Maros megyei életrajzi lexikon

Alcina, 1857. júl. 29., † Nagyszeben, 1931. febr. 16.: tanár, lelkész, író. – A falubeli isk. után Újegyházban a Latin isk.-ban (1868–66), majd Szebenben gimnáziumba tanult, de betegség miatt félbeszakította (1866–1877). Apja halála után magánóra adásra kényszerült, h. fenntarhassa magát. Bécsben klasszika filológiát és teológiát hallgatott (1877–78), közben házmesteri állást

Szászrégen, 1890., †?: orvos. – Apja gimnáziumi igazgató volt. Az egyetemet Bp.-en, Bécsben, Berlinben és Münchenben végezte (1913). Az első vh. kitörésekor Nagyszebenben a helyőrségi kórházban teljesített szolgálatot, majd az orosz, román és olasz fronton tevékenykedett (1914–18), megsebesült; kitüntetésekkel szerelt le. Azután Bécsben Eiselsberg orvos-tanár mellett a sebészeti klinikán működött;

Segesvár, 1777. jan. 10., † Erked, 1848. aug. 4.: tanár, r. k. lelkész. – Fia: Frideric Joseph. – Tanult Segesváron, Kv.-on, Tübingenben (1798). Tanár Segesváron (1801–), lelkész Homoródbenén (1808–), Erkeden (1840–), Szászkézd káptalan dékánja. Irod.: Szabó Miklós 2005; Szabó–Szögi.

Segesvár, 1840. okt. 21., †?: ág. ev. főgimnáziumi tanár. – Segesvárt kezdte gimnáziumi tanulmányait, Besztercén folytatta és Nagyszebenben bevégezte (1854–61); Bécsbe utazott (1861–), ahol az egyetemen négy féléven át teológiát, mennyiségtant és természettant tanult; azután Jénában folytatta tanulmányait (1863), ahol az említett tantárgyakon kívül pedagógiát és pszichológiát is hallgatott. Visszatérve

Homoródbene, 1811. dec. 21., †?: evangélikus pap, tanár. – Tanult Segesváron (–1831), azután Kv.-on a ref. koll.-ban, majd a protestáns teológiai intézetben (1832–34); Bécsben a műegyetemen (1834–36). Matematika és természetrajztanár volt Segesváron (1836–48), aligazgató is (1845–48). Lelkész lett Szászbudán Homoródbenén, Szászkeresztúron (1857), ezzel egyidőben káptalan-syndikus Segesváron és dékán Szászkézden nyugdíjba

Mv., 1857. ápr. 20., † Bécs, 1921. jún. 1.: bölcseleti doktor, földhitelintézeti hivatalnok. – Apja törvényszéki tanácsos. A nagyszebeni ev. főgimnáziumot végezve (1877), a grázi (1877–77, 1879) és a bécsi egyetemen (1878) jogot hallgatott, de az utolsó két évben a nagyszebeni jogakadémia hallgatója volt. Az erlangeni egyetemen bölcseleti doktorrá avatták (1897).

? †?: a szakosztályok előadói között szerepel a Csíktusnádon megtartott kongresszuson (1902. aug. 28–30). Irod.: A Székely Kongresszus szervezete, tagjainak névsora, tárgyalásai és határozotai (Bp., 1902).

Kv., 1888., †?: mozdonyvezető. – Iskoláit Kv.-on végezte, majd a vasúthoz került (1914), mozdonyvezető lett (1916) Mv.-en. Mint vasutas teljesített szolgálatot az első vh.-ban. Irod.: Székelyföld í. k.

Szászrégen, 1894. febr. 21., † Ansfeld-Haid (Ausztria), 1958. szept. 28.: tanár. – Apja vendéglős. Iskoláit a szülővárosában kezdte, Segesváron az ev. gimnáziumban érettségizett, tört.-földrajz szakot végzett Kv.-on, Berlinben (1915–16) és Lipcsében (1916). A szászrégeni szász elemi iskolában és gimnáziumban lett tanár (1919–), majd igazgató (1931–44). Buk.-ben egy gimnáziumban tanár, majd

1898, † Mv., 1984. jún. 5., Kv.-on temették el: ügyvéd. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1984. jún. 6.).

? †?: ? – Felesége Grünfeld Éva (1839? – Mv., 1913. nov. 5.). Gyermekeik: Sch. Helén Sch. Ignácné; Fekete Bernát, felesége Hochdorf Zsófia; Fekete Izsák, felesége Rosenfeld Irén; Sch. Mór (1861? –1908. ápr.29.). Irod.: Gyászjelentő.

1841. okt. 15., † Mv., 1899. okt. 13.: kereskedő, vállalkozó. – Az Aranyszarvas nevű pékség tulajdonosa. Megalapította Mv.-en (1880) a zsidó elemi iskolát. Virilista Mv.-en (1888). Irod.: Ökrös; Sebestyén Mihály: Náznánfalva-Mv. (Nú., 1998. jan. 9.); Mv.-i zsidó temető dok.

1915., † Mv., 1985. dec. 29.: közgazdász. – A Lázár Ödön vállalat kereskedelmi osztályának főnöke, a fotópapírgyár kereskedelmi oldalának felelőse, a Horváth testvérek mellett. Irod.: Gyárfás L. Miklós: Horváth Attila (V. Z., 1980. szept. 14.); Mv.-i zsidó temető dok.

Nyárádszereda? †?: orvos. – A bp.-i egyetemen szerezte diplomáját (1894/95). Irod.: Högyes.

1861., † Mv., 1908. ápr. 29.: orvos, dr. Schwartz Herman és Grünfeld Éva (1839? – Mv., 1913. nov. 5.) fia. Testvérei: Sch. Helén Sch. Ignácné; Fekete Bernát, felesége Hochdorf Zsófia; Fekete Izsák, felesége Rosenfeld Irén. – Mv.-en a Ref. koll.-ban érettségizett. Bp.-en kapott orvosi diplomát a TE orvosi karán (1893).

? †?: labdarúgóedző. – A szászrégeni Avântul – Reghin futballcsapatának edzője (1952–53). Irod.: Reghin – Avântul.

Nagyszeben, 1817. febr. 3., † Holcmány, 1874, jan. 11: ág. ev. lelkész. – Tanult a szebeni ev. gimnáziumban és a berlini egyetemen (1837–). Az 50-es években tanár lett a nagyszebeni Ág. Ev. Gimnáziumban; lelkész Kundon (Kis-Küküllőm.) (1862–71), ahonnan Holcmányba ment szintén lelkésznek (1871–). Több évig (–1855) titkára volt az Erdélyi

? †?: malomtulajdonos. – Magyarrégenben volt hengermalma, főüzem (1898) és vízifűrésztelepe. Irod.: Szterényi.

? †?: gyógyszerész. – Mv.-en megnyitotta az első gyógyszertárat (1733) és működtette (1750-ig), amikor eladta macskin Károly gyógyszerésznek. Városi tanácsos (1748–) haláláig. Bayer József nagyszebeni patikus vette át a gyógyszertárat (elhunyt 1754). Tovább működtette a gyógyszertárat Schenneg Domokos elköltözéséig (1765–). A kolozsvári Mauksch János működtette tovább (1763 haláláig, 1777-ig). Irod.:

? † 1667: királybíró. – Segesvári polgár, tanácsbeli (1660), folnagy (1661), székbíró (1673, 1676), királybíró (1677–81). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika.

? †?: üzemtulajdonos. – Mv.-en doboz készítő üzem tulajdonosa. Az I. vh.-ban az 5./ 38 h. tüzérezredhez került (1914. aug. – 1918. nov.). Az orosz harctéren volt szakaszparancsnok. Megsebesült, hadirokkant. Kitüntetései: III. oszt. katonai érdemkereszt kardokkal, Károly cs. k. seb. érem. Irod.: M. hadviselt zsidók.

? †?: kir. tanfelügyelő Kis-Küküllőn. – Cikkei a Néptanítók Lapjában. – F. m.: Számvetési példatár az elemi népiskolák II–VI. osztályai számára. (Bp., 1894). Négy kötet. (Lengyel Sándorral együtt. II–VI. 2. kiadás. Számvetési feladattár c. (Bp., 1901., 1902.). Irod.: Szinnyei.

