Szerző: Fülöp Mária
SEBESTYÉN NAGY Erzsébet
Makfalva? †?: postatisztviselő. – A mv.-i Posta tisztviselője volt 35 éven át. 35 évig levelezett a Dolgozó Nővel, hűségéért az Országos Nőtanácstól dicsérő oklevelet kapott. Éveken át levelezett a Brassói Lapokkal, s 40 éve előfizetője vagy a Népújságnak, illetve az elődjének. Rejtvényfejtörő meg receptversenyekbe nevezett be, olvasói elvárásokkal, igényekkel kapcsolatban
SEBESTYÉN Sándor
Folyfalva, 1837. febr. 28., †?: pap. – Apja földműves. Mv.-en tanult, majd a Marburgi Egy. Hittudományi Karán (1869–70). Irod.: Szabó–Simon–Szögi.
SEBESTYÉN testvérek
Szabó Pál társulatában (1919) rendezői-játékmesteri ténykedésükkel segítették a munkát. Irod.: Kovács Levente.
SEBESTYÉN Zsigmond, karácsonyfalvi
? †?: lévita pap-tanító. – Iskoláit Mv.-en a Ref. Koll.-ban végezte, és subscribált (1766). Az újtordai zsinaton ordinálták (1776). Meghívák Kiskendre (1776. júl. 24. – 1786.). Az anyakönyveket pontosan vezette. Az ő ideje alatt bontották le a fatemplomot, és építették az új kőtemplomot és öntöttek egy kisebb harangot (1782–1784). Ezen
SEBŐ János
1914., †? 1989. okt. 7: közgazdász, dr. – Irod: [Nekrológ] (V. Z., 1989. okt. 8.).
SEBŐK Klára
Sármás, 1924., †?: agronómus, tud. kutató. – Kv.-on végezte a Mezőgazdasági Főiskolát. Kutatási területe: növénytermesztés, szója és lóhere nemesítés. – F. m.: társsz.: Caiet de lucrări practice la ameliorarea plantelor şi producerea de sămînţă. Pentru uzul studenţilor. (Savatti Mircea – Botez Constal, Cluj-Napoca, 1982). Irod.: Magy. kutatók, Réthy–Újvári–Váczi.
SECAŞ, Isidor, Socaciu, Isidor
1824., †?: g. kat. pap. – Pappá szentelték (1852). Plébános Radnótfáján (1861–). Befejezte a már évekkel azelőtt megkezdett, de be nem fejezett g. kat. templom építését (1870). Irod.: Dobozi; Reghin, Protopopiat.
SEGESVÁRI Bálint, Schässburger, Schneider
Kv.? †?: krónikaíró. – Életéről keveset tudunk. Kv.-i születésű, szász nemzetiségű polgár, unit. vallású volt. Neve eredetileg: Schässburger v. Schneider lehetett. Krónikáját, amelyet az 1606–54 évig terjedő korszakot tárgyalja különös tekintettel Kv. történetére, Jakab Elek adta ki jegyzetekkel az Erdélyi Történelmi Adatok 4. kötetében Kv.-on. – F. m.: antológ.: Erdélyi
SEGESVÁRY Ádám
? †?: bölcsész. – Segesvári m. nemes családból származott. Nagyszombatban babérkoszorús bölcsész (1697), bölcsész licenciátust és magiszteri fokozatot szerzett (1698). Irod.: Szabó Miklós 2005.
SEIBRIGER András
Mv., 1910. jan. 19. † Bp., 1977. máj. 25.: t. huszárfőhadnagy, orvos. – Önkéntes katonai szolgálatát a bp.-i 1/I.huszárosztályban töltötte (1927. okt.1. –1928. szept. 30.), ugyanott végezte el a tartalékos tiszti iskolát is. Orvosi oklevelet a Bp.-i Orvostudományi Egyetemen szerezte (1939.). Az 1/I. huszárosztály kötelékében részt vett a felvidéki és az
SEIBRIGER Emil
? †?: ügyvéd, bankár. – Felesége: Balogh Emma. A mv.-i Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank igazgatósági tagja (1924). Irod.: Pană.
