Maros megyei életrajzi lexikon

Szászrégen, 1845. febr. 17., † Segesvár, 1911. okt. 19.: fényképész. – Miután a festő Carl Dörschlag, rajztanárként Szászrégenben (1860-as évek) a fényképészetet mellékfoglalkozásként gyakorolta, C. Keintzel is ezt folytatta (1870-es években). Ezáltal Kamilla Asboth-tal együtt Erdély első hivatásos fényképészei közé tartoztak, akinek képei ma is frissességet és érzékenységet árasztanak. Feladott

Szászrégen, 1836., † ?: tanár. – Tanult a Jénai Egy. Hittud. Karán (1860), a Berlini Egy. Hittud. Karán(1862). Hazatérve tanár lett Besztercén, a gimn.-ban és reálikolában(–1872). Vindán lelkész (1872). Innen vonult nyugalomba (1912). –Irod.: Szabó–Simon–Szögi

Szászrégen, 1883. dec. 16. † ?: katonatiszt. – Szebenben végzett kadétisk. -t a gyalogosoknál, majd tiszthelyettesként bevonult a 64. gyalogezredhez a m. cs. kir. hadseregbe (1904. aug. 16. –), hadnaggyá lépett elő (1906–). Kapitány és századparancsnok (1912. máj. 1. – 1915. ápr. 23.) a I. Ritter von Auffenberg m. ezredben

? † ? 1665: királybíró. – Segesvár három legnagyobb vagyonnal rendelkező polgárainak egyike. Osztóbíró (1656), substitutus királybíró (1656), királybíró (1658–63). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika

Székelyudvarhely, ?, † Mv., 1827. jún. 25.: r. k. pap. – Káplán Gyergyószentmiklóson (1825), plébános Nagyernyén. Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ? : sportoló. – Testvére. Rudolf – A mv.-i Avantul-Simó Géza sportegyesület tagjai, a tornasport képviselői.

? † ? : r. k. pap. – Szénaverős plébánosa (1540). Irod.: Léstyán – templomok

? † ? : jegyző. – Nyárádszentlászlón jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

1844. nov. 4., † Mv., 1912. ápr. 26 : unit. lelkész, marosköri esperes, szakíró. – K. István és Kabós Anna fia. Felesége: 1. Gál Katalin (1859–1927); 2. Kiss Julianna (1849 – Marosszentkirály, 1882. jan. 6.). Gyermekeik: Árpád, Kálmán, György, Juliánna, Sándor. – A kv.-i teológián tanult (–1868). Lelkészi szolgálatot teljesített

? † 2002. febr. 6.: újságró. Irod.: MMK

? † Mv., 1912.: unit lelkész, esperes. – A mv.-i Kaszinó tagja. Irod.: Biás István

? † ?: orvos., dr. – A MOGYI-n munkaegészségtant tanított (1948). A MOGYI prorektora (1950. nov. 1. – 1952. nov. 30.). – F. m.: Educaţia sanitară în şcoală. Bazele igienice. Metodica muzicii educativ-sanitare (Buc., 1968), társsz.: Organizarea ocrotirii sănătăţii (Buc., 1956); A hazai orvostudomány történetéből. (Buc, 1957); Educaţia sanitară a

? † ?: székelykáli unit. lelkész. – Lelkészsége idején (1903) felújították az iskolájuk épületét is. Nyugalomba vonult 1929. Lelkiismeretesen látta el feladatát, gondja volt a templom karbantartására is. Feljegyzéseiből tudjuk, hogy elvették a templomukat (1642) és átadták a reformátusoknak mert ők többen voltak, az unitáriusok új templomot építettek (1762). –

1919. máj. 7., † Mv., 1994. jún. 24.: ortopéd, gyermeksebész, egyetemi tanár, olimpikon. – Érettségizett a mv.-i Ref. Koll.-ban (1937); orvosi oklevelét Kv.-on szerezte (1944); Buk.-ben sportorvosi képesítést nyert (1949); doktorált gyermeksebészetből (1961). Pályafutását Kv.-on kezdte mint gyakornok a Sürgösségi Klinikán (1944–47), a mv.-i Sebészeti Klinika gyakornoka (1947–), a MOGYI

Mv., 1883., † Bp., 1944: rendőrkapítány. – Az ostrom alatt halt meg. – Fellesége Hankó Ilona. († Bp., 1930). – Maros-Torda megyében főszolgabíró. M. országon telepedett le az I. világháború után. A Belügymin.-ban szolgált. A debreceni, majd a bp.-i egyházközség gondnoka, tagjavolt az Igazgató Tanácsnak és több egyházi bizottságnak. Irod.:

Mezőkölpény, 1878., † ? : katona. – Besorozták (1899). A m. kir. mv.-i 9. Honvéd huszárezred katonája (1899). Irod.: Koszta

Torockó, 1896., † Mv., 1997. márc. 25.: tisztviselő. – A középiskolát Kv.-on, az erdészeti főiskolát Selmecbányán végezte. Az első vh.-ban a m. kir. 21. gy. ezr.-ben az orosz és olasz fronton harcolt. Kitüntetései: KÉK3 kardokkal, O1; Kcsk, MHEÉ, Bajor ÉK, OHEÉ, Tiroli HEÉ, NHEÉ. Vitézi avatási időpontja: 1943. máj. 12.

