KASSAY Károly
Kassa, 1870. okt. 22., † Debrecen, 1937. nov. 21.: színész. – Tanítói oklevelet szerzett, majd színészi pályára lépett (1888). Erdélyben először Kv.-on játszott (1896–), ahol 20 évig volt. Az első vh. után Nagyváradon játszott, azután Mv.-en (1919–23), itt ünnepelte működése 35. évfordulóját.; Aradon, Temesváron szerepelt (1924–25), ott vonult nyugdíjba (1928).
KASSAY Zoltán
Gyergyóalfalu (Har), 1928. aug. 31., † Mv., 2002. jún. 7.: festőművész. – Autodidakta tájképfestő Mv.-en. Irod.: Molnár; [Nekrológ] (Nú., 2002., jún. 10.); Opriş 2018
KASZA Dániel
Torda, 1822 febr. 14., † Nagyenyed, 1873. jan. 20.: tanár. – Apja ügyvéd. Nagyenyeden tanult. Gr. Dégenfeld Gusztáv nevelője (1829–50), akivel berlin tanulmányútja (1853–54) mellett Németo, Franciao, Olaszo. -ba is utazott (1854). A mv.-i Ref. Koll. ban Bolyai Farkast helyettesítő fizika és mathesis tanár (1854. nov. – 1855. júl), majd
KASZA László
Pusztakeresztúr, 1914. dec. 15., † Mv., 2010. febr. 10.: orvos, egyetemi tanár. – Érettségizett Temesváron a Kegyesrendi Főgimn.-ban (1932), az orvosi egyetemet Kv.-on végezte (1939); doktorált (1960). Kv.-on a Kórtünettani klinikán gyakornok (1941), tanársegéd (43); A II. vh.-ban tart. orvos zászlósi rangban vett részt. A SzU –ban teljesített frontszolgálatot és
KÁSZONI Ágota, Szentirmainé
1938., † Bp., 1986. dec. 24. Eltemették Mv. (1987. ápr. 4.) : főgyógyszerész. Irod.: Kiss-P. – P; [Nekrológ] (V. Z., 1987. ápr. 2.)
KÁSZONI alias Bornemissza család
Leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Mv. -t. Irod.: Kempelen
KÁSZONI Anna Zsuzsánna; Kurjatko
Mv., 1942., † Mv., 1996: fogorvos, kórházi alkalmazott. A MOGYI fogászati karán végzett (1966). Tanársegéd a Konzerváló Fogászati Klinikán. Irod.: Genersich; Kiss-P. – P
KÁSZONI János
? † ? : tanító. – Nyárádszentlászlón tanító (1863–93), majd Mészkőre ment. Irod.: Nyárádszentlászló
KÁSZONI Márton
? † ? : esztergomi kanonok, császári követ. – Vásárhely érintésével tért vissza bécsbe, útját Teleki Mihály biztosította Radnóttól Szászrégenig (1670). Irod.: Időtár 1; Teleki Mihály levelezése (Bp., 1906–16)
KÁSZONI Tivadar
? 1934., † Mv., 1992. szept. 22.: mérnök. – A Maros Megyei Posta és Távközlési Igazgatóság főmérnöke. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1992. szept. 23.)
KÁSZONYI József
Gémes (Besz-Nasz), 1872., † ? : ipariskolai művezető. – Középiskoláit Kv.-on műszaki tanulmányait Bp.-en végezte. A mv.-i szakiskolánál dolgozott (1898–1934). I. Ferenc József a III o. polgári érdemkereszttel, a román király elismerő érdemmel tüntette ki. Irod.: Székelyföld í. k
KÁSZONYI Margit
Mv., 1932., † Mv., 2017.: orvos. – Mv.-i lakos, az orvosi egyetemet is itt végezte (1957). A Tüdőklinikán kezdte tevékenységét (1960–). Sokoldalú munkát fejtett ki. Főorvos (1990–), nyugdíjba vonult (1992). Tovább dolgozott a fizetéses poliklinikán. Irod.: Kiss-P. – P.
