), alpolgármester (1622), polgármester (1619, 1621, 1624–25, 1628–32, 1636). A régi latin iskolát felköltöztették a hegyre egy régebbi épületbe (1606-07), az már nem bizonyult elég nagynak
EISENEGG Lipót
1800.? † Mv., 1875. ápr. 16.: járásfőnök. – Testvére: E. Károlina, Péterfy Pálné; E. Teréz; E. József, cs. kir. kapitányné. Felesége: Péterfy Júlia Irod.: Gyászjelentő
EISENHUT Imre, §
Mv., 1896, † ? : tisztviselő. – Felesége: Méder Ilka (1755-Mv., 1890. jan. 3.). – Mv.-en bankcégjegyző. Részt vett az I. vh.-ban (1915–18), a 62. gy. ezreddel az orosz fronton harcolt, mint tűzérfőhadnagy szerelt le kitüntetésekkel. Sportolni kezdet az MTC-ben – korcsolya, sí és tenisz sportágakban (1918–), választmányi tag (1919–).
EISENSTEIN Josef
? † ? : ezredes, főhadnagy, várparancsnok. – A mv.-i Vár parancsnoka. Topler Simon a város szónoka jelentette, hogy a vár környékén önhatalmúlag utat készítetett a város földjén keresztül, sőt katonákkal őriztette azokat. A tanács fölszólította, hogy szüntesse be önkényeskedését (1833). Irod.: Időtár 1
EISLER Mátyás
? † ? : nyelvész ? , dr.. – Magyar hebraisták a 17. században. Irod.: Ünnepi könyv
EITEL Adolf Ernst
Segesvár, 1877 † orvos.- Apja lelkész Szentágotán. – A középisk. Segesváron végezte, majd egyetemi tanulmányait az Insbrucki (1896–) és a Grazi Egy. Orvosi Karán (1897, 1898–1902), Kv.-on is tanult. Irod.: Szabó–Simon–Szögi
EITEL Emil Victor
Segesvár, 1879., † Sellenberg, 1948. ápr. 25.: pap. – Apja pap Szentágotán. A középiskolát Segesváron végezte, egyetemre a Hittud. Karon Halleban (1898–1900), Berlinben (1901–1902), Heidelbergben (1902–), Kv.-on járt. Hazatérve tanított Segesváron, majd Sellenbergben pap (1923–48). Irod.: Szabó–Simon–Szögi
EITEL Viktor Adolf
Nagysink, 1845. ápr.20., † Szeben, 1924. febr. 23.: ev. lelkész. – A gimn.-ot Segesváron, az egyetemet Heidelbergben (1863–) és Jénában a Hittud. Karon végezte (1865–66). Hazatérve egy ideig a br. Szentkereszthy családnál nevelősködött, azután az erdélyi ev. szász püspöki hivatal tisztviselője lett. A segesvári Ev. Gimn. történelemtanára (1869–80). Hétfői prédikátor (1876–),
EIZIKOVITS Károly
Marossárpatak, 1897., † ? : orvos. -Marossárpataki körorvos, dr. Részt vett az I. vh.-ban, bevonult az 50. kir. gyalog ezredhez Gyulafehérvárra (1915), a román frontra vezényelték a 29. tábori menetszázaddal (1917), ahol számos csatározásban vett részt. A Károly Csapatkereszt tulajdonosa. A II. vh. idején (1944 tavaszán) a mv.-i –i gettóba vitték,
EKÁRT Andor
? † ? : unit. lelkész. – Nyárádszentlászlón lelkész (1930–32), majd Csehátfalvára távozott. Irod.: Nyárádszentlászló
ELECHEŞ Grigore, Elekes Gergely, Elekes Gregoriu
Mezővelkér, 1820., † Gyulafehérvár, 1886.: gör. kat. pap. – Középiskolai tanulmányait Balázsfalván, Mv.-en, és Kv.-on, a teológiát Balázsfalván (1843) végezte. Tanított Balázsfalván (1842–44); plébános Mezővelkéren (1844–48 ?); újra Balázsfalván tanított majd uo. plébános volt (1848 után). Mezőszentmártonban plébános (1857–65) és esperes (1865–70). Egyik tanügyről szóló jelentésében kérte a Szászrégen vidéki román
ELEK
? † Mv., 1527.: plébános. – A mv.-i Szent Miklós plébániatemplomban volt plébános (1527), gyilkosság áldozata, amelynek oka nem ismeretes (1527).-Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.; Lestyán F.: Mv. katolikus múltja = Mv. Történetéből;.Marton J. 2013; Pál-Antal 2009
ELEK Barna, Elek Matei-Barna
Mv., 1948.szept.15.† Mv., 2015.máj.16.: állatorvos, politikus.-E. Márton, közgazdász és Anna Margit tisztviselő fia. Felesége: Judit, fogorvos. Gyermekeik: András (1977) és Annamária(1981).– Buk.-ben végezte az állatorvosi egyetemi tanulmányait (1971). Körzeti állatorvos Szentpálon és Marosugrán. A Marosszentgyörgyi Kisérleti Állomás tudományos kutatója. Gernyeszegen vezető állatorvos (1979–82). A mv.-i Méntelep igazgatója. Tanulmányait a hazai
ELEK Béla
? † ? : tanár. – Szovátán az Ady Endre középiskola első iagazgatója (1956). Irod.: Szováta.