SEIBRIGER Károly
1850?, † Mv., 1924. jan. 9.: ? – Felesége: Kessler Berta. Gyermekeik. S. Emil dr. ügyvéd; S. Irén polgármester-helyettes Nagy Imréné; S. Margit m. kir. honvédőrnagy Puskás Álmosné; S. Gabriella kereskedő Nagy Béláné. Irod.: Gyászjelentő.
SEIDEL Ferenc
? †?: orgonaépítő mester – A kv.-i volt minorita templomot átadták a görög kat.-nak (1926). Az orgonáját a mester szépen felújította. A mv.-i minorita templomban szólaltatta meg Winkler Albert, 9 éves nagyenyedi művész (1939. dec. 17). Irod.: Maros megyei tört.
SEIDEL Károly
? †?: műépítész. – Mv.-en több polgári ház tervezője és kivitelezője (nem volt a város szülötte). Ő építette a 19. sz. végén a mai főtéren (Győzelem tér 98) kora egyik legjellegzetesebb emeletes lakóházát, amelynek tulajdonosa Bíró Sándor volt (1892). Színházépítési engedélyt kapott a várostól (1872), az Apollo kertjében fel is épült
SEIDLER Izidor
1864., †?: tanító. – Tanulmányait Csernovitzban végezte tanítói oklevelének megszerzése után hosszú évekig folytatott pedagógiai tevékenységet, mint igazgató vonult nyugalomba (1926) Mv.-en. Irod.: Székelyföld í. k.
SEIDLER Izsó, § Seidler Izidor
1886., †?: gondnok. – Az I. vh.-ban (1915. febr. – 1918. nov.) az albán hadszíntéren teljesített irodai szolgálatot. A mv.-i Status quo zsidó hitközség gondnoka (–1944). Irod.: M. hadviselt zsidók; Mv. zsidósága.
SEILER, Johannes Hermann
Szászszentlászló, 1879 †?: pap. – Apja lelkész Dánoson. Tanulmányait Kv.-on és külföldi egyetemeken végezte: Kieli Egy. Hittud. Kar (1899–1900), Jénai Egy Hittud. és Bölcs. Kar (1900; 1905), Lipcsei Egy. Hittud. Kar (1904). Hazatérve Segesden volt igazgatótanító, lelkipásztor Volkányban (1925–30), majd Gyulafehérváron. Irod.: Szabó–Simon–Szögi.
SEILER, Lucas
? †?: kötélverőmester. – Segesvári polgár, kötélverőmester, folnagy (1609), tanácsbeli (1611). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika.
SEILER, Samu, §
? †?: öntő. – Fémöntődéje volt Mv.-en. – Az I. vh.-ban (1914. júl. – 1918. nov.) a 31. h. gy. e.-ben, majd a 46. gy. e.-ben az orosz harctéren teljesített arcvonal- és egészségügyi szolgálatot, mint tizedes. Kitüntetése: Károly cs. k. ig. a. Irod.: M. hadviselt zsidók.
SEITZ Sándor
Székelyudvarhely, 1939. okt. 1., † Mv., 1996. júl. 25.: magántáncos, fafaragó. – Székelyudvarhelyen tanult az általános iskolában (1946–53); Mv.-en fémipari szakiskolát végzett (1953–56), magánúton érettségizett (1965). Szerszámlakatos volt Székelyudvarhelyen a Gábor Á. Szövetkezetben (1958–59), Mv.-en az Állami Székely Népi Együttes (Állami Ének- és Táncegyüttes, 1961–80, Maros Együttes, 1980–) szólótáncosa. Mint faragász
SEIWERT, Johann Wilhelm
Segesvár, 1800., † Szászbuda, 1842. aug. 4.: lelkész. – Tanult Segesváron, Bécsben (1821–22). Lelkész Segesváron, majd Szászbudán (1839–42). Irod.: Szabó–Szögi.
SEIWERT, Johannes
Segesvár, 1761., † Szászbuda, 1839. febr. 7.: lelkész. – Tanult Tübingenben prot. teológiát (1784). Lelkész Szászbudán (1796–1839). Irod.: Szabó–Szögi.
