COSTIN Olga, § Vancea Olga
Lugos, 1901, † ? : zongaraművész, tanár, író. – Zenei tanulmányait a bp.-i Nemzeti Zenedében végezte, tanári oklevelet a kv.-i konzervatóriumban kapott, az Ana Voileanu-Nicoară osztályában tanult. A kv.-i kir. Operában egy évig szólókorrepetitor működött, a temesvári városi zeneiskolába kapott meghívást (1924). A mv.-i Zenekonzervatóriumba nevezték ki, ahol zongoratanárnő volt (1925–37).
COTOARĂ, Sandu
? † ?: fafaragó. – A ballai ort. templom ikonosztászát, a Rusu Dănilă, templomalapító pap idejében faragta (1883). Irod.: Şincan 2006
COTOI Simion
Tekeújfalu, 1938. jan. 21., † Tekeújfalu, 1995.: faipari technikus, pártpolitikus. – Tanulmányait a mv.-i Faipari Középiskolában végezte (1955); egyéves pártaktívista iskola (1960–61); Şt. Gheorghiu pártiskola (1963–66); Kv.-i BBTE történelem szaka (1966–70) végzettje. Faipari technikus volt az Arad megyei pankotai IPROFIL-nál (1955–57). A szászrégeni Faipari Kombinát KISZ Bizottsági titkára (1959–60), a
COTOIU Ioan
Mezőbanyica, 1879., † Uzdiszentpéter, 1956.: tanító. – Tanítóképzőt Balázsfalván végzett. Tökéletesen beszélt magyarul és németül is. Uzdiszentpéterre került, ahol egész életében dolgozott (1904–28). Tanított a m. állami iskolában (1904–10), és a g. -kat. felekezeti román iskolában. Az új iskolát az ő tanítósága idejében építették és adták át (1910–14). A régi isk.
COTTA Nicolae
? † ?: tanító. – A görgényszentimrei állami iskola tanítója (1918–40 között) Cotta Elenaval. Görgénysóaknán működő ifjúsági szervezet, a Kárpátok solymai (Şoimii Carpaţilor) kapitánya (1930. k.) Irod.: Gurghiul; Netea: Astra
COTTA Ovidiu
? † Szászrégen, 2000. jún. 1.: tanár. – A Szászrégeni Augustin Maior Gimn.-ban tanár, igazgató, majd tanfelügyelő. Irod.: C. L. (2000. júl 1.)
COTUŢIU Constantin, §
? † Erdőlibánfalva, 1978.: ort. pap. – Erdőlibánfalván templomot építtettett és a plébániát létesítette a faluban (1925–78). A templom terveit a kv.-i Nicolae Lungu készítette, a kivitelező építész Repálszky Ernő, régeni mester volt, a falfestményeket a mv.-i Pop Aurel tanár készítette (1925–26); felszentelte a kv.-i Ioan Stroie püspök (1930). Később
COVĂSAN Gavril
? † ? : gör. kat. pap. – Mezőszentandráson szolgált (1933–41). Irod.: Reghin, Protopopiat
COVĂŞAN Gheorghe. §
? † ? : ort. pap. – Mezőszentandráson szolgált és elnöke az Astra égisze alatt működő falusi kulturális körnek (1930-as évek). Irod.: Netea: Astra
COVRIG Filip
† ? : gör. kat. pap. – Alsórépában szolgált (1893–1900). Irod.: Reghin, Protopopiat
COVRIG Gavril
Erdőidecs, 1908., † Kásva, 1999.: tanár. – Igazgatásával újranyitották Szászrégenben az 1940-ben megyszüntetett líc. -ot, Gimnaziul Mixt de Stat Petru Maior néven (1944. nov. 5.), a líc. mai neve Grupul şcolar Petru Maior. Fizikatanárként laboratóriumokat létesített és szerelt fel. Pszchopedagógiát is tanított. Nyugdíjba vonult (1980) és feleségével Kásvára költözött. Irod.:
COVRIG Gheorghe
Erdőidecs, ? † ? : ort. pap. – Erdőidecsen ort. papként szolgált (1942–73). Szolgálata idejében új parokia épült téglából (1973–76). Irod.: Reghin, Protopopiat
COVRIG Raveca
?, † ? : füldműves, képviselő. – A MAT képviselője a NNGY-ben (1957. febr. 3.), kollektívista földműves a Testvériség (Infrăţire) valószínű batosi kollektív gazdaságban, Erdőszentgyörgy rajonban (1957). Irod.: Crişan
COVRIG Vladimir
1918, † Mv., 2003. jún. 5.: orvos. – Mv.-en gyermekgyógyász főorvos, a Szülészeti Klinika Csecsemő-osztályának volt vezetője. Irod.: Komjátszegi; [Nekrológ] (Nú., 2003. jún.)
