Szerző: Fülöp Mária
KŐRÖSSY Albert, magyarpéterlaki
a család Biharvármegyéből települt Erdélybe, az 1600. évtől kezdve Mv.-en laktak. K. János, a székely gyalogság vezére, a koronkai mezőn tartott lustrán (1636), az előkelő nemességhez tartozott. A család igazolta nemsségét és elismerték a marosvásárhelyi és magyarpéterlaki előnevét ((1776. márc. 11.). Irod.: Pálmay
KŐRÖSSY Albert, magyarpéterlaki
Magyarpéterlaka, 1878., † ? : főszolgabíró, birtokos. – Középiskoláit Mv.-en, az egyetemet Kv.-on végezte, majd a közigazgatási pályára lépett Mv.-en, ahol előbb mint joggyakornok, majd aljegyző, főszolgabíróként működött (–1919), amikor állásából felfüggesztették. Jelen volt Rudolf trónörökös görgényszentimrei vadászatán. A MP tagja volt. Az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben Galiciában
KŐRÖSSY Ferenc, Körösy magyarpéterlaki,
Magyarpéterlaka, 1841., † 1908.? : ref. lelkész, földbirtokos. – Felesége: Fogarassy Zsuzsánna (1843., † Magyarpéterlaka, 1930. márc. 2.). Gyermekeik: K. Gizella dr. Nagy Sándorné; K. Rósa; K. Ilona; K. Gábor, felesége Szöglethy Jolán. – Középiskoláit Mv.-en, a teológiát Kv.-on és Nagyenyeden végezte, majd a berlini és a genfi akadémiákon folytatta
KŐRÖSSY György, magyarpéterlaki; Körössi
? † ? : Erdély fiskális directora. – Márton szenátor fia. Péterlakára telepedett (1700) nőül véve vajdaszentiványi Bodoni Balázs egyetlen lányát, Zsuzsát. II. Rákóczi Ferenc nevezte ki Erdély fiskális directorának. Saját költségén szervezett haddal vette be Görgény várát. De amig a fejedelem mellett harcolt magyarpéterlaki udvarházát a labancok kirabolták, értékes
KŐRÖSSY István
?., † ?: főhadnagy. – 1848–49-es honvéd főhadnagy, Bem Józsefnek töröko.-i száműzetésében kísérője. Emlékművét Magyarpéterlakán az utódok felújították (2008). Irod.: Bálint Zsigmond 2010
KŐRÖSSY István, magyarpéterlaki
? † ? : földbirtokos, kir. kamarás, honvédszázados. – Apja Márton, anyja Simonffi Judit. – A Rákóczi forradalom alatt vérzett el Mv.-en. Értékes könyveket adományozott a Mv.-i Ref. Koll. -nak: 87 kötet francia, német és latin jogi és gazdasági munkát. Emlékére annak idején a város végén szobrot emeltek, de az
KŐRÖSSY József, magyarpéterlaki
? † 1890.: főszolgabírája a régeni felsőjárásnak. Irod.: Pálmay
KŐRÖSSY Márton, magyarpéterlaki, ifj.
? † ? : szenátor. – Felesége Simonffi Judit, Simonffi Mihály ítélőmester leánya. Gyermekeik: György, erdélyi fiscalis-direktor (neje: vajdaszentiváni Bodoni Zsuzsa) és István; mindketten II. Rákóczi Ferenc vitéz hívei. Mv. város szenátora (1720 k.), hasonnevű városi szenátor fia. Irod.: Krón. Füz. (1940. 4/10)
KŐRÖSSY Miklós, dr.
Debrecen, 1903. † Mv., 1982.: fogorvos. – Felesége: Gulyás Klára (1923–1981). Mv. egyik legismertebb fogorvosa, a Szentgyörgy u. volt a rendelője. Irod.: Kiss Cs. M 4.
