HUSZÁR György, nagyajtai
? † ?: unit. tanító, pap. – Szentgericén tanító (1815–19). Pap-tanító Szentháromságon (1819–31). Irod.: Kelemen; Szentgerice; Szentháromság
HUSZÁR Gyula
Bukarest, 1935. aug. 22. † ?: orvos. – Középiskolát a mv.-i 2. sz. magyar líc.-ban és a MOGYE orvoskarán végzett. Munkahelyei: Székelykeresztúr, Székelyudvarhely városi kórház osztályvezető sebész főorvos. Irod.: MOGYE
HUSZÁR Gyula, nagyajtai
1861. márc. 19., † Makfalva, 1925. máj. 8.: gyógyszerész. – Testvére: H. Lujza Nagy Imréné. Felesége: nagyenyedi Jeney Margit (1872. máj. 8. – 1957. ápr. 18.), gyógyszerész. Gyermekeik: H. Ilona (1896. máj. 23. –) Szilágyi Lászlóné; H. Imre (1898. máj. 5. – 1973. máj. 13.), H. Jenő (1901–1930. ápr.), H.
HUSZÁR Ilona, § Kohn Ilona, Lőwi Ilona
Mv., 1906., † Aachen, 1989. dec : tanító, Rádió aligazgató. – Férje: 1. Salamon Ernő, költő, 2. dr. Huszár Imre orvosegyetemi hallgató (1951), majd belgyógyász főorvos a mv.-i 2. sz. Poliklinikán. – A mv.-i zsidó elemi iskola tanítónője (–1944). Mv. -ről deportálták (1944. máj. 29.). A deportálásból Prágában szabadult fel
HUSZÁR Ilona, nagyajtai, Szilágyi Lászlóné
Nyárádszereda, 1896. máj. 23., † 1927.: gyógyszerész. – H. Gyula (1861. márc. 19. – 1925. máj. 8.) és Jeney Margit leánya. Férje: Szilágyi László (1890–1928), dr. főszolgabíró. – Tanulmányait Mv.-en és Kv.-on végezte, gyógyszerész oklevelet a kv.-i I. Ferdinánd Kir. Egyetemen kapott (1922). Gyógyszerész volt Máramarosszigeten, Makfalván a családi gyógyszertárban,
HUSZÁR Imre
?, † ?: orvos. – Apja gyáros. – Felesége: H. Ilona. – A mv.-i OGYI orvosi karán végezte tanulmányait. Belgyógyász főorvos a mv.-i 2. sz. Poliklinikán. Feleségével együtt Németo.-ban telepedett le (1969–).
HUSZÁR Imre
Nagyercs, 1899. szept. 27., † Bp., 1985. ápr. 9.: szobrász. Irod.: MNL, ÚMÉL
HUSZÁR István, brenhidai br.
?, † ? : székkapitány, földbirtokos, politikus. – H. Péter (1546–1603) idősebbik fia. Felesége: losonczi Bánffy Borbála /Borbára. Gyermekeik: Krisztina, Péter († 1657), Mátyás († 1652. jún. 16.). –Bocskai (1605), Rákóczi Zsigmond híve volt, megkata az abafáji uradalmat (1607). Ludvég községet Bethlen Gábor fejedelemtől adományként kapta a feleségével közösen (1610).
HUSZÁR József
?, † ?: unit. lelkész. – Marosszentkirályon működött (1780). Irod.: Mv.-i Unit. Ek.
HUSZÁR József, brenhidai és kövesdi br.
Wiener Neustadt (Bécsújhely), 1913. márc. 9. márc. 4., † Arad, 1958. szept. 1. földbirtokos, huszártiszt, tisztviselő. – Huszár László (1884–1966) és Huszár Mária-Terézia (1889–1968) fia. Testvérei: H. Károly, Erzsébet, Ilona és Monika. Felesége csiksomlyói Csíky Erzsébet (1928. –) elváltak. – Abafáji birtokos. Nagymúltú, gazdag arisztokrata családból származott. A végén az
HUSZÁR József, kövesdi Boér József, br.
Abafája, 1695 , † Abafája, 1763. máj. 15.: ogy.-i követ, főispán. – Apja kövesdi Boér Ferenc, anyja Torma Éva. Mikes Kelemen féltestvére. Felesége: Gr. Haller Borbálát (1718. okt. 5-Mikefalva, 1754. okt. 29). Gyermekeik: Sándor (Abafája, 1740–1797), Zsuzsa, Krisztina, József (1742–1819). Rokonságba lépett az akkori erdélyi vezető kat. családokkal és ezeknek
HUSZÁR József, kövesdi br.
Abafája, 1742., † Náprád, 1819. dec. 2.: földbirtokos. – H. Károly (1859–1912) fia. A család ifjabbik ágának megalapítója. Irod.: Kelemen Lajos 2006
HUSZÁR Károly §, brenhidai és kövesdi br.
