KEINTZEL, Arnold Oskar
Szászrégen, 1858. okt. 9. † Szászrégen, 1890. jan. 25.: katonatiszt. – Kv.-on a Ludwig Prinz von Bayern 62. gyalogezredhez sorozták be (1876). Hadnaggyá léptették elő (1879). Részt vett a boszniai felkelők leverésében (1882). Irod.: Reghin, militari
KEINTZEL, Caroline
Szászrégen, 1845. febr. 17., † Segesvár, 1911. okt. 19.: fényképész. – Miután a festő Carl Dörschlag, rajztanárként Szászrégenben (1860-as évek) a fényképészetet mellékfoglalkozásként gyakorolta, C. Keintzel is ezt folytatta (1870-es években). Ezáltal Kamilla Asboth-tal együtt Erdély első hivatásos fényképészei közé tartoztak, akinek képei ma is frissességet és érzékenységet árasztanak. Feladott
KEINTZEL, Georg
Szászrégen, 1836., † ?: tanár. – Tanult a Jénai Egy. Hittud. Karán (1860), a Berlini Egy. Hittud. Karán(1862). Hazatérve tanár lett Besztercén, a gimn.-ban és reálikolában(–1872). Vindán lelkész (1872). Innen vonult nyugalomba (1912). –Irod.: Szabó–Simon–Szögi
KEINTZEL, Georg
Szászrégen, 1858 szept. 1., † Besenyő, 1925. dec. 26.: tanár, nyelvész. – Apja fakereskedő. A középiskolát szülővárosában és Besztercén végezte (1876); germanisztikai, teológiai, filozófiai és pedagógiai egyetemi tanulmányokat folytatott Tübingenben (1876–77), Lipcsében (1877–80), Jénában (1880); Jénában szerezte meg a doktorátust (1880); tanári vizsgát tett Nagyszebenben (1881). Gimnáziumi tanár lett Szászrégenben
KEINTZEL, Johann
Dedrád, 1926. dec. 23. † ?: földműves. – Tagja volt a Baki csoportnak Szászrégenben, amelybe 13 szász nemzetiségű ífjú tartozott, és a népi dem. rendszer megsemmisítését tűzte ki célul. Titkos összejöveteleken tudatosan készültek a harcra és hatalomátvételre. Letartóztatták (1961. febr. 22.). Irod.: áldozatok Akár még élhet is?!!!!
KEINTZEL, Johann Oskar
Szászrégen, 1883. dec. 16. † ?: katonatiszt. – Szebenben végzett kadétisk. -t a gyalogosoknál, majd tiszthelyettesként bevonult a 64. gyalogezredhez a m. cs. kir. hadseregbe (1904. aug. 16. –), hadnaggyá lépett elő (1906–). Kapitány és századparancsnok (1912. máj. 1. – 1915. ápr. 23.) a I. Ritter von Auffenberg m. ezredben
KEISSER, Andreas
? † ? 1665: királybíró. – Segesvár három legnagyobb vagyonnal rendelkező polgárainak egyike. Osztóbíró (1656), substitutus királybíró (1656), királybíró (1658–63). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika
KÉKEDI Zsigmond, kékedi
?, † ? 1638. aug. 1., A gyulafehérvári ref. templomban temették : főudvarmester, főispán. – Felesége: Barkóczi Anna. Bethlen Gábor fejedelem bizalmasa és I. Rákóczi György fejedelem főudvarmestere. Belső-Szolnok vármegye főispánja. Végrendeletében (Bethlen vára, 1638. jún. 19) többek között a magyarói, vajdaszentiványi, mezőbodoni, tóháti és szentkirályi udvarházait a hozzátartozó birtokokkal
KÉKI Béla
Petrozsény, 1907. dec. 30., † ? : bibliográfus, könyv- és könyvtártudományi szakíró, zenekritikus. – Középiskoláit a mv.-i R. K. Főgimnáziumban(1926); az egyetemet Kv.-on végezte m. irodalom-pedagógia-esztétika szakon. Kv.-on György Lajos mellett a líc. könyvtárában gyakornok, a Pásztortűz, majd a Hitel szerkesztője, a Kv.-i Egyetemi Könyvtár titkára (1940–); a háborúban a
KÉKKÖVI Ferenc
Székelyudvarhely, ?, † Mv., 1827. jún. 25.: r. k. pap. – Káplán Gyergyószentmiklóson (1825), plébános Nagyernyén. Irod.: Ferenczi Sándor 2009
KELBINSZKI László
? † ? : sportoló. – Testvére. Rudolf – A mv.-i Avantul-Simó Géza sportegyesület tagjai, a tornasport képviselői.
