Szerző: Fülöp Mária
SIMONFFY István, §
1905, † Mv., 1923. júl. 20: sportoló, atléta. – Már 15 éves korában komolyan kezdett foglalkozni az atlétikával, 400 m. es futásban ért el jó eredményeket. Vízbe fulladt. Irod.: Illyés.
SIMONFFY Mihály, Simonfi
? † 1712 e.: mv.-i ítélőmester. – Mv.-en előbb fiskalis direktor (1702), majd ítélőmester. Aláírta Gidófalvi másként Kövér István I. Lipót császártól kapott címeres nemes levelét (1702). A Misztótfalusi Kis Miklós betűszerszámai megvásárlására gyűjtött pénz kezelője. Irod.: Erdélyi féniks; Kelemen Lajos 2006, Wesselényi István.
SIMONFFY Sámuel, gegesi
1826., † Mv., 1901. ápr. 6.: árvaszéki ülnök. – Testvére: S. Ferenc, felesége Márton Sára. Felesége: nagyernyei Kelemen Zsáni. Irod.: Gyászjelentő.
SIMONFFY Zoltán
? †?: gyógyszerész. – A MOGYI Gyógyszertechnológiai katedrán tanársegéd (1948–60). Irod.: Facultatea de Farmacie; Mv.-i Gyógyszerészeti Kar.
SIMONFI Antal
? †?: tanító. – Szovátán tanított az új iskolában (1900–), már 27 év szolgálati idővel. Mikházi kántortanítót hívták meg a bordosi iskolába (1929–35). Irod.: Szováta.
SIMONFI D. János
? † Egrestő, 1791.: tanító. – Mv.-en subscribált (1746). Tanító Haranglábon (1758–63), lévita Egrestőn haláláig (1764–91). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
SIMONFI, gegesi, kibédi
A család két ágban élt, az egyik Kibéden a másik Gegesen, mind a kettő tagjaiból nyertek pixidáriusi levelet: Simonfi Péter (1608. jún. 10) nyert gyalogosságot; nemességét igazolta (1622); Simonfi Kis (gegesi) családból Mihály nyert gyalogosságot (1608. jún. 10.). Irod.: Pálmay.
SIMONFI István, szárhegyi
1804?, † Mv., 1866. ápr. 9.: tanácsos. – Felesége: Dicső Rebeka (1800?-Kv., 1882. ápr. 8. Mv.-en temették) kinek gyermekei (1. házasságából?): Fekete Ágnes Gothárd Józsefné; Fekete Domokos. – Mv. sz. kir. városi törvényszéki tanácsos. Irod.: Gyászjelentő.
SIMONFI János
1886., †?: tanár. – A mv.-i Ref. Koll.-ban gyakorló tanár (1909–12). Irod.: Mv. tört. 2.
SIMONFI József
Szováta, 1885. ápr. 4. † 1954. febr. 18.: r. k. pap. – Káplán Kézdiszentléleken, Csíkszeredában és Baróton. Plébános Futásfalván (1914), Abosfalván (1915–21), Nyárádköszvényesen (1921. aug. 21.–1930. márc. 1.). Oláh Károly halála után átvette a szentháromsági plébánia vezetését (1930–32). Szentdemeteri plébános lett (1933–40), itt Thiesz Rezső kántortanító segítségével leány- és legényegyletet alapított.
SIMONFI József
Homoródkarácsonyfalva, 1914. márc. 1., † Medgyes, 2002. jún. 15.: r. k. pap. – pappá szentelték (1937. márc. 13.). Káplán Csíknagyboldogasszonyon, Székelyudvarhelyen, Brassóban. Plébános Bátoson (1945), Kv.-on (1946), Bátoson (1947–), Tűrben, Maroshévízen és Radnóton (1981–83). Nyugdíjas Medgyesen. Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.
SIMONFI Mihály
? †?: szabó, esküdt polgár. – A mv.-i szabó céh mestere (1657). A mv.-i. esküdt közönség tagj (1654, 1658, 1661) Irod.: Pál-Antal 2006; SzOkl, 6.
SIMONFI Sámuel
? †?: ref. lelkész. – Felszentelték Széken (1833. márc. 18), és ettől az időtől Székelykakasdon káplán. papi szolgálatot végzett (1835–52). Ez idő alatt új papilakot építettek. Irod.: Székelykakasd.
SIMONIS Aron
? †?: gör. kat. pap. – Ioan Bob püspök Nagyfülpösbe helyezte szolgálni (1812. okt. 26.–1835-ben már más volt a pap). Irod.: Dobozi.
SIMONIS, Dănilă
? †?: g. kat. pap. – Nagysármásban, szolgált (1833–36). Irod.: Sărmaşu 670.
SIMONIS, Emil
Radnótfája, 1919. dec. 2., †?: főhadnagy. – Siguranţa ügynök (1948), alhadnagy (1948), hadnagy (1952), főhadnagy (?). Maros Megyei Siguranţa (1948), Maros Megyei Securitate (1948–1950), MAT Securitate Tartományi Igazgatóságán hadnagy (1952–), osztályvezető főhadnagy. Kihágások miatt tartalékban helyezték és a pártból is kizárták. Irod.: Bartos Zoltán; Bartos 2012.
SIMONIS, Georgius
Szászkézd? † Szászkézd, 1840. jan. 8.: lelkész, tanár. – Tanult Tübingenben (1787). Tanított Segesváron; lelkész Netuson, majd Szászkézden (1808–). Irod.: Szabó–Szögi.
SIMONIS, Gregoriu
1821., † 1885. jún. 18.: ort. pap. – Erdőszengyelben szolgált 41 évet (a 19. sz. Közepén). Irod.: Dobozi.
SIMONIS, Jacobus
Segesvár? † Szászkeresztúr, 1811.: lelkész, tanár. – Tanult: Jéna (1756), Göttingen teológiát (1798). Tanár Segesváron (1800–); lelkész Szászkeresztúron (1907–1811). Irod.: Szabó–Szögi.
SIMONIS, Jacobus
Segesvár v. Szászkézd, 1744., † Apold, 1818.: lelkész, tanár. – Tanult Tübingenben (1769–). Tanár Segesváron (1774–); lelkész Apoldon (1787–1818). Irod.: Szabó–Szögi.
SIMONIS, Johann Georg
Segesvár, 1800., †?: lelkész, tanár. – Tanult Segesváron, majd Bécsben prot. Teológiát (1821). Tanár Segesváron, lelkész Rádoson (1839–), Szászkézden (1848–59). Irod.: Szabó–Szögi.
SIMONIS, Johannes
Szászkézd, 1744., † Szászbuda (Brassó), 1796, máj. 29.: lelkész, tanár. – Tanult Erlagenben (1767–). Tanár Segesváron; lelkész Szászbudán (1788–1796). Irod.: Szabó–Szögi.
SIMONIS, Ludwig Wilhelm Gottfried
Segesvár, 1807. febr. 15., † Szászsebes, 1888. dec. 6: orvosdoktor, S. György, szászkézdi ág. ev. pap fia. – Tanult szülővárosában, azután a Bécsben az orvosi egyetemen, Pádovában doktorált. (1834. máj. 4.). Gyakorló és kerületi orvos volt Szászsebesen. – F. m.: Dissertatio inauguralis medica de delirio cum tremore, quam pro Doctoris Med.
SIMONIS Sara, sz.Maurer Sara
Szászkézd, 1904, † Szászkézd, 1992: óvónő, költő. – A szászkézdi napközi otthont vezette. Híres helyi költőnő. Nevéhez fűződik a falu lakóházainak szász építészeti motívumokkal való díszítés visszaállítása. Irod.: Saschiz.
