KOVÁCS András
? † ?: tanár. – A mv.-i R. K. Tanítóképző Fiúiskola hittantanára (1935–). Irod.: Szabó K. Attila
KOVÁCS András
Bözödújfalu, 1926. jan. 9., † Sepsiszentgyörgy, 2004. szept. 29- 30: újságíró, szerkesztő, író. – Elemi iskolát a szülőfalujában végezte. – Íráskészsége révén a kv.-i Igazság szerkesztője (1945–) majd főszerkesztője (1949–), a Şt. Gheorghiu Pártfőiskolán államvizsgázott (1955); befejezte a középiskolát (1963). A lapszerkesztés mellett docens, előadótanár a BTE. -n; Buk.-ben A
KOVÁCS András
Mv., 1941. dec. 1. † Mv., 2018. febr. 7.: tanár, előadóművész. – K. Dezső és Gabriella fia. Felesége: Emese Mária, tanár (1969). Leányuk Gabriella (1973) tanár. – Kv.-on a Gh. Dima Zeneakad. végzett (1969). Zenetanár Radnóton (1969–90), Mv.-en a 15-ös sz. ált. iskolában és a Művészeti Líc. -ban. I. fok.
KOVÁCS András Ferenc
Szatmárnémeti, 1959. júl. 17., † Mv., 2024. jan. 3?: költő, esszéíró, műfordító, dramaturg. – Kossuth-díjas költő. A református temetőben Ötvös József ref. lelkész és Markó Béla költő búcsúztatta. (2024. jan. 11.). A középiskolát szülővárosában (1978), az egyetem magyar-francia-szakán a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem filológia karán végzett. (1984). Székelykeresztúron lakokott, tanár Szentábrahámban
KOVÁCS András, Kováts
?† ? orvos. – Sikeresen alkalmazza Szotyory Józseffel és Mátyus Mátéval együtt a tehénhimlő oltást (variolisatio) a himlő ellen (1796). Irod.: Időtár 1
KOVÁCS Anna, Latabár Endréné
Marosludas, 1859. † ?, : színésznő. – Színpadra 1875-ben lépett, nyugalomba vonulásáig (1910). Irod.: Schöpflin
KOVÁCS Antal
Marosfelfalu, 1791. febr. 2. † ?: egyetemihallgató. – Bölcsészetet tanult Pozsonyban (1807–08). Beszélt magyarul, németül és románul. Irod.: Szabó Miklós 2005
KOVÁCS Antal
? † ?: orvos. – Az ifj. orvost választja Mv., az 1824. ben elhunyt Gecse Dániel helyére. Mv.-en tevékenykedett 1835-ig, őt követte Péterfi Pál orvos. Irod.: Pál-Antal 2023
KOVÁCS Antal
Csíkverebes, 1900. ápr. 13., † Farkaslaka, 1957. máj. 10.: r. k. pap. – Gimn.-i tanulmányait Csíkszeredán végezte, a teológiát Gyulafehérváron hallgatott, pappá szentelték (1924. júl. 6.). Gyergyóremetén, Petrozsényben káplán. Plébános Gödemesterházán (1927–31), ahol megszervezte a plebániát, kápolnát rendezett be, megkezdte a hitoktatást. Jobbágytelkén plebános (1931–42). A felekezeti iskolához négy tantermet
KOVÁCS Antal, §
Mezőpanit, † 2006. febr.: ref. lelkész. – Torboszlón szolgált (1963–2006), a gyülekezet 20. papja. Az egyház elvesztett vagyonát kitartó munkával visszszerezte. Vitézzé avatták (2003). Emlékére a gyülekezet kopjafát állított, Bíró János nyárádszeredai fafaragó művész alkotását (2009). Irod.: Gligor Róbert László: Egykori lelkészére emlékezett Torboszló (Vásárhelyi Hírlap, 2009. nov. 18.)
