GAZDA Márton
1818. aug. 24., † Sáromberke, 1913. máj. 30.: ref. lelkész. – Felesége: 1. Kiss Anna (1830. ápr. 30. – 1858. jún. 6.), gyermekeik: István, Kálmán, Klára és Anna; 2. Herman Erzsébet (1832. márc. 31. – 1918. jan. 13.). A görgényi egyházmegye közőgyi igazgatója és gyámpénztárosa. Irod.: Nemes Gyula: Szakrális emlékek.
GAZDAG Lajos, Reich Lajos
Mv., 1881. jan. 1., † ? : gimn. tanár. – Tanult Mv.-en a r. k. gimn.-ban, Kv.-on m. -latin szakos tanári diplomát szerzett (1907). Tanított: Máramarosszigeten, Szatmárnémetiben, Bp.-en. Cikkei: a máramarosszigeti Nevelés, a Máramarosszigeti Kegyesr. Főgimn. Értesítője; Katolikus Szemle, szatmári Heti Szemle, Kultúra. Irod.: Gulyás
GE0RGE Teodor
? † ? : gör. kat. pap. – Szentpálon a temetőben álló fatemplomban 198 g. kat. és 8 ort. híve volt (1861). Irod.: Şincan 2006
GECSE Dániel, § szárazajtai, Getse Dániel
Cigányi, 1768. márc. 7., † Mv., 1824. máj. 13. sírja a mv.-i Ref. temetőben: orvos. – Mv.-en tanult a Ref. Koll.-ban (1791). Gróf Teleki József a koronaőr segítségével Pesten orvosi egyetemet végzett (1793–94) és doktori diplomát szerzett (1798), amelyet Bécsben törvényesíttetett. Hazatért rövid ideig gyakorló orvos volt Mv.-en (1799–). Tanulmányútra ment
GECSE Gyula
Kibéd, 1854., † Vámosudvarhely, 1930.: kántortanító. – Árva gyermekként Bonyhán nőtt fel rokonoknál. Tanítói okl. -t Nagyenyeden szerzett (1867). Gogánváralján, Haranglábon, Küsmődön (Hargita), majd Gyulakután lett kántortanító és anyakönyvvezető (1894–99). Egyedül tanított 120 tanköteles gyermeket. Két évig a pap nélküli egyházban a pap teendőit is ő végezte. Gyulakutáról Vámosudvarhelyre helyezték,
GECSE János
Szárazajta, 1787., † Bonyha, 1851. febr. 25.: tanító. – Iskoláit Székelyudvarhelyen a ref. koll.-ban végezte. Szászalmádról hívták meg Bonyhára (1817), ahol 34 éven keresztül tanított haláláig. Anyakönyvet vezetett, a nyári vasárnapi tanítást is ő végezte. Rendszeres iskolalátogatásra szoktatta a bonyhaiakat. A megöregedett mester mellé segédtanítónak alkalmazták fiát, Gecse Áront (1836–47),
GECSER Béla
Mv., 1860. † Bp., 1921. jan. 1.: tanár. – Tanulmányait Székelykeresztúron és Bp.-en végezte. Tanított Nagyszöllősőn (1882.), Pancsován (1884–), Kispesten (1920–). – F. m.: A Dunán le : Zimonytól Turnu-Severinig, és Orsovától Herkulesfürdőig. (1893); Földrajz: Az ugocsamegyei népiskolák számára (Nagyszőllős, 1894); Földrajz: A torontálvármegyei elemi népiskolák 3. és 4. o. számára
GECZŐ András
? † ? : ref. lelkész. – Vilmos András fia. Tanulmányai elvégzése után Buk.-ben szolgált. Mint segédlelkész, majd Márkod-Kendőbe került, ahol meg is nősült. Elvállalta a Csíkfalvi missziós Egyházközség 10 faluját, majd Nyárádszereda-Andrásfalva lelkésze. Irod.: Nyárádmagyarós leánydombjai
GECZŐ János, csíkszeredai, Székelyfi
1829.? † Bp., 1891. márc. 25.: kir. táblai tanácselnök. – Felesége: csitári Germanetz Irma Mária, ő volt az EMKE mv.-i városi női választmányának alapítótagja, alelnöke (1886), († Bp., 1913. febr. 5.). Gyermekeik: Ilona, csiktapolcai Györgypál Domokosné; Aladár, Anna Telegdy Gézáné. – Mv.-en a Kir. Ítélőtábla tanácselnöke, a Korcsolyaegylet elnöke (1880.
GECZŐ Marius R. P., Getző Márk Péter, P.
Csíkszereda, 1719., † Mv., 1775. dec. 4. A mv.-i ferences barátok egykori temploma alatt lévő kriptában nyugszik: ferences szerzetes. – Beöltözött (1738. szept. 17.), felszentelték (1744. febr. 2.). Irod.: György: A ferencrendiek; Pantheon
GECZŐ Márk
? †Mv., 1775 : pater. -Ferencrendi szerzetes. Mv.-en. Irod.: Szász-Barabás-Puskás; Mv.-i örmények
GECZŐ Vilmos András
? † ? , Nyárádszeredában temették el: ref. lelkész. – Felesége: Jolán zongoratanárnő. – Papolcon majd Nyárádmagyaróson szolgált (1964–73). Felesége végezte a kántori szolgálatot. Erdőszentgyörgyre távozott, ahol mint lelkész szolgált és később esperes helyettes, esperes. Felesége halála után Olténiában vállalt szorványlelkészi hivatalt. Irod.: Nyárádmagyarós leánydombjai
GÉCZY Anna
1946., ? † Szászrégen, 1990. júl.?: tanár. – Szászrégen város kultúrmunkása, irodalmi kört, irodalmi esteket, író-olvasó találkozókat, képzőművészeti kiállításokat, színjátszó csoportokat, népszínházat szervezett. Irod.: Hunyadi András: Búcsú G. A. -tól (Nú., 1990. júl. 28.)
GÉCZY Kálmán, garamszegi
? † Bp., 1938. szept. 8.: ezredes. – A cs. és kir. 8. huszár ezredből, mint törzstiszt lépett át a honvédséghez. A mv.-i 9. honvéd huszárezred parancsnoka, tábornokként ment nyugdíjba. Irod.: Koszta
GEDE M. Mihály
Marossárpatak, 1898, † ?: kisbirtokos, őrmester. – Apja részt vett az 1866 évi hadjáratban. – Tényleges katonai szolgálatának eleget téve (1911–13), a vh. kitörésekor ismét bevonult, az orosz frontra vezémnyelték és a Kárpátokban Halics és Zlota-Lipa mentén harcolt. Fogságba esett (1915), hazatért (1920-ban). Kitüntetései: Nagyezüst vitézségi érem, Kisezüst vitézségi érem, Bronz
GEDE Nagy Mihály
Hátszeg, 1891, † ? : kisbirtokos Marossárpatakon, tizedes – A vh. kitörésekor bevonult a 2. k. gy. e. -hez mint szanitéc. (1914–), az orosz fronton teljesített harci szolgálatot az összeomlásig. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Károly Csapatkereszt, Vöröskereszt kitüntetés. Irod.: Berekméri–Gálfi
GEDEON Zoltán
Szentegyházasfalu, 1922., † Mv., 1975. jún. 2.: edző. – A román férfi tornasport egyik képviselője. Mv.-en tagja az Avantul-Simó Géza sportegyesületnek. tornászedző, a városi sportélet egyik meghatározó egyénisége. Irod.: Időtár 4; Oláh; Szabó–Kállai
GEDŐ János, etédi
? † ? : állatorvos. – A Pesti Divatlap, az Életképek közli a székely szokásokról és életről írt cikkeit. Tudományos műveiben a lógyógyászattal és a nemi betegségek gyógyításával foglalkozott. Ismert írása: G. J. mv.-i levele 1848 szeptember. Irod.: Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842–1849 (Bp., 1911); Rugonfalvi Kiss
GÉGÉNYI György
? † ? : görgényi székely alispán. Irod.: Lázár Miklós : Székely ispánok és alispánok a mohácsi vészig (Bp., 1881)
GEGESI György, andrásfalvi
? † ? : pixidárius. – A családból György, Péter, Pál és Máté nyert pixidáriusi levelet Báthory Gábortól (1608. jún. 10.). Irod.: Pálmay
GEGŐ Görgy
Kadicsfalva, 1853. máj. 20. † Görgényüvegcsűr, 1923. jan. 9.: r. k. plébános. – Székelyudvarhelyen, Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1879. júl. 25.). Kézdiszentkereszten kezdte a szolgálatát, káplán Gyergyóalfaluban, Tordán, Székelyudvarhelyen. Plébános Apanagyfaluban, Verestoronyban, Hodoson (1891), Deményházán (1909–1920). Tevékenysége alatt több épület készült el: az iskola kántori lakása (1898–99), új papi lak
GEGŐ Károly, oroszfái
1822.? † Mv., 1884. márc. 19. Kisszentlőrincen temették: ügyvéd. – Testvérei: József; János; Klára Szoboszlai Lajosné; Kornélia Török Sándorné; Kata Bothos Albertné. Felesége: Dobolyi Klára (1828.? – Mv., 1888. ápr. 5.). Gyermekeik: Mari († Mv., 1876. ápr. 19.); Nina (1857-Mv., 1879. dec. 29.); Ilka, Erzsi, Klári (1866 – Mv., 1882. máj.