SEIWERT Julius Johann
Segesvár, 1855., †?: pap. – Apja kereskedő és tanácstag. Tanult a Heidelbergi Egy. Hittud.és Bölcs. Karán (1873–), a Lipcsei Egy. Termtud. Karán kémiát (1874–75), a Zürichi Egy. Hittud. Karán. (1875–), a Berlini Egy. Hittud. Karán (1875–76). Irod.: Szabó–Simon–Szögi.
SEIWERT, Wilhelm
Segesvár, 1834. jan. 31. †?: lelkész. – Apja S. Johannes pap Szászbudán. Tanult a Töbingeni Egy. Hittud. Kar (1854–1855), a Berlini Egy. Hittud. Karán (1855–56). Irod.: Szabó–Simon–Szögi.
SEIWERT, Wilhelm
Segesvár? †?: jogász. – Apja lelkész. Tanult Kv.-on, majd a Berlini Egy. Jogtud. Karán (1886–87), jogtudori címet szerzett. Nagyküküllő vm. aljegyzője (1898); Szabó–Simon–Szögi.
SELBÁN János
Gyergyóújfalu, 1914., †?: g. kat. lelkész. – Tanulmányait Gyergyószentmiklóson, Brassóban és Balázsfalván végezte, ahol pappá szentelték (1939). Baróton kezdte meg pályafutását, majd Vajdaszentivány lelkésze volt (1940–). Minden kulturális egyesület támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SELÉNYI Katalin, §
Kv., 1923., † Mv., 2004. dec. 11.: zongoratanárnő. – Férje: Olosz Egon orvos, Kisjenőn laktak. – A kv.-i Ref. Leánygimn.-ban tanult, Bp.-en végezte a Zeneakad.-t, Zempléni Kornélnak volt osztálytársa. A nagyváradi Filharmónia művészeti titkára és zongoratanár, időnként koncertezett is. A mv.-i Művészeti Líc. tanára (1966-is nyugdíjazásáig). Több növendéke követte példáját, Nagyváradon
SELMECZI Marcella
Mikháza, 1923. ápr. 22., †?: zenepedagógus. – A középiskolát Csíksomlyón és Csíkszeredában végezte, azután Nagyváradon tanult az Immaculata Zárda Óvónőképzőjében, majd a kv.-i Gh. Dima Zeneművészeti Főiskolán szerzett oklevelet. Kv.-on az Óvónőképzőben, a 10. sz. Líc.-ban, a 14. sz. Általános iskolában, majd a Zeneiskolában tanított. Zenetanári tevékenysége mellett 25 évig
SELYEI BALOG István, Selyei István
Nyárádselye (vagy Nyárádremete), 1610. k., † Huszt, 1668.: ref. lelkész, egyházi író, orvos. – Nehéz gyermekkora volt. A debreceni ref. kollégiumban, majd a franekeri egy.-en tanult. Teológiát Leidenben végzett (1634). Orvosi képzettséggel is rendelkezett. Hazatérése után Huszton lelkész (1640–), esperes (1643–), Gyulafehérváron II. Rákóczi György erdélyi fejedelem udvari papja lett
SELYEM Csaba
Gyergyószentmiklós, 1936. nov. 15., † Mv., 2009. jan. 11., a mv.-i ref. temetőben nyugszik: orvos, ideggyógyász. – Felesége: 1.Beczássy Erzsébet Liliana, Beczássy István volt dálnoki földbirtokos leánya. Fiaik: Selyem Csaba (1963. ápr. 11), mérnök, pszichológus és István (1966. jún. 9), egészségügyi asszisztens, majd gyógymasszőr Győrben. Unokái: Blanka, Róbert és Péter.
SELYKI Márton / Ferenc
? †?: ?: tanító. – Csáváson tanított (1699–1700). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.1.