KOVÁCS Antal, mikházi
1820.?, † Mikháza, 1887. máj. 20.: gondnok. – Nemzetőr százados (1848). A mikházi Szentferencrendű zárda és a jobbágyfalvi r. k. megye főgondnoka. Irod.: Gyászjelent.
KOVÁCS Áron
1876. jan. 1., † 1965.: ref. lelkész. – Hármasfalu (1907–1909), Magyarsülye (1948–1953), Nagymedvés (1954–1962) gyülekezetének lelkipásztora. Irod.: Csáky
KOVÁCS Áron, § középajtai
Mv., 1823. okt. 16., † Mv., 1873. máj. 10. sírja a mv.-i Ref. temetőben: : ref. lelkész, tanár, honvéd főhadnagy. – Mv.-en a Ref. Koll.-ban tanult. A Községi Polgári Fiúiskola alapításában nagy érdemei voltak, tanított is ebben az iskolában. Mv.-i vártemplom lelkipásztora volt. A 1848–49-es honvéd főhadnagy, a székely vértanuk
KOVÁCS Árpád
? † ?: orvos. – A pesti egyetemen nyert sebészorvosi diplomát (1879/80). Irod.: Högyes
KOVÁCS Bálint
Mezőbánd 1854.? † ?: gyógyszerész. – Bp.-en kapott gyógyszerész diplomát 24 éves korában (1878). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013
KOVÁCS Bálint
Mezőbánd, ? † ?: sebészorvos. –A pesti egyetemen végzett (1878/79). Irod.: Högyes
KOVÁCS Bálint
1861., † Segesvár, 1910. jan. 5.: tanító. – Az orbai Ált Isk. tanítója. Cikkei a Család és Iskola c. Lapban. Irod.: Gulyás
KOVÁCS Bálint
Nyárádköszvényes, 1893. nov. 14., † Nyárádköszvényes, 1967. dec. 25.: tartalékos szakaszvezető a cs. és kir. 62. gyalogezredben. Kitüntései: O1, O2, OB, Kcsk, SebÉ, MHEÉ, vitéz: 1941. okt. 23. Irod.: Berekméri–Nemes
KOVÁCS Béla
Jedd, 1916., † ?: gazdálkodó. – Négy középiskolát végzett, apja mellett gazdálkodni kezdett majd önálló lett Jedden. A Népközösség, az IKR és az Ifjúsági Dalosszövetség tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k.
KOVÁCS Béni
Jedd., 1888., † ? : gazdálkodó. – Önálló gazda szülőfalujában 20 hold földön (1912–). Volt községi bíró és képviselőtestületi tag. Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben a román fronton harcolt. Irod.: Székelyföld í. k.
KOVÁCS Dániel
Szásznyíres, 1930. aug. 8., † ? : közgazdász adjunktus. – Tanult a kv.-i BTE (1954). A mv.-i OGYI filozófia etika és szociológia tanára (1954–58); adjunktus (1958–90); nyugalomba vonult és óraadó tanár (1990–). 55 tudományos dolgozata jelent meg. –F. m.: A valláserkölcs antihumánus jellege. (Sorbán Antal., Vécsei Károllyal; Buk., 1962), Antihumanismus
KOVÁCS Dénes
1925., † Mv., 1986. dec. 6.: igazgató. – Felesége: Siklódi Éva (1944–2016), Dózsa György községben fogorvos nyugdíjazásáig. – A mv.-i Filharmónia volt igazgatója (1958–), a Nemzeti Színház dolgozója. Irod.: Csekme; Filarmonica 50; [Nekrológ] (V. Z., 1986. dec. 7.)
KOVÁCS Dezső, dr.