KASZTNER
? † ? : rendőr. – Kv.-i rendőr. Dörnhauban, a lágerben a gettórendőrség tagja volt. Kimentett néhány rabot a lágerből részben pénzért, de jeles személyeket anélkül is, akiket fontosnak tartott a zsidó jövő érdekében, pl.: Kovács György színészt, Birek Annát, a mv.-i filharmónia hegedűse, hangversenymester- helyettesét. Hazatérve leírta a gettót
KATARIG Teofil
Görgényszentimre (, 1906., † ? : aljegyző. – Erdészcsaládból származott, Balázsfalván érettségizett (1924), majd Fogarason jegyzői vizsgát tett (1935). Több helyen dolgozott, majd Libánfalvára (1941 ) nevezték ki aljegyzőnek. Irod.: Székelyföld í. k
KATARING Emil
Görgényszentimre, 1903., † ? : g. kat. lelkész. – Tanulmányait Mv.-en és Balázsfalván végezte. Görgénysóaknán lelkész (1930–). Irod.: Székelyföld í. k
KÁTAY Albert
Kv., 1939., † Mv., 1979.: orvos. – Mv.-en végezte az orvosi egyetemet (1961). Bálneológus szakorvosként Szovátán dolgozott. Sírja a mv.-i Ref. temetőben. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy
KÁTAY, mezősámsondi
Kátay alias Kendei Márton Apaffi Mihálytól nyert nemeslevelet (1681. jún. 10.). Irod.: Pálmay
KÁTAY, szentrontási
Valószínű e család tagja az a Kátay, aki Bocskay kancellárja volt és a fejedelmet megmérgezte. Irod.: Pálmay
KÁTHI Balázs
? † ? : luteránus igehirdető. – A protestánsok kiűzték a ferenceseket a várbeli templomból és kolostorból (1556) és átadták K. B. luteránus igehirdetőnek. Irod.: Időtár 1; Pál-Antal 2009
KATHONA Géza
1870.? † Mv., 1922. dec. 8.: vendéglős. – Felesége: Meggyasszay Karolina. Gyermekei: K. Géza, felesége Balogh Katalin; K. Rózsika Tódor Józsefné; Nevelt leánya: Besenyey Erzsébet. Irod.: Gyászjelentő
KATHONAY Domokos, kérői és pókafalvi
1856. márc. 3., † ?: szolgabíró (1879–1895), helyettes főszolgabíró, kir. állami anyakönyvi kerületi főfelügyelő, Mv. miniszteri biztosa. Irod.: Pálmay
KATHONAY Ferenc, kérői és pókafalvi, Kathonai Ferenc
Mv., 1821.? † ?: egyetemihallgató. – Apja K. István, sebész. – Iskolai tanulmányai után sebész-tanonc volt, majd Pesten sebészhallgató (1845–46). Irod.: Szabó Miklós 2005
KATHONAY Gyula
? † ? : ? – Megalakult a Mv.-i színpártoló egylet (1884. szept. 14.), amelynek választmányi tagja, az alapítványnak nagyösszeget, 500 forintot, adományozott az állandó színház létesítésére. Irod.: Kuszálik–Zalányi
KATHONAY István, kérői és pókafalvi, Kathonai István
1796, † Mv., 1865. okt. 13.: orvos. – K. József és Magyari Teréz fia. Felesége: Lénárt Eszter. Gyermekeik: Károly, Gyula, Eszter, Nelli, Katinka és mostoha fia. K. István. – Marosszék és Mv. város alorvosa 30 éven át. Vizsgálta, kezelte Bolyai Jánost (1846–50 k.). Mv. sz. k. városi képviselőtag volt. A
KATHONAY, kérői és pókafalvi
a családból K. Mihály címeres nemeslevelet nyert Rudolf királytól (1593), Báthory Zsigmondtól Tóhátra, Széplakra kapott donációt (1593), majd Kérőt nyerte (1599). A pókafalvi előnév a 17. sz. óta használatos, a család egyik tagja Pókafalvára költözött, közülük K. István tatár rabságot szenvedett (1667 előtt), egy másik István Felső-Fejér megye viceszolgabírája volt,
KATONA György
? † ?. tanító. – Mester Somosdon (1741–1747, 1752–1759) Nagyernyében (1769–1777). Irod.: Imreh Barna
KATONA János
? † ?: ?. – A nyárádszeredai fiókpénztár alapítótagja, elnöke. Irod.: Hipper Sándor : A Mo.-i Munkások Rokkant és Nyugdíjegyletének huszonötéves története (Bp., 1918)
KATONA János
Marossárpatak, 1861. † ?: honvéd. – A cs. k. 63. gyalogezredben 10 évet és 3 hónapot, a m. k. mv.-i 22. gyalogezredben 2 évet ősszesen 12 évet és 3 hónapot szolgált (. – 1889). Nápfelkelési szolgálatra köteles. A végeébocsátó dokumentumot leszármazottai őrízték meg. – Irod: Berekméri–Gálfi
KATONA János
? † ? : bíró. –Székelykövesd falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KATONA Péterné, Kántor Katica
Nyárádremete (Maros), 1898., † Nyárádremete, 1980.: műkedvelő énekes. – A falu kántortanítójától tanult énekelni. A templomban, a temetéseken, virrasztásokon, határkerüléseken énekelt. Nyárádremete műkedvelő színjátszó csoportjának tagja. Irod.: Nyárádremete
KATONA Sándor
Rava, 1841. † 1924. júl. 19.: tanító, énekvezér. Tanult Torockón, Székelykeresztúron, Tordán és Kv. -on. Székelykeresztúron 50 évig tanított. Irod.: Kelemen
KATONA Sándor
Torboszló, 1912. júl. 26. † Mikuliczyn, 1944. aug. 8.: honvéd. – Anyja Katona Katalin. A 27/II. zászlóaljban honvéd. Szilánksérülés okozta halálát Irod.: Berekméri 2015
KATONA SZABÓ Erzsébet
Kolozsvár, 1952. † Gödöllő, 2024. febr. 5. – Tanulmányait a kolozsvári Képzőmüvészeti Főiskolán végezte, Bene József tanára vezetésével diplomázott mint gobelintervező. A mv.-i Bábszínház díszlettervezője. Magyarországra költözött (1983–). Gödöllőn telepedett le, ahol jelentős textilművész, látványtervező, művészetszervező. Ferenczy noémi-díjas textilművész és Gödöllő város díszpolgára. A Gödölői Iparművészeti Műhely Alkotóházi műtermében dolgozott,
KATONA SZABÓ István; Szabó (1957-ig)
Kézdivásárhely, 1922. nov. 10., † Gödöllő, 2013. febr. 6: író, újságíró. – Szülővárosában kezdett tanulni, majd a mv.-i Ref. Koll. ban érettségizett (1942) ; a BTE közgazdasági karán diplomát szerzett (1947), mint egyetemi hallgató a Móricz Zsigmond Kollégium diákigazgatója (1945–47) és a Világosság riportere. Tanár Bánffyhunyadon a gimnáziumban; a Falvak
KATONA Valér
Marosdátos (Maros), 1891. márc. 14., † ? : jogász. – Jogot Kv.-on tanult (1911–14). Irod.: Sigmirean
KATONA, abódi
a családból K. János nyert prixidáriusi-levelet (gyalogosság) Báthory Gábortól (1608. jún. 10.). Irod.: Kempelen; Pálmay
KATONAI István
? † ?. orvos. – Marosszék kirurgusa. Csókában először járt (1825) és beoltott 22 személyt, a névsort a lelkészi hivatalban vezetett anyakönyv őrzi. Irod.: Szigeti Mihály
KATSÁNDI Zsuzsanna, kohányi; Gyulai Ferencné, Kacsándi Zsuzsánna
1765, † Marosbogát, 1826. Irod.: Kiss S. – Herepei Károly : Két halotti beszédek (Kv., 1826)
KATSÓ Dénes
? † ? : bíró. – Mezőkölpény falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KATSÓ István,
? † ? : lelkész. – Nyárádszentbenedeken ref. pap (1790–1793). Irod.: Imreh Barna
KATSÓ Mihály
? † ? : mester. – Tanítómester Nyárádszentimrén (1758–1759). Irod.: Imreh Barna –
KATSÓ Mihály
? † ? : falusbíró. – Falusbíró. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65), Csejd és Nyárádselye helyneveit közolte. Irod.: Pesty 2014
KATTERO Mihály
Dés., 1903., † ? : villanyszerelő, rádióműszerész. – Tanulmányait Désen végezte, majd a műszerésziparban szabadult fel. Es Mv.-en önálló üzletet nyitott (1927). A kereskedő társulat és a r. k. egyház tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k
KATYI István
Glecsána, 1908., † ? : kereskedő. – Elemi iskolái elvégzése után kereskedői pályára lépett és mint segéd különböző helyeken volt, majd Kisfülpösön nyitott üzletet. Katona volt a 27. tűzérezrednél. Irod.: Székelyföld í. k
KATZER Izsák, §
Mv., 1899, † ?: fogorvos. – Mv.-en fogorvos, dr. Részt vett az I. vh.-ban (1917–18), a tiszti iskola elvégzése után a román fronton harcolt, majd az orosz és az olasz frontra vezényelték. Zászlósi rangban szerelt le. Irod.: Erdélyi ezredek
KATZER Jakab
? † Mv., 1932 a status quo ante temetőben nyugszanak a feleségével: az ortodox zsidó hitközség elnöke; Mv. városi tanácsosa (1928). A Kossuth u. 59. sz. telek tulajdonosa. Pálinkamérést üzemeltetett a Maroson átvezető hidak környékén (1887), majd mészkereskedéssel (1890), rongy- és csontgyűjtés- és kereskedéssel próbálkozott, majd tojás- és fakereskedéssel foglalkozott.