KELBINSZKI Rudolf
? † ? : sportoló. – A mv.-i Avantul-Simó Géza és a Simó Géza sportegyesület tagjai, a törnegsport képviselői
KELEMEN
? † ? : jegyző. – Nyárádszentlászlón jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KELEMEN Ádám
1835.? † Mv., 1925. aug. 11.: mérnök. – Felesége: farkaslaki Hincs Ilona (1860. † Mv., 1934. jún. 13.). Testvére: K. Katinka Csíkvári Jákóné. Leányai: K. Ilona dr. Hints Zoltánné; K. Margit dr. Bernády Györgyné. – Képzőművészeti alkotást vásárolt (1904–11). Részt vett és előadást tartott a Csíktusnádon tartott Székely Kongresszuson (1902.
KELEMEN Ágoston, P.
? † ? : r. k. pap. – Marosszentgyörgyi plébános, adminisztrátor parochiális (1929). Irod.: Baricz
KELEMEN Albert
1844. nov. 4., † Mv., 1912. ápr. 26 : unit. lelkész, marosköri esperes, szakíró. – K. István és Kabós Anna fia. Felesége: 1. Gál Katalin (1859–1927); 2. Kiss Julianna (1849 – Marosszentkirály, 1882. jan. 6.). Gyermekeik: Árpád, Kálmán, György, Juliánna, Sándor. – A kv.-i teológián tanult (–1868). Lelkészi szolgálatot teljesített
KELEMEN András
? † ?: tanító. – Nyárádszentlászlón tanító (1693–1710). Irod.: Nyárádszentlászló
KELEMEN András
1854.? † Mv., 1912. márc. 11.: bíró. – Felesége: Woth Janka. Testvérei: K. Júlia, Nagy Györgyné; K. Samu; K. Péter. – A mv.-i kir. itélőtábla bírója. A mv.-i Kaszinó tagja. Irod.: Biás István; Gyászjelentő
KELEMEN András
? † Mv., 1912.: unit lelkész, esperes. – A mv.-i Kaszinó tagja. Irod.: Biás István
KELEMEN András, / Kelemen Andrei,
? † ?: orvos., dr. – A MOGYI-n munkaegészségtant tanított (1948). A MOGYI prorektora (1950. nov. 1. – 1952. nov. 30.). – F. m.: Educaţia sanitară în şcoală. Bazele igienice. Metodica muzicii educativ-sanitare (Buc., 1968), társsz.: Organizarea ocrotirii sănătăţii (Buc., 1956); A hazai orvostudomány történetéből. (Buc, 1957); Educaţia sanitară a
KELEMEN Árpád
? † ?: székelykáli unit. lelkész. – Lelkészsége idején (1903) felújították az iskolájuk épületét is. Nyugalomba vonult 1929. Lelkiismeretesen látta el feladatát, gondja volt a templom karbantartására is. Feljegyzéseiből tudjuk, hogy elvették a templomukat (1642) és átadták a reformátusoknak mert ők többen voltak, az unitáriusok új templomot építettek (1762). –
KELEMEN Atilla, § Attila
1919. máj. 7., † Mv., 1994. jún. 24.: ortopéd, gyermeksebész, egyetemi tanár, olimpikon. – Érettségizett a mv.-i Ref. Koll.-ban (1937); orvosi oklevelét Kv.-on szerezte (1944); Buk.-ben sportorvosi képesítést nyert (1949); doktorált gyermeksebészetből (1961). Pályafutását Kv.-on kezdte mint gyakornok a Sürgösségi Klinikán (1944–47), a mv.-i Sebészeti Klinika gyakornoka (1947–), a MOGYI
KELEMEN Attila Béla László
Mv., 1948. máj. 4., † Mv., 2022. jan. 9.: állatorvos, parlamenti képviselő. – K. Attila András sebész szakorvos és Roszkopf Ágnes orvos fia. – Felesége: 1. elvált; 2. Melinda, lovasedző (1996). – Állatorvosi egyetemet Kv.-on végezte, uo. állatorvosi doktorátust tett (1971) és állattenyésztési doktorátust (Buk., 2005). Mezőpaniton körzeti állatorvos (1971–88).
KELEMEN Béla
Mv., 1883., † Bp., 1944: rendőrkapítány. – Az ostrom alatt halt meg. – Fellesége Hankó Ilona. († Bp., 1930). – Maros-Torda megyében főszolgabíró. M. országon telepedett le az I. világháború után. A Belügymin.-ban szolgált. A debreceni, majd a bp.-i egyházközség gondnoka, tagjavolt az Igazgató Tanácsnak és több egyházi bizottságnak. Irod.:
KELEMEN Béla
Mezőkölpény, 1878., † ? : katona. – Besorozták (1899). A m. kir. mv.-i 9. Honvéd huszárezred katonája (1899). Irod.: Koszta
KELEMEN Benjámin, Benő, nagyernyei, ifj
Sentmihály, 1792. ápr. 9., † Szucság, 1883. jún. 3.: jószágigazgató. – Apja nevelte (–1801); a székelykeresztúri Unitárius Gimn.-ban tanult (1801); a szünidőket Segesváron töltötte a német nyelv tanulása végett, majd Kv.-on tanult (1809–14) az Unitárius Koll.-ban. A mv.-i kancellária tisztviselője (1814–); az Erdélyből a bukovinai havasokon át vezető útkészítő bizottság
KELEMEN Éva
Tasnádszarvad, 1929. dec. 15., † Mv., 1999. nov. 4.: gyógyszerész. – A mv.-i OGYI- n gyógyszerész diplomát szerzett (1955). A mv.-i 1. sz. gyógyszertárban dolgozott, majd a 6. sz. (1960–), a 3. sz., ismét az 1. sz. munkatársa. Főgyógyszerészi vizsgát tett (1976). Nyugdíjazták (1987. márc. –), de helyettesítőként tovább dolgozott
KELEMEN Ferenc
Torockó, 1896., † Mv., 1997. márc. 25.: tisztviselő. – A középiskolát Kv.-on, az erdészeti főiskolát Selmecbányán végezte. Az első vh.-ban a m. kir. 21. gy. ezr.-ben az orosz és olasz fronton harcolt. Kitüntetései: KÉK3 kardokkal, O1; Kcsk, MHEÉ, Bajor ÉK, OHEÉ, Tiroli HEÉ, NHEÉ. Vitézi avatási időpontja: 1943. máj. 12.
KELEMEN Georgie
? † ? : bíró. – Kisszentlőrinc falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65), román nyelven küldték be a helyneveket. Irod.: Pesty 2014
KELEMEN Gergely, nagyernyei
1813.? † Mv., 1889. jún. 27.: kir. tábai ajtónálló. – Felesége: szamosújvári Virágh Anna. Gyermekeik: Mari Csausz Béláné; Ilka Vég Domokosné. Irod.: Gyászjelentő
KELEMEN György
1875 ? † 1928. dec. 2.: unit. lelkész. – Csókfalván volt unit. lelkész. A szolgálata alatt az egyetemes Unit. egyház ott rendezte meg a zsinatját (1907). Szabédon lelkész 30 éven át. – F. m.: A Mo.-i Unit. Egyház 1907. aug. 24–27-én a Marosi egyházkörben Csókfalván tartott zsinati főtanácsa alkalmából mondott
KELEMEN György
Abafája, 1899., † ?: gazdálkodó. – Önálló gazda Abafáján (1920–). Az első vh.-ban a 16. tábori tűzér ezredben az olasz és az orosz fronton harcolt. A r. k. egyház tanácsosa volt. Irod.: Székelyföld í. k.
