KÁNTOR Ferenc
Sáromberke (Maros), 1873., † ? : gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után apja mellett gazdálkodott, majd önállóan Sáromberkén (1895–). Tekintélyes polgára a községnek, 30 évig presbitere a ref. egyháznak, a Szövetkezetek aligazgatója, alapító tagja, gazdaköri tag, a községi tanács tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k
KÁNTOR Ferenc
Mv., 1895., † ? : jegyző, gazdálkodó. – Tanulmányait Mv.-en végezte, majd jegyzőgyakornok volt Nagyernyén. Állásából elbocsátották (1918), azután gazdálkodott Sáromberkén. Az első vh.-ban az 5. tűzérezredben az orosz fronton harcolt, kétszer megsebesült, tűzmesteri rangban szerelt le, az I. és II. ezüst, a bronz vit. érem, a Károly Csapatkereszt és
KÁNTOR György
Sáromberke, 1889., † ? : gazdálkodó. – Iskoláit szülőfalujában végezte, édesapja tanította gazdálkodni, majd önálló Sáromberkén (1919–). Az első vh.-ban a 2. cs. k. vártűzérezredben szolgált, a szerb és az orosz fronton harcolt. A koronás ezüst érdemkereszt, a II. ezüst és bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt tulajdonosaként mint
KÁNTOR Imre
Szászdálya falu, Bonyha község, 1934. jún. 10. † Szászrégen, 1998. dec. 31. Magyarrégenbe temették: bőrgyógyász főorvos. – Kántor János és Komáromi Zsuzsanna fia. Testvére. István. Felesége: Kincses Erzsébet (1939. márc. 6. – 1999. jan. 22.), esküvő, 1959. aug. 15. Gyermekeik: Kántor Mária Ildikó (Gyergyószentmiklós, 1960. júl. 11.), almérnök, férje: Simon
KÁNTOR János
Sáromberke, 1897., † Nagyenyed, 1947.: tanító, jegyző. – Apja banktisztviselő Mv.-en, korán meghalt, anyja a hét gyermekével visszaköltözött Sáromberkére. A mv.-i Ref. koll.-ban tanult, Molter Károly tanítványa volt. Jegyző Sáromberkén, majd a francia idegenlégióba iratkozott (1929-ig). A II. vh.-ban tartalékos tiszt, egy munkaszolgálatos alakulat parancsnoka Máramarosszigeten, emiatt letartóztatták (1945), a
KÁNTOR János
? † ? : Cot la cot – Vállvetve (Mv., 1936). Irod.: Fülöp–Ferencz Írhatta ő is, de a következő is
KÁNTOR János
Pókakeresztúr, 1885. † ? : fényképész. – Fia: Ferenc. – Klein Sándorral fényképész műhelye volt Mv.-en a Főtér 62. ill. 11 sz. alatt, valamilyen formában még működött a változások után is (1948-ban is). Több képeslapon is szerepeltek fényképei (1920–30-as években). Fia is folytatta a fényképész mesterséget. Irod.: Csepreghy; Csepreghy A.
KÁNTOR Jánosné, kérői; Bács Margit
Bánfihunyad, 1897, † Mv., 1984. okt. 20.: tanítónő. – Tanulmányait Bánfihunyadon és Kv.-on végezte. Kisiklódon kezdte pedagógiai munkásságát, onnan Káposztásszentmiklósra, Csittszentiványra került. Huzamosabb ideig férjével Buk.-ben élt, ahol a ref. kultúregyesületek működésében, a m. népközösségben tevékenykedett, majd a m. követségen volt tisztviselő. Majd Meggyesfalván igazgató-tanítónő (1940–). Irod.: Erdélyi vármegyék; [Nekrológ]
KÁNTOR József
Ratosnya, 1949 † ? : festő, grafikus., bútortervező. – Grafikus és festő. A Képzőművészeti Főiskolatextil szakán diplomázott Kolozsváron. Szönyegszerűek a szitanyomatai és olajfestményei. Irod.: Szabó–Kállai
KÁNTORNÉ ENGELHARDT Anna, Kántor Gerzsonné, Engelhardt Anna
Nagyszeben, 1790., v. 1791., † Mv., 1854. febr. 28.: színésznő, az első m. tragika. – Szülei korán meghaltak. Férje: Kántor Gerzson komikus színész (esküvő: 1810); elhunyt: Debrecen, 1812). – Kora gyermekéveit Nagyszebenben élte s mint Girzik Ferenc német szinigazgató cselédje került Pestre, majd Láng Ádám János házában szolgált, akinek biztatására
KÁNYA Boldizsár József, P.
