Maros megyei életrajzi lexikon

→ KeresztúrI Kata

? † Gyulafehérvár, 1600.: birtokos, királybíró. – Anyai nagyanyja: Harinai Farkas Margit., K. Miklós és Bikli Borbála fia. Bátyja K. Mihály († 1582). Felesége: 1. Petki Katalin († korán elhunyt), 2. Bethlen Krisztina († 1631), Többen tartottak m. és latin nyelvű halotti beszédet felette (1631. nov. 25. és nov. 26).

1818., † 1861.: mezőpaniti földbirtokos. – K. János (1781–1840) és zágoni Szentkereszthy Klára (1779–1838) fia. Felesége fallkenbergi gr. Grundemann Emma (1827–1896), Mezőpaniton van eltemetve. Esküvő (Mezőpanit 1847). Lánya Klementina (1849–1916) Szentkereszthy György főispán felesége. – Mezőpaniti földbirtokos. Az Országos Gazdasági Egylet Erdélyi Gazdasági Egylet Marosszéki bizotmányi elnöke, annak megalakulásától. Kezdeményezője

?. † 1625.: földbirtokos, főkapitány, főkirálybíró. – Farkas († 1600 v 1602) és székelyderzsi Petki Kata fia. Felesége: kápolnai Bornemisza Judit († Disznajó, 1636. máj. 26). Gyermekei: Margit (1627–), Rhédey Jánosné; István, felesége Ajtoni Kata; Borbála; Simon. – Udvarhelyszéki főkirálybíró. Báthori Gábortól adoménylevelet kapott az erdőszentgyörgyi, havadtői, csókfalvi birtokra (1609).

1625: ? v. 1641. †Szentbenedek, 1683. jún. 7, Kolozsmonostoron temették: erdélyi főúr, emlékíró, marosszéki főkapitány. – K. Ferenc (1607–1661) főispán és Wesselényi Kata († 1658) fia. Felesége: 1. szentdemeteri Balassi Erzsébet, özv. rátóthi Gyulaffi Lászlóné († 1664); esk. 1663; 2. körösszegi és adorjáni gr. Csáky Mária, Cs. István (1635–1699) országbíró

1567., † 1610 márc. 21.: kolozsi főispán. – Valószínűleg fia K. Gáspár Kolozs vm.-i főispán (1555–1601) és Dolhay Ilonának (†1575). Felesége Salgai Kata († 1640). Utód nincs. Testvéreivel Boldizsárral és Zsigmonddal Báthori Gábor idején nem kedvezett a szerencse, száműzetése csak Bethlen Gábor alatt szünik meg, ekkor lett Kolozs megye főispánja.

1680, † 1741. máj., temetve a kv.-i Óvár Ferencrendi templomában a Kornis kriptában: v. b. t. t., főkamarásmester, főispán. – K. Gáspár (1641–1683) marosszéki főkapitány és gr. Csáky Mária († 1688 e.) fia. Felesége: gyerőmonostori Gyerőffi Borbála özv Gyulaffi Lászlóné (1684–1727). Gyermekei akik felnőtt kort megértek: Antal (1709–59), Krisztina-Bornemisza Ignácné

1781 † 1840 aug. 16 : erdélyi gubernátor, mezőpaniti birtokos. – Felesége: 1. tancsi Földvári Therézia (1785 – Kv., 1811. márc. 4.); 2. Szentkereszty Klára (1779–1838). Fia göncruszkai Kornis Ferenc (1818–1861). Irod.: Bicsok-Orbán; Gudenus; Halotti beszédek; Levéltári gyászj.; Lukinich; Veress Endre

? † Derzs, 1638. jan. 10.: földbirtokos, Apja K. Farkas, anyja Petki Kata. Testvére K. Judit, Péchi Simonné. Leánya Petki Borbára, Apafi Györgyné. Unokája Apafi Kata, Toldalagi Ferencné. Irod.: Dálnoki Nagy Mihály: Halotti beszéd Petki János I. özvegye, K. K. felett = Kénosi-Uzoni 2.;

Gyeke, 1639., † Kerelőszentpál, 1696. nov. 16, temetve szentpáli Haller kripta. – Ferenc (1607–1661) és gyekei Wesselényi Kata († 1658) leánya; br. Haller János (1626- Szentpál 1697) Torda vm. főispánja, diplomata, író első felesége. Gyermekei: István (1654–1710), Krisztina Petki Jánosné, József († 1691), Éva, Anna Gyulai Lászlóné Fiát Haller Józsefet

1715., † ? 1776 még élt: görgényi földbirtokos. – K. István (1680–1741), főispán, gub. vbtt és gyerőmonostori Gyerőffi Borbála (1684–1727) lánya. Kászonimpérfalvi br. Bornemisza Ignác (1707–1769) erdélyi kincstárnok, a görgényi uradalom birtokosának felesége, a görgényi uradalomban tartották fényes esküvőjüket (1734). Gyermekei: Anna, Klára- Haller Gáborné, János (1734–1810), Krisztina- Nemes Györgyné.