Mv., 1948., † Mv., 2015: orvos. – Szájsebész prof. – Apja Az MSE országos bajnokságában részt vevő, jégkorong és vizilabdacsapatának évekig alapembere. – Mv.-en végezte tanulmányait, a MOGYI orvosi karán (1973). A Fogászati Klinikán alorvos (1973 –75), tanársegéd (1976. 94), adjunktus (1994–98), megvédte a doktori értekezését (1998), kinevezett egyetemi tanár,
KOVÁCS Domokos
Csíkfalva, 1909. márc. 6., † Nyárádgálfalva, 1997. júl. 3.: unit. lelkész. – A kv.-i Székely Társaság. A Kriza János Néprajzi Társaság tagja (1932–). Több mint 300 népdalt gyűjtött. Brassóban, majd Nyárádgálfalván (1934–59) szolgált. A II. vh. nehéz éveiben építette fel, a falu lakossága által megvásárolt területre, közadakozásból és a m.
KOVÁCS Elek
? † ?: ref. lelkész. – Vámosgálfalván lelkész, a Küküllői ref. egyházmegye esperese (1887–97). Irod.: Zoványi
KOVÁCS Elek
? † ?: mérnök. – Tervezetet nyűjtott be a város vízellátásának javításáért (1925), új kutak fúrását szorgalmazta. Irod.: Időtár 2
KOVÁCS Elek
? † ?: törvényszéki irodatiszt, szerkesztő, újságíró, városi politikus. –Mv.-en törvényszéki irodatiszt, újságíró, szerkesztő. Első tudósítását az Erdélyi Értesítőbe írta (1884). Az önkéntes tűzoltóság megszervezője és vezetője, parancsnoka (1896–), a későbbi segítsége Szentgyörgyi Dénes tanár. A városi törvényhatósági testület képviselője (1910). Bernády György sajtópert indított ellene, mert a Hírlapban megrágalmazta
KOVÁCS Elek
? † ?: főorvos Mv.-en., a PERC egyik alapító tagja és ügyvezető elnöke. – A MSE repülő szakosztályának első elnöke, annak megalapítója volt A szakosztály 3 géppel rendelkezett, és a közönség lelkes áldozatkészségéből született meg., a székely ifjak kiképzését végezték. A jelentkezők orvosi szempontból 99 % ban alkalmasak voltak. A
KOVÁCS Elek
Csókfalva, 1903., † ?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett szülőfalujában, mint Hangya üzletvezető kiváló szaktudásra tett szert. A MP tagja, kulturális és szociális ügyek lelkes támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.
KOVÁCS Elek, abodi
Kendő, 1883., † ?: malomtulajdonos. – Iskoláit Sárospatakon végezte, majd a molnáripart tanulta és mint segéd Szürte, Bodrogszerdahely, Nagykövesd, Szegimalom Lasztóci és számos nagy városban fejlesztette szaktudását. Tíz évig báró Huszár abafái malmában volt főmolnár, majd öt évig bérlő, ezután Beresztelkén önálló malmot nyitott (1926–), ahol vámörléssel foglalkozott. Az első
KOVÁCS Endre, §
Konkolyfalva, 1918. szept. 12. † 2015: orvos, prof. dr. – A kv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett (1936), majd uo az egyetemen doktori oklevelet szerzett (1942). Kv.-on kezdte tudományos pályáját mint tanársegéd; a mv.-i OGYI orvosi és biokémiai előadó tanára (1949–), utóbb professzora (1968–83); a Gyógyszerészeti Kar dékánja (1953–56); az Életvegytani tTanszék
KOVÁCS Ernő, G.
1919., † Csíkszereda, 2002 nov. 14.: ref. lelkipásztor. – Pályáját a mv.-i vártemplom segédlelkészeként kezdte. Szolgált 34 évet. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2002. nov.)
