Maros megyei életrajzi lexikon

? † ? : esküdt polgár, kollektor, utcakapitány. – A Mv.-i esküdt közönség tagja utcakapitány (1759). Irod.: Pál-Antal 2006

Mv., ? † Mv., 1817. ápr. 30.: orvos doktor. – A bp.-i egyetemen végzett (1787–88). Mv.-en az Országos Polgári Gyógyintézet első orvosa volt (1812–17), a város első tisztiorvosa (1808–17). Maros szék adsessora. – F. m.: társsz.: Szomorú gondolatok felejthetetlen barátunk Houchard Sámuel halálára 1838. ik év jan. 2., (Mv., 1838);

? † ? : nótárius. – Küküllő megyei nótárius, a reformátusoktól vissza foglalta a búzásbesenyői volt kat. templomot (1724), de a ref. -ok visszavették azt. Irod.: Külföldön bújdosó erdélyi diákok levelezése (Kv., 1933); Léstyán – templomok 2

? † ? : ref. lelkész. – Székelycsókában szolgált (1810–42). Tevékenysége idején kezdődött a falu felvirágzása, elindult az építkezések egész sora, amelyeket mindig a papok és a gondnokok irányítottak. Iskola épült (1833). Ekkor szakadt el az egyházközség a somosdi anyaszentegyháztól (1810–) és 168 éven keresztül meg is őrízte önállóságát, amig a

Dálnok, 1906. máj. 6., † Mv., 1982. jan. 10.: orvos, közegészégtan egyetemi tanár. – A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Koll.-ban érettségizett (1924); orvosi oklevelét Bp.-en szerezte (1931), amelyet Iaşiban nosztrifikálták (1932). Sepsiszentgyörgyön iskola- üzemi- vasúti és betegsegélyző orvos; az anya- és csecsemővédelem zöldkeresztes szolgálatának vezetője (1940–), Háromszék megye tiszti főorvosa (1946–48).

1852.? † Mv., 1923. okt. 6.: főszámvevő,. – Felesége: zágoni Bodolla Katinka (1857.? – Mv., 1928. febr. 9.). Gyermekeik: H. Lili; Trézsi kelemenfalvi Ternovszky Ferencné; H. János, felesége Bucher Jolán; dr. H. Miklós, felesége Illyés Piroska; H. Samu. – Mv. sz. kir. város főszámvevője. A Mv.-i Kaszinó titkára (1885). Irod.: Biás

Tekerőpatak, ?, † 1794. máj. 15.: r. k. pap. – Kv.-on (1757–63) tanult. – Plébános volt Bálványosváralján (1773), alesperes (1788). Szőkefalván működött, mint plébános, esperes, tb. kanonok (1789–94). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Gyászjelentő; Nagy László

Nagyvárad, 1922. jún. 23., † Mv., 2009.: orvos, munkaegészségtan / munkaorvostan főorvos. – Szülővárosában a zsidó líceumban érettségizett (1941), majd a kv.-i Ferenc József TE és mv.-i OGYI-n szerzett orvosi diplomát (1950). Mv.-en gyakornok, tanársegéd a munkaegészség karon (1949–52); főorvosa (1950–60), majd vezetője a Közegészségügyi és Járványellenes Központ Munkaegészségtani laboratoriumának (1960–91).

1824.? † Tusnád, 1884. júl. 31. Gerenden temették: építész. – Felesége: Szász Júlia. Gyermekeik: H. Miklós, felesége Bodola Katinka; H. Fáni Brenner Jároszlávné; H. Jozefin Hegedűs Lajosné. – M. kir. Középítészeti felügyelő volt. Irod.: Gyászjelentő

? † Csejd, 1854.: ref. lelkész. – Csejden szolgált haláláig (1839–54–). Irod.: Csejd –Tófalva

? † ? : ügyvéd. – Középiskoláit Mv.-en, az

? † ? : kötete Mv. utcaneveiről. – F. m.: Marosvásérhely utcanevei tegnap és ma. A kötetet Csepreghy András századeleji képeslapgyűjteménye, valamint Jakab Tibor fotói illusztrálták. A borítólap tervét Szucher Ervin készítette. A tartalomból: Tonk Sándor: Mv. története az utcanevek tükrében. – Mv. határa 1872. Telekkönyvi felvétel alapján. Dűlőnevek. -.Irod.: Mv.