SIMONIS, Vasile
Nagysármás, 1825.? † Kv., 1848. okt. 15.: jogász, politikus. – A harmadik balázsfalvi Nemzeti Gyűlés után (1848. szept. 3/15.) kinevezték a Mezőség prefektúrájának katonai közigazgatási vezetőjévé és Al. Bătrâneanu mellé alprefektusnak. Harcostársa volt Avram Iancu, Papiu Ilarian-nak. Tribunátusához, a negyedikhez, tíz falu tartozott. Mozgósította az egész vidéket, hogy vegyenek részt a
SIMOR Jenő, Eugen
? †?: hegedűművész, tanár. – A mv.-i városi zeneiskola hegedűtanára volt (1909–24). Termékeny tanári munkásságával egyidejűleg számos szólóhangversenyt adott itthon, Berlinben és Bp.-en. Tagja volt a Metz vonósnégyesnek (1913–), amellyel az ország sok városában hangversenyezett. Az I. vh. idején jótékonysági célú hangversenyeken is fellépett. Megvált a zeneiskolától és egyéves tanulmányútra
SIMOTITS János
? †?: őrnagy, földbirtokos, főnemes Mezőpaniton (1848). Irod.: Pál-Antal 2003.
SIMU, George
Segesvár, 1926. dec. 26., † Mv., 2007. nov. 8.: orvos, egyetemi tanár. – A középiskolát Erzsébetvároson, az orvosi egyetemet Kv.-on végezte (1951); doktorált (1970). Gyakornok, tanársegéd Kv.-on (1951–); tudományos kutató volt Kv.-on az Igiena Int.-ben (1959–60), azután főnök az Onkológiai Intézet kórbonctani laboratóriumában (1958–78). A Tanügyi Minisztérium Felsőbb Diploma Bizottsága az
SIMU, George, §
Marosgezse, 1862. márc. 4., † Erzsébetváros, 1934. ápr. 22.: g. kat. pap, költő, író. – A középiskolát Balázsfalván végezte (1873–81), majd teológiát hallgatott uo. (1881–85) és természettudományokat Kv.-on (1885–88). Egyházi tisztviselő, azután pap Marosgezsén (1888–1902), Szamosújváron szerkesztette a Lumea literară c. lapot, majd pap és esperes Erzsébetvároson (1902–34). Munkatársa volt
ȘINCAI, Gheorghe
Mezősámsond, 1754. febr. 28., Szinye, 1816. nov. 2. : történész, nyelvész, író. – Kisnemesi családból származott. A marosvásárhelyi református kollégiumban (1766-tól), majd a kolozsvári jezsuitáknál és a besztercei piaristáknál tanult. Ezután egy évig a balázsfalvi kolostor iskolájában tanított, ahol Gábriel néven szerzetes lett. 1774-ben a római De Propaganda Fide intézetben
SÎNGEORZAN Dumitru
? †?: százados. – MAT Securitate Tartományi Igazgatósága mv.-i vizsgálati osztályán alhadnagy (1954. jan. 15.–), hadnagy (1958), Szászrégenben a Rajoni Securitate főnöke (1961–), százados (1964). Irod.: Bartos 2012.
SINGER Ernő
1898., †?: iparos. – Szifonfejkészítő és szikvízgyártó. – Iskolái elvégzése után a szikvízkészítéssel kezdett foglalkozni, majd szifonfej készítő üzemet létesített Mv.-en, ahol 40 állandó alkalmazottat foglalkoztatott. A kulturális és szociális intézmények támogatója, a M. Iparos Egyesület tagja volt. Az első vh.-ban az 51. k. gy. e.-ben mint önkéntes őrvezető teljesített
SINGER Géza
? †?: nyomdatulajdonos. – Mv.-en a Corso nyomda tulajdonosa (1939). Irod.: Időtár 3.
SINGER György, §
Mv.? †?: zongoraművész. – Tróznerné Erkel Sarolta, majd Halmos György irányításával végezte zenei tanulmányait. Tanársegéd a kv.-i Gh. Dima Zeneművészeti Főiskolán (1960-as években). Részt vett az Enescu nemzetközi fesztiválon (1961) Irod.: E. L.[Erdélyi Lajos] A nagy zenei próbatétel előtt (Új Élet, 10. sz., 1961).
SINGER Jakab, §
1879., †?: főtitkár, főrabbi Temesváron. – A zsidó hitközség főtitkáraként (1924–28) kezdeményezte a mv.-i nagy zsidótemplom (a volt Klöffner Vilmos u.) építését, ami nagy kölcsönök segítségével épült fel (1927), de nem tudták a külső munkálatokat befejezni. Az ezer férfi- és női ülőhelyre tervezett templom a hitközségi kultúrélet központja volt. Irod.:
SINGER Pinchász, § Singer Pinkász
1894., †?: gyáros. – Mv.-en volt szódavízgyára (1926. mv.-i gyár nyilvántartás) a két vh. között. Az I. vh.-ban (1915–18. nov.) a 21. h. gy.e., majd a 310. gy. e.-ben volt gyalogos. Hadifogságban volt 26 hónapig. A mv.-i zsidó ortodox hitközség közéleti egyénisége. Mv.-ről deportálták a feleségével együtt (1944. máj. 29.).
SINKA Károly, §
Buk., 1934. szept. 28., † Szeged, 2007. márc. 3.: színész, rendező, színházigazgató. A mv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett (1956), és a temesvári Állami Magyar Színházhoz szerződött. A mv.-i színház tagja és tanított a főiskolán is (1957–1965). Visszaszerződött Temesvárra (1965–), ahol igazgatónak is kinevezték. Többször vendégszerepelt Kv.-on, a Temesvári Nemzeti
SINTEU Viktor
Tereme, 1892. jún. 8., †?: orvos. – Balázsfalván tanult G.-kat. Főgimn.-ban Kv.-on a FJTE (1913–14, 1917–19). Irod.: Sigmirean.
SIPOS, maroskeresztúri
A családból S. István kapott nemeslevelet Apafi Mihálytól (1662. márc. 22.). Irod.: Kempelen; Pálmay.
SIPOS, nyárádgálfalvi család
Bethlen Gábor idején egy nyárádgálfalvi Sipos Enyeden végezte a kollégiumot, utána Kisgörgényben Somosdon és Vajában volt tanító és pap. Birtokuk volt mindhárom faluban. Somosdon a halotti anyakönyvbe S. Gézát mint tekintetes úrnak és oskolamesternek írták be. Nagy házát a közös gazdaság bontatta le. Székelyvajai műemléknek számító házukat eladták a múlt
SIPOS, somosdi család
S. alias Perffi István kapott nemeslevelet Apafi Mihálytól (1678. dec. 20.). Irod.: Kempelen; Pálmay.
SIPOS, vadasdi
A családból S. Balázs kapott primipilusi levelet (1655. márc. 22.) lófőséget. Irod.: Pálmay.
SIPOS Dávid
Kide? †? 1762.: kőfaragó. – A bonchidai építkezéseknél (1730 k.) észlelhetők késő reneszánsz és barokkos stílusú munkái. Az erdőszentgyörgyi barokk templom reneszánsz stílusú, virágmintás kő szószékét faragta (18. sz.), a tancsi ref. templom szószékét (1758). Az erdőszentgyörgyi ref. templom átépítésekor a kőszószéket készítette (1760). Irod.: Bálint Zsigmond 2010; Keresztes Gyula:
SIPOS Domokos
? †?: iskolamester. – Küküllődombón volt iskolamester és megalapította Erdélyben az első dalárdát (1841), meg nem értés miatt elhagyta Dombót. A dalárdát újra alapította Kisgyörgy József tanító (1842–). Haranglábon is tanított. Irod.: Kelemen Imre.