KOVÁCS Erzsébet, sz. Kaucsár Erzsébet
1930., † Mv., 2003. dec. 14.: zenetanár. – A mv.-i Városi Zeneiskolában rövid ideig Erkel Sarolta, majd Tóznerné Erkel Sára tanítványa volt. A mv.-i Művészeti Líc.-ban tanított nyugdíjazásáig. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2003. dec. 16.); inf. Kovács Zsuzsa, Szőnyi Márta zenetanárnőktől
KOVÁCS Etelka E
? † ? : K. E. Gyula leánya. – F. m.: szerk.: Ferenczi Zoltán : E. Kovács Gyula költeményei a költő életrajzával (Kv., 1900). Irod.: Fülöp–Ferencz
KOVÁCS Éva Sarolta
Kézdivásárhely, 1938. okt. 25., † Pápa, 2012. jan. 3.: orvos. – Dr. Szabó József Dicsőszentmártonban sebész orvos felesége (1961–). Gyermekeik: Éva, orvos és József állatorvos. – Kézdivásárhelyen, Segesváron és Mv.-en volt középiskolás. Az orvosi egyetemet a MOGYI-n végezte (1961). Körzeti orvos Dálnokon (1961–1962), üzemorvos Dicsőszentmártonban (1962–1975) és üzemorvos Mv.-en nyugdíjazásáig
KOVÁCS Ferenc
? † ? : szabómester, esküdt polgár, főbíró. – Mv.-i szabómester, városi polgár polgár (1632), esküdt (1646, 1648, 1650, 1651), városbíró (1653, 1655, 1657, 1658, 1659, 1662). A marosvásárhelyi tanács Apafi Mihályt értesíti, hogy a törökök gondatlansága miatt városuk egyrésze leégett s kérik a török hadak eltávolíttatását (Kelt 1662. márcz.
KOVÁCS Ferenc
? † 1796. jan. 22.: r. k. pap. – Kv.-on és Gyulafehérváron tanult (1782–83). Pappá szentelték (1787. ápr. 7.). Káplán Csíksomlyón (1787), Harasztoson (1788–93), Abosfalván (1793–96). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
KOVÁCS Ferenc
? † ?: gazdatiszt. – Felesége: Dósa Lujza (1858.?- Tancs, 1880. máj. 27.). Gyermekeik: Ede és LuizaIrod.: Gyászjelentő
KOVÁCS Ferenc
? † ? : jegyző. – Marosvécsen jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KOVÁCS Ferenc
Backamadaras, 1866., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után a szülői házban gazdálkodást tanult, majd önálló lett Backamadarason. Az első vh.-ban mint népfülkelő vett részt. A MP tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k.
KOVÁCS Ferenc
Zilah, 1875., † ?: szászrégeni kir. telekkönyvezető. –Középiskoláit Nagyenyeden és Gyulafehérváron végezte, majd telekkönyvi szakvizsgát tett (1898). Vizaknán, Balázsfalván, Gyulafehérváron telekkönyvvezető, majd igazgatói rangban a szászrégeni telekkönyvi hivatal vezetője lett. Sokat fáradozott a köz érdekében – a ref. egyház presbitere, a M. Polgári Dalkör alelnöke, és a Dalkör műkedvelő társulatának
KOVÁCS Ferenc
Székelyudvarhely, 1892. nov. 25., † Székelyudvarhely, 1950. nov. 2.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1917. júl. 2.). Káplán Csíkszentgyörgyön, Gyergyóremetén, Gyergyóújfaluban. Lelkipásztor Székelyvarságon (1922), Nyárádselyén (1929), Bözödújfaluban (1931), Szentdemeteren (1933), itt Soó Dénest követte (1932). Székelyvéckei plébános (1933–39), majd Homoródremetén (1940–50). Irod.: Ferenczi Sándor 2009;
KOVÁCS Ferenc
1907., † 1959. – F. m.: Iratosi kertek alatt. Kisiratosi népköltészet. gyűjtötte, Bk., 1958. ez az egy munkája van, ez Faragónál szerepel. ROMIL 3: 156. Irod.: Kuszálik
KOVÁCS Ferenc
Mv., 1912., † Mv., 1996. aug. 27.: orvos. –Szegeden végezte az orvosi egyetemet. A mv.-i Fertőző Betegségek Klinikájának tanársegéde, majd főorvosa. Bp.-en a Korányi klinikán dolgozik és főorvosi címet kap. Franciaországban, Svájcban és Olaszorszégban tüdőgyógyászati tapaszsztaltcserén mélyítette ismereteit. Irod.: Dezső István; Genersich; [Nekrológ.; Nú. ]; Kiss–Péterffy–Péterffy
KOVÁCS Ferenc
? † ?: ref. lelkész. – Nyárádselyében volt lelkész (1967–1972): előzetsen Kackón (Kolozs) szolgált. Selyében nagy tiszteletnek és megbecsülésnek örvendett. Addig nem hagyta el híveit, amíg az omladozó tornyot újjá nem építette, pedig más gyülekezet már meghívta azelőtt. –Irod.: Nyárádselye és egyházai
KOVÁCS Ferenc
? 1913., † Mv., 1996. aug. 27.: orvos. – A mv.-i II. Fertőző Klinika volt főorvosa. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1996. aug. 29.)
KOVÁCS Ferenc, §
Marossárpatak, 1927. jan. 2., † Mv., 2006. márc. 31.: dramaturg, rendező, műfordító. – Középiskolát a mv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett (1946); a kv.-i BTE filológia karán szerzett m. nyelv és irodalom szakos diplomát (1950). Pályáját az Utunk szerkesztőségében kezdte (1950–51), ezután a Nagybányai Állami Színház (1953–56), annak átköltözésével Szatmáron az Állami
KOVÁCS Ferenc, § Kováts; Schmidt, írói álnevei: Fehérvári, -o-, K. F.
Kőhalom, 1837. nov. 25., † Mv., 1899. júl. 2.: r. k. főesperes apát-plébános, pápai prelátus, tanár. – A bécsi Pazmanaeumban végezte teológiai tanulmányait, pappá szentelték (1860). Hazatérése után Haynald Lajos püspök udvari papja, majd Gyulafehérváron főgimn.-i (1862–), majd teológiai tanár a püspöki papneveldében (1872–) és a Batthyanaeum könyvtár őre és
KOVÁCS Ferenc, ifj.
Radnót, 1913. máj. 1., † Balatonvilágos, 1997. aug. 27: orvos, tüdőgyógyász, grafikus. Tanulmányait Bp-. en Rómában Svájcban folytatta. Apja mellett dolgozott a Tüdőgyógyászati klinikán (1937–51); az Országos Korányi TBC és Pulmológiai Intézet osztályvezető főorvosa (1951–80); tudományos tanácsadó (1980–); a Harward Egyetem Élettani Tanszékének vendégelőadója (1982–). Kutatási területe: a légzőmozgások fotogrammetriája;
KOVÁCS Géiza
? † ?: posta-távíró tiszt. – Felesége: Farkas Anna. Gyermekeik: K. Ottilia (1858 – Mv., 1890. márc. 11.); K. Béla; K. Ákos, tancsi ref. lelkész; K. Gábor, fogarasi ref. lelkész. – Mv.-i kir. posta-távíró tisztje. Irod.: Gyászjelentő
KOVÁCS Gergely
? † ?: r. k. pap. – Vulkánból érkezett Nyárádselyébe, a háború pusztításait igyekezett felszámolni, gyarapította a templom berendezését, új harangokat vásárolt (1916. dec. – 1923.). Ott létrehozta a „Jézus szent szíve” társulatot, felállították a Jézus szent szíve oltárt, a kersztelő kutat és egy tabernákulumot (1917) majd egy 168 kg-os
KOVÁCS Géza
Mv., 1958. † ?: szobrász, festő. – Autodidakta képzőművész, szobrász, festő. Tárlatokon szerepelt: Csíkszereda, Kézdivásárhely, Kovászna, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Bp., Pécs, Miskolc, Nyiregyháza, – Irod: Szabó–Kállai
KOVÁCS Gizella, Kovács Istvánné; Tamás Gizella
Tordaszentlászló, 1921. júl. 16., † Mv., 2004. okt. 1.: orvos, bakteriológus szakorvos. – Kv.-on a Ref. Főgimnáziumban érettségizett (1940), majd a kv.-i Tudományegyetem Általános Orvosi Karán szerzett oklevelet (1945). Az OGYI Járványtani Tanszékének tanársegéde (1945–49), azután a MOGYI adjunktusa (1949–52), majd a klinikák laboratóriumának mikrobiológus szakorvosa (1953–69); a 2. sz.
