KONRÁD Kálmán, § Vitéz Konrád Kálmán
Székelykeresztúr, 1893. máj. 28., † Csíkkarcfalva, 1970. máj. 28. Mv.-en temették el: gyógyszerész. – Felesége: baróti, tusnádi Mórik Margit Berta Anna (esküvő 1923. okt.). Gyermekeik: Kálmán, Ilona, Géza, Márta. – Székelyudvarhelyen érettségizett, Székelykeresztúron gyógyszerész gyakornok a Jäger József patikájában, majd Baróton Debitzky Mihály gyógyszertárában, harctéri szabadsága idején tette le a
KONRÁD Mihály
? † ?: tanár, biológus. – A segesvári 3. sz. Általános iskolában tanított és igazgató volt (1960-as években). Lepkegyűjtő. Irod.: F. m.: Pillangók (V. Z., 1968. márc. 3.)
KONRÁD, Chunradus
?, † ?: r. k. pap. – Alsóidecsen szolgált és fizette a pápai tizedet (1333–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
KÓNYA
? † ?: csendőrkapitány. – A marosi csendőrnyomozó brigád vezetője. Deportálásuk előtt, gúzsba kötve, egy speciálisan berendezett teremben, értékeik felől vallatva a letartóztatott zsidó lakosokat addig verette, amíg elájultak, és miden értéküket elvették (- kb. 5, 5 kg aranygyűrű gyűlt össze, más apró ékszerek, pénz stb). 7500 lakost szállítottak embertelen
KÓNYA (1943-ig KONJA) Sándor
Przemysl, 1902. ápr. 22. † 1992. dec. 28.: őrnagy. Alakulata: M. Kir. Mv.-i Csaba Királyfi Honvéd Gyorsfegyvernemi Hadapródiskola. Kitüntetései: MÉR lovagkeresztje hadiszalagon kardokkal, Felvidéki Emlékérem, Erdélyi Emlékérem, Tiszti Katonai Szolgálati Jel II. oszt. Vitézi avatása. 1943. jún. 11. Irod.: Berekméri–Nemes
KÓNYA Elemér
?, † Mv., 1986. máj. 17.: tanár. – A mv.-i Ref. Koll. ill. a Bolyai Farkas Líc. magyartanára (1942–48). Irod.: Mv. tört. 2., [Nekrológ] (V. Z., 1986. máj. 18.)
KÓNYA Ernő
Székelykocsárd, 1903., † Gidófalva, 1978., sírja Mv.-en a ref. temetőben van: ref. lelkész. – Felesége: Kiss Mária (1906–1943). Gyermekeik: Ibolyka (1934–1951), Attila (1940–1963). II. felesége Nagy Margit (1906–1997). – Nagyborosnyói székely nemesi családból származott. Nagyenyeden érettségizett és Kv.-on végezte a teológiát (1926). Magyarón kezdte pályáját (1926–), majd Székesen megválasztott lelkész
KÓNYA Ferenc
Egerpatak, 1741., † Vámosgálfalva, 1797. szept. 20.: ref. lelkész. – Kv.-on tanult, Utrechtben peregrinált (1768–70). A krakkói zsinaton szentelték pappá. Héderfáján (1771–83) és Vámosgálfalván (1783–97) lelkipásztor, prosenior (1783–86), esperes haláláig (1783–97), majd generális direktor. Saját pénzéből építette fel a ma is álló papilakot. Elindította az egyházközségi anyakönyvelést, szigorú rendet teremtett
KÓNYA Ferenc
? † ? : pedagógus. – Mezősámsondon, isk. igazgató. Igazgatása idején egyesítették a faluban a ref. és az ortodox iskolát: I –VIII. osztályos Ált. Isk. néven, román és m. tagozattal (1958). Irod.: Mezősámsond
KÓNYA Imre
Karcag., 1887 † Mv., 1969.: tanár. – Fia. K. István Béla 1956 mártírja. – Földműves nagycsalád gyermeke. A szászvárosi Kun Koll.-ban végezte a középiskolát. A kv.-i egyetemen szerzett latin-görög nyelv és irodalom szakos tanári diplomát (1911). Előbb a szamosújvári, sárospataki, nagyenyedi, gyergyószentmiklósi iskolákban tanított, a fehértemplomi (most Szerbia) gimnáziumban tanított
KÓNYA István
Gyergyószentmiklós, 1926. jan. 16., † Mv., 2003. febr. 13.: tanár, múzeológus. – Középiskolát (2 év háborús megszakítással) Kv.-on ill. Mv.-en végezte, itt érettségizett (1948); a kv.-i BTE en természetrajztanári oklevelet szerzett (1948–52). A mv.-i Tartományi / Megyei Múzeumban muzeológus nyugdíjazásáig (1952–86), a természetrajzi osztály megalapítója és vezetője. Kutatási területe :
KÓNYA István Béla
Mv., 1915. † Arad v. Temeság, 1958. szept. 1.: ügyvéd. – Apja K. Imre tanár. Felesége: 1. Telegdy Márta (esküvő 1936-elváltak), 2. Dobra Erzsébet. A mv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett (1931), majd Kv.-on végzett jogi tanulmányokat. Folyfalván éltek egy ideig, mert első feleségének itt 200 hold birtoka volt. Ügyvédi irodát nyitott
KÓNYA János
Mikefalva, 1889., † ? : gazdálkodó, molnármester. – Dicsőszentmártonban 4 középiskolát végzett, majd a földműves szakiskola elvégzése után Vaján a molnáripart tanulta. Malmot nyitott Székelyvajában (1909) ahol kereskedelmi és vámörlést végzett, ugyanakkor saját földjén gazdálkodott, 3. évig községi bíró volt. Üzeme modern géperőre volt berendezve. Az első vh.-ban a 21.
KÓNYA József
? † ?: ref. lelkész. – Kv.-on subscribált (1790). A dési zsinaton szentelték pappá (1794). Kolozsnagyidán pap (1794- 1799-–1813). Irod.: Ősz
KÓNYA László
? † ?: hitvezető. – A jehova tanui hitvezető Nyárádszeredában. Megismerkedett a vallás lényegével és csatlakozott ahhoz (1946–). Mivel ezt a vallást a múlt rendszerben tiltották, a Securitate emberei üldözték. 32 más társával együtt letartóztatták (1957. nov.). Fél éven át folyt a tárgyalás, aztán a Katonai Törvényszék 20 év börtönre
KÓNYA Simai, marosvásárhelyi, alias Szígyártó család
Nemességét 1612-ből származtatja. Irod.: : Kempelen
KÓNYA, széplaki család
Mihály 1718. évi címerpecsétje a gr. Teleki-levéltárban Mv. Irod.: Kempelen
KOÓS Béla
Mv., 1928. júl. 24., † ?: kosárlabdázó, tanár. – Az egyetemet a buk.-i Sestnevelési Főiskolán végezte (1954); A mv.-i Fémipari Szakiskola tanára (1954–65); kosárlabda szakoktató; Kv.-on tanár és edző (1965–88). Irod.: : RMKK
KOÓS Ferenc, §
1869., † Mv., 1930.: építész, lakatos. – A mv.-i Városháza építésénél lakatos munkálatokat végezte Victor Gézával (1906–08). A MSE alapító tagja (1898–), az ugró osztály megalapítója és vezetője (1904–). Irod.: Csekme; Illyés; Kereszetes Gyula: Szecesszió Mv.-en 4.: A Városháza (Nú., 1991. okt. 26.)
KOÓS Ferenc, § Koos
Magyarrégen, 1828. okt. 18., † Brassó, 1905. nov. 21.: ref. lelkész, pedagógus, tanfelügyelő, emlékíró. – Apja, K. Lőrinc, aki jobbágyszármazású Unokából. – Az elemi iskolát szülőhelyén, majd a szászrégeni román iskolában végezte, ahol jól megtanulta a nyelvet. A mv.-i Ref. Koll. szolgadiákja (1840–48), Török János tanítványaként hat gimnáziumi osztályt végzett
KOÓS Géza
1873.? † Mv., 1917. dec. 16.: műlakatos. – K. János és Nagy Ágnes fia. Testvérei: L. Lotti Walcz Gyuláné; K. János, felesége: Jeddi Anna; K. Viktor, felesége Pántya Mariska; K. Kata. Felesége: Ritz Anna. Gyermekeik: Ferenc, Géza. – Műlakatos mester Mv.-en. A M Mv.-i Kerékpározók Egyesületének egyik alapítója (1898), aktív
KOÓS György
1885., † ?: gazdálkodó, vendéglős. – Iskolái elvégzése után gazdálkodást tanult, majd vendéglős volt Radnótfáján. Az első vh.-ban a 22. h. gy. ezredben az orosz fronton harcolt, megsebesőlt, leszerelt az arany, ezüst és bronz vit. ér. -kitüntetésekkel (1917). Irod.: Székelyföld í. k.
KOÓS György
1920., † Mv., 1978. jan. 10.: mérnök. – A mv.-i cukorgyár igazgatója volt (1950 körül), majd a Konzervgyár igazgatója. Irod.: Mv. műv. vár.; [Nekrológ] (V. Z., 1978. jan. 11.)
KOÓS Gyula
1933.? † Szászrégen, 2009. aug. 14.: sportoló, edző. – Asztaliteniszező, majd edző Szászrégenben. Irod.: Szabó Anntal: K. Gy.-ra emlékezve versenyeztek Szászrégenben (Vásárhelyi Hírlap, 2009. szept. 4.)
KOÓS László
? † Mv., 1991. aug. 7.: mérnök-tanár. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1991. aug. 8.)
KOOTZ Dániel
? † ?: orvos. – A segesvári polgári kórház másodorvosa (1867). A K. -ház Segesváron épült a 17.-ban, az „A” kategóriába tartozó műemlék (Bastionului u. 9.). Irod.: Pataki Dániel: Erdélyország kórházai az 1867-ik évben (klny.; Kv., 1868); Valori mureşene de patrimoniu
KOPACZ János Asztrik
Csíkcsicsó, 1812. nov. 13. † Maros megyében, 1848. okt. 31 : r. kat. lelkész. – Sárpatakon szolgált. Az 1848-as forr.-i események során üldözték. Segesvár felé próbált menekülni. Egy román felkelő lelőtte, a sárpataki templomot és a papilakot kifosztották. – Irod : Pál-Antal – Szabó 2.
KOPACZ József
? † ? : pénzügyi számellenőr. – Mv.-en., a MSE választmányi tagja, az evezős szakosztály sportigazgatója. Mint aktív sportoló több első és második helyet ért el (1932). Megalakította az evezős szakosztályt, amelynek előbb titkára, majd pénztárosa (–1938), azután igazgatója volt. Hozzáértő lelkes vezetőként, sokat harcolt az egyesüle érdekében. Irod.: Pluhár
KOPACZ Lukács, §
Ditró, 1876, † Mv., 1955: jogász; kereskedő, bankigazgató, vállakozó, sportoló, edző. – Bankigazgató Mv.-en. Házat vásárolt a Kossuth u. 89. sz. Gyergyóditróból költözött Mv. -re. Bp.-en katonáskodott (1897). Megnősült (1904). Fia: István (1904–1980). – Téglagyár tulajdonos (1912–). Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), az orosz fronton harcolt, fogságba esett, szökve
KOPACZ Mária
Mv., 1941. † ? : grafikus és festő. –Művészeti tanulmányait Kv.-on a Képzőművészeti Főiskolán végezte. Hazai és külföldi tárlatokon szerepelt. Jelentős illusztrátor periódikákban, szürrealista. Nemzetközi alkotótáborok tagja. Magángyűjteményekben vannak művei és a vajai Vay Ádám Múzeum gyűjteményében. Irod.: Szabó–Kállai
KOPACZ Miklós Lukács
Mv., 1911. júl. 21., † Mv., 1997. febr. 9.: grafikus, díszlettervező. – Mv.-en a R. K. Líc.-ban érettségizett (1932). Az Aurel Ciupe festő által vezetett Szabad Képzőművészeti Tanfolyamon tanult festeni (1933–36). Díszítőművészként dolgozott a színháznál (1936–40). A magyar hadsereg tartalékos hadnagya (1943). A mv.-i Sport Klub, valamint a város igazán
KOPACZ Pátrik János, P.
Csíkcsicsó, 1782. nov. 13. † 1848. okt. 31.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1802. szept. 12.). Felszentelték (1805. dec. 20.). Sárpatakon lelkész. Az 1848-as forradalmi események során üldözték. Segesvár felé próbált menekülni. Egy román felkelő lelőtte, a sárpataki templomot és a papilakot kifosztották. Irod.: György: A ferencrendiek; Pál-Antal – Szabó 2.