Csíkszentgyörgy, 1690. † Mikháza, 1735. ápr. 11.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1711. máj. 4.), felszentelték (1716. jan. 24.). Irod.: György: A ferencrendiek
KÁNYA Fausztin Antal, R. P.
Csíkdelne, 1749., † Mv., 1834. márc. 7. ápr. 10. A mv.-i ferences barátok egykori temploma alatt lévő kriptában nyugszik: szerzetes. – Beöltözött (1770. júl. 24.), felszentelték (1776. ápr. 6.). Irod.: György: A ferencrendiek; Pantheon
KÁNYA József
Csíkdelne, 1781. jan. 20., † 1849. ápr. 17.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1804. szept. 30.). Tanár Mv.-en. Káptalani káplán Gyulafehérváron (1804). Plébános Egrestőn (1808–24), Csíkdelnén (1824), Csíkszentmiklóson (1830). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
KANYARÓ József
? 1932., † Százhalombatta, 1998. ápr. 22.: mérnök. – az ITA főmérnöke volt. Irod.: MMK
KANYÓ Domokos
? 1904., † ? : pék. – Iskolái elvégzése után a sütőipart tanulta és segédévei letöltése után Szovátán lett önálló mester (1924), szakképzett jónevű iparos, készítményei elsőrendűek ízletesek voltak. Az első vh. -t végig harcolta. Irod.: Székelyföld í. k
KAPÁS Győző Viktor
Kisgörgény, 19.?, † Mv., 1990. jún. 3.: tanár. – A BTE történelem szakán végzett. A kakasdi általános iskola földrajz-történelem szakos tanára és igazgatója. Irod.: Kisgörgény; [Nekrológ] (Nú., 1990. jún. 5.)
KAPATÁN Márton
Szamosújvár, 1813. nov. 11., † Gyulafehérvár, 1891. márc. 8.: r. kat. lelkésztanár. – Az 1848–49-es forr. ideje alatt Topánfalván (Fehér) szolgált, sok üldözésnek volt kitéve. Később Mv.-en a R. Kat. Tanoda tanára lett, majd kanonok-rektor Gyulafehérváron. Irod.: Pál-Anal – Szabó 2.
KAPDEBÓ Erna
1886., † 1972: tanár. – Mv.-en közismert, jeles magyar szakos tanár (1910–1950). A KZST tagja, megválasztott elnöke megszünéséig (1943–1948).
KÁPDEBÓ Simon
1797., † Mv., 1855. febr. 18. Felesége Petráskó Katalin (1808. nov. 13. – 1869. jún. 7.). Irod.: Puskás-Szász Á. R
KAPI Gábor
1658 † 1728 : jezsuita rendfőnök, hitszónok, teológiai tanár. –A prágai, nagyszombati, kv.-i egyetemen működött hittérítőként, a jezsuita rendház főnöke volt. Endes István pátert küldte a városba (1702). Neki kezdett a Domus historia írásának. Irod.: Időtár 1
KAPI György
? † ? : főnemes. – Erdélyi korlátnok vagyis kancellár, részbirtokot kapott adományként Marosbogáton. Tagja volt az országgyűlés ünnepélyes követségének, amelyik II. Rákóczi György után ment Radnótra, hogy behozzák Vásárhelyre az ott gyülekező rendek elé és ott újraválasszák fejedelemnek (1659). Irod.: Időtár 1; Teleki Mihály levelezése (Bp., 1906–0916); Pesty 2014
KAPITÁN WAGNER Ágnes
1939., † Bp., 2010. ápr. 4.: orvos. – A MOGYI orvosi karán végzett (1962). A nyárádszeredai kórház igazgató orvosa volt. Irod.: Nekrológ (Nú., 2010. ápr..)
