Maros megyei életrajzi lexikon

Mv., 1909. júl.18., † Mv., 1985. ápr. 18.: képzőművész, iparművész. – Felesége: Ternei Terézia. Fiúk: Sándor. – A mv.-i festőiskolában Ciupe kurzusán tanult (1935). Tervezett bútorokat, volt grafikus és plakáttervező. Részt vett mv.-i kiállításokon (1933–). A mv.-i Csizmakészítő Ipartársulat régi székháza éttermének újrafestésére készített tervet (1936). Plakátpályázatokon állandó nyertes volt,

Mv., 1913., † Mv., 1982. jún. 7.: igazgató. – Felesége: Szőnyi Márta. Fiúk: László. – Kereskedelmi igazgató az ICRM vállalatnál. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1982. jún. 9.).

? †?: polgármester. – Segesvári polgármester (1660). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika.

? †?: magániskola tulajdonos. – Mv.-en sikeresen működött a leány magániskolája, az iskola számára nyilvánossági jogot kért (1877), megkezdte a tanévet (1878. szept. 2.), majd a Deák Ferenc utcából a Szentgyörgy utcába költözött (1879. ápr.). Irod.: Időtár 5/3.

Szászrégen, 1885., †?: asztalos, városi kéményseprő. – Apja iparos volt. Középiskolát végzett, majd a kéményseprő mesterséget tanulta ki és mint önálló működött Szászrégenben (1919–), ugyanakkor városi kéményseprőnek nevezték ki. A Maros és Naszódi Kéményseprőmesterek Szindikátusának elnöke, az Országos Kéményseprőmesterek Egyesületének alelnöke volt. A Hornarul c. szaklapban cikkeket írt. Szászrégenben volt

Szászrégen, 1921. márc. 1. † Drezda, 1945. febr.: katonatiszt. – A német hadsereg egyik egységének h. parancsnoka volt. Sebesültként Drezda egyik kórházában érte az angol bombatámadást követő, mindent elpusztító tűzvész, amelynek ő is áldozata lett. Irod.: Reghin, militari.

Brassó, 1897., †?: hadapródjelölt őrmester, tisztviselő Mv.-en. – Részt vett az első vh.-ban (1918–19), a 22. h. gy. e.-be vonult be, a tisztiiskola elvégzése után kitört a forradalom, azután a székely hadosztályban teljesített szolgálatot. Irod.: Erdélyi ezredek.

Segesvár., † Garat, 1775.: tanár, lelkész. – Tanult Jénában (1730). Rektor volt Kőhalmon (–1743), lelkész Garaton (1749–75). Irod.: Szabó–Szögi.

Segesvár? †?: jogász. – Jogot tanult Erlagenben (1744–45), ahol magister philosophiae-vá avatták. – F. m.: Specilegium animadversionum logico-metaphysicarum in nonnula ex praecipuis recentiorum argumentis … publico examini subiiciet Simon Gabriel Suxxov respondete (Erlangen, 1745). Irod.: RMK III/18. sz.; Szabó–Szögi.

Mv., 1882. jún. 28., †?: tájképfestő. – Bp.-en tanult Pap Henriknél és Szász Istvánnál. Bp.-en élt (1918–) és főleg tájképeket állított ki a Nemzeti Szalonban. – Kollektív kiáll.: Pécsett (1927), Bp. (19 31). Irod.: Éber Molnár; Szabó–Kállai.

? †?: bútorgyáros. – Schönauer Kolos és Dániel, bútor- és épületasztalos üzem tulajdonosa Régenben (1926). Irod.: Pană.

? †?: gyáros. – Bőrgyárat létesített Szászrégenben (1890), még sokáig működött (1926-ban is). Irod.: Pană.

1896., † 1967: orvos. – Bel- és nőgyógyász orvos. – Mv.-en rendelője volt bel- és nőgyógyászati betegek számára (1939–). Irod.: Kiss Cs.M.3.

?, †?: ügyvéd, főügyész. – Bernády polgármester idején a mv.-i törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozó tisztviselőket is újraválasztották, közvetlen munkatársai közül t. tiszti főügyész lett (1908. febr. 10.). Irod.: Bernády.

Segesvár, 1911. aug. 18, † Einöd bei Villach, 1966. jún. 21.: fényképész. – Az 1920-as években indult a szászrégeni G. Heiter tanítványaként, majd berlini és müncheni fotóiskolákban tökéletesítette tudását. A kv.-i Néprajzi Múzeum megbízásából néprajzi tárgyú felvételeket készített (1930-as években), képes (film és fotó) haditudósító (1941–44) és a Bilddients der

→ SCHRONK Jenő

Máramarossziget, 1892., †: játékárutervező mester. – Máramarosszigeten tanult, majd Bp.-en, Bécsben és Németo.-ban szerezte szakmai ismereteit. Az első vh.-ban a 85. és a 103. k. gy. e.-ben teljesített frontszolgálatot és mint szakaszvezető szerelt le., a bronz v. é. és a Károly Csapatkereszt kitüntetéssel. Mv.-en volt gépesített modern játékárú üzeme, amely vezetésében

Marosugra, 1847. febr. 7., † Bp., 1932. júl. 7.: ügyvéd. Irod.: MÉL.

