Maros megyei életrajzi lexikon

Székelybere, 1902. aug. 7., † ?: gazdálkodó. – Vaslábon volt gazdálkodó. Letartóztatták (1959. jún. 16.) és egy 21 tagú jehovista csoporttal a társadalmi rend elleni tevékenység és titkos iratok terjesztése vádjával állították bíróság elé. Irod.: 1956 Erdélyben

? † ? : sportoló. – A MSE keretében atlétikai versenyeken vett részt, magasugrásban, gátfutásban, távolugrásban, diszkoszvetésben jeleskedett (1920–). Irod.: Illyés

Bözöd, 1902., † ? : jegyző. – Székely nemes családból származott, a család az 1400 as években kapott nemesi levelet. Tanulmányait Székelykeresztúron végezte, ipari pályára lépett, majd a közigazgatásban dolgozott (1935–): volt községi pénztárnok, segédjegyző. Saját 54 holdas földjén korszerű belterjes gazdálkodást folytatott, haszonállatok nevelésével is foglalkozott. Irod.: Székelyföld í.

Nyárádremete, 1878. febr. 28., † Nyárádremete, 1971. júl. 6.: r. k. pap. – Kacsó Elek és Simonfi Róza fia. -Tanulmányait a mv.-i főgimn.-ban ösztöndíjas diákként végezte (1901–05), Székelyudvarhelyen, Gyulafehérváron folytatta teológiai tanulmányait. Pappá szentelték (1901. júl. 2.). Gyergyóújfaluban és Kv.-on volt káplán, Kv.-on hitoktató, a tanonc- és legényegyelet vezetője (1903),

? † ?: mester, ref. lelkész. – Nyárádszentannán mester (1747). Tekén szolgált (1741–53). Irod.: Imreh Barna; Ősz

Szászpéntek, 1744. jan. 19., † ? : assesor, dulo-comisarius. – Felesége: Pápai Ágnes (1776), fiúk: Mihály (1777. okt. 17). – Saját följegyzése alapján tudható életrajza: Tanult a Mv-i Ref. Koll.-ban, tógátus diák lett (1764). Felesküdött Turi László protonotarialis cancelláriájára (1767), majd Maros szék assesora lett (1768); cancellistaságot végzett (1772); Látta

Mikháza, 1901. febr. 21., † Kv., 1984. febr. 17., a Házsongárdban temették: író, szerkesztő, közíró, tanulmányíró, politikus. – Őseit Zsigmond király nemesítette. A nyárádremetei elemi elvégzése után, a mv.-i Katolikus Főgimn.-ban ingyenebédes diák, a középiskolát itt végezte (1920). Utolsó gimn.-i évében az iskolai önképzőkör diákelnöke lett. Egy évig a kv-i

1873.? † Bözöd., 1919. máj. 4.: körjegyző. – Felesége: Palkó Irén. Gyermekeik. K. Lajos, Sándor, Irén. Irod.: Gyászjelentő

1900., † ? : tanító. – Mv.-en a Ref. Koll.-ban, Nagyenyeden a tanítóképzőben tanult. -Cserefalván tanított (1932–). Irod.: Erdélyi vármegyék

? † ? : munkásvezér. – Mv.-en ifjúkommunisták gyűléseztek lakásukban (1931). Szakszervezeti titkár (1933). Irod.: Időtár 3.

Mernyik, 1822. okt. 16., † Bp., 1908. márc. 2.: törvényszéki bíró. – A gimn.-ot , bölcseletet, jogot és hittant az eperjesi Ev. Koll.-ban végezte. Jurátus lett az eperjesi táblánál; letette a papi vizsgát. Geszten pap és Tisza Domokos nevelője. Bécsben bölcseleti magántanár (1846), emellett hallgatta a Politechniumban a felső matézist

Mv., 1852. jan. 7., † Bp., 1933. jan. 10.: festőművész, tanár, K. Nándor tanácsülnök fia. – Kv.-on, Aradon és Bp.-en végezte a főgimn.-ot és érettségizett. Barabás Miklóstól kezdett festészetet tanulni és akvarelleket készített; a müncheni Képzőművészeti Akad. tanult (1869–70), majd a bécsi Képzőművészeti Akad. növendéke volt (1870–1871); ismét Münchenben tanult

? † ? : ref. lelkész. – Szőkefalván működött (1902–08). Irod.: Nagy László

1798. jan. 21., † 1848. szept. 5. v. aug. 27.? : r. k. pap. – Káplán Mv.-en, plébános Székelykálon (1823–26), Szentkatolnán (1827), Esztelneken (1838), Lemhényben (1846), háromszéki esperes (1848). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Székelykál

Sáromberke, 1893., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után édesapjánál tanult gazdálkodni, majd önálló lett örökségéhez még szerzett földet. Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben az orosz fronton harcolt, fogságba eset, mint őrvezető szerelt le, a II. ezüst v. é. és a Károly Csapatkereszt kitüntetéssel. A MP és az

? † ?: tanító. – Székelycsókán tanított (1796). Irod.: Székelycsóka

? †1988. ápr. 21: tengerész. – Szakíró, tengerészkapitány. A M. Kir. Folyam- és Tengerhajózási R. T. felügyelője, sajtóügyi intéző. Itüntették a Nemzetvédelmi kereszt kitüntetettje. – F. m.: Egy tengerészkapitány naplójából (1981). Irod.: Kelemen

Szászrégen, 1913. aug. 16. † ? : katona. – A m. hadsereg kötelékében részt vett a II. vh. harcaiban (1944. márc. 30. – okt. 13.), majd szovjet fogságba esett (1944. dec. 12-ig). Irod.: Reghin, militari

Sáromberke, 1927., † Temesvár, 2004. júl. 2.: operaénekes. – Kőműves volt, majd beiratkozott a Mv.-i Festőiskolába (1944); a háború után kerámiagyárban dolgozott, a mv.-i Zeneiskolában Trózner József és Bedő Emilia tanítványa; a kv.-i M. Állami Opera kórusában énekelt (1948–49; Leningrádban a Rimszkij Korszakov Zeneművészeti Akad. -án végzett (1949–1953). A Temesvári

?., † Bp., 1940. febr. 17.: tanárnő. – Nagy szerepet töltött be Mv. társadalmi életében a jótékony egyesületek és a Mária Kongregáció keretében; tagja volt a MP intézőbizottságának, sokat tett a m. nők társadalmi megbecsülése és sorsuk javítása érdekében; a szöttes mozgalom buzgó tagja volt. Irod.: Magyar Szó (1940. febr.

? † ?: bokszoló. – Mv. sportolója (1934–40). Irod.: Nú. (1999. júl. 8.)

? † ?: esküdt polgár. – A mv.-i esküdt közönség tagja (1634). Irod.: Pál-Antal 2006

1820, † Sóvárad, 1902. ápr. 2. temették: tanító. – Mezőpanitban tanított (1842–44); majd Sóváradi ev. ref. tanító, ahol 56 évig tanított. Működésének 53. évfordulóját megünnepelték (1896. febr. 28). Irod.: Emlékkönyv; Imreh Barna; Mezőpanit; Pálmay

? † ? : jegyző. – Bözödön jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Mv., 1908. dec. 24., † Mv., 1990. jún. 26.: újságíró, szerk., nyomdász. – A középiskolát a mv.-i Ref. Koll.-ban végezte (1926). Mint nyomdász lett szakszervezeti és munkásmozgalmi lapok munkatársa: a Székelyföldi Népakarat (1934), ennek betiltása után a Székelyföldi Hírlap felelős szerk.-je, a MADOSZ Új Szó c. lapjának munkatársa és technikai

? † ? : primipilus. – A családból I. Rákóczi Györgytől primipilútust nyert (1631. jún. 23.). Irod.: Pálmay

Csókfalva, 1909. † ?.: honvéd. – Kovács Poli fia. A 27/II. zászlóaljban honvéd. Szilánksérülés okozta halálát. – Irod.: Berekméri 2015

1862., † Mv., 1889. márc. 23.: tanító, nyomdász. –. Valószínű, azonos nevű székelykakasdi tanító (1846–) volt az apja. A mv.-i ref. Koll. könyvnyomdájának betűszedője, az Országos Nyomdász Egylet tagja. Irod.: Gyászjelentő; Pálmay; Székelykakasd

Mezőpanit, 1894. jún. 19. v. 27., † Mv., 1953. dec., 17.: néptanító, iskolaigazgató, tanfelügyelő. – A falu első diplomával rendelkező szülöttje. A nagyenyedi Ref. Koll.-ban szerzett kántortanítói oklevelet (1914). Az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben az orosz fronton harcolt, fogságban Krasznojarszkban töltött 7 évet, hadapródi rangban szerelt le (1922).

? † ?: esküdt polgár, közvádló. – A mv.-i esküdt közönség tagja, utcakapítány (1735), építésfelügyelő (1739). Irod.: Pál-Antal 2006

? † ? : tanító. – Sóváradon tanítómester (1776–1778). Irod.:

? † ? : bíró. – Folyfalva falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ? : nemes. – Mint deák nemeslevelet kapott Báthory Zsigmondtól (1602. jún. 2.). Irod.: Pálmay

Barót, 1923. júl. 31., † Mv., 2007. máj. 10.: erdőmérnök, erdészettörténész. – Szülei: apja kórházorvos Baróton, felesége Hosszú Klára. Felesége Gábos Sarolta, testnevelő tanár (1949). Lányaik: Adrienn (1954) tanár, Annamária (1956) fogorvos. – Négy elemit Baróton végzett osztatlan román tannyelvű osztályban, középiskoláit Segesvárt kezdte szintén román nyelven, Kv.-on a piarista

Gyergyóbékás, 1897. nov. 26., † Bp., 1974. ápr. 11.: író, költő, szerk., fordító. – Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön kezdte és a mv.-i Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett (1915). Kikerült az olasz frontra (1916–18). Részt vett a Tanácsköztársaság fegyveres harcaiban, majd Bécsbe emigrált és ott Komját Aladárral megalapította az Egység c. folyóiratot (1922). Mv.-en telepedett

Szászrégen, 1863. márc. 9., † Bp., 1902. okt. 2.: katonatiszt. – Kv.-on jogot hallgatott, önkéntesként bevonult a pécsi 52. gyalogezredhez (1881–). Tart. hadnaggyá léptették elő (1883–). Hadgyakorlaton vett részt (1886–87). Tényleges szolgálatra osztották be a kv.-i 51. gyalogezredhez (1889. máj. 1. –). Főhadnagyi, majd kapitányi rangot ért el (1901). Betegség

Medgyes, 1927. máj. 7., † Mv., 2002. júl. 20.: labdarúgó. – Mv. -re került (1946). A Prodcomplex pénzügyi osztályának főnöke. labdarúgó, az ASA csapatának játékosa. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2002. júl. 20.)

Kiskájon, 1629. vagy 1630., † Gyergyószárhegy, 1687. ápr. 25. Sírja a szárhegyi ferences templom kriptájában: ferencrendi szerzetes, orgonaépítő, zeneszerző, botanikus, nyomdász. – Belépett a ferences rendbe Csíksomlyón (1648. szept. 17.) és fogadalmat tett (1649. szept. 17.). Teológiai tanulmányait Nagyszombaton és Alsósebesen végezte. Orgonistává és orgonakészítővé képezte magát és az egyházi

Mikháza, 1898. máj. 27., † 1970. dec. 14.: r. k. pap. – A gimn.-ot Mv.-en és Gyulafehérváron, teológiát Gyulafehérváron, Bécsben végezte (1919). Mikházán szentelték pappá (1920. szept. 8.). Káplán Csíknagyboldogasszonyon (1920), Csatószegen, Gyergyószentmiklóson és Mv.-en (1923). Plébános Gyergyóhodoson Egrestőn (1929), és Székelykálon (1937–39), Kászonjakabfalván (1939), Csíkmindszentről helyezték az ákosfalvi templomhoz

Orbaitelek, 1909. márc. 27., † Szeretfalva, 1944. okt. 1.: tartalékos honvéd. – Orell Róza fia. – A 27/I. zászlóaljban honvéd. Magyarfülpösnél aknaszilámktól kapott sebesülésébe belehalt Szeretfalvá. Irod.: Berekméri 2015

? † ? : tanító. – Mv.-en subscribált, a schola particulában tanult (1668–72). Tanított Kóródszentmártonban (1678–), mester Nyárádkarácsonyfalván (1697–1701). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.; Székelykakasd

Káposztásszentmiklós, 1792., † Nyárádselye, 1885. aug. 10.: ref. lelkész. – Nyárádselyei papsága ideje alatt (1810–1850), legnagyobb gondot a templom felújítása okozta. Még három evtized sem telt el az építésétől, de a laza talaj földcsuszamlása miatt a templom falai repedezni kezdtek. Ismét kezdődött a költségek előteremtésének küzdelme. Gyűjtést is rendeztek, adományokat

? † ? : bíró. – Lukailencfalva falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ? : tanító. – Nyárádtőn tanított (1879. aug. 31. –). Onnan Marosszentgyörgyre a ref. egyházi iskolába első tanítóként került (1881–1901. dec. 31.). Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala

? † ? : vadász. – A mv.-i vadásztársaság aktív tagja (1940). Irod.: Societatea de Vânătoare „Apostolii” Tg. Mureş. (Tg. M., 1941)

Marosludas, 1903. máj. 15., † Kv., 1963. okt. 18. a Házsongárdi temetőben nyugszik: író, szerk., műfordító. – A nagyenyedi Bethlen Koll.-ban érettségizett (1923), majd a buk.-i egyetemen folytatott jogi tanulmányokat (1923–26). A kv.-i Keleti Újság buk.-i tudósítója, ill. szerk.-je (1926–); lapjában publicisztikai írások mellett verset, szépprózát is közöll. A buk.-i

Csittszentiván, 1901., † Bergenye, ?. Székelykocsárdon temették: ref. kántortanító. – Iskoláit Nagyenyeden végezte és tanítói oklevelet szerzett (1920). Tanítói pályáját kezdte Székesen kezdte (1920–), majd Székelyberébe került (1939). A Hangya elnöke, gazdaköri jegyző, a dalárda karnagya, elnöke, minden hazafias cél támogatója volt. Nyárádmagyaróson majd Bergenyében kántor-tanító. Irod.: Ref. egyetemes névtár;

Mv., 1941. jún. 24., † Mv., 2013. orvos. –Felesége: Űrmösi Irén, gyógyszerész asszisztens. Mv.-en végezte az egyetemet is, az OGYI fogorvos karán (1965). Bonyhán, Dicsőszentmártonban dolgozott. A Kis-Küküllő c. lap főszerkesztője. Közéleti feladatokat is vállalt, az RMDSZ megyei alelnöke, parlamenti képviselő (1996–) és Alsó-Küküllő-menti RMDSZ elnöke, városi tanácsos, a Szövetségi

Mv., 1902. nov. 24., † Mv., 1984. ápr. 2.: zenetanárnő, filharmónia tag. – A Mv.-i Állami Filharmónia alapító tagjai között szerepelt, mint hegedűs (1950–) nyugdíjazásáig. Irod.: Filarmonica 50; [Nekrológ] (V. Z., 1984. ápr. 3.); családi inf.

? † ? : várkapitány, tábornok, tanácsúr. – Báthoti Gábor udvari embere, előbb Görgény várának, majd Szebennek kapitánya, később Bethlen Gábor uralma idején Fogaras várának kapitánya, a fejedelem tanácsosa. Szolgálataiért a fejedelem hálából 32 ezer m. Ft. -ért elzálogosította neki Görgény várát és tartózandóságait (1615) és a Mocsár nevű erdőt