KAPITÁNY András, dr.
1933. szept. 22., † Mv., 1973 : orvos. – Brassóban végezte a középiskolát, Mv.-en volt orvos hallgató MOGYE-n. Munkahelyei: Barót, majd Mv.-en fogász szakorvos a Fogászati Klinikán. Sírja a mv.-i Ref. temetőben. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy; MOGYE
KAPOSSI Sámuel
? † ?: gyulafehérvári tanár. – Kapossi Sámuel-féle mv.-i betűsor a Teleki Tékában. Irod.: Dézsi Lajos: Magyar író és könyvnyomtató a XVII. sz.-ban (Bp., 1899); Koncz; Koncz 1879; Kovásznai; Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei (Bp., 1915)
KAPP Martin
Fehéregyház, 1840. jan. 20., † 1904: lelkész. – Apja földműves. Érettségizett Besztercén, Egyetemi tanulmányokat folytatott a Bécsi Prot. Teol. Intézet (1862–63, 1864), a Bécsi Egy. Bölcs. Karán (1863, 1865), a Tübingeni Egy. Hittud. Karán (1863–64). Hazatérve tanár Besztercén majd lelkész Zsolnán (1879–1904). Irod.: Szabó–Simon–Szögi
KAPRONCZAI György, Kaprontzay
?, † Mv., 1746. júl. 23.: ref. lelkész. – Sárospatakon tanult. Külföldre menvén, Franekerben volt egyetemi hallgató (1715. szept. 7. – 1716 jún.). Ekkor visszaindult hazájába, ahova ősszel érkezett meg. További sorsáról csak annyit tudunk hogy Mv.-en volt első pap, tanító haláláig (1721–1746), beköltözött Csabai András házába. – F. m.:
KAPRONCZAI NYERGES Ádám
1744. † Mv., 1786.: nyomdász. – Nagyenyeden tanult, majd Kolozsváron. A nyomdászatot Bécsben tanulta. Visszatért, Kv.-on és Bécsben tanulta a nyomdászatot. Rézmetsző Kv.-on és Mv. -helye. (1780–86).
KAPRONCZAI NYERGES Ádám, Kaprontzai Adamus
Mv., 1744., † Mv., 1786. júl. 17.: nyomdász, betű- és rézmetsző. – A nagyenyedi Bethlen Koll.-ban tanult, ahol Benkő Józsefnek tanuló és lakótársa volt. Triesztben kitanulta a betűöntést, metszést, nyomdászatot. Mária Terézia királynő megbízásából felújította a trieszti örmény nyomdát, és az ő tanácsára adta Kurzböck-höz nyomtatás végett Benkő József a
KAPUS János
Magyarkályán, 1928. jún. 28., † Mv., 2007. dec. 22.: tanár, művelődési felügyelő. – A család Mezőszilvásra költözött, de tanulmányait a nagyenyedi ref. koll.-ban végezte (1935–47), Kv.-on a BTE történelem-filológia szakon végzett (1954). A román nyelv szaktanárává nevézték ki a mv.-i Unirea- Egyesülés leány líc. -ba, ahol a m. tagozat nappali
KAPUSI József, Iosif
?, † ?: a MAT Pártbürójának tagja (1952), a mezőgazdaságért felelős a MAT néptanácsában (1954 k.). A mv.-i Rangetz József Marxista-Leninista Esti Egyetem oktatója (1952–). Irod.: Bottoni 2008; Gagyi József: Egy munkaterv 1952-ből: A MAT születése (Székelyföld, 9. sz., 2002. szept.)
KAPUSI Miklós
? † ?: unit. lelkész. – Kisadorjánban lelkész (1737–43; 1752–55), Marosi esperes (1744–59). Irod.: Kénosi-Uzoni 2.; Kisadorján
KAPUSI Sámuel
1660., † ? 1713.: tanár. – Sárospataki, majd gyulafehérvári professzor, filozófiát és héber nyelvet tanított, majd a mv.-i Ref. Koll.-ban is. Verses héber szómagyarázatot és nyelvtant írt. Irod.: Kovásznai; Salamon József: De statu ecclesiae ev. Ref. in Transilvania (Claudiopoli-Lipsiae, 1840)
KAPUSSY Antal,
? † ?: orvos, tanár. Irod.: Gáll Ernő. Az „utolsó” közép-európai= Korunk, 1999. 1. 114–115.
KAPUSSY Dezső, Kapusi
Szászrégen, ? † ?: ügyvéd Szászrégenben. – Szamosújváron volt politikai fogoly (1947–48). Irod.: Akik imádkoztak 2.
KAPUSSY Imre, Kapusi Imre, Kapusy Imre
Szászrégen, 1884. jún. 18., † Seatle (USA), 1978. aug. 17.: közgazdász. – Apja szállodatulajdonos és birtokos. Felesége: Göldner Ella. Kislányuk meghalt (Mv., 1923. márc. 30) – Tanult a Lipcsei Egy. Jogtud. Karán (1906; 1908), a Lipcsei Ker. Főisk. Ker. Közgazd. Karán (1916–09)Kereskedői diplomát szerzett. Ügyvéd Szászrégenben (1909). Mv.-en a Felsőkereskedelmi
KAPUSY Antal, dr., Kapussy Antal
Temesvár, 1929. ápr. 13., † Előpatak (Har.), 1978. jún. 20.: orvos, egyetemi tanár, szakíró, műfordító, szerkesztő. Felesége: 1. Zoltán Ildikó, magyar szakos tanárnő; 2. Papp Enikő. – Középiskoláit szülővárosában végezte (1947); orvosi oklevelét Mv.-en az OGYI-n szerezte (1954); Mv.-en az OGYI Mikróbiológiai Tanszéken gyakornok (1954–); az Élettani Katedrán laboratóriumi főnök,
KAPUSY Dezső
Szászrégen, 1887, † ?: ügyvéd. – Ügyvéd Szászrégenben. Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), az orosz, olasz, francia fronton harcolt. Hadnagyként szerelt le. Irod.: Erdélyi ezredek
KÁR István, mezőfelei
?, † ? : marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon.
KARÁCSON István
Erdőszentgyörgy, 1893., † ? : kereskedő. – K. Márton és Izmael Mária fia. Felesége: Jakabfy Ilona (1904-?), aháború utántól. Leányuk: Anna. – Brassóban érettségizett, kereskedést az apja üzletében tanult. Résztvett az I. vh.-ban a 2. honvéd gyalog ezredben az orosz fronton harcolt, majd tisztviselő a bécsi hadügyminisztériumban. Irod.: Száva 2012
KARÁCSON Márton, Karácsony Márton, Karácsonyi Márton
Gyergyószentmiklós, 1842. febr. 27., † Gyergyószentmiklós, 1922. febr. 25.: r. k. plébános, tanár, iskola-igazgató. – Középiskolai tanulmányait Gyergyószentmiklóson, a teológiát Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (1867. aug. 15.). Tordai káplán, tanár Zalatnán és Gyulafehérváron. A mv.-i gimn. és fiúnevelő intézet régens-tanára (1875–), majd igazgatója (1884–1899). Igazgatósága alatt a nagygimn. főgimn. -má
KARÁCSONFALVI János
? † ?: csokfalvi unit. iskolamester (1700-as évek). Irod.: K. L. Műv. tört. tan. 2.
KARÁCSONY István
? 1893., † ? : kereskedő. – Brassóban érettségizett, majd az édesapja üzletében tanulta a kereskedést Erdőszentgyörgyön, azután vezette (1925–)az 1850-ben alapított céget, amelyik a legrégebbi a helyiségben. Az első vh.-ban a 2. honv. gy. ezr.-ben az orosz fronton harcolt, majd a bécsi hadügyminisztériumban teljesített szolgálatot mint tisztviselő. Irod.: Székelyföld
KARÁCSONYFALVI Balázs
? † Nyárádszentmárton, 1686. júl. 18. A csíkfalvi temetőben nyugszik, sírköve a templom cintermében található: unit. lelkész. – Nyárádszentlászlón tanító (1646. febr. 15. – jún. 10.). A nyárádszentmártoni falu papja (1665–86), Marosszék unit. esperes lelkésze. A templomkerthez mesterművű kaput állíttatott (1673), amely ma is létezi, és az egész megyében a
KARÁCSONYFALVI Ferenc
? † ?: unit lelkész. – Pipében szolgált a zsinati jegyzőkönyvek tanusága szerimt (1830–). Ő az első pipei lelkész akinek nevét megőrízték a feljegyzések. Irod.: A Pipei Egyházközség történetéből
KARÁCSONYI Géza, Karácsony
1908., † 1920.: kőfaragó, szobrász. – A mv.-i a Kultúrpalota domborműveit az ő kv.-i műhelyében faragták (1912). A helyi ipariskola tanára volt, nagyváradra költözött (1913). Irod.: Éber, Időtár 2 ; Mv.-i kultúrpalota 2013
KARÁCSONYI Irén, B.
Mv., 1908. júl. 11., † Szombathely, 1992. jún. 4.: képzőművész, festő. – Bp.-en tanult (1926–31), a M. Képzőművészeti Főiskolán, mestere: Benkhard Ágost volt, majd Franciao., Olaszo.-ban Svájcban tökéletesítette tudását. Természetelvű festő volt, színvilága hamvas, mentes a nagy kontrasztoktól. Harmonikus színek jellemzik tájképeit, utolsó éveiben pasztellképeket festett. F. kiáll.: egyéni: Bp.
KARÁCSONYI János
1842. febr. 27., † ?: rom. kat. pap. – Pappá szentelték (1867. aug. 15.). Tordai káplán, tanár Zalatnán (1868). Mv.-en gimn. igazgató (1893) és plébános (1903). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
KÁRÁN Miklós
Mv., 1892., † ? : pékmester. – Tanulmányait elvégezve a sütőipart Szászsebesen tanulta és Mv.-en lett önálló (1927). Az első vh.-ban az orosz fronton harcolt, fogságba esett. Üzlete magas szynvonalú szaküzlet volt fehér- és finomsütést végzett steer sütéssel is foglalkozott. Irod.: Székelyföld í. k
KARANCSI János
? † Bonyha, 1684. dec. 2.: ref. lelkész. – Bonyhán szolgált haláláig (1669–1684). Kevés lelkész volt, akit huzamos időn keresztül mindig újraválasztottak. A hívek megelégedésére szolgált, amit a hátramaradt vizitációs jegyzőkönyvek is igazolnak (1671, 1677, 1679, 1680, 1680, 1684). Megszervezte az első presbitériumot Bonyhán és bevezette a katekézist (1669). Egyházmegyei
KARANCSI Miklós
? † ? : molnár. – Részt vett a vártemplom tornyának, fedelének megjavításában, a toronygomb kicserélésében (1668). Irod.: Időtár 1
KARÁNSEBESI György, Cler. Novit.