? †?: kereskedő. – Sopron megyéből jött ide (1870), 17 gyerekes uradalmi intéző fia volt Detrekőn. Megismerte a vásárhelyi kereskedő családból származó Platz Vilmát, feleségül vette és a Bolyai u. 24. sz. alatti 1700-as évek végén épített földszintes házukba mentek lakni, amelynek udvara hosszan hátranyúlt. Az utca felőli részen élelmiszer-,

1892. jan. 2., †?: tanár. – Bajor családból származott, a család ősei elmagyarosodtak Székelyföldön. Középiskoláit Mv.-en, az egyetemet Kv.-on végezte, ahol mat.-és fizikatanári diplomát szerzett. Az első világháborúban az olasz fronton harcolt, tartalékos hadnagyként szerelt le. Az impériumváltozás után letartóztatták és 7. hónapi fogsággal sújtották, hazaárulási perét többekkel együtt a

? †?: g. kat. pap. – Régeni származású. Illegalitásban ő szentelte püspökké Todea Alexandrut (1950). Antikommunista harcos. Irod.: Ioniţoiu.

Ofen (Németo.)?, 1719, † Kv., 1789. febr. 25.: szobrász. – Az erdélyi rokokó, barokk legjelentősebb képviselője. Budáról költözött Kv.-ra. Maradandót alkotott kőfaragó munkájában: templomok külső és belső díszítése, kastélyok és más világi építmények díszítése és síremlékek, emléktáblák maradtak tőle. Munkái: a kv.-i Szt. Mihály-templom belső kivitelezése (1740–58), a Bánffy palota

Nagyszeben, 1827. jan. 13., † Bécs, 1900. nov. 8.: egyetemi tanár, apja kereskedő volt (kinek őse Schuler Orbán, másképp Libloy 1616. okt. 12.-án II. Mátyás királytól kapott nemességet). – Szülővárosában az ág. ev. gimnáziumban és a jogakadémián,a Grazi Egy Jogtud. Karán (1850), a bécsi egyetemen tanult (1850). Nagyszebenbe visszatérve, 1851-ben

→ SCHULLER Michael

Szászbogács, †?: pap. – Jénában tanult. – Pap volt Fületelkén. Irod.: Szabó–Szögi.

? †?: tanár, emlékíró. – Szülei értelmiségiek voltak. Mv.-en a Ref. Koll.-ban érettségizett, azután a kereskedő szakmát tanulta. Rektor a szászrégeni Ev. Szász Gimnáziumban (1813–15), az 1848-as forradalom résztvevője, szemtanúja, krónikása Régenben, majd később emlékírója. Tagja volt annak a szász küldöttségnek, amely Kossuth L.-hoz járult egy petícióval, amelyben kérték Régen

Szászrégen, 1902. ápr., †?: katonatiszt. –Szegeden a m. hadsereg egyik légelhárító egységénél szolgált alhadnagyként. A Bp.-en folyó harcok során megsebesült (1944), Ausztriában amerikai fogságba került (1944–58). Irod.: Reghin, militari.

Szászrégen, 1870. ápr. 4., †?: katonatiszt. – Bp.-en volt ezredes. Irod.: Reghin, militari.

Szászrégen, 1714. jún. 17., † Szászrégen, 1781. szept. 18. az ev. templom oltára alá temették: tanár. – Mv.-en (1729–31) és Szebenben (1732–35) tanult. Szászrégenben rektorrá választották (1735–37). Tübingenben tanult (1737–). Lelkész lett Württenbergben. Visszatért Szászrégenbe, ismét a szász Ev. Gimnázium rektora (1741–43), prédikátor (1943–). Lelkész Felsőidecsen (1749–), majd Szászrégenben (1751–), a

? † Szászrégen, 1871.: lelkész. – A szászrégeni ev. templomban van eltemetve, az oltár alatt pihen. Irod.: Bíró Donát.

Székelyudvarhely, 1893., †?: kereskedő. – Székelyudvarhelyen végezte a középiskolát, a kereskedői szakmát ott és Székelykeresztúron sajátította el, önálló lett (1919) Erdőszentgyörgyön nyitott üzletet. Az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben az orosz fronton harcolt, mint őrmester szerelt le, több kitüntetést kapott. Irod.: Székelyföld í. k.

Székelykeresztúr, 1928. jún. 25., †?2016.: geológus. – Érettségizett a mv.-i Ref. Koll.-ban (1948), majd a kv.-i BTE geológia-földrajz szakán tanári oklevelet szerzett (1954). Tanított Besztercén (1954–60); Kv.-on. Zsilaván és Szamosújváron politikai elítélt (1960–64); Mv.-en a helyiipari vállalat geológusa (1964–88). Részt vett a gödemesterházi borvíz és a hadrévi betonit feltárásában (1964).

? † 1667: királybíró. – Segesvár három legnagyobb vagyonnal rendelkező polgárainak egyike. Irod.: Kraus: Erdélyi krónika.

? †?: polgármester. – Segesvári polgár, esküdt (1679), polgármester (1694, 1696–97, 1699–1700). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika.

