Szerző: Fülöp Mária
SĂVESCU, Constantin
? †?: műépítész. – Slavu, Vladimir, Sava, Mihaela, Sârbu, Aurel és Wohl, Clarisa tervei alapján, különleges térformákkal és tetőkiépítéssel, gazdag belső díszítéssel, készült el a Mv.-i Nemzeti Színház új épülete (1978). Irod.: Tg.M.-Mv.
SAVINA, Vasile
Vajdaszentivány?, † Majszín, 1944. okt. 14.: egyik áldozata a horthysták által Felsővisóba kényszermunkára hurcolt (1944. máj.), majd ártatlanul lelőtt 35 román és 3 zsidó embereknek. Irod.: Fărăgău.
SBÂRCEA Szilárd
Maroshévíz, 1879. ápr. 7., †?: orvos. – Brassóban az Ort. Főgimn.-ban tanult, Kv.-on a FJTE (1901–04), abszolváló vizsgája volt (1905. szept. 24), doktorátust tett (1906. szept. 22.). Az I. vh. idején a mv.-i cs. és kir. csapatkórháznál működött mint ezredorvos. Irod.: Mv. és a háború 1.; Sigmirean.
SCARLAT Nicolae
? †?: színész, rendező. – A Mv. Állami Színház román tagozatán működött (1963–1970; 1983–1984). Bukarestben végezte a rendezői szakot (1968–1971). Vizsgadarabja: I.L. Caragiale: O noapte furtunoasă – Mv.-en (1972). De már régebben is volt kapcsolata a mv.-i színházzal. Ő rendezte Machiavelli: Mătrăguna c. darabját (1967), ezt számos más kitűnő rendezés követte.
SCHABELU
? †?: tábornok. – A mv.-i katonai vidéki kerület főparancsnoka, I. Ferenc József látogatása idején (1852. júl.31) és a város díszpolgára (1852. márc. 7.–). Hivatalos az udvari ebéden is. Irod.: Szentgyörgyi.
SCHAEFLER, Vilmos
? †?: százados. – Felesége: körtvélyesi Buzgó Mari (1851? – Mv., 1882. jan. 31.). Gyermekeik: Vilma, Károly, Emil, Mari Irod.: Gyászjelentő.
SCHAFF Ferenc
Mv., 1893, †?: tanító. – Mv.-en áll. tanító. Részt vett az I. vh.-ban (1914–15), orosz fogságba esett (1915. jún. – 1922. ápr.). Zászlósként szerelt le. A MP tagja volt. Irod.: Erdélyi ezredek.
SCHAFF Jenő
1902., † Sáromberke, 1990. jún. 29.: gazdatiszt. – Mv.-en és Csíkszeredán végezte tanulmányait. Sárdon kezdte mint gyakornok működését, majd gr. Teleki Károly sáromberki uradalmának intézője (1925–). Minden kulturális társadalmi egyesület működésében részt vett. Az uradalom mint mintagazdaság főleg búzájával több kiállításon vett részt, ahol aranyérmet nyert. Sertés, baromfi, valamint gyümölcstermelése mintaszerű
SCHAFFNER Ignáz
? †?: kőműves. – A mv.-i Ref. Kistemplom (alapkövét 1815. júl. 31. tették le), építésénél a munkát irányító építőmesterként folyamatosan jelen volt, az ő szakmai tudásának és ízlésének köszönhető a templombelső stukkódíszítése (1815–18; Ştefan cel Mare / Gecse Dániel u. 22.), vicepallérjai Winkler Leopold és Kaszás Sámuel voltak. Megbízták a
SCHALLER Bruno
? †?: cégvezető, bankár. – A Hermanstädter Allgemeine Sparkasse mv.-i cégvezetője (1927), a cég fennállásának 85 évfordulóján őt is köszöntik a lapokban (1927). A takarékpénztár aktívan részt vett a vásárhelyiek segélyezéséban. Irod.: Időtár 3.
SCHALLER, Johannes
Petele? †?: pap, tanár. – Tanult Wittenbergben (1701). Irod.: Szabó–Szögi.
SCHAPIRA Tibor
? †?: sebész. – A MOGYI tanársegéd (1957–). Izraelbe távozott. – F. m.: társsz: Sebészeti jegyzet. 1. köt. (Mv.–1953.). Irod.: Barabás–Péter–Péter; Kiss Cs. M; MMK.
SCHARER Jenő
Mv., 1898., † Mv., 1936: orvos. – Apja neves ékszerész. – Mv.-en a Ref. Koll.-ban érettségizett. Bp.-en a Magyar Királyi Pázmány Péter TE orvostan hallgatója, orvosi diplomát szerzett. Gyógyíthatatlan betegségben fiatalon hunyt el. Irod.: Kiss Cs.M.3.
SCHARER Márton, § Sárer Márton
? †?: szobafestő. – Mv.-en szobafestőmester. Mv.-en dolgozott a vágóhíd építésénél (1904). Az I. vh.-ban az 5. h. tüzérzredhez.-hez került (1916–1918. nov.). Az orosz harctéren volt szolgálatvezető, tizedes. Kitüntetése: Károly cs. k. ig. a. seb. érem. Irod.: Időtár 5/3; M. hadviselt zsidók.
SCHÄSER, Franciscus
? †?: királybíró. – Segesvári polgár, székbíró, királybíró (1635). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika.
SCHASER Gyula
? †?: segesvári. – A kongresszus előkészítő bizottsági tagja. Irod.: A IV. Országos Patronage-Kongresszus iratai (Kv., 1914).
SCHATTEL Ludovic
? †?: malomtulajdonos. – Mv.-en volt malma (moară sistematică) (1926 k.). Irod.: Pană.
SCHEBEL Didák Simon, Fr.
Bayern, 1770 † Segesvár, 1821. júl. 7.: laikus ferences szerzetes. – Beöltözött (1793. okt. 4.). Irod.: György: A ferencrendiek.
SCHEBESCH, Emil
Szászrégen, 1910. aug. 21., † Sztálingrádnál eltűnt, 1943.: őrmester a mv.-i 39. tüzérezredben. Irod.: Reghin, militari.
SCHEBESCH Karl
? †?: lapszerkesztő. – Szerkesztője a szászrégeni Sächsisch-Regener Wochenblatt (1898–1900) c. hetilapnak. Irod.: Szabó Mihály: A régeni sajtó történetéből (1.) (V. Z., 1983. márc. 20.).
SCHEBESCH, Michael
Szászbogács? †?: pap. – Tanult Medgyesen, majd Bécsben protest. teológiát (1833). Irod.: Szabó–Szögi.
SCHEBESCH, Roland
Szászrégen, 1901. márc. 21., † Kielnél eltűnt, 1945. máj., alhadnagy az SS-ben. Irod.: Reghin, militari.
SCHEBESCH, Roland
Szászrégen, 1925. szept. 7., † Bp., 1945. febr. 11. Soroksáron van eltemetve: katonatiszt. – Transzmissziós tiszt volt. Bp. ostrománál esett el. Irod.: Reghin, militari.
SCHECH Martin, sternheimi
Segesvár, 1724. márc. 25., † Segesvár, 1807. aug. 26.: a szászsebesi szék kormányzója. – A gimnázium bevégzése után báró Inczédy József protonotarius irodájában írnoknak esküdött fel (1742); de már szept. a boroszlói akadémiai gimnáziumba ment további kiképzése végett, azután pedig Odera-Frankfurtban tanult két évig az egyetemen, egy félévig Lipcsében. Visszaérve, Wayda
SCHEER Miklós
1904, † Mv., 1985. júl. 28.: munkás, aktivista, politikus. – Leánya Rita Grün Lászlóné. – Nagykárolyban munkás volt egy papírgyárban. – A RKP tagja (1924–). Fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba, több alkalommal letartóztatták, több évi börtönbüntetésre ítélték. Mv.-re költözött (1941), itt élték túl a vészkorszakot pincében bujkálva. A felszabadulás után egy könyvüzletben
SCHEFFER Olivér
? †?: tanár. – A mv.-i Ref. Koll.-ban a magyar nyelv tanára (1948 k.). Irod.: Tőkés.