? † ? : bíró. – Kisszentlőrinc falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65), román nyelven küldték be a helyneveket. Irod.: Pesty 2014

Abafája, 1899., † ?: gazdálkodó. – Önálló gazda Abafáján (1920–). Az első vh.-ban a 16. tábori tűzér ezredben az olasz és az orosz fronton harcolt. A r. k. egyház tanácsosa volt. Irod.: Székelyföld í. k.

Galambfalva, † Mv., 2001. aug. 6 : Népújság munkatársa. – A Vörös Zászló munkatársa lett (1961) és itt dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Az IMPRESS Kiadó mindenese volt, újságot, postát vitt és hozott, ezermesterként állt rendelkezésünkre. Irod.: Nekrológ (Nú., 2001. aug. 7)

1882 † Mv., 1926. ápr. 12.: Hints Zoltán gyógyszerésszel kötött házasságot (1899). Gyermekeik: Ilona, Edit, Zoltán, Márta, Ádám-István. Irod.: Péter H. M.

1910.?., † Mv., 1993. dec. 14.: főiskolai tanár. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1993. dec. 15.)

1846., † ?, 1887.: bíró. – Törvényszéki bíró. Irod.: Kelemen

Radnót, 1914. okt. 18., † Kv., 1984.: A kv.-i Protestáns Teológia főtitkára volt. – Letartóztatták (1959) és az unitárius teológiai tanárok perében ítélték el. A szamosújvári volt börtönbe zárva. Irod.: 1956 Erdélyben

Szováta, 1888., † ?: tanító. – Tanulmányait Mv.-en és Székelykeresztúron végezte, oklevelet szerzett (1909). Komjátiban kezdte pedagógiai működését, majd Nyárásremetén a helyi r. k. iskolánál tanított (1911–32). Az első vh.-ban a 62. cs. k. gy. ezredben teljesített szolgálatot mint önkéntes tizedes szerelt le rokkantan. Az Erdőbitrokosság jegyzője volt 7 évig,

? † ? 1740.: gazdálkodó. – A nyárádszentlászlói egyházközség gondnoka volt. Irod.: Kelemen

Mezőkölpény, 1878., † ? : földbirtokos. – Gazdasági szakismereteit Algyógyon sajátította el a szakiskolában, majd gazdasági intéző volt (1907–14), azután 104 holdon folytatott korszerű gazdálkodást és haszonállatt tenyésztést Mezőkölpényben. A MP tagja, a Gazdakör elnöke, a Tejszövetkezet ig. tagja, hosszó esztendőkön át a község birája volt. Irod.: Székelyföld í. k

Mv., 1883. febr. 2., † ? : vasúti hivatalnok, költő. – A mv.-i Székelység c. napilap munkatársa. Irod.: Gulyás

Nyárádszentlászló, 1754. jún. 18., † Nyárádszentlászló, 1811.: földbirtokos, ügyvéd, szakíró. – Apja József. Genealógiával is foglalkozott, rendezte családja levelezését. Felesége: Demeterfalvi Nagy Sára. Özvegye őrízte a család levéltárát. Irod.: Gulyás, Kelemen; Kelemen Lajos 2009

Szováta, 1911. márc. 23., † Mv., 1981. dec. 17.: kántortanító, tanár. – Felesége Bojtás Piroska, gyermekeik: József (1934–), Mária (1936–), Kálmán (1938–), Antal (1941–), Ferenc (1944–), Erzsébet (1947–). Tanulmányait Csíkszeredán végezte, okleveles kántortanító lett (1931). Tanított Désen, Szászrégenben (1933. szept. –) és Mv.-en a r. k. tanítóképző gyakorló iskolájában (1935.

Mv., 1938. okt. 12., † ? : gépészmérnök, politikus. – K. József és Piroska fia. Felesége: Erzsébet Éva, egészségügyi asszisztens, leányuk Anna (1970) fodrásznő. – Mv.-en középiskolás, Kv.-on a Műszaki Egyetemen (1970)-ben végzett. A Buk.-i TE atomfizika szakán és a BTE bölcsészkarán végzett. Politikai elítélt (1956–59), kényszerlakhelyen élt a román

? † Somosd, 1870: szolgabíró. – Apja: József (†1811). – Felesége. Balogh leány volt. – Szolgabíró Marosszéken. Nagyernyén lakott. Irod.: Kelemen

Szováta, 1896., † ? : gazdálkodó. – Önállóan gazdálkodott 88 hold földön Szovátán (1907–). A Székely Népnevelés ig. tagja, az Erdőbirtokosság elnöke, községi és egyházi tanácstag, albíró, a Gazdakör elnöke volt. A román csendőrök 6 társával együtt mint magyar üsszeesküvőt Mv.-en majd Kv.-on a Fellegvárba zárták (1919). Irod.: Székelyföld í.