KELEMEN György
Galambfalva, † Mv., 2001. aug. 6 : Népújság munkatársa. – A Vörös Zászló munkatársa lett (1961) és itt dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Az IMPRESS Kiadó mindenese volt, újságot, postát vitt és hozott, ezermesterként állt rendelkezésünkre. Irod.: Nekrológ (Nú., 2001. aug. 7)
KELEMEN Hunor
? † ? : mérnök. – Felesége K. Mária Gyöngyi tanítónő. Nyárádszentbenedeken tanítottak (1979–89). Irod.: Nyárádszentbenedek
KELEMEN Ilona
1896., † ?: kiállító a mv.-i Ref. Leányiskola részéről. Irod.: Gelléri Mór : Országos Nőipari kiállítás (Bp., 1881)
KELEMEN Ilona, Hints Zoltánné
1882 † Mv., 1926. ápr. 12.: Hints Zoltán gyógyszerésszel kötött házasságot (1899). Gyermekeik: Ilona, Edit, Zoltán, Márta, Ádám-István. Irod.: Péter H. M.
KELEMEN Imre
1910.?., † Mv., 1993. dec. 14.: főiskolai tanár. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1993. dec. 15.)
KELEMEN Imre / Emeric
Homoródkarácsonfalva, 1903. márc. 13., † Mv., 1991. nov. 18. Oklándon temették el: unit. lelkész. – Felesége: Bedő Boriska lelkésznő. – Szülőalujában kezdte iskolai tanulmányait (1910–), majd a székelykeresztúri gimnáziumban folytatta (1914–), közben elmenekült a család és visszatért (1916 dec.), apja kérésére beiratkozott a tanítóképzőbe (1918–), a rendezetlen politikai állapotok miatt
KELEMEN István
Kobátfalva, 1812. szept. 15., † Szabéd, 1876. febr. 4.: unit. lelkész. – K. János és siménfalvi Gruer Ágnes fia. Felesége: 1. Kabós Anna (esküvő: 1839. okt. 22.) († Szabéd, 1858. febr. 25.), gyermekeik: Albert, unit. lelkész; István kir. Táblánál fogalmazó, Ágnes, Anna és Zsuzsa; 2. Hajdu Juliánna (esküvő: 1858. aug.
KELEMEN István
Radnót, 1914. okt. 18., † Kv., 1984.: A kv.-i Protestáns Teológia főtitkára volt. – Letartóztatták (1959) és az unitárius teológiai tanárok perében ítélték el. A szamosújvári volt börtönbe zárva. Irod.: 1956 Erdélyben
KELEMEN István, kobátfalvi
Marosszentkirály, 1885., † ?: unit. esperes-lelkész. – Tanulmányait Mv.-en és Kv.-on végezte, ahol 6 hónapig volt helyettes lelkész, onnan került Csókfalvára, majd Felsőrákosra (1910–). Irod.: Székelyföld í. k
KELEMEN János
Abafája, 1887., † ? : gazdálkodó, községi bíró. – Iskolái elvégzése után gazdálkodno kezdett Abafáján. Az első vh.-ban a 62. gy. ezr.-ben az orosz fronton harcolt, megsebesült és fogságba esett, szökve került haza (1918). A II. ezüst és vronz v. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetetettje. Községe bírája volt (1940–).
KELEMEN János
Szováta, 1888., † ?: tanító. – Tanulmányait Mv.-en és Székelykeresztúron végezte, oklevelet szerzett (1909). Komjátiban kezdte pedagógiai működését, majd Nyárásremetén a helyi r. k. iskolánál tanított (1911–32). Az első vh.-ban a 62. cs. k. gy. ezredben teljesített szolgálatot mint önkéntes tizedes szerelt le rokkantan. Az Erdőbitrokosság jegyzője volt 7 évig,
KELEMEN János
? † ? 1740.: gazdálkodó. – A nyárádszentlászlói egyházközség gondnoka volt. Irod.: Kelemen
KELEMEN János
? † ?: bíró. – Apja K. Miklós., aki nemességet szerzett a családnak. Négyen voltak testvérek, megszerezte a többi testvér birtokrészét Szentlászlón, és átvette apjának szolgálatait: bíró volt és csinálta a „falu közgyepűjét”, amiért külön is kapott földet a falutól. A falu közföldjeiből kiszakított földjeit a birtokosság fel akarta osztani
KELEMEN János,
? † ?: unit lelkész. – Kiasadorjánban szolgált (1755–58), Iklandon, Nyárádszentmártonban (1763–71) és visszatért Iklandra. Irod.: Csíkfalva; Kisadorján Bedő 71–88.