KAUCSÁR Aladár, §
Bp., 1898, † ? : autószerelő, gépjavítóüzem tulajdonosa. – Iskoláit Mv.-en végezte, majd ipart tanult, segédéveit a legjobb üzemekben töltötte és Mv.-en volt autó- és gépjavítóüzemtulajdonos (1921). Részt vett az I. vh.-ban (1916–18), a tiszti iskola elvégzése után az orosz frontra küldték, mint hadapródőrmester szerelt le kitüntetésekkel. Az Iparegyesület tagja.
KAUCSÁR Jolán, Kaucsár Iolanda
?, † ?: tanárnő. – Apja nagy kizsákmányoló. – Huszár Ilona nevezte ki a mv. – kereskedelmi leányiskola igazgatójának (1951 k.). Irod.: Bartos 2012
KAUCSÁR Ödön
Bp., 1903., † ?: hentes és mészáros. – Mv.-en végezte iskoláit, utána a húsipart tanulta, segédéveit a legjobb nevű szakemberek mellett töltötte, Mv.-en lett önálló (1930), magas színvonalú üzletében elsőrendű húst tartott és saját készítésű hentesárút. Az MTE elnöke (1945–), a sportegyesület új neve Dermagan. Irod.: Mv.-i labdarúgás; Székelyföld í.
KAUDERS Mór
? † ? : vállalkozó. – Mihofer megyesfalvi telephellyel jegyeztette be Megyesfalvi Likör-, Rum- és Cognacgyár Mihofer Pál és társa néven vállalkozását (1903) Mihofer Pál és társa néven Mv. székhellyel is bejegyeztette a céget (1905). Irod.: Orbán – Oniga
KAUDERS, Zsigmond
? † ?: izr. szent egyleti elnök. – Mv.-en a Chevra Kadisa elnöke volt, hajlott korára való tekintettel lemondott (1920). Irod.: Időtár 3
KAUFFMANN, Stephannus
Segesvár ?., † Kissink (Brassó), 1775. ápr. 25.: lelkész – Tanult Wittenbergben (1722), Jénában (1724). Segesváron collaborata (1726–29), majd lektor (1729–32); lelkipásztor Gerdályon, Kissinken (1735–75). Irod.: Szabó–Szögi
KAUFMANN Ferenc
? † ?építkezési vállalkozó. – Mav.-en volt építkezési vállalata (1921). Irod.: Időtár 3
KAUPPE
?, † ? : mv.-i Kaupe Weisz cégIrod.: A Magyar Korona országainak kivitelképes ipartelepei (Bp., 1897)
KAZAI Mihály
Tarcal, 1722. jan. 31., † ? : ref. lelkész. – A mv.-i Koll.-ban teológiát hallgatott (1747–50). Pányi, komjáti, hernádnémeti cecei lelkész. Verse: a Miskolci Naplóban (1906). Irod.: Gulyás
KAZALICZKY Antal
Mozsgó, 1852. máj. 10., † Bp., 1917. nov. 5.: színész. – A bp.-i színműv. akad. -n szerzett oklevelet (1875). Pécsett Miklósy Gyula társulatában, a bp.-i Nemzeti Színházban (1876–), Mezey János társulatában (1877–) és Aradon, Mv.-en (1878), Szatmáron (1879–), Mv.-en (1880–82), Szegeden, Szabadkán, Kassán, Miskolcon játszott. Kv.-ot t (1886), ismét Szegeden,
KAZATSAI Gergely
1800. †1845. júl. 21. -Felesége. Erános Mónika (1807. szept. 16. – 1840. ápr. 13.). Gyerekeik: Miklós (1827. dec. 11. – ?). Mária (1829. szept. 8. – ?), Lukács (1831. dec. 20. – 1838. jún. 5.), Aloysia (1834. máj. 30. – 1836. aug. 12.), István (1836. febr. 15. – ?), Katalin