SCHEIB, Ottohans
Szeben, 1916. † 1977. okt. 5.: orvos. – Gyermekgyógyász, a mv.-i a régi menhelyen dolgozott, a később létesített Gyermekek Házának igazgató főorvosa. A szűkös anyagi juttatások ellenére a gyermekek javát és gyógyulását szolgálta. A hatalmi szervek meghurcolták. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.
SCHEIDER József
? †?: sportoló. – Az 1875-ben alakult mv.-i Korcsolya-Egylet elnöke. Irod.: Klósz–Tolokán.
SCHEINER Aladár Armin, §
1904. † Mv., 1994. márc. 29.: elnök. – A mv.-i zsidó hitközség elnöke (1962–). Irod.: Mv. zsidósága; [Nekrológ] (Nú., 1994. márc. 31.); Mv.-i zsidó temető dok.
SCHEINER, Udo Andreas
Szászrégen, 1924. jún. 14. † Nettlingen, Németo., 1945. ápr.10.: pilotaiskolás Gdansk-Langfuhrban. Légi harcban lőtték le. Irod.: Reghin, militari.
SCHEINER, Vilmos
? †?: hivatalnok. – A jövedéki hivatal vezetője Mv. (1905). Irod.: Időtár 5/3.
SCHEINER, Walter
Segesvár, 1898. márc. 25., † Gundelsheim, 1986. dec. 20.: tanár, lelkész. – A szebeni német kutatóintézet részlegének vezetője volt. Történelmi, eredetkutató és teológiai műveket írt, valamint népdalkutató volt, saját megzenésített dalait és kórusműveket közölt – F. m.: Die Ortsnamen im mitteleren Teile des südlichen Siebenbürgens (Leipzig, 1926); Sechs siebenbürgische Volkslieder
SCHEITZ Antal
1822. † Mv., 1884. jan. 17.: ügyvéd. – Testvérei: Sch. Ferenc orvos; Sch. Willibáld ügyvéd. Felesége: Bodor Vilma. Gyermekeik: Vilmos, Endre és Pál. – Mv.-en ügyvéd jogtudor, dr. Virilista (1876. dec., 1877. dec.). Irod.: Gyászjelentő; Időtár 5/3.
SCHEITZ Endre, Scheitz Andor
Bonyha, 1901. máj. 25., † Dicsőszentmárton, 1982. jún. 11.: gyógyszerész. – Sch. Endre gyógyszerész, a bonyhai patika megalapítója (1894) és Ida fia. Azonos nevű fia tanár Dicsőszentmártonban. – Elemi iskolai tanulmányait Bonyhán, majd a középiskolai tanulmányokat Mv.-en végezte, a R.K. Gimn.-ban érettségizett (1919). Gyógyszergyakornok édesapja gyógyszertárában, majd Nagyszebenben, a Fabritius
SCHEITZ Pál
Mv., 1870. jan. 27., † Bp., 1912. ápr. 12.: vegyész. – Münchenben végezte főiskolai tanulmányait. A müncheni egy.-en W. Miller laboratóriumában folytatott kutatásokat. A kv.-i TE.-en bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1896). A bp.-i műegy. kémiai tanszékén Ilosvay Lajos tanársegédje (1897), adjunktus (1906–), a kémiai analitika c. tárgykör magántanára volt (1911–). A lakmusz
SCHELL Georg, br.
?†?: polgármester. – Segesvár szék polgármestere (1773). Irod.: Bozac–Pavel.
SCHELL István, br.
Bp., 1910. ápr. 8., † Bécs, 2002. febr. 28.: jogász, gyártulajdonos, földbirtokos. – Felesége: 1. sárdi gr. Somssich Mária. Esküvő Kiskend 1932. júl 30., elváltak Mv. 1959. nov. 6.; 2. br. Reichlin-Meldegg Gabriella (esküvő: München, 1969. márc. 10.). – A jogtudományok doktora. Szentdemeteren birtokos, közbenjárására 30 000 pengő segélyt kapott az
SCHELL, Johann
? †?: tanár. – Segesvári Ev. Gimn. könyvtárában fennmaradt a Wittenbergben lejegyzett német nyelvű gyakorlati aritmetikája (1703), amit ma a Segesvári Állami Levéltár őriz. – F. m.: kézirat: Arithmetika (1703). Irod.: Tóth.