Kv., 1859. jún. 16. † Bécs, 1912. ápr. 29., Abafáján nyugszik a családi kriptában: cs. és kir. kamarás, a főrendi ház tagja, Abafája ura. – H. Károly (1829–1895) és Bornemisza Klára Mária Róza (1830–1879) fia. Felesége Hidvégi gr. Nemes Mária (1865. jún. 25. -Abafája, 1921.) esküvő Bécs (1887). Gyermekeik: Mária Terézia
HUSZÁR Károly, Charly, brenhidai br., ifj.
Abafája, 1914. máj. 29., † Németo. 2005.: jogot végzett, hadnagy. – H. László (1884–1966) br. és H. Marie Thérese (1889–1968) br. -nő fia. Testvérei: József, Mária-Terézia, Erzsébet, Mónika, Ilona. Felesége: Menges Lujza (1927. dec. 24), elváltak (Victoria, Kanada, 1959). – Zászlósként a mv.-i 27-es tűzérezrednél szolgált. Az ezredet Sopron mellé,
HUSZÁR Károly, kövesdi és brenhidai br
1795. † Kv, 1869, júl 4 v. 14.: földbirtokos, politikus. – H. Antal és Kornis Anna Katalin (1774–) fia. Felesége hidvégi Nemes Anna (1801- Kv., 1883. aug. 20). Esk. (Bánffyhunyad, 1817. dec. 22.). Fiaik: Károly (1829–1895), Ádám (1834–1897). – A reformkor jelentős erdélyi politikusa volt. A liberális ellenzék képvisekőjeként vett
HUSZÁR Károly, kövesdi és brenhidai br.
Kv., 1829. márc. 15., † Kv., 1895. aug. 30.: honvéd huszárfőhadnagy, cs. és kir. kamarás, ogy.-i képviselő, v. b. t. t. – H. Károly (1795–1869) és Nemes Anna (1801–1883) fia. Felesége br. Bornemissza Klára Mária Róza (Erzsébetváros, 1834. jún. 2. – Báld, 1879. dec. 24). Gyermekei: Margit (1854–1927), Klára, Erzsébet
HUSZÁR Lajos
Nyárádszereda, 1906. jan. 29., † Bp., 1987. dec. 23.: történész, numizmatikus. – A középiskolát a mv.-i Ref. Koll.-ban az egyetemet a bp.-i Pázmány Péter TE történelem-földrajz szakán végezte, ahol doktorált (1929). Ösztöndíjjal Olaszo.-ban az utánveretű m. aranypénzeket tanulmányozta (1931- 32); belföldi kutató ösztöndíjban részesült (1933–34); Hariseion ösztöndíjjal Görögo.-ban volt numizmatikai
HUSZÁR László, § kövesdi és brenhidai br., Huszar Ladislau
Anarcs, 1884. máj. 11., † Buenos Aires, 1966. okt. 27 : katonatiszt, cs. és kir. kamarás. – Brenhidai H. Imre (1846–1891) és boldogfalvi Czobel Emma (1852–1949) fia. Felesége brenhidai Huszár Marie Thérese br. -nő (1889–1968), az ő H. Károly, apjáé volt az abafáji kastély. Gyermekeik: József (1913–1958); Károly (Abafája, 1914–2005);
HUSZÁR Margit, brenhidai kövesdi br., Toldalagi Mihályné, Macskási Boldizsárné
?, † ?: földbirtokos. – H. Mátyás († 1652) és Barcsai Éva leánya. Férje: 1. Toldalaghi Mihály († 1660), 2. Macskási Boldizsár. Gyermekeik: T. János, M. László. – Amikor a török-tatár dúlás után a porta hatalmas hadi sarcot követelt, Huszár Margit minden ezüstjét odaajándékozta, hogy segítsen a sarcot kifizetni. Férjével
HUSZÁR Marie-Therése, kövesdi és brenhidai br., Huszár Lászlóné
Bécs, 1889. febr. 15., † Keszthely, Mv., 1968. márc. 6.: földbirtokos. – H. Károly (1859–1912) és Nemes Mária (1865–1968) leánya, Margit testvére. Férje kövesdi br. Huszár László (1884–1966). Gyermekei: József (1913–1958); Károly (Abafája, 1914–2005); Mária Terézia Czékus Zoltánné (Abafája, 1915-.); Erzsébet (Abafája, 1917–1977) Miskolczy Dezsőné; Monika (Abafája, 1918–); Kolthay Lászlóné;
HUSZÁR Mátyás
Kisherestély (Bors.), 1778 v. 84., † Nagysármás, 1843. márc. 10.: mérnök. – A Duna-Tisza-Maros és a Kőrösök első térképezője. Kamarai mérnöként készítette el a Maros-vidék térképeit. Irod.: MTTT; MUL
HUSZÁR Mátyás, brenhidai br.