? † ?1917 : ügyvéd. – Tiszti főügyész. Felesége: Zathureczky Berta írónő. —Irod.: Kelemen

nagyernyei; Írói nevei: Ernyei Kelemen, Ernyei Miklós, Marosszéki, Rovintó, Suhintó, Székely Rovintó, Vásárhelyi Miklós. Mv., 1877. szept. 30., † Kv., 1963. júl. 29. a Házsongárdi temetőben nyugszik: történész, művelődés-művészettörténész, levéltáros, tanár. – K. Miklós itélőtáblai irodatiszt (†1917) és albisi Csomóss Johanna Janka fia. – Az apja kezdte tanítani írni, majd

Mv., 1907. szept. 27., † Mv., 1979. júl. 18.: orvos, egyetemi tanár. – K. László bíró fia. Felesége Márkodi Antal Ilona (1909–1983), Antal József bogáti birtokos leánya. Kelemen Lászlóné: a Ref. Nőszövetség elnöke. – A mv. i Ref. Nőszövetség elnöke (–1930), Fiúk: László (1946–2009), orvos. -. Mv.-en a Ref. Koll.-ban

Békés, 1882, † Kv., 1938. aug. 30. Mv.-en temették: bíró, törvényszéki elnök. – Felesége: farkaslaki Hints Ilona, H. Albert városi tisztviselő leánya. Fiaik: K. László, főorvos, professzo; Zsombor mérnök; Atilla orvos, előadótanár. C – Tanulmányait a kv.-i egyetemen végezte, Besztercére majd Szebenbe nevezték ki, mert tudott románul és németül, azután

? † ?: a Ref. Nőszövetség elnöke. – A mv. i Ref. Nőszövetség elnöke (–1930),

→ BERNÁDY Elvira, Bernády Györgyné

1936. júl. 2., † Mv., 2018.: orvos. – Apja, magyar kir. kerületi főtanfelügyelő, de nem volt párttag, ezért csak tanítói állást kapott. Mv.-en a 2. sz. fiúlic.-ban, később tanár volt. Édesanyja Kv.-on a Regnum Marianumban érettségizett és a zeneakadémián végzett. Hat gyermekük: Mária orvos, a MOGYI-n végzett az általános orvos

→ KÖPECZY KELEMEN Mihály

17., † ?: nemes. – Címeres nemeslevelet adományozott neki Rákóczi György (1631. dec. 15.). Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 50.: A nagyernyei udvarházak (1994. febr. 11.); Pálmay

17. †1729 k.: birtokos nemes. – A család első nemes őse. Testvérével Mártonnal együtt ernyei Ferenczi János egy ideig zálogos jobbágyának tartotta. Később Nyárádszentlászlóra, pókai Sárosi György Marosszéki főkirálybíróhoz került, a pókai Sárosiak udvarbírája és ez hűsége és jó szolgálatai fejében Apafitól nemesi címet szerzett neki (1672). Bíró volt Nyárádszentlászlón.

? 1896., † ?: igazgató-tanító. – Felesége: Albisi Csomoss Janka († Mv., 1936. júl. 17), testvére Albisi Csomoss Jenő († Mv., ?: ). Tanítói oklevelének elnyerése után Nagyenyeden, Mezőtúron, Vajdaszentiványon tanított majd kényszernyugdíjazása után Galambódon gazdálkodott. Hazafias és kultúr intézményeknek lelkes támogatója volt. – Irod. Kelemen; Kelemen Lajos 2006; Székelyföld

? † ?: tanító. – Búzásbesenyőben a ref. iskolában tanított (–1880-as évekig). Irod.: Búzásbesenyő

Tószeg, 1885., † ?: kereskedő Mv.-en. – Részt vett az első vh.-ban (1914. aug. –20. jún.). A 22. h. gy. e. az orosz fronton harcolt, főhadnagy. Fogságba esett mint zászlóalj parancsnok (1915–20), maláriát kapott. A Károly cs. k. ig. a. kitüntetettje. Irod.: Erdélyi ezredek; M. hadviselt zsidók

? † ? : főbíró. – Esküdt polgár (1731–), dohányföldi felügyelő (1739), közvádló (1742), Mv. főbírója (1748–49). Irod.: Fodor–Balás, Időtár 1; Pál-Antal 2006

? † ? : guberniumi alkalmazott (1797. k.). Apja: János. Az erdélyi jogakad. -án a régi oklevelek ismeretét tanította. Irod.: Aranka György; Kelemen

Nemessége kelt 1742. aug. Irod.: Kempelen

K. Miklós számára szolgálataiért a Nyárádszentlászlón lakó pókai Sárosi György, marosszéki királybíró címeres nemességet eszközölt ki (1672. okt. 16); Zsigmond kormányszéki irnok s hites jegyző (1794–1815); József táblai ügyvéd (1794). a XVIII. sz. elején a család két ágra szakadt : az egyik ág ref. a másik unitárius lett. Lajos udv.