ELEK György
Nagyernye, 1892., † ? : körjegyző. – Iskoláit szülőfalujában, majd Mv.-en végezte. Jegyzői oklevelének elnyerése után mint segédjegyző Marosszentannán, Nyárádszeredán működött, majd Mikházán (1940–) vezető jegyző volt. Az első vh.-ban az orosz fronton harcolt, önkéntes tizedesi rangban szerelt le. Irod.: Székelyföld í.k.
ELEK János
? † ? : városi polgár, alapítványtevő. – Mv.-i polgár, a ref. egyházközség nagylelkű donátora, emlékirattal fordult a konzisztóriumhoz (1808 – Misi v. 1818) amelyben az egyházközség tagjainak költségén egy vegyes elemi skola felállítását javasolta. Alapítványt tett az iskolák fenntartására. Irod.: Farczády; Időtár 1
ELEK János
? † ? : bíró. – Kisteremi falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
ELEK János
1871, † Mv., 1938. okt. 27.? : kereskedő. – Mv.-en a „helyi iparos társadalom vezetőtagja”. Irod.: [Nekrológ] (Reggeli Újság, 1938. okt. 29.); Visnai
ELEK János, kányádi
Csiba, 1900. jan. 1., † Mv., 1976. ápr. 7.: műbútorasztalos, bútorgyáros. – Régi székely primor család sarja. Középiskoláit és ipari tanulmányait Mv.-en és Bp.-en végezte, majd tanulmányúton Bécsbe, Bp.-en, Buk.-ben, Konstancán és Galacon járt. Visszatérése után Mv.-en műasztalos üzemet létesített (Roosevelt-tér 4.sz, 1925. febr. 20), amely rendelésre 22 munkással barokk hálószobabútorokat,
ELEK NISTOR Mária
Mv.1935.máj.26., † ? : orvos. –Mv.-en a Kereskedelmi középiskolában tanult és a MOGYE orvoskarán végzett. Kihelyezése: orvos a Bákó tartományi Fitionești, majd Szentpál, következett a Mv.-i Fertőző Klinika, ahol infektológus szakorvos. Irod.: MOGYE
ELEKES
? † ? : küldüttségi tag. – Az 1867-es bandérium résztvevője Kisküküllő megye részéről. Irod.: Koronázási emlékkönyv I. Ferenc József megkoronázásának 25. évfordulója ünnepére (Bp., 1874)
ELEKES Balázs
Székelyudvarhely, 1886, † ? : postafelügyelő. – Középiskoláit szülővárosában és Brassóban végezte. A posta szolgálatába lépett (1908), Segesvárt, Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Bp.-en (1821–) működött. – F. m.: Szárnyasaink (1911). Irod.: Gulyás
ELEKES Balázs
? † ? : albisi lakós. – Az erdőszentgyörgyi 1956-os ellenzéki ún. Kisküküllő-menti csoport tagja. A kv.-i katonai törvényszék államellenes összeesküvés vádjával 6 év börtönbüntetésre itélte (1957. szept. 9.). Irod.: Bottoni 2006
ELEKES Béla
? † ? : kereskedő, igazgató. – Mv.-en nagykereskedő, majd vajgyárigazgató. A MSE-ben kezdett sportolni (1920) mint labdarúgó. Az egyesületnek torna szakosztályának vezetője (1939). Irod.: Időtár 3; Pluhár
ELEKES Béla
Göcs, 1903., ? † Mv., 1988. okt. 11.: állatorvos. – Apja lévitapap és kántortanító Göcsben. – Szülőfalujában kezdte tanulmányait, majd a mv.-i Ref. Koll. tanulója és az internátus lakója lett, azután Székelykeresztúron folytatta tanulmányait és ott érettségizett. Megírta visszaemlékezéseit, epizódokat az életéből, hadiélményeit (1945. márc.-ig). A securitate megfigyeltette (1961 k.).