KÖRÖSSY Tibor, §
Magyarpéterlaka, 1914. júl. 17., † Csíkszereda, 1995. ápr. 18.: gyógyszerész. – Felesége: Pótsa Irén. – Iskoláit a mv.-i Ref. Koll.-ban végezte (1931), a kv.-i I. Ferdinánd király román tannyelvű egyetem gyógyszerész karán annak megszűnéséig tanult (1934), Buk.-ben folytatta és diplomázott (1937). Gyimesbükkön gyógyszerész Pótsa Sándor gyógyszertárában, akinek feleségül vette a
KÖRÖSY Károly
Mv., 1885., † ?: vendéglős. – Iskolái elvégzése ujtán az asztalosipart tanulta, 25 éveig a bp.-i Neuschloss-Lichtig repülőgépgyárban munkavezető volt. Az első vh.-ban a 62. gy. e. -elaz orosz fronton harcolt, megsebesült és mint tizedes szerelt le A pestszentlőrinci vasútállomás vendéglőse volt. Irod.: Székelyföld í. k.
KORPARICH Ede
Mostar, 1893, † Geretsried (Németo.), 1984: kapitány, százados. – Az Osztrák-Magyar tengerészet kapitánya. A két vh. között, az erdélyi Hangya (Kaláka) Szővetkezeti Központ igazgatósági elnöke (1940–1947). Az Erdélyi Gazdasági Tanács tagja (1940–). A Mv.-i Kaszinó választmányi tagja (1947). Az Egyetem –barátok egyesületének tagjaként erkölcsileg és anyagilag is támogatta a Mv.
KORPOS Ernő, §
Mikeszásza, 1913. máj. 6., † Mv., 1998. febr. 16.: jogász. – K. János és Bordás Emma fia. Felesége: Filep Zsóka? – Joggyakornok volt Mv.-en (1940. okt. 10. –41. ápr. 24.). Behívák a katonasághoz átképzésre. Hadapród őrmesteri rendfokozatban szerelt le, majd tartalékos zászlós (1ö942. ápr. 1. –). Behívták szolgálatra (1944. máj.
KORPOS Sándor
1930., † Bp., 2007 dec. 9.: mérnök. Középiskolát Mv.-en a Bolyai Farkas Ref. Koll.-ban / Ranghec /Bolyai-ban (1950), műszaki egyetemet Buk.-ben (1955) végezte. Irod.:
KORREY Győrgy
Tótmegyer, 1811., † Segesvár, 1880) : oltárképfestő. – Tanult Bp.-en, Bécsben. Segesváron dolgozott (1858–). Irod.: Éber; Molnár
KÖRREY György
Tótmegyer (ma Szlovákia), 1811., † Segesvár, 1880.: oltárképfestő. – Bp.-en s Bécsben tanult, Segesváron dolgozott (1858–). Irod.: Molnár
KORSCHER János
? † ? : szászrégeni vállalkozó. Irod.: A Magyar Korona országainak kivitelképes ipartelepei (Bp., 1897)
KÖRTESI Károly
Zilah, 1907., † ?: fényképész. – Iskolái elvégzése után előbb a nyomdászipart tanulta, majd a fényképész szakmában szabadult fel. Buk.-ben volt őnálló (1934–), majd Mv. -re került. Születésének századik évfordulóján emlékkiállítást rendeztek Mv.-en. Fényképei képeslapokon is megjelentek. Irod.: Csepreghy; Csepreghy 2010; Székelyföld í. k.
KÓS Károly, §
Temesvár, 1883. dec. 16., † Kv., 1977. aug. 24.: építész, grafikus, író, kultúrpolitikus. – Tagja volt a mv.-i KZST-nek, székfoglalóját Nemzeti művészet c. tartotta (1910. jan. 16.). Mv.-i alkotásai: A Közüzemek központi irodaépülete (1910–13), emeletes lakóháza, őrlakása, műhelyépülete, a Gázgyár a Kisállomás szomszédságában készült Bernády György megbízásából. Marosvécsen részt vett
KÓSA Barna
Hosszúmező, 1918. nov. 23., † Mv., 2006. okt. 5.: agrármérnök, tanár, mezőgazdasági szakíró. – Középiskoláit a nagyenyedi Bethlen Koll.-ban végezte (1937), a kv.-i Mezőgazdasági Főiskolán agrármérnöki diplomát szerzett (1941), Kassán egyéves tanárképzőtanfolyamot végzett. Részt vett a mv.-i Középfokú Gazdasági Tanintézet felállításában (1942), majd harctéri szolgálat és hadifogság után az iskola
KÓSA Géza
1928., † Mv., 2003 okt. 29., testnevelő tanár, a Maros Megyei Sportunió munkatársa Felesége: K. Klára, kémiatanárnő, † Mv., 2008. dec. 9., Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2003. okt..)
KÓSA Imre
? † ? : zenetanár. – A régeni Sportfelszereléseket Gyártó Vállalat vegyeskarának vezető karmestere lett (Jurian Alexandru, majd Magyarosi Sándor után). A leánykórust vezényelte (1975 k. –) és segítette a Népszínház tevékenységét is. Irod.: Bíró Donát;
KÓSA István
Szilágypér, 1918. okt. 6., † ?: tanító. – Származásilag középajtai családból való. Apja pályáját folytatta, anyja korán meghalt így Székelykeresztúron tanult a tanítóképzőben. Képesító után nem kapott állást inas volt a székelykeresztúri villanytelepen, mellette kitanulta a víz- és gázszerelést is. Bevonult katonának (1938), Kisinyovból került haza (1940). Tanítói állást kapott
KÓSA János
? † 1801. márc. 26.: r. k. pap. – Kv.-on és Gyulafehérváron (1776–79) tanult. Plébános és kerületi jegyző Szovátán (1782–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
KÓSA Judit
Sepsiszentgyörgy, 1935., † Mv., 1999. máj., 17.: tanár. – A mv.-i az Építészeti Líc. tanárnője. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1999. máj. 19.)
KÓSA Kálmán
Mv., 1905., † ?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után szeszfőzést tanult, majd kereskedő lett (1931), Mv.-en önálló. Irod.: Székelyföld í. k.
KÓSA Katalin
1939.? † Mv., 2008. júl. 12.: tanárnő. – Matematika tanárnő. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2008. júl. 14.)
KÓSA Márton
Mv., 1904., † ? : gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után édesapja mellett tanult gazdálkodni, önálló Mv.-en (1931–), a Gazdakör tagja, jegyzője, a MP tagja. Irod.: Székelyföld í. k.
KÓSA Mihály
Csíkszentmiklós, ? † Csíkszentmiklós, 1743. febr. 24.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen és Kv.-on tanult. Plébános Nyárádköszvényesen (1730–35), marosi esperes (1730–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
KÓSA Sándor
? † ? : p. isk. tanár. – Tordán majd Dicsőszentmártonban tanított (1899–). dicsőszentmártoni Polg. Iskola igazgatója (1899–17); Írásai : P. Isk. Közl. –Irod.: Évfordulónkra; Gulyás
KÓSA Zsigmond, berekeresztúri
? † ? : jegyző, táblabíró. – Az erdélyi udvari kancellária esküdt jegyzője, küküllővármegyei táblabíró, történész (1816 k.). – F. m.: De publica partium Transsilvanarum administratione civil atque militari apud wayvodas, qui terras illas Ultratransilvanas auspiciis regum Hungariae gubernabant (Viennae, 1816); Egy szó (Mv., 1821). Irod.: Fülöp–Ferencz; Koncz József.; Pálmay;
KÓSA, berekeresztúri
a családból K. István, mint primipilus lustrált. Kósa András és fia András kinek fiai András és György Tordán éltek Irod.: Kövendi Weress Sándor : Torda őscsaládai (Kv., 1891); Pálmay
KOSCH Arthúr
Szászrégen, 1886. jún. 30., † ? : Bp.-en kapott gyógyszerész diplomát (1908). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013
KOSCH Emil, §
Szászrégen, 1881, † ? : erdőigazgató Szászrégenben. – Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), a szerb, olasz és román fronton harcolt. Főhadnagyi rangban szerelt le kitüntetésekkel. Irod.: Erdélyi ezredek
KOSCH Ervin
Szászrégen, 1898, † ? : ügyvéd. – Szászrégenben volt ügyvéd. Részt vett az I. vh.-ban (1916–18). A tiszti iskola elvégzése után az orosz fronton harcolt, megsebesült, felgyógyulása után az olasz frontra vezényelték, az isonzói csatában elfogták de megszökött, majd a francia fronton volt tankelhárító tiszt. Hadnagyi rangban szerelt le kitüntetésekkel.
KOSCH Hugó
Szászrégen, 1877. szept. 26. † Gundelsheim (Németo.), 1967. máj. 10., hamvait hazahozták Régenbe, és a családi kriptába helyezték: katonatiszt. – Elemi osztályokat és lic. -t szülővárosában, kadétiskolát Szebenben a gyalogosoknál végzett. Pilsenbe helyezték a 35. Gyalogezredhez, majd Prágában h. kadéttiszt. Hadnaggyá léptették elő (1897. jan. 11. –), főhadnagy (1901. nov.
KOSCH, Carl
Szászrégen, 1845., † ?: katonatiszt. – Gimnáziumot és líc.-ot a szülővárosában végzett (16 évesen érettségizett), majd Kv.-on a Jogi Akad. hallgatója lett. Katonaságot Prágában, a 28. honvédezredben teljesített (1869. nov. 30. –). A jogi egyetem abszolválása után ugyanabban az egységben, amelybe bevonult, szakaszvezető katonai apród lett (1872–), azután hadnagy (1873–),
KOSCH, Traugott
? † ? : gyáros. – Kosch és Schobel szeszgyára Szászrégen (1897, 1898, 1915); Kosch T. gyár Segesváron (1914). Irod.: Bíró Dónát; Fülöp-Ferenc; A M. Korona országainak kivitelképes ipartelepei (Bp., 1897); A M. Közgazdaság és az Országos M. Kereskedelmi Egyesülés tevékenysége (Bp., 1914); Rugonfalvi Kiss; Szterényi
KOSSUTH Ferenc
Pest, 1841. nov. 16., † Bp., 1914. máj. 25.: politikus, miniszter. – K. Lajos fia. Részt vett a mv.-i Kossuth szobor lelplezésén (1899); Mv. város törvényhatósági bizottsága díszpolgárává választotta (1905. okt.). Irod.: [Bernády György távírata] (Független Székelység, 1905. okt. 8.)
KOSSUTH Lajos
Monok, 1802. szept. 19., † Torino, 1894. márc. 20.: államférfi, kormányzó elnök. – Életnagyságú képét Barabás Miklós alkotását a megyei közgyűlés üléstermében függesztették ki (1885); Mv. díszpolgára (1888); A mv.-i iparosok díszoklevelet adományoztak K. L. -nak, akit az Iparos Önképző és Betegsegélyző Egylet díszelnökévé választottak. Az oklevelet (un. Kossuth albumot)
KOSZA Vilmos
Csíkszenttamás, 1929. jan. 13., † ? : r. k. plébános. – Székelykálon plébános (1963–67). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.; Székelykál
KŐSZEGI Dusu, § Anna
Máramarossziget, 1908. júl. 25., † Mv., 1952. febr. 24.: színésznő, Margit testvére. – Izsó Miklós színiiskoláját végezte, pályáját Kv.-on kezdte (1927) második szubrettként és vidéki társulatoknál folytatta: Gáspár Miklós székelyföldi társulatában játszott. Fellépett: Dés, Nagybánya, Segesvár, Nagyenyed, Székelykeresztúr, Mv., Arad, Nagyszeben, Csehszlovákia, Szatmár, Dicsőszentmárton, Szászrégenben (1927–40); Víg Ernő színtársulatával Mv.-en
KŐSZEGI Margit, §
Máramarossziget, 1902. márc. 11., † Mv., 1988. jan. 31.: színésznő, énekesnő. – Zilahon érettségizett, azután orvostanhallgató volt Kv.-on, majd jogot végzett (1924). Mócsra helyezték, de nem maradt ott sokáig hamarosan elfogadta Janovics Jenő szerződési ajánlatát. Közben énekelni tanult és Izsó Miklós színiisk. -ját látogatta. Mint operaénekesnő mutatkozott be Kv-on Janovcs
KŐSZEGI Mária; Manyi
Máramarossziget, 1911., † Mv., 1980 : színésznő. – Izsó Miklós színiiskolájában járt Kv. -on. Színpadra lépett Zsuska szerepében Lehár Ferenc: Drótos tót c. operettjében. (1926). Játszott: Mv.-en három hetet (1932 ápr.), Temesváron, Kv.-on, Buk.-ben, turnézott Erdélyszerte (1939–40); majd külföldi színházakban szerepelt: Komárom, Érsekújvár, Székesfehérvár, Esztergom, bp.-i Operettszínház (1941–44). A háború
KOSZTA György
Nagyvárad, ? † ?: honvédfőhadnagy. – A világosi fegyverletétél után emigrált Törökö. -ba, innen Amerikába. – F. m.: Bem altábornagy tiszteletére versezet (Mv., 1849). Irod.: Szinnyei
KOSZTA István, belényesi
1748.? † Mv., 1817. máj. 11.? : gubernalis consiliárius. – Felesége: kishalmágyi Hollaki Rosália (1752.?- Mv., 1813. szept. 11. a Minoriták kriptájába temették). – A Leopold Császári jeles Rend Keresztes Vitéze, az Erdélyi Nagy Fejedelemség Kir. Fő Kormány v. b. t. t., a tartományi Kancellária munkatársa 50 évig. Irod.: Levéltári
KOSZTA István, belényesi
? † ?: ref. lelkész. – Belényesi K. János, a kir. tábla ülnöke és Nagy Julianna (1792 – Mv., 1860. márc. 12. Kebelén temették) fia. – A magyarrégeni egyházközség lelkésze, javításokat végeztetett a ref. templomon (1939) és megtalálták az ősi templom falait. – F. m.: Magyarrégen eredete és a magyarrégeni
KOSZTA István, P.
? † ?: r. k. pap. – Marosszentgyörgyi plébános adminisztrátor parochiális (1894–1901). Irod.: Baricz
KOSZTA József
? † Halmágy, 1879 : ref. lelkész. – Jogot tanult Mv.-en (1842–43); Előbb Brassóban volt pap; majd Halmágyra ment. – F. m.: A keresztény vallástudomány katechizmusa. A bádeni főhercegség evang. Egyház kerszténytudományi katechizmusa nyomán. Luther kis Katechizmusával együtt az evang. magyar oskolák és családok számára (Brassó, 1846, 1848). Irod.: Szinnyei
KOSZTA, Vasilie
? † ?: g. kat. pap. – Ioan Bob püspök Kásvába helyezte szolgálni (1822. márc. 7. –). Irod.: Dobozi
KOSZTANCHIEVICI Gabriella
? † ?: tanítónő. – A görgényi új állami iskola tanítónője (1892–1919). – Irod. Gurghiul
KOSZTI István Miklós
Mv., 1961 † ?: grafikus. – A kv.-i Képzőművészeti Főiskolán végzett. Még diákként aranyérmet nyert az olaszországi Barmiolban rendezett ex libris-pályázaton. A csíkszeredai Zene- és Képzőművészeti Líc. tanára. Külföldön kiállított: Franciao., Belgium, Olaszo., Lengyelország, Budapest, Oroszország, Makó, Székes-fehérvár. Díjak: Moszkva II. reklámgrafikai díj–1984. —Irod.: Szabó–Kállai.
KOSZTOLÁNYI Dezső
Szabadka, 1885. márc. 29., † Bp., 1936. nov. 3.: író, költő, műfordító, kritikus. – Életében először, a KZST meghívottjaként látogatott Erdélybe, ill. Mv. -re (1934. ápr. 8- 9), Molter Károly várta, Sényi László a KZST főtitkára üdvözölte, dr. Czakó József igazgató-főorvos vendége volt a szanatóriumában. A közönséggel a Ref. Koll.
KÓTAY LAKATOS Éva Polixénia; Kótay Pálné
1923 ? † Vác, 2007. dec. 20 : biokémikus. Irod.: Genersich
KÓTAY Pál
Halmi, 1910. szept. 21., † Mv., 1986. dec. 25.: orvos, egyetemi tanár, az urológia prof.; orvostörténész, író. – Felesége hamvait Mv.-en temették (2008. máj. 16.). – A szatmári Ref. Főgimn. elvégzése után (1928) a bp.-i Pázmány Péter TE-en szerzett orvosi diplomát (1934. nov. 8.). Pályáját a bp.-i Szent János Kórház
KÖTELES Anna
Marossárpatak, 1912. dec. 13., † ?: elítélt. – Mv.-en lakott. Fajgyalázás vádjával állították bíróság elé. Irod.: 1956 Erdélyben
KÖTELES BODÓ István
? † ? : nemes vásárhelyi polgár. – Bethlen Gábortol nemességet kapott (1615). Irod.: Időtár 1
KÖTELES E.
? † ?: orvos. – Transplantarea organelor şi ţesuturilor : Simpozion şi masa rotundă 1967 márc. 25. –Irod.: MMK
KÖTELES Elek
? 1807. aug. 29. † 1817. márc. 28.: Kőteles Sámuel fia. Irod.: Köteles Eleknek kedves emlékezete (Nagyenyed, 1817)
KÖTELES György
Marosszentkirály (Maros), 1887., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után a szülői háznál tanult gazdálkosni. Az első vh.-ban az 5. h. tűzérezredben az orosz fronton harcolt, tizedesi rangban szerelt le. Irod.: Székelyföld í. k.
KÖTELES János
? † ?: szabó, esküdt polgár. – a Mv.-i esküdt közönség tagja (1739), utcakapitány. Irod.: Pál-Antal 2006
KÖTELES Sámuel
Újtorda, 1770. jan. 30., † Nagyenyed, 1831. máj. 17.: filozófus, tanár, a m. filozófiai szaknyelv megteremtője. – Felesége: Gál Rebeka. + gyermekük volt. – Tanulmányait Nagyenyeden végezte (1781–), ahol a felső osztályba már osztálytanító is volt az oratoriumban és rendkivüli praeses a filozófiában (1788–). Jénában folytatta teológiai egyetemi tanulmányait, a
KÖTELES Szőcs Dániel
? † ? : városi polgár. – A városi polgárok sorába vették (1627. jan. 5). A szűcsök bástyájuk védelmére 11 font puskaport vásároltak tőle (1633). Reverzálist adott a városnak tekintve hogy háza és öröksége van a várban, a város törvényeit mindenkor betartja (1638). A Kistemplom restaurálásakor előkerült 1652-ben állított sírköve
KOTSÁRDI N.
? † ?: ref. lelkész. – Mv.-i Vártemplom lelkésze (1648). Irod.: Időtár 1; A ref. Vártemplom lelkészei (dr. Puskás Katalin kézirata); Vártemplomi lelkészek névsora, 1571–2000 (Új Kezdet, 2. sz., 2000)
KOTSCH Michael
Holló-Lomnitz (Szepes m.) ? † ? : ev. pap. – Földműves szülők gyermeke Cservenkán volt segédlelkész. Mv. -re hívták a lelkész-tanítói állásra, beiktatták (1899 júl. 30). Német anyanyelvéhez ragaszkodó, mélyen vallásos ember volt, lelkészi hivatását komolyan vette, az egyház szegényeit segítette. Ennek ellenére a hívei nem szerették, hamarosan más állás
KOTSI János, Kocsi János
? † ?: ref. lelkész. – Marosbogáton szolgált (1677–78). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
KÓTSI PATKÓ János, §
Derecske, 1763. szept. 24., aug. 15. † Kv., 1842. febr. 14. A Házsongárdi temetőben nyugszik: színész, drámaíró, műfordító, színigazgató. – Felesége: Fejér Rozália színésznő. – Tanult Sárospatakon, Kv.-on a Ref. Koll.-ban (1770–80). Katonatiszt (1785); Az első erdélyi hivatásos és állandó színház, az Erdélyi M. Színjátszó Társaság alapító tagja (1792), első
KOTSIS Maxim
? † ? : bíró. – Tuson község falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KOTTA János
? † ?: Magyarfülpösön kelt cikke a Vadászat és Állatvilágban (1912). Irod.: Gulyás
KOTTA, Simeon
? † ?: g. kat. pap. – Ioan Bob püspök Petelébe helyezte szolgálni (1817. febr. 9. –). Irod.: Dobozi
KOVÁCS A. Zoltán
Csíkpálfalva (Hargita), 1935. okt. 12., † Mv., 2005. nov. 23.: tanár. – Letartróztatásakor a (1960. jún. 24.) a csíksomlyói általános iskolában volt tanár. A buk.-i Katonai Bíróság a BTK 194. paragrafusának 2. és 4. pontja alapján 10 évre ítélte. Szamosújvárról szabadult (1963. dec. 19). Hazatérése után előbb a csíkszeredai gépállomáson
KOVÁCS Ádám
? † ? : tanító. – Nagyenyeden subscribált (1747). Kutyfalván volt tanító (1757–59). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
KOVÁCS Ádám
? † ?: tanító. – Nagyenyeden subscribált (1792). Balavásáron volt tanító (1797–1803). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.
KOVÁCS Ágnes Anna, §
Arad, 1975. aug. 14., † Mv., 2008. okt. 26.: színész. – A Mv.-i Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatán tanult (1997). A Mv.-i Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja (1997–2002). Több korábbi osztálytársával együtt a bp.-i Honvéd Együttes Kamaraszínházához szerződött (2002–2007. dec.), még játszott a tatabányai Jászai Mari Színházban, a Meridián
KOVÁCS Ágoston Zoltán
Gyergyócsomafalva, 1899., † ?: vitéz, mészáros és hentes. – Iskolái elvégzése után a húsiparban szabadult fel és mint segéd jobb mesterek mellett képezte magát, Dédán lett önálló. Az első vh.-ban az orosz, olasz és a román fronton harcolt, az I. és II. ezüst, a bronz vit. é. és a Károly
KOVÁCS Albert
Mezőmadaras, 1881., † ?: mozdonyvezető. – Iskoláit szülőhelyén végezte., majd a MÁV szolgálatába lépett (1895–) Mv.-en 25 év szolgálat után nyugdíjba vonult (1920). Az első vh.-ban mint casútas felmentették. Irod.: Székelyföld í. k.
KOVÁCS Albert
Marosszentkirály, 1895., † ?: vendéglős. – Fiatal korában a hentes és mészáros mesterséget tanulta, majd vendéglős lett Mv.-en. Az első vh.-ban a 23. h. gy. e.-ben a 38. hadosztálynál az orosz fronton harcolt. A MP tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k.
KOVÁCS Albert
Fehéregyháza, 1913. jan. 15., † Kosów, 1944. júl. 3.: honvéd. – Anyja: Cserják Anna. – Az 57/I. zászlóaljban honvéd. —Irod.: Berekméri 2015
KOVÁCS Albert
Mezőcsávás, 1928. febr. 29., † Mv., 2015. ápr 27. Mezőcsáváson temették: egyetemi tanár, kritikus, esszéista, irodalomtörténész, poetika. – K. Gergely, földműves és Ágnes fia. A mv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett (1948); egy évig a kv.-i BTE irodalomszakos hallgatója, majd a szvedlovszki egyetemen oroszul folytatta tanulmányait (1949–54). A buk.-i Maxim Gorkij Intézet
KOVÁCS Albert
Fehéregyháza, 1913. jan. 15., † Kosów, 1944. júl. 3.: honvéd. – Anyja Cserják Anna. – Az 57/I. zászlóalj ban honvédIrod.: Berekméri 2015
KOVÁCS Albert, székelykeresztúri
Mezőbánd, 1838. aug. 8., † Bp., 1904. febr. 4.: ref lelkész, teológiai tanár, egyházjogász. – A gimnáziumot a mv.-i Ref. Koll.-ban a teológiát Kv.-on végezte (1857–61). A kv.-i Ref. Gimnáziumban latint és matézist tanított; majd külföldön képezte tovább magát: Utrechtben (1863–65), Göttingenben (1865), ahol teológiát, bölcseletet, vegytant, fiziológiát és jogot
KOVÁCS Andor
? 1903.?, † Mv., 1990. okt. 8., Kézdivásárhelyen temették el: főorvos. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1990. okt. 9.)
KOVÁCS Andor, § Kováts Andor
Gerendkeresztúr, 1891. júl. 4., † Mv., 1948. máj. 1.: gyógyszerész. – Református papi hatgyermekes családban született. Anyja: Nagy Sándor (1824–1900) ref. lelkész leánya, Nagy Karolina. Felesége: Psorn Hilda (1900–1964). Fiaik: Andor (1920–) gyógyszerész és György vegyész. – Iskoláit a nagyenyedi ref. koll.-ban végezte, Sepsiszentgyörgyön gyógyszerészgyakornok, Bp.-en szerzett gyógyszerész diplomát kapott
KOVÁCS Andor, Kováts
Gerendkeresztúr, 1920. júl. 15., † Szászrégen, 1983. febr. 8. Mv.-en temették.: gyógyszerész. – Id. K. Andor és Psorn Hilda fia. Felesége: Bányavölgyi Klára gyógyszerész. Gyermekeik: András (1946–) és Klára (1948–). – Tanulmányait Bánffyhunyadon kezdte, a mv.-i Ref. Koll.-ban folytatta és érettségizett (1939. júl. 5.). Buk.-ben volt gyógyszerész hallgató két félévet,
KOVÁCS András
Nyújtód, 1879. dec. 11., † Mv., 1940. máj. 31.: r. k. pap. – Kézdivásárhelyen, Csíksomlyón, Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1903. jún. 26.). Szolgált Gelencén, Csíkszenttamáson, Csíkszeredában káplán és tanár (1906–36). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
KOVÁCS András
? † ? : orvos Mv.-en a 19. sz. elején-közepén, Kovács Gyula (1815–1873) apja
KOVÁCS András
? † ?: tanár. – A mv.-i R. K. Tanítóképző Fiúiskola hittantanára (1935–). Irod.: Szabó K. Attila
KOVÁCS András
Bözödújfalu, 1926. jan. 9., † Sepsiszentgyörgy, 2004. szept. 29- 30: újságíró, szerkesztő, író. – Elemi iskolát a szülőfalujában végezte. – Íráskészsége révén a kv.-i Igazság szerkesztője (1945–) majd főszerkesztője (1949–), a Şt. Gheorghiu Pártfőiskolán államvizsgázott (1955); befejezte a középiskolát (1963). A lapszerkesztés mellett docens, előadótanár a BTE. -n; Buk.-ben A