KOPÁNDI Sándor
Nagyfülpös, Magyarfülpös, ? † Mv., 1970. jún. 19.: fürészipari munkás, munkásmozgalmi harcos. – Mint fürészipari munkás, harcolt az elnyomók ellen, részt vett a Maros-völgyi munkások harcaiban, a faipari munkások egységes szakszervezetének vezetőségi tagja. Munkásmozgalmi tevékenységéért többször letartóztatták és megkínozták. A RKP tagja (1921–), a Vörös Hadsereg katonája volt, a Nagy
KŐPATAKI Ferenc
? † ? karmester, ellenőr. – Ellenőr volt a mv.-i kórház építésekor (1881). Az iparos dalkör elnök-karmestere volt (1900-as évek elején) – Irod: Knöpfler Vilmos: A mv.-i országos kórház alapításának és fejlődésének rövid vázlata (Mv, 1882); Mv. műv. vár
KŐPATAKY Gyula
1860., † Mv., 1891 : besztercei ref lelkész. Irod.: Csekme; Pálmay József
KÖPECI János
? † ? : tanító. – Nyárádszentlászlón tanító (1787–88). Irod.: Nyárádszentlászló
KÖPECZI Anna, Vásárhelyi Literatus Istvánné
? † ? : jegyző özvegye. – Egerszeg birtoka és az ott álló nemesi udvarház az akkor Marosszék egykori jegyzőjének özvegye tulajdonába került (1597) jogerőre emelkedett (1602). Irod.: Időtár 1
KÖPECZI BODOKI SÁMUEL
Bibarcfalva, 1743., † ? : ref. lelkipásztor. – Középiskolát Fogarason, teológiát Nagyenyeden végzett. Bethlen Gergely támogatásával Hollandiában két év tanulmányutat tett. A Wolf-féle filozófiai irányzat követője volt. Több műve maradt fenn, de nyomtatásban csak a teológiai disszertációja jelent meg Dissertatio philologico telogica címmel. Ő fordította le Vossius: De cognitione Dei
KÖPECZI BODOS Sámuel, Köpetzi Beodos Samuel
? † ? : ref. lelkész. – A nagyenyedi Koll. -ból ment a franekerai egyetemre (1771). Szászbonyhán. szolgált. – F. m.: Dissertatio philologico- theologica ad illustrandum ritum superstitiosum, qui perstringitur Ezech. VIII: : 17; et nomen symbolicum, quod Aegypto tribuitur Jesaiae XVIII: 1, quam … praeside Samuel Henr. Manger …
KÖPECZI György; Köpetzi György
? † ?: városbíró. – A város élén állt (1598, 1599). Irod.: Fodor–Balás; Időtár 1
KÖPECZI János
? † Jedd, 1625. ápr. 9., : polgár, fiskális director. – Báthori Zsigmond szolgálatai jutalmául több örökbirtokot adományozott Küküllő, Torda vármegyében és Marosszéken többek között Sárváriban, Jedden, Kisfaludon és a székely örökségében is megerősíti őt és utódait (1590). A család számtalan kiváltságot kapott, ővék a legrégibb emeletes polgári ház Mv.-en
KÖPECZI Károly
Sövényfalva, 1864. szept. 10., † ?: tanító. – Oklevelét Déván szerezte (1888). Irod.: Gulyás
KÖPECZI Márton
? † ?: tisztviselő. – OTI tisztviselő volt Mv.-en. A MSE választmányi tagja (1924–), az ökölvívó szakosztály létrehozója, elnöke (1938–), ő hozta létre a ; az evezős szakosztály titkára (1934–38). Mint aktív sportoló a labdarúgásban, evezésben, atlétikában és szertornában szerepelt. Irod.: Pluhár
KÖPECZI Michael
F. m.: Dissertatio theologica de peccato, ejusque distinctio, quam praeside Bartholdo Holtzfus… examini subjicit (Francofurti ad Viadrum, 1712); Summa theologiae upernaturalis. Pars nona, quam. sub praesidio. Ruardi Andala. publicae disquisitioni subjicit (Franequarae, 1714). Irod.: RMK III/18. sz.
KÖPECZI Mihály
? † ?: városi nemes. – A városi nemesek nevében Angyalosi Jánossal a fejedelemhez fordult panasszal a városi tanács túlkapásai miatt, mert az a városban élő nemességet a városi jogrend alá akarta kényszeríteni (1616). Bethlen Gábor a városi tanácshoz intézett rendeletével meghagyta hogy a Vásárhelyen található nemesi telkek és nemesi
KÖPECZI Mihály
? † ?: Készítetett ezüst, részben aranyozott talpas poharat (1703), amit felesége, Török Krisztina, adományozott, az ádámosi egyházközségnek és a sövényfalvi filiájának, hozzájárulva a gyülekezeti úrasztali felszereléséhez (1705). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.
KÖPECZI Miklós
? † ? : unit. lelkész. – Nagyteremi unit. papja (1651). Irod.: Kénosi-Uzoni 2.
KÖPECZI NAGY Mihály
? † ?: unit. lelkész. – Szőkefalván működött (1726–42). Alsó-Felsőszentmihályon volt lelkész (1748–54). Irod.: Nagy László; ttp: //www. alsófelsőszentmihály
KÖPECZI Tamás; Köpeczi Nagy Tamás
? † ?: mv.-i bíró, az erdélyi kincstári jövedelmek bérlője (országárendátor). – Mv.-en főbíró (1538), esküdt (1549), Izabella királynő erdélyi adóbehajtója. Mv.-en lakóházat építetett, az akkori Nagyszentkirály és Szentgyörgy utcák sarkán, (Revoluţiei / volt Szentgyörgy u., 1. sz.). Mv. legrégibb emeletes háza (1514-ben épült), a barokk-klasszicista homlokzata később készült (1763).
KÖPECZI Tihamér
Mv., 1904. okt. 3., † Mv., 1986. okt. 15.: gyógyszerész. – Bp.-en kapott gyógyszerész diplomát (1923) v. Szegeden a FJTE-en (1943). – Főgyógyszerész Mv.-en. Irod.: Molter 2.; [Nekrológ] (V. Z., 1986. okt. 16.); Péter H. M.; Péter H. M. 2013
KOPECZNY László
1921.?, † Mv., 1992. dec. 26 ? : főorvos. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1992. dec. 29.)
KÖPECZY János
Gyimesbükk, 1907. aug. 8., † Kiskapus, 1981. jún. 25.: r. k. pap. – Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték Gyulafehérváron (1929. szept. 29.). Káplán Nagykászonban, Dicsőszentmártonban (1929), Lupényban (1930). Plébános Gyergyóhodoson (1933), Szászrégenben (1933). Székelykálon plébános (1936) és Gödemesterházán (1937). Hitoktató Besztercén, Kv.-on (1942). Orosz fogságban volt (1945–47). Plébános Kiskapuson (1947), teológiai
KÖPECZY K. Mihály; Köpetzi Kelemen. Mihály;
? † Mv., 1718, 1729 : tanár, ref. főiskolai igazgató. – Tanult Udvarhelyen és Mv.-en, majd a nagyenyedi Bethlen Koll.-ban (1702–); Bánffy Zsigmond alumniáján volt (1709), majd osztálytanító (1710); külföldi egyetemeken tanult ifj. Pápai Páriz Ferenccel együtt Frankfurtban és Franekerában (1711–). A mv.-i Ref. Schola professzora és rektora (1715. jan.
KÖPETZI Mihály
? † ? : földbirtokos. – Jedden volt birtokoka (1600 k.), és nyári mulató kertje. Irod.: Pesty 2014
KÖPETZI NAGY Sándor
Póka, 1732. dec. 18., † Póka, 1812. jan. 29.: földbirtokos. – Síremléke Póka legrégebbi síremléke. Felesége, Toldalagi Barbara, férje halála után a birtokot eladta Tolvaly Zsigmond mezőcsávási lelkésznek. Irod.: Póka
KOPP Elemér, §
Kv., 1890. aug. 17., † Mv., 1964. jan. 19 : Kv.-on a Házsongárdi temetőben nyugszik: vegyészmárnök, egyetemi tanár. – Elemi és középiskolát Kv.-on végzett (1908). A bp.-i József Műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet (1913) és doktori címet szerzett (1916). Vegyészmérnök a brassói kénsavgyárban, a botfalusi cukorgyárban (1913–19), majd a kv.-i kémiai termékek
KOPPING László
1927., † Höfingen (Németo.), 2008 dec. 27(?), hamvait Stuttgartban a Pragfriedhofban helyezték végső nyugalomra: okleveles gépészmérnök. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2008. dec..)
KORBULY Ignác
Szamosújvár, 1880. okt. 13., † ?: r. k. pap. – Pappá szentelték (1903. jún. 26.). Plébános Eheden (1906–11), Baróton felfüggesztéséig (1911–21). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.
KORBULY Márton
Szamosújvár, 1787. febr. 9., † ?: r. k. pap. – Pappá szentelték (1810. szept. 29.). Tanár Mv.-en. Káplán Szamosújváron (1810). Tanár Mv.-en (1816) és káplán (1817). Tanár Szamosújváron (1825). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
KORCH Márton
Mv., 1900, † ? : tisztviselő, sportaktívista. – Mv.-en a városi közüzemek pénzátosa. Részt vett az I. vh.-ban (1918. dec. – 1919. jún.). Sportpályafutását a labdarúgásban és jégkorongban kezdte (1919) a MTE keretében. Játékvezetői vizsgát tett (1931), a székelyföldi játékvezető kirendeltség vezetője lett; a MSE labdarúgó szakosztályának valamint a labdarúgó
KORCSEFF Nedelka; Korcsev Nedelko Gorcsev Nedelkü
Bulgária, Tarnovó, 1908., † 1989.: bolgár kertész Mv.-en. – Feleség: Korcsev Mária (1916–1991). – Bulgáriában tanulta a kertészetet, Mv. -re került (1929). A legjobb minőségű spárgát tudta megtermelni. És jó minőségű vetőmagot állítottak elő. Terményeit a mv.-i és környéki piacokon árúsította. Irod.: Kemény Zsuzsa: Bolgár kertészek Mv.-en (Új Élet, 1979);
KORCSMÁROS György, sámsondi
? † ? : marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is
KORDA Anna, borosjenői gr., Toldalagi Lászlóné
1748 k. † 1820: birtokos. – K. György († 1786)és széki Teleki Zsuzsánna (1730) leánya. Férje 1. Bánffy Elek (1755–1824) elvált (1895), 2. Toldalaghy László (1748–1806), (esk. 1786). Ők építették a kv.-i Toldalaghy-Korda palotát. A család támogatásával épült a koronkai ref. templom (1802), amelynek szürke márvány szószéket adományozott (1806). Nyárádszentbenedeken
KORDA György, borosjenői br., gr.
1721.? † Bécs, 1786. jan. 12. Mezőbanyicán a Turnu csúcson temették: főispán. – K. László († 1731) és Lázár Anna († 1735. júl.) fia. Felesége: széki Teleki Zsuzsánna (1730-?). Gyermekeik: Ádám, akivel a család grófi ága kihalt, a birtokok a leányágra szálltak: Mária Kemény Lászlóné, Anna Toldalgi Lászlóné, Zsuzsánna iktári
KORDA Mária, borosjenői gr., Kemény Lászlóné
1761.? † Szt. Margita, 1810. márc. 19.: – Korda György, borosjenői gr. (?–1786) és gr. széki Teleki Zsuzsánna leánya. – A mezőbodoni ref. templomnak ezüsttányért, selyem szószéktakarót (1794), ismeretlen ötvös készítette (1796) kenyérosztó tányért ajándékozott. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.; Levéltári gyászj.
KORDA Zsuzsanna, borosjenői gr.; iktári Bethlen Sámuelné
1739.? † Zilah, 1818. júl. 12.: br, adományozó. – K. György (†1786) és Teleki Zsuzsánna leánya. Férje iktári gr. Bethlen. Sámuel. († 1818). Fiaik: Sámuel, György. – A Szentgyörgyutcai kőházát és telkét felajánlotta halála után a városi kórház számára Szotyory Józsfenek, amit írásba is adott (1807). Később a házat eladta
KORÉ Ottó
? † ?: ferencrendi szerzetes, mv.-i házfőnök. – Házfőnök volt a mv.-i Ferencrendiek temploma és kolostorában, az ő idejében a hívek áldozatkészségéből a templom utcafelőli hat ablakára művészi üvegfestményt helyeztek (1899). Irod.: Krón Füz. (1936. 17/18)
KORÉH Béla
Fehérvíz, 1913. dec. 14., † Mv., 1996. ápr. 7., : jogász. – Felesége: Frink Etelka-Mária, jogász. Érettségizett Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Koll.-ban (1932); a kv.-i egyetemen jogászi diplomát szerzett (1938); Bp.-en egységes bírói vizsgát tett (1938). Oklándon ügyvédjelőlt (1938–40); Kv.-on a polgármesteri hivatal fogalmazója (1940–41); bírósági jegyző, ítélőtáblai tanácselnök (1941–44);
KÓRÉH Béla
? † Mv., 2010. aug. 17.: ?. – Felesége: Frink Etelka-Mária (Mv., 2003. nov. 4.), jogtanácsos. – A Bolyai Líc-ban érettségizett (1960). Irod.: Nekrológ, (Nú., 2010. aug. 19.)
KÖRISPATAKI KOVÁCS Mihály
? † ?: unit lelkész. – Kiasadorjánban szolgált (1761–71). Irod.: Kisadorján
KŐRISPATAKI Mihály
? † ? : unit. pap. – Szentháromságon pap és tanító (1764–1780). Irod.: Szentháromság
KORIZMICS Irén, gr., Fráter Béláné
Bp., 1875, † Holtmaros (Maros), 1965.: földbirtokos. – Amerikában nevelkedett, pár évet élt Egyiptomban, angolul, franciául és spanyolul is tudott. Apja K. Antal, az Egyiptomban székelő Nemzetközi Bíróság elnöke. Nevelőanyja és tanítómestere volt Fráter Ilonának, férje első házasságából született lányának. Férjével Disznajóra költözött (1908–). Kilakoltatták a kastélyból, a gazdatiszthez költözött.
KÖRMENDI György, Körmöndi György
? † ? : ref. lelkész. – Felesége Nánási Zsuzsa. – Franekerben peregrinált (1715–16). Rektor volt Székelyudvarhelyen (1720–23). Lelkész Vízaknán(1723–34-?), Marosbogáton (1740–51). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
KÖRMENDY István
Kaposvár, 1918. dec. 10., † Bp., ? : főhadnagy. – Az újonnan alakult mv.-i 27. / III. zászlóaljnál századparancsnoki feladatot látott el (1940. dec. 30. –). Főhadnagy (1943. máj. 1. –). Az újonnan felállított 57. / III. zászlóalj géppuskás századának parancsnoka, a keleti frontra vezényelték. Részt vett a galíciai és
KÖRMÖCZI János P. nagyajtai
Magyarsáros v. Kissáros, 1762., † Kv., 1836. dec. 14.: tanár, unit. pap, püspök. – Tanult filozófiát és teológiát Kv.-on (1785–); közköltségen külföldi akadémiákra küldték: Bécs (1794–), Jéna, Göttingen (1796). A kv.-i Unitárius Főiskolán matematika- fizikatanár (1797–), majd rektor (1802); unitárius püspökké választották a ravai szinóduson (1812–). -. F. m.: Az
KÖRMÖCZY
nagyajtai család : János Kissároson tanár, fia József unitárius tanár, püspök (1812–36), meghalt 1836. dec. Irod.: Nagy Iván
KÖRMÖNDI Imre, Körmendi Imre
Újhely, 1670. nov. 5. † ? : jezsuita hitszónok és tanár. – A trencsényi jezsuita gimn.-ban volt novícius (1686–), a mv.-i misszió vezetője (1703). A jezsuiták mv.-i iskolájának első igazgatója (1702–1712). Nagytudományú, lelkes és ellenállhatatlan hatásó szónoklataival nagy szolgálatot tett a kat. hit terjesztése érdekében. Szónoki készségéről legendák terjedtek. Fenn
KORMOŞ ALEXANDRESCU, Emil
? † ? : mezőgerebenesi. Irod.: Serbările dela Blaj 1911 (Blaj, 1911)
KORNÉLI Dénes, Kornély Dánes
Marossolymos, 1827. júl. 15., † Abrudbánya, 1880. ápr. 7.: r. k. plébános. – Nagyszebenben, Kv.-on és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1850. aug. 5.). Káplán és hitszónok Gyulafehérváron, Kv.-on (1852), tábori káplán (1854–60). Szászrégenben plébános (1860–64), majd Nagyágon (1865), Abrudbányán (1873–80), főesperes (1880). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
KORNHOFFER Lajos, §
1863.? † Mv., 1930. júl. 18.: orvos. – K. Lajos (1827 – Mv., 1884. jan. 22. Nagyszebenben temették) és Seibriger Lujza († Mv., 1911. febr. 25.) fia. Testvérei: dr. K Vilmos és Ernő. Felesége: Patrovits Erzsébet. Leányuk K. Erzsébet, dr. Csath Kálmánné. – Mv.-en a Ref. Koll.-ban tanult. Diákkorában Mv.-en
KORNHOFFER Lajosné, §
? † ? : Az I. vh. idején a mv.-i felsőbb leányiskolában elhelyezett sebesültek önkéntes ápolója. Irod.: Mv. és a háború 1.