ELEKES Emma
Kolozsvár, 1932 szept.17., † Mv., 2019.ápr.7.: színművész. – Elekes József és Horváth Irén leánya. Férje Kovács Ferenc, rendező (1951), a fiúk Kovács András Ferenc (Szatmár, 1959. júl. 17.–) költő. – A Magyar Művészeti Intézetben folytatta tanulmányait és végzett (1953). A nagybányai Állami Színházban kezdte művészi munkáját (1953–56) és a Szatmári
ELEKES György
1835.? † Abbazia, 1887. jan. 7. temetése ideiglenesen Bp.-en.: ogy.-i képviselő. – Testvérei: Mihály, felesége zeykfalvi Zeyk Katalin; Klára Thorotzko-szentgyörgyi Thorotzkay Sándorné; Pál, kir. curiai bíró, felesége Kénosi Sándor Jozéfa; Károly, felesége selyei Tolnay Rozália. Felesége: Wimmer Rozália. – Ogy.-i képviselő (1869 ápr. 20 –). Irod.: Bojthor Endre: Az 1869-ik évi
ELEKES György K., K. Elekes György
? † ? : ref. lelkész. – Vajdaszentiványon volt lelkész (1830–42). – F. m.: Könyörgés mellyet készített a Görgényi Sz. egyházi kerület hodolati s egyesületi hite letétele alkalmával felsőbb parantsból a M. Régeni Ev. Reformátusok templomában 1839.-dik év júniussa 19. napján elmondott K. Elekes György V. Sz. Iványi ev. ref. pap
ELEKES Imre Jenő
Oklánd, 1900. jan. 22., † Mv., 1999. okt. 19.: főgyógyszerész. – E. János és Brassai Mária fia. Testvére: Lajos. Felesége: Barta Antónia. Leányuk: Éva. – Csíkszeredában kezdte középiskolai tanulmányait, Mv.-en érettségizett a r. k. gimn.-ban (1919). Részt vett az I. vh.-ban, a 24. gyalogezred önkéntese, tiszti vizsgát tett és a
ELEKES Imre, diósadi
Gernyeszeg, 1873. márc. 20., † ? : tanár, ref. gim. igazgató, költő, író. – E. Kálmán fia. – Középiskoláit Nagyenyeden, a teológiát u.o. és Bp.-en végezte (1895). Kisharkányi lelkész (1895–97), egyúttal a bp-i egyetem bölcsészhallgatója; tanár Nagykőrösön (1897–98), Gyönkön (1898–1904), Sárospatakon (1904–) m., latin nyelvet, logikát és vallást tanított, az új
ELEKES István Lajos§
Nagyenyed, 1910. aug. 26., † Mv., 1986. máj. 20.: orvos, sebész. – E. Viktor tanár és Dancs Ida fia. Szülővárosában a Bethlen Koll.-ban érettségizett, Kv.-on orvosi egyetemen végzett (1938). Fiatal orvosként került a mv.-i Czakó szanatóriumba, sebész szakorvosi vizsgát tett Kv.-on (1939). Katona (1939–40), majd folytatta sebészorvosi tevékenységét Mv.-en az állami
ELEKES József, §
Petrozsény, 1877., † ? : fatermelő és fakereskedő. – Testvére: Egrenreich Hermann, gyalogos, az orosz harctéren hősi halált halt (1917). – Az I. vh.-ban gyalogosként teljesített szolgálatot. A középiskola evégzése után fakereskedői pályára lépett. Tisztviselő Szászsebesen, Brassóban és Szászrégenben. Marosludason önállósította magát (1920) és Darvas Mórral társulva, a cég beltagja lett.