KELEMEN Jenő
Mezőkölpény, 1878., † ? : földbirtokos. – Gazdasági szakismereteit Algyógyon sajátította el a szakiskolában, majd gazdasági intéző volt (1907–14), azután 104 holdon folytatott korszerű gazdálkodást és haszonállatt tenyésztést Mezőkölpényben. A MP tagja, a Gazdakör elnöke, a Tejszövetkezet ig. tagja, hosszó esztendőkön át a község birája volt. Irod.: Székelyföld í. k
KELEMEN Jenő
Mv., 1883. febr. 2., † ? : vasúti hivatalnok, költő. – A mv.-i Székelység c. napilap munkatársa. Irod.: Gulyás
KELEMEN Jenő
Erdőszengyel, 1908., † ? : iagazgató-tanító. – Felesége: Sükösd Piroska. Leányuk Mária. -Mv.-en és Nagyenyeden végezte tanulmányait. Tanított Marosjárán, Magyarózdon, Koronkán, majd Mezőcsávásra került. Itt dalárda karnagy. Irod.: Erdélyi vármegyék
KELEMEN József
Szilágycseh, 1813.? † Mv., 1845. márc. 22.: ref. koll-i tanár. – Borosnyai Lukáts János 46 évi szolgálata utáni nyugalomba vonulásával került a mv.-i Ref. Koll. tanári székébe, természetrajzot, földrajzot valamint német és francia nyelveket tanított (1844–45). Meghalt tűzvészben. Hamvai a ref. temetőben pihennek, Molnár Sámuel tanár sírjával szemben az út
KELEMEN József
Nyárádszentlászló, 1754. jún. 18., † Nyárádszentlászló, 1811.: földbirtokos, ügyvéd, szakíró. – Apja József. Genealógiával is foglalkozott, rendezte családja levelezését. Felesége: Demeterfalvi Nagy Sára. Özvegye őrízte a család levéltárát. Irod.: Gulyás, Kelemen; Kelemen Lajos 2009
KELEMEN József, §
Szováta, 1911. márc. 23., † Mv., 1981. dec. 17.: kántortanító, tanár. – Felesége Bojtás Piroska, gyermekeik: József (1934–), Mária (1936–), Kálmán (1938–), Antal (1941–), Ferenc (1944–), Erzsébet (1947–). Tanulmányait Csíkszeredán végezte, okleveles kántortanító lett (1931). Tanított Désen, Szászrégenben (1933. szept. –) és Mv.-en a r. k. tanítóképző gyakorló iskolájában (1935.
KELEMEN József, §
Szászrégen, 1934. nov. 9. † Csíkszereda, 2014. szept. 6. orvos. – Elemi iskolát és három gimn. oszt. -t a R. K. Gimn.-ban Mv.-en végzett (1940–48), azután a Rangheţ, / Bolyai Farkas Lic.-ban tanult és érettségizett (1952), Mv.-en végeztt a MOGYI-ban (1958). Ezután Bátoson körorvos (1958–62). Részt vállalt a Buk.-ben megjelenő
KELEMEN Kálmán
Mv., 1852.? † ?: gyógyszerész. – Bp.-en szerzett gyógyszerész diplomát 28 évesen (1880). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013
KELEMEN Kálmán
Mv., 1938. okt. 12., † ? : gépészmérnök, politikus. – K. József és Piroska fia. Felesége: Erzsébet Éva, egészségügyi asszisztens, leányuk Anna (1970) fodrásznő. – Mv.-en középiskolás, Kv.-on a Műszaki Egyetemen (1970)-ben végzett. A Buk.-i TE atomfizika szakán és a BTE bölcsészkarán végzett. Politikai elítélt (1956–59), kényszerlakhelyen élt a román
KELEMEN Károly
? † Somosd, 1870: szolgabíró. – Apja: József (†1811). – Felesége. Balogh leány volt. – Szolgabíró Marosszéken. Nagyernyén lakott. Irod.: Kelemen
KELEMEN Károly
Mv., 1848.? † ?: gyógyszerész. – Bp.-en szerzett gyógyszerész diplomát 27 évesen (1875). Felesége: Binder Franciska (1830.? † Cinkota, 1914. júl. 10.). Irod.: Gyászjelentő; Péter H. M.; Péter H. M. 2013
KELEMEN Károly Zs.