SELYKI Péter, Seljki, Selyky
? † 1688: udvari pap. – Teleki Mihály alumnusa a kv.-i koll.-ban (1669), Hollandiában (1671–72), majd Marburgban tanult Pápai Páriz Ferenccel és Pataki Istvánnal – későbbi radnóti udvari pappal együtt, disputációt ajánlt Teleki Mihálynak (1674), Teleki Mihály udvari papja (1674–79), újtordai pap (1679–) és egyházmegyei jegyző. Irod.: Teleki Mihály udvartartási
SENENSIEB Béla
Beszterce, 1888., † Mv., 1941. szept. 20.: mv.-i nagyiparos. – A dicsőszentmártoni Hephaistos Vas- és Tengelygyár Rt. igazgatósági tagja volt. A mv.-i Status quo ante hitközség elnöke (1929–41). Az Avoda zsidó kulturális és jótékonysági egylet tiszteletbeli elnöke (1939). Ben Cion kupát írt ki zsidó sportolók részére (1939), amelyet a mv.-i Makkabi
SENENSIEB Jenő
1886., †?: mv.-i nagyiparos. – A dicsőszentmártoni Hephaistos Vas- és Tengelygyár Rt. igazgatósági tagja volt. Mv.-ről a feleségével (1897) együtt deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: EBKL; Mv. zsidósága.
SÉNI András
? †?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1734). Ismeretlen akadémián peregrinált. Héderfáján lelkész (1740). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
SENI Valer
Monor, 1994. dec. 27., †?: tanár, főtanfelügyelő. – A doktorátusát Bp.-en szerezte (1902–07). Latin-román-történelem tanár. Kv.-on vezértanfelügyelő (1921), az államsegély folyósítását a felső leányiskola és felsőkereskedelmi iskolák számára négy tantárgy román nyelvű tanításához kötötte. Tagja volt a vásárhelyi tanárok és tanítók vizsgáztató bizottságának Kv.-on (1928). Irod.: Időtár 3; MMK.
SENNENSIEB testvérek
fakereskedők Mv.-en. – Fakitermelő vállalatuk évig sikeres volt a szakmában. Erdőségeik voltak Gyergyóban. Irod.: EBKL.
SENNYEI Pongrác, de Kis Sennye
? †?: tanácsúr, erdélyi kancellár, főparancsnok. – A székely hadak generalis capitaneusa, főparancsnoka volt (1597–98). Az erdélyi rendek nevezetes iratát, amelyben Basta és a rendek felszólították Mihai havasalföldi vajdát, hogy vonuljon ki az országból Havasalföldre, Basta és a kormánytanács hat tagja is aláírta: Csáky István, Tholdi István, Bodoni István, Sennyei
SÉNYI, nagyunyomi
Vas vármegyéből származó régi nemes család, S. István és Tamás nyert címeres nemeslevelet (1588). Irod.: Pálmay.
SÉNYI Gábor, nagyunyomi
1796, †? 1867: kir. tanácsos, nyerte a nagyunyomi előnevet (1863). Irod.: Pálmay.
SÉNYI László Árpád, § nagyunyomi
Brassó, 1874. febr. 12., † Mv., 1949. máj. 5.: cs. és kir. kamarás, író, lapszerkesztő, irodalomszervező, főszolgabíró, a KZST főtitkára. – Testvérei: S. Péter, felesége Baratta-Dragono Margit br.-nő; Aglaja Botka Lászlóné; Amália gr. Pongrácz Ágostonné; Alice Guáry Miklósné; S. Sándor, felesége: Oswald Josefa; S. István; nagyunyomi S. Béla, nagyunyomi földbirtokos,
SEPRŐDI Gergely
Kibéd, 1902. febr. 19., †?: vasúti pályafelvigyázó. – Többször is letartóztatták (1948, 1954, 1958) és mint jehova tanút állították bíróság elé. Irod.: 1956 Erdélyben.
SEPRŐDI Ilona, O.