KAZATSAY Dávid
Kibéd, 1843., † Kibéd, 1900.: kereskedő. – Felesége: Juhász Gizella (1853-?). Gyermekeik: Mihály (1876–1933) ügyvéd; Irén, Béla. Irod.: Száva 2012
KAZATSAY Dávid, Kozocsa Dávid (1838-ig)
Erzsébetváros, 1813., † Kibéd, 1890.: kereskedő. – Kozocsa Gergely és Stechnó István Dorothea fia. Felesége: Kozocsa Mária (1817-?). Gyermekeik: Katalin, Dávid, József, Mária, Miklós (1854–1890), aki Kibéden nősült, felesége Papp Borbála (1853–1916). – Kereskedő volt Kibéden. Irod.: Száva 2012
KAZATSAY Emil
Kibéd, 1898., † 1943.: hadbíró-ezredes. – K. Dávid és Kozocsa Mária fia. Testvérei: Katalin, József, Mária, Miklós (1854–1890). Felesége: Lázár Jolán színésznő. – Mv. -re került (1940). Feleségeének megtetszettek a Knop Vencel korondi aragonit gyárában készült tárgyak, társult Kálmán Oszkárnéval és aragonit lerakatot és csiszolóműhelyt létesített M?v.-en a Kemény Zsigmond
KAZATSAY Miklós
Kibéd, 1854., † Kibéd, 1890.: kereskedő. – K. Dávid és Kozocsa Mária fia. Felesége: Papp Borbála (1853–1916). Gyermekeik: Katalin, Lenke, Emilia és Vilmos ikrek, Miklós. – Kibéden volt kereskedő. Irod.: Száva 2012
KAZATSAY Miklós
Kibéd, 1884 † 1967.: kereskedő. – A család Perzsiából menekült, hozva magával egy főúri család két halálra keresett gyermekét. Görögországig jöttek ott az egyik gyerekkel végeztek az üldözők, folytatták útjukat Havasalföldre majd Erdélybe jöttek, és itt megtelepedtek. Folytatták a családi hagyományt, kereskedelmet, katonatiszti hivatást és színészetet. Felesége: Kiss Vilma (1892–1975).
KAZATSAY Ödön
1930, † Mv., 1999. nov. 14.: tisztviselő, kereskedő, üzletember. – A kereskedőcsalád utolsó mv.-i leszármazottja, K. Miklós (1884–1967) és Kiss Vilma fia. Felesége: Ungvári Noémi. Leányuk: Noémi (1966–1998), dr. Gaál Csaba (1965–) felesége Mv.-en. – Kereskedelmi iskolát végzett és tisztviselő lett. A Megyesfalvi konzervgyárban dolgozott. László József volt osztálytársa feleségével
KAZATSAY Vilmos
Kibéd, 1881, † ?: nyárádtői kereskedő.-ikertestvére Kazatsay Emilia (1881-?: ). Felesége: Papp Margit (1895–1945). Gyermekeik: Irén (1911–2001) tanár, a férje Császár Péter (1918–1974) operaénekes, Erzsébet (1914–1923) zenetanár, Miklós (1920–1957) zenetanár, Margit (1928–), férje Szabó Károly (1929–). – Miklós testvérével kezdeményezték Mv.-en a Kazatsay-cukrászda létesítését a két vh. között, amelyet később
KAZINCZY Ferenc
Érsemlyén, 1759. okt. 27., † Széphalom, 1831. aug. 23.: író, költő, a m. felvilágosodás és a m. nyelvújító mozgalom vezére. – Fia: Lajos. (1820–18499 – Mv.-en is járt (1816. júl. 8–9), a Kemény családnál, a Kazinczy (ma Kogălniceanu) u. 14.-ben szállt meg. Megtekintette a Teleki Tékát, felkereste a Ref. Koll.