GEHAN Michael
Segesvár, 1800., † Szászszentlászló (Szeben), 1876. jún. 6.: ref. lelkész. – Tanult Bécsben a prot. teológián (1921–22); tanított Segesváron; lelkipásztor Szászszentlászlón (1844–76). Irod.: Szabó–Szögi
GEIBINGER János
? † ? : szobrász. – Még szobrásznövendékként nyitott műtermet Mv.-en. Elkészítette családi megrendelésre dr. Antal László volt városi főorvos és dr. Knöpfler Vilmos szobrát (1885. aug.). A Székelyudvarhelyi Fa – és Fémipari Szakiskola tanáraként készítette el Baross Gábor mellszobrát, ami a Székelyföldi Iparmúzeum birtokába került (1893. júl.). Kossuth Lajos mellszobrát
GEICĂ Fana
? † ? : színésznő. – A Mv.-i Állami Színház román tagozatán játszott (1966–1976) nyugdíjazásáig. – F. sz.: Ana (Camil Petrescu: Mitică Popescu); Doamna Marcopol (Petre Luscalov-Jagua Păteanu: Accidentul ); Lidia Etrusova (Pavel Kohout: O asemenea dragoste); Hera (Radu Stanca: Critis sau Gâlceava zeilor); Doamna Hitchcok (John Arden: Dansul sergentului Musgrave);
GEIGE Johann
? † ? : földbirtokos. – Kund faluban valamivel több mint 92 hold földet birtokolt, de a földosztáskor csak a Luth. Ev. Egyház erdejéből sajátítottak ki 17 holdat, amelyből közbirtokossági erdőt hoztak létre (1923. dec. 28.). Az egyház fellebbezését visszautasították (1924. jan). Irod.: Prozan
GEIGER Albert
? † ? : zeneszerző, zongorista, hegedűművész, karmester. – A Mv.-i Dalkör vezetését vette át rövid ideig Nemes Józseftől. A plébániatemplomban húsvéti hangversenyt vezényelt: Mozart C-dúr miséjét (1882. ápr. 9.). Zongorán kisérte Blaha Lujza fellépését, aki két dalt énekelt a Dalkör felkérésére (1882. júl. 14). A Dalkör-Egylet és a Zenekedvelők Egyletének
GEJZA János
? † ? : unit. lelkész. – Tanító Szentgericén (1776–81). Ravában lelkész (1793–1801), majd Alsó-Siménfalvára rendelték. Irod.: Rava; Szentgerice
GELENCZEI Emil, Chevassus Emil (1938-ig)
Mv., 1895. ápr. 17., † Bp., 1980. dec. 22.: sakkozó, jogász. – A kv.-i Ferenc József TE tanult, Bp.-en a Pázmány Péter TE-en szerzett jogtud. oklevelet és doktorátust (1920-as évek eleje). A bp.-i Hajózási Rt. (1920–40-es évek eleje), a Közellátási Hivatal (1940–44), a Közellátási Minisztérium tisztviselője (1945–195 ? ). A
GELLÉRD Miklós, medgyesfalvi
? † ? : lófő. – Primipiláris levelet kapott (lófőség) (1655. jún. 28.). Irod.: Kempelen; Pálmay
GELLÉRT Albert
1854. † 1920.: földbirtokos. – A pókai új ref. templom építésének egyik kezdeményzője volt. Irod.: Póka
GELLÉRT Albert
Póka, 1894. febr. 5., † Szeged, 1967. okt. 6.: orvos, egyetemi tanár. – A kv.-i, majd a szegedi egy.-en tanult, oklevelét Szegeden kapta (1921). Szegeden dolgozott (1921–67) mint tanársegéd, adjunktus, a tájbonctan tanára, prof., az orvosi kar dékánja; doktorált (1952). A bonctani, szövet – és fejlődéstani int. igazgatója (1936–5l); az
GELLÉRT Ferenc
Csekelaka, ? † 1935.: tanító. – Tanulmányait Nagyenyeden végezte. Mint tanító Mezőbándon működött, 35 évi szolgálat után nyugalomba vonult (1934). Kiváló pedagógus volt, sokat tett a népnevelés és népművelés terén, fölöttesei többször kitüntették. Irod.: Székelyföld í. k.