1683., † 1698.: koródi földbirtokos. – Gáspár (1641–83) marosszéki főkapitány és kőrösszegi és adorjáni Csáky Mária († 1688) leánya. Férje szárhegyi gr. Lázár Ferenc (1675–1742), Csík-, Gyergyó-Kászonszék főkirálybírója, csíki főkapitány. Egyetlen gyermekük András, akinek születésekor életét vesztette. Kóródon volt birtoka és ott épült udvarház a 18. sz. első felében. Halála

? † 1582. márc. 31. Gyulafehérvár, 1601: földbirtokos, adószámvevő, kamarás, sókamrai ispán. – K. Miklós tanácsos és Bikli Borbála fia. Testvérei: Farkas († 1600, Mihály vajda ölette meg), Ferenc, Margit, Ilona, Katalin. Felesége: Barcsay illetve anyja másodi férje után Drakulya Borbála; Recsenyédi Borbála; somkeréki Erdélyi Sára. Utód nincs. Részt vett

? † ?: földbirtokos, politikus. – Korának egyik befolyásos politikusa, és földbirtokosa, akit politikai intrikák következtében azzal vádoltak, h. jogtalanul használt bizonyos földterületeket, köztük Szováta mezőit is. Báthory fejedelem ezért a gyulafehérvári börtönbe vetette őt (1580). –Irod.: Şincan 2006

Szentbenedek, 1840. ápr. 30., † Kv., 1905. jan. 19, temetve Szentbenedek.: szentbenedeki földbirtokos, EMKE alelnök. –Gábor (1809–1877) és osdolai Kuún Zsófia fia. Nőtlen. Az EMKE alapító és választott választmányi tagja (1885–), alelnöke (1895–). Az EMKE kv.-i szervezkedő közgyűlésén az érkező közönséget gyalog vezette be az állomástól a városháza elé, mert

Meggyesfalva, 1718. aug. 15. † 1777. júl. 1., temetve Kv. óvári Ferencrendi templom Kornis Kripta. – Zsigmond (1677–1731) és Bálintitth Zsuzsanna (1681–1738) fia. Felesége hallerkői gr. Haller Anna (1730–1778), fehéregyházi ág, szentpáli ágazat. Esküvő Szebenben (1746. okt. 4). – Szentbenedeken ferencesek szolgáltak (1751–99). Gyermekei: Zsigmond (1750–1809), Anna-Macskási Ferencné; Ignác (1760–1819);

Mv., 1708. jún. 18 † Meggyesfalva, 1741. szept 16., temetve Meggyesfalva r. k. templom : földbirtokos. – K. Zsigmond (1677–1731) erdélyi gubernátor és tövisi Bálintitt Zsuzsa(1681–1738) leánya. A mv.-i várban született valószínűleg ott volt a Kornis ház. Férjhez ment szárhegyi Lázár Lászlóhoz (1707-Meggyesfalva, 1732. máj. 7), Esküvő Meggyesfalván (1730. aug.

Abaúj megyei eredetű család, Ruszkáról írta előnevét (1243). Egy ideig a dunántúli Thabajdon éltek. Erdélybe Szapolyai János korában került a család, Kornis I. Miklósnak fia János által, aki Szapolyainak királynak híve volt Ferdinand ellenében, és Udvarhelyszéken nyert birtokot. Ezért Székely Kornisnak is hívták. Fia Miklós birtoka után a homoródszentpáli előnevet

→ BÉKÉS Gáspár

Görz, 1901. júl. 29., † Bp., 1988. júl. 20.: ideg- és elmegyógyász, egyetemi tanár, akadémikus. – Diplomáját a bp.-i egyetem orvosi karán szerezte (1923), ugyanott az Anatómia ill. Az Agyszövettani Intézetben kezdte pályáját; egyetemi tanár Kv.-on (1941–) és klinikaifőorvos, megszervezte az Idegklinika Idegsebészeti Osztályát, majd az egyetem Mv. -re költözésekor,

