Maros megyei életrajzi lexikon

?., † ? : építész és vállalkozó. – Magyaro.-ról Kecskemétről jött Mv. -re (1908), ahol tervezői és építészeti irodát tartott fent az I. vh. idején. Mv.-i munkái: Feigenbaum (ügyvéd bérházai) palota, ismertebb nevén Rendőrségi palota ügyvéd bérházai (rendőrségi épületek, 1906–1907); a Vámos-ház; családi lakóházak a Lajos király / Cuza Voda

Mv., 1887. jan. 20 vagy 29., † Mv., 1977. okt. 17: képzőművész, iparművész. – Kereskedelmi érettségit tett és öt évig pénzügyi hivatalnok volt, majd szabadfoglalkozású képzőművészként élt haláláig. A Képzőművészeti Szövetség mv.-i fiókjának tagja (1947–77). Saját receptje szerinti zománc-technikát alakított ki. – F. kiáll.: Mv., Kv., Buk. (1930-as évek), Mo.

?, † ? : mérnök, gyárigazgató. – Felesége a mv.-i művészek pártolója. A Cukorgyár Rt vezérigazgatója volt amikor a gyár a csőd szélén állt (1912), a közgyűlés felszámolta az üzemet., új Rt. alakult Magyar Cukoripar Rt, és tovább működött egy új vezetőséggel. A Mv. és Vidéke Cukorgyár Rt (alapítási év

? † ?: Ref. Nőszövetségi elnök. – A Mv.-i Ref. Nőszövetség alapító elnöke (1927). A mv.-i művlszek pártfogója volt. Irod.: Időtár 3

Csíkszentmárton, 1917. júl. 10. † ? : gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet a buk.-i Gyógyszerészeti Karon kapott (1938). Temesváron, Görgényben, Mv.-en tevékenykedett. Irod.: Péter H. Mária

? † Mv., 1927. febr. 3.: mérnök. Irod.: : Gyászjelent.

Segesvár, ?., † Erked, 1770. jan. 6.: tanár. – Tanult Segesvárt, Enyeden Szebenben, Jénában (1714), Halléban (1716), Wittenbergben (1718). Tanított Segesváron, itt rektor rektor (1719–) ; lelkész Erkeden (1722–70). Irod.: Szabó–Szögi

Segesvár ?., † : ?. – Tanult Lipcsében (1727), Jénában (1727). Irod.: Szabó–Szögi

? † ?: zenész. – K. Simon és Jakabffy Mária fia. Földbirtokos szüleinek kényszerlakhelye az államosítás után Mv. volt. A fiúkat adoptálták (1950) és így zeneakadémiát végezhetett. Irod.: Mikó

Cseho., 1901. júl. 15., † ?: földbirtokos. – K. Gyula és Szilvia fia. Felesége: zaguzsini Jakabffy Mária. Fiúk Gyula. – Érettségizett. Az Erdélyi M. Párt tagja. 370 hold földjét kisajátították. Kényszerlakhelye Mv. (1949. márc.). A securitate megfigyeltette. A Mv.-en kényszerlakhelyen élő volt m. földbirtokosok két nagyobb csoportba tömörültek és heti

? 1891, † 1915. ápr. 22.: tanító. – A mv.-i izraelita Népiskolában tanított öt évig. A polgári fiúiskola tornatermében 21 taggal beindította szertorna szakosztály edzéseit (1910). A sportegyletnek lendületet adó vezéralakja, az antialkoholista egylet megszervezője. A filharmonikusok zenekarában is működött. Részt vett az I. vh.-ban, a 22. honvéd gyalogezred hadapródja,

Ditró, 1911. dec. 24., † 1966. szept. 2.: r. k. pap. – Csíszeredában és Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (Ditró, 1937. márc. 21.). Káplán Kézdiszentkereszten (1937), Szárhegyen és Csíkszentmártonban (1938), Mv.-en (1940), Gyergyószentmiklóson (1941). Lelkipásztor Vaslábon (1943) és Gödemesterházán (1948–). –Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Ferenczi Sándor 2012; (Szabad Szó, 1948. márc.

