KAKUCS Ferenc
Nyárádremete, 1882. okt. 6., † Mv., 1955. máj. 16.: r. k. pap, kerületi tanfelügyelő. – K. József és Balog Mária fia. – Iskoláit Mv.-en a R. K. Főgimn.-ban (1896–1900) és Gyulafehérváron a teológián tanult (1901–), pappá szentelték (1907). Segédlelkész Gyergyócsomafalván, Szárhegyen káplán, Kadicsfalván plébános és kerületi tanfelügyelő (1911–46), az I.
KAKUCS György, dr.
Mv., 1936., † Mv., 2020.: orvos. – : Felesége: gyógyszerész. Van két fiúk és egy lányuk. – Mv.-en a M. Fiúlic.-ban végzett. A MOGYI –ban szerzett általános orvosi oklevelet (1961). Lövétén (Hargita megye) körzeti orvos (1962–1963), Sóváradon (1964–1968) és Makfalván nyugdíjazásáig (1968–1998). Irod.: Kiss Cs. M 4.
KAKUCS Imre
Nyárádremete, 1893., † ?: tanító. – Gyergyócsomafalván tanított. Részt vett az első vh.-ban (1914–19). Mv.-en vonult be a 22. h. gy. -hez, harcolt az orosz fronton ahol megsebesült; a Székely Honvédhadosztály (alapította Kv.-on Kratochwil Károly ) kötelékében harcolt (1918), később részt vett a nyugat mo.-i felkelésben, majd Dunakeszi-Alagon teljesített karhatalmi
KAKUCS Josef
? † ? : bíró. – Nyárádremete falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KAKUCSI Elek, felsőkápolnai
1802.?, † Mv., 1881. márc. 9.: ogy.-i képviselő, főbíró. – Felesége: nagyernyei Szőts Klára (1801.? – Mv., 1862. jún. 9.). Leánya: Károlina karathnai Köntzei Károlyné, majd Vadadi Filep Albertné. – Hunyad megyének többször volt ogy.-i képviselője. Főbíró (1848–49), Hunyad megye alispánja. Irod.: Gyászjelentő.
KAKUTS Ágnes
Nyárádremete, 1939. máj. 16. † Mv., 2019. szept. 1. v. 2.: színésznő. – Férje: Czikéli László, színművész (1961). Fiúk: László, (1962) építész. – A Mv.-i SZISZI végzett (1962) és ott is kezdte pályáját a Székely Színházban majd a Nemzeti Színházban (1962–68). Fontosabb szerepei: Mv.-en: Nelita (G. Figueiredo: Savanyú a szőlő);
KAKUTS András Endre Zoltán, § Kakucs Endre
Parajd, 1908. ápr. 17., † Mv., 1991. jún. 12.: testnevelő tanár, vívóbajnok, vívóedző. – Felesége: Bachner (1909–1973). – Testnevelési főikolát végzett. Főiskolai tanulmányainak befejezése után Mv.-en átvette a MSE több szakosztályának vezetését és működésével új életet öntött az egyesület sportéletébe (1938). Mint az úszó szakosztály edzője az utánpótlás nevelésére helyezte
KAKUTS György; Kakucs György, id.
Nyárádremete, 1877. márc. 23., † Mv., 1960.: tanító. – Kisbirtokos családból született, K. György és Fülöp Zsófia fia. – Mv.-en a R. K. Főgimn.-ban tanult. Tanítói pályafutását Nyárádremetén kezdte (1899–), néhány hónap múlva Parajdra helyezték (1899), majd Bp.-en az Állami Tanítói továbbképzőt végezte el (1909). A parajdi állami iskolánál tanított
KAKUTSI Ferenc
? † ? : bíró. – Csiba falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KAKUTSI János, felsőkápolnai
1754., † Mv., 1831. márc. 3.: kir. táblai ülnök. – Gyermekei: K. Elek; Krisztina Botos Sámuelné; K. Zsigmond. – A Kir. Tábla számfeletti ülnöke, rendszerinti bírája. A polgári hitelt mint nemes ember taxa nélkül tette le (1808. ápr. 23.). Tagja volt a Gecse-féle Emberszereteti Intézet bizottmányának. Irod.: Gyászjelentő; Krón. Füz.
KAKUTSI Klára, Pávai Vajna Miklósné
? † Felsőkápolna, 1777. febr. 5.: Bolyai Farkas nagyanyja. Leánya Pávai Vajna Krisztina volt Bolyai Farkas édesanyja. Irod.: Bakó Zoltán: Többet tudunk a Bolyaiakról: Két jelentős adalékkal járult hozzá a Bolyai-kultusz kiteljesítéséhez Bandi Árpád (Vásárhelyi Hírlap, 2011. febr. 4.)
KAKUTSI Sándor, felsőkápolnai
? † ? : alispán. – Felesége: Horváth Anna. – Küküllő vm. alispánja, törvényszéki ülnök (1815). A küküllői ref. egyházmegyében inspector curator. A bonyhai ref. eklézsiának adományoztak: ezüst, részben aranyozott kelyhet (1816-ban készítették). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.
KAKUTSI Zsigmond
? † ?: ?. – F. m.: társsz.: Szíve kiömlése a mv.-i Ref. Koll. -béli ifjúságnak (Mv., 1829). Irod.: Fülöp–Ferencz
KALABÉR László, §
Kézdimartonfalva, 1937. febr. 13., † Magyarrégen, 2008. márc. 9.: ornitológus, gyógyszerész, mammológus. – Brassóban érettségizett (1954), a MOGYI-n segédgyógyszerészi oklevelet szerzett (1957). A szászrégeni kórház gyógyszerésze (1957–64); segédgyógyszerész (1964–68); gyógyszertechnikus (1968–75); főgyógyszerész-asszisztens (1975–96). Gyógyszerész létére ornitológiai kutatással foglalkozozott (1963–90). Külföldi tanulmányi és gyűjtő utakon vett részt, számos jelentős szakemberrel alakitott
KALAPÁCS Imre
Zeteleka, 1839. aug. 28., † 1911. jan. 11.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1862. júl. 18.). Káplán Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson. Lelkipásztor Székelyhodoson (1864–65), Türben (1865), Plébános Eheden (1876–1906). Nyugdíjazták( (1907). Irod.: Csíkfalva; Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.
KÁLBOR Sándor
? † ? : jegyző. – Sóváradon jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KÁLDY József
Iharosberény, 1920. aug. 28., † Sopron, 1983. febr. 24.: erdőmérnök. – A bp.-i műszaki és gazdaságtud. egy. soproni bánya-, kohó- és erdőmérnöki karán erdőmérnöki oklevelet szerzett (1942). A besztercei áll. erdőgazd. erdőrendezőségének munkatársa; a mv.-i erdőigazgatóság segéderdőmérnöke (1942–44), a bp.-i erdőfelügyelőség mérnöke (1944–45), majd a pécsi erdőigazgatóság, az Áll. Gazdaságok
KALI Albert
? † ? : ref. kántortanító. – A mezősámsondi magyar állami isk.-ban működött (1896 – 1909). Az ő szolgálata idejében épült fel, Bethlen István gr. támogatásával, az új magyar tannyelvű iskola (1898). Ez az isk. átalakult román tannyelvű állami iskolává (1918–). Neve szerepel az 1914 – 18-as vh. mezősámsondi áldozatai
KÁLI Balázs
? † ? : Mv. első protestáns, lutheránus papja (1556 k.) a vártemplomban. Irod.: K. L. Műv. tört. tan. 1..; Vártemplomi lelkészek névsora, 1571–2000 (Új Kezdet, 2. sz., 2000)
KALI Borbála, Rosnyainé
? † Mv., 1740., : „boszorkány”. – Mv.-en együgyőség és rosszindulatú vádak alapján elítélték és megégették. A gr. Teleki Sándor gernyeszegi levéltárából kikerült dokumentumok alapján közölte Biás. Irod.: Biás István: K. B. boszorkánypere és megégetése Mv. -t, 1740-ben (Marosvásárhely, 1913. febr. 1.)
KÁLI Dénes
? † ? : orvos. – A mv.-i BTE – Orvosi Karán az orvostörténeti diszciplína gyakornoka (1945–46), majd Szovátán működött mint a fürdőgyógyászat szakorvosa. – Irod: Péter Mihály: A MOGYE Orvostörténeti tanszékének történetéről = Spielmann József orvostörténész emlékkönyve
KÁLI Dénes, alsósófalvi
Nagykend, 1886. szept. 30., † Szováta, 1962. jún. 23.: ref. lelkész. –Tanulmányait Makfalván, Nagyenyeden és Kv.-on végezte, pappá szentelték (1911), ahol egy évig volt segédlelkész és hitoktató; Nagykenden, majd kv.-i hitoktató; Lőricréven (Fehér) szolgált (1912–25, ahonnan Nagykendre hívták meg e (1925. dec. 20–1942). Szülőfalujáért fáradhatatlanul tevékenykedő lelkész: az összes egyházi
KALI Ernő
Székes, 1924., † Bp., 1997. febr. 8.: orvos. – A székesi elemi osztályok után Tordán román nyelvű szaklíc.-ban, majd a Kőrösi Csoma Polgári Iskolában (1940–) és Mv.-en a Ref. Koll.-ban tanult, ahol érettségizett (1945). Egyetemet Bp.-en a Teleki Kollégium orvosi karán végzett. Később a János Kórházban tett szakvizsgát, főorvos. Irod.:
KALI Imre
Székes, 1889., † ?: vendéglős, malomtulajdonos. – Felesége Deák Ilona községi tisztviselő volt. – Tanulmányait Mv.-en a fa- és fémipari szakiskolában végezte, majd Bp.-en a Ganz-gyárban volt műszaki tisztviselő. Szovátán nyitott vendéglőt. Az első vh.-ban a 62. közös gy. é.-ben az olasz és orosz fronton harcolt, több kitüntetést szerzett. Malomtulajdonos
KALI István
1906., † Backamadaras, 1980. máj. 31.: ref. lelkész. – Backamadarason szolgált 39 évet, nyugdíjazásáig (1934–73. jan.). Temetőőri lakást építettek (1941), gyűjtést szerveztek a lerombolt kórházak és diakonisszaházak újjáépítésére (1944), a nagy szárazság idején 80 gyermeknek bíztosítanak teljes ellátást az egyház és az isk. keretében Kali Irma vezetésével (1947). A kollektivizáláskor
KALI István
Szászrégen, 1924, † Mv., 1983. júl. 6.: orvos, nőgyógyász. – Felesége: Veress Erna († Mv., 1983). – A család Mv-re költözött, itt érettségizett a Ref. Koll.-ban és végzett az MOGYI. orvosi fakultásán (1951). A mv.-i Szülészeti Klinikán, a megyei Poliklinikán dolgozott Még hallgató korától dolgozott a Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikán gyakornokként, majd
KALI István ifj.
1944, † Mv., 1970.: ref. lelkész. – Apja: lelkész Backamadarason. – Teológiai tanulmányai befejezése után Bede és Szentháromság lelkésze. Idegbeteg, korán elhunyt. Irod.: Csáky
KALI József
1861., † Nagyszeben, 1900. dec. 17.: ref. lelkész. – Felesége: Nagy Leona (esküvő: 1886. szept. 6.), hat gyermekük született. – Nagyernyében szolgált (1861–1900). Irod.: Nagyernye; Nemes 2017; Nemes Gyula: Szakrális emlékek. = Pál-Antal – Simon
KALI József
? † ? : ref. lelkész. Székelycsókában szolgált (1887–94). Irod.: Székelycsóka
KALI József
Székes, 1910. dec. 29., † Mv., 1989.: csendőr. – Román sorkatonai szolgálatot töltötte le Jászvárosban (1934. ápr. 10.) A M. Kir.-i Csendőrség kötelékében szolgált (1941–). Ungvárban átképző iskolát végzett, majd a kobátfalvi őrsön próbacsendőr. A II. vh.-ban frontszolgálatos. Aranyosgyéres környékén súlyosan megsebesült. Amerikai hadifogségban volt (1945. máj. 9. – 1946.
KÁLI József, felsővisti
? † Mv., 1895.: nyomdász. – Vejétól Fiedler Gottfriedtől, akinek munkavezetője és segéde volt, vette át a mv.-i Ref. Koll. nyomdáját (1828. ápr. 25). A leltár megállapítása után Borosnyai Lukáts János és Bolyai Farkas tanárokkal szerződést kötött (1829. jan. 29) a nyomda kezelését illetőleg. Egyedül vezette a nyomdát, majd testvérével
KALI Józsefné, Nagy Leona
? † ? : nagyernyei papné. – Férjének a népnevelésben is segítőtársa, Rendesen vezetett dalárdája volt, amivel sokat tett a nép izlésének finomítása erkölcslnek javítására. Irod.: Csekme Ferenc: Képek a parókhiákról (Mv., 1927); Nagyernye
KALI Kálmán
Székes, 1870., † ?: gazdálkodó. – Tősgyökeres székely gazdacsaládból ered, ősei a község alapító családjai közé tartoztak. Önálló gazda Székesen (1902–). Az első vh.-ban az orosz és román fronton harcolt. A község tekintélyes polgára volt, részt vett a közügyekben Irod.: Székelyföld í. k
KÁLI Lőrinc
? † ?.: ref. lévita lelkész. – Mv.-en subscribált (1675) és Enyeden tanult 1679). Lévita volt Kisillyén (1737), Unokában (1750–1752) és Tuzsonban (1753–1755). Irod.: Ősz
KÁLI Mihály
? † ?.: ref. lelkész. – Nyárádszentimrén (1721), Vadasdon (1723), Székelykálban (1724) és Erdőcsinádon (1741) volt mester, Lúdvégen (1742–1743), Kisfülpösön (1744–1745) és Unokában (1746–1748) lévita, majd Alsóbölkényben (1750–1753), Körtvélyfáján (1754) és Magyarfülpösön (1755–1758) mester. Irod.: Imreh Barna; Ősz
KALI Mózes
? † ? : jegyző. – Székes községben volt jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KALI Mózes
Székes, 1875., † ?: gazdálkodó. – Gazdacsaládból származott. Iskolái elvégzése után gazdálkodni tanult, önálló (1896) saját földjén Marosagárdon. Tekintélyes polgára volt a községnek, 18 évig a ref. egyház gondnoka, községi bíró is volt. Az első vh.-ban a 23. gy. ezr.-ben az olasz fronton harcolt mint szakaszvezető. Minden hazafias és kulturális
KÁLI NAGY Anna
Szabéd, 1906. okt. 30., † ?: gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet Szegeden kapott a FJTE-en (1930). Irod.: Péter H. M. 2013
KÁLI NAGY István
? † ?: marosköri unit gondnok. – Marosküri felügyelő, unit gondnok (1906). Irod.: Kelemen Lajos 2009
KÁLI NAGY Sándor
? † ?: marossárpataki üzletember. – A marossárpataki felső udvari kastély ban lakott a 2. vh. vége felé feleségével Különös ember volt senki sem tartotta vele a kapcsolatot. Naponta járt kis pónilovával Mv. -re ahol benzinkútja volt. Másodi felesége fiatal hölgy volt. Babos Jánosné Berta szolgált náluk (1942–44). Levelet dobtak
KÁLI Pál
? † ?.: ref. tanító. – Felesége Vajda Borbála. Magyarfülpösön (1727) volt mester. Irod.: Ősz
KALI Simon, Kali Simeon, felsővisti
1803., † Mv., 1870. okt. 24.: nyomdász. – K. József testvére. Felesége: Lőcsei Spielenberg Polixénia (1825–1891) L. S. László naptárkiadó és könyvkötőmester leánya. – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult. Megkedvelve a nyomdászatot, Pesten képezte magát pár évig, majd testvére mellett mint nyomdászsegéd működött a mv.-i Ref. Koll. nyomdájában (1830–1835). Mikor
KALI Zoltán, székesi
Mezősámsond, 1908., † ? : ref. lelkész. – Tanulmányait Mv-en és Kv.-on a ref. teológián végezte, pappá szentelték (1934), azóta a galambodi ref. egyház lelkésze volt. A MP elnöke, a küzségben megszervezte a haszonállatok biztosítását, ójraélesztette a Hangya és Tejszüvetkezetet ahol vezetői tisztséget is töltött be. Irod.: Székelyföld í. k
KÁLI, székesi család
Pál 1781. évi címerpecsétje a gr. Teleki-levéltárban Mv. Irod.: Kempelen
KALIK Károly, Carol
1928., † Stuttgart, 1998. dec. 8.: matematikus, tanszékvezető egyetemi tanár, dékán, dr. – A mv.-i R. k. Főgimnázium tanulója volt. Egyetemi tanár, dékán a BBTE-en. Több tanulmánya és könyve jelent meg. – F. m.: Ecuaţii difernţiale ordinare şi cu derivate parţiale (Buc., 1965). Irod.: Mv.-i R. K. okt; [Nekrológ] (Nú.,
KALINAI Ilona
? † ? : színésznő. – Folyamatosan Mv.-en volt (1918–). Játékengedélyt kért (1925. febr. 20). Irod.: Kötő
KALKOVITS Gyula
Mv., 1891. aug. 2.., † Mv., 1968. aug. 30.: író szerkesztő. – Magánkereskedő Mv.-en, az itt megjelenő Tűz c. társadalmi, művészeti és bírálati hetilap szerkesztője (1934–35). A Concordia Hitelszövetkezet titkára (1940). Lapjában színdarabbal (Asszony és anyja), színházi kritikákkal, színészportrékkal, versekkel szerepelt, valamint regénye jelent meg folytatásokban (Leányrablás). Helyi szerzők :
KÁLLAI István
? † ? : tanító. – Mv.-en subscribált (1721). Marosbogáton (1722–23), Kerelőszentpálon (1724–25) és Dányánban tanított (1725–28). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 3.
KÁLLAI János
? † ?: erdőfelügyelő- a Mv.-i esküdt közönség tagja (1739), erdőfelügyelő. Irod.: Pál-Antal 2006
KÁLLAI János
? † ? : ref. lelkész. – A mv.-i Vártemplom lelkésze (1590–1591–). Hitvitában a kálvinista tanokat védelmezte a kat. Szilvási János ellenében (1591) Irod.: Időtár 1; Pál-Antal 2009; Vártemplomi lelkészek névsora, 1571–2000 (Új Kezdet, 2. sz., 2000)
KÁLLAY Csaba
Lele, 1940. † Mv., 2014.: ref. lelkész. – Székelykakasdon szolgált. Vezetésével az építés 125. évfordulójára felújították a templomot (1968). Irod.: Asztalos 1998; Csáky, Székelykakasd
KÁLLAY Lajos, Kállai Lajos
Székelyudvarhely, 1915. febr. 5., † Székelyudvarhely, 1992. aug. 28.: r. k. pap. – tanult Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron, ahol pappá szentelték (1940. jún. 29.). Káplán volt Gyergyócsomafalván, Kézdiszentléleken, Csíkszentsimon Csatószegen, Csíkszentgyörgyön, Gyergyóremetén, Lupényban, Petrozsényban, Vicén. Lelkipásztor Kászonjakabfalván, Szárhegyen. Székelyvéckei plébános (1956–61). Új harangot vásároltak Buk.-ben a véckei lakosok adományából (1957). Renoválták
KÁLLAY Zsuzsanna
? † ? 1655; Kemény János fejedelem felesége(1632), házasságukból két fiú született, Simon (1633–1675) és Ferenc (1636–1661). Irod.: Kovács Kiss Gyöngy: KeményJános ravatalai (Korunk, 6. sz., 2006. jún.)
KALLER Bálint
? † ? : ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1793). Fogarason volt rektor. Lelkész Gógánban (1797–1802), majd Boldogfalván. Irod.: Fogarasi; Küküllői Ref. Egyházm. 2.
KALLÓ Tibor, dr.
Szatmárnémeti, 1930. † Mv., 1995: orvos. –Felesége, Balogh Éva (Nagyvárad, 1932- Mv., 2007), gyógyszerésznő. – A MOGYI általános karán végzett (1955). Mv.-en a II. sz. Ortopédiai Klinikán dolgozott. Irod.: Kiss Cs. M 4.
KALLÓS Ede
Hódmezővásárhely, 1866. feb. 22., † Bp., 1950. márc. 11: szobrász művész. – Tanulmányait Bp.-en és Párizsban folytatta. Mv.-i alkotásai: a Küzművelődési Palota főbejárata fölötti 4 nagy dombormű, melyet Telcs Edével közösen készített; a Palota első emelei főhomlokzatatainak ablakparapetjeibe helyezett portré-szobrok. Petőfi emlékoszlopa a Főtér felső részén, amit a város közönsége
KALLÓS Ernő
? † ?: dr. fil., tanár. – A mv.-i ref. elemi és polgári leányiskola francia nyelv tanára (1919. dec. 8.-ig), Bp. -retávozott. Cikkei: A Mv.-i Kemény Zsigmond Társ. Évkönyve (1914), a Székely Napló-ban (1914). – F. m.: Fischard és Rabelais: Bölcsészdoktori értekezés (Mv., 1911); Edmond Rostand: Irodalmi tanulmány – felolvasta
KALLÓS Irma
? † ? : festőművész. – Portréi igen kifejező erejűek, Lukics Jánosnéról festett portréja világhírű. Irod.: Ökrös
KÁLMÁN Béla
Gyulakuta, 1908., † ? : bádogos, munkásigazgató. – A RMP tagja. A gyulakutai Hirsch Malom államosításakor kinevezett igazgatója (1948. jún. 18.). A malom tulajdonosa Hirsch Izidor volt, aki 9 alkalmazottal dolgozott ( 1910–). Egy olajprést is birtokolt, amelynek élére ugyanakkor Nagy Endre 37 éves asztalost, párttagot nevezték ki igazgatónak. Az
KÁLMÁN Csaba Miklós
1956., † Mv., 2007. aug. 21.: igazgató. – Mv.-en az Opportunity Microcredit Románia IFH Rt. vezérigazgatója. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2007. aug. 22.)
KÁLMÁN Ferenc
Mv., 1929. aug. 24., † Mv., 1986. dec. 22.: gyógyszerész. – Felesége: Ádám Valéria gyógyszerész. – A középiskolát és az egyetemet Mv.-en végezte, az OGYI- n gyógyszerész diplomát szerzett (1955). Gyógyszerészek Csíkszeredában (1955–58). Visszatértek Mv. -re, a MOGYI Gyógyszerészeti-Kémiai Tanszékének munkatársa, mint gyakornok, majd tanársegéd (1958–60). A mv.-i 103. sz.
KÁLMÁN István
Mv., 1957. † Mv., 2015: orvos. – A MOGYI-n Végzett (1987). Faragón körorvos, majd áttelepedett Magyarországra. Sírja a mv.-i Ref. temetőben van-Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy
KÁLMÁN László
1920., † Mv., 1990. márc. 22., : közgazdász. – Felesége K. Viktória tanár. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1990. márc. 24.)
KÁLMÁN Oszkár
? † ?: vállalkozó, vezérigazgató. – A Transilvánia Rt. vezérigazgatója (1919). A Mv.-i Kereskedő Társulat alelnöke (1920). A Mv.-i Takarékpénztár igazgatója. A Kaszinó választmányi tagja (1947). Irod.: Deé Nagy Anikó 2007, Időtár 3
KÁLMÁN Sándor
1923 † ?: földműves, a RMP tagja. – Az államosítás alkalmával őt nevezték ki a Kibédi Ref Egyházmegye tulajdonában levő, hat alkalmazottat foglalkoztató, napi 500 l olajat előállító olajprés és malom (alapították 1827) ügyintézőjévé, amely a kibédi IdeiglenesTanács birtokába került (1948. jún. 18.). Később az ügyintézőt Nagy Jánossal 1919, kőműves,
KÁLMÁN Vencel
? † ?: iskolaigazgató. – Mv.-en a Jókai Mór / Mihai Eminescu u.-i 2-es sz. román állami elemi iskola igazgatója (1942–44). Irod.: Standavid-Tamási
KÁLMÁN Viktória
1930, † Mv., 2005. dec. 20: pszichológus, főisk. tanár. – F. m.: társsz.: Általános pedagógia. 1–2. (Nireşteanu, Aurora; Nicola Ioannal; Tg. M., 1971); Olvasóköny és nyelvtan: Tankönyv a VI. VII, VIII. IX. oszt. számára ( Buk., 1962–1978); Irodalmi olvasókönyv és nyelvtan a VIII. osztály számára ( Buk., 1964–1969), Nyelvtan Tankönyv
KÁLMÁN Zsigmond
1742. k., † Marosvécs, 1788. máj. 10): ref. tanító. – Kv.-on subscribált (1765. k.) Nagyölyvesen (1770–1777. ápr. 5.) és Marosvécsen (1778–1799. máj. 10. mh.) volt mester és orgonista. Irod.: Ősz
KÁLMÁN Zsigmond
? † ?: mester. – Nyárádselyében (1823–1827), Nyárádszentimrén (1758–1759) mester. Irod.: Imreh Barna.
KALMÁR Antal
Zenta, 1922. máj. 22., † Szászrégen (Maros), 2002. nov. 15.: ?. – A Szovjetunióban volt hadifogoly (1945–49). Temesváron tartóztatták le (1957. okt. 16.) tiltott határátlépés kísérletének gyanújával. A temesvári Katonai Bíróság 5 évre ítélte. A pitesti börönben ült, kiszbadulása (1962. okt. 10) után még négy évet töltött családjával kénysszerlakhelyen. –
KALMÁR Modeszt Pál, R. P.
Zsögöd, 1791. jan. 22., † Mv., 1825. júl. 20. vagy 1824. júl. 17. A mv.-i ferences barátok egykori temploma alatt lévő kriptában nyugszik: ferences szerzetes. – Beöltözött (1810. szept. 8..), felszentelték (1814. szept. 24.). Maroszentgyörgyön volt lelkész. Irod.: György: A ferencrendiek; Pantheon
KALMUS, Stephanus, Kalmus István
?, † Segesvár, 1528.: plébános. – Segesváron volt plébános (1511–26). Sírköve fennmaradt a segesvári hegyi templomban (1528). Irod.: Balogh Jolán 1943; Léstyán – templomok 2.
KÁLNAI Salamon
? 1869., † Mv., 1925. nov. 2.: vállalkozó, gyáros. – Kálnai és Rosner néven vasöntődéje volt Mv.-en (1908), amely egyike volt a város legnagyobb vállalatainak. Az állam öntődéjének és gépgyárának Bernády közbenjárására 20 ezer koronás kölcsönt adott (1913). Kálnai és Társai néven alapított malomkőgyárat (1919) együtt Ausländer Sándorral. A gyár
KÁLNAY, iklandi
A családból K. Márton (1559), mint primipilus volt ismert és törzsökös székely vérből eredt, névszerint az Ábrám nemhez és Nagy-Ágh ágazathoz tartozott. Irod.: Nagy Iván; Pálmay
KÁLNOKY Ádám, gr.
?, † 1719.: nemes. – Felesége gr. Mamucca de la Torre Mária. – Marosszéki nemes (1711. jún. 13. összeíráskor). Csík-, Gyergyó-, Kászonszék főkapitánya volt (1708). Irod.: Erdővidék; Marosszék; Pál-Antal 2013
KÁLNOKY Dénes, gr.
?, † ?. A KZST tagja (1877–), a társaság első felolvasó ülésén tartotta székfoglaló értekezését: A művelődés terjesztésének fontosságáról (Mv., 1879. jan. 5.). „…a társulat irodalmi munkásságának népszerű terjesztésével hivatva lesz a hit és erkölcs meglazult alapjait a határszéli székely népben megerősíteni, a munka-, ipar- és honszeretet érzelmeit feléleszteni és
KÁLNOKY Domokos, gr, Kálnoki Domokos,
1705.?, † Mv., 1732. márc. 17.: Az első volt, akit a mv.-i Keresztelő Szent János-plébánia kriptájába temettek 27. évében halt meg. Irod.: Kripta; Máthé Éva: Beszédes sírfelíratok (Krónika, 2010. nov. 5–7.); Mv.-i Plébánia
KAMENITZKI Árpád Károly, § Kámeniczky, Kemenitzky Árpád
Borszék, 1920. máj. 2., † Mv., 2009. márc. 16.: testnevelőtanár, érdemes kézilabdaedző. – Bp.-en a Testnevelési Főiskolán tanári oklevelet szerzett (1942); I. oszt. kézilabdaedzői oklevelet kapott (1950); I. fokozati tanári vizsgát tett (1972). A csíkszeredai R. K. Főgimnázium (1942–45), a mv.-i Áll. M. Tanítóképző tanára (1945–48), a mv.-i Testnevelési Középiskola
KAMINSKI János
Szászszőlős (Maros), 1892.?, † ? : jogász. – A kv.-i FJTE jogi karán tanult és doktorált (1914. febr. 28). Irod.: Sigmirean
KAMPRÁD Sári, § Szeép Zoltánné
? † ? : zenész. – Zenei tanulmányait Mv.-en Erkel Sarolta, a pécsi Zeneoskolában Hanák Árpád, a bp.-i Zeneművészeti főiskolán Senn Irén vezetése alatt végezte. Pécsen élt. Irod.: Molnár Imre
KAMPT Andreas
? † ? : földbirtokos. – Szászszentivánban birtokaiból kisajátítottak 633 nö. területet egy román tannyelvű iskola építése céljából (1925). Irod.: Prozan
KAMUTHI Zsuzsanna, szentlászlói, buni Bethlen Ferencné, Kamuthy Zsuzsanna
? † 1629. nov. 5. után : földbirtokos. – Magyaro.-ról származott Erdélybe. K. Farkas és Mojzes Kata leánya. Bethlen Ferenc (1602–1654) első felesége. Leányai: Borbála, Erzsébet, utód nélkül haltak el. Keresden írt végrendeletében (1629. nov. 5.) javait férje, a buni szentegyház, leányai és Ebenei Istvánné Borbála örökölte. Irod.: Erdélyi testamentumok,
KANABÉ András, Kanabé Endre
Kézdiszentlélek, 1814. dec. 3., † 1880. okt. 9.: r. k. pap. – Kantán, Kv.-on és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1841. máj. 2.). Káplán Csíkrákoson, Tordán (1842). Plébános Marosportuson, Eheden (1849), Szovátán (1852), Szentivánlaborfalván (1859). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
KANDÓ Fortunát József, P.
Mv., 1735. † Szamosújvár, 1786. jún. 4.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1756. aug. 29.), felszentelték (1726. júl. 2.). Irod.: György: A ferencrendiek
KANDÓ Miklós
? † ?: esküdt polgár, vásárbíró. – a Mv.-i esküdt közönség tagja (1735), vásárbíró. Irod.: Pál-Antal 2006
KANIZSAY Károly
? 1912., ? † Mv., 1990. máj. 1.?.: kántor. – [Nekrológ] (Nú., 1990. máj. 3.)
KANNENGIESER, Stephanus, István
? † ? : királybíró. – Segesvári polgár és királybíró (1632–33, 1640). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika; RMK
KÁNTOR Attila
1925, † Mv., 2014.: ref. lelkész. – Szilágysomlyón segédlelkész. Alsóvalkón, Fejérden, Magyar-Gyerőmonostoron, Körösfőn lelkipásztor. Megválasztott esperes a Kalotaszegi Ref. Egyházmegyében 42 éven át. Nyugdíjasként Mv.-en élt 20 évig. (1994–2014). —Irod.: Csáky
KÁNTOR Domokos
Sáromberke, 1896 † ? : gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után gazdálkodott apja mellett, majd önállóan Sáromberkén (1919–). Az első vh.-ban az 5. honvéd tűzérezredben az orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült, tizedesi rangban szerelt le a bronz v. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetésekkel. A ref. egyház presbitere, Hitelszövetkezeti tag,