1630. k. † Fejéregyháza, 1646. jan. 1.: ferences szerzetes újonc. – Beöltözött (1645). Meghalt pestisben. Irod.: György: A ferencrendiek
KARASZEK Ignác, turnai
1798.? † Mv., 1883. aug. 11.: pénzügyi igazgató. – K. Országos pénzügyigazgatósági iroda főnöke volt. Irod.: Gyászjelentő
KARATHNAI BODÓ János
? † 1850 k.? : ügyvéd. – Felesége: özvegy Musnai Kováts Róza. Ádámoson lakott, nemes házban. 1848 őszén románok kirabolták, Balázsfalvára hurcolták, majd Erzsébetvárosba, ahonnan Bem tábornok bejövetele után szabadult (1849 elején). Ügyvédi irodája Dicsőszentmártonban volt, munkájából hazatérőben érte a halál (1850-es évek elején). Irod.: Kelemen Lajos 2006.
KARÁTSONY, hodosi család
Előnév adományozása 1904. okt. 14. K. Ferenc katonai lelkész, K. János ügyész és K. Dezső takarékpénztári tisztviselő részére. Irod.: Kempelen
KARAZENI Lucas; Karátsoni Lucas
Karácsonyfalva (Maros) ?., † ? : pap. – Teológiát tanult Bécsben (1802). Irod.: Szabó–Szögi
KARDA József
? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1782). Dicsőszentmártonban lévita (1789–90). A Küküllővári zsinaton ordinálták (1791). Magyarherepén lelkész (1791–1809). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
KARDA Tibor
Csíkszentdomokos, 1927, † Mv., 1989. júl.: szakorvos. – Mv.-en az OGYI szerzett orvosi diplomát. Szemész főorvos Maroshévízen (1967–69) a járóbeteg rendelésen, majd a csíkszeredai szemészeti osztályon és rendelőintézetben tevékenykedett (1969- nyugdíjazásig). Műtéteket is végzett. A mv.-i r. k. temetőben nyugszik. Irod.: Fodor Ferenc 2000; Kiss-P. – P.; [Nekrológ](V. Z., 1989.
KARDEVÁN Vilmos
? † ?: főintéző. – A mv.-i Cukorgyár főintézője (1935. febr.). Irod.: Ferenczi
KARDOS Andor
Nagyvárad, 1875. máj. 1., † Bp., 1938. márc. 18.: színész, színigazgató, író. – A színészi pályára lépett Polgár Béla társulatában (1897) ; Szerepelt : Pécsett, Győrben, Kv.-on, Bp.-en (Modern Színház Cabaret, Nagy Endre Modern Színpada, Hidvéghy Ernő Stagione Társ.) lépett fel ; Erdélyben játszott (1911–) Kv.-on, majd a mv.-i és
KARDOS János
? 1931., † Szőkefalva (Maros), 2001. júl. 11.: orvos. – Gyermekgyógyász volt Dicsőszentmártonban. Irod.: MMK
KARDOS Mihály
? † ?: vármegyei főjegyző helyettes. – Az Árvaszék ülnöke volt, majd vűrmegyei főjegyző helyettes (1941). Irod.: Időtár 3
KARKAI Sámuel, Krakkai Sámuel
? † ? : ref. lelkész. – Sárospatak-Gyulafehérváron subscribált (1706). A Lázár családnál volt nevelő, majd Magyarigenben rektor. Lelkész Magyarkirályfalván (1716–22, 1725–39), Nagykenden (1739–1746). Irod.: Kend és egyháza; Küküllői Ref. Egyházm. 3., 4.