KOVÁCS György
Csatószeg, 1812. okt. 18., † Csatószeg, 1875. júl. 3.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1836. ápr. 4.). Tanár Székelyudvarhelyen, káplán Kézdiszentléleken. Plébános Székelykeresztúron, Széklypálfalván és Székelykálon működött (1839–45). Korondon plébános (1845–51). Fogsába került (1849. után). Plébános Kászonjakabfalván (1851), Csíkszentimrén (1854), Csíkszentsimonon (1865). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Székelykál
KOVÁCS György
Székelyabod, 1884. máj. 15. † Nagykend, 1923. jún. 29.: ref. lelkész. – Első szolgálati helye Küsmőd (Hargita), azután Nagykendre hívták meg (1912. márc. 3), ahol nagy lendülettel indította a gyülekezeti munkát, felújította a dalárdát, megszervezte az ifjúsági egyletet. Fokozatosan azonban elhanyagolta teendőit, ezért a vizitációk alkalmával többször megfeddték. Az egyházi
KOVÁCS György
Sepsiszentgyörgy, 1896., † ?: pékmester. – Iskolái elvégzése után a sütőipart tanulta, és hosszú évekig fejlesztette szaktudását, majd önálló lett Mv.-en (1932). Az első vh.-ban az olasz és orosz fronton harcolt, II. o. ezüst, a bronz vit. é. és a Károly Csapatkerszt kitüntetettje volt. A MP és az Iparosegyesület tagja
KOVÁCS György, §
Kv., 1910. febr. 22., † Kv., 1977. nov. 8.: színész, rendező. – Elemi iskoláit a kv.-i Ref. Fiúiskolában, a középiskolát az Unit. Koll.-ban végezte (1933). A kv.-i M. Színházban kezdte színészi pályáját (1933). Főiskolát nem végzett, önképzéssel szerezte ismereteit, színésziskola hiányában a Hetényi Elemér, Thália Színház mellett működő stúdióját látogatta,
KOVÁCS György, § Kovács György Dénes
Küsmöd, 1911. ápr. 27., † Mv., 1990. okt. 22. vagy 21: író, publicista, politikus. – Apja ref. lelkész korán elhunyt, ezért a ref. egyház taníttatta. Az elemi iskolát Nagykenden, a középiskolát a nagyenyedi Bethlen Koll.-ban végezte; beirattkozott a kv.-i egyetem bölcsész karára de anyagi nehézségek miatt nem tudta befejezni. Újságíró
KOVÁCS Gyula
?, † Mv., 1835 : orvos Mv.-en, a fia Kovács Gyula paleobotanikus. Irod.: MMA
KOVÁCS Gyula
Mezőbánd, 1846. márc. 10., † Nagyenyed, 1900. jún. 23.: erdész, városi főjegyző, polgármester. – Bátyja ~ Albert (1838–1904). A mv.-i ref. koll.-ban tanult. Diákként (1862–66) állandó munkatársa volt Szabó Sámuel mv.-i tanárnak, népballadák gyűjtésében tünt ki, Mezőbándról hozta gyűjtéseit. Népköltészeti gyűjtéséből közölt a pesti Jó Barát (1867). Mv.-en bölcsészeti és
KOVÁCS Gyula
Vadasd, 1908., † Vadasd, 2002. júl. 10., kántortanító. – A mv.-i plébánia gondnoka (1930–1932). Nála fedezett fel Ráduly János egy lőporszarút 1573-ből (1999), akkor már nyugdíjas volt. Irod.: Maros-küküllői főesp.; [Nekrológ] (Nú., 2002. júl. 12.); Vadasdi krónika