SCHELL-BAUSCHLOTT Mária-Lujza, br., Haller Istvánné
1899. jún. 22., † München, 1982. dec. 10.: földbirtokos bárónő. – Apja, Rudolf (1827–), anyja Pálffy Ernesztina (1833–), férje Haller István, gyermekei: Géza (1925) és Ilona-Katalin Harmath Ferencné (1924). A kerelőszentpáli kastély utolsó tulajdonosa férjével és gyermekeivel ott laktak az államosításig (1949), Kitelepítették (1949) Erzsébetvárosba, ott a betonelemeket gyártó üzemben,
SCHENKER, Georgius
Segesvár? † Keménynagyszőlős (Maros), 1770. jan. 25.: tanár. – Tanult Jénában (1750). Tanár, rektor Segesváron, lelkész Nagyszőlősön (1766–70). Irod.: Szabó–Szögi, Teutsch F.
SCHENKER, Johannes Gottfried
? †?: tanár. – Segesváron a szász gimnáziumban tanított, rektor (1772–74). Rektorsága idejében sokat foglalkozott az iskola könyvtárának a gazdagításával, saját könyvtárából is 16 értékes könyvet adományozott, így az iskola már akkor 130 könyvvel rendelkezett. Irod.: Sighişoara.
SCHENNEGG Domokos
? †?: gyógyszerész. – Felesége: Hammer Anna Terézia. – Dolgozott a bécsi császári, a budai, a gyulafehérvári patikákban. Mv.-en telepedett le (1754–) és működtetett gyógyszertárat az elhunyt Bayer József helyén (1754–65). Sok kellemetlensége volt a város vezetőségével. Télvíz idején kitelepítették patikáját a tanácsházáról a Kir. Tábla átköltözése miatt (1754. dec.
SCHERER András
? †?: orgonaépítő. – Átépítette a bonyhai ref. templom orgonáját (1908), amit meg is javított (1929) és Dányán is megjavította a templom orgonáját (1929). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
SCHERFER Olivér, Scheffer Olivér
? †?: tanár. – Tanult a Mv.-i R. Kat. Gimn.-ban (1941–43). A mv.-i volt Ref. Koll.-ban, az akkori Rangheţ Fiúlíc.-ban, a mai Bolyai Farkas Líc-ban tanított (1947–54). Irod.: Skóla, Tőkés.
SCHERZ Kamil
? †?: labdarúgóedző. – Szászrégenben az Avântul – Reghin labdarúgócsapatnál volt edző (1951–52, 1959). Azelőtt Temeskenézben (Temes) volt edző. Irod.: Reghin – Avântul.
SCHERZER Bálint; Valentin
? †?: építész, jezsuita. – Barokk építész Kv.-on (1718–24). Tervei alapján készült a mv.-i Keresztelő Szent János plébániatemplom (1728–64), Hammer Conrad / Konrád kv.-i építész kivitelezésében, barokk stílusú, kéttornyú templom. Irod.: Időtár 1.; K.L. Műv. tört. tan. 2.; Keresztes Gyula: A Plébániatemplom (Nú., 1990. okt. 19.); Keresztes Gyula: A hajdani
SCHICKER, Johannes
? †? 1676: királybíró. – Segesvár három legnagyobb vagyonnal rendelkező polgárainak egyike. Irod.: Kraus: Erdélyi krónika.
SCHIEB Hans Otto Ioan, Schieb Hans Ottohans
1916, † Mv., 1977: orvos, gyermekgyógyász. – F. m.: társsz.: Kis egészségügyi útmutató asszonyok számára az orvos érkezéséig (Liszka Pállal, Mv., 1973); Mic îndreptar sanitar pentru femei. Pînă la venirea medicului (Liszka Pállal; Mv., 1973). Irod.: Csekme, Időtár 4.; Réthy–Újvári–Váczi; RMIL.
SCHIEB SCHIEB-KAUNTZ
?, †?: harangöntő. – Segesváron volt harangöntő, négy harangot készített a volt Manchen-műhelyben (1921–1935). Irod.: Molnár.
SCHIEFFER, N.
? †?: vállalkozó. – Cége kapta Grünwald fivérekkel együtt a kultúrpalota kivitelezési megbízását, mivel a helyi vállalkozók (Váradi Árpád, Csiszár Lajos) sokkal költségesebbek lettek volna. Irod.: Időtár 2; Marosi Barna 1974.
SCHIESSL Kázmér József
Zsidve, 1908. márc. 30., † Németo., 1992: gyógyszerész. – Apja Sch. Viktor Emanuel gyógyszerész (1867–1948). – Szülőfalujában és a medgyesi gimn.-ban tanult, ahol érettségizett (1926), gyógyszerész tanulmányait Kv.-on és Grazban folytatta, ahol diplomázott és kémia-fizika tárgykörben nyert bölcsészdoktori fokozatot is (1932). Gyógyszerész volt Zsidvén, Balázsfalván, Buk.-ben (1948-ig), apja halála után átvette
SCHIFFBÄUMER Hugo
Szászrégen. †?: polgármester. – Apja fakereskedő. Tanult a Berlini Egy. Jogtud. Karán (1900–1901). Szászrégen polgármestere (1913–24). Tagja volt a Letéti Pénztár R. T. igazgatótanácsának. (1924). Irod.: Dandea: Dare de seama asupra Adunării Generale de constituire a Uniunei Oraşelor din România ţinută la Cluj 11. iun. 1922 (Cluj, 1922); Pană; Reghin,
SCHIFFBAUMER, Kurt
Szászrégen, 1912. dec. 31. † Idriza, (SzU), 1943. nov. 5.: katonatiszt. – A Deutsche Wehrmacht (Német Hadsereg) 3. gyalogezredének 3. zászlóaljának főhadnagyaként harcolt a SzU területén, ahol elesett. Irod.: Reghin, militari.
SCHIFFBÄUMER Ödön
? †?: bankigazgató. – A Szászrégeni Ipar és Kereskedelmi Bank RT (alapítási év: 1898) vezérigazgatója (1928 k.). Irod.: EBKL; Pană.
SCHIFFBAUMER, Oskar
Szászrégen, 1895. jan. 21., † Hamburg, 1973. szept. 13.: katonatiszt. – Gimnáziumot Besztercén, lut. teológiát Szebenben végzett (1915). Katonatisztként részt vett az I. vh. harcaiban az olasz fronton, azután a nyugati hadjártban és a keletiben is. Tagja lett a besztercei Szász Nemzeti Gárdának (1918–), azután a román kir.-i hadsereg tisztjeként részt
SCHILLER Aurel
? †?: az MTT dicsőszentmártoni tagja. Irod.: Emlékkönyv a K. M. Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892).
SCHILLING Árpád
Szamosújvár, 1880. nov. 18. † Stuttgart, 1955.: orvos. – Apja közjegyző. A kv.-i ref. koll.-ban és a szamosújvári állami főgimn.-ban tanult, majd a Kv.-i Egy. Orvostud. Karán (1898–1903) a zürichi Egy. Orvostud. Karának (1898–99) tanult, orvosdoktorrá avatták Kv.-on (1905). Tanulmányai befejeztével a kv.-i Belgyógy. Klinikán gyakornok, majd bp.-i sebészi kiképzés után
SCHILLINGER Imre
?, †?: mérnök. – Okl. vegyészmérnökként dolgozott a mv.-i Bürger sörgyárban (1924 k.). Irod.: Almanah Tg.M.
SCHINDLER Mihály
? † 1821.: kőfaragó. – Elsősorban Kv.-on dolgozott. Gernyeszegen a kastély istállójához faragott köveket és párkányt (1796), a koronkai Toldalagi-kriptába egy kőkoporsót faragott, amibe két fakoporsó fér el, a tetején faragott urnával (1806), a gyalakutai Lázár udvarházhoz is faragott köveket (1812). A mv.-i város szökőkútjának köveit faragta (1800-ban) a Nemes György
SCHINDLER, Stephanus
? †?: királybíró. – Segesvári polgár, substitutus királybíró (1657, 1661). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika.
SCHINKER, Johannes
? †? 1676.: segesvári polgár, tanácsbeli (1661). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika.
SCHLAFF Ignác
1799., † 1804.: építész, kőművespallér. – Gyulafehérvári építész Teleki Sámuel megbízásából a Teleki Téka építésének tervét a bécsi Ernest Koch (1755–1825) készítette el (1797). Ennek ismeretében Türk Antal tervezte meg Mv.-en a Teleki Sámuel házát és könyvtártermét. Türk tervei alapján készítette el saját tervét (1799. júl. 22.). Irod.: Deé Nagy Anikó
SCHLAGHAMER, Alois
Mv., 1850 †?: orvos. – Apja adószedő. – Tanult a Bécsi Josephinum Kat. Orvosi Intézetében (1868–72), a Bécsi Egy. Orvosi Karán (1869–73), a Bécsi Egy. Jogtud. Karán (1877–78). Irod.: Szabó–Simon–Szögi.
SCHLEINITZ Wilmos
Koronka, †?: mérnök. – Apja földbirtokos. Tanult a Bécsi Hadmérnöki Akad. Mérnöki Karán (1876–79). Irod.: Szabó–Simon–Szögi.
SCHLESAK, Dieter
Segesvár, 1934. aug. 4., † Camaiore., 2019. márc., 29.: író, költő. – Germanisztikát Buk.-ben tanult. Német tanár volt Szászdányán, majd szerkesztője a Neue Literatur c. folyóiratnak (1959–69), az NSzK-ba távozott (1969). Stuttgartban és Camaiore/Luccában (Olaszo.) élt. Lírikusként, irodalomkritikusként és -történészként elkülönült a romániai német szocialista realizmus módszereitől. Verseiben tudatosan követte a
SCHLETT Ernő
Abrudbánya, 1925. jún. 15. aug. 22., † Nagyvárad, 1988.: gyógyszerész. – Sch. Olivér (1890–1973) gyógyszerész és Vámosi Erzsébet fia. Testvére: Olivér. Felesége: Barátky Anna (Váradszőllős, 1928. jún. 23. –?), gyógyszerész. – Tanuló volt Abrudbányán, Kv.-on és Nagykárolyban érettségizett (1944), Katonai szolgálatot teljesített, orosz fogságban töltött két évet (1945–47). Visszatérte után
SCHLETT Olivér
Szatmárhegy, 1922. aug. 22., † Radnót, 1999. ápr. 1.: gyógyszerész. – Sch. Olivér (1890–1973) gyógyszerész és Vámosi Erzsébet fia. Testvére: Ernő (1925–1988) gyógyszerész. Felesége Essigmann Margit (1927–?) tanárnő. Fiúk: István Olivér orvos. – Abrudbányán kezdte tanulmányait, majd Kv.-on érettségizett (1941. jún. 14.) és a gyógyszerészeti tanulmányait a FJTE kezdte (1941),
SCHLOSSER Karl Franz, §
Temesvár, 1912. márc. 15., † Szászkézd, 1984. ápr. 13.: ev. lelkész, akadémikus. – Teológiát végzett Berlin-, Bécs-, Lipcse- és Tübingenben (1930–36). Vikárius lett Leblangban (1936–), azután Brassóban, ahonnan Szászkézdre került (1939. nov. 1.–). A Presbitérium kérésére ott pappá szentelték (1939. nov. 8.). Nehéz időszakban ért Szászkézdre, 165 szász férfi volt
SCHMID, Johannes
Segesvár? † Volkány, 1822: tanár, pap. – Tanult Tübingenben teológiát (1780). Tanár Segesváron, lelkész Volkányban (1797–1822). Irod.: Szabó–Szögi.