COVRIG-NONEA Ion
Nyárádtő, 1909. okt. 26., † Segesvár, 1972. jan. 20.: tanár, filozófus, közíró. – Szülőfalujában végezte az elemi iskolát, Mv.-en az „Al. Papiu Ilarian” Líc., érettségizett (1928). A kv.-i egyetem filozófia, pszichológia, szociológia szakán „magna cum laude” –val végzett (1931), valamint a pedagógiai szakot is elvégezte (1935). Balázsfalván tanított a Sf.
COZMA Aurel
? † ?: ort. pap. – Vidrátszegen szolgált (1936- ), Búzásbesenyőt is ellátta. Szolgálata idejében a Szentháromság templomot építették (1936–). A templom terveit Szabó István, radnóti építész készítette és kivitelezte. Onnan áthelyezték Kerelőbe, ahol N. Roman lelkésztől vette át a paróchiát (1948. okt. 23. – 1951. máj. 20.). Szolgálata idejében
COZMA Ioan
? † ? : jogász dr. – A mv.-i polgármesteri hivatal főtisztviselője. – F. m.: Legea contabilităţii publice, a conrolului bugetului şi patrimoniului public = A közszámvitelről, a költségvetés és a közvagyon ellenőrzéséről szóló törvény (Mv., 1930). Irod.: Fülöp–Ferencz
COZMA Ioan, Cozma Ion, Cosma Ion
Náznánfalva, 1923. dec. 16., † ? : vasúti szerelőmunkás, pártaktívista, párttitkár, miniszter, nagykövet. – Tanulmányai: Mv.-i Ipari Gimn. (1935–39); Kv.-on CFR vasúti műhely-iskola (1939–40); 1 hónapos pártiskola (1946); Şt. Gheorghiu pártegyetem (1948. nov. – 49); pártiskola a SzU-ban (1951. szept. –54. júl.), Közgazdászi Akad. Buk. – általános gazdasági szak. Vasúti
COZMA Iosif
? † ? : százados. – Mv.-en a MAT Scuritate Tartományi Igazgatóságán százados, a személyzeti osztály főnöke (1955–56). Irod.: Bartos 2012
CRĂCIUN Chifor
? † ? : földműves, kántor. – Lövéren lakott és volt némi iskolája, de nem végzett tanítóképzőt. George Stavilă után tanított a faluban (–1885). A biblitörténetet használta tankönyvként. Módszere a gépies magoltatás és a verés volt. Ezért kevés gyermek merészkedett az iskolába. Irod.: Lueriu
CRĂCIUN George
Marosvécs, ? † ? : tanító. – Lövéren tanított (1902–19). Az ő idejében építették a régi román tannyelvű iskolát (1919). Irod.: Lueriu
CRĂCIUN Gheorghe
? † ? : ort. pap. – Marosvécsen szolgált (1929–58). Irod.: Reghin, Protopopiat
CRĂCIUN Ioan
Marosszentjakab, 1883. szept. 3., † ? : gör. kat. pap. – Négy polgárit végzett Mv.-en, Balázsfalván teológiát (1903 –5), pappá szentelték (1906. szept. 11.). Szülőfalujába helyezték szolgálni. Irod.: Aţintiş
CRĂCIUN Ioan, § Crăciun Joan
Laczkód, 1905. okt. 25. † Mv., 1985. máj. 16.: gör. kat. pap. – Elemi iskolát a szülőhelyén, tanító képzőt Mv.-en végzett. Balázsfalván végezte a gör. Kat. teológiát (1925–27). Vasile Suciu szentelte pappá (1928). Tordaszelestére helyezték, azután Marosszentjakabra került (1932–). Várhegyre helyezték, azután Haranglábon, Marosugrán, végül Marosszentgyörgyön volt pap, ahol vallást
CRĂCIUN Nechifor, Kreciun Nechifor
Lövér, 1814., † 1874.: ort. pap. – Pappá szentelte Vasile Moga püspök (1831). Szentelése után Lövérben szolgált, majd Marosvécsen (1860–73). Irod.: Dobozi; Reghin, Protopopiat