Kv., 1907, † Mv., 1988. ápr. 25.: zongoraművész, tanár. – S. János és Felméri Katalin leánya. – Az első zenei ismereteket apjától kapta. Hevesi Piroska zongoraművésznő (volt Bartók-tanítvány) magántanítványa (1926–28). A Kv.-i Zeneakadémián végzett (1931–36); tanárai: Negrea, Bena, Simonis, Vulpescu, Andreescu-Skeletty és Ciolac (zongora). Udvarhelyen (1936–41), Sepsiszentgyörgyön (1941–43) és Nagyváradon
SEPRŐDI János, § kibédi
Kibéd, 1874. aug. 15., † Kv., 1923. márc. 6., a Házsongárdi temetőben nyugszik: zenepedagógus, zenetörténész, népdalgyűjtő, folklorista. – Felesége: Felméri Katalin (1875. aug. 28. – 1954. jan. 7.). Középiskolát Székelyudvarhelyen a Ref. Koll.-ban végzett (1894). A kv.-i egy.-en m.-latin szakos tanári oklevelet szerzett (1899). Haláláig a kv.-i Ref. Koll. főgimn.-ának
SEPRŐDI, Seprődy, kibédi család
S. András nyert pixidáriusi levelet (gyalogosságot) (1608. jún. 10.). Irod.: Kempelen; Pálmay.
SEPSI, de
S. János Havadtőn, S. Tamás Erdőszentgyörgyön, S. Ferenc Csókfalván lustrált (1614); a vajai sepsi család nemesi igazolványt vett (1785. jan.7.). Irod.: Pálmay.
SEPSI, vajai család
Nemességét Marosszékből (1785. jan. 7. és 1786. jún. 19.) legf. helyen igazolta. Címerpecsét a gr. Teleki-levéltárban, Mv. Irod.: Gyászjelentő; Kempelen.
SEPSI Dezső
Kv., 1955. máj. 25., † Kv., 2005. okt. 30.: tanár, hegedűművész. – Kv.-on végezte a Gh. Dima Zeneakadémiát (1979). Szászrégenben hegedűtanár (1979–90); másodhegedűs a mv.-i Állami Filharmóniánál (1990–). Közreműködött 2 lemezen. Versei jelentek meg napilapokban, tanulmánya a Művelődésben. Irod.: RMKK.
SEPSI Jenő, §
Kóródszentmárton, 1896., † Kiskend, 1959.: tanító. – Az elemi osztályokat a szülőfalujában, gimnáziumot Dicsőszentmártonban végzett, majd beiratkozott a nagyenyedi tanítóképzőbe. Kirobbant az I. vh., az egész osztálya önként jelentkezett frontszolgálatra (1914). Oroszországban, Lizsovicénél fogságba esett. Fogságát a hegedűtudása könnyítette meg, és mentette meg életét. Szabadulása után (1919) bekapcsolódott a Székely Hadosztály
SEPSI Lajos, §
Marosludas, 1931. jan. 16., † Marosludas, 1992. nov. 4.: orvos, sebész. – Elemit Ludason a Ref. Egyházi Iskolában, líc.-ot Nagyenyeden a „Bethlen Gábor” Koll.-ban, pedagógia szakon végzett (1950), orvosi egyetemet Mv.-en (1956). Kutyfalván körorvos (1956–1961), Mv.-en sebészi szakosodást végzett (1961–1964), majd Ludasra nevezték ki, ahol a Sebészeti Osztály vezető főorvosa lett.
SEPTIMIUS SEVERUS L.
? †?: császár. – Római császár (193–211). – Patausia római telepet létesítette Radnót határában, a település első „terra Ranalth” néven való írásos említése későbbi (1257). Irod.: Fekete.
SÉRA István Lajos, § zaláni, vitéz
Mv., 1918. aug. 28., † Mv., 2002. márc. 21.: tisztviselő, jogász. – Egy ref. pap, Horváth lányát vette el feleségül. Elvégezte a jogot, m. hadseregben a II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt, megsebesült, szovjet hadifogságban volt (1945–48). Hazatérése után elvégezte a gazdasági iskolát. Tisztviselő volt a mv.-i Kórházak és Klinikák
SÉRA János
? †?: bíró. – Gógán falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SERAPHIN, Carl
Segesvár, 1859. nov. 14, † Segesvár, 1951. szept. 12.: régész, tanár. – Apja cipészmester. Szülővárosában középiskolai tanulmányait befejezve Tübingenben (1880–82) és Berlinben (1882) tanult teológiát, filológiát. A segesvári főgimnáziumban tanított latin, görög és magyar nyelvet nyugdíjazásáig (1882–1923). Segítette Josef Bacon régészt a segesvári Alt Schässburg Múzeum (1899) létrehozásában. Részt vett
SERAPHIN, Georg
Segesvár, 1640. k., † Szászhalom, 1700.: ev. lelkész, rektor. – Előbb szülővárosában tanult, azután a nagysinki és kv.-i iskolát látogatta; innen kevés idő után Nürnbergbe utazott, ahol gimnáziumi tanulmányainak befejezte után a jénai egyetemre iratkozott be, Johann Musäus (1613–1681) tanítványa volt (1660–). Nevelő lett egy úri háznál; ismét szülővárosában volt (1664),
SERAPHIN, Georg Wilhelm
Brassó, 1891. júl. 16. † Rozsnyón, 1954. júl. 22.: ev. lelkész, tanár. – Apja gimnáziumi tanár. Tanult Brassóban, a Marburgi Egy. Hittud. és Bölcs. Karán (1910–11), a Berlini Egy. Bölcs. Karán (1912–13), Kv.-on. Az egyetem elvégzése után tanár Brassóban, majd Szászkézden szolgált mint lelkész (1925–33), majd Rozsnyón pap. Társalapítója és dékánja
SERAPHIN, Karl
Segesvár, 1862. febr. 14., †?: pap. – Segesváron tanult, majd a Berni Egy. Hittud. Karán (1879–1880). Irod.: Szabó–Simon–Szögi.
SERBÁN Sándor
? †?: mv.-i. Irod.: Közlemények a Cs. K. 62. gyalogezred történetéből (Mv., é.n.).
SERBANECZ Péter
1907 †?: tanító. – Tanulmányait Tordán és Beszterce-Naszódon végezte, majd oklevelének elnyerése után Alsóbölkényben kezdte pályáját, majd Görgényoroszfaluba került (1930–). A kulturális és szociális egyesületek működésében tevékeny részt vállalt. Irod.: Székelyföld í. k.
SERES Antal, Seress Anton
1920.? † Mv., 1991. szept. 8.: gordonkaművész. – A mv.-i Filharmónia alapító tagja (1950). A mv.-i Székely Színházban játszott Iszajev-Galics: Nem magánügy c darabjában, valamint a Könnyűzene esten (1955). Irod.: Filarmonica 50; Horváth Bea; [Nekrológ] (Nú., 1991. szept. 10.).
SERES Ferenc
Mv., 1899., †?: gazdálkodó. Tanulmányai elvégzése után gazdálkodni tanult, majd önálló lett Mv.-en. Az első vh.-ban a 116. tábori tüzérezredben az olasz fronton harcolt. Tekintélyes polgára a városnak, az Első Szántó Társulat, a Háztulajdonosok Egyesületének, a Gazdakörnek és a Magyar Népközösségnek tagja volt. Mint nemzetőr végzett szolgálatot a magyar hadseregben (1940–).
SERES-STURM Lajos
Brad, 1931. aug. 21.† 2013. dec. 14.: orvos, egyetemi tanár. – Felesége: Tóducz Magda. (1938–), orvos egyetemi tanár – Nagyenyeden a Bethlen Gábor Koll.-ban érettségizett (1950). A MOGYI orvosi karán végzett (1956), a Prof. dr. Szentpétery Zsigmond és Prof. dr. Maros Tibor akadémikus tanítványa és méltó utódja az anatómiai katedrán. A brádi tbc-szanatórium tüdősebészeti osztályán
SERESTER Zoltán
? †?: orvos. – A MAT idején Mv. főorvosa volt. Jelentős szerepe volt a kórházak egyesítésekor (Spitalul Unificat) az orvosok elhelyezésében (1951. júl. 1.), a román orvosok helyett támogatta dr. Kabdebó burzsoá és dr. Czakó földbirtokost. A securitate megfigyeltette (1951 k.): burzsuj és nacionalista magatartással vádolták. Irod.: Bartos 2012.
SERFŐZŐ Ignác
1786. febr. 23., †?: r. k. pap. – Pappá szentelték (1810. máj. 27.). Plébános volt Magyarzsákodon (1811), Bözödújfaluban (1816), Szárhegyen (1833). Bözödújfaluban papilakot kezdett építeni (1809–18). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Fundálok, pallérok.
SERKI János
? †?: tanító. – Sövényfalván tanított (1712 előtt). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
SEUCAN János
? †?: jegyző. – Mezőuraly községben jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SEULLERUS, Thomas
Szénaverős? †?: lelkész. – Tanult Wittenbergben (1724). Lelkész Szászernyén, Szászújfaluban (1770–). Irod.: Szabó–Szögi.
SFÂRIAC, Iustin, § v. SFÎRIAC
Kóródszentmárton, 1927., jún 2., †?: geológus, tudományos kutató.
SIARA, Ioan
? †?: pap. – A Román Nemzeti Tanács elnöke Marosteleken, ahol pap volt. Független jelölt az 1919 nov.-i választásokon. Irod.: Glasul Mureşului. (1997. okt. 3.).
SIDEA, Nicolae
? †?: alezredes, ezredes. – A Maros MAT Securitate parancsnoka (1961. dec. 30. – 1966-ban is), alezredes, ezredes. Irod.: Autonóm magyarok; Bartos 2012; Bottoni 2008.
SIDLÓ Ferenc
Bp., 1882. jan. 21. (v. 22.), † Bp., 1953. jan. 11. (v. 1954. jan. 8.): szobrászművész, művészpedagógus. – Stróbjan l. Alajos tanítványa volt, a bécsi, majd a müncheni és a római akadémia növendéke. A bp.-i Képzőművészeti Főiskola tanára, majd rektora. Nyarait a gödöllői művésztelepen töltötte, amelyet Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy
SIGÉR János, szentlászlói, Sygér János, Sygher Joannis, Sycher János, Syckher János
? †?: kapitány, birtokos, követ, fejedelmi kincstárnok. – A fia: S. Mátyás († 1586. okt. 24.). A család domíniuma Szentlászlón volt. S. János az udvarhelyi vár provisora volt és Báthory Istvántól nyert adománylevelet (1572. júl. 6.), amit, majd Báthory Gábor adományozott Ozdi Gergelynek (1609). Maros-szék királybírója volt (1578). Báthory Zsigmond trónra
SIGÉR Mátyás, Sygér Mátyás, Syche Mátyás, Sycher Mátyás
? † Nyárádszentlászló, 1586. okt. 24.: földesúr, fejedelmi kincstárnok. – Apja: S. János. – A nyárádszeredai unit. templomtorony alatti boltozatos teremben van a sírja. Ez r. k. templom volt, de Sigér 200 talléron eladta az unit. Ozdi Miklós, Sárosi János és Ozdi Susannának. Irod.: MMMM; Nyárádszentlászló; Pesty 2014; Sepsiszéki.
SIGHIŞOREANU Alexandru
? †?: tanár. – A mv.-i tanítóképzőben mezőgazdaságtant tanított (1926–31), és a tanulókkal megműveltette az isk. 37 holdas földjét. Ezt a munkát később Trofin Lozinschi tanár vette át tőle (1931–39). Megtermelték az internátus részére szükséges teljes zöldségmennyiséget (300 tanulónak). A kertész részére lakást építettek, öntözőpompát szereltek fel, lovat és szekeret
SIGMOND, makfalvi
A családból S. Miklós és Mihály nyert nemeslevelet (1655). Irod.: Pálmay.
SIGMOND Dezső
Marosbogát, 1844. aug. 1. † Bp., 1906., a kv.-i Házsongárdi temetőben nyugszik: közgazdász, országgyűlési képviselő. – Apja S. Elek. Fia S. Andor, Elek, és Emil. Kv.-t az öt gimnázium elvégzése után Bécsbe ment a reáliskolába, majd a műegyetemen folytatta további tanulmányait is. Már 20 éves korában apja mellett dolgozott. Fivérével »Sigmond
SIGMOND Elek
Abosfalva, 1811. márc. 27., † Kv., 1877. szept. 14.: nagyipari vállalkozó. – Fia S. Dezső. Jogi pályán működött, majd a birtokai elpusztultak (1848), és Kv.-on ipari vállalkozásba fogott, megteremtve a kv.-i gyáripart. A kv.-i kereskedelmi- és iparkamarának elnöke. Petróleum kitermelő és finomítógyárat hozott létre. Irod.: Gaál Gy.; Gelléri Mór: A
SIGMOND Eliz
Lemhény, 1935. aug. 10. † Mv., 2018. jan. 18?: iparművész, báb és jelmezkészítő. – S. József és Erzsébet lánya. – Kézdivásárhelyen tanult a Bod Péter tanítóképzőben, tanítónő (1952). A Csíksomlyói Árvaházban nevelőnő (1952–54), grafikus (1958–90). 27 évig dolgozott a mv.-i Bábszínházban, az utolsó periódusban önálló tervezést is vállalt. Megírta a családja
SIGMOND István
? †?: jegyző. – Nyárádgálfalván jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SIGMOND Lajos
? †?: pap-tanító. – Kiskenden működött (1860–1877), ahova Tompáról (Maros) hívták. Arra törekedett, h. nemcsak lelkileg, de anyagilag is megerősítse egyházát. Az ő idejében épült fel az új templom (1866) és az emeletes paplak. Kepemegváltási alapot létesített, h. segítse szegény híveit. Irodai dolgaira nem sok gondot fordított, nem pontosak. Később
SIGMOND Ludwig
Segesvár, 1810. aug. 27. † Pádua (Olaszo.), 1883. aug. 1.: tudós, orvostanár Bécsben, több akadémia tagja. Jelentőset a járványtanban és a balneológia terén alkotott. Irod.: Personalităţi mureşene.
SIGMOND Mihály
? †?: segesvárszéki főkirálybíró. – Fejedelmi biztosként járt Mv.-en, ahol a helyi tanács és a lakosság közti ellentéteket volt hivatott elsimítani (1672. dec. 13). Mv. szabad királyi város elöljárósága és a polgárok közötti viszály rendezésére kinevezett bizottság tagja volt »A maros-vásárhelyi tanács és lakosság barátságos egyessége, melyet a közöttük támadt
SIGMOND Mihály
Kökös, 1913. szept. 29., † Mv., 1947. aug. 27. – A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. Irod.: Berekméri.
SIGMOND Pál, lemhényi
Mezőpanit, 1905., †?: ref. lelkész. – Tanulmányait Mv.-en, a teológiát Kv.-on végezte el. Bánffyhunyadon és Mezőbergenyében volt segédlelkész, majd ez utóbbi helyen mint rendes lelkész (1931–) vezette a gyülekezetet. A MP, az EGE tagja, a Tejszövetkezet alapítótagja, a Gazdakör elnöke volt, minden kulturális egyesület irányításában részt vett. Irod.: Székelyföld í. k.
SIGMUND Carol
Segesvár, 1810? †?: egyetemi hallgató. – S. Paulus lelkipásztor fia. – Bölcsészetet tanult, majd Pesten mint ev. luth. teológiai hallgató (1831–36). Irod.: Szabó Miklós 2005.
SIGMUND Franz
Segesvár? † 1883. aug. 1.: orvos. – Tanult Bécsben (1831), Pesten (1837), ahol orvosdoktor lett. Sebészfőorvos Bécsben (1842–), az egyetem professzora, akadémiák levelező és rendes tagja. Tudományos munkássága jelentős. Irod.: Szabó–Szögi.
SIGMUND József
Segesvár, 1814. márc. 19., † Medgyes, 1842. szept. 9.: orvosdoktor, S. Mihály szászdályai ev. lelkész fia. Orvosi oklevelet szerzett a bp.-i egyetemen (1838/1839) és gyakorló orvos volt Medgyesen. – F. m.: Dissertatio inaug. medica exponens tractatum partus et puerperii sub decursu naturali normalique, prout in Instituto obstetricio Regiae Scientiarum Universitatis
SIGMUND Karl Ludwig, ilanori lovag
Segesvár, 1810. aug. 27., † Padova (v. Bécs), 1883. aug. 1.: orvos. – Középiskoláit Segesváron és Kv.-on, az orvosi egyetemet Bécsben végezte (1831–36), sebész-, szemész- és szülészorvosi képesítést szerzett, Pesten doktorált (1837). A bécsi közkórházban volt orvos, itt lett sebész-főorvos (1842. júl. 26.), a bécsi egyetem sebészeti patológia docense (1844–),