Maros megyei életrajzi lexikon

? 1940., † Bp., 2010. máj. 29., Marosvécsen temették el (2010. jún. 5.): asztalos. – Kemény János író és Augusta Paton fia. A Művészeti Egyetem volt munkatársa. A Helikon-Kemény János Alapitvány létrehozója és mentora, a kuratórium elnöke. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2010. máj. 31.; 2010. jún. 1.)

?. 1788. aug. 11.?. 1788. aug. 11., † 1846. aug. 12.: cs. kir. kamarás. – K. János és Barcsai Anna fia. Halotti címere a kv.-i Farkas utcai templomban. —F. m.: Poétai érzeményes teremtményei báró Kemény Miklósnak két könyvben (Kv., 1808.). Irod.: Entz–Kovács; Fülöp–Ferencz; Szinnyei

→ TELEKI Polixena

Marosvécs, 1926. nov. 23., † Párizs, 1986. nov. 5.: festőművész. – Kemény János (1903–1971) legnagyobb lánya. Angol állampolgár volt. Párizsban egy képzőművészeti galériában dolgozott. Irod.: Gudenus; Kornis; Marosi-KZST; Nagyapámat mai napig példaképemnek tartom / Oláh-Gál Elvira beszélgetése Vécsi Nagy Zoltánnal (Székelyföld, 6. sz., 2012)

?† ?: földbirtokos. – Cintosban birtokos, ahol a fennmaradt okiratok szerint m. és román lakosok éltek (1439). A dokumentumok szerint Cintos birtokai a következő századok során sokszor gazdát cseréltek: I. Rákóczy György fejedelemé (1648–57), ennek feleségéé (–1662), Apaffy Mihály fejedelemé (–1664), Bethlen János és felesége, Fekete Klára (1664–1702), Andrássy Gyula,

Kv., 1793. júl. 11., † Malomfalva, 1854. márc. 26., Mv., 1854. ápr. 15.: politikus, birtokos Malomfalván. – Lajos († 1809) és Wesselényi Júlia (1733–1809) fia. Felesége: széki Teleki Rákhel (1794. -Malomfalva, 1868. ápr. 2.). 6 leány és egy fiú Domokos (1835–1902). – A mv.-i Ref. Koll. algondnoka (1831-.) és felügyelő

† Hainburg, 1620: főkapitány. Pozsonyban temették el. – Boldizsár († 1630 k.) és szárhegyi Lázár Anna fia., K. János fejedelem féltestvére. Bethlen Gábor főkapitánya. Felesége Toroczkai Klára. Fiúk: János († Kv., 1685. jún. 27). -Báthori Gábor fejedelemsége korában Bethlen Gábor tábornok és udvari főkapitány udvarában töltötte ifjúságát. Mikor Bethlen a

1802.?., † Kv., 1861. júl. 25.: földbirtokos. – Sámuel (1739–1817) és Bethlen Kata (1764–1836) fia. Tulajdonosa volt az aranyosgerendi barokk kastélynak, melyet a fellázadt románok feldultak és a könyvtára, kéziratgyűjteménye elpusztult (1848. nov. 28.). Az elveszett értékek között volt gr. Kemény József oklevélgyűjteménye is. Ui a történelem tudós élete utolsó

→ BETHLEN Kata

Mv., 1851. aug. 26. † Kv., 1928.: Alsó-Fehér vm. főispánja. – György (1812–96) és Bethlen Mária ( 1814–1895) fia. Felesége 1. pekrovinai Pekry Emma (1860–95) (esk. Dicsőszentmárton, 1881); lánya Gabriella (1897–1940) 2. Várady Ilona (†. Magyarbükkös, 1946) (esk. Kv., 1926). Fia Viktor (1901–45) volt az utolsó tulajdonosa a magyarbükkösi udvarháznak.

1633. dec. 22., † 1675. ápr. 5., Marosvécsen temették el: főispán. – K. János (1607–1662) fejedelem és Kállay Zsuzsanna († 1655) fia. Felesége Karathnai Alia Mária († 1660), esküvőjük Bonyha (1654). Második neje br. Perényi Katalin / Kata († 1693), mint buzgó katolikus, és a jezsuiták pártolója nem csekély befolyást

1736 k., † Nagyenyed, 1799. v. 1789. máj. 28.: cs. és kir. kamarás, főispán. – K. Ádám († 1753) és kisrédei Rhédey Druzsiánna fia. Felesége: 1. gr. Wesselényi Polixenia (1743. júl. 6. v. szept. 6. – Kv., 1764. máj. 1. vagy 21.), leányuk: Druzsina, br. Radák Ádámné; 2. felesége 1766-.,

→ TELEKI Anna

→ WESSELÉNYI Polixenia

Alvinc, 1814. jún. 12., keresztelték 1814. jún. 26. † Pusztakamarás, 1875. dec. 22.: író, publicista, politikus. – Sámuel (1758–) és Csóka Róza fia. Felesége Teleki Julianna. – Nagyenyeden járt középiskolába Szász Károly tanítványa (1823–); Kv.-ra ment az erdélyi országgyűlés megnyitása alkalmával (1834–35); birtokán Maroskapudon élt tanult és gazdálkodott (1836–37), jogi

→ TELEKI Júlia

Zilah, † ?: tanítónő. – Apja: K. József árvaszéki ülnök és 1848–49-es honvéd őrnagy. Zilahon és Kv.-on végezte középiskoláit, Bp.-en rajztanári diplomát szerzett (1882) és a tanítónői tanképesítő vizsgát tett (1887). Kézdivásárhely és Nagylak után, rövid ideig Kibéden is tanított, de innen távoznia kellett mert ellentébe került Ősz János tanítóval.

Körtvélyfája (Maros), 1865., † ?. Irod.: Éber

1796., † Kv., 1834. febr. 3v. 4. 7Cini!.: erdélyi politikus, társadalmi és sportvezető. – A Házsongárdi temetőben van névnélküli de jól ismert síremléke. Halotti címere a kv.-i Farkas utcai templomban. – K. János (1769–1800) és Teleki Polixenia fia. K. Elek unokája. Felesége: 1. branyicskai br. Jósika Róza (1793. – Mv.,

A Hátszeg vidéki Candea (Kenéz) család leszármazottai. Ősi birtoka a 14. sz. -tól a Hunyad megyei Malomvíz, ahonnan vették előnevűket is. A 16 sz. végén a falu központjában épített erődített udvarházat és udvari kápolnát. Gazdag birtokadományban részesültek Hunyadi Jánostól. Jelentős közéleti szereplésük a fejedelemség korának végére és az erdélyi Habsburg

? † ?: földbirtokos Mezőméhesen. – A mezőméhesi ref. templomot a szülei emlékére építette (1909), birtokot adományozott a ref. egyháznak: Az EMKE alapító és örökös tagja volt (1885. ápr. 12. –). Kis-Küküllúvármegye törvényhatósága Dicsőszentmártonban. Irod.: EMKE120; Maros megye; Sándor

1830 † 1896: birtokos, Erzsébet királyné udvarhölgye. – Ádám (1795–1834) és Bethlen Borbála (1800–1880) lánya. Férje id. Gr. Andrássy Gyula (1823–1890) miniszterelnök (1867). Gyermekei: Tivadar (1857-?), Ilona (1858-?), Gyula (1860-?). Marosludason áll az udvarházuk (Bariţiu u. 4. sz.). Az udvarházhoz tartozó nagy belsőséget felparcellázták és ott épült az ún. Andrássy

?., † ? : földbírtokos. – Az államosítás után bolti elárúsító, cseléd, Mv.-en. Irod.: Mikó

? † ? földbirtokos. – Felesége: Vajda Karolina. – Felesége. özv., a nagykendi ref. egyházközségnek egy aranyozott ezüst paténát vagyis keresztelő tányért (1823) és ezüst talpas tálat (1853) ajándékozott. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4. Ezt beírtam Vajda K. -hoz, innen törölni kell!

1836, † 1898: K. Farkas († 1859) és köröstarcsai Weér Róza († 1880) leánya. 4 gyermekük: Miklós (Kv., 1858–1899), Ilona (Kv., 1860–1893), István (Mezőzáh, 1862–1948), Rozália (Mezőzáh, 1874–1953). Irod.: Bordás Beáta: A mezőzáhi Ugron-kastély építéstörténete = Liber discipulorum; Gudenus; Pálmay

1771., † Mv., 1821. jan. 8. Sárpatakon temették: földbirtokos, adományozó. – K. Elek (1740–1783) Hunyad vm. főispánja és bethleni gr. Bethlen Krisztina (1744–1807) leánya. T. Domokos († 1824) harmadik felesége. Gyermekeik: Elek, Anna, Rákhel, Polixénia, Krisztina Vadasdon a Verescsere erdőt adományozta az egyháznak (1789), Férjével a Ref. Koll. -nak 400

? † 1504 k.: főúr, erdélyi alvajda. – K. János és Győrfalvi Kata fia. Felesége 1. cegei Wass Kata, 2. Erdélyi Hedvig. Gyermekei: János († 1536) Antal († 1558) Ferenc erdélyi vajda, Mihály. Irod.: Pálmay; ÚMÉL

? † Gyulafehérvár, 1558. aug. 30 v. szept. 1.: erdélyi tanácsúr. – Antal († 1540 k.) és Wass Kata fia. Ferenc öccse. Felesége Bogáthy Klára. K. A. és Patócsi Ferenc Vásárhelyre gyűjtötték a székelyeket Dobó István császári biztos ellen (1553); Mv.-en az ő házában szállt meg a mantovai születésű Francesco

? † Gyalu, 1594. szept. 12- kivégezték.: főispán, fefedelmi tanácsos. – K. Mihály és Szilvási Zsófia v. Bánfyy Kata fia. Sándor testvére. Küküllő vm. főispánja (1576–94). Az adománylevél alapján birtokában volt a radnóti várkastély, ami a kerelőszentpáli csata után (1575–) került a birtokába, Bogáti Farkas előző tulajdonos kivégzése után. Báthory

→RÉVAI Anna

Nagykend, 1661, † 1677 : ítélőmester. – Jobbágy származású, szüleit felszabadította a jobbágyságból Nagykendről Kelementelkére költöztette. Felesége: 1. a csíkfalvi Bakó Erzsébet; 2. Móré Zsófia ? – A fejedelmi tábla írnoka (1623, 1632–38). II. Rákóczi Gyögy idejében felívelt pályája: Marosszék nótáriusa (1656), a fejedelmi tábla ülnöke, fejedelmi prefektus, az alvinci

1589 † 1634. okt. 10.: földbirtokos. – Ferenc lánya († 1594). Férje Haller István (1591–1657). Ