DUHA Kristóf
Mizil, 1940. † Mv., 2003.: orvos. – Mv.-en végzett az orvosi karon (1962). Feleségével együtt körzeti illetve család orvos Moldvában, Dédán, Felsőrépán. Irod.: Kiss-P. P
DUHA MOGA Mária Magdolna
Zilah, 1937, † Mv., 2001: orvos. – Férje: Duha Kristóf (Mizil, 1940 – 2003). Az orvosi egyetemet Mv.-en végezték (1962). Moldvában kezdték az orvosi pályát a férjével együtt (1962–1964). Déda községben, Felsőrépán voltak körzeti orvosok, majd családorvosok (1964-nyugdíjazásukig). Irod.: Kiss-P.-P..
DUHA Tibor
Mv., 1887. okt. 23., † 1994.: ügyvéd. – D. Mihály és Irma fia. Testvére Duha Magda Éva (1918–2007) – Mv.-en a r. k. egyháztanács tagja és jogtanácsosa, dr., a Keresztény Misszió Társulat és a Katolikus Legényegylet elnökitanács tagja és jogtanácsosa, a Kat. Gimn. és Tanítóképző jogtanácsosa, a R. K. Egyháztanács tanácsosa
DUHA Tibor
Mv., 1915?, † Bp., 1994. nov., hamvait eltemették a bp.-i Szent Gellért plébániatemplom urnatemetőjében, 1994. dec. 1.: sebészorvos. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1994. dec. 3.)
DUICĂ Constantin
Filiaş, ? † Buc., 1990 vagy 1991 : szerk., tanár, dramaturg. – A kv.-i BBTE filológia karán végzett. A Mv.-i Rádióstudió szerk.-je (1964–68); a Pedagógia Főiskolán tanársegéd (1968–85). – F. m.: Jött egy ember: Színmű két képben (Ford. Ferencz László; Buk., 1975); Cînd apune soarele: Piesă în două părţi (Buc., 1977);
DUICU Serafim, § álnevei: George Eliade, Sergiu Tismaneanu
Tismana, 1938. aug. 6., † Mv., 1996. okt. 19., A Recea-i kolostorban nyugszik: irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. – A középiskolát Tg. Jiu-ban és Craiova-n (1952–56), a BBTE filológia szakát Kv.-on végezte (1956–61). Tanított Balázsfalván a Faipari Iskolaközpontban (1961–64), a mv.-i Pedagógiai Főiskolán tanársegéd (1964–74). Doktori disszertációját Vladimir Streinuról írta és
DUJARDIN József
? † Mv., 1771. márc. 30.: földesúr. – A nagykeresi család a XVII sz.-ban Franciao. -ból került Erdélybe. Gáncs és Gyulatelke községekben voltak birtokai. Jobbágyaival szemben rendkivüli módon kegyetlenkedett (1759–71). AKormányszék elfogatta és Szamosujvárra szállították, onnan megszökött de nem sokáig bujkált mert ismét bebörtönözték és a mv.-i Kir. Tábla elé állították,
DUKA János
Mv., 1915. nov. 12., † Horod, 1944. máj. 4.: őrvezető. – Anyja Lőrinczi Róza. – A 27/III. zászlóaljban őrvezető. – Horodon érte a has- és mell-lövés. Irod.: Berekméri 2015
DUKÁSZ Anna; § Vighné
Nagyvárad, 1925. márc. 30. (Nagykároly, 1924. máj. 7. – ) MSzínL szerint: , † Debrecen , 2000. jún. 12.: színésznő, színházigazgató. – Színészi pályáját (16 évesen) Munkácson, Ungvárott, Beregszászon és Huszton kezdte, majd Szatmáron játszott (1944–). Aradra szerződött (1946), majd még az évben Nagyváradra (1946), ott tanulta meg a mesterséget
DUKÁT József
Székelykeresztúr, 1916. jan. 10., † Bereck, 1986. febr. 2.: r. k. pap. – Tanult Székelyudvarhelyen, Nagyváradon, Kv.-on. Pappá szentelték Kv.-on (1943. jún. 7.). Káplán Nyárádremetén (1943), Csíkszentgyörgyön és Kézdiszentléleken (1944), Székelyudvarhelyen (1945), Brassó-Zernyesten (1949). Plébános Nyárádselyén (1951), Mikházán (1952). Börtönben, majd internálva volt (1953–64). Bereckben plébános, pápai káplán (1964). Irod.: Ferenczi
DULĂU Emil
Felsőfüle, 1939. szept. 11., † Mv., 1990.? : orvos. – A középiskolát Kv.-on végezte (1956), az orvosi egyetemet szintén ott (1962). Mint körorvos dolgozott Szentmátéban és Makfalván. Gyakornok Mv.-en az OGYI neurológiai katedráján (1967–), egyetemi tanársegéd (1969–90), ideggyógyász szakorvos (1969–), főorvos (1990–). Tanulmányai több hazai és külföldi folyóiratban szerepelnek. – F.
DULĂU Ioan
? † ?: őrnagy. – Mv.-en a Securitate a MAT Securitate Tartományi Igazgatóságán hadnagy (1955), bűnügyi vizsgáló, százados (1960). A letartóztatási oszt.-on tevékenykedett (1962), őrnagy (1965). Irod.: Bartos 2012
DULDNER Johannes
Segesvár, 1855. márc. 19., 1854. márc. 18 † ?: ev. tanító. – Apja lelkész. A segesvári gimn.-ban végzett (1874); teológiai és filozófiai tanulmányait Tübingenben a Hittud. Karon (1874–75), Berlinben a Hittud. Karon (1875–77) és Grácban a Bölcsész Karon folytatta (1877). Hazatérve a segesvári ev. Iskola tanítója (1881. aug. 14. – 1900),
DULDNER Julius
Segesvár, 1889 okt. 22., † Duna csatorna, 1952. dec. 28.: tanár. – Apja kereskedő. A Segesvári ev. gimn.-ban érettségizett, egyetemi tanulmányait Bp.-en, a jénai egy. Hittud. és Bölcsészeti Karán (1908–), a Berlini Egy. Hittud. Karán (1911–12) végezte. Tanított a segesvári gimn.-ban (1913–16), a medgyesi ev. gimn.-ban (1916–38, 1945–48), igazgató (1938–45), emellett
DULDNER Márton
Segesvár, 1825. szept. 18., † ? : ev. lelkész. – A gimn. -ot Segesváron, a teológiát Lipcsében végezte (1849). A segesvári iskolában tanított (1850–), majd rövid ideig gr. Bethlen Gábor családjánál nevelő, azután Volkányban (1859–), majd Rádos-on lelkész (1872–96). Cikkei: bp-i. Ev. Wochenbl. Schul u. Kirchenbote. – F. m.: társsz.: fiával:
DULICSEK Ferenc
? † ? : borbély. – Borbély mester volt. Mint labdarúgó, a székelyudvarhelyi Futball Club színeiben kezdte sportpályafutását. A MSE tagja volt (1924–), majd a MSE törpecsapatának intézője, azután játékvezető volt. Irod.: Pluhár
DUMA Florea
? † ? : polgármester. – Erdőszakál polgármestere (1852- ). Az ő idejében nyújtottak be egy peticiót (13 tehetős gazda aláírásával) az osztr. -m. kormányhoz, amelyben visszakövetelték az ort. egyház lövéri erdeit, amelyeket a nemes családok eltulajdonítottak (1852. júl. 15.). Irod.: Săcalu de Pădure
DUMA Gheorghe
? † ? : mezőgazdász. – TSz elnök Mezősályiban (1969–87). Maros megye képviselője a NNGY-ben (1969). Irod.: Crişan
DUMA Gheorghe, Duma George
? † 1910.: földbirtokos, polgármester, tanító. – Erdőszakál leggazdagabb lakója és polgármestere (1898–1910). Gimn. -ot is végzett, ezért a falu pénztárosa és tanítója is volt haláláig. A vihar ledöntötte a templomtornyot, kénytelen volt újat építtetni (1900). Irod.: Reghin, Protopopiat; Săcalu de Pădure
DUMA Ioan
Mezőszakál, ? † ? : tanító. – Nechita Duma, argesi püspök kisebbik testvére. Füleházán tanított (1886–87). Irod.: Deda în spaţiu
DUMA Ioan
Erdőszakál, 1862. febr. 11., † Szászrégen, 1919. nov. 1.: otrodox pap, folklorista. – Gh. Duma fia. – A középiskolát Besztercén végezte, majd Nagyszebenben az Andrei Şaguna Intézetben végzett teológiát, pedagógiát. Tanító volt Füleházán (–1890), majd Erdőszakálon működött mint lelkipásztor (1891. márc. 24. – haláláig). Vihar ledöntötte a templom tornyát és megrongálódott
DUMA Ioan
? † ? : gör. kat. pap. – Erdőszakálban szolgált (1910–30). Irod.: Reghin, Protopopiat
DUMA Nichita, § Duma Vasile, születésekor kapott neve Vasile
Erdőszakál, 1864. ápr. 24., † Curtea de Argeş, 1936. ápr. 16., temetve a Turnu kolostorban: gör. kat. lelkész, esperes, püspök, vallástanár. – Ioan testvére. – A líc. -ot Naszódon (1875–83), a teológiát Szebenben az „Andreana” Szemináriumban (1883–86) végezte. Tanító a görgényhodáki felekezeti elemi iskolában (1886–90), plébános Görgénysóaknán, itt szentelték fel, és
DUMA-BABA Livia
? † ?: színésznő. – A Mv. Állami Színház román tagozatán játszott ( 1963–1965), ezután a szebeni színházhoz szerződött. – F. sz.: Tilde (Dorel Dorian: Dacă vei fi întrebat), Vânzătoarea (Aleksandr Stein: Oceanul), Safta (V. Ion Popa: Take, Ianke si Cadâr), Miss Prism (O. Wilde: Bunbury); Madame Vintila (M. Sebastian:
DUMBRAVĂ Aurel
? † ? : gör. kat. pap. – Hétbükkben szolgált (1892–1923). Nevéhez fűződik a parochia épületének átépítése (1899). Irod.: Reghin, Protopopiat
DUMBRAVĂ Chirilă
? † ? : gör. kat. pap. – Marosoroszfaluban szolgált (1858–67). Közadakozásból, a hívek támogatásával gör. kat. templomot építtetett, felszentelék (1860). A templomtornyon egy óra van felszerele, amelynek költségeit Cadar Petru hívő állta. Ikonosztászát a szamosújvári Mihai Şerban festette és Nagy György faragta (1867). Irod.: Reghin, Protopopiat
DUMBRAVĂ Chirilă, Dumbravă Ciril
? † ? : ort. pap. – Monosfaluban (1906–), Marosoroszfaluban szolgált (1922–40). Irod.: Reghin, Protopopiat
DUMBRAVĂ Ioan
? † ?: százados. – Mv.-en a Securitate Tartományi Igazgatóságán hadnagy (1951. –), főhadnagy, aligazgató (1953), százados (1954). Irod.: Bartos 2012
DUMBRAVA Teodor de Orşova
Görgényorsova, 1842. jan. 24., † Oláhszentgyörgy, 1872. júl. 18.: tanár. – Apja lelkész Reglán. Bécsben az egyetem Bölcsészti és Filozofiai Karán végzett (1863–66) mint a Naszódi Határőr-alapítvány ösztöndíjasa. Hazatérve tanár lett Naszódon. Irod.: Tanco, Teodor: Virtus Romana Rediviva; Sigmirean; Szabó–Simon–Szögi
DUMBRAVĂ Vasile
? † ? : százados. – Mv.-en a securitate tartományi igazgatóságán főhadnagy (1957. –), százados (1959). Marosludason irodafőnök (1961). Irod.: Bartos 2012
DUMBRAVĂ, Vasile, Dumbrava László
Szászrégen, 1859. júl. 11., † Belényes, 1911. jún. 6.: tanár, közíró. – Az elemi iskolát szülővárosában, a líc. -ot Belényesen, a teológiát Nagyváradon és Esztergomban, a természetrajz szakot a kv.-i egyetemen végezte (1881–84). A belényesi gör. kat. gimn.-ban tanított 23 évet román nyelvet, természetrajzot, földrajzot és testnevelést (1884–), igazgató (1907–);
DUMBRĂVEAN Pavel, Pavel Dascăl, Pavel logofătul Dumrăvii, Pavel Dumbrăvianu, Pavel din Dumrava
? † ? : ikonfestő és kéziratmásoló. – Mezőbanyicai festőisk.-ban volt (18. sz. végén). Mezőbanyicában együtt dolgozott Pop Aronnal és Toader Zugravullal (1779). Több templom belső festését végezte el, a ratosnyai Szent Miklós fatemplomban az összes falfestményt: a Szentkereszt, Mihály arkangyal, a Szent Miklós és a Minden Szentek Vasárnapja címűt
DUMITRESCU Ioan Florin
Dicsőszentmárton, 1937., † 1999. jan. 15.: orvos, egyetemi tanár. – Érdem diplomával érettségizett az Al. Sahia Líc.-ban Buk. (1954). Franciao.-ban telepedett le. Kutatási területe az akupunktura. Több tudományos munka, tanulmány, felfedezés, újítás szerzője. A franciao.-i Ronchin város és Dicsőszentmárton testvérkapcsolata létrejöttéhez járult hozzá. Szülővárosa diszpolgára címet kapott (1998). Irod.: MMK;
DUMITRESCU Ştefan §
Dudescu-Călmăţui, 1930. febr. 22., † Mv., 1998. júl. 6.: erdőmérnök, prózaíró. – A líc. -ot és az egyetemet Brassóban végezte (1955). Dolgozott Palotailván (1955), Berecken, a Marosmegyei Erdőigazgatóságnál (1967–69) mint főmérnök, majd igazgató és főinspektor. Részt vett nemzetközi szakszimpoziumokon (1971–91); közölt a Vânătorul şi Pescarul Sportiv-ban szakcikkeket az erdőgazdaság és
DUMITRIU Gheorghe G
? † ? : törvényszéki elnök. – A mv.-i városi törvényszék elnöke volt. Az időközi intézőbizottság elnöke (1938), polgármester. Irod.: Időtár 3
DUMITRIU Ioan
? † ? : ezredes, prefektus. – A 82. gyalogezred parancsnoka. Maros megye prefektusa (1938. febr. 10. –). Irod.: GOJM (nr. 4, 1938. febr. 15.); Időtár 3.
DUMITRU Gusztáv, Szaxafonos Guszti
1945.? † Mv., 1997. máj. 2.: zenész, szaxofonos. – Mv.-en muzsikált a Vikendtelepen, a Somostetőn, a Cementlapoknál, a Maros vendéglőben. Irod.: Bakó: Az örök vadászmezőkön muzsikál (Nú., 1997. máj. 7.); [Nekrológ] (Nú., 1997. máj. 3.)
DUMITRU Pătru
Mihăieşti, 1925. okt. 29., † ? : zenetanár, zeneszerző, költő, előadó. – A régeni Kultúrház első szimfonikus zenekarának szólistája, tagja a Kamara Zenekarnak, a Tanügyi Szakszervezete Zenekarának, a Kultúrház Népizenekarának és az Ifjúsági Klub Zenekarának. Az ortodox egyház Sfânta Maria kórusának alapítója. 25 éven át az amatőr színjátszó csoport vezetője,
DUNCA Atanasie, Dunca, Athanasie
1823., † 1872. júl. 18.: gör. kat. pap. – Teológiát végzett (1848), pappá szentelték (1852). Lemeni püspök Orsovára nevezte ki. Ez a család adta ennek a falunak lelkészeket (19. sz. első felében). Irod.: Dobozi
DUNCA Aurel
Marosoroszi, 1905. okt. 2., † Mv., 1981.: tanító. – Tanult a szülőfalujában (1913–17), tanítóképzőt Balázsfalván végzett (1927). Első munkahelye a szülőfalujában (1927–29), ezután iskolaigazgató Kásván (1929–39), majd Görgényüvegcsűrön igazgatótanító és egyidőben tanított az általa néhány tanuló számára létesített (1945) lárgatelepi román iskolában is. Nagy szerepe volt az analfabétizmus felszámolásában azon
DUNCA Ioan
? † ?: gör. kat. pap. – Görgényorsovában szolgált (1825–37-ben is). Ez a család adta évtizedeken keresztül a falu gör. kat. papjait: Iacobot (1829–), Athanasiet (1852–). Irod.: Dobozi
DUNCA Paul
Görgényorsova, 1800., † Nagyszeben, 1888.: ügyvéd. – Mv.-en, Szebenben, Cernăuţiban tanult, jogot Kv.-on végzett. Különböző adminisztrativ funkciókat töltött be, végül kormánytanácsos lett, Bécsben a császári szenátus tagja. Szebenben tagja az állandó forradalmi bizottságnak (1848). Az Erdélyi Diéta képviselője (1864–), egyik alapítótagja és támogatója az „ Asociaţiune”-nak. Levelezett a kor több
DUNOD Antide
1640.? † 1696: jezsuita pap. – Francia származású jezsuita pap. – I. Lipót császár bizalmi embere volt, többször járt Erdélyben, ahol Teleki Mihály kancellárral titkos szerződést kötött. Irod.: Gyallay
DUPON Maurice, Bourbon
? † Mv., 1861: vívómester, franciatanár. – Neve különbözőképpen található az okmányokban és a Teleki Téka olvasónaplójában. Útlevelében Bourbonként szerepelt. Állítása szerint XVI. Lajos fia volt, aki megmenekült a Temple börtönéből, Erdélybe jutott és Mv.-en telepedett le. Mv.-en nősült, egy m. nemes lányt vett feleségül (1813). Vívómester és francia nyelvtanár
DUPONT Arthur §
Fălticeni, 1888. aug. 22., † ? : tanár. – Tanult Dorohoiban, Iaşiban, Bârladon és érettségit Galaţi-ban tette le. A TE -et Buk.-ben végezte fizika-kémia szakon (1915–20), ugyanakkor Iaşiban jogi és közgatdaságtani okl. -t szerzett (1920). Mv.-re helyezték a Mihai Viteazul Katonai Líc. -ba (1920), majd tanár a mv.-i Al. Papiu Ilarian
DUPUIS
? † ? : üzletember. – Napoleon bukása és Elba szigetére való száműzetése után vezérkara jelentős része elhagyta Franciao. -ot. Mv.-re érkezett Br. Langlois orvos, Houchard mérnök és Dupuis üzletember (1820. k.). A francia eszmékért mindig lelkesedő vásárhelyiek Mezőszabad határában fogadták őket, onnan Bodor Péter örökmozgó masinája vontatta be a városba
DURUGY Pál
Dicsőszentmárton, 1921. jan. 30., † 2005. ápr. 7.: cukrász; festőművész. – Szülővárosában végezte a gimn. -ot. Cukrászmester uo. Harminc évig (40 éves korától 70 éves koráig) készített rajzokat, linoleum- és fametszeteket, szobrokat. Csoportos kiállításokon szerepelt Buk.-ben (1967, 1971), Dicsőszentmártonban (1968, 2008), Mv.-en (1969, 1972, 1974, 1983), Drezdában (1972) és Weimarban
DUSA György, felei
? † ? : nemes. – Marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is
DUSA István, sámsondi
? † ? : nemes. – Marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is
DUŞLEAG FLOREA Cornelia, § Şoneriu Cornelia
Segesvár, 1920. jan. 4., † Fehéregyháza, 2000.: tanító. – Tanítóképzőt Balázsfalván és Szebenben végzett, később Brassóban a Művészeti Iskolát (1946–149). Tanított Schela-Gorj-, Baráthely iskoláiban, majd férjével Fehéregyházán, ahol sok eredményt és díjat elérő kórust vezetett nyugdíjazásáig. Irod.: Dascăli mureşeni, 3.
DUŞLEAG FLOREA Ioan §
Vecserd-Ágota, 1913. márc. 4., † Fehéregyháza, 1989.: tanító. – Tanítóképzőt Déván végzett (1932). Tanított Aurel Vlaicu tanyán, Segesváron és Fehéregyházán. Részt vett a II. vh.-ban, ejutott a Tátráig. A Románia Csillaga („Steaua Republicii”) V. oszt. -val tüntették ki. Bár nem volt képesítése Fehéregyházán sikeresen tanította a matematikát. Nyugdíjba vonult (1971).
DUŢULESCU, Ştefan
Buc., 1896., † 1977.: tanár. – A buk.-i egyetemen végzett és diplomázott filozófia és történelem szakon (1921) és jogból (1922). Tanári karrierjét a mv.-i tanítóképzőben és az Al. Papiu-Ilarian Líc.-ban kezdte (1922), majd Craiován (1922–26) és Karánsebesen (1926–27) folytatta. Kinevezték igazgatónak a mv.-i Al. Papiu-Ilarian Líc. -ba (1927. szept. 1. –
DVORATSEK Antal
? † ? : állatorvos. – Felesége: Szilágyi Erzsébettel. – Nyárádszeredában működött. A Bocskai Kör elnöke volt (1930), a Dalkör karmestere. Irod.: Nyárádszereda. Kiskalauz; Száll a dal a Nyárádmentén
DVORSZKI János
Barsfüss, 1921. dec. 22., † Görgényadorján, 1944. szept. 21.: honvéd. – Anyja Micsik Anna. – Honvéd a 27/II. gyalog tábori pótzászlóaljban. Görgényadorjánban aknatalálat érte. Irod.: Berekméri 2015
E. KOVÁCS Gyula, § Ecsedi Kovács Gyula, Kovács Gyula
Gebe, 1839. febr. 14., † Segesvár, 1899. aug. 2. Sírja Kv.-on van. Színész, költő, a kv.-i Nemzeti Színház örökös tagja. – Papi családból származott. Leányai: Etelka és Ilona. – Szatmáron a Ref. Algimn.-ban (1851–), Debrecenben a Koll.-ban tanult (1852–), itt volt először színházban. Elhatározta, hogy színész lesz, külömbőző társulatokkal járta
EBENI László
? † ? : adományozó. – A székelymosoni r. k. templomnak „aranyos keszkenőt” ajándékozott (1666). Irod.: Léstyán – templomok 1.
ÉBER Antal, 1886 ig Ellenberger Antal
Bp., 1872. máj. 26., † Bp., 1950. jún. 4.: közgazdász, politikus. – A bp. i kereskedelmi akad.-án végzett. A M. Közgazd. Társ. elnöke (1926–48), a Bp.-i Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (1930–40). Bp. székesfőváros törvényhatósági bizottságának tagja (1920–). A Függetlenségi és 48-as Párt (Just-párt) programjával a marosludasi választóker. ogy. képviselője (1906–10).
EBNER Lajos, §
? † ? : alezredes. – Részt vett az I. vh.-ban a 9. honvéd huszár pótszázad parancsnoka. A hadidiszítményes érdemkereszt kitüntetettje. Irod.: Mv. és a háború 2.
ECHARD Elzeár Márton, Fr.
Bajoro., 1730., † Mikháza, 1798. júl. 26.: laikus szerzetes. – Beöltözött (1759. aug. 29.). Irod.: György: A ferencrendiek
ECKHART Simon
? † Szászrégen, 1780. k.: szenátor. – A szászrégeni ev.angélikus templom szószéke mellett van eltemetve. Irod.: Bíró Donát
ECKWERT József
? † ? : gyáros, főkönyvelő. – Mv.-en Weis és Eckwert; Gáspár és Eckwert néven működött gyára. A mv.-i Kerékpározók Egyesületének alelnöke (1899–). Irod.: Emlékkönyv a K. M. Természettud.-i Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892); Hol volt, hol nem volt… (Nú., 2004. dec. 2.); Illyés; A M. Korona országainak kivitelképes ipartelepei (Bp.,
ECSEDY Árpád, vitéz
? † ? : rendőrkapitány. – Mv.-en rendőrkapitány (1940). Irod.: Időtár 3
ECZKEN Sándor
? † ? : jegyző. – Gogán falu jegyzője. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
ECZKEN Sándor
Ludas, 1837 † ? : földbirtokos. – Marosludason földbirtokos, megválasztott presbiter (1883). A községnek megnagyobbítása céljából a m. kormány az új területek és lakosság hozzátelepítésének módszerét használta (1902-05). Ebből a célból felvásárolták a környező nagy földbirtokokat v. azoknak egy részét, így négy telep keletkezett: Andrássy-, Eczken-, Albis- és Belső-telep. Az
EDELÉNYI Márton
? † 1746.: ref. lelkész. – Subscribált Sárospatak-Gyulafehérváron (1714). Magyarigenben volt rektor. Lelkész Agyagfalván (1720–23), Maroscsapón (1724–44), Szőkefalván (1746–47). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm..4.; Nagy László
EDER Joseph Karl, brassai, Éder József Károly
Brassó, 1760. jan. 20., † 1810.: r. k. paptanár, bölcsész, történész. – Budán végezte a teológiát (1782) és a mv.-i r. k. tanoda tanára lett (1782–87). Misés pappá szentelték (1783), és a nagyszebeni intézetben tanított, mint a költészet tanára (1783–), majd u. o.az elemi iskola igazgatója (1787.febr.21.–). A szebeni Szász
ÉDER Rezső, §
? † ? : alezredes. – Az I. vh.-ban huszár alezredes, pótszázad parancsnok. Irod.: Mv. és a háború 1.
EFRAIM Fischel (Friedler), §
? † ?: tanító. – Turóc Szentkirályon tanított és a hitközség vallásos ügyeinek intézője volt, majd elismert pedagógusként tanított Mv.-en, az alapfokú Talmud Tora iskolában, a zsidó ortodox hitközség iskolájában (1918–). Irod.: Mv. zsidósága
EFRAIM Fischer
? †?: rabbi. – A mv.-i hitközség utolsó főrabbija (1948–59). A rabbinikus irodalom utolsó kimagasló személyisége Mv.-en. – F. m.: Menachem mesiv (Menachem válaszol). Irod.: Mv. zsidósága
EFTIMIE Andrei
? † ? : ort. pap. – Palotailván szolgált (1934–40). Irod.: Reghin, Protopopiat
ÉGEI Jenő
? † ? : ügyvéd. – Mv.-en az Imrédy Párt titkáraként széleskörű antiszemita propagandát fejtett ki a városban, majd sokat segített a Gestapo embereinek a mv.-i zsidók felkutatásában és letartóztatásában (1944. ápr. vége, máj. 2 – 3). Irod.: Bălaş–Kocsis
EGERHÁZI Balázs, Egerházy Blasius, Egerházy Basilius
? † ?: mezőbándi. – A neve előfordul a Bethlen Gábor-féle lustrakönyvben is (1604). Érdemeiért a Kornis Boldizsár főkapitány kérésére, Báthory Gábortól kapott címert, a már ismert nemessége mellett (1609. febr. 9.). A Bándon lévő jószágát és házát minden adótol és tehertől mentesítette. Irod.: Pálmay; Sepsiszéki; Sándor Imre
EGERHÁZI István, mezőbándi
?16.sz., † 1647.k.: festőművész. – E. János testvére. A nemesség adományozásában részesült (1609. febr. 9.). Mint regalista szerepelt a Bethlen Gábor–féle lustrakönyvben (1630) és Bethlen Gábor fejedelem festőművésze. Gyulakután dolgozott (1625). A családnak a mezőbándi ref. templomban látható a genealógiája (2000. aug. 20.-tól). Irod.: Molnár; Pálmay; Sepsiszéki
EGERHÁZI János, Képíró János, Mezőbándi Egerházi János, mezőbándi
? † 1647 k.: festőművész, mennyezetfestő. – Személyéről és alkotásairól kevés az információ. Nemesi családból származott, melyből Egerházi Balázs – valószínűleg a művész apja vagy apjának testvére – Báthori Gábor fejedelemtől nyert először címeres nemeslevelet (1609. febr. 9). Úgy tűnik, hogy ekkoriban még nagyon fiatal volt, mert az adomány előtte feledésbe
EGERHÁZI Lajos, mezőbándi, Egerházy Lajos
Mezőbánd, 1869. ápr. 10., † 1925 előtt?: ref. lelkész, író. – Apja földbirtokos. Valószínű: Felesége: özv. Orbán Józefa. Gyermekeik: Egerházy Ilona Gazda Gáborné (1874.? – Mv., 1925. febr. 13.); E. Lajos, felesége Friedrich Irén. – Mv-en érettségizett, Teológiai tanulmányait Bp. és Nagyenyeden majd az Utrechti Egy. Hittud. Karán (1892–93), 1894),
EGERSZEGI András, Egerhegyi András
? † ? : r. k. pap. – Plébános és marosi esperes Nyárádköszvényesen (1665–72). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
ÉGETŐ Árpád Béla
Brassó, 1923, † Mv., 2012: orvos. – Kv.-on végezte az orvosi egyetemet magyarul, az utolsó kv.-i avatáson (1948). Mv.-en a sebészeten tanársegéd (1948–50), katonaorvos (1950–1952), az Ortopédiai Klinikán ortopéd sebész nyugdíjazásáig. Ortopédiai és sebészeti jegyzeteket írt és adott ki. Irod.: Kiss-P.- P.
EGEY Jenő
1900, † Mv., 1983. aug. 23.: ügyvéd. – Mv.-en ügyvéd, dr. jur., az ügyvédi kamara ügyésze is volt (1943). Az egész Székelyföldet bejárta egyetlen kérdésnek, a székely fafaragásnak megismeréséért. Templomok, haranglábakat, temetőket, kapukat, háromosztatú ereszes házakat, roskadó boronaépületeket fényképezett le. Az OMP ügyésze, képviselő jelöltje (1937), titkára (1941). – F. m.:
ÉGHY Ghyssa, § Égi Gizella; Luca Ghissy; Dr. Ungárné; Dr. Szamek Lászlóné
Temesvár, 1905. febr. 24. † Mv., 1982. szept. 5.: táncművész, koreográfus, pedagógus. – Bécsben anyja magániskolájában, az Institut für Hygienisch-Harmonische Körperkultur-ban, szerzett diplomát (1924), ahol a századelji modern irányzatoknak megfelelően a Mensendieck-Dalcroze-Duncan módszer szerint indították el; a bécsi opera balettmestereitől klasszikus balettet tanul, majd továbbképezte magát Salzburgban, Drezdában, Berlinben és Párizsban
EGRESSY Gábor, Egressi Gábor
? † ? : színész. – A reformkor ünnepelt színésze volt. Mv.-en az Apollo ház színpadán vendégszerepelt először (1842 ), valószínűleg Laborfalvi Rózával együtt. Mint honvédőrnagy, Mv.-en Petőfivel együtt töltötte 1849. júl. 28–30 -át a Görög házban, innen kísérte a költőt utolsó útjára. Mv.-en utca viselte a nevét (1941–1995), ma Nyomda
EGRESSY Magda L., Egressi Magda
? † ? : színésznő. – A mv.-i Székely Színház tagja (1946–47). – F. sz.: Mi (Lehár Ferenc: A mosoly országa); Örzse, városi pesztonka (Szirmai Albert: Mézeskalács); Juliette (Lehár Ferenc: Luxemburg grófja); Francoise (Jaques Deval: Francia szobalány); Anna Pavlovna (Jakobi Viktor: Sybill); Anni (Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi);
EGRESSY Richárd, Egresi Richárd
? † ? : karmester. – A mv.-i Székely Színház karmestere volt, operetteket vezényelt (1946–47), majd a szatmári Filharmónia dirigense. – Vezényelt: Mv.-en a Székely Színház előadásait: Kacsó Pongrác: János vizéz; Paul Laurent: Szerelmes diákok; Jakobi Viktor: Sybill; Eisemann M.: Fekete Péter; Huszka Jenő: Gül- baba; Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő, Bajadér, Az
EGRI János, kövesdi
? † ? : primipiláris. – Fiai: István, János, Péter, apjukkal együtt primpilárist nyertek II. Rákóczi Györgytől (1649. szept. 3.). Irod.: Pálmay
EGYED
? † ? : r. k. pap. – Marosdég plébániatemplom papja (1332), fizette a pápai tizedet (1332–33). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 2.
EGYED
? † ? : r. k. pap. – Mezőménes plébániatemplom papja (1332), fizette a pápai tizedet (1332–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
EGYED Aranka
Mv., 1869. márc. 11., † 1894. márc. 2.: színésznő. – Rövid színészi pályájját fiatalon kezdte (1885- ). Irod.: Rugonfalvi Kiss; Schöpflin
EGYED Béla
Dés, 1911. jún. 10., † Bp., 1990. júl. 14.: orvos, sebész. – A kv.-i egy. en orvosi oklevelet szerzett (1937), az egyetem sebészeti klinikáján gyakornok (1937–39), a mv.-i kórházban gyakornok (1939–44), klinikai tanársegéd, sebész szakorvosi vizsgát tett (1941), osztályvezető főorvoshelyettes, az Orsz. Társadalombiztosítási Int. (OTI) és a MÁV mv.-i sebész
EGYED Gábor
1883. aug. 7., † Somosd, 1920. márc. 16.: ref. lelkész. – Felesége: Ugray Lina, somosdi tanítónő (1877.?–1917.?). Fogarason volt segédlelkész, majd Somosdon lelkész (1908. máj. 17.–1920. márc. 16.). Irod.: Somosd
EGYED István
? † ? : esküdt polgár, szűcs – A mv.-i városi esküdt közönség tagja (1640, 1649). Irod.: Pál-Antal 2006
EGYED István, marosvásárhelyi
? † ? : nemes. – Apaffi Mihálytól nyert kiváltságokat Mv.-en (1662. dec. 20.), nemesi voltát Apaffi Mihály ismeri el (1687). Irod.: Kempelen; Pálmay
EGYED János
? † ? : földbirtokos. – Nagyteremiben voltak birtokai. Az EMKE alapító és örökös tagja. Irod.: Sándor
EGYED János
? † 1886.: földbirtokos. – Maroscsapó földbirtokosa. Az egyháznál tanácsosi tisztet töltött be. Irod.: Kelemen
EGYED József
1840.† Maroscsapó, 1911.jan.2.: földbirtokos. Főtanácsosi tag. Küküllő vármegyei hatósági bizottságnak volt tagja. Maroscsapón földbirtokos. Irod.: Kelemen
EGYED József, §
Beszterce, 1897., † ? : hivatalnok. – Mértékhitelesítő hivatali vezető Mv.-en. Részt vett az I. vh.-ban (1915–), a 23. zászlóajjal a szerb, és az olasz fronton harcolt, olasz fogságba esett, majd hazatérte után a nemzeti hadseregben harcolt (1919–20). Kitüntették. Irod.: Erdélyi ezredek
EGYED Lenke, Fekete Oszkárné
Mv., 1881. nov. 4., † ? : színésznő, író. – Pályáját Krecsány Ignác színtársulatánál kezdte (1898. okt. 1.). Vidéken szerepelt: Miskolcon (1913–14), Debrecenben (1914–22), Pécsett (1922–23), Szegeden (1924–32). Ezután Bp.-en élt és játszott (1943–) a M. Műszínkörben, az Új Thália, a Bethlen téri, a Városi Színház előadásain, a Belvárosi Színházban, a
EGYED Máté, kövesdi
? † ? : nemes. – Bethlen Gábortól nyert nemeslevelet (1615. febr. 20.). Irod.: Pálmay