KECSKEMÉTHY István
Paks, 1864. jan. 31., † Kv., 1938. máj. 10.: politikus, egyetemi tanár. – Biblia fordító. A M. Nép Párt elnöke Mv.-en (1927–), a parlamenti választások előtt szövetségre lépett más pártokkal, és létrehozták a Demokrata Blokkot (1927. júl.). – F. m.: Bibliaismertetés középiskolák I. és II. o. számára (Cluj-Kv., 1923); Kis
KECSKEMÉTI János, Ketskeméti János
?, † ?: tanító, ref. lelkész ?. – Mv.-en subscribált (1705). Egrestőn, majd Mezőpanitban (1712- ; 1720–), Nyárádszentannán (1715) tanított. Irod.: Imreh Barna; Könyves műveltség; Küküllői Ref. Egyházm. 2., Mezőpanit
KECSKEMÉTI Sámuel
?, † ?: EMKE tag Marosludason. Az EMKE alapító és választott választmányi tagja (1885. ápr. 12–). Irod.: EMKE 120
KECSKÉS András
Rava, 1898., † ? : gazdálkodó. – A középiskolát Székelykeresztúron végezte, majd a szülői háznál tanulta a gazdálkodást, önálló lett, 106 holdas birtokán folytatott korszerű gazdálkodást és haszonállat tenyésztést, terményeivel kiállításon díjat nyert. A MP tagja, 12 évig bíró, két évig pénztáros és községi tanácstag, az unit. egyház keblitanácsosa és
KECSKÉS András, Andreas Kecskés
Erdőszentgyörgy, 1953. † ? : gyógyszerész. – Institut für Klinische Pharmakologie, Schering AG Németország. Irod.: Magy kutatók.
KECSKÉS Dénes
Rava, 1889., † ? : gazdálkodó. – A családi háznál tanult gazdálkodni, majd önálló lett 36 földje volt. Az első vh.-ban a 82. székely ezr.-ben a román és olasz fronton harcolt, mint őrmester szerelt le, a bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetéssel. A MP elnöke, az unit. egyház
KECSKÉS István
? † Rava, 1842, ravai unit. egyházközség kurátora volt (1807–42). Az eklézsia felvirágoztatója. Hivatalos bizottsággal összeíratta az eklézsia ingó és ingatlan javait, újabb fekvőségeket szerzett. A papi és mesteri telkeken új házat épített, a templomot is jó karban tartotta, és ami előtte nem volt, tőkét kezdett gyűjteni az eklézsia számára.
KECSKÉS József
Medgyes, 1910. márc. 29., † ? : közgazdasági szakíró, gazdaságtörténész. – Középiskoláit a nagyenyedi Bethlen Koll.-ban végezte (1929), a kv.-i Kereskedelmi Akadémián szerzett diplomát (1933). A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Koll.-ban töltött felügyelői évek után a nagyenyedi Koll.-ban oraadó tanár, igazgatói titkár (1936–41) ; tisztviselő az Erdélyrészi Hangya mv.-i központjánál (1942–44)
KECSKÉS Lajos
Rava, 1928. dec. 1., †Mv., 2023. júl. 30.: unitárius lelkész. – Érettségizett Székelykeresztúron az Orbán Balázs Unitárius Főgimn.-ban (1948) ; a teológiát Kv.-on hallgatta, ahol lelkészi oklevelet szerzett. Szolgált Jobbágyfalván (1958–69), Szabédon (1969–). Irod.: KKACs; Nekrológ (Nú., 2023. aug. 2.)
KECSKÉS, vadasdi család
K. István és Péter primipilárist nyertek (lófőséget) (1655. jún. 28). Irod.: Kempelen; Pálmay
KEDEI Dénes
Rava, 1871., † ?: gazdálkodó. – A székelykeresztúri gimnáziumban tanult, majd önálló gazda lett (1900) 60 holdas birtokán, föleg gabonát termelt. Az első vh.-ban a 82. gy. ezredben a román fronton harcolt, majd felmentették. Irod.: Székelyföld í. k
KEDEI Izsák
Rava, 1866., † ?: gazdálkodó. – Székelykeresztúron járt középiskolába, majd gazdálkodást tanult, majd önálló lett Ravában 70 hold földön folytatott gazdálkodást és haszonállattenyésztést. A MP tagja, községi pénztáros és főbíró volt. Irod.: Székelyföld í. k
KEDEI Pál
Magyarzsákod, 1800 k., † ?: lelkész. – Székelykeresztúron az alsóbb osztályokban tanított, mint felsős diák (1814–15). Köztanító és senior (1821–24). Nyárádgálfalván lelkész (1824–). Irod.: Kelemen
KEDEI Pál
Rava, 1896., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után gazdálkodni kezdett a szülő háznál, majd 20 hold földön önálló lett Bordoson. Részt vett az első vh.-ban a 24. h. gy. ezredben azorosz fronton harcolt, megsebesült majd a székely hadosztályhoz került, mint szakaszvezető szerelt le. A község pénztárosa, a MP tagja
KEDEI Zoltán
Rava, 1929. nov. 29., † ?: festőművész, tisztviselő. – Érettségizett a székelykeresztúri Gimn.-ban (1949) ; Mv.-en a Népművészeti Iskolát végezte Olariu György festőművész osztályán (1958), szobrászatot Márkos András tanította. Mv.-en az Electro-Maros vállalat tisztviselője (1952–90). Olajfestményei és tusrajzai vannak. Több rajza, illusztrációja van kötetekben, folyóiratokban. – Kiállításai: Mv (1967, 1976,
KEDEI Zoltán V.