CRAINIC Iuliu
Alsóoroszi, 1862. okt. 30., † 1924–28, ? : gör. kat. pap. – Balázsfalván szentelték pappá 1889. aug. 27.). Alsóorosziban szolgált haláláig (1889–). Irod.: Dobozi
CRAINIC Iuon, Krainik, Iuon
Hétbükk, ? † ?: gör. kat. pap. – Hétbükkben szolgált (?). Nagyapja és édesapja, akik szintén gör. kat. papok voltak, építtették a templomot Hétbükkben (?). Irod.: Dobozi
CRAINIC Nichifor, Dobre Ion
Bulbucata (Vlasca), 1889, dec. 22., † Mogoşoaia, 1972. aug. 20–21.: teológiai tanár, költő, filozófus, politikus. – Bújkált a felsőszombatfalvi kolostorban (1944–47), a Nyugati Szigethegységben, és a Küküllők vidékén: Leppenden, Iklandon, Nagycsergeden volt tanítványánál, Ion Sămărghiţan ort. papnál, ahol megadta magát, letartóztatták (1947. máj.). Irod.: Crainic, Nicifor: Zile albe – zile
CRAINIC Simeon; Krajnik de Alsó-Oroszi
Hétbükk, 1777. aug. 23., † Balázsfalva, 1855. márc. 30.: gör. kat. kanonok. – Iskoláit Bikáson, Mv.-en és Balázsfalván végezte. Plébános és esperes volt Balázsfalván, ebben a körzetben választották meg kanonoknak (1823), a Leményi püspök vikáriusa és a líc. aligazgatója is volt. Megfogalmazta az egyháztanács tiltakozását a kv.-i ogy. törvénytervezete ellen,
CRAINIC Simion, Crainic Pop Simion
1822., † 1895.: gör. kat. pap. – Pappá szentelték (1869). Hétbükkben szolgált (1869–77). Torzsalkodás volt közte és a hívei között (1877–85). Tovább Alsóbölkényben (–1889) és Alsóorosziben szolgált (–1895). Irod.: Dobozi; Reghin, Protopopiat
CRAINIC Tibor
1934., † Mv., 2008. júl. 7.: zenetanár. – Mv.-en a Nicolae Bălcescu Gimn. tanára. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2008. júl.?.)
CREANGĂ Horia
? † ? : építészmérnök. – Mv.-en építette a Victor Groza dr. modern stílusú kétszinteses házát, aki Mv.-re telepedett (1918), és Fenyő u. 8. sz. alatt vásárolt telket (1937). Irod.: Man: Tg. M. 3.
CREMENE Aurel
Beresztelke, 1915. okt. 17. † ? : őrmester. – 7. Vadászezredben, a román hadsereg kötelékében részt vett a keleti hadjáratban (1941. jún. – 44. ápr. 15.), amikor szovjet fogságba esett (1944. ápr. 15–45. ápr. 2.). Kitüntették a Serviciul credincios éremmel. Irod.: Reghin, militari
CREŢU Alexandru
1911., † ? : ácsmester. – Az abafájai Niculescu § Co. Olajütő államosításakor kinevezett ügyvezetője lett az üzemnek (1948. jún. 11.). Tagja volt a RMP- és az Ekés Frontnak. A vállalatnak az államosítás előtt hat társult tulajdonosa volt: Niculescu Vasile, Cueşdean Niculaie, Kovács József, Vasiu Vasile, Şara Niculae és Butiurcă
CREŢU Nicolae
1885., † ? : ort. lelkész, tanár, polgármester, prefektus. – Mv.-en a román tanítóképzőben (1923–40), igazgató (1923- 29), pedagógia és lélektan tanár. Râmnicul Vâlcea-n tanított (1940–). Igazgatása idején bútorozták be és szerelték fel az iskolát és a vidéki tanulók részére internátust rendeztek be. Tízezer lejt adományozott az ort. nagykaterdrális építésére (1925.
CREUTZER Johannes
Segesvár., ? † Zágor, 1746. jan. 17. : ev. lelkész. – Tanult Halle-ban (1708). Prédikátor Segesváron, Zágorban. Irod.: Szabó–Szögi
CRIŞAN Basiliu
Mezőszakál, 1841., † 1878.: gör. kat. pap, tanár. – A középiskolát Nagyszebenben és Balázsfalván, a teológiát Bécsben a Szent Barbara Koll.-ban végezte. Tanár Balázsfalván az elemi iskolában majd a líc.-ban (–1870). Plébános Mezősályiban (1870–72), Mezőszakálon, Mezőpagocsán alesperesi címet kapott (1878). Irod.: Comşa; Todea 2013
CRIŞAN Emil
? † ? : gör. kat. pap. – Pusztaalmáson szolgált (1933–48). El kellett menekülnie (1940-?). Irod.: Şincan 2006
CRIŞAN Georgie
1841., † ? : gör. kat. pap. – Mihai Crişan esperes fia. – Balázsfalván végezte a teológiát (1866). Szászrégenbe helyezték mint segédpap (1866–75 aug.), majd plébanos Mező-Dombon. Egy papokhoz írt átiratban síkraszállt a papi nősülési lehetőség mellett (1859). Irod.: Dobozi
CRIŞAN Georgie, Krisan Georgius
? † ? : gör. kat. pap. – Balázsfalván végezte a teológiát (1830–34). Segédpapnak nevezték ki Ioan Simonetti esperes mellé a szászrégeni parókiára (1835–42). Irod.: Dobozi
CRIŞAN Ioan
? † ? : gör. kat. pap. – Aradon szentelték pappá (1785). Szolgált a Nyárádkarácsonyfalvához tartozó Miklósfalván, ahol 14 ort. család élt (366 személy) (1805). Volt Szt. Miklósnak ajálott templomuk (1846–), hívők hiányában, jelenleg az épületet más célokra használják. Irod.: Şincan 2006
CRIŞAN Ioan, Crişian Johann
Küküllősárd, 1853. szept. 26., † Nagyszeben, 1893. okt. 9.: teológiai tanár, publicista. – A középiskolát Segesváron, Székelykeresztúron, Brassóban, a teológiát Nagyszebenben végezte (1871–74), ösztöndíjat nyert és Lipcsében történelmet, pedagógiát, filozófiát és teológiát tanult (1876–80); a történelemtudományok doktora (Szeben, 1882). Előbb tanító Szebenben (1875–76) majd az érsekségen tisztviselő (1881–82). A nagyszebeni
CRIŞAN Ioana, §
Felsőrépa, 1938. nov. 8., † Szászrégen, 2008. febr. 1.: tanár. – Elemi iskolát Alsórépán (1944–48), gimn. -ot és líc. -ot Besztercén végzett. Iaşiban a Ped. Főisk. -án (1962–63) és a buk.-i egyetemen kémia szakon is okl. -et szerzett. Tanárként több iskolában tanított: Palotailván, Dédán, Szászrégenben. Tanfelügyelő lett a MM-i Tanügyi
CRIŞAN Mihai
Bedellő, 1813., † Szászrégen, 1884. febr. 26.: gör. kat. pap, esperes. – A teológiát Balázsfalván végezte, pappá szentelték (1837). Magyarón lelkész, majd esperes, beválasztották a protopresbiteri vezetőségbe (1843–). Szászrégenben (1848 k.), a szászrégeni román iskola igazgatója. Bekapcsolódott a forradalomba (1848), elnöke volt a szászrégeni népgyűlésnek (1848. ápr. 8.), amely előfutára
CRIŞAN Nicolae, §
Mezőszentmihály, 1943. febr. 19., † Szászrégen, 1988. nov. 1: tanár. – Elemi iskolát és líc-ot Szászégenben, egyetemet Kv.-on a BBTE Mat. -fizika szakán végzett. A dédai líc-ba helyezték fizikatanárnak, majd a feleségével együtt Szászrégenbe helyezték lic.-i tanárnak (1969). Sokat tett az új líc., ma Lucian Blaga nevét viseli, fizikalaboratóriumának a
CRIŞAN Nicolae, § Niculae
Mv., 1923. okt. 10., † Buk., 1999. jún. 13.: író, műfordító, szobrász. – A középiskolát Mv.-en a Mihai Viteazul Katonai Líc.-ban, menekültként Temesváron a művészeti főiskola hallgatója (1943–46), Buk.-ben a N. Grigorescu Képzőművészeti Intézetben végezett (1952). Szobrászként Temesváron szerepelt először (1945). Buk.-ben a Román Filmstúdió szerk.-je (1964–68). Tisztviselő a Kúltúra
CRIŞAN Teodor
Mezőharasztos, 1914. aug. 7. † ? : ort. pap. – Pap volt Mezőcsáváson és Mezőménesben (1955–61), Kebelében (1961–), Nyárádszentbenedekben (1962- 65), Mezőmadarasban (1965–71) és Harasztkerékben, Pusztaalmásban és Mezőmajosban (1969–71). Marossárpatakon (1977–81). Tevékenységét figyelte a securitate. Kölpényben szolgálata ideje alatt a fatemplomot a temető dombjáról átköltöztették a parokia udvarára. Felszentelte Emilian Birdaş,
CRIŞAN Vasile
Tótháza, 1856. febr. 21. † Csehtelke, 1934. júl. 25 : kántor. – Hét osztályt végzett a szülőfalujában. Csehtelke gör. kat. kántora. Tagja volt a RNP-nak. A csehtelki Nemzeti Tanács küldötteként, fiával, Ioan pappal együtt, részt vett a gyulafehérvári nemzeti nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Az egyesülés után egyházi gondnok és kántor
CRIŞAN Vasile
Nagygoroszló, 1949. jan. 1., † Segesvár, 1997. márc.: alezredes. – A segesvári rendőrség közlekedési osztályának fönöke, a Katonai Érdemrend kitüntetettje. Irod.: MMK
CRIŞIAN Jeroteiu
Ohába, 1858. máj. 6., † Abafája, 1917. szep. 9. gör. kat. pap. – Balázsfalván végezte a teológiát (1879). Abafáján plébánosi ügyintézőként hivatalból szolgált (1880), és azért mert fiatal pap volt, intéznie kellett a szomszédos falvak plébánosi feladatait is (1882). Kérte áthelyezését szülőfalujához közelebb, mert a hívek jövevénynek tartották, és nem tudott
CRISTEA Ioan
? † ? : ort. lelkész. – Kóród hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1). Segesden volt ort. pap (1911–27). Irod.: Apold; Bosoancă
CRISTEA Ioan
Somostelke, 1904. júl. 6., † Balázsfalva, 1984. ápr. 17.: tanár, gör. kat. pap. – Az elemi iskolát Somostelkén, a középiskolát Balázsfalván a Sf. Vasile Líc.-ban végezte (1924). Rómában a „De Propaganda Fide” Intézetben teológiát és filozófiát tanult, pappá szentelték (1927). A teologia és filozófia doktora. Balázsfalván vallástanár az elméleti leánylíc.-ban
CRISTEA Irina
Somosd, 1912. okt. 20., † Kv., 1992. nov. 3.: tanító. – Az elemi iskolát Somosdon, a középiskolát Mv.-en végezte (1926), Craiovan szerzett tanítói oklevelet (1935). Tanítóskodni szülőfalujában, majd Radnóton kezdett, Balázsfalván tanított nyugdíjazásáig (1937–1968). Irod.: Comşa–Seiceanu
CRISTEA Pavel, Becker Paul, Pavel B. Cristea
? † ? : főállatorvos. – Felesége: Elvira Cristea. – Leányuk: Sidonia, Emil Dandea felesége. – Megyei főállatorvos, 13 megye állategészségügyi főfelügyelőjévé nevezték ki (1921), megkapta a Román Koronarend Lovagkeresztjét. Az országos III. állategészségügyi régió (Maros-Torda és a környező vármegyék) éllére nevezték ki (1924). Megszerezte a városi jéggyártás monopóliumát (1926). Irod.:
CRISTEA Toderică
? † ? : Mezőszentandrás hivatalos küldötte a gyulafehérvári nyagygyűlésen (1918. dec. 1). Irod.: Bosoancă
CRISTEA Vasile
? † ?: ort. pap. – Csűdőtelkén szolgált (1787–1811). Irod.: Târnăveni, cult. – ist.
CRISTEA Vasile
? † ? : tanító. — Mezőszentandrásban a Román Nemzeti Gárda parancsnoka volt (1920–40 k.). Irod.: Reghin, Protopopiat
CRISTEA Vasile
? † ? : ort. pap. – Bábahalmán szolgált (1953–74). Irod.: Târnăveni, cult. – ist.
CRISTEA Vasile
Somostelke, 1906. febr. 24., † Roma, 2000. jan 17.: gör. kat. pap., tanár, püspök. – Balázsfalván tanult a Sf. Vasile Líc.-ban, majd teológiai akad. -át végzett u. o., pappá szentelték (1932). Balázsfalván a Művészet és Mesterségek iskolájában tanár, belépett a Casa Domnului szerzetes rendbe (1933), tanított a Sf. Vasile Líc.-ban és
CRISTESCU, Nistor
? † ? : tanító és újságíró. – F. m.: Muncă românească: activitatea Consiliului Comunal al Primăriei Sighişoara 1934–37 (Sighişoara, 1937)
CRISTIANUS
? † ? : rom. kat. pap. – A szászrégeni plébániatemplom papja (1332). Irod.: Léstyán – templomok 1.
CRISTIANUS Pictor, / Christan / Christannus – Pictor
Segesvár, vagy Szebenbenben (Brassó1525 I 30 ?) † 1554: Feleségül vette Stoss Johann özvegyét, több gyerekük született. Irod.: Firea–Pop
CROITORU Constantin
1928., † Piatra Neamţ, 2003. dec. 22.? : újságíró. – Bukovinából származott, Mv.-en telepedett le, a munka mellett végezte el a középiskolát, majd az egyetemet. A Steaua Roşie szerkesztőségében dolgozott 30 évet. Nyugdíjbavonulása után Piatra Neamţ-on telepedett le. Irod.: [Nekrológ] (C. L., 2003. dec. 24.)
CUCU D. Stere
Blagojevgrad, 1917, szept 19. † ? : erdőmérnök. – Szászrégenben volt erdőmérnök. A Faipari Kitermelő és Szállítási Vállalat (IFET) beruházási osztályának volt a fönöke (1960–62). Két alkalommal volt elítélve köztörvényesként. Letartóztatták (1962. febr. 12) társadalmi rend elleni tevékenység és fegyverrejtegetés vádjával. Irod.: Áldozatok
CUCUI Nicolae
? † ? : gör. kat. pap. – Görgényadorjánban szolgált. Az ő idejében épült téglából és kőből a ma is álló Szentháromság ort. templom (1914). Irod.: Reghin, Protopopiat
CUCUIU Virgil
Marosbogát, 1890. okt. 29., † Gyulafehérvár, 1972. febr. 9.: pap, tanár, tanító. – Középiskoláit Mv.-en és Balázsfalván végezte, a teológiát Kv.-on (1921–22). Tanító Mezőbodonban, Kissármáson, Mezőcsánban, Báránykúton; történelem-földrajz tanár Gyulafehérváron (1919–50.) Tanulmányokat írt Horia, Cloşca és Crişan-ról valamint Avram Iancu-ról (1929, 1937). Irod.: Jud. Alba
CULCER Alexandru
? † ? : tanár, orvos, irodalmár. – Felesége: Ersilie Guţu. Fia: Dan, író. – Tüdőszanatóriumot működtetett Segesváron. A helyi Román-M. Társaság elnöke. Kutatója a fehéregyházi Petőfi emlékeknek. Szerinte a Petőfi eltünése rejtéjének kutatása évtizedekig késett, dr. Petru Groza segítségét kérte, akinek a közbejárása nyomán alakult meg a RTA és
CUNESCU Gheorghe
Susleni, 1914. aug. 3., † Buk., 1995. dec. 31.: lelkész, író, publicista. – Teológiai Szeminárium (1928–36) és Teológiai Egyetem Chişinău-ban végzett (1936–40). Menekültként Buk.-ben, Nichifor Crainic tanár támogatásával, a Propaganda Minisztériumban dolgozott (1940–41). Lelkész Soldăneşi-en (Orhei; 1942–44), a Dolj megyei Panaghia faluban (1945–47), Alsóidecsen (1948–52), Lövéren (1959 –71), Buk.-ben a
CUPĂRESCU Vasile
? † ? : prefektus. – MM prefektusa (1931. ápr. 24. –). Irod.: GOJM (nr. 9., 1931. ápr. 30.)
CUPŞA Liviu
? † ? : orvos. – Körorvos Sármásban, a helyi líc.-ban iskola orvos is volt (1923–). Irod.: Sărmaşu
CURTA Eugen
? † ? : orvos-tábornok, dr., polgármester. – Mv. polgármestere (1939–40). Polgármestersége idején újították fel a főteret és a Sándor János utcát. Kiadta rendeletben (1940. szept. 2.), hogy a mv.-i Képtárból Aurel Ciupe vezetése alatt gyűjtsenek össze és mentsenek ki minden román anyagot és értéket, ezt a m. polgári őrség
CURTICĂPEAN Motri
Faragó, ? † Majszín, 1944. okt. 14.: egyik áldozata a hothysták által kényszermunkára Felsővisóba hurcolt, majd Majszínban agyonlőtt faragóinak, ahol még 35 román és 3 zsidó ártatlant is kivégeztek. Irod.: Fărăgău
CURTICĂPEAN T. Vasile
Faragó, 1898., † Majszín, 1944. okt. 14.: egyik áldozata a horthysták által Felsővisóba kényszermunkára hurcolt faragóinak (1944. máj.), akit többedmagával kivégeztek. Irod.: Fărăgău
CURTICĂPEAN, V. Vasile, Gică Pintea
Faragó, 1898., † Majszín, 1944. okt. 14.: egyik áldozata a majszíni vérengzésnek, ahol a horthysták 35 román és 3 zsidó ártatlant végeztek ki, akiket azelőtt kényszermunkára hurcoltak el Felsővisóba (1944. máj.). Két árvája maradt hátra. Irod.: Fărăgău
CUSTOS, Petrus
? † ?: r. k. pap. – A segesvári testvérület első papi tagja (1385), aki Gobelinus püspök káplánja. Irod.: Ferenczi 2012
CZAICH Árpád Gilbert, CZAICH Gilbert
Rozsnyó, 1866. okt. 19., † Nagybánya, 1932. jan. 26.: r. k. pap, házfőnök. – Szülővárosában és Kassán végezte tanulmányait, itt a teológiai főiskolán tanult, a minoritarenbe kérte felvételét, Egerben lett szerzetes (1886. szept. 6.), Rómában a Propaganda Fide egyetemen szerzett hittudori oklevelet és pappá szentelték (1890). Egerben a rendtartomány növendékeit
CZAICH Todor Gyula
Szatmárnémeti, 1865., † ? : gyógyszerész. – Diplomáját Bp.-en szerezte (1892). Gyógyszerész volt Dédán. Közölt a Gyógyszerészeti Értesítő, Gyógyszerészeti Hetilap, Gyógyszerészeti Közlöny-ben. – F. m.: Emlékkönyv a Bp.-i Kir. M. Tudomány Egyetem Gyógyszerész-hallgatóinak Segély és Önképző Egyesületének 25. évi fönnállására (Bp., 1888). Irod.: Matolcsi; Péter H. M.; Todea–Fülöp–Avram
CZÁKA Rozália
Szováta, ? † ? : földbirtokos. – Maroskeresztúron haszonélvezeti joga volt a volt Knöpfler-féle uradalom területén. –Irod.: Székelyföld í. k
CZAKÓ Ferenc, dr.
Székelykövesd, 1891. aug. 6., † Csernovic, 1916. aug. 16.: földbirtokos. – Vítézi rendfokozata: tartalékos egyéves önkéntes szakaszvezető (1943. febr. 26.). Irod.: Berekméri–Nemes
CZAKÓ Imre, sepsikilyéni
1856.? † Mv., 1881. ápr. 26. Mezőkövesd /Székelykövesd családi sírkert: tanár. – Cz. József és Antal Polixéna fia. Tanár volt Mv.-en. Irod.: Gyászjelentő; Marosi-KZST
CZAKÓ János
1944.? †, Mv., 1922. jan. 10. labdarúgó. –Marosludason kezdett futballozni (1962). Mv.-en a Lemnarul csapatnál folytatta. Az AS Armata csapatnál Mv.-en folytatta tevékenységét (1963–1975), az alakulata az A osztály tagja. Visszavonulása után a klub gyermekközpontjában dolgozott öt évig. A felnőtt csapatot irányította (1982–1988). Az Elektromaros csapatánál dolgozott (1988–1993). Irod.: Elhunyt
CZAKÓ József, dr., § sepsikilyéni
Székelykövesd, 1895. jan. 4., † Mv., 1975. dec. 23. temetése dec. 26: sebészfőorvos, egyetemi előadótanár. – Cz. József és Korbuly Erzsébet fia. Felesége br. Kemény Katalin, aki 107 évet élt (1907–2014), esküvő Malomfalván (1939. máj. 7). Gyermekeik: Júlia-Katalin (1940-, ) József Ferenc (1941–) és Judit (1944–). – Érettségezett Kv.-on (1913),
CZAKÓ József, sepsikilyéni
1832.? †, Mv., 1915. jan. 10., Székelykövesd családi sírkertbe temették: mv.-i városi adópénztárnok. – Felesége: köröspataki Antal Polixenia (1828- Mv., 1887. júl. 22 Székelykövesden temették). A székelykövesdi kúriát az Antal család birtokolta, majd házasság révén került a Czakó család tulajdonába, és az államosítás után kultúrotthon, óvoda, magtár és dohányszárító stb.
CZAKÓ József, sepsikilyéni
1855, † 1900.: jogász, földbirtokos. – Felesége: Korbuly Erzsébet. – Székelykövesdi földbirtokos. Petelei István jó barátja, sogora volt. Írásai jelentek meg hírlapokban. A székelykövesdi ref. templomban a papi pad fölött áll a bekeretezett címeres emléklapja. EMKE alapító és örökös tagja feleségével együtt. A Marosi Ref. Egyházmegye algondnokaként részt vett az
CZAKÓ Zsigmond
1820. † 1847.: színész, drámaíró. – Kovács József és Pergő Celesztin társulatával Mv.-en szerepelt (1841). Irod.: Időtár 1 ; Kemény Zs.
CZÁMPA Gusztáv
1895.? † Zaicycy (orosz harctér), 1916. szept. 20. Temetése Mv., 1917. ápr. 24.: hadnagy. – Cz. Gusztáv, itélőtáblai bíró és Tibáld Etelka fia. – A m. kir. 5. tűzér ezred « Signum Laudis « és a hadidiszítnényes 3. o. katonai érdemkereszt a kardokkal kitüntetett hadnagya. Irod.: Gyászjelentő
CZÁRÁN Ella
? † ?: földbirtokos. – Az államosítás (1948) után csuhétalpkészítő Mv.-en. Irod.: Mikó
CZÁRÁN Erzsébet
1890.? † Mv., 1984.: földbirtokos. – Birtokaik az Arad megyei Seprősön voltak. Mv.-re kényszerlakhelyre 59 éves korában hurcolták, a testvéreivel együtt (1949). Az államosítás után csuhétalpkészítő Mv.-en. Emlékeinek töredékét írta meg Emlékkeresőben Seprős határában c. írásában, jegyzetekkel kiegészítette dr. Pappszász Károlyné. Irod.: Mikó; (Nú., Múzsa, 385. sz., 1999. márc. 13.)
CZÁRÁN Viktor
Seprős, 1893. okt. 22. † ? : földbirtokos, építőmunkás. – Cz. Márton és Margit fia. – Kereskedelmi akad. -át végzett. Seprősi (Arad) földbirtokos, az államosítás után kényszerlakhelye Mv.-en volt, építőmunkás. A securitate mefigyeltette, mint a többi Mv.-en kényszerlakhelyen élő, volt m. földbirtokost, akik két nagyobb csoportba tömörültek és heti gyakorisággal találkoztak.
CZAY Martinus
Segesvár.?, † Szilágyerked, 1791. szept, 29.: tanár, lelkész – Tanult Wittenbergben (1771). Tanár Segesváron (1774–77), rektor; lelkipásztor Erkeden. Irod.: Szabó–Szögi
CZAY Martinus Gottlieb
Segesvár, 1778., † Segesd, 1831. ápr. 21.: lelkész, tanár. – Tanult Segesváron, Kv.-on az Unitáriusoknál, majd Jénában (1798). Kollaborator, lektor, korrektor, rektor (1808–18) hol ?; lelkipásztor Segesden. Irod.: Szabó–Szögi
CZECH Joseph; Asterius
Segesvár, 1797. júl. 13., † Bécs, 1841. okt. 8.: m. k. udvari fogalmazó. – A középiskolát Nagyszebenben, a jogot Kv.-on végezte. Szülővárosa tb. titkára (1817), az erdélyi kir. udvari Kancellária gyakornoka (1818–), udvari fogalmazó (1833–). Geognosiai és geogoniai cikkei német szaklapokban jelentek meg. – F. m.: Erdély történeteinek rövid rajza.
CZECZ Adeodát
1766.?, † Mv., 1867. szept. 5.: szamosújvári tanácsos. – Felesége: Keresztes Rebeka. Gyermekei: Cz. István, Márton, Miklós, Katalin, ügyvéd Szentgyörgyi Györgyné. Irod.: Gyászjelentő
CZECZ Márton, Czetz Márton
? † 1910. előtt ?: fényképész. – C. Adeodát és Keresztes Rebeka fia. Felesége: bélafalvi Bíró Mária (1835- Mv., 1910. jún. 2.). Vándorfényképészként Mv.-en ajálnta fel minden méretű képek készítését (1859), a daguerrotipiák első ismert készítője itt. Irod.: Gyászjelentő; Török Gáspár: Visszapillantás a fotóművészet vásárhelyi előzményeire (Nú., Múzsa, 302. sz.,
CZECZ Miklós
? † ?: kereskedő. – Adeodát és Keresztes Rebeka fia. Felesége: Pattantyus Margit (1836.? – Mv., 1865). Irod.: Gyászjelentő
CZECZ Rózsika
Mv., 1874. szept. 4., † ?: író. – Tanulmányait magánúton végezte. Kv.-on élt rokona, Gidófalvi Pál házánál mint családtag s közjegyzői alkalmazott (1912–21). Versei, tárcái és egyébb cikkei a Szilágyság, Fehértemplom és Vid., Kv.-i Hirlap, Magyar Lányok, Orsz. Közp. Hitelszövetkezet Értesítője, Prot. Árvaházi Naptár, Új Idők, Székely Nép, Déva és Vidéke,
CZÉDLI Károly
? † ? : tanár. – A szászrégeni m. tannyelvű pedagógiai iskolában tanított (1948–56). Irod.: Csernátoni
CZÉGENI József
Kv., 1933., † Mv., 1989. dec. 4. A Házsongárdi temetőben nyugszik: kémikus, tudományos közíró. – A Kv.-i BTE szerveskémia szakán végzett (1958). A MOGYI Kémiai Tanszékének, a Farmakognózia munkatársa (1958–59), előbb gyakornok, tanársegéd (1959–80), majd a Metalotechnika Iskolaközpont tanára haláláig. Közölt az Orvosi Szemle, Revista de fizică şi Chimie, Revista
CZEGLÉDI Ferenc
Gyulafehérvár, 1925., † 1980.: orvos. – Gyermekgyógyász fakultáson végzett a MOGYI-n. Mv.-en körzeti gyermekgyógyász és magánpraxis széleskörű volt. Irod.: Kiss-P.-P..