ELEKES Józsefné, Galambas Mária
1785.?, † Mv., 1832. ápr. 26. Férje: 1. Nemes György, főbíró; 2. Elekes József. Gyermekei: Nemes Karolina, N. Anna , N. György, Elekes Mária. Irod.: Gyászjelentő
ELEKES Kálmán, diósadi
Pusztakamarás, 1839. nov. 13., † Gernyeszeg, 1886. jan. 12.: ref. lelkész, író, lapszerkesztő. – Fia: Sándor. – Tanulmányait Zilahon és Kv.-on végezte; a kv.-i diáksága idején szerk.-tette a kézírásos Ifjúsági Lapot (1859). Id. gr. Teleki Domokos titkára és könyvtárosa Kv.-on (1861–); néptanító Zilahon; rektor Érszentkirályon; lelkész Domokoson (dési egyházmegye, 1863–66),
ELEKES Károly
? † ? : jegyző. – Kükülősárdon jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
ELEKES Károly
Gyulafehérvár, 1844. márc. 22., † Nagyenyed, 1922. dec. 12.: tanár. – Tanulmányait Nagyenyeden kezdte, ahol gimn.-ot, teológiát bölcseleti és jogi tanulmányokat folytatott, papi vizsgát tett (1866), majd a berlini (1867–1868), jénai (1868) és heidelbergi (1868) egyetem Hittud.és Bölcs. Karán végzett. Természetrajzi, vegytani és bölcsészeti tanulmányait befejezve Heidelbergben Bunsen laboratóriumában és Pagenstecher
ELEKES Katinka, diósadi, Szenteh Dezsőné
Gernyeszeg, 1876., † 1943.: tanítónő. – E. Kálmán leánya. – Algyógyon tanított férjhezmeneteléig, azután Breznóbányán (–1919), Félegyházán, Sopronban, Nagykőrösön, Bp.-en élt. Novellái és egyébb írásai: Sopron, Kép. Luther. Naptár, Az Én Újságom, M-ű. Asszony, Nagykőrösi Híradó, Ref. Figyelő, Ref. Élet-ben. – F. m.: M. varrottasok (Sopron, 1925); Fonó a guzsalyos
ELEKES Lajos, dersi
? † ? : vendéglős, húsnagyiparos. – E. János és Brassai Mária fia. Testvére: Imre, gyógyszerész. – Mv.-en a főtéri Nap vendéglő tulajdonosa. Az MSE tagja (1925–), a választmány tagja (1932–), a labdarúgó szakosztály elnöke (1933), ahol három kiváló munkatársával Naphegyi Béla, Csizmadia István és Panajott Alberttel újból megszervezte az 1931-ben
ELEKES László
Mv., 1904., † Mv., 2004. febr. 11.: elektromérnök. – Tanulmányait Székelyudvarhelyt és Németo.-ban végezte, majd önálló lett Mv.-en (1934). Mint elektromérnök rádió- és villamosvállalat tulajdonosa volt. Szakszerű javításokat végzett, új rádiót is készített. Számos közmunkát vállalt és végzett Mv.-en és környékén. A mv.-i Dermagant sportegyesület egyik elnöke (1946). Mérnök a mv.-i
ELEKES Magda, Róna Elekes Magda, Róna Magda
1926., † Békéscsaba, 2004. máj. 25.: orvos. – Férje: Róna László orvos. – Pályafutását a MOGYI Kórbonctani Tanszékén kezdte (1950–55); szőlész-nőgyógyász szakorvos Mv.-en. Áttelepültek Békéscsabára (1986–). – F. m.: társsz.: Általános kórbonctani jegyzet. 1. köt. (Mv., 1952), Probleme de morfopatologie (Buc., 1953); Részletes kórbonctani jegyzet 1–2. köt. (Mv., 1953–54); Részletes
ELEKES Mihály
? † ? : földbirtokos. – Székelysárdon voltak birtokai. Az EMKE alapító és örökös tagja. Az EMKE Maros-Torda vm. és Mv. sz.kir. városi választmányának tagja (1885). EMKE 120. Irod.: Sándor
ELEKES Miksa, §
Petrozsény, 1885., † Mv., 1948. nov. 24.: fakereskedő, fatermelő, igazgató. – Az I. vh.-ban (1914. aug.–1918. nov.) az orosz harctéren volt tizedes, megsebesült, mindkét lábát amputálták. Az O 2 seb. érem, Károly cs. k. ig. a., II. o. ezüst vit. érem kitüntetettje. A középiskola elvégzése után mint tisztviselő dolgozott, majd
ELEKES Pál, kézdiszentkatolnai
1871., † Mv., 1922. nov. 22.: kir. járásbíró. – Testvére: Irma Bajkay Józsefné. Felesége: kézdiszentkatolnai Szász Lenke. – Kir. itélőtáblai elnök, járásbíró Mv.-en. Irod.: Gyászjelentő
ELEKES Pál, szentkatolnai
Sárd, 1835, † Mv., 1896. febr. 22.: bíró, kir. ítélőtáblai elnök. – Felesége: pókakeresztúri Székely Gabriella († Mv., 1910. dec. 1.). – Jogakadémiát végzett, majd gazdálkodott. A Felsőfehér megyei törvényszék ülnöke, bíró (1865–), főbiró és törvényszéki elnök (1867–). Mv.-en kir. itélőtáblai bíróvá nevezték ki (1869–), a mv.-i Kaszinó elnöke. Bp.-en a kir.
ELEKES Sámuel
? † ? : kir. táblai jegyző. – Egyetlen verse Mv.-en jelent meg Gr. Karcsai Sándor Kolozs megyei alispán névnapja ünnepére. – F. m.: Gr. Karacsai Sándor kolos-megyei alispán névnapja ünnepére márcz. 18. hazafiúi babér koszorúval övezett tisztelet oltára. Éljen az igazság és a szeretet: Mértékes vers (Mv., 1831). Irod.: Krón.