? † 1802.: földbirtokos. – K. János és Brugier Carolina Vilma leánya. Férje losonczi gr. Bánffy Sándor. Fia László. († 1784) Irod.: Gudenus; Pap Mihály Az igaz és Isten előtt kedves isteni félelemmenek..: Halotti beszéd fia Bánffy László temetésén (Mv., 1784)

Kv., 1866. máj. 23., † Balatonfüred, 1922. jún. 10., temetve Kv.: főispán, ogy. képviselő, pártelnök. – Ödön (1837–1921) és kaáli Nagy Gizella (1839–1898) fia. Felesége: 1. Bethlen Zsófia (1868–1934) (esküvő Mezőszakáll); 2. Zeykfalvi Zeyk Cecilia (1876-?) (esküvő Kv. 1902). Fogadott fia és hitbizományi örököse K. János. – Középiskolát Bécsben a

? † ?: bárónő. – A tanács megtiltotta hogy a háza előtt egy kutat betemessen (1805), azzal az indokkal hogy az közterületen van, másrészt szükség van rá tűzvész esetén. Irod.: Pál-Antal 2009

1773.? † Kv., 1835. aug. 31.: keresztes dáma. – K. Farkas és Kornis Mária leánya. – Férje: cs. kir. tábornagy, ezredes losontzi gr. Bánffy György († 1830.?). Búcsuztatta br. Bánffy László. Irod.: Levéltári gyászj.

Kv., 1937. júl. 24., † Bp., 1995. ápr. 24.: festőművész, grafikus, díszlettervező, K. János (1903–1971) és Patton, Augusta of Grandhome (1900–1989) fia. Felesége kenderedi Papp Jodit (1940–). Gyermekei: Zsuzsanna (1964), Endre (1968)– A Zene és Képzőművészeti középiskolát Mv.-en (1954), a Ion Andreescu Képzőműv. Főiskolát Kv.-on végezte (1962), mesterei: Petru Abrudan,

Diodváralja, 1844, † Szilágysomlyó, 1902. máj. 12. Székelyszenterzsébeten temették el: birtokos. – Domokos (Mv., 1806–1885) és Zeyk Borbála (Mv., 1807–1848) fia Felesége gr. Haller Berta (1851–1929). Gyermekei: József (1873–1925), Anna/Náni (1874-Szováta, 1969). Irod.: Gudenus; Kornis

? † Zombor (Lengyelo), 1657. febr. 16.: földbirtokos, főispán. – K. Boldizsár (1576–1630) és Tornyi Zsófia fia. Felesége Bornemisza Zsuzsa († 1673). Bükkösi birtokos. Doboka (1642–), majd Kolozs vm. főispánja (1649–57), Kornis Ferenccel együtt. Udvarhelyszéki fökapitány (1654–), II. Rákóczi György fejedelemnek fő lovász-mestere, hatalmas vadász ember. Elkisérte Rákóczit lengyelországi hadjáratába,

? † ?: főispán. – Felesége: br. Bánffy Ágnes. Leányuk: K. Anna, Ugron Józsefné. – Fő commissarus (1694). Irod.: Pálmay; Szaniszló

Csekelaka, 1803., † Buda, 1849. febr. 17: földbirtokos, jogász, politikus, államtitkár, képviselő. – András († 1823) és Kendeffy Róza (1781–1809) fia. Felesége: Kemény Katalin (1804–1895). Gyermekei: Gábor (1830. jan. 19. – 1888. okt. 23.), a MTA l. tagja, Géza (1832–1910), Gerő, Ilona (1832–1883), Berta, Sarolta († 1836), Emma, Dénes. Tanulmányait

? † ? : küküllői főesperes Dicsőszentmártonban. Irod.: Pokoly

Malomfalva, 1905. okt. 22. † Mv.,., 1972. febr. 4; 1974. nov. 3.: földbirtokos. – Pál (1867–1934) és széplaki Petrichevich Horváth Eszter (1880–1952) fia. A malomfalvi volt Wesselényi udvarház egyik örököse. Irod.: Gudenus

Kv., Magyarbükkös, 1845. nov. 28., † Magyarbükkös, 1898. okt. 5 : ogy.-i képviselő, író. – György (1812–1896) és Bethlen Mária (1814–1895) fia. Felesége nagybarcsai Barcsay Irma (1849–1895) (esk. Kv., 1869 szept. 14). Gyermekei: György(1872–1895), Zoltán († 1889), Olga († 1953), Mária Róza (1883–1929). Tanult Kv.-on, majd Bp.-en jogot végzett. Alsófehérmegye

Kv, 1868. máj. 19. † Mv., 1950. dec. 4.: földbirtokos. – Ödön (1837–1921) és kaáli Nagy Gizella (1839–1898) lánya. Irod.: Gudenus

Magyarbükkös, 1796., † London, 1852. jan. 4.: honvédezredes, tábornok. – K. Lajos († 1809) és Wesselényi Julianna (1773–1809) fia. Testvére K. Ferenc. Felesége Seethal Karolina. Lánya Karolina. Nagyenyeden tanult. Honvédezredes és dandárvezér volt (1849), különösen a piski csatában tűntette ki magát; a szabadságharc után Londonba emigrált, és ott is halt

? † 1830.: cs. k. kamarás, magyarbükkösi földbirtokos, – Gergely († 1769) és Bánffy Mária fia. Felesége: Battyányi Teréz gr. -nő. Gyermekei József (1795–1855), a történész és Polixénia, grófi rangot kapott (1808. aug. 12.). Bükkösön ferences papok szolgáltak (1809–24). Irod.: Castellum Értesítő (2002. 7. sz.), Ferenczi Zoltán: A kv.-i magyar

? † ? : részt vett a második Országos Tanári Kongresszuson. Irod.: Az 1910 évi nov. 7–8 Bp.-en tartott második Országos Tanári Kongresszus naplója és jegyzőkönyve (Bp., 1911), Magyar pedagógiai lexikon szerk. (Bp., 1933–34)

Csombord, 1832, † Csekelaka, 1911. máj. 29.: országgyűlési képviselő. – Dénes (1803–1849) és Kemény Kata (1804–1895) fia. Tanulmányainak befejezése után gazdálkodott és mind a megyei közéletben, mind a környék gazdasági mozgalmaiban élénk részt vállalt. Érdemeket szerzett a mv.-i bank alapításában; Magyarigen kerület országgyűlési képviselője (1878–). Országgyűlési beszédei a Naplókban. –

Marosnémeti, 1906. júl. 8., † Kv., 1945. ápr. 4. (agyonverték),., Pusztakamaráson temették el: hegedűművész. – József (1873–1925) és Kemény Jolán (1874–1929) fia. Felesége csíkszentdomokosi Sándor Karolina ( 1907. febr. 28. – Mv. 2005). Gyermekeik: Mária (Bp., 1934–), József (Pusztakamarás, 1939–), Fruzsina (Pusztakamarás, 1941–). Bp.-en végezte a Zeneakadémiát. Elsőhegedűs volt a

1812, † Nagyenyed, 1896. nov. 23, temetve Marosvécs: főispán, honvéd százados. – Simon (1776–1826) és Teleki Anna (1783–1851) fia. Felesége: bethleni gr. Bethlen Mária (1814–1895), mindketten Marosvécsen vannak eltemetve. Gyermekeik: Ödön (1837–1921), Kálmán (1838–1918), Mária, Bánffy Dezsőné (1844–1884), Endre (1845–1898), Anna- Petky Ferencné (1849-?), Simon (1851–1928). Az 1848–49 es forradalom

1835, † Lándor, 1893. ápr. 9.: földbirtokos, szőlőtermesztő, borász. Irod.: [Gyászhír] (Marosvásárhely, 1983. ápr. 9.)

1811, † Csombord, 1881. szept. 14.: főispán, ogy.-i követ, ogy.-i képviselő, erdélyi ellenzéki politikus, a nagyenyedi és gyulafehérvári egyházmegye és a nagyenyedi koll. főgondnoka. – K. Simon (1776–1826) és Teleki Anna (1783–1851) fia. Felesége: Bánffy Katalin (1811–1886). – Nevelője Vajda Sámuel volt (14 évig). Csombordi gazdaságát 25 éves korától vezette.

?, † ?: főispán. – Fia: János. – Comes / főispán Küküllő vm.-ben (1556–71). Tagja annak a küldöttségnek, amely János Zsigmondot kisérte Zimonyba a török hódolatára (1566). Irod.: Documente privitoare la istoria Ardealului, Moldovei şi Ţării Româneşti 1(Buc., 1929–38); Mo. főispánjai

? † 1685. márc. 13. Kv.-on temették el (jún. 27.). A fejedelem az apja. Fia: K. Simon († 1688. aug. 19), leánya K. Kata, Gyerőfi Györgyné († Szamosfalva, 1714. márc. 26.). – Adományt tett a kv.-i unit. iskola javára (1684. jún. 12.). Irod.: Kénosi-Uzoni 2

? † Zernyest, 1603. júl. 17.: követ. – K. Péter unokája. Apja István, küküllői főispán. – Martinuzzi György rendeletéből a Brassai Havasokra az Erdélyt pusztitó románok ellen ment, akiket ott meg is vert (1550). Ferdinand követe Erdélyben Szoliman császárhoz (1552); ő általa nyilatkoztatta ki Izabella a fejérvári gyülésen a Kendiek

? † ?: főkövet. – K. Péter és Bagdy Kata fia. Felesége Ombrozi Magdolna. Fiai: István és József. – Báthori István fejedelem töröko.-i főkövete volt (1548, 1553). Irod.: Erdélyi testamentumok 2.

1662 † ? 1701. nov. 6,.: főispán, nagysajói földbirtokos. – K Simon (1633–1675) és Perényi Katalin († 1693) fia, a fejedelem K. J. unokája, Felesége Teleki Anna (1661–1720). Gyermekei: Zsigmond († 1736), Sámuel († 1744), Krisztina Bethlen Józsefné (†1752), Zsuzsa Bánffy Ferencné (1692–1759). A kormány tanácsosa (1686); Belső-Szolnok vm. főispánja,

→ LÓNYAi Anna

→ Teleki Anna

Székelykeresztúr, 1873. dec. 26., † Nagykáta, 1925. márc. 28. – Felesége br. Kemény Jolán, Pusztakamaráson van eltemetve. Irod.: Gudenus; Kornis; Leváltári gyászj.

Cintos, 1910. nov. 16., † 2002, Déván temették: bárónő. – Pál (1867–1934) és Petrichevich Horváth Eszter (1880–1952) lánya. Férjhez ment Malomfalván (1937) csiktaplócai Lázár László mezőgazdasági mérnökhöz. (1981–1963). Irod.: Gudenus

? † Szamosfalva, 1714. márc. 26.: birtokos. – Kemény János fejedelem unokahúga. Férje Gyerőfi György szamosfalvi birtokos. Leányuk: Gy. Borbála, Gyulaffi Lászlóné. Majd egy évtizedig várt rendületlenül a II. Rákóczi György lengyelo.-i szerencsétlen hadjáratában részt vevő és a lengyel kir. udvarában kezesül maradó férjére (1648–). Abosfalván volt a birtoka. Unit.

1700., † Szeben, 1746. márc. 4. Marosszentkirályon temették 1746. Sz. Jakab hava. 3.): földbirtokos. – K. Simon és Vaji / Vay Anna leánya. Testvérei: K. Erzsébet Bártzai Jánosné; Ádám; Krisztina br. Bánffy Boldizsárné. Férje: losonczi br. Bánffy Zsigmond, consiliárius. Esküvő: 1725. Sz. György hava, 22. Leányaik: B. Anna Ugron Istvánné;

Nagyenyed, 1907. dec. 29. † ?: főúri asszony, földbirtokos. – K. Pál (1867–1934) és Petrichevich Horváth Eszter (1880–1952) lánya. Férjhez ment (Malomfalva, 1939. máj. 7) Sepsikillyényi és sepsiszentgyörgyi nemes Czakó Józsefhez (Székelykövesd, Maros-Torda vm., 1895. jan. 4. – Mv., 1976. dec. 23). Dr. med., kórházigazgató Mv.-en. Gyermekei : Júlia, József

Marosvécs, 1929. ápr. 6., † Bp., 2000. márc. 29. Búcsúztatása a bp.-i Hazatérés templomában ( 2000. ápr. 18.), Marosvécsen nyugszik (2000. jún 6.): operaénekesnő. – Kemény János (1903–1971) és Patton, Augusta of Grandhome, leánya. – Zenei tanulmányait magánúton végezte, tanult Bedő Emmánál, Trózner Józsefnél, D’André Albertnél és Maczalik Gabriellánál Tagja

Magyarbükkös, 1732. máj. 12., 1730. † Magyarbükkös, 1787. szept. 29.: r. k. pap. – Tanult Kv.-on a Jezsuita Gimn. és Akad. (1747–49), Bécsben a Pázmáneumban, Rómában a Collegium Germanicum et Hungaricum-ban (1750–54). Pappá szentelték (1753). Egerszegen plébános, esztergomi kanonok (1763–), zebegényi prépost, és nógrádi főesperes volt. Egerszegi plébános és kanonok.

1785.? † Nagyenyed, 1831. dec. 27. Marosvécsen temették: adományozó. – Felesége br. Bánffy Ágnes. – A magyarkirályfalvi ref. egyháznak öntött, vésett ezüst kókuszdió serleget adományoztak (1825). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.; Levéltári gyászj.

→ KORDA Mária

? † ? : birtokos. – K. Demeter fia. – Zsigmond király adományaként kapta Szentdemetert (1436), de utód nélkül halt meg, a birtok visszaszállt a királyra, ma a falu Balavásárhoz tartozik. Irod.: Fekete; Nagy-Bodó Tibor: Az erdélyi Schell-udvarház és a románkori templom (Központ, 2016. ápr. 21–27.)