SCHMID, Johannes Christian
Segesvár, 1738 v. 39., † Nagyszeben, 1774. febr. 10.: orvosdoktor. – Apja Sch. Christian ág. ev. lelkész volt. – Tanult a jenai egyetemen (1760); városi tiszti orvos volt Nagyszebenben. – F. m.: Dissertatio inauguralis medica de mixtione corporis humani, quam sub auspiciis summi Numinis praeside Ernesto Antonio Nicolai … pro
SCHMIDT Béla, § írói neve: S. Pálmi Béla
Felsőtelekes (Mo.), 1881. aug. 18., † Bp., 1943. márc. 20. Mv.-en temették: orvos, szerkesztő, szakíró. – Sch. Sándor bp.-i egyetemi tanár (1887–?) fia. Felesége: Fall Erzsébet gyógyszerész (1901 – Mv., 1986). Fiúk: Sch. Sándor. – Középiskolai tanulmányait Bp.-en végezte (1899), Bp.-en és Bécsben megkezdett tanulmányai után Kv.-on szerzett orvosi diplomát
SCHMIDT Ferenc
Temesvár, 1827. febr. 14., † 1901.: építész. – Tanulmányait Bécsben és Münchenben végezte és Budapesten mint építész működött. Nagy érdemei vannak a két nagy magyar matematikus Bolyai Farkas és János ismertetése körül a külföld előtt. Életrajzukat a Grunert-féle Archiv für Mathematik und Physikben 1868-ban írta meg; ez költötte fel a külföldi
SCHMIDT Géza
Székelybő, 1920. jún.12, † Oroszo., Korosztyény térségében, 1943. ápr. 9., a 20845. sz. sírhelybe helyezték örök nyugalomra. Irod.: Papp–Szente.
SCHMIDT Herman
1849?, † Mv., 1883. júl. 12.: ügyvéd. – Anyja: Sch. Charlotte, Lindinger akad. tanár özvegye. Testvére: Sch. Gusztáv, gimn. tanár. Felesége: Henrich Louise. – Mv.-i hites ügyvéd. Irod.: Gyászjelentő.
SCHMIDT Imre, §
1885, †?: polgármester Szászrégenben. – Középiskolai tanulmányait Marosvizsolyon, az egyetemet Bp.-en végezte. Doktorátust szerzett. A vármegyénél mint szolgabíró kezdte pályafutását, majd Szászrégen polgármestere (1940. nov. – 1944. ősz). Több kulturális egyesület elnöke és megalapítója. Újjáalakította a MP és a R. K. egyházközösséget. Főmunkatársa a rövid ideig megjelenő Szászrégen város társadalmi
SCHMIDT István, dr.
Szászrégen, 1916. aug. 20. †?: t. huszárzászlós, jogász, Szászrégen polgármestere. – Tényleges katonai szolgálatot teljesített a román hadsereg 7. lovasezredében (1937–40). Kv.-on a IX. önálló huszárszázadnál tartalékos tiszti átképző tanfolyamon vett részt (1941. márc. – júl.). A jogi okl.-t is Kv.-on szerezte. Ceglédre hívták be a 2. huszárezredhez (1941. szept.–).
SCHMIDT János
Dunaszegcső, 1877., † Székelybő (Maros), 1937.: gépész. – Cséplőgépével járta Erdély falvait, ökrökkel vontatta egyik gazdaságból a másikba az erőgépét, amelyet gőzzel hajtott meg. Gőzt szalmávat, fával állított elő, később belsőégésű motorral hajtotta meg. Bőben kovácsműhelyt épített. Irod.: Papp–Szente.
SCHMIDT, Johannes, Schmidt Joannes
Segesvár, 1734. ápr. 9., † Medgyes, 1821. jan. 16.: ág. ev. lelkész, apja Sch. András szíjgyártó és városi tanácsbeli volt. – Sch. nyolcéves korától két évig szüleivel Berethalomban lakott, azután ismét visszatért Segesvárra, majd a nagyszebeni gimnáziumban tanult (1754–), a vizsga letétele után pedig Knoblauch Keresztély kereskedő segítségével az erlangeni
SCHMIDT Károly
Brassó, 1893. † Mv., 1982. máj.16.: vegyészmérnök. – Gyermekei: Irén Imreh Ernőné (Mv., 1923. júl. 11. – Mv., 2002. máj.); Károly (Mv., 1925. márc. 29.–) gyermekorvos Bp.-en; Béla Zoltán (Mv., 1927. ápr. 11. – Wales (Egyesült Királyság, 2010. ápr. 9. Mv.-en temették). – A mv.-i Cukorgyár főintézője. – Csehszlovák állampolgárságú
SCHMIDT Konstantin
? †?: kőműves pallér, építész. – S. Pál fia. – A 18. sz. második felében működött, a Ref. Koll. épülete (1803), a gernyeszegi kastély befejezése (1772–1803) tartozik munkái közé. Részt vett a Kir. Tábla székházának javítási munkálataiban (1799), az ablakrostélyokat kőkeretbe foglalta. A katonai hatóságok megrendelésére elkészítette néhány várbeli bástya
SCHMIDT László
Gyimesbükk, 1909. máj. 7., †?: r. k. pap. – Csíkszeredában és Gyulafehérváron tanult, pappá szentelték (1931). Eheden volt plébános (1934–41). Felfüggesztve (1942). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.
SCHMIDT Pál, Schmidt Paul
Tölz (Bajorország), 1732, † Mv., 1789.: kőművespallér, építőmester. – Bajoro.-ból került Mv.-re, ahol előbb Toldalagi László foglalkoztatta, majd Teleki László és rokonai dolgoztattak vele. A Toldalagi és a Teleki grófok hívták meg Mv.-re, ahol 30 évig (1763–1789) vezette a városi önkormányzat összes jelentős építkezését, valósággal monopolizálta a helyi építőipart. Fő művei:
SCHMIDT Robert
Segesvár, 1858. nov.1., † Bécs, 1901. júl. 10.: tanár, orvos. – Tanult Segesváron az ottani főgimn.-ban (1876-ban), a teológiát és klasszika filológiát Bécsben (1876–77) és Tübingenben (1877–79) hallgatta. Hazatérve (1879), segédtanár (1881. aug. 14. –) volt a segesvári gimn.-ban. Betegeskedése miatt nyugalomba helyezték (1891. jan. 1.). Ekkor Bécsbe ment, ahol
SCHMIDT Rudolf
Segesvár, 1839. márc. 29., †?: tanár. – A gimn.-ot Segesvárt végezte (1858), azután a jénai és tübingeni egyetemet látogatta a classica philologia szakon. A segesvári főgimn. tanára (1863–). Cikke a segesvári ág. evang. főgimn. Programmjában (1876. De rationibus quibusdam quae efficiant, ut C. Cornelii Taciti opera tanti in historia literarum
SCHMIDT, Stephan
Segesvár? † Rados, 1839.: tanár. – Tanult Jénában. Tanár volt Segesváron, lelkész Radoson (1805–39). Irod.: Szabó–Szögi.
SCHMIDTHAUER Lajos
? †?: orgonaművész. – Az I. vh. idején Mv.-en jótékonysági célú hangversenyeken is fellépett. Irod.: Mv. és a háború 1.
SCHMISS Árpád
1859? † Mv., 1886. júl. 6.: ? – Sch. Alajos és Beke Zefi fia. Testvérei: Sch. Laura Kessler Gyula; Sch. Zefi Varga Venczelné. Felesége: Koroczky Eszter. Irod.: Gyászjelentő.
SCHMISS János
1854.? † Mv., 1884. ápr. 3.: ügyvéd. – Sch. Konrád fia. Felesége: Herberth Gizella. Gyermekeik: Sch. Alfréd, Elira, Eleonora. Mv.-en ügyvédi segéd. Irod.: Gyászjelentő.
SCHNEDAREK Ervin Béla, §
Mv., 1920. jan. 21., † Mv., 2008. jan. 14.: tanár, fotó és filmes. – Apja Bécsben sajátította el a virágtermesztés tudományát. Hét fia volt egyik sem követte mesterségét, technikai, művészi elhivatottságot éreztek magukban. – Mv.-en végezte a középiskolát (1938), a kv.-i BTE matematika-fizika szakán szerzett oklevelet (1958), de már korábban