SIPOS Domokos, §
Dicsőszentmárton, 1892. aug. 4., † Dicsőszentmárton, 1927. dec. 22.: író, költő, publicista. – Felesége Komáromi Graciána (1919–). Szülővárosában volt kisiskolás, a nagyenyedi ref. kollégiumban tanult (1902–) és érettségizett (1910). A Kemény Zsigmond önképzőkör tagja, és a koll. kéziratos önképzőköri lapjában, a Haladjunkban jelentek meg írásai, amelynek főmunkatársa, később szerkesztője lett.
SIPOS Ferenc
? †?: ? – Felesége: Vályi Károly és Dósa Ráchel leánya: Vályi Anna (1846 – Mv., 1872. jan. 1.). Leányuk: Klára. Irod.: Gyászjelentő.
SIPOS Ferenc
Tompa, 1885., †?: állomásfőnök. – Iskoláit Nagyváradon végezte, ahol érettségizett és Mv.-en Nagyváradon, Vaskán, Kalocsán teljesített szolgálatot, majd Szovátán állomásfőnök volt. A MP tagja volt. Katonaéveit a 12. tüzérezredben szolgálta le. Irod.: Székelyföld í. k.
SIPOS Ferenc
Nyárádszereda, 1921. dec. 18., † Mezőcsát – Igrici, 1944. okt.: honvéd. – Szabó Anna fia. – A 27. felderítő-osztály tagja. Elesett Mezőcsát – Igrici között – Irod.: Berekméri 2015.
SIPOS Ferenc, nyárádgálfalvi
1840., † Vaja, 1886. jún. 26.: ? S. Sándor és Benkő Amália fia. Felesége: Szántó Juliánna. Gyermekeik: Gábor, Tibor, Margit. Irod.: Gyászjelentő.
SIPOS Géza
? † Somosd, 1802: tanító. – Székelyvajában iskolamester (1800-as évek elején), a nyárádgálfalvi elődei udvarházat építettek Vajában (17. sz. közepén). Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 38.: Székelyvaja udvarházai (Nú., 1993. aug. 13.); Sipos.
SIPOS György
? †?: jegyző. – Rigmány községben jegyző. Részt ett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SIPOS György
? † Mája, 1927: ref. lekész. – Májában volt lelkész (1898–927). Irod.: Mája.
SIPOS György
? †?: iskolai altiszt Mv.. – Katona volt (1908). Részt vett az első vh.-ban (1914–18), az orosz és az olasz fronton harcolt, megsebesült. Visszatért Mv.-re, ahol ki akarták tenni állásából. A nemzetőrséggel és a régi tanárokkal mentette meg az iskolát. Irod.: Visnai.
SIPOS Gyula
Mv., 1885. aug. 31., †?: színész. – Fellépett: Mv.-en, Désen, Szászrégenben, Besztercén, Nagyszebenben Szendrey Mihály társulatával (1924–25); Szatmárnémetiben (Földes Mihály társulatával (1926–27); Szatmárnémetiben, Nagybányán Ferenczy Gyula társulatával (1928–29); Zilahon, Tordán, Mv.-en, Brassóban, Gyergyószentmiklóson (Gáspár Jenő társulatával. Ismert szerepe: Philostrat (Shakespeare: Szentivánéjji álom). Irod.: Kötő.
SIPOS István
? †?: tanító. – Mv.-en subscribált (1785). Alsóbölkényben (1788–89), Szentháromságon (1790–91) lévita és Somosdon volt mester (1794–1809). Irod.: Imreh Barna; Ősz.
SIPOS István
1901, † Segesvár, 1982. febr. 26.: vasutas, munkásmozgalmi harcos. – A segesvári SZDP tagja (1931–), több éven át a helyi vezetőség tagja, a munkások képviselője a helyi munkakamarában. A Polgári Kör keretében megszervezték a a m. vasutasok labdarugó csapatát Unéria néven (1940 k.), amelynek ügyintézője és edzője volt. Rész vállalt a
SIPOS István, Fr.
