Maros megyei életrajzi lexikon

Mv., 1878. szept. 5., † ?: tanítónő. – Kézimunkát tanított. Pályáját a mv.-i ref. nőipariskolánál kezdte (1902), majd szászvárosi, győri, bp.-i iskolákban tanított. Cikkei: a Hunyadmegyei Tanügy, Polgári Isk. Közleményekben. Irod.: Gulyás

? † ? : primipilus. – Mint primipilus lustrált Kibéden (1614). Irod.: Kempelen; Nagy Iván; Pálmay

? † ? : ülnök. – Marosszék ülnöke (1571). Irod.: Kempelen; Nagy Iván; Pálmay

Zalatna, 1901. ápr. 8., † Szamosújvár, 1977. aug. 11.: r. k. pap. – Nagyszebenben, Pécsen és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték Gyulafehérváron (1923. aug. 12.). Káplán Csíkszentgyörgyön (1923), Mv.-en (1924–27) és Gyulafehérváron (1927–29), örmény szerzetes plébános Zalatnán (1929), Hátszegen (1941), Egrestőn (1952–65), Szamosújváron (1965–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.

? † ? : városbíró (villicus). – Az első írott nyom Mv. önkormányzatáról (1323) Nagy (Magnus) Gerlakus Paznan nevű bíróról tesz említést. Sokáig úgy tudta a történelem írás hogy ő volt a város első névszerint is ismert előljárója, aki a fennmaradt oklevélben tanúként szerepel és a Pázmány nemzetséghez tartozozott, az

Karánsebes, 1627., † Fehéregyháza, 1646. jan. 1.: ferences szerzetes újonc. – Román származású. Pestisben halt meg. Irod.: György: A ferencrendiek

? † ? : költő. – A Hitler Jugend tagja Szászrégenben. – F. m.: A Kampf und Arbeit (1941) c. kötetben jelentek meg versei. Irod.: Gulyás

? † Mv., 1495.? : r. k. pap, iskolamester, jegyző. – A mv.-i iskola tanítómestere egy oklevél szerint, amelyet Pál szabómester Lőrinc nevú fia jegyzőként bocsátott ki (1495. szept. 28), valószínű, hogy külföldi egyetemi tanulmányokat végzett, címe: magister scholae de Vasarhely artium liberalium baccalareus – azaz a vásárhelyi iskola tanítómestere

? † ? : színigazgató. – Mv.-en a városi tanács előzetes beleegyezését adta, a társulata működésére (1886. júl. 7.) és a téli évad nyertese lett. Az évadott a Katona József Bánk Bán c. darabjával kezdték. Irod.: Időtár 5 /1.

? † ? : birtokos. – Hunyadi János Magyaro. kormányzója néhai Kisfaludi Gerőfi Lászlónak a Székelyföldön Kisfaludon, Szentivánon, Bergenyén, Szabédon és Ernyén lévő birtokainak felét Somkereki Erdélyi Miklósnak és Istvánnak, másik félét pedig néhai Kisfaludi Gerőfi István leányának Margitnak itéli. Kelt az erdélyi nemesség Szász – sebesi gyülésében, 1451. május 2).

Mv., 1860., † Mv., 1928. febr. 4.: cipész mester. – Saját készítésű cipőraktára volt a Bolyai u.-ban (1912. k.). Cipőkereskedése céget rt. -gá alakította át a Mv.-i Bank és Takarékpénztárral közösen a (1920), a tőke 600 ezer korona. A Cipész Ipartársulat díszelnöke (1926). Termékeivel a párizsi világkiállításon is szerepelt. Irod.:

Mv., 1901. † Mv., 1964.: cipészmester. – Apja is cipészmester volt, töle örökölte a szakma iránti szeretetet és tőle tanulta az ipart. Segédéveit Bp.-en töltötte, ahol kiváló mesterek mellett gyarapította szaktudását, majd átvette apjától az üzletet Mv.-en (1926–), négy alkalmazottat foglalkoztatott, mérték utáni rendelésre és raktárra is dolgozott. A mv.-i

? † ?: ort. pap, ikonfestő, kéziratmásoló. – Lelkész Régen környékén (a 19. sz. közepe k.). Lemásolta Ilie Miniat: Cazanii (Buk., 1742) c. munkáját (1839). Munkái: az alsóköhéri Szt. Miklós fatemplom falait és ajtóit (1846), az alsóoroszi templom belsejét (1848–51); a felsőoroszi Szt. Háromság fatemplom ajtóit (1856), a mezőszentmártoni Szt.

? † ? : városi hivatalnok. – A mv.-i Városháza munkaügyi hivatalának vezetője, a városi tanács tagja (1920–30), a betegsegélyző pénztár igazgatója, kénytelen lemondani (1931), mert sikkasztási botrányba kevetedett, majd a Tábla bűnrészesként félévi fegyház büntetésre ítélte (1933), a pénztár maroshévízi kirendeltségén szintén érintett volt sikkasztási ügyben (1937) polgári perben elmarasztalták

Cintos, 1837., † ? : gör. kat. pap. – Apja diakónus. – Teológiát végzett Balázsfalván (1858–61). Pappá szentelték (1862). Oláhpéterlakára helyezték. Szerpel a Sematizmusban (1846 és 1880). Irod.: Aţintiş

Péterlaka, 1904. okt. 17., † Mv., 1946. máj. 24.: újságíró, költő, műfordító. – Mv.-en a R. K. Gimn.-ban tanult, majd fémipari iskolát végzett. A legkülönbözöbb foglakozásokkal probálkozott: helyi lapok munkatársa, szerk. -ségi ügynök, színész, színházi szervező, kistisztviselő. A II. vh.-ban munkaszolgálatos, a háború végén került haza Mv. -re, megromlott egészségi

Marosbogát, 1921. júl. 30., † ? : politikai elítélt. – 15 éves korában tartoztatták le, Periprava-n ült (1964. máj. 5.-ig). Irod.: Ioniţoiu

Hadrév, 1920. márc. 28., † Faragó, 1945. jan. 6.: a faragói pap fia. – Felsőfokú tanulmányai voltak. Az ún. mv.-i Rongyos Gárda tagjai lőtték le a szülőházában, azért, mert román nemzetiségű volt. Irod.: Fărăgău

Bruj, 1893., † ? : jegyző. – Érettségizett Brassóban (1910), majd Fogarason jegyzői tanfolyamot végzett (1922). Csíkszeredán telekkönyvvezető, jegyző (1922–). Mezőbándon főjegyző (1925–), a jegyzői egyesület pénztárosa, a helyi kaszinó titkára, a Banca Câmpia cenzora, a gör. keleti egyház presbitere, a Román Koronarend lovagi keresztjének kitűntetettje. Irod.: Ki kicsoda ?

Circeni, 1900. nov. 12., † Brassó, 1971. okt. 5. : bíró, újságíró, író, költő. – Jogot végzett. Ügyvéd volt Turnu Severinben, Segesváron, majd Mv.-en lett törvényszéki bíró (1930 k. években). A mv.-i Progres şi cultură munkatársa, valamint a Datina, Bilete de papagal, Universul Literal, Gândirea, Braşovul literal, Clopotul, Calendarul c.

? † ? : ort. lelkész. – Szászdályában volt lelkész (1781. nov. 1. – 1833). Szászdályában ekkor épült fel egy ort. kőtemplom, az előző fatemplom helyén (1832–33). Ez a templom összeomlott a földrengéskor (1916), ezért lebontották (1928). Ettől kezdve az istentiszteleteket az iskolában tartották (1928–42). Irod.: Apold

? † ? : alelnök. – A Mv.-i Kereskedelmi és Ipar Kamara alelnöke (1947). Irod.: Nan: Camera de comerţ

? † ? : ügyvéd, polgármester. – Ügyvéd dr. a mv.-i Román Nemzeti Tanács tagja (1918). Mv. polgármestere (1919. jan. 29. – 1920. febr. 7.), majd prefektusa, a megyei közigazgatási bizottság kinevezett tagja (1919–20). Városi főügyész (1920). A városi tanács megfestette arcképét (1926). A Nemzeti Parasztpárt képviselőjelöltje (1930); a megyei

Mezőszabad, ?, † Majszín, 1944. okt. 14.: Mv. Polgármesteri Hivatalának alkalmazottja, majd nyugdíjasa. Majszínban lőtték agyon a hothysták Irod.: Fărăgău

Deda, 1849. jan. 15., † Karánsebes, 1937. nov. 3.: gör. kat. esperes, tanár, történész. – Apja földműves. Tanult Dédán, Szászrégenben, Balázsfalván, majd Szebenben az Andreian teológiai intézetben (1873). Állami ösztöndíjjal a Bécsi egyetem filológia karán (1874–), Lipcsében a teológia karon (1874–78). Megbetegedet és hazatért Dédára (1880), majd Karánsebesen teológia tanár

Déda, ? † ? : katona. – Az osztr. – m. hadseregben szolgált, onnan megszökött és önkéntesként beállt a román hadseregbe, amelynek kötelékében az I. vh.-ban részt vett a Mărăşeşti súlyos harcokban, amelyekkel a román csapatok megállították a németek offenzíváját (1917. aug. 6–19). Moldovában megismerte Onisifor Ghibu kv.-i egyetemi tanárt,

Mezőszabad, 1919. máj. 19., † ? : biológiai dr., állatélettan kutató. – Előadőtanár a kv.-i egyetem Biológiai Karán (1956–79); a biológiai tudományok doktora (1957). Tudományos dolgozatai hazai szakfolyóiratokban jelentek meg. – F. m.: Anatomia şi fiziologia omului cu elemente de igiena şcolară (Cluj, 1973); Curs de fiziologie şi biochimie cu

? † ? : orvos. – Uzdiszentpéter körzet orvosa. A Tordára és Sármásra kényszerlakhelyre hurcolt zsidó családokat, 126 zsidó embert, kivégezték Kissármás mellett, a Kv. -Mv. út (53–54 km.) közelében, a saját maguk ásta sírba dobták tetemeiket (1944. szept. 5.). A tömegsírt feltáró bizottság tagja, jelenlétében és dr. Emil Mora sármási

Maroshévíz, 1892. febr. 18., † ?: földbirtokos, mérnök. – Tanult a Mittweidai Tech. Elektro – és Gépmérnöki Karon (1914–16). Földbirtokos Mv.-en. Részt vett az első vh.-ban (1916–). A tiszti iskolát Nagyszebenben végezte, majd az olasz fronton harcolt, súlyos maláriát kapott és légnyomást szenvedett. Zászlósként szerelt le kitüntetésekkel. Irod.: Erdélyi ezredek, Szabó–Simon–Szögi

Bolzano, 1841., † Maroshévíz, 1909.: építészmérnök. – Három bátyjával, feleségével, két gyermekével feleségével, két gyermekével és Maroshévízen telepedett le. 2. felesége Walter Mária, még öt gyermekük született. – Az építészmérnöki szak elvégzése után az osztrák-m. vasúti építkezések (1865) alkalmával érkezett Erdélybe. A Déda-Gyergyószentmiklós vasúti építkezés főmérnöke volt (1900–1908), az itteni alagutak,

? † ? : pálinkafőző. – Kilenctagú zsidó család feje. Marosszentkirályról költözött Mv. -re (1824), polgárjoggal rendelkező adófizető volt (1838). Irod.: Időtár 5 /1.

Tövis, 1898., † Mv., 1982. dec. 2.: orvos. – Felesége: Heller Gizella, volt egy kisfiúk, mindkettőjüket megölték Auschwitzban (1944). – Elemi osztályokat Tövisen, középiskolát Nagyenyeden végezte (1916). Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben harcolt. Az orvosi egyetem első két évét Bp.-en a TE orvosi fakultásán (1916–18) végezte, a harmad évtől

? † ?: tisztviselő. – Testvére: G. Manó († 1915), 82. gy. e.-ben gyalogos, orosz hadifogságban hősi halált halt. – Mv.-en volt magántisztviselő. Bevonult a 23. zászlóaljhoz (1916. aug. – 18. aug.), az olasz harctéren szakaszparancsnok hadnagy. Megsebesült, az egyik lábát amputálták. Kitüntetése: O1. Irod.: M. hadviselt zsidók

Marosludas, 1882. aug. 2., † ? : színésznő. – A Vígszínház színésziskoláját végezte, színpadra lépett (1902. ápr.), azonban már három év után visszavonult. Irod.: Schöpflin

Széplak, 1695., † Segesvár, 1760. júl. 26.: ferences szerzetes laikus. – Kálvinista volt. Beöltözött (1715.). Irod.: György: A ferencrendiek

? † ? : falusbíró. – Valószínű Mv.-en a Ref. Koll.-ban tanult (1841-ben, 17 évesen). Székelykakasd falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014; Székelykakasd

Sepsiszentgyörgy, 1928. máj. 3., † Mv., : tanár, felügyelő, szerk. – Felesége G. Ildikó. Szülővárosában az első három osztályt magyarul végezte, a rendszerváltás miatt a 4. oszt. románul (1938–), a II. gimnáziumi oszt. – tól ismét magyarul tanult, Kézdivásárhelyre költözött a család és ott érettségizett (1947); a kv.-i BTE román

1874 † ?: falusbíró, gazdálkodó. – Háromszékmegyei nemesi családból származott. -Tanulmányait szülőhelyén és Algyógyon végezte. Mint uradalmi intéző 22 évig állami szolgálatban volt. 5 évet töltött Fogaras megyében, majd ismét 5 évet a Bissingen birtokon. Önálló gazdálkodást folytatott Székelykakasdon, a gazdakör elnöke, 10 éven keresztül községi bíró (1937). Az első vh.-ban

? † ? : ref. pap. – Lőrincfalván volt pap. Ebben az időben nagy károkat szenvedett a ref. egyház a török portyázás miatt. A templom két harangja közül egyiket a törökök elvittek. (kb. 1658 v. 1661–62 k., amikor Ali basa járt ott), az egyház négy telkéből és házából hármat eladtak. Előtte

Keménynagyszőlős, 1788. szept. 2., † 1850.: lelkipásztor, tanár. – Tübingenben tanár (1813). Tanár, prédikátor Segesváron, lelkipásztor Dánoson. Irod.: Szabó–Szögi

? † ? : nemes. – Vajdaszentiványi nemes. Apafi Mihály fejedelem Anna növérének a férje, vagyonát öccsének, Jakabnak hagyta, azzal a feltétellel, hogy ha örökös nélkül halna el, az egyházra maradjon a vagyona. A nőtlen örökös meghalt, a vagyont G. G. -né örökölte, de a vagyonának csak a töredékét volt hajlandó

? † ? : honvédszázados, címzetes őrnagy, cs. és kir. kamarás. – Védnöksége alatt Mv.-en megalakult a kiszolgált katonák érdekvédelmi egyesülete, az Első Erdélyrészi Katonai Hadastyán Mv.-i Egylet, elnöke Nagy Sándor gyógyszerész (1896. dec. 31.). Irod.: Időtár 5 /1.

Segesvár, ? † Miklóstelke, 1893.: tanár, lelkész. – A teológiát Halleban (1842), Berlinben (1844) hallgatta. Tanár Segesváron, lelkész Hégenben, majd Miklóstelkén (1890–93). Irod.: Szabó–Szögi

? † ? : hegedűs, karmester. – A Mv.-i Állami Filharmónia alapító tagjai között szerepelt mint hegedűs (1950). Vezényelte a mv.-i Székely Színházban Huszka Jenő: Gül baba c. operettjét (1954). Irod.: Filarmonica 50; Horváth Bea

Kozmatelke, 1937. febr. 22., † Mv., 2003. máj. 8.: újságíró. – Középiskolai tanulmányait Szászrégenben kezdte és a mv.-i Al. Papiu Ilarian Lic.-ban végezte; szociológia szakot végezett az egyetemen. A Steaua Roşie illetve a Cuvântul liber szerk.-je majd szerkesztőségi titkár haláláig (1961–2003). Irod.: [Nekrológ] (C. l., 2003. máj. 9.); Pers. mureşene

Nagydevecser, 1906. márc. 3., † Buc., 1992 : költő, újságíró. – Segesváron élt (1936); Fordított a m. irodalomból. – F. m.: Poemele verii (Buc., 1964); Cîntece de ţară (Buc., 1967); Poezii (Buc., 1968); Semne pe scurt (Buc., 1972); Távozások. Válogatott versek (Buk., 1972); Poeme (Buc., 1989); antológ.: Ardealul cântat de poeţi

Segesvár, 1844, ápr. 25., † Segesvár, 1918 okt. 3. : ev. pap, tanár. – Érettségizett Segesváron. Egyetemi tanulmányait a Bécsi Egy. Hittud és Bölcs karán, a Bécsi Prot. Egy Hittud. Karán (1863–65) folytatta. Hazatérve tanár Segesváron az ev. gimn.-ban (1866–76), ezután a leányisk. ig. és lelkész. Holdvilágon lelkész (1876). Szászdályán

? † ?: szerelő. – Mv.-en műszaki irodája és vállalata volt a Korzó közben (1912. k.). hirdetése szerint a vízvezető, csatornázó berendezések, szivattyú telepek, magánfürdők minden e szakmába vágó munkák trevezését és végzését elvállalta (1912 k.). Irod.: Szentgyörgyi

Libánfalva, 1898. aug. 3. † Libánfalva, ?: földbirtokos. – Tagja volt a Román Nemzeti Liberális Pártnak (1933–). Kuláklistán volt, úgy akadályozta meg birtokainak államosítását, hogy földjeinek egy részét a libánfalvi lakosoknak osztotta, kikötése volt, hogy rendszerváltozás után visszakapja azokat. Hevesen ellenállt a kollektívizálásnak. Letartóztatták és törvény elé állították (1959. okt.

? † ? : gör. kat. pap. – Ratosnyán szolgálata idejében épült a régi fatemplom (1812). A bizánci stílusú freskóit, amelyek mára megkoptak, a radnótfái Pavel Zugravul festette. Irod.: Reghin, Protopopiat