GELLÉRT Pál
1828., † 1891: földbirtokos. – Körjegyző volt. Részt vett az 1848–49-es szabadságharcban. Síremléke a pókai temetőben találhatö. Irod.: Póka
GELLÉRT, Gerardus
? † ? : r. k. pap. – Küküllői főesperes (1308). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
GELLNER Frigyes
Beszterce, 1852. okt. 22., † Görgényszentimre, 1930. nov. 30.: gyógyszerész. – Apja szűcsmester. – Szülővárosában végzett öt gimn.-i oszt. -t, Erzsébetvárosban gyógyszerész gyakornok (1867. júl. –), segéd Medgyesen, Szebenben. Gyógyszerészmesteri oklevelet nyert a bécsi egyetemen Bölcs. Karán (1875–77). Visszatérte után Besztercén és Nagyszebenben dolgozott. Görgényben nyitotta meg saját Korona gyógyszertárát (1885–1930).
GELLNER Sámuel
? † ? : ref. lelkész. – Magyarón szolgált (1807–13). – Irod: Böjthe Andor; Kim
GÉMES István
? † Sáromberke., 1990. márc. 20.: áldozat, márt. – Az 1990-es márc.-i mv.-i események sáromberki áldozata. A Sáromberki r. k. templom előtt gázolta halálra a román tüntetőket szállító teherautó. Aki elgázolta, otthagyta az autóját és elmenekült, Butilca Dumitru marosszentkirályi sofőr. A tettest nem helyezték vád alá. Irod.: Kincses; Nú (2000. márc.
GENOI Ioan
Brăhăseşti, 1912 júl. 24., † Szászrégen, 1983. márc. 23.: ügyvéd, jogtanácsos. – Felesége: Puskás Margit. Elítélték egy képviselő megsértése miatt (1948), majd öt hónapot kapott illetéktelen javak felvételéért (1958). Letartóztatásakor (1959. okt. 21.) Szászrégenben könyvelőként dolgozott. A vád szerint 1956-ban a forradalom idején Magyaro.-on tartózkodott, hazatérve magánbeszélgetésekben dicsőitette az »ellenforradalmat«
GENTSI József
1838. júl. 16., † ? : r. k. pap. – Pappá szentelték (1861. okt. 17.). Tanár Mv.-en, koll. – és gimn.-i igazgató. Tekén lelkipásztor (1873–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
GENUAI Ferenc, P.
? † Mikháza, 1659. jan. 11.: ferences szerzetes. – Orvos volt, Lengyelo. -ból származott, a nagyobb lengyel Provinciából. Irod.: György: A ferencrendiek
GEORGE din Mureş
? † ? : pap Mv.-en. Irod.: Dragomir Silviu: Istoria desrobirii religioase a românilor din Ardeal (Sibiu, 1920–1930); Lupaş: Studii, conferinţe şi comunicări istorice (1927–41)
GEORGESCU Constantin Stefan, dr.
1948. dec. 19., † Mv., 2004. dec. 21.: orvos. – A mv.-i kardiológiai klinika vezetője, egyetemi tanár. – F. m.: Curs de medicină internă. Vol. 2.: Bolile cardiovasculare (Tg. M., 1996). Irod.: C. L. (Necrolog. 2004. dec. 23.); Kiss Cs. M 4.; Szöllősi 2009;
GEORGESCU Maria I.
? † Mv., 1971. jan. 3.: tanárnő. – A mv.-i Unirea Líc. igazgatónője volt, az iskolát igyekezett távoltartani a napi politikától. Irod.: Időtár 4; Maria I. Georgescu [Nekrológ] (V. Z., 1971. jan. 5.)
GEORGESCU Marius
Brăila, 1888. † ? : orvos. – Orvosi egyetemet Buk.-ben végzett, uo. lett előadótanár és gyakorlatvezető. Elnöke volt az Orvosi Egyetemisták Egyesületének, alelnöke az egyetemisták Nemzetközi Konferenciájának (1919). Mv. liberális szenátora volt (1933). – F. m.: Omagiu profesorului V. Babeş (Buc., 1915); Meningocel degenerat în sarcom (1919); Practica moşitului (1923); Memoriu
GEORGESCU-CIULEI Gheorghe
Râmnicu Vâlcea, 1921. apr. 12., † Nagyikland, 1944. szept. 5.: örsvezető. – A második vh.-ban esett el Nagyiklandon a fasiszták elleni harcban. Irod.: MMK
GEORGESCUné DAVIDOVICS Lia, dr.