Mv., 1944. ápr. 21., † Mv., 2022. jan. 27. zenetanár, karnagy – H. Ágoston, tanár, író és Kontz Eszter, zenetanár lánya. Elvált. Lányai: Auguszta Tünde (1965–) közgazdász; Mónika (1972), műépítész. – Temesvári Zenepedagógiai Intézetben végzett (1965). Aradon zenetanár (1965–2001), a Csiky Gergely Iskolacsoportban (2001–2003). Zenekritikákat, cikkeket közölt a helyi újságban. A

Buk., 1881. aug. 25., † Mv., 1936. febr. 3. : fényképész. – Testvére: H. Géza. Gyermekei: H. Viktor, Gizella, Lili és Ernő. – Középiskola után Bp.-en iparművészeti iskolát végzett. Békéscsabán, Nagyváradon és Mv.-en dolgozott, majd királyi udvari fényképész lett (1927). Mv.-en Petróczy Gézával volt műhelye az Arany János utcában. Tagja volt

Nagyvárad, 1923–24 ? † Mv., 1998. nov. 15.: gyermekorvos. – Horvát Pál felesége. – Auschwitzba hurcolták húsz évesen. Mv.-en orvos, elsőként hajtott végre Romániában teljes vércserét a sárgasággal született kisdedeken. A mv.-i Gyermek Otthon / Gyermekek Háza egyik orvosa. Irod.: Kiss Cs. M. 3.; Mv.-i zsidó temető dok.; Sebestyén Mihály;

1800, †1870.: császári és királyi kamarás és kiskeresztes vitéz. Udvarháza később Sándor László alispán tulajdona, amit a község megvásárolt (1925). és a Polgármesteri Hivatal székhelye lett. Mellette van a Jézus szent szíve kápolna. Irod.: Gligor

1789. szept. 20., † 1854. okt. 12.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1807. ápr. 2.). Káplán Mv.-en, plébános Szentháromságon (1813–54). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

1783., † Szentháromság, 1854: r. k. pap. – Plébános a szentháromsági plébánián haláláig (1813–1854). Irod.: Maros megyei m. tört. 5

Mv., 1866. febr. 11., † Bp., 1916. jan. 13. eltemették Szamosújváron: gör. kat. püspök. – Középiskoláit a szászrégeni Ev. Gimn.-ban és a mv.-i Ref. Koll.-ban végezete (1882). A római gör. Szent Atanáz Intézetbe került és elvégezte a Propaganda Fide filozófiai és hittudományi tanfolyamait és filozófiai- (1884) és teológiai doktorátus szerzett

? † ?: g. kat esperes, virilista. – Iosif Nyilasi fia. – Mv. gör. kat. esperese a kőtemplomban (1866–99). Virilista (1887). A vármegyei választások nyomán tagja volt a Maros–Torda vm. tanácsának (1890–). Szálteleken is szolgált (1896). Irod.: Chiorean 2008; Időtár 2; Şincan 2006

? † ? : tanító. – Mv.-en subscribált (1693). Tanított Csáváson (1698), Sövényfalván (1699), Magyarkirályfalván (1702–1705). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 3., 4.

Marosszentanna, Bárdos, ?, † Majszín, 1944. okt. 14.: áldozat. – Egyike a horthysták által Felsővisóra kényszermunkára hurcolt (1944. máj.), majd Majszínban 35 társával együtt agyonlőtt marosszentannaiaknak. Irod.: Fărăgău

Názna, 1920. okt. 9., † Marosszentgyörgy, 1991. ápr. 1.: ort. pap. – Elemi iskolát a szülőfalujában, tanítóképzőt Mv.-en és Szebenben végzett, ahol tanítói okl. -t szerzett. Kv.-on Teológiai Akad. -t végzett (1947). Gödemesterházán szolgált (1947. dec. 27. –57. okt. 1.), Libánfalvára helyezték (1957–62. jan. 16.), itt a meglevő ort. templomot

Mv., 1822., † ? : gőzhajó-kapitány. – Id. H. József fia. – Tanult Mv.-en a gimn. -ban. Két évig a kincstári tanács mellett az erdészeti osztályon gyakornokoskodott. A selmecbányai akad. -án erdészetet és bányászatot, mérnöki tudományokat tanult. Megismerkedett gr. Széchenyi Istvánnal, aki a hajózási pályára buzdította. Triesztben a kereskedelmi és hajózási

Mv., ? † Bp., 1883. dec. 22.: kir. sóbányanagy. – H. József fia. – A Selmecbányai bányászakadémián tanult (1823), azután bányatiszt lett. Az erdélyi ogy. -sen (1842) bemutatta francia nemességét és m. nemességet kapott (1843). Kolozsi sóbányanagy. Az 1848/49-es forradalomban nemzetőrségi őrnagy volt. Parajdon m. kir. sóbányanagy (1854). Cikkeit közölte