KOVÁCS Gyula / E. Ecsedi
Gebe, 1839, † Segesvár, 1899.: színész. –Kv.-i színész Irodalmi munkásságáért a Petőfi Társaság tagjává választották (1876). Tolnai Lajossal jó barátságban volt. A KZST-nek tevékeny tagja (1877–). Irod.: Marosi-KZST
KOVÁCS Gyula István
Nagyernye, 1898, † ?: gazdálkodó, igazgató. – Iskolái elvégzése után a szülői háznál tanult gazdálkodni, majd önálló lett Nagyernyében. Az első vh.-ban az 5. tüzér-ezredben a román és olasz fronton harcolt, később a székely hadosztályban volt, mint szakaszvezető szerelt le, a bronz v. é. és a Károly Csapatkereszt kitüntetéssel. A
KOVÁCS Gyula, Julius, kézdiszentléleki
Buda, 1815. szept. 15., † Bp., 1873. jún. 22.: paleobotanikus, múzeumőr, a MTA lev. tagja. – Gyermekéveit Mv.-en töltötte, ahol apja K. András orvos volt, itt végezte a gimnáziumot (1830); Bp.-en beiratkozott a bölcsészetre de mivel nagybátyja K. Tamás a Hazai és Külföldi Tudósítások szerkesztője meghalt, visszatért Mv. -re (1831),
KOVÁCS Ildikó, §
Sepsiszentgyörgy, 1927. dec. 5., † Kv., 2008. jan. 23.: bábrendező. – Sepsiszentgyörgyön járt iskolába. Először fényképezést tanult, majd beiratkozott a koreográfiára és elvégzett másfél évet a kv.-i képzőművészeti főiskolán. Tanulmányait Bp.-en, az Orkesztikai Intézetben és Kv.-on, a Koreográfiai Intézetben végezte. A kv.-i bábszínházban kezdett dolgozni (1948–), Nagyváradon dolgozott három évet,
KOVÁCS Ilona
Kv., 1916. febr. 20., † 1967.?: orvos. – Az orvosit Kv.-on végezte (1939). Orvos Kv.-on (1940–45; Mv.-en az OGYI-n tanársegéd (1945–48), klinikai adjunktus (1949–54); az Egészségügyi Tecnikumban előadótanár, majd igazgató. Irod.: Bérczes Judit; RMKK
KOVÁCS Ilona E.
? † ?: K. E. Gyula leánya. – F. m.: szerk.: Ferenczi Zoltán: E. Kovács Gyula költeményei a költő életrajzával (Kv., 1900). Irod.: Fülöp–Ferencz
KOVÁCS Imre
Nyárádremete, 1817. nov. 3., † 1901. máj. 1.: községi vezető. – K. György és Salamon Teréz fia. – Érettségizatt, egyetemi tanulmányokat végzett. Visszatért a szülőfaluba és a község szuverén vezetője lett hosszú éveken keresztül. Adománya elég volt két tannítói lakás telkének megvételére (400 frt.). Irod.: Emlékkönyv a K. M. Természettudományi
KOVÁCS Irén
Vadasd, ? † ?: tanítónő. – Tanulmányait elvégezve Eperjesen szerzett tanítói oklevelet. Gyulakután kezdett tanítani (1901), majd Körtefáján 33 évet tanított (–1935). A Magyar kultúra és a vallásos irányú nevelés volt a fő célja. Nyugdíjazása után Mv.-en élt. Irod.: Székelyföld í. k.