KARMAZSIN Ferenc
Székelyhíd (Bihar), 1926. dec. 17., † Mv., 2006. aug. 15.: közgazdász. – Felesége: Matild (†2018. márc. 22.). – Hadi fogoly volt (1945. máj. 10. – 1947. júl. 1.) Székelyhídon érettségizett (1948), a kv.-i BTE.-en végzett a jogtudományi és közgazdasági szakon (1956). Mint könyvelő dolgozott Nagykágyán, Székelyhidon (1948–49); tanársegéd a kv.-i
KARNÁSZ Kálmán, Kárnász Kálmán
1860.? † Mv., 1930. márc. 29.: földbirtokos, pártpolitikus, ezredes. –Testvére: K. Olga. Felesége: Gajzágó Irma. – Műtárgyat vásárolt (1904–11). A Függetlenségi Párt megyei titkára (–1910). A Mv.-i Kaszinó választmányi tagja (1919). Értékes könyvadományt tett a Kaszinó könyvtárának (1928). Tulajdonába volt Mv.-en a Petráskó örmény kereskedő család építette ház (1824., Petőfi
KÁROLYI András
?, † 1596.: hadnagy. – Báthori Zsigmond a nemesség követelésére visszavonta a székelység szeptemberben kelt szabadságlevelét (1595). Vezetésével a marosszéki székelyek fegyveresen fellázadtak és megtagadták az engedelmességet. A felkelést leverték őt lófarkához kötve végigvontatták a városon, majd fejjel lefelé karóba húzták, Nagy Szabó Ferenc emlékirata szerint. – F. m.: Lugubres
KAROLYI István
?, † Sárfalva, 1591. febr. 26-márc. 29 előtt: kapitány. – Felesége: 1. Derzsi Anna. Leányuk Zsuzsanna, Becz Imréné (1585–). 2. Buni Bethlen Sára, akinek anyai nagyanyja, Baládfi Anna. Öccse: Antal. Sógora, Bethlen Farkas a későbbi szamosújvári főkapitány, Küküllő vármegye főispánja, tanácsúr, az udvari lovasok főkapitánya. Gyermekei: Katalin, Zsófia, István -Szép
KÁROLYI Klára, nagykárolyi gr., gr. Haller Gáborné
? 1697. aug. 2, † Kv., 1749. – K. Sándor gr. kuruc generális és Barkóczi Krisztina leánya. Férje: Haller Gábor (1685–1723). Gyermekeik: István, László, Gábor, Sándor, Júlia, Mária cscilia. Szüleitől nemcsak akaraterejét, erős jellemét, hanem a kultúra iránti szeretetét is örökölte. Szerette és gyűjtötte a könyveket. Kora szokásaival ellentétben nem
KÁROLYI Sándor
? † 1906 : parlamenti képviselő. – A magyar mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom kezdeményezője és irányítója. Az első hitelszövetkezet Mezősámsondon alakult meg. (1891), majd Gernyeszegen, Mezőpaniton és Mezőmadarason (1892). Irod.: Bethlen István : Emlékbeszéd gr. K. S. felett (Mv., 1906), Időtár 2-
KÁROLYI Zsófia
1570 évek végén v. 1580 elején, † ?: …. Apja Károlyi István, a gyalogpuskások kapitánya, főkapitánya, a vajdai testőrgyalogok kapitánya, udvari gyalogok kapitánya, gyalui vár gyalogosainak kapitánya, vajdai főkapitány, gazdag földesúr. (†1591. febr. 26?). Anyja, Buni Bethlen Sára, apjának második felesége. Testvérei: Katalin és István. Férje: 1. nemzetes Királyfalvi /Zágori
KÁRPÁTH Irén
?, † ? : tanítónő. – Férje K. József. Nyárádszentbenedeken tanított (1956–79). Színdarabokat tanítottak be. Irod.: Nyárádszentbenedek
KÁRPÁTH József
?, † ? : tanító. – Felesége K. Irén tanítónő. Nyárádszentbenedeken tanított (1956–69). Színdarabokat tanítottak be. Irod.: Nyárádszentbenedek
KÁRPELESZ Áron
?, † ? : Felesége: Lájú. Fiaik. Izsák, Leopold (aki Refol) szobafestők, Mihály, cipész. és Icu. Mv.-en laktak.
KÁRPELESZ Leopold
?, † ? : A növére: Lájú. – A gyergyói fűrésztelepen dolgozott. Auschwitzban négy-öt hetet volt a cigánylágerben, a cigányokat elégették. Irod.: Király Kinga J.