Szováta, 1896., † ? : gazdálkodó. – Önállóan gazdálkodott 88 hold földön Szovátán (1907–). A Székely Népnevelés ig. tagja, az Erdőbirtokosság elnöke, községi és egyházi tanácstag, albíró, a Gazdakör elnöke volt. A román csendőrök 6 társával együtt mint magyar üsszeesküvőt Mv.-en majd Kv.-on a Fellegvárba zárták (1919). Irod.: Székelyföld í.
KELEMEN Lajos
? † ?1917 : ügyvéd. – Tiszti főügyész. Felesége: Zathureczky Berta írónő. —Irod.: Kelemen
KELEMEN Lajos
Abafája, 1894., † ?: gazdálkodó. – Iskoláit elvégezve gazdálkodni kezdett. Az első vh.-ban önként jelentkezett a 62, gy. ezredhez, az orosz frontra került, megsebesült, majd az olasz frontra vezényelték, ahol ismét súlyos sebet kapott. Az I. o. ezüst, két II. ezüst, bronz vit. ér. és a Kárroly Csapatkereszt kitüntetettje volt.
KELEMEN Lajos
Mv, 1895. ápr. 15., † ? : színész. – Pályáját 1919- ben kezdte. Egyetlen erdélyi évadján fellépett : Temesvár, Zilah, Torda, Mv., Brassó, Nagyenyed, Nagyszeben, Kézdivásárhelyen Fehér Imre társulatában. F. sz.: Brenóczy ezredes (Farkas Imre: Gyurkovics fiúk); Tom Nigles (Jakobi: Leányvásár); Öreg méltóságos úr (Szomaházy : Mesék az írógépről); Seress
KELEMEN Lajos, §
nagyernyei; Írói nevei: Ernyei Kelemen, Ernyei Miklós, Marosszéki, Rovintó, Suhintó, Székely Rovintó, Vásárhelyi Miklós. Mv., 1877. szept. 30., † Kv., 1963. júl. 29. a Házsongárdi temetőben nyugszik: történész, művelődés-művészettörténész, levéltáros, tanár. – K. Miklós itélőtáblai irodatiszt (†1917) és albisi Csomóss Johanna Janka fia. – Az apja kezdte tanítani írni, majd
KELEMEN László
Mv., 1907. szept. 27., † Mv., 1979. júl. 18.: orvos, egyetemi tanár. – K. László bíró fia. Felesége Márkodi Antal Ilona (1909–1983), Antal József bogáti birtokos leánya. Kelemen Lászlóné: a Ref. Nőszövetség elnöke. – A mv. i Ref. Nőszövetség elnöke (–1930), Fiúk: László (1946–2009), orvos. -. Mv.-en a Ref. Koll.-ban
KELEMEN László
Mv., 1945, † Mv., 2009. máj. 1.: orvos, dr. – K. L. professzor fia. – A MOGYI –ben az orvosi szakon végzett (1972). Kortársai sorsához hasonlóan Moldovába, Beretazlu faluba kezdte orvosi munkásságát. Következő évben a helyei: Mezőkapus, Gerebenes, Bölkény, Gödemesterháza falvakban körzeti orvos. Élete utolsó szakaszában a megyei Egészségügyi Biztosítóházban
KELEMEN László, nagyernyei
? 1842. jún. 27., † ? 1893. máj. 1.: törvényszéki bíró Mv.-en Irod.: [Gyászhír] (Marosvásárhely, 1893. máj. 3.); Pálmay József
KELEMEN László, nagyernyei
Békés, 1882, † Kv., 1938. aug. 30. Mv.-en temették: bíró, törvényszéki elnök. – Felesége: farkaslaki Hints Ilona, H. Albert városi tisztviselő leánya. Fiaik: K. László, főorvos, professzo; Zsombor mérnök; Atilla orvos, előadótanár. C – Tanulmányait a kv.-i egyetemen végezte, Besztercére majd Szebenbe nevezték ki, mert tudott románul és németül, azután
KELEMEN Lászlóné
? † ?: a Ref. Nőszövetség elnöke. – A mv. i Ref. Nőszövetség elnöke (–1930),
KELEMEN Lucius, Fr.