Keménynagyszőllős, 1902, † 1986.: elektromérnök. – Társalapítója a nagyszebeni elektromossági részvénytársaságnak (SETA) (1929) és igazgatója volt (1944-ig); befejezte a délerdélyi terület villamosítását. A Szovjetunióba deportálták (1945–49), majd a buk.-i fémipari kutatóintézet vezetésében tevékenykedett, nemzetközi elismerésre is szert tett. Villanytelepet létesített a galaci vaskohó kombinátnak, felméréseket és előmunkálatokat végzett Kínában a

?, †?: festő. – Párizsban tanult (1857-ig). Letelepedett Segesváron, ahol rajztanár, oltár- és arcképfestő volt. Irod.: 9.

Szásznádas? †?: tanár, pap. – Tanult Szebenben (1702–), Wittenbergben (1713). Rektor Szászkézden; tanár Segesváron (1722–); Szászsebesen (1741–53). Irod.: Szabó–Szögi.

Segesvár? †?: tanár, pap. – Tanult Jénában (1752–), Wittenbergben (1753–). Tanár Segesváron (–1763), majd prédikátor. Irod.: Szabó–Szögi.

Szászorbó, 1862. júl. 25., † Szeben, 1934. jún. 1.: ev. lelkész. – Apja földműves. Tanult a szászvárosi ev. gimnáziumban, Szebenben, a Zürichi Egy. Hittud. Karán (1882–83), Lipcsében, Kv.-on és Kielben. Hazatérve külföldről nevelő volt Alsószombatfalván a gr. Pálffy családnál (1887–90). Tanító Nagysinken (1890–93), Szentágotán igazgatótanító (1893–96), lelkész Segesden (1896–1934). A

Segesvár, 1802. nov. 2., † Segesvár, 1882. febr. 16: ág. ev. lelkész, tanár, Sch. Mihály miklóstelki lelkész fia. – Tanult a segesvári gimnáziumban és a bécsi protestáns teológiai intézetben (1823–26). Hazájába visszatérve az alsó osztályokban tanított, azután conrektor volt és rektor a segesvári gimnáziumban (1840–42). Szászdályán lett lelkész (1842–) és

Berethalom, 1893., †?: főhadnagy Kelementelkén. – Tényleges katonai szolgálatot teljesített Temesváron (1912). Részt vett az első vh.-ban (1914–19), a szerb és az orosz fronton harcolt, súlyosan megsebesült. Mint főhadnagy szerelt le kitüntetésekkel. Irod.: Erdélyi ezredek.

Erdőszentgyörgy, 1916. jún. 2., † Kv, 1995. jan. 30.: műfordító, irodalom- és művészettörténész. – Apja Sch. Rudolf, v. Rezső (lásd: Péter H. M. 2013), anyja pávai Vajna leány volt. Testvére Ludovika, Osváth Károlyné. Berethalomról származó családja vette meg a Rhédey grófoktól az erdőszentgyörgyi kastélyt (19. sz. végén). – Mv.-en a

→ SCHULLER, Georg

Szászvessződ, 1860. márc. 3. †?: szeminariumi tanár, apja lelkész volt. – Első oktatását a szülői háznál nyerte, majd apja a nagyszebeni gimnázium V. osztályába adta (1874); az érettségi vizsga letétele után (1878) a berni egyetemre ment, hogy ott a teológia mellett természettudományokat is hallgasson; innét két szemeszterre Tübingenbe ment és

Szászrégen, 1868. aug. 1., † Szászrégen, 1946.: bádogos. – Az első jegyzője volt a Szászrégen Iparos Polgárai Kis Olvasókörének (a Szászrégeni M. Iparosok Olvasóköre) (alakulása 1902). Irod.: Bíró Donát; családi inf. Borsos Endre mv.-i gépészmérnöktől.

Szászsebes, 1894. nov. 24., † Szombathely, 1968. márc. 1.: tanár, történész, régész. – Sch. Ferenc József és Scholtz Valéria fia. Apja halála után a szászrégeni nagyszülők nevelik tovább. A mv.-i r.k. szemináriumban tanult, Tordán érettségizett, Kv.-on végezte az egyetemet. Részt vett az I. vh.-ban, majd Szentesen telepedett le. Nevét Zalotay-ra

1928.?, † Mv., 1984. febr. 7.: zongoratanárnő. – Apja Sch. József (1898). Irod.: Nekrológ], (V. Z., 1984. febr. 8.).

Szászrégen, 1787. aug. 9., † Szászrégen, 1847. febr. 7.: szabó. – Felesége Krausz Anna. Tekintélyes polgár, szabó és r. k. egyházkerületi gondnok és gyám, díszpolgár. Irod.: családi inf. Borsos Endre, mv.-i gépészmérnöktől.

Segesvár, 1719., †1789: szobrász – Jelentős szobrász, valószínű a sáromberki Teleki kastély stukkódíszeit készítette. Irod.: Berekméri.

1750.? † Mv., 1931. dec. 25.: Leánya: Louise dr. Szász Károlyné. Irod.: Gyászjelentő.