ELEKES Sándor Kázmér, §
Segesvár, 1921. † Mv., 2004. nov. 7.: A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. Szovjet hadifogságba esett (1945.jan.), Szökési kísérlet miatt elítélték, s így csak 1947-ben tért haza. Irod.: Berekméri
ELEKES Sándor, diósadi
Gernyeszeg, 1870., † Brassó, 1942.: rajztanár, író. – E. Kálmán fia. – Tanulmányait a bp.-i mintarajziskolában végezte (1897) és tanítóképzői rajztanári oklevelet szerzett. Tanított Nagykőrösön (1896–1904), Gyergyóalfalúban, Apácán, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban. Verseit, tárcáit és cikkeit közölte a: Képes Családi Lapok, Debreceni Ellenőr, Ethnogr., Nagykőrösi Újság. – F. m.: Tíz magyar
ELEKESI János
? † ? : adományozó. – A sövényfalvi ref. egyháznak ón keresztelőkannát adományozott közösen Vas Katával (1667). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
ELEKESI TARISZNYA György
? † ?: szíjgyártó mester. – Az obszerváns ferencesek (szabályt betartó, szigorúbb rendtartásúak) visszatérhettek Mv.-re (1735), telket vettek tőle a mai főtéren (Trandafirilor 10), ahol rendházat és templomot építettek. (1745–77). Irod.: Man: Tg.M. 1.; Pál-Antal 2003 ; Pál Antal 2009
ELENA din Ardeal, § eredeti neve: Elena Simtion
Balázsfalva, 1873. júl. 13., † Dicsőszentmárton, 1925. febr. 9.: tanár, költő, író. – Tanult szülővárosában és Szebenben; tanítónő lett Balázsfalván (1890–1909). Tanítónőként dolgozott Egres-en (1910–11) és Coacul de Câmpie-n (1912–19). Román tanár Dicsőszentmártonban az Andrei Bârseanu gimn.-ban (1919–25), majd kinevezték igazgatónak az Oltea Doamna Leánygimn.-ba. Román- nyelv és irodalom tanárként
ELGES Johann
Küküllőmagyarós v. Segesvár, 1820., † Szászmagyarós, 1867.: ev. lelkész. – Bécsben a protestáns teológián tanult (1839). Tanár Segesváron (1810–16) és pap Szászmagyaróson (1810–67). Irod.: Szabó–Szögi
ELIADE, Mircea
Buk., 1907. márc. 9., † Chicago, 1986. ápr. 22.: író, filozófus, vallástörténész. – Tiszteletére segesváron iskolát neveztek el róla Liceul „Mircea Eliade”. Ma a „B” kategóriába tartozó műemlék (1. Dec. 1918 u.31–33). Irod.: DGLR; Valori mureşene de patrimoniu
ÉLIÁSZ Sarolta, Eliás Sarolta
? † 1944.: kereskedő. – Valószínű: apja É. Márton József, mv.-i szabómester. Férje Mermelstein Salamon (Péterfalva, 1894–) kereskedő Mv.-en. – Mv.-en cége, kötöttárú üzlet és fűzőszalon tulajdonos (1921–). Irod.: M. hadviselt zsidók; Mv.-i zsidó temető dok.; Székelyföld í.k.
ELMER Matias, Matei Elmer
Modos, 1887. febr.12. † ? : ügyvéd. – Családja Mv.-re telepedett (1921–). – Jogot végzett, dr. Az 5. Honvédezredben alhadnagyként szolgált (1908–) A marosi Volksbund, 150 német ajkú polgár egyesületének elnöke (1943. nov.- 1944. szept.10.). Hitler híveként fasiszta eszméket hirdetett, és a Deutsche Mannschaft, fasiszta és nacionalista szervezet tagja volt.
ELSÄSSER Miklós, §
Garabos, 1876., † Sepsiszentgyörgy, 1958.: kenyérgyáros és lisztkereskedő. – Iskolái elvégzése után a pékmesterséget tanulta, Némemeto.-ban, Ausztriában, Olaszo.-ban fejlesztette szakismereteit. Dicsőszentmártonba került (1895–), önállósította magát (1905): fehérsütemény- és kenyérgyárat, péküzemet és lisztkereskedést tartott fenn. Városi tanácstag, r. k. egyházi tanácsos, a nagyszebeni Ált. Hitelbank igazgatósági tagja, a helybeli Ipartestület elnöke. Irod.: családi
ELSÄSSER Miklós, §
Dicsőszentmárton, 1903. máj. 22., † Mv., 1977. okt. 15.: malom tulajdonos, közgazdász. – Apja E. Miklós. Felsőfokú Kereskedelmi Iskolát végzett Mv.-en. Borzáson műmalmot építetett és működtetett az államosításig (1939–48. jún. 11.), az állmosítás után mások működtették a malmot (1948–98). Mint kizsákmányolót elüldözték a faluból, Nyárádszeredában, majd Mv.-en a Vágóhídon dolgozott
ELSÄSSER Miklós, Elseser Nicolae
? † Németo., 2004. jan. 12.: építészmérnök. – A mv.-i cukorgyár építésénél dolgozott (1962). Irod.: Bartos 2012; [Nekrológ] (Nú., 2006. nov. 4.)