Vadad, 1879. szept. 15. †Mv., 1903. szept. 28.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1902. júl. 13.). Irod.: György: A ferencrendiek
KELEMEN MANSVÉT József, P.
Mikháza, 1751., † Szilágyudvarhely, 1808. nov. 23.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1769. aug. 4.), felszentelték (1776. szept. 23.). Br. Bornemisza Pál és özvegye udvari káplánja volt Abafáján (1788–94). Udvari káplán Szilágyudvarhelyen. Irod.: Abafája; György: A ferencrendiek.
KELEMEN Mária
1936. júl. 2., † Mv., 2018.: orvos. – Apja, magyar kir. kerületi főtanfelügyelő, de nem volt párttag, ezért csak tanítói állást kapott. Mv.-en a 2. sz. fiúlic.-ban, később tanár volt. Édesanyja Kv.-on a Regnum Marianumban érettségizett és a zeneakadémián végzett. Hat gyermekük: Mária orvos, a MOGYI-n végzett az általános orvos
KELEMEN Mária Gyöngyi
?, † ?: Nyárádszentbenedeken tanító (1979–89). Irod.: Nyárádszentbenedek
KELEMEN Márton
Nagyernye, 1796., † Mv., 1851. márc. 2.: könyvtáros. – Felesége: Albert Julianna (1806 – Mv., 1858. jan. 28, ). Gyermekeik: Ágnes, Johanna, László. – Iskoláit a mv.-i Ref. Kollban végezte és Málnássi József tanítványaként fejezte be tanulmányait, a syntaxis osztályt (1805). A Teleki Tékába került (1814) mint scriba (írnok) majd
KELEMEN Mihály, nagyernyei
17., † ?: nemes. – Címeres nemeslevelet adományozott neki Rákóczi György (1631. dec. 15.). Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 50.: A nagyernyei udvarházak (1994. febr. 11.); Pálmay
KELEMEN Miklós
Nyárádszentlászló, 1854. † Mv., 1917. márc. 11. – Felesége: Csomós Johanna. – Törvényszéki irodatiszt. Irod.: Kelemen
KELEMEN Miklós
Mv., 1888. † Szeged, 1973. júl. 15.: vasúti felügyelő. – Apja: Miklós (†1917), anyja Csomós Johanna. Felesége: Löffler Mária. – Kv.-on tanult. Mint jegyző-gyakornok kezdett dolgozni. Az első világháború alatt a vasút szolgálatában állt, MÁV felügyelő Szegeden (1940-ig), Kv.-on (1940–44), Bp.-en (1944–45), majd újra Szegeden (1945–) dolgozott. Irod.: Kelemen
KELEMEN Miklós, nagyernyei
17. †1729 k.: birtokos nemes. – A család első nemes őse. Testvérével Mártonnal együtt ernyei Ferenczi János egy ideig zálogos jobbágyának tartotta. Később Nyárádszentlászlóra, pókai Sárosi György Marosszéki főkirálybíróhoz került, a pókai Sárosiak udvarbírája és ez hűsége és jó szolgálatai fejében Apafitól nemesi címet szerzett neki (1672). Bíró volt Nyárádszentlászlón.