Ehed, 1717., † Mikháza, 1794. márc. 17.: laikus ferences szerzetes. – Beöltözött (1741. okt 20.). Irod.: György: A ferencrendiek.
SIPOS János
Somosd, 1907., †?: gazdálkodó. – Székely gazdacsaládból ered, elődjei a község alapítói voltak. Önálló gazda (1930–) Somosdon, őstermeléssel és haszonállatt tenyésztéssel foglalkozott. A Fogy. Szöv. és a Dalárda választmányi tagja, jegyzője volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SIPOS János
? †?: tanító. – Nyárádkarácsonyfalván tanított 1726–1733), Nagyernyében mester (1734–1735). Irod.: Imreh Barna.
SIPOS János
Beltina, 1910. febr. 11., †?: festő. – A mv.-i Képzőművészeti Szövetség tagja (1950–). Irod.: Molnár.
SIPOS János, Sifó, Sipos I. János
Sepsiszentgyörgy, 1927. szept. 11., † Mv., 1988?: tanító, fordító. – Igazgató-tanító volt Mezőbergenyében, majd tisztviselő a mv.-i Loto-Pronosport vállalatnál. Ellenforradalmi tartalmú versek forgalmazásával vádolták. Bűne, hogy horthysta tiszthelyettes volt, bebörtönözték (1945–49.-ben szabadult), de azután is folytatta ellenzéki tevékenységét, még lopással is megvádolták. Letartóztatták (1961. jún. 30.) a mv.-i szekuritátén borzalmasan
SIPOS József
? †?: tanító. – Nagyenyeden subscribált (1762). Tanító volt Küküllőváron (1769–79), Désfalván (1780–93), Egrestőn (1794–1803). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 3.
SIPOS József
1736, † Alsóbölkény, 1821.: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1764). A kézdivásárhelyi zsinaton ordinálták (1775). Pókakeresztúron (1774–1809) és Alsóbölkényben (1813–21) volt lelkész. Irod.: Ősz.
SIPOS Lajos
Somosdon jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SIPOS Lajos, nyárádgálfalvi
? †?: alügyész. – Felesége: Gruzda Károlina. Gyermekei: Linka Sebess Jánosné; S. Lajos (1844? – Nagyszeben, 1885. nov. 4. Vajában temették), székelyudvarhelyi kir. járásbírósági jegyző; S. Sándor, felesége Baló Katinka; S. Dénes (1843 – Mv., 1863. aug. 18.). – Másod alügyész Maros megye alispáni hivatalában (1849. ápr.). Irod.: 1848–1849 Marosszék;
SIPOS Lajos, §
Mv., 1911. márc. 28., † Mv., 2001. máj. 31.: tanár, helytörténész. – S.Sándor, földbirtokos és Csiki Anna fia. Felesége, Mánya Margit (1947), leíró és fordító irodát vezetett. Gyermekeik: Lajos (1948), orvos és Imola Margit (1950), egészségügyi asszisztens. – Elemi és középiskolai tanulmányait a mv.-i Ref. Koll.-ban, az egyetemet Kv.-on az
SIPOS László
1894., † Mv., 1982. dec. 17.: iparművész. –Tanulmányait a bp.-i Iparművészeti Iskolában végezte. Mv.-en a Közművelődési Palota előcsarnokának falképeit festette, az előcsarnok boltozatos mennyezetének díszítő festését végezte, mint másodéves főiskolai hallgató. Irod.: Keresztes Gyula 2000; Keresztes Gyula: Szecesszió Mv.-en: 5.: Közművelődési ház 1–5. (Nú., 1991. nov. 23.; 1991. dec. 7.; 1991.
SIPOS Margit; Orbán Balázsné
? †?: ? – Székelyvajai birtokos családból származott. Ő örökölte a Borsos Tamás u. 14. sz alatti házat. Nagyapja grófi intéző volt, egész családja vendégszerető és jó társalgó volt. lakásuk a város tanult embereinek találkozóhelye volt. Margit a század elején hozzáment Orbán Balázs vármegyei főjegyzőhöz és három gyerekük született. István,
SIPOS Miklós
? † Szentgerice, 1836.: unit. lelkész. – Szentgericén szolgált (1833–1836). Irod.: Szentgerice.
SIPOS Pál
? †?: tanító. – Nyárádszentannán mester (1792–1793), Somosdon (1810). Irod.: Imreh Barna.
SIPOS Pál
Marosszentkirály, 1799. márc. 20., † Nagykend, 1855. ápr. 22.: ref. lelkész. – Iskoláit Nagyenyeden, majd Bécsben végezte. Felszentelése Dézsen történt (1832). A nagykendiek Fogarason hallgatták és hívták meg papnak (1832), ahol haláláig szolgált. Szolgálata ideje alatt zajlott az 1848–49-es szabadságharc, amelyen úgy vezeti át a gyülekezetét, hogy az nagyobb megrázkódtatást
SIPOS Péter
? †?: tanító. – Nagyenyeden subscribált (1734). Vadasdon (1737) és Toldalagon (1738) volt mester. Irod.: Ősz.
SIPOS Sándor
Kisgörgény, 1931. okt. 18., †?: tanár, könyvtáros. – S.Viktor és Eszter fia. Felesége: Sikó Ilona, egészségügyi asszisztens (1965), Ágota (1966) tisztviselő, Sándor (1968) mérnök. – Kv.-on a Bolyai TE pedagógia-lélektan szakán végzett (1955). Levéltáros Szászrégenben míg felfüggesztették (1955 –58), bútorgyári munkás (1959–61), a MOGYI főkönyvtárosa (1961–93). Hely- és kultúrtörténeti gyűjtést
SIPOS Sándor, vámosgálfalvi
1796? † Vaja, 1861. dec. 5.: földbirtokos. – Felesége: Kissolymosi Benkő Amália. Gyermekeik: Ferenc, Vilma, Emma. Irod.: Gyászjelentő.
SIPOS Sándor, nyárádgálfalvi
1847? † Mv., 1923. dec. 1. Székelyvajában temették: földbirtokos. – Felesége: Csíky Anna. Gyermekeik: S. Erzsike, Sándor, Lajos. – Vajai földbirtokos. Az Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank Rt felügyelőbizottságának tagja. Irod.: Gyászjelentő.
SIPOS Sándor; Alexandru; nyárádgálfalvi
? †?: földbirtokos. – A mv.-i Apostolii vadásztársaság tagja. Irod.: Societatea de Vânătoare Apostolii Tg. Mureş 1940 (Tg. M., 1941).
SÎRBU, Emilian
Ópálos, 1920. szept. 15.† Mv., 1990.: alezredes, – Az apja szabó volt. – Érettségizett (1958). Százados (1956), őrnagy (1959), alezredes (1964). Brassó Megyei / Tartományi Securitate (1949–51), Belügyminisztérium 2-es sz. iskolájában tanár (1951–54), MAT / MMAT Securitate Tartományi Igazgatóságán százados, főnökhelyettes (1956.–), őrnagy (1959), alezredes (1965). Tartalékba helyezték (1968. febr. 29.).
SIU, Alexandru
Stanesti, 1916. jan. 13., † Náznánfalva, 1944. okt. 4.: hadnagy. – Giurgiuban kereskedelmi líc.-t végzett. Részt vett szakaszának minden akciójában (1944 aug. 23.–). Elesett a náznánfalvi harcokban. A mv.i hösök temetőjében az emlékművön szerepel a neve. Post mortem hadnagy, a Mihai Viteazul rend III. fokozatával, a Román Koronarend V. Kard
SIXTIUS, Johann
Segesvár.? † Segesd, 1803. aug. 3.: tanár, ev. lelkész. – Tanult Jénában (1755). Tanár Segesváron. Lelkész Szászdályán (1772–), Segesden (1788–1803). Irod.: Apold; Szabó–Szögi.