KORNHOFFER Vilmos
Sáromberke, 1899., † ? : ügyvéd, politikus. – Középiskoláit a szászrégeni és a mv.-i főgimnáziumban végezte, az egyetemre Bp.-en és Kv.-on járt. Ügyvéd Szászrégenben (1922–). Az első vh.-ban az 5. honvéd tűzérezredben harcolt, mint hadapródőrmester szerelt le. A MP vármegyei intézőbizottságának tagja, megyei alelnöke (1932), helyi elnöke volt, megyei tanácsos(1937),
KORNHOFFER Vilmos
? † ? : Az analitikai kémia és fizikai-kémiai analízis a mv.-i gyógyszerészeti karon Kiss Árpád előadótanár munkatársa (1948–49). Irod.: Facultatea de Farmacie
KORNIS Anna Katalin, göncruszkai gr, Huszár Antalné
1774., † 1848 ban élt: földbirtokos. – Mihály (1738–1782) főispán és erdődi Pálffy Karolina (1740–1799) lánya. Férje kövesdi br. Huszár Antal Ferenc (1760. máj. 7–1804. ápr. 2). Esküvő, (Nagyvárad, 1794). Gyermeke: Károly (1795- Kv., 1869). Irod.: Nagy Iván; Veress Endre 1917
KORNIS Anna, göncruszkai gr., Haller Istvánné
1777., † Nagyenyed, 1815. jún. 5. temetve Nagyenyed.: földbirtokos. – Antal (1746–1803) és br. Thoroczkay Anna (1752–1826) leánya. Férje hallerkői Haller István († 1839), Fehér vm., Belső-Szolnok vm. főispánja. (Esküvő 1795.) Gyermekei: István, Júlia, Cecilia (1797–1873), Borbála (1800–1883). Irod.: Levéltári gyászj.; MNZsK; Nagy Iván; Veress Endre 1917
KORNIS Anna, göncruszkai gr., Lázár Jánosné
1758. aug. 31., † Drassó, 1814. nov. 10., temetve a Szászsebes, Freneces templomba : gyulakuti földbirtokos. – K. Ferenc gr. (1703–1765) küküllői főispán és árapataki Geréb Zsuzsanna († 1784) leánya. K. Zsigmond unokája. Testvérei: Gáspár; Klára Chamus Lajosné. Férje gyulakuti gr. Lázár János (1755–1800), kir. kamarás, a Kir Tábla elnöke.
KORNIS Anna, göncruszkai gr., Macskási Ferencné
1751., † 1798, Temetve Déva Ferences templom: földbirtokos. – Zsigmond (1718–1777), cs. k. kamarás, vbtt, udvari kancellár és hallerkői gr. Haller Anna (1730–1778)- a fehéregyházi főág szentpáli ágazatából, leánya. Férje hinkovai Macskási Ferenc († 1795 előtt). Irod.: Gudenus, Nagy Iván; Veress Endre 1917
KORNIS Anna, göncruszkai, Haller Györgyné
1683., † 1719 e: földbirtokos. – l. br K. Gáspár (1641–1683) marosszéki főkapitány és második felesége Csáky Mária († 1688) lánya. Férje hallerkői Haller György († 1730) tanácsos, a kapjoni ágból. Esküvő (Kerelőszentpál, 1695. febr. 8). Gyermekei Ferenc (1698–1750), Borbála (1718–1754), Éva, György (1708–1763), Pál († 1766). –Irod.: Bicsok-Orbán; Gudenus;
KORNIS Anna, göncruszkai, Veér Mihályné, Vér Mihály
? † ?.: földbirtokos. – K. Gáspár (1550 k. – 1601) máramarosi főispán, huszti kapitány és Dolhay Ilona († 1575 k.) leánya. Férje köröstarcsai Veér Mihály (1595–1644), unokája köröstarcsai Veér Judit (1640–1707), Teleki Mihály kancellár felesége. így anyai ágon a Teleki család ősanyjának tekinthető. Basta, mint a Vér Mihály özvegyének,