Tanító. – Sóvárad (1941). Irod.: Ref. egyetemes névtár

Dicsőszentmárton, 1914. jún. 22., † ?: múzeulógos, restaurátor. – Középiskoláit Mv.-en kezdte és érettségizett Sepsiszentgyőrgyőn a Székely Mikó Koll.-ban (1932); az egyetemet Kv.-on (1934–), és Iasiban történelem-földrajz szakon végezte (1938). Tanár Kv.-on a Kereskedelmi Fiúliceumban (1940–48), majd a Tanítóképző igazgatója (1948–50); politikai fogoly a Duna-Feketetenger csatornánál (1950–51); Kv.-on tanár (1951–58);

K. István kapott primipilátust (1631. jún. 11.). Irod.: Pálmay

1921 † Mv., 2001. jún 14.: tanár. – Az OGYI IMSZ szervezetének elnöke, tanársegéd az orosz nyelvi katedrán, az Egyetemi Művészegyüttes létrehozója és irányítója (1956). A kórus két év alatt 120 hallgatót vont be, tánccsoportot szervezett, elnyerték az országos néptáncverseny első díját Buk. -ben. A rektori feljelentés nyomán (1958), politikai

Gyergyószentmiklós, 1871., † ?: malomtulajdonos. – Iskolái elvégzése után a kovácsipart tanulta, Görgényüvegcsűrön lett önálló, majd a Vajdahunyadi Vasgyárban dolgozott (–1919). Görgényüvegcsűrün átvette apósától a malmot, ahol kereskedelmi és vámürlést végzett. Irod.: Székelyföld í. k.

Gyalár, 1916., † ?: tanító. – Tanulmányait Mv.-en, Székelyudvarhelyen és Csíksomlyón végezte, de nem kapott állást, ezért Bécsben töltött 1 évet, majd Szombathelyen gépjárművezetői vizsgát tett és Kv.-on volt gépkocsivezető. Görgényüvegcsűrön tanított (1940–). Irod.: Székelyföld í. k.

? † ? : mester. – Nyárádszentannán mester (1794–1798). Irod.: Imreh Barna

? † ? : ref. lelkész. – Marosvécsen szolgált (1821–64). Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Böjthe Andor; Pesty 2014

1811.?., † Mv., 1878. aug. 8.: pénztárnok. Felesége: Vas Anna. Gyermekeik: József, felesége Fekete Nina; Lujza Mosontski Henrikné; Nina Illyés Jánosné; Mária Molnár Dénesné; Teréz Boncz Gyuláné. – Mv.-i városi pénztárnok, kir. adótiszt. Irod.: Gyászjelentő

? † ?: unit. lelkész. – Kisadorjánban lelkész (1745). Irod.: Kisadorján

Mezőbergenye, 1903. nov. 30., † Mv., ? : gyógyszerésznő. – Gyógyszerész oklevelet a kv.-i I. Ferdinánd Kir. Egyetemen kapott (1927. dec. 17.). Gyógyszerész volt Kv.-on, Szombathelyen. Nyárádtőn gyógyszertárat létesített (1934). Hankó Zoltán egyetemi gyógyszertárvezető mellé került a kv.-i orvosi egyetem Mv. -re költözés után (1945–). Irod.: Péter H. M. 2013

Mezőbergenye, 1894, † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után a szüleitől tanult gazdálkodni, és önálló lett szülőfalujában (1920). Az első világháborúban az olasz és a francia fronton harcolt, a II. ezüst vitézi érem tulajdonosa ; a MP és az EGE tagja, a Szővetkezet pénztárosa, a ref. egyház presbitere, a Gazdakör

1790. okt. †1836. aug. 16.: tanár. – Apja: László, anyja: Huszár Mária. Felesége: Masóczy Klára. Tordán és Kv.-on tanult. Donáth Mihály fiainak házitanítója volt. Német és francia nyelvet Brassóban tanult. Székelykeresztúron tanított. Közölte cikkeit a Nemzeti Társalkodó, a Hon és Szülőföld, Természet Barát. Irod.: Kelemen

? † ? : birtokos, színész, tiszt. – Színész (1810 k.), majd császári katona. Résztvett a szabadságharcban, székely határőr tiszt, átment a hovédséghez (1848). Katonáival elkisérte az aranyosszéki küldöttséget az agyagfalvi gyűlésre, a harcok után hosszú fogságot szenvedett. Ziegler után írta A szerecseny lány c. színművet, amelyet előadták Kv.-on, Mv.-en

? † ? : bergenyei székely nemes. – Nemesi levelet nyert (1612. jún. 28). Először említik nemeskét (1590). Básta idején lófőként lustrált és a császár és király hűségére esküdött. Ő és fiai -Gergely és András Báthory Gábortól szereztek címeres primipilus levelet (1612 jún. 18).-irod.: Mezőbergenye