ELSEN Sámuel
Szászrégen, ? † ? : katonatiszt. – Az osztrák hadsereg felderítő oszlopának parancsnoka, majd átállt az orosz hadseregbe (1848 – 49). Hadnagyi rangban, a régeni Városi Gárda parancsnokaként, Urbán ezredest támogatta a székelyek támadása ellen, de mivel a rosszul felszerelt román katonák megfutamodtak, egyedül maradt. Nov.-ben Urbán megbízta, h. a
ÉLTES Gábor Alajos, P.
Tusnád, 1878. júl. 12., † Mikháza, 1912. szept. 4.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1895. szept. 5.). Irod.: György: A ferencrendiek
ÉLTETŐ Albert, id.§
? † ? : földbirtokos. – Nagyapja É. Dániel, apja É. József.- Magyarrégeni nagybirtokos és tutajos vállalkozó. Megyei virilista (1887, 1910, 1914). A Szászrégeni Kaszínó (alakult 1894.) első elnöke. Egy társsal létesített fűrésztelepet Szovátán (1900). Fűrészgyárát a Neuschlais cég vásárolta meg. A Görgényi egyházmegye algondnokaként részt vett az Erdélyi Ref. Egyházkerület
ÉLTETŐ Albert, zilahi
Magyarrégen, 1870., † Magyarrégen, 1914. júl. 13.: földbirtokos, bankigazgató. – É. Albert és Lutsch Sarolta fia. Felesége: Urmánczy Janka. – Régi nemesi családból származott. Középiskoláit és a kereskedelmi akad.-át Kv.-on végezte, utána a családi birtokon (2000 hold) gazdálkodott Szászrégenben. A magyarrégeni Bank vezérigazgatója, a görgénykerületi ref. egyház főgondnoka volt. A marosi
ÉLTETŐ Dániel, § zilahi
Szászrégen, 1871., † ? : földbirtokos. Felesége: Váradi Csukát Karolina. Fiaik: József és Albert. – Kereskedelmi és gazdasági akad.-át Kv.-on végzett, a tiszti vizsgát az 51. gy. ezred kötelékében tette le. Kb. 1260 holdat kitevő birtokán önállóan gazdálkodott. A megyebizottság tagja, a ref. egyház tanácsosa volt. Palotailván is voltak birtokai. A
ÉLTETŐ József
1865. jún. 30., † Nagykároly, 1944. okt. 12.: földbirtokos. – Apja É. Dániel. Felesége: nagyenyedi Jeney Lenke (1877. jún. 5.- Holtmaros, 1927. nov. 28.). Gyermekeik: É. Katalin (1892. dec. 15.- 1953. márc. 9.), sófalvi Illyés Istvánné; József (1894. ápr. 15.–1945. okt. 20.), felesége: Csedő Erzsike. – Holtmarosi nagybirtokos, a disznajói
ÉLTETŐ József, zilahi
Mv., 1885., † Bp., 1932. ápr. 30., : mezőgazdasági szakisk. tanár, igazgató. – A középiskolát szülővárosában, a gazd. Akad.-át Kv.-on végezte. Mezőgazdasági szakiskolákban tevékenykedett: gyakornok Nagyszentmiklóson, tanár és ig. Sárváron, tanár Nagykálló, Kecskemét, Palics, Kisbér, Sárvár-on, igazgató Kehidán. Cikkei : Köztetek, Állattenyésztési és Tejgazdasági Lapok, Tejgazdasági Szemle. – F. m.: Sajt
ÉLTETŐ Lajos, zilahi; Bujdosó Lajos
Csittszentivány, 1898. okt. 23., † ?: tisztviselő, költő. – Tanulmányait a debreceni Koll.-ban végezte (1922), ahol tanítói oklevelet szerzett; beiratkozott a bp.-i tanárképzőbe de tanulmányait abbahagyta, előbb a Gerbeaud-cégnél, majd mint forgalmi adóhivatali tisztviselőként (1924–) Bp.-en tevékenykedett. Dolgozott még Nagykátán, Aszódon, Esztergomban, Szombathelyen, Nyíregyházán, Mv.-en. Verseit közölte: A Nép, Erdélyi Barázda,
ÉLTETŐ Sándor
1913., † Mv, 1994. márc. 8.: tanár. – A mv.-i Áll. M. Tanítóképző Intézet történelemtanára (1944–48) és igazgatója (1947–48) volt. A Ref. Koll./ Bolyai Farkas Líc. tanára. Irod.: Derzsi; [Nekrológ](Nú., 1994. márc. 9.); Szabó K. Attila
EMÁNUEL István
? † ? : kereskedő. – Felesége. Fiai: Istvánfi Péter és János (dokumentumok említik, 1811). Örmény kereskedő Mv.-en (említik 1811, 1819, 1830). Irod.: Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd
EMÁNUEL János
? † ? : ”comparista” (1819), új házas (1830), örmény kereskedő segéd Mv.-en. Irod.: Puskás -Szász Ávéd
EMÁNUEL Márton
? † Mv., 1842 k.: kereskedő. – Felesége: Posta Katalin (1842-ben mint özv. adózik). Gyermekük: Anna (1826.dec.15.).Gyerekük: Anna (1826.dec.15.- ?) Irod.: Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd
EMÁNUEL Péter
? † ? : kereskedő. –”comparista” (1819), kereskedő (1830, 1842). Irod.: Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd;
EMINESCU Mihai
Botoşani, 1850. jan. 15., † Buk., 1889. jún. 15.: költő. – A román nemzet nagy költője Balázsfalvára igyekezett (1866 nyarán), ekkor érintette Mv.-t. A mv.-i egykori Bucur család Fehér Ló fogadó épületén (Kossuth Lajos u. 14. sz.) emléktábla hirdeti: Itt szállt meg M. Eminescu (1866). Újabb források szerint tudható, hogy
EMMRICH Martin, Emrich Márton
Beszterce, 1812. ápr. 12., † Szászrégen, 1892. jún. 2.: gyógyszerész, vállalkozó, emlékíró. – Tanulmányai végeztével Szászrégeneben a Czoppelt patikájában alkalmazták gyógyszerészként. A régeni forradalmi események és harcok résztvevője, szemtanúja és megörökítője (1848–49). Jelentős szerepe volt Régen pusztítás (1848. nov. 2.) utáni gazdasági helyreállításában.Tagja volt a város vezetésének. Támogatta a helyi
EMRICH Mihály
Alsóidecs, 1914. szept. 10., † Bp., 1944. okt.4.: honvéd. – Anyja Kacsó Lidia. – Honvéd a 27/II.zászlóaljban. Bp.-en a Szent István kórházban lábamputáció után halt meg. Rákoskeresztúron temették el. Irod.: Berekméri 2015
ENACHE Ioan
1925., ? † Mv., 1992. jan. 11.: orvos. – Leánya: Smaranda. – A MOGYI-n végzett (1953). Fogász főorvos a mv.-i 1.sz. Fogászati Poliklinikán. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1992. jan. 14.)
ENĂCHESCU Iulia, Iliescu Iulia
Săcăenşeşti, 1927. jún. 24., † 1994., ??: tanár. – Férje: Timotei A. Enăchescu, tanár. – A Piatra Neamţ-i leány líc.-ban tanult (1938–46). Kv-on az egyetemen kémiát tanult egy évig, majd beiratkozott a filológiára és végzett (1951). Mezősámsondon (1951–52), majd Szászrégenben (1952–60) tanított. A román nyelv és irodalom tanára a mv.-i
ENCSEL Mór, §
1898., † 1933.: nagyváradi munkásmozgalmi harcos. – Mv.-en a könnyűipari gépgyártó üzemet nevezték el róla (1952. nov. 28.). Irod.: Fuchs Simon: Hősökre emlékezünk. E. M. (Új Élet, 17. sz., 1968); Ünnepélyes keretek között avatták fel az E. M. üzemet Mv.-en (V. Z. , 1952. dec. 2.).
ENDER Imre
? † ? : kávéháztulajdonos, vállalkozó. – A mv.-i Székely Kioksz elnevezésű vendéglő, étterem vendéglőse (1912 k.). Kávéháza volt Mv.-en. A dési hadbíróság elé állították mert nem volt hajlandó a Kormányzó Tanács által megszabott váltóértéken elfogadni a lejt.(1919). Bérelte a Tornakerti éttermet (1920). Irod.: Időtár 3; Szentgyörgyi
ENDES Gábor
1835, † 1893.: jogász. – Kv.-i jogakadémiai tanár, dr., az KMTT tagja (1870). A mv.-i kir. tábla kinevezett ülnöke (1870–). Irod.: A M. K. Természettudományi Társulat tagjainak névjegyzéke (Bp., 1877); Vegyes hírek (Székely Hírlap, 1870. márc. 23.); ÚIL
ENDES István
Csík ?, 1668. ápr. 8., † ? : jezsuita szerzetes, misszionárius, tanár. – A trencsényi jezsuita gimn.-ban volt novícius (1685–6-os tanévtől, 1685. jan. 13.–). Ő az első jezsuita, aki a reformáció után a katolikus hit terjesztésére Mv.-re érkezett, a Kapi Gábor rendfőnök vezetése alatti kv.-i Missio Dacica jezsuita rendház kiküldötteként (1702.