1590., † Abafája, 1652. jún. 16.: udvari ember, fejedelmi főlovászmester; székkapitány, főkirálybíró. – A törökverő brenhidai H. Péter unokája, H. István és Bánffy Borbála fia. Felesége: 1. Harinai Farkas Krisztina, 2. Barcsay Éva, tőle született Margit lánya (Tholdalagi Mihályné, majd Macskássy Boldizsárné) és Borbála nevű leánya (Hidvégi Nemes Jánosné, majd
HUSZÁR Mihály, kövesdi br.
1820.? † Nagyernye, 1847. dec. 13. Sáromberkén, a gr. Teleki sírboltba helyezték ideiglenesen: földbirtokos. – H. József és Mikes Mária gr. fia. Testvérei: br. H. Kata, Zsigmond, Lajos, Józéfa, Ilka. Felesége: gr. Bethlen Ágnes. Fiúk: H. Gábor (1845–). Irod.: Gyászjelentő
HUSZÁR Mónika Mária, brenhidai és kövesdi br., Kolthay Lászlóné
Abafája, 1918. szept. 11. † ? : földbirtokos, titkárnő. – H. László (1884–1966) és Huszár Mária Terézia leánya. Férje nemeskoltói Kolthay László (1922–1997). Négy gyermekük: Péter (1949–), Ladislawa Borbála (1950), György (1952), István (1954). – Magánúton tanult, csak az utolsó évben ment Budára, ott a Sionban érettségizett. Romában tanult olaszul,
HUSZÁR Péter, brenhidai br.
1535., vagy 1546, † Lugos, 1603.: várkapítány, politikus, földesúr. – H. Bertalan fia. Gyermekei: Borbála, Kata, Magdolna, Zsuzsánna, István. – Várpalotai, veszprémi kapitány, pápai főkapitány, lugosi bán. Részt vett a győri vár védelmében, megsebesült Báthori Zsigmond fejedelem Erdélybe hívta és szolgálatába állt (1595). Ekkor kapta meg az abafáji uradalmat (1595.
HUSZÁR Péter, brenhidai br.
? † Nagyszőllős, 1662 : földesúr, politikus. – H. István és Bánffy Borbála fia. Felesége Toroczkay Judit (†1666.?). Leányuk: Zsuzsa. – Bethlen Gábor kamarásaként kezdte, majd tordai főispánként vett részt Kemény János mellett I. Rákóczi György magyaro.-i hadjáratában. Szintén Kemény János oldalán harcolt II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratában (1658), ahol
HUSZÁR Sándor, kövesdi br.
Abafája, 1740. dec. 4. † Abafája 1797. jún. 5.: Abafáji birtokos. – H. (Boér) József és gr. Haller Borbála fia. Felesége: Prinyi Klára. – A Huszár család tisztán erdélyi ágának megalapítója. Abafáján segítségével szerezték visza a katolikus templomot a ref. -októl (1752), magán házikápolnája is létezett (1750–1848). Abafájai házuknál ferencesek
HUSZÁR Sándor, kövesdi br.
? † ?.: földbirtokos. – Támogatta Mv.-en az Apollo udvarán egy új színkör felépítését, az első előadás a Bánk bán volt (1872. máj. 19). Irod.: Időtár 5/1
HUSZTI György
? † ?.: színész, jelmeztervező. – H. G(yörgy († Mv., 1985), a Székely Színház főszabásza és Ilona fia. – A Mv. Székely Színházban játszott, jelmezeket tervezett (1946–48). – F. sz.: Bíró a vizipoló meccsen (Paul Laurent: Szerelmes diákok); Írnok (Fényes Szabolcs: Vén diófa); Ápoló (Vaszary Gábor: Mondj igazat); Slim, farmer
HUSZTI István
? † ? : ref. lelkész. – Felesége Sárosi Klára. – Nagyenyeden (1676) v. Kv.-on (1700 k.) végzett. A görgényi egyházmegyében tevékenykedett (1677–1722). Lelkész Beresztelkén (1712), Marosvécsen (1722–28); Magyarpéterlakán (1736–38). Feltehető, hogy hozzá írt latin nyelvű üdvözlő verset Borosnyai János (Leyden, 1693). Irod.: Böjthe Andor; Ősz
HUSZTI MÁTÉFI Péter, Huszti Péter
1569 k. † ? : ref lelkész, versszerző. – Prédikátor volt Gernyeszegen (1569). Részt vett a nagyváradi hitvitán (1569. okt. 20–25.) az evangéliumi ref. hitvallás védelmében, aláírta a Sententia Catholica c. hitvallást. Valószínű, hogy járt Genfben, ismerhette Calvint és a műveit. Vergilius eposzának első, de kivonatos m. fordítása fűződik nevéhez. Művéről ill.
HUSZTI Sámuel
? † Csejd, 1782.: ref. lelkész. – Ref. lelkész Nyárádszentannán (1745–1752), Nyárádkarácsonyfalván (1758–1760), Mezősámsondon (1761–62), majd Csejden szolgált, ahol meghalt (1782). Irod.: Csejd –Tófalva; Imreh Barna, Mezősámsond
HUTTERA János
? † ? : kereskedő Mv.-en. – Varrógép- kerékpár és gramafon kereskedése volt, törvényszékileg bejegyezve (1919–). Szaktudással vezette üzletét és műhelyét, 5–6 alkalmazottat foglalkoztatott. Irod.: EBKL
HYLARIUS
? † ? : főesperes. – A neve szerepel mint kézdi főesperes, a mai Szászkézden (1199). Irod.: Ferenczi Sándor 2012
IACIVICI Ştefan
? † ?: ort. pap. – Meggyesfalván szolgált. Azzal vádolták, hogy ellenezte Erdély és Mo. egyesülését. Bár négy félárva gyermeke volt, letartóztatták, és börtönbe vetették. Trombitás Partenie hívta fel az esetre a hatóság figyelmét (1851). Irod.: Şincan 2006
IACOB Alexandru, §
Marosszentgyörgy, 1903. márc. 21., † Marosszentgyörgy, 1991.: munkás, igazgató. – Hét oszt. a szülőfalujában végezte. Tevékenyen részt vett a község művelődési életében, majd kinevezték kultúrigazgatónak (1951–53). Műkedvelő csoportjaival benevezett a kutúrális versenyekbe. Saját maga is tagja volt a vegyes kórusnak (1950–66). Nyugdíjba vonult (1979). Irod.: Opriş
IACOB Dumitru
Nyárádtő, 1906. júl. 17., † Kv., 1957. máj. 23.: geológus-paleontológus, egyetemi, tanár, tudományos kutató. – A középiskolát Mv.-en a Papiu Ilarian Líc. -ban (1928), az egyetemet Francio. -ban Párizsban és Nancyban végezte (1928–32); doktorált Magna cum laude-val (1945). Tanárként kezdte pályáját Szászvároson (1932–46), ahol jelentős archeológiai és ásványtani gyűjteményt létesített.
IACOB Ioan
? † ?: ort. pap, esperes, tanító. – Marosszentgyörgyön szolgált. Azzal vádolták, h. m. nemzetellenes összejöveteleket tartott a híveinek, ezért börtönbe vetették (1851). A dok. -ok szerint akkor 69 tanuló tanult az ort. iskolában (1852). Iskolaépület is létezett (1854–). Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala; Şincan 2006
IACOB Ioan, §
Nyárádtő, 1891. apr. 10., † Mv., 1969. júl. 15.: tanító. – Tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Balázsfalván folytatta a gr. kat. tanítóképzőben (1909–13). Tanított Kiskökényesen (1913–18), majd Kisszentlőrincen a felekezeti iskolában. Hivatalos küldött a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.), az Erdély Romániához való csatolását kimondó nyilatkozat egyik aláírója volt. Részt vett
IACOVICI Ştefan, Jakovics Stefan
?, † ?: gr. kat. lelkész. – Medgyesfalván lázította a híveit, fenyegette a magyarokat, ezért letartóztatták (1848. jún. 16.), váltsádíj ellenében szabadon engedték (1848. nov. 21.). Irod.: 1848–1849 Marosszék
IACOVLEV Ioan
?, † ?: tanár. – A mv.-i kereskedelmi iskola tanára (1940–41; 1945–46). Irod.: Înv. comercial econ.
IANCU Avram, § Avram Iancu
Felsővidra, ma Avram Iancu, 1824. † Kőrösbánya, 1872. szept. 10., Cebe-ben temették el : ügyvéd, forradalmár, román népvezér. – Elemi iskolába Vidrán és Topánfalván járt, gimn. -ot Zalatnán (1837–41) és Nagyenyeden, a bölcseleti és jogi tanulmányait Kv.-on végezte a piaristáknál (1841–45). Rövid ideig Szebenben a kincstárnál volt gyakornok, Mv.-en a
IANCU Gheorghe
Gyulafehérvár, 1924. szept. 20., † ? : zeneszerző, katonai karmester. – Tanulmányait Gyulafehérváron kezdte (hegedű, kürt), Buk. -ben képezte magát (1951–54). Beszterce-Naszódon kürtös (1943–53); a katonai fúvós zenekar, a Kultúrház karmestere, valamint zenetanár (canto) a Tisztek Házában (1954–56). Mv.-en a 03902-es Katonai Egység fúvós zenekarának karnagya (1956–). Cikkeket, zendarabokat közölt a Viaţa
ICHIM Maria
Felsőrépa, 1916. márc. 26., † ? : kulák. – I. Dumitru és Mária leánya. – Kényszermunkatáborba küldte a securitate (1952), a pénzbeváltással kapcsolatos negatív hírkeltés miatt. Irod.: Bartos 2012
ICLĂNZAN Dumitru
? † ? : Kisikland hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésre (1918. dec. 1.). Irod.: Bosoancă
IDIERU N. E.
? † ? : tanár. – Mv.-en a Mihai Viteazul Katonai Líc. -ban tanított (1923). – F. m.: Progresele literilor, ştiinţelor şi artelor în secolii XVIII. şi XIX. 1. parte (Tg. M., 1923); Limba geografică şi descifrarea ei (Iaşi, 1926). Irod.: Fülöp–Ferencz
IEREMIA Lucian Ştefan Anton
Mv., 1929. febr. 1., † Mv., 2009. jún. 1.: orvos, előadótanár, dr. – Mv.-en a Mircea cel Bătrîn Líc. (1941–45), az Al. Papiu Ilarian Líc. -ban tanult (1945–49); OGYE Kv. –on végezte (1950–56), doktorátust nyert (1970). Általános fogász Marosillyén (1956–62). A mv.-i OGYI -ra került: reparátor (1962–64), tanársegéd (1964–71), mint adjunktus
IEREMIA Ştefan
?, † ? : városi kultúrtanácsos. – Mv.-en városi alkalmazott, közigazgatási osztályfőnök (1926). A városháza kultúrtanácsosa. A tanács nyomort enyhítő akciójának vezetésével bizták meg (1930). A városi kezelésben levő mozi igazgatója (1931). Ideiglenesen a zeneiskola vezetésével is megbízták (1937). A városi szegényház igazgatója (1939). Az Apostoli vadásztársaságok aktív tagja (1940). Irod.:
IGAZ József
1888., † ?: ref. lelkész. – A teológiát Sárospatakon, Genfben, Párizsban és Edinburgh-ban végezte, lelkésszé avatták (1916). Pályáját Keresden kezdte, majd Mv.-en tábori lelkész volt s mint ilyen az olasz frontra került; lelkész Bájon (1918–), Bodroghalászon (1925–), Alacskán (30-as évek). Irod.: Gulyás
IGENI János, Egeni János
? † ? : tanító. – Küküllőszéplakon tanított (1794–98), Székelyberében lévita (1817–1830). Irod.: Imreh Barna; Küküllői Ref. Egyházm. 3.
IGNÁCZ Alpár
1888., † ?: építészmérnök. – A tervei alapján építették Szászrégenben a Ref. Egyházközség templomát (1890), és Radnótfáján a ref. templomot (1895). Irod.: Reghin, destin şi istorie
IGNAT Petre, Ignat Petru
Nagycserged, 1931. márc. 21., † Temesvár, 2000. jan. 31. Csergeden temették: orvos, sebész, egyetemi tanár. – A dicsőszentmártoni Al. Sahia Líc. -ban végzett (1949), és Temesváron az orvosi egyetemet (1957). Temesváron volt sebészfőorvos és a megyei kórház igazgatója, egyetemi tanár, az Általánosorvosi Kar dékánja, doktorátust vezető professzor. Több mint 160
IGNAT Vasile
Marosbogát, 1938., † Nagyenyed, 1950.: tanító. – A szülőfalujában volt tanító. Politikai okokból letartóztatták, az enyedi börtönbe hurcolták, és kivégezték. Irod.: Balint
IGREŢ Viorel
Halmágy, 1938, † ?: lakatos, mérnök, párttitkár. – Szekcióvezető üzemmérnök volt Aradon a vagongyárban, majd párttikár és néptanácselnök Aradon. A RKP Maros megyei bizottságának volt első titkára (1988. júl. 6.). Visszatért az aradi vagongyárhoz, amit ma Astra-nak neveznek, ahol vezető közgazdász a terv- és fejlesztő osztályon. Irod.: Ajtay László : I. V.
II. ENDRE király
1176 k.†1235: m. király. – Az Árpád-házi m. kir. feleségének a meggyilkolásával kapcsolatos Dedrédszéplak első említése (1228). Szászrégen neve adománylevelében jelent meg (1228). Irod.: Bálint Zsigmond 2010
IKAFALVI Ferenc
? † ? : ref. lelkész. – Felesége: Mezei Mária. – Subscribált Mv.-en (1671). Lelkész volt Disznajón (1693), majd az abafáji gyülekezetben (1712–31). Irod.: Abafája; Ősz
IKAFALVI János
? † ?: ref. lelkész. – Szentgerice (1739–1741), Backamadarason szolgált (1741–48). Irod.: Backamadaras
IKAFALVI Mihály
? † ?: tanító. – Subscribált Kv.-on (1732). Disznajón (1737), Pókában (1741–52) volt mester és Kisillyén lévita (1753–59). Irod.: Ősz
IKAFALVI Sámuel
? † ?: tanító, ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1732). Magyarkirályfalván tanított (1739). Backamadarason szolgált, mint lelkész (1748–77). Irod.: Backamadaras; Küküllői Ref. Egyházm. 3.
IKLANDI Zsigmond
1893., † ?: földbirtokos. – Önálló gazda 58 holdas birtokán Folyfalván (1920–). A község bírája tízéven át és minden hazafias és kulturális intézmény működésében részt vett. Az első vh. -ban a 62. gy. e. -ben a szerb és olasz fronton harcolt, megsebesült. A Károly Csapatkereszt és a kétsávos seb. érem tulajdonosa.
IKLÓDI Dezső
? † ?: külügyi tanácsos. – Mint a Borszéki Vadásztársaság vadászmestere (1921–46) a Keleti -Kárpátokban Dobrudzsában és a Dunadeltában számos vadászaton vett részt, így azon is amelyet Horthy Miklós kormányzó tiszteletére rendeztek a Görgényi Havasokban. Külügyi tanácsos a buk.-i m. követségen (1945); származása miatt állásából elmozdították. Bp.-en rendőri felügyelet alatt tartották,
ILEA Gheorghe
Radnót, 1922., † Nagyenyed, 1945. febr. 17.: katona, őrmester. – Mint vadász szakaszvezetője a Dicsőszentmártoni 82 es tüzérség II. gyalagsági osztagának kitünt a Maros-menti harcokban: Radnót-Marosorbó-Csapó; Marosorbónál megsebesült (1944. szept. 15.). Irod.: MMK
ILEA Gregoriu
Lita Română, 1857. szept. 30., † Petele, 1902. márc. 6.: g. kat. pap. – A gimn. -ot Kv.-on végezte, érettségizett (1881). Balázsfalván a teológiai tanulmányai után (1886) szentelték pappá (1888. márc. 13.). Tanító volt, kinevezték Petelére plébániai ügyintézőnek (1889–1902). Irod.: Dobozi; Reghin, Protopopiat
ILEA Mihailă
Erdőidecs, 1904. szept., 4., † Erdőidecs, 1944. szept. 22. – Parasztember lévén nem menekült el 1940-ben; információkkal segítette az Erdélybe bevonuló román sereget (1944. aug. 23. után), elfogták menekülés közben és mint kémet kivégezték szülőfaluja iskolájának udvarán. Irod.: MMK
ILIE Gligor
? † ?: ort. pap. – A remeteszegi közadakozásból épített ort. kápolnában szolgált, amely a IV. mv.-i ort. egyházi kerülethez tartozott (1958–). Irod.: Şincan 2006
ILIEŞ Michail
Oláhbölkény, 1873. aug. 24., † 1911. után: g. kat. pap. – Belényesen végezte a gimn. -ot (1893), a teológiai tanulmányait Balázsfalván (1897), pappá szentelték uo. (1899. ápr. 9.). Sárpatakon megüresedett a plébánosi ügyintézői állás, mert senki nem jelentkezett a versenyvizsgára, ezért nevezte ki őt Mihály Victor mitropolita (1893–1920). A templom
ILIESCU BRINCENI Nicu
? † ? : üzletember. – Teleormáni üzletember, megvásárolta a szászrégeni Diamanstein Mihály csónakgyárát (1935), ami Nautica néven működött (1940. szept. 5.-ig). Irod.: Bíró Donát
ILIEŞIU Mirel
Buc., 1923. okt. 18., † Mv., 1985. márc. 23.: dokumentumfilm rendező, forgatókönyv szerző. – A dokumentum film minden vállfaját művelte. Hazai és nemzetközi díjakat kapott : Cannes, Teheran, Mamaia. – F. m.: Viscolul (1953); Învăţătoarea (1956); Bicaz cota 563 (1959); Lumină şi piatră (1960); Trei strigîte pe Bistriţa (1962); Rădăcini
ILLENCFALVI Miklós
? † ? : ref. lelkész. – Lelkész volt Kerelőszentpálon (1653) és Boldogfalván (1656). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
ILLÉS, Helyas, Elyas
? † ?: r. k. pap. – Petelei pap, fizette a pápai tizedet (1332–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
ILLIÉSI
? † ?: nemes. – Mezőbergenyei család, Báthory Gábortól nyert címeres nemeslevelet (1612. jún. 28.). Irod.: Pálmay
ILLYEFALVI András
? † ? : ref. lelkész. – Lelkész volt Héderfáján (1653–54). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
ILLYEFALVI Bálint András
? † ? : tanító. – Lévita Nagykenden (1700–03). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
ILLYEFALVI István
16. sz., † ? : prot. lelkész, tanító. – Radnóton lakott (1590). – F. m.: Iephta sive tragoedia lepte, ex Georgio Buchanano Ungaricis versibus reddita in gratiam spectabilis ac Magnifici D. D. Francisci Kendi de Rhadnot, filiolaeqe eiusdem Festiussimae Sophiae Kendi (Kv., 1590, 1597); Carmen Funebre ad tumulum E. D.
ILLYEFALVI Lőrinc
? † ? : tanító. – Gógánban tanított (1669–77). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
ILLYEFALVI T. Dániel
? † Magyarherepe, 1732.: tanító, ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1682). Rektor volt Magyarkirályfalván (1653–54). Lelkész Mezőbodonban (1692–1731), Magyarkirályfalván (1682 után), Magyarherepén (1732), ahol elhunyt. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3., 4.
ILLYÉS Albert, sófalvi
1844., † ? : földbirtokos. – Leányai: Cornelia, kozárvári br. Inczédi Istvánné; Gizella dr. Boda Zsigmondné, a leányuk Ilona, aki a Mezőméhesen épült (20. sz.) udvarház és park utolsó tulajdonosa Az EMKE alapító és választott választmányi tagja (1885–). Irod.: EMKE 120; Keresztes Gyula: Örökségünk 80.: A mezőméhesi udvarház (Nú., 1995. aug.
ILLYÉS Andor, § sófalvi, dr.
1895., † Székes, 1924. ápr. 26.: orvos, földbirtokos. – Felesége: székesfehérvári Fejérváry Lily. – M. kir. belügyminiszteri titkár, tartalékos huszár százados. Sírja a mv.-i Ref. temetőben. Irod.: Gyászjelentő, Kiss–Péterffy–Péterffy
ILLYÉS Bálint, Álneve: Zelemér
Fehérgyarmat, 1835. okt. 2., † Bp, 1910. dec. 1.: költő. – A sárospataki ref. főisk. -n tanult, részt vett a szabadságharcban (1849. ápr. –). A szabadságharc leverése után ismét Sárospatakon folytatta tanulmányait, ahol Erdélyi János támogatta első irod. próbálkozásait. A mv.-i ref. gimn. -ban mint ideiglenes tanár a költészetet, az
ILLYÉS Ernő
? † ?: fogász. – Felesége: Császár Irén gyógyszerész. – Makfalván működött (1920–40 k.). Irod.: Visnai
ILLYÉS Ernőné; Császár Irén, Ilyés Ernőné
Mv., 1895. nov. 26., † ? : gyógyszerész. – Férje: I. Ernő, fogász Makfalván. – Tanulmányait Mv.-en, Kv. -on, Bp.-en és Buk. -ben végezte, oklevelet szerzett (1922). Makfalván nyitott gyógyszertárat Diana néven (1936). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013; Székelyföld í. k.; Visnai
ILLYÉS Gabriella, Nuridsányné
1935., † Bp., 2010. ápr. 14.: bábszínész. – A Mv.-i Bábszínháznak, az „aranycsapatának” tagja. Irod.: Ariel; Nekrológ
ILLYÉS Gerzson, sófalvai
? † ?: földbirtokos. – Felesége, Vajda Mária, gr. Bercsényi Imre növérének, Zsófiának a leszármazottjaként a székesi Bercsényi-birtok tulajdonosa lett (1700-as évek). A Bercsényi család udvarházának helyére építették az Illyés udvarházat, amelyet nagysága miatt a falu lakosai kastélynak neveztek. A család hosszú időn át volt a székesi ref. egyház nemes
ILLYÉS Géza
Sóvárad, 1883. szept. 4., † Dicsőszentmárton, 1950. máj. 28.: ref. lelkész, történész. – Tanulmányait a mv.-i Ref. Koll. -ban, a kv.-i Ref. Koll. -ban, a Kv.-i Ref. Teológián és az egyetem filológia karán a történelem-pedagógia szakon végezte, történelemből bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1907). Magyarkirályfalván ref. lelkész (1907–1950), egyházmegyei főjegyző (1922–), belmissziói
ILLYÉS Géza, § sófalvai
Mv., 1870. máj. 24., † Bp., 1951. aug. 6.: orvos, urológus, egyetemi tanár. – Egyetemi tanulmányait Bp.-en, Berlinben, Párizsban a Sorbonne Orv. Karán (1893) végezte, orvosdoktori oklevelet nyert Bp.-en (1893); általános sebészi szakképesítést szerzett (1898). Bp-en a a II. sz. belklinikán gyakornok (1894–95), az I. sz. sebészeti klinikán műtőnövendék (1895–98),
ILLYÉS György alias Literáti, backamadarasi
? † ? : primipilus. – A családból elsőnek nyert primipilátust (1651. dec. 7.). Irod.: Kempelen; Pálmay
ILLYÉS Gyula
Rácegrespuszta, 1902. nov. 2., † Bp., 1983.: költő, író, drámaíró. – Mv.-en vendégeskedett Tamási Áronnal (1942). A Fáklyaláng c. darabja a mv.-i Székely Színház egyik legnagyobb sikere (1946) Kovács György-gyel a főszerepben. Mv.-re a Fáklyaláng 100. bemútatójára érkezett (1956. febr. 1.). Salamon Ernő feleségéhez intézett I. Gy. levele olvasható a
ILLYÉS István, sófalvi, Sófalvi Illyés István
1811., † Székes, 1892. febr. 26.: székbíró; birtokos. Leánya v. rokona, Illyés Judit, Zeno Vancea felesége. – Az ősi Marosszék utolsó székbírája. Tűzkármentő Társaság második vezetője (1869–85). Kidolgozta a Társaság korszerű szabályzatát (1868). Műküdése alatt népszerűvé tette az egyesületet, tetemes tartalékalapot gyűjtött és felemelte a biztosítási alapot. Távozása után az őt
ILLYÉS János
? † ?: alvajda. – Sófalvi ősi székely család sarja, már a 15. sz. -ban, mint erdélyi alvajda szerepel az okiratokban. A székesi birtok több generáción át a Bercsényiek tulajdona volt. Irod.: Székes
ILLYÉS János
? † Kerelőszentpál, 1787.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen (1775), Kv.-on az egyetemen (1776–78) és Budán tanult. Gyulafehérváron szentelték pappá (1783. nov. 1.). Plébános Kerelőszentpálon (1785–87). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
ILLYÉS József, §
? † ?: levéltáros, tisztviselő, irodaigazgató, sportoló, a mv.-i labdarúgás megteremtője. – Több évi bp.-i távollét után (labdarúgó volt), Mv. város szolgálatában állt. Volt irnok (1902–), tanácsi kiadó (1904–42), a városi levéltár vezetője (1902–36; 1940–), tanácsi irodaigazgató (1911–); a Népkonyha irányítója, kezelője (1930). A MSE tagja (1902–), abban az időben még
ILLYÉS Kálmán, soófalvi
1867.? † Szováta, 1912. jan. 23. Mv.-en temették: körjegyző. – Testvérei: I. Gabi Ambroz Károlyné; I. Albert. Gyermekei: I. Sándor, Margit Göldner Károlyné. – Szováta és Illyésmező községek körjegyzője. Cikke: P. Hírlap (A szovátai tavakról). Irod.: Gulyás; Gyászjelentő
ILLYÉS Károly, sófalvi
Székes, 1835 † Bp., 1910. nov. 6.: táblabíró. – Apja birtokos. Felesége az EMKE mv.-i városi női választmányának alapítótagja, alelnöke (1886). – Bécsi Egy. Jogtud. Karán végzett (1854). A mv.-i kir. táblai bíró (1873), kir. táb. pótbíró (1878), a Ref. Koll. algondnoka (1884. jún. – 1889), lemondott mert kúriai bíróvá nevezték
ILLYÉS Kinga, §
Bereck, 1940. dec. 10., † Mv., 2004. júl. 28.: színművész, előadóművész, tanár. – I. Lajos gyógyszerész és Színi Dóra leánya. – Elemi iskoláit a kézdivásárhelyi Kat. Gimn. -ban kezdte, tanult Berecken és Mv.-en a Leánylíc. -ban, a 4. sz. Középiskolában érettségizett (1953–57), majd a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben szerzett oklevelet (1957–61).
ILLYÉS Lajos
Barót, 1900., † ? : plébános. – Tanulmányait Baróton, Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron végezte, pappá szentelték (1923). Gyergyóalfaluban, Székelyudvarhelyen, Magyarzsákodon, majd Szentháromságon (1939–) plébános. Irod.: Székelyföld í. k.
ILLYÉS Lajos Lőrinc, Ilyés
Mv., 1898. dec. 23., † Mv., 1986. ápr. 9.: gyógyszerész. – I. Lőrinc, kúriai bíró és Csíki Ida fia. Felesége: 1. Színi Dóra (1899–1985). Négy gyermekük: Mária, Lajos, Klára, Kinga (a mv.-i színésznő); 2. Hajdú Mária Magdolna, lányaik: Csilla és Tünde. – Iskoláit Mv.-en végezte (1916). Katonai kiképzésben vett részt, a
ILLYÉS Lajos, § sófalvi, Illés Lajos sófalvi, Sófalvi Illyés Lajos
Székes, 1839. szept. 25., † Szováta, 1926. febr. 2. Székesen temették: tanár, közgazdász, birtokos, a szovátai gyógyfürdő megalapítója, ny. min. osztálytanácsos. – A sófalvi Illyés István földbirtokos, táblabíró (1811–1892) és Sombory Amália (1816–1887) fia. 4. fiú testvére volt. Felesége: Braun Irma. Gyermekeik: Margit (1871), Klára (1873), Ilona (1874), Tibor (1876), Mária
ILLYÉS László, Illyés Márton
Székes, ? † ? : gépész. – Bécsben tanulta a díszkútak, szökőkutak építését. A mv.-i Bodor-kút építője, az ő irányításával épült meg a szökökút (1800). Irod.: Orbán János: Hasznosság és szépség határán. Közkutak Mv.-en a 19. század első felében = Liber discipulorum; Pál-Antal 2009; Pál-Antal 2013
ILLYÉS Lőrinc
1861.? † Mv., 1915. ápr. 25.: kuriai bíró. – Testvérei: I. Péter, felesége Amerein Ida; Ida Papp Mózesné; Anna Mezei Árpádné. Felesége: Csiky Ida. Gyermekeik: Andor, Piroska, Lajos (Mv., 1898. dec. 23. -Mv., 1986. ápr. 9), Rózsika (1902.?- Mv., 1918. máj. 3.), Lilike. – Mv.-en villát építettek a Tisztviselőtelepen, itt
ILLYÉS Lukács
? † ?: nemes. – Kisbúni család tagja. Nemeslevelet Rákóczi Györgytől nyert (1658. aug. 7.). Irod.: Kempelen