? † ? : ref. lelkész. – A csíkfalvi ref. egyházközség papja, dr. (1918–1940). Új templomot építettek Csíkfalván (1927), a feladatot Torday Lajos építész és építkezési vállalkozó teljesítette. Irod.: Csíkfalva

a régi székely család első ismert őse K. Mihály birtokos volt Bergenyében (1590), hűséget esküdött a cs. és kir. -nak Básta főgenerális rendeletére (1602), fiai Gergely és András nyertek Báthory Gábortól címeres nemeslevelet (1612. jún. 28.) ; Gábor és fiai nemességét (1785. dec 3.) legf. helyen igazolták. Irod.: Kempelen; Pálmay

1826.? † Mv., 1883. júl. 17.: népzenész. – Testvére K. Lina. Felesége: Kónyai Mária. Irod.: Gyászjelentő

? † ?: I Rákóczi Györgytől kapott nemességet Segesváron (1639. febr. 6.). Irod.: Áldássy Antal : A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címjegyzéke 2. cimeres levelek (Bp., 1904–41)

Buda, 1863. okt. 29., † Bp., 1920. jún 16.: festő- és iparművész. – A bp.-i Mintarajziskolában tanult, ahol Székely Bertalan és Lotz Károly oktatta. Olaszországban folytatta atanulmányait. Művé­szetének alapját akadémista tanulmányai je­lentik, melyekhez szervesen kapcsolódik a plein air, majd a szecesszióval párosult szim­bolizmus megértése és alkalmazása. Gödöllőn telepedett le. Részt

? † ?: polgári iskolaigazgató. – K. CS. Sándor oldalági leszármazotta. Kezdeményezte a Kőrösi Csoma Sándor szobor felállítását Vásárhelyen (1942) és részt vett a szobor helyének kijelölésében (1943). – F. m.: Emléklapok a gr. Teleki család történetéből ( ?). Irod.: Időtár 3; Köblös Zoltán: Magyar családtörténeti könyvészet (1909)

Kőrös, 1784. ápr. 4., † Darjeeling, (India), 1842. ápr. 11. nyelvtudós, a tibeti filológia megalapítója, a MTA l. tagja. Versei: K. CS. S. tibeti dalai = A Mv.-en állították fel a szobrát (1943. szept. 26), Dabóczi Mihály és Zsakó Kálmán kőfaragó alkotását, a Községi Polgári Fiúiskola előtti téren. A szobrot

? † ?: százados. – Cs. k. kamarás, honvédszázados. Mv.-en a Székely Társaság (1901–) rendezőbizottsági tagja és támogatásával számtalan kiadványt jelentetett meg több ezer példányban. Irod.: Balaton Petra: A székely társadalom önszerveződése: A Székely Társaságok (I.-iI.): Törekvések Székelyföld felzárkóztatására a 20. század elején (Korunk, 1. sz., 2010. jan.; 2. sz.,

? † ?: tanító. – Tanítóskodott Nagykenden (1694) és Bonyhában (1699–1702). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 4.

1875., † Magyarpéterlaka, 1926. szept. 4.: Testvérei: K. Erzsébet Rosnyay Ferencné; K. György; K. Albert, felesége Farkas Sarolta; K. Margit, dr. dálnoki Kovács Endréné; K. Erzsébet dr. csikzsögödi Mikó Károlyné. Felesége: munkácsi Joó Irma. Gyermekeik: Miklós, József, Irma és István. Irod.: Gyászjelentő Attól függ ki ő?? Bent marad vagy nem

? † ?: építészmérnök. – Tervei alapján épült Mv.-en a volt II. Rákóczi Ferenc R. K. Főgimn. szecessziós stílusú épületegyüttese (1903–05). Az épületet államosították (1948), átadták a m. tannyelvű líc. -nak, ahova a román tannyelvű líc.-ot is beköltöztetté (1962) és egyesítették a két iskolát. Irod.: Fodor Sándor: Unirea Főgimnázium (Nú.,

? † ?: tanár a ref Koll. -ban. – F. m.: Ortografia latino-valachica; Lexicon valachic-latin-maghiar. Irod.: Lăzăriciu, Ioan : Istoria literaturei române (Sibiu, 1892)

? † ?: tanár a mv.-i Rf. Koll.-ban – Irod : Iorga, Nicolae : Istoria literaturii româneşti (Buc., 1933)

? † ? : mester. – Nyárádtőn tanított (1703). Irod.: Imreh Barna

1869., †1955.: építészmérnök. – Bp.-en dolgozott. Az ő tervei alapján épült a mv.-i Római Kat. Főgimn. és Szeminárium épülete (1904–05, 1908 tanuló otthon). Irod.: Időtár 2; Keresztes; Mv.-i R. K. okt.