ENDES János
? † ? : jezsuita hitszónok, tanár. – Testvére: István, neki köszönhetik a mv.-i r. k. hitközség fellendülését, ő építtette a mai plébánia templomot. – A mv.-i R. K. Tanoda és Neveldeház igazgatója (1719–35, 1741–43). Irod.: Időtár 1; Krón. Füz. (1940. 4/10); Mv.-i R.K okt.
ENDES József
Csikszentimre, 1908. jún. 20.† 1939. szept. 26.: r. k. pap. – A gimn.-ot Brassóban és Csíksomlyón, teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (1930. júl. 27.). Káplán volt Gelencén, Kézdiszárazpatakon, Mv.-en (1932). Görgényüvegcsűrön plébános (1933–36). Gyergyóhodoson lelkipásztor (1936). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.
ENDES Miklós
? † Mv., 1761: ítélőmester. – A mv.-i Kir.Tábla tagja, ítélőmestere volt (1754–61).A Tábla Mv.-re történt áthelyezését követően a székbírói házban, Marosszék székházában, a Városházán lakott, így a szék állandó gyűléshely nélkül maradt. A város tiltakozása ellenére sem akart onnan kiköltözni, csak akkor amikor a panasz feljutott a királynő elé
ENDRŐDI Mihály
? †? : tanító. – Sárospatak-Gyulafehérváron subscribált (1701). Bonyhában tanított (1703–52). Népszerű, ügybuzgó rektor volt, pedig az iskolaház romlott állapotát a vizitációs jegyzőkönyvek többször is szóvátették. Irod.: Bonyha és egyháza; Küküllői Ref. Egyházm.1
ENESCU, George, §
Liveni-Vîrnav, ma George Enescu, 1881. aug. 19., † Paris, 1955. máj. 5.: zeneszerző, hegedűművész. – A világhírű hegedűművész Mv.-en hét alkalommal vendégszerepelt telt ház előtt, nagy sikerrel, a Kultúrpalota nagytermében (1923. szept. 15; 1927. jan. 6–7; 1929, 1931. dec. 3–4; 1936. nov. 21.; 1937. nov. 17.; 1938.nov. 16.), de még
ENGEL Gábor, § szepeslőcsei
Mv., 1852. aug. 10., † Kv., 1935. júl. 10. a Házsongárdi Lutheránus temetőben nyugszik: orvos, szülész-nőgyógyász, sebész. – Testvére: E. Imre, megyei főorvos. E. József orvosdoktor, sebész fia. Felesége Haller Rezső leánya. Fiaik orvosok lettek. Rudolf (1894–1945) Szegeden volt magántanár, Kassán főorvos, orosz fogságban halt meg.kisebbik leánya, Korbélia a Gyergyay Ferenc
ENGEL Gizella, Giza, Hááder Sándorné
Mv., 1843 és 1850.k.? † ? : énekesnő – E. József sebészorvos (1807–1870) és sárosi Nagy Zsuzsanna (1813.?-Mv., 1875) leánya. – Tanult a Bécsi Zeneműv. Akad.-án (1866–) és Münchenben több éven keresztül. Fellépett Kv.-on (1870), Mv.-en (1878). Irod.: Szabó–Simon–Szögi.
ENGEL Imre, dr. szepeslőcsei
Mv., 1842. okt. 22., † Mv., 1907. nov. 23.: orvos. – Engel József orvos és sárosberkeszi Nagy Zsuzsnna fia, Gábor testvére. Felesége: kissolymosi Kozma Anna, fiaik: Sándor/Alexander (Mv., 1881. jan. 13., –), József /Joseph Alexander (1885. okt.6.- Bp., 1930. máj. 26.); Johan Gejza (Mv., 1887. dec.31.-Mv., 1902. szept. 1.); András/Andreas,
ENGEL Johann Christian, szepeslőcsei, von, Engel János-Keresztély, Engel Krisztián János
Lőcse, 1770. okt. 17. † Bécs, 1814. márc. 20.: történetíró. – E. Jacob (Lőcse, 1717. jún. 30. – Lőcse, 1793. jan. 9.) gyógyszerész és tanácsos Lőcsén és Genersich Anna Susanna fia. Felesége: Mauksch Katalin/ Catharina (Kv., 1781. szept. 8., – 1825. okt. 7.) Mauksch Tóbiás kv.-i gyógyszerész és Habermeyer Cathrina
ENGEL József
Sátoraljaújhely, 1815. okt. 26., † Bp., 1901. máj. 28.: szobrász. – Néhány kortárs portrészobra is van pl. Kántorné. Irod.: ÚMÉL