Mv., 1956 † ?: festő. – : Kedei Zoltán fia. – A mv.-i Művészeti Iskolában tanult, tanára Nagy Pál volt, A segesvári zománc-edénygyár (1981–), majd a mv.-i ipari-vállalat ipari formatervezője. Művészete hatott szürrealitikus, szimbolikus festészetére. Áttelepedett Mo.-ra (1990–), tagja a Művészeti Alapnak (1990–), festészettel foglalkozik. Erdélyben, Budapesten, Hatvan-, Sopron-, Cegléden
KEDVES István, csíkszentdomokosi
Kv., 1856., † ? : m. k. pénzügyigazgató. – Tanulmányait a kv.-i és a bp.-i R. K. Gimn.-ban és a bp.-i egyetemen végezte ; felesküdött fogalmazó gyakornoknak a fővárosi m. k. adófelügyelő mellé (1877), majd uo. titkár lett ; kinevezték Nagy- és Kisküküllő- megyék kir. adófelügyelőjének (1885); a pénzügyi igazgatás
KEGYES Zsuzsánna, KOCSMÁR Zsuzsánna, Kocsmár Lajosné
? † ?: tanárnő. – A mv.-i elemi és polgári leányiskolában tanított számtan, természettan, természetrajz, magyar, egészségtan, közgazdaságtan tantárgyakat (1919). A mv.-i ref. elemi és polgári leányiskola német nyelv tanárnője (1918. dec. – 1920. máj.) és igazgatója. Irod.: Emlékk. Szabó Miklós
KEIN Leona
Medgyes, 1882. febr. 7., † 1934, : zongoraművész, tanár. – Zenei tanulmányait, zongoraszakot, a kv.-i zenekonzervatóriumban végezte (1902), Bécsben folytatta, ahol zenetanítói oklevelet szezett (1907), majd a bp.-i Liszt Ferenc zeneművészeti főiskolán zenetanári oklevelet nyert (1913). A kv.-i állami felső leányiskola zenetanára (1909–20), majd a zongora tanszéket töltötte be a
KEINTZEL Ede
Szászrégen, 1897, † ?: ügyvéd. – Apja iparos volt. Segesváron érettségizett, Kv.-on jogi doktorátust végzett. Tanulmányai befejezése után Mv.-en praktizált ügyvédi irodákban. Szászrégenben önálló ügyvéd (1926–), több vállalat ügyésze. Részt vett az I. vh.-ban (1915–18), a tiszti iskola elvégzése után az orosz majd az olasz fronton harcolt. Főhadnagyi rangban szerelt
KEINTZEL György
? † ? : építészmérnök. – Politechnikát végzett. Szászrégen, majd Mv. főépítésze (1939). –Irod.: Pană
KEINTZEL István; Kentzelius
? † ? : ev. lelkész. – Dedrádon volt pap. Énekszerző a XVII. sz. -ban. Éneke van a báró Rudics kódexben (1673). Irod.: Szinnyei
KEINTZEL Waldemar
Beszterce, 1900. márc. 24., † Brassó, 1969. aug. 8.: pap, tanár. – Apja cipészmester. Besztercén érettségizett, majd a Tübingeni Egy Hittud. Karán (1918–22) tanult. Hazatérve Szebenben segédlelkész (1924), városi lelkész Szászrégenben (1925–30), lelkész Ketzür bei Bukowban (Németo) (1930–31), Dedrádon (1931–), Brassóban (1936–). Két és félévig kényszermunkát végzett a Donyeck medencei