KELEMEN Miklós, nagyernyei
? 1896., † ?: igazgató-tanító. – Felesége: Albisi Csomoss Janka († Mv., 1936. júl. 17), testvére Albisi Csomoss Jenő († Mv., ?: ). Tanítói oklevelének elnyerése után Nagyenyeden, Mezőtúron, Vajdaszentiványon tanított majd kényszernyugdíjazása után Galambódon gazdálkodott. Hazafias és kultúr intézményeknek lelkes támogatója volt. – Irod. Kelemen; Kelemen Lajos 2006; Székelyföld
KELEMEN Mór
? † Mv., ?: tornatanár. – Mv.-en tanár. A Kerékpár Egylet elnökeként kiszélesítette ennek tevékenységét. Az egylet felvette a M. S. E. nevet, és új szakosztályokat hoztak létre (1906. máj. 10. –). A már létező labdarúgás és atlétika szakosztályok mellé (1910–14): megalakították a Vívó Akadémiát, a torna és korcsolya (1914–),
KELEMEN Péter
Mezőkölpény ? † Mv., 2006. júl., 16.: állatorvos. – A nyárádtői Avicolánál dolgozott. Mezőkölpémyben ref. presbiter volt. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2000. júl., 18)
KELEMEN Sándor
? † ?: tanító. – Búzásbesenyőben a ref. iskolában tanított (–1880-as évekig). Irod.: Búzásbesenyő
KELEMEN Sándor, §
Tószeg, 1885., † ?: kereskedő Mv.-en. – Részt vett az első vh.-ban (1914. aug. –20. jún.). A 22. h. gy. e. az orosz fronton harcolt, főhadnagy. Fogságba esett mint zászlóalj parancsnok (1915–20), maláriát kapott. A Károly cs. k. ig. a. kitüntetettje. Irod.: Erdélyi ezredek; M. hadviselt zsidók
KELEMEN Tibor
Sopron, 1907. márc. 2., † ? : vitéz, százados. -A mv.-i 23. határvadász üteg parancsnoka. Irod.: Berekméri 2015
KELEMEN Zsigmond
? † ? : unit. lelkész. – Szőkefalván működött (1759–64). Irod.: Nagy László
KELEMEN Zsigmond, kebelei
? † ? : főbíró. – Esküdt polgár (1731–), dohányföldi felügyelő (1739), közvádló (1742), Mv. főbírója (1748–49). Irod.: Fodor–Balás, Időtár 1; Pál-Antal 2006
KELEMEN Zsigmond, nagyernyei
? † ? : guberniumi alkalmazott (1797. k.). Apja: János. Az erdélyi jogakad. -án a régi oklevelek ismeretét tanította. Irod.: Aranka György; Kelemen
KELEMEN Zsombor
Beszterce, 1909. febr. 12., † Bp., 1981.: építészmérnök. – K. László bíró második fia. Felesége Patrovits Kálmán, Ágnes nevű lánya. Két gyermeke van Zsombor fogorvos és Csilla tanárnő. Pesten végezte az általános mérnökit. Mv.-en Patrovits Kálmánnak, apósának az irodájában dolgozott (1944-ig). A MÁV mv.-i-parajdi osztálymérnökségének vezetője volt (1942). Városunkban az
KELEMEN Zsombor, dr
Kassa, 1940. aug. 4., † Mv., 2004. jún. 6.: fogorvos. – Érettségizett Mv.-en az Egészségügyi Technikumban (1959); a MOGYI Fogorvosi Karán oklevelet szerzett (1970); főorvos (1979); szakorvos (1990). Fogorvos Székelykeresztúron (1970–72); Mv.-en (1972–). Irod.: Castellum Értesítő (2004, 12. sz.); KKACs; Kiss–Péterffy–Péterffy; Kiss Cs. M 4.
KELEMEN, nagyernyei lófőszékely család
K. Miklós számára szolgálataiért a Nyárádszentlászlón lakó pókai Sárosi György, marosszéki királybíró címeres nemességet eszközölt ki (1672. okt. 16); Zsigmond kormányszéki irnok s hites jegyző (1794–1815); József táblai ügyvéd (1794). a XVIII. sz. elején a család két ágra szakadt : az egyik ág ref. a másik unitárius lett. Lajos udv.