KOVÁCS István
? † ?: ref. tanító. – Felesége Deák Mária. Mv.-en subscribált (1778). Alsóbölkényben 1792–1818 volt mester. Irod.: Ősz
KOVÁCS István
1881, † ?: unit lelkész. – Bordoson majd Pipében volt lelkész (1906–10). Felesége Király Margit, három gyermekük volt. Az ő idejében kezdték el a torony és a templom javítását. Irod.: A Pipei Egyházközség életéből
KOVÁCS István
róm. kat. plébános. – Székelykálon plébános (1737–1742). Irod.: Székelykál 800 éves történetéből
KOVÁCS István, dr.
1919 † Mo., Győr, 2004 febr. 27, : lehet h. ő az, aki: közgazdász dr., főkönyvelő a MOGYI –n. A gyógyszertári nyilvántartástárgyú tantárgyat tanította Zakariás I. (1950–55) és ennek oktatását folytatta (1955–61), majd őt követte a tanszéken Kacsó Albert (1961–65). Irod.: Facultatea de Farmacie; [Nekrológ] (Nú., 2004. márc..)
KOVÁCS István, G.
1881, † Zilah, 1978. jan. 8.: ref. lelkész. – Székelyabód (1941). Irod.: Ref. egyetemes névtár; [Nekrológ] (V. Z., 1978. jan. 11.)
KOVÁCS István, Kováts István
Kv, 1919. jan. 1., † Mv., 2001. okt. 30.: újságíró, rádióriporter, szerkesztő, irodalomtörténész. – Felesége: Tamás Gizella. – Kv.-on érettségizett a Ref. Koll.-ban (1937), majd a FJTE Jog- és Államtudományi Karán szerzett oklevelet (1942). Karpaszományos őrmesterként vett rész a II. vh.-ban, orosz hadifogságba esett (1944–47). Mv.-en az OGYI dékáni majd
KOVÁCS János
? † ?: ref. pap. – Uzdiszentpéteren szolgált (1786–90. jún. 18.) Irod.: Ősz
KOVÁCS János
? † ?: r. k. pap. – Kv.-on és Nagyszombaton tanult. Káplán volt Kv.-on (1753), Székelykálon plébános (1756–1761), majd plébános Csíkmadarason, Székelykeresztúron, Csíksomlyón, esperes (1788–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Székelykál
KOVÁCS János
? † ?: tanító. – Vadasdon tanított (1855–74; 1877–1912.). Irod.: Vadasdi krónika
KOVÁCS János
Kendő, 1888., † ?: molnár mester. – Iskolái elvégzése után a malomipart tanulta, és megfelelő szakmai előképzettség után önálló mester lett Abafáján. Az első vh.-ban részt vett. Irod.: Székelyföld í. k.
KOVÁCS János
Ostoros, 1912. † ? : hivatásos törzsőrmester. – A 27 / III. zászlóaljnál volt kiképző tiszthelyettes. Őrmesteri rendfokozatot kapott (1941. máj. 1.). A hadműveleti területre vonult, mint a 27 / III. zászlóalj szakaszparancsnok-helyettese, a súlyos harcokban megsebesült (1944. jún. 26.). Irod.: Berekméri 2015
KOVÁCS János
? † Nyárádselye, 1894. okt.: r. k. pap. – Nyárádselyében (1894. júl. –) míg meghalt. Irod.: Maros-küküllői főesp.
KOVÁCS János
? † ?: ref. pap. – Nagybaconban segédlelkész. Vadasdon szolgált (1943–1977). Elmenekült (1944. szept.), a Dunántúlon Nemecskén és Bp.-en a Szilágyi Dezső téri templomnál teljesített szolgálatot. Ott érte Buda ostroma. Visszatért (1945. márc. 11). A távol levő lelkészek hazatéréséig Bedében és Havadon is teljesített lelkészi szolgálatot. Adatok a vadasdi ref.
KOVÁCS János, kézdilemhényi
1842.? † Mv., 1902. júl. 8.: bíró. – Felesége: lovag streifeldi Wittich Mária (1852 – Mv., 1932. júl. 2.). Gyermekeik: Ella és Jankó. – Mv.-en kir. itélőtáblai bíró. Irod.: Gyászjelentő