SLEPÁK Ábrahám;
Oroszország, 1887., †?: órásmester és ékszerész. – Iskoláit Oroszo.-ban végezte, uo. tanulta az ipart is. Önálló lett Mv.-en (1907–). Közismert jónevű iparosa volt a városnak, minden kulturális, hazafias egyesület támogatója volt. Az Órás- és Ékszerész Ipartársulat elnöke, a Kereskedők Társulatának választmányi tagja volt. A város legnagyobb adózója volt (1920). Felesége
SLOMO Jicchaki, Izsák Sanyi
? †?: történész. – Mv.-i származású, izraeli történész (1900-as évek közepe). Irod.: Mv. zsidósága.
SMILOVITS Jakab; Schmilovits Jakab
? †?: vállalkozó, kamarai titkár. – A Gyáriparosok és Munkaadók Szövetsége alelnöke volt (1929) Mv.-en. Smilovits-féle Faipari Rt.: Alapítási év Mv. (1920) tulajdonosok: S. Zélig, S. Jakab, S. Hermann és Sztrul Mór. Gyártelepe Corbun (Kolozs) volt. Fatermeléssel, feldolgozással és forgalmazással foglalkozott. A gyárat Sztrul Mór és S. Hermann vezették, az
SÓ, köszvényesi család
Lófőséget 1602. máj. 1. Báthory Zs.-tól S. István nyert. Irod.: Kempelen.
SÓ István
? †?: köszvényesremetei veres drabant – Bethlen Gábor Magyarországban való menetelekor Váradon hagyta Katharina asszony feleségét, a fejedelemasszony Só István századának egy-egy veres mentének való posztót adatott (1670). Irod.: SzOkl, 6.
SOARE, Dumitru
Baloteşti, 1926. aug. 1., † Buc., 1990. dec. 2.: ortodox pap. – Teológiát végzett Buk-ben (1946–50), doktorált vallástörténetből (1958). Pap Maroslekencén, Mezővelkéren, Nyárádtőn (1959–61), Keresztváron (Brassó) (1974–82). Érsekségi tanácsadó, a külkapcsolatok osztályának vezetője (1974–82). A Román Ortodox Egyház Biblia és Missziós Intézetének igazgatója (1982–90), egyidőben Otopeniben és Buk. – ben
SOCACIU, Aurel
? †?: ort. pap. – Marosoroszfaluban szolgált (1940–79). Irod.: Reghin, Protopopiat.
SOCACIU, Aurelia
Erdőszentgyörgy, 1903. júl. 1., † Balázsfalva, 1992. máj. 19.: tanár. – Elemi iskolát Cikmántoron, középiskolát Segesváron, Dicsőszentmártonban és végül Balázsfalván végezte (1922), a kv.-i egyetemen kapott földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát (1928). Balázsfalván a tanítóképzőben tanított és volt iskolaigazgató, majd az elméleti leánylíceumban nyugdíjazásáig (1955). Irod.: Comşa – Seiceanu; Todea 2013.
SOCACIU, George
? † 1827.: görög kat. pap. – Mv.-en tanult, majd a teológiai tanulmányokat Bécsben folytatott. Balázsfalvára tért vissza, ahol filozófiát tanított a líceumban (1823–25), Szászrégenbe küldik, ahol plébános és a görgényi esperesi kör intézője, gondnoka. Irod.: Comşa; Comşa – Seiceanu; Todea 2013.
SOCACIU, Vasile
? †?: ortodox pap. – Bonyhán volt lelkész (1815–) 47 évig megszakítás nélkül. Irod.: Bonyha és egyháza.
SOCOL, Aurel
Mezőbánd, 1877. júl. 9., †?: jogász. – Apja Iván. A prágai egyetem jogi karán tanult (1897; 1902–03), majd Kv.-on a FJTE (1903–08), jogi doktorátust tett (1910. febr. 5.). Irod.: Sigmirean; Szabó–Simon–Szögi.