Mv., 1774 ? † Mv., 1841. szept. 8. temetés napja. A gyászjelentő szerint 67 éves korában halt meg: erdélyi kincstári írnok, mérnök, városi képviselőtestületi tag. – H. Izsák és Viellsuf Mária Paulina fia. Testvére: Hauchard Petronella. Felesége: Ortner Katalin. A gyászjelentő szerint tíz gyermekéből kettőt „tört le a halál”. Az egyik

Csíkkozmás, 1625., † Mikháza, 1704. nov. 1.: ferences szerzetes. – Kv.-on a Jezsuita Gimn. -ot, Akad. –t Nagyszombaton (1652–54) és teológiát Rómában az Apollináris Coll.-ban végezte (1654–57). Magas hivatalokat töltött be: Kanonok Győrben (1663). Beöltözött a ferences rendbe Mikházán 52. évében (1676. szept. 8.), Kozmáson plébános (1676). Definitornak választották (1678–81,

1808. jún. 15., † 1882. dec. 21. Sírja a gyulafehárvári székesegyház kiptájában: Pappá szentelték (1831. aug. 17.). Káplán volt Kv.-on (1832), tábori káplán (1836). Mv.-en gimn. tanár (1842–48). Orláton lelkipásztor (1848), tábori plébános (1849). Gimn.-i igazgató Nagyszebenben (1851). Gyulafehérváron teológiai tanár, plébános, főesperes (1853), kanonok (1874). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Brassó, 1929. márc. 19., † ?: zeneszerző, karmester. Irod.: EMKK 2000

Körösbánya, 1915. márc. 24., † Gyulafehérvár, 1983. dec. 6.: r. k. pap, hittantanár. – Tanult Székelyudvarhelyen, Rómában, Nagyváradon és Gyulafehérváron. A premontrei rend tagja (1933–38). Pappá szentelték Székelyudvarhelyen (1940. jún. 29.). Káplán és hittantanár Baróton és Besztercén (1940), Kv.-on (1941), itt a Helytartóságon II. jegyző és levéltáros (1742). Székelyudvarhelyen kisegítő

? † ? : tanító. – A szászrégeni R. K. Elemi Népiskola főtanítója (1851–). Irod.: Bíró Donát

Szászrégen, 1873., † ? : kereskedő és malomtulajdonos. – Apja Lipót. – Középiskolát Szászrégenben végzett, majd a kereskedői pályára lépett, ahol nemsokára önállósította magát szülővárosában. A M. Kaszinónak, a r. k. egyháztanácsnak, a M. Polgári Dalkörnek tagja. Az első vh. alatt a 22. gy. e. -ben mint népfölkelő teljesített szolgálatot. Irod.: Székelyföld

Szászrégen, 1881, † ? : százados, malomtulajdonos. – Érettségi után katonai pályára lépett (1902), előbb a 64 gy. e., majd a 34. gy. e. kötelékében teljesített szolgálatot. Részt vett az első vh.-ban (1916–18), az olaszfronton harcolt, századosként szerelt le kitüntetésekkel. Szászrégenben volt malomtulajdonos. A MP, a M. Kaszinó, a r.

1814.?, † Szászrégen, 1886. jún. 17.: malomtulajdonos. – Bátyja: H. József. Felesége Kassai Teréz. Gyermekeik: Anna, Leopold, Henrich, Erneszt, Teréz, Albert, Bertha. – MT megyei bizottmány, szászrégeni virilista. A Szászrégenben vagyis Radnótfáján az Első Henger Műmalom (alapítási év 1869) alapító tulajdonosa együtt H. Béla-, Lajos- és Ferenccel. A malom berendezését

Zsejk, 1925. okt. 1., † Mv., 1998. szept. 3.: színész, rendező, színműíró, műfordító. – Zselyken ált. iskolás (1932–39), középiskolát Besztercén végzett (1945), tanári oklevelet Kv.-on a BTE bölcsészkarán szerzett (1946–50). Művelődési aktivista és a bábszínház munkatársa Kv.-on (1950–53). A Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán és Buk. -ben tanult és rendezői diplomát

Zágor, 1901. jún. 14., † ? : mérnők. – Mérnöki oklevelét Karlsruhéban szerezte (1925). Rövid Németo.-i gyakorlat után Bp. székesfőváros szolgálatába állt (1926–), főmérnök lett (1938) és a csatornázási osztályon működött- az újabb bp.-i csatornahálózat az ő irányítása mellett készült, többször járt tanulmányúton Nemeto.-ban és Svájcban. Cikkei : Mélyépítéstudományi Szemle-ben. – F.