Mv., 1952., † Mv., 2013. orvos. – Szülei a mv.-i zsidó temetőben nyugszanak. – A MOGYI végzettje az orvosi karon (1977). Tanszékvezető egyetemi tanár és a Balneológián működött. Irod.: Kiss Cs. M 4.
GEORGESCU-PION N, Ion Pavel Georgescu
Zănoaga (Dolj megye), 1883. dec. 25., †1956 : tábornok, helyőrségparancsnok. – Mv.-en a helyőrség parancsnoka (1938–39). Irod.: Bernády; Időtár 3
GEORGIUS Literatus
? † ?: iuratus civis. – Mv.-en esküdt polgár, Básta feleskette a király hűségére (1603). Irod.: SzOkl Ús, 4
GEORGIUS Zas de Enyed, Zas de Enyed Georgius
? † ? : r. k. pap. – Bolognában tanult (1439). Szászkézd plébánosa, a plébánia javadalma mellett más javadalmak elnyerését kérte a pápától. Majd Páduában tanult (1448), ekkor már gyulafehérvári kanonok. Irod.: Léstyán – templomok
GERASIM Aurel
Marosdég, 1878. szept. 8., † ? : jogász. – Kv.-on a FJTE jogi karán végzett (1898–1901), jogtudományi doktorátus tett (1905. dec. 9.). Irod.: Sigmirean
GERE Béla, Gere Albert
Csíkszentlélék, 1912. dec. 13., † Marosludas, 1991. máj. 8.: r. k. pap. – Tanulmányait Mv.-en és Székelyudvarhelyen, a hittudományi főiskolát Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (Gyulafehérvár, 1935. szept. 15.). Mint segédlelkész Gelencén (1935–), Csíkszentmiklóson, Gyergyócsomafalván és Székelyudvarhelyen működött (1935–39), majd Székelykál plébánosa lett (1939–43), Hodoson (1943). Deményháza plébánosa (1943–44. szept.), elmenekült az
GERE Mihai, § Gere Mihály
Temesvár, 1919. szept. 2., † Buk., 1997. okt. 7.: kőműves, pártpolitikus. – Tanulmányai: 7 elemi oszt., 3 év szakiskola, a német nyelv ismerete mellett a börtönben franciául is megtanult, líc., pártiskola a SzÚ-ban. – Kőműves inas volt a Temesváron (1935–40); KISZ tag (1940–44). Kőműves volt a temesvári Gallasch Hubert építészeti
GERÉB Béla, árapataki
Ilyefalva, 1850. szept. 14., † ? : jogász, polgármester, ogy.-i képviselő. – Jogi tanulmányait a kv.-i és bp.-i egyetemen végezte; Árapatak, Erősd, Előpatak községi körjegyzője; elvégezte a m. kir. Ludovika Akad. tisztképző tanfolyamát és katonai pályára lépett (1876–1881). Háromszékmegye segédszolgabírója; Mv. város törvényhatóságának tanácsosa (1883. nov. –). Mint mv.-i tanácselnök javasolta
GERÉB Dénes, árapataki
Bözödújfalu, 1902. ápr. 27., † ? : ref. lelkész. – Székely nemesi család leszármazottja, nemességüket Mária Teréziától kapták. Elemi iskolát a szülőfaluban, középiskolát Mv.-en és Székelykeresztúron végezte, ahol érettségizett (1918). Azután a szülői háznál gazdálkodott, katonai szolgálatot teljesített, majd Kobátfalván és Nagysolymosban a körjegyzői irodában dolgozott. Szabó Károly nagysolymosi lelkész hatására
GERÉB Elek
? † ? : Aranka György örököse. – Aranka György hatalmas kézirat – és könyvgyűjteményét örökölte, majd eladta a Magyar Tudós Társaságnak (1856). Irod.: Pál-Antal 2009
GERÉB István
? † ?: földműves, üzemvezető. – A MNSZ tagja. A tancsi Teleki Malom államosításakor kinevezett ügyvezetője (1948. jún. 18.). A malom (alapították 1906) tulajdonosa Teleki Arthur volt, és Teleki Gemma adta át az államosító bizottságnak. Hat alkalmazottal működött. Kapacitása napi egy vagon gabona megőrlése és 500 l olaj kipréselése, A