? †?: g. kat. pap, tanító. – Apja George S. pap. – Teológiai tanulmányait Balázsfalván végezte (1879), pappá szentelték (1879). Soropházán működött mint tanító (1876–), a g. kat. iskolában 56 gyermeket is oktatott, de akkor nem kapott még papi helyet. Görgénykakukcsában gondnok, intéző (administrator parohial – 1879). Apja mellett lett

Földra, 1922. máj. 16 † Kv., 1996. szept. 6.: irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. – Az elemi iskolát a szülőfaluban, „George Coşbuc” Határőr Líc.-ot Naszódon (1941), a „Ferenc József” Egyetemet Kv-on végezte és folytatta a „Regele Ferdinand I.” Egyetem modern filológia szakán francia–román–esztétika szakot végzett (1946). A filológiai tudományok doktora (1968).

? †?: r. k. pap. – Nyárádszentimrén volt pap, fizette a pápai tizedet (1334–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.

A családból S. Tamás és Gergely lustráltak (1614); Gergely primipiláris levelet nyert Bethlen Gábortól (1620. júl. 10.). Irod.: Pálmay.

1887, † Kv., 1979.: unit lelkész. – Homoródszentpéteren volt lelkész, majd Pipén teljesített szolgálatot (1913–31). Felesége Szabó Erzsébet, 6 gyermekük született Pipén. Irod.: A Pipei Egyházközség történetéből.

? †?: unit lelkész, esperes. – A Küküllői unit. egyházkör esperese (1818–1827). Irod.: Zoványi

1846? † Segesvár, 1912. jún. 19.: közjegyző. – Kir. közjegyző Segesváron. Az Udvarhelyi Ref. Egyházmegye főgondnoka (1896–1912). Az EMKE alapító és választott választmányi tagja (1885–). Irod.: Gyászjelentő; Sándor.

1950 † 2015: orvos – Körzeti orvos. Egy Kisküküllő-menti faluban. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.

Jobbágytelke, 1822. jan. 2., † 1888. nov. 19.: r. k. pap. – Mv.-en, Kv.-on és Gyulafehérváron végezte a tanulmányait, pappá szentelték (1847. máj. 29.). Káplán Kézdiszentléleken. Plébános Egrestőn, Bözödújfaluban (1855). Irod.: Ferenczi Sándor 2009.

Szováta, 1910., †?: mészáros. – Iskolái elvégzése után a húsipari szakmában szabadult fel, önálló lett (1935) Radnótfáján. Tekintélyes jónevű iparosa volt a községnek. Irod.: Székelyföld í. k.

Segesvár, 1892. jún. 18., † Bp., 1976. márc. 12: Férjhez ment Székelyudvarhelyen, 1912. febr. 18-án. Férje Hegymegi Kiss Pál, (szül. Porcsalma, Szatmár vm., 1885. febr. 25. † Budapest, 1950. máj. 3.), dr. jur. et sc. pol., m. kir. belügyminisztériumi államtitkár, ogy. képv., a Kisgazdapárt alelnöke. Irod.: Gudenus.

Segesvár, 1893. nov. 24., † Bp., 1927. jan. 13: M.k. tüzérszázados. Irod.: Gudenus.

→ ZILAHI SEBESS András

Mv., 1869. okt. 9., † Bp., 1963. márc. 25.: dr., agrárpolitikus, ügyvéd, országgyűlési képviselő, író, laptulajdonos. – Középiskolai tanulmányait Mv.-en, a jogot Bp.-en végezte (1896), Mv.-en ügyvédi vizsgát tett (1897) és Mv.-en gyakorló ügyvéd (1898–1906). Maros-Torda vm. tiszteletbeli főügyésze, tagja a mv.-i ügyvédvizsgáló bizottságnak, a ref. egyházmegye és egyházkerület képviselője,

1829.? † Mv., 1890. jan. 7.: járásbíró. – Felesége: nyárádgálfalvi Sipos Linka (1842? – Mv., 1890. júl. 3.). Gyermekeik: Margit, Dénes, Erzsi, Jenő. Testvérei: S. József, S. Polixénia. Irod.: Gyászjelentő.

Bethlen, 1873, † Mv., 1952.: ügyvéd dr., kamarai elnök. – Mv.-en ügyvéd. A katonasághoz önkéntesként vonult be (1894). A Függetleségi Párt elnöke (1913). Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), a 21. gy. e., majd mint népfelkelő főhadnagy a grödigi hadifogolytábor parancsnoka, később a helyi internáló tábor felügyelő tisztje volt Mv.-en. Századosi

1918., † Mv., 1999. dec. 22: dr. – Az állami köztemetőben Marosszentgyörgyön nyugszik. Irod.: Kiss Cs. M 4.

? †?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28.), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.:

? †?: bérlő, esküdt polgár. – a Mv.-i esküdt közönség tagja (1761). Irod.: Pál-Antal 2006.

Barót, 1928. márc. 23., † 2013: orvos. – Felesége: Leranth Jutka (1944–), tanár. – Az orvosi egyetemet a MOGYI-n végezte (1955). Üzemorvos Szovátán (1956–67), körorvos Nagykenden (1968–69), Székelykocsárdon (1969–70), Marossárpatakon kórházigazgató a mozgás- és érzékszervi betegek otthonában (1970–92). Az idős, elhagyott embereket támogatta nyugdíjas korában. Gerontológiai tanulmányaival szak előadásokon szerepelt. A

Fancsal, 1812. v.1818. márc. 21. † Szováta, 1899. dec. 14. r. k. plébános. – Székelyudvarhelyen, Kv.-on és Gyulafehérváron végezte tanulmányait. Pappá szentelték (1841. máj. 2.). Káplán volt Csíksomlyón (1842) és Székelyudvarhelyen (1843–45). Csíkszeredai plébános (1845–1849). Elfogták (1849), a hadbíróság kötél általi halára ítélte (1850), amit kegyelemből 10 évi várfogságra változtattak, Olmützben,

Zetelaka, 1803. † Borszék, 1868. aug. 19. Zetelakán temették: jogi doktor, ítélőmester. – Gyermekei: S. Mihály, S. Irma Damokos Antalné, S. István, Kolozs megyei alügyész. (1840? – Kv., 1864. jún. 14.). – Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi gimn.-ban, a jogiakat a pesti egyetemen végezte, doktorátust tett (1830); nyomban rá az erdélyi

Aninoasa, 1913. okt. 9., † Bözöd, 2007. febr. 8.: tanító. – Bözödön tanított. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2007. febr. 11.); Omagiu.

? †?: lévita. – Nyárádtőn tanított (1830–1835). Irod.: Imreh Barna.

1902., † Mv., 1979. aug. 25.: újságíró, főszerkesztő. – Felesége Hajós Aliz. – A mv.-i Színház és Mozi Művészeti és társadalmi hetilap kiadótulajdonosa és felelős szerk.-je (1923–24) és a Színházi Hét hetilap (1924–25) szerkesztője, a Maros c. lap (1927–33) és a Hétfői Napló (1924–35) kiadótulajdonosa és felelős szerk.-je; a Marosvidék c.

? †?: a Maros Megyei Pártbizottság titkárává nevezték ki (1968. febr. 18.); a mv.-i Rádió Stúdió igazgatója (1958–85). Irod.: Gyászjelentő; Szól a rádió.

? †?: színész, rendező. – Ady Endre emlékére irodalmi matinét rendezett a mv.-i állandó színház művészeivel (1919.). Felvételi vizsgát tartott a megalakítandó színitanodába. A mv.-i Szabó Pál-féle állandó színház művészei igazgatója (1919) Temesvárra, Debrecenbe, Nagyváradra utazott színdarabokért és színészeket szerződtetni. Meghívták a Nagykároly–Nagybánya–Dés–Máramarossziget színikerület vezetőjének, ő elvállalta, holott hároméves szerződése

? †?: táblabíró, ügyész. – Főügyész Mv.-en. A Mv.-i Kaszinó választmányi tagja (1883). A r. k. főgimn. biztosa, világi gondnoka volt (1886-ig) és utódja Szentkereszty Zsigmond br. Irod.: Biás István; Marosi-KZST; Pál-Antal 2013; Pál-Antal Sándor: A gymnázium catholicumtól a főgimnáziumig = Emlékk. Szabó Miklós.