KARPF Ferenc
Mv., 1913 † Dicsőszentmárton, 1998.: ügyvéd, Sebestyén Mihály nagybátyja. – Kv.-on és Frankfurt am Mainban tanult. A medgyesi Német Gimnáziumban tanított. A zsidók pártfogója és bátorítója volt. –Irod.: Sebestyén Mihály
KÁRPIS János
? † ? : tanár. – A mv.-i R. K. Gimnázumban és Tanítóképzőben tnított. Irod.: Szabó K. Attila
KARSA, mezőkölpény
K. Mihály, mint kölpényi hős kapta a bocsoki birtokot (1606). Irod.: Pálmay
KÁSA Imre
?, † ? : pap- tanító. – Nyárádselyében szolgált (1800–1807), ahol az ő idejében folytatódott az új templom építése az e célra végzett gyűjtésekből. Szentgericére távozott (1808–1819). Irod.: Imreh Barna; Nyárádselye és egyházai
KÁSA Imre
?, † Mája, 1822: ref. lekész. – Májában volt lelkész (1818–1822 ).-irod.: Mája
KÁSA Josef
? † ? : birtokos, jegyző. – Seprődön birtokos és jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KÁSA Lajos, dr.
Nyárádszereda, 1855., † Mv., 1911.: orvos. – A bp.-i orvosi egyetemen szerezte diplomáját (1891/92). Gyimesi körzeti és pályaorvos volt. Mv.-en körzeti orvos. Irod.: Högyes; Kiss-P. – P; Kiss Cs. M 4.
KÁSA Mózes
? † ? : alszolgabíró. – A közigazgatás átszervezésével létrehozott Maros megye Alsó járásának jobbágyfalvi szakaszában volt alszolgabíró (1849. ápr.). Irod.: Pál-Antal; Pál-Antal 2002
KÁSA, sóváradi
a családból K. Pál pixidáriusi levelet (gyalogosság) nyert Báthory Gábortól (1608. jún. 10.). Irod.: Kempelen; Pálmay
KASSAI Endre
Mv., ? † ? : városi jegyző, vitéz. – Tartalékos hadnagy. Vitézi avatási időpont: 1944. máj. 25. Irod.: Berekméri–Nemes
KASSAI Eszter
? † ? : házi-iparos. –Mv.-i, a házi-iparban dolgozott. A Bp.-i Országos Általános Kiáll.-on Jó munkáért kiáll.-i nagy éremmel tüntették ki (1885). Irod.: 1885. évi kiáll.
KASSAI Ferenc
? † ? : adományozó. – A magyarkirályfalvi ref. egyháznak aranyozott ezüst kenyérosztó tányért és boros kupát adományozott (1654). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
KASSAI György
? † ?: csizmadia, esküdt polgár. – a Mv.-i esküdt közönség tagja (1765). Irod.: Pál-Antal 2006
KASSAI István
? † ?: esküdt polgár, tanácsos. – a Mv.-i esküdt közönség tagja (1699). Irod.: Pál-Antal 2006
KASSAI István, héjjasfalva
? † 1644 : jogtudós, ítélőmester. – Kv.-i polgár. Testvére: Biki Miklós Deákné. Felesége: Vinczei Anna. Fiúk: K. István, a felesége Gerendi Klára. – Bethlen Gábor és I. Rákóczi György bizalmas embere. Részt vett az I. Rákóczi György vezetése alatt Désen tartott ogy.-en (1638. júl. 7. –). Jelentős jogtudós, ítélőmester
KASSAI János
? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en végzett a Ref. Koll. -ban. Lelkészként Székelykövesden, majd Székelykakasdon szolgált (1718–1719). Irod.: Imreh Barna; Székelykakasd
KASSAY Annus
Szeged, 1896. júl. 24., † ? : színésznő. – Pályáját Mv.-en kezdte (1920) Szabó Pál társulatánál., majd Temesváron lépett fel (1922–23). Irod.: Kötő
KASSAY Ernő
Mv., 1905., † ? : kereskedő. – Iskolái elvégzése után a kereskedői szakmát tanulta önálló lett Kézdimártonfalván (1933). Irod.: Székelyföld í. k