GERÉB János
? † ? : püspök. – Lőrinc plébános meggyilkolása kapcsán Marton Péter és János kisszőlősi, uralyi, petelei és méhesi birtokrészeit, szentbenedeki, vajai lófőségeiket és szentmiklósi székely örökségeiket neki ítélték (1484). Irod.: Pál-Antal 2009
GERÉB János
Mv., 1914. nov. 9. † Kuty, 1944. ápr. 28.: honvéd. – Oltyán Mária fia. – Az 57/III. zászlóalj nehézfegyverszázadban honvéd. Holtteste az ellenség kezében maradt. Irod.: Berekméri 2015
GERÉB Lajos, § árapataki és vingárdi
1856. máj. 16., A sírkövön 1855., † Mv., 1911. jún. 12.: tanácsi írnok, rendőrkapitány. – Testvére: G. János. Felesége: Bernády Margit (Bethlen, 1868. dec. 18. – 1903. okt. 1.), esk. 1889. márc. 26. Gyermekeik: árapataki G. László; Márta dr. Telegdy Istvánné; Magdolna színésznő (Mv., 1895–1974), dr. Nagy József alispán felesége;
GERÉB László, Vingrádi Geréb László
1475., † 1501: püspök. – Erdélyi püspök, költő. – Mátyás kir. rokona. Az erdélyi káptalan prépostjának, cantor, custos és főesperes kanonnokjainak, altaristáinak, és káplánjainak szabad végrendelkezési jogot adott (1477. júl. 12.). Az erdélyi káptalan tiltakozott birtokfoglalásai ellen (1486). Tordai Sanathiel kancelláriai jegyzőt kinevezte kanonoknak (1500. jan. 15.), aki a humanista baráti
GERENDY István, Gerendi István
? † ?: földbirtokos. – Felesége: Pereszényi Sophia. – A német tábor hadi biztosa (1551). Sövényfalva birtokosa. Valószínű a felesége tett adományt a sövényfalvi templom javára. Irod.: Léstyán – templomok 2.
GERENDY István, Gerendi István, gerendi, nagylaki
? † ? : földbirtokos. – Felesége: Tolnay Róza. – Balázstelkén, Sövényfalván volt birtoka. Balázstelkén 41 hold szőlőbirtokkal is rendelkezett. Gazdasági tudósító (1881–). Az EMKE alapító és választott választmányi tagja (1885–). Irod.: Csávossy; Gulyás, Sándor
GÉRESI István
? † ? : tanár. – Nagybányai iskolában tanított, ahol megírta és befejezte matematika könyvét, a m. nyelvű Aritmetikáját (1626). A könyv száz év múlva került radnótfáji Csernátoni Ferenc tulajdonába (1726). Valószínű azonos azzal a Csernátoni M. Ferenccel, aki praeceptor mester volt a mv.-i Ref. koll.-ban (1700 után) és a könyv
GERGELY
? † ? : r. k. pap. – Koronka plébániatemplom papja (1332), fizette a pápai tizedet (1332, 1334–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
GERGELY
? † ? : r. k. pap. – Székelyvaja plébániatemplom papja (1332), fizette a pápai tizedet (1332–35). Irod.: Beke 1894; Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
GERGELY
? † ?: r. k. pap. – Udvarfalva plébániatemplom papja (1332), fizette a pápai tizedet (1332) és Miklós pap is (1334). Irod.: Beke 1894; Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
GERGELY
? † ?: r. k. pap. – Uralyi pap, fizette a pápai tizedet (1334–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
GERGELY
? † ?: r. k. pap. – Mezőbánd plébániatemplom papja (1469). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
GERGELY
? † ? : r. k. pap. – Segesd plébániatemplomának plébánosa (1511). Irod.: Léstyán – templomok 2.
GERGELY András
? † ? : tanító. – Backamadarason tanított (1787–1833). Irod.: Backamadaras
GERGELY Dénes
Abásfalva, 1879., † ?: gazdálkodó. – Iskoláit szülőfalujában végezte, majd apja mellett a gazdálkodást tanulta, önálló lett (1904). Részt vett az I. vh.-ban , az orosz harctéren harcolt. A Közbirtokosságnak pénztárosa és hosszú időn át elnöke is volt. A szövetkezet igazgatósági tagja, a megyei mezőgazdasági kamara választmányi tagja, az egyházának 25
GERGELY Endre
? † Mv., 1938.: orvos. – Ismeretterjesztő orvosi cikkei jelentek meg a mv.-i Magyar Népegészségügyi Szemlében c. (1933–), amelynek főmunkatársa volt. Elbeszéléseit közölték napi és hetilapokban (Magyar Nép, Újság stb.). −Irod.: Gaál 2001; Genersich; Poptămaş–Mózes
GERGELY Erika
Mv., 1957. † ?: : festő. –A Képzőművészeti Főiskolán végzett Kv.-on. Erdélyi tárlatokon szerepelt-−Irod.: Szabó–Kállai
GERGELY Géza
Mv., 1899., † ?: elektrotechnikus. – Tanulmányait szülővárosában végezte és a bp.-i Technológián, majd a Ganz gyárban kiváló szaktudásra tett szert. Önálló vállalkozó lett (1933–) Mv.-en. Irod.: Székelyföld í. k
GERGELY Géza
Homoródkeményfalva, 1935. jún. 21. † Mv., 1997. nov. 17.: sportoló, röplabdás, tanár. Apja: Ferenc. – Kv.-on a BBTE diákja. Több iskolában tanított. 7 évig a magyar tanárok módszertani munkáját irányította Gyergyóban és környékén. Kitüntetett tanár. Sportújságíró. A Maros megyei röplabda szakbizottság tagja. Irod.: Kelemen; [Nekrológ] (Nú., 1997. nov. 20.)
GERGELY Géza, §
M−Irod.: v., 1926. júl. 26., † Mv., 1999. febr. 23.: színházi rendező, tanár. – Felesége: Gergely Róza, magyar nyelv és irodalom szakos tanárnő, rokon a Kirsch családdal. – Érettségizett a mv.-i R. K. Gimn.-ban (1948). Kv.-on a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben rendezői diplomát szerzett (1953). Kv.-on kezdte pályáját, ahol tanársegéd
GERGELY István, derzsi
1690 k. †1751 után: lelkész. – Szolgálati helyei: Dicsőszentmárton, Széplak, Szőkefalva, Torda, Mészkő. – F. m.: Magyar Diakritis; Szent ABC; Kronológiai tábla; Próbakő. Irod.: Kelemen
GERGELY János
? † ? : ort. pap. – Szovátán szolgált a Szent Miklósnak ajálott templomban. Abban az időben építették a rom. ort. templomot (1894–96). Mivel nagyon kevés román nemzetiségű híve volt, nem tudtak csak fenyőgerendákból, alap nélküli imaházat emelni, később erősítették meg alappal és renoválták (1954). Irod.: Şincan 2006.
GERGELY János
? † Kissolymos, 1962.: unit. lelkész. – A jobbágyfalvi unitáriusok elszakadtak az anyaegyházuktól, Nyárádszentmártontól (1951). Jobbágyfalvának az első lelkésze volt (1957–58), majd Kissolymosra nevezték ki, négy év után fiatalon elhunyt (1958–62). Irod.: Gligor Róbert László: Az első unit. lelkész volt Jobbágyfalván (Vásárhelyi Hírlap, 2010. szept. 3.)
GERGELY János György
1943, ? † Mv., 2010. júl. 13.? : bútortervező. – A mv.-i Ilefor volt bútortervezője. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2010. júl. 15.)
GERGELY József
?† ? : tanító. – Kölpényben volt tanító (1846–93). Irod.: Mezőkölpény; Nagy Pál: Falu a Korhány alatt (Székelyföld, 5. sz., 2006.)
GERGELY József
Marosnémeti, 1889, † Mv., 1944. máj. 26.: orvos, börgyógyász, bakteriológus. – Bp.-en végezte az orvosi egyetemet (1913). Részt vett az I. vh.-ban (1914. nov. – 1919. márc.) mint tartalékos főorvos, az orosz harctéren tábori bakteorológiai laboratóriumot vezetett mint főorvos. Kitüntetései: Ferenc József-rend lovagkeresztje; Signum Laudis kardokkal, A. é. k. a
GERGELY József
? † ? : sportoló, pénzügyi szakember. – A MNB főellenőre Mv.-en. Mint labdarúgó, teniszező, evezős és síző sportolt éveken keresztül, majd csak evezéssel és sízéssel foglalkozott. Egyik alapítója és elnöke volt a Teniszjátékosok Egyesületének, ügyvezető elnöke a MTK-nak, szakosztályi elnöke a MSE evezős – sí-. és téli szakosztályának (1939); az
GERGELY Júlia
1930. † Mv., 2015.: orvos. – Sírja a mv.-i Ref. temetőben. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy
GERGELY Károly
? † ?: ref. lelkipásztor. – Nagysármásban szolgált (1921–50). Irod.: Sărmaşu 670
GERGELY Katalin, Gergely Gézáné, Hints Katalin
? † ? : tanár. – A Mv.-i M. Kir. Állami Tanítóképző Intézet és Líc.-ban tanított (1943–44). Irod.: Szabó K. Attila
GERGELY Lajos
1808.? † Berekeresztúr, 1887. dec. 9.: lévitatanító, ref. pap. – A mezőkölpényi ref. kántortanító fia. Testvére G. Zsuzsánna Siklódi Istvánné. Felesége: Ferenczi Zsuzsánna. – A mv.-i Ref. Koll.-ban, majd az apja mellett tanult. Mezősámsondon szolgált (1836–41), majd berekeresztúri ref. lelkész Nyárádszentbenedeken volt segédtanító (1870. jan. -nov.). Irod.: Gyászjelentő; Mezősámsond; Nyárádszentbenedek
GERGELY Lajos
Backamadaras, 1834. márc. 30., † Radnótfája, 1918. febr. 13.: tanár, ref. lelkész. ~ Apja: Samu lukafalvi tanító. Sámuel bátyja. – Lukafalván nevelkedett; a mv.-i Ref. Koll.-ban tanult és subscribált (1845–52); tanult és tanított a koll.-ban még három évig (1852–55), tanárai voltak Bolyai Farkas, Bodola Sámuel, Török János. A tekei iskolában
GERGELY Mihály
? † ? : bíró. – Süketfalva falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
GERGELY Mihály
Uzon, 1900., † Mv., 1991. jan. 7.: tanító. – Nagyenyeden szerezte tanítói oklevelét (1918). Uzonban kezdte meg pedagógiai munkásságát, onnan Oltszemre, Mezőzáhra majd Teremiújfaluba (1929–) került. A gazdakör jegyzője, dalárdát alapított. Az első vh.-ban a 24. gy. e-ben az olasz fronton harcolt. A község minden kultúrintézményének munkájában részt vett. Irod.:
GERGELY Mihály, almási
? † ? : unit. lekész. – A szabédi zsinaton (1692. okt. 23.) püspökké választották. – F. m.: De generatione Christi. (Kv., 1702.). Irod.: Kénosi-Uzoni 2.
GERGELY Péter, bándi
?, † ? : marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon.
GERGELY Róza, Lőrincz Róza, Gergely Gézáné
1929.? † Pécs, 2008. febr. 21. a temetés napja: tanárnő. – A marosszentkirályi iskola, a mv.-i Áll. M. Tanítóképző magyartanára. Szakcikkeket közölt a V. Z.-ban. – F. m.: Magyar nyelvtani feladatlapok a VIII. osztály számára (Buk., 1977). Irod.: Derzsi; Kiss Székely Zoltán: Anyja és leánya = Kirsch
GERGELY Samu
? † Lukafalva, 1883: tanító. – Teológiát végzett, nagytudású ember. Tizenegy gyermekéből nyolc ért felnőttkort. Fiai közül: Lajos ref. lelkész, Sámuel egy. tanár. – Élete legnagyobb részét Lukafalván élte le mint tanító (1841–80). Irod.: Kelemen Lajos 2009
GERGELY Sámuel
Lukafalva, 1845. ápr. 2., † Kővárhosszúfalu, 1935. márc. 28.: egyetemi tanár, történész. – Apja: G. Samu tanító. Bátyja: Lajos. – Lukafalván édesapja tanítványa, majd a tanulmányait a mv.-i ref. koll.-ban (1855–64), a jogakad. -án folytatta, ahol Dósa Elek tanította (1864–66), teológiát hallgatott Nagyenyeden és papi vizsgát tett (1868). A mv-i ref.
GERGELY Zoltán, § vitéz
Mv., 1892. máj. 29., † Bp., 1964. nov. 23.: vezérőrnagy. – G. Ferenc és Wágner Hermina fia. – Tanulmányait a cs. és kir. katonai alreáliskolában Kőszegen (1902-06), főreáliskolában Morvafehértemplomban (1906-09) és műszaki akad. -n Mödlingben (1909–12) végezte. Hadnagy (1912. aug. 18.), főhadnagy (1915. jan. 1.), százados (1920. szept. 9. –),
GERGELYFFI Özséb Mihály, P.
Csíkszentimre, 1716., † Segesvár, 1763. febr. 28.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1734. júl. 19.), felszentelték (1741. febr. 24.). Irod.: György: A ferencrendiek