? : ref. lelkész. – Nagyteremiben szolgált (1556–67). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

1407, † Zimony, 1456. aug. 11.: szörényi bán, erdélyi vajda. – Morzsinai Erzsébet, román parasztlány és Zsigmond király fia. – Hadvezér, Magyaro. kormányzója, az országos főkapitány. A török elleni hadjáratokban tűnt ki; nevéhez fűződik a nándorfehérvári diadal II. Mohamed felett (1456). – Ő építtette a nyárádszentannai templomot (1441). Mv. vendége

? † Vízakna, ?: oktató. – Pápai Páriz Ferenc 15 évesen, a dési iskola tanulója volt. Dévai János vásárhelyi lelkész tanácsára átiratkozott a Schola Particulába, ahol H. Pál a tanítója (1664), közel egy esztendeig tanult városunkba költészettant, innen ment a frissen alapított nagyenyedi Koll. -ba. Nagy jellemformáló erővel hatott rá Hunyadi

Zselyk, ? † ? : evang. pap. – Besztercén végezte a gimn. -ot és a tanítóképzőt, így az egyház mindkét nyelvét jól tudta. Tekén tanított, majd Mv.-en lelkésznek, valamint tanítónak választották (1866. febr. 25), az akkor megnyilt ev. iskolába. A tanítást saját lakásán tartotta, ugyanis az egyház nem gondoskodott megfelelő épületről és

? † ? : gör. kat. pap. – Görgényoroszfaluban szolgált (1750 k.). Irod.: Reghin, Protopopiat

? † ?: gör. kat. pap. – Görgényoroszfaluban szolgált (1841–59). Elköltöztette a Răstoacă nevű falurészből a gör. kat. templomot a domb tetejére, amit később lebontottak (1925). Irod.: Dobozi; Reghin, Protopopiat

? † ?: gör. kat. pap. – Görgényoroszfaluban szolgált (1700-as évek végén). Irod.: Reghin, Protopopiat

Szászrégen, 1910. okt. 15. † ? : őrmester. – Mv.-en a 82. gyalogezrednél szolgált. A román hadsereg kötelékében részt vett a II. vh. nyugati hadjáratában (1944. szept. 1. – 45. ápr. 7.). Irod.: Reghin, militari

Mv., 1963. júl. 1., † Mv., 2008. ápr. 29.: történész, archeológus, egyetemi tanár. – A középiskolát Mv.-en a Papiu Ilarian Líc. -ban, az egyetemet Kv.-on a BBTE Tört. – Filozófia szakán évfolyamelsőként végezte (1986). A történelemtudományok doktora (1998). Történelemtanár és igazgató a szatmári Mircea Eliade Iskolában (1986–90). Tagja a Potaissán

Kincsesfő, Görgény, 1934. aug. 5., † Szászrégen, 2000. dec. 27.: tanár, újságíró. – A szászrégeni tanítóképzőben végzett (1953). Katonaság után szülőfalujában a négyosztályos iskolában tanított, Erdőlibánfalván h. tanár (1957–60), közben beiratkozott a kv.-i Victor Babeş Egyetem román ny. és irodalom szakára, tanári oklevelet szerzett a BBTE-en (1968). Monorfalván igazgató (1963–65),

? † ?: ref. pap. – Koródszentmártonban volt ref. lelkész. Az impérium változáskor sok paptársával együtt meghurcolták a román hatóságok. Lecsukták, meggyötörték, puskatussal megverték elűldözték a faluból a zsandárok (1920). Irod.: Katona Szabó 2001

? † ? : pixidárius, primipilus. – Pixidárius (gyalogosságot) (1608. jún. 10.), primipilusi levelet nyert (lófőséget) (1652. marc. 13.) II. Rákóczi Györgytől. Irod.: Kempelen; Pálmay

Makfalva, 1930. jan. 20. † Székelyudvarhely, 2008. jún. 7.: orvos. – Felesége: Józsa Margit, asszisztens. Gyermekeik. Árpád (1964–), mérnök; Attila (1970–), tehnikus; Katalin (1974–), orvos. – A makfalvi elemi iskola után, középiskolát a mv.-i Bolyai Líc.-ban és az orvosi egyetemet a MOGYI általános karán végezte (1961). Körorvos a Varságban (1961–1977), majd

1652 előtt, † ? : földbirtokos. – H. Mátyás (1590–1652) és Barcsay Éva leánya. Férje: 1. csicsókeresztúri Torma György, gyermekeik: Borbála (1670–1697), György, Éva, aki örökölte a fiátfalvi kastélyt; 2. hidvégi Nemes János. Gyermekeik: Mátyás, Domokos; Irod.: Árva Bethlen K.; Bíró Donát; Sándor-Zsigmond Ibolya: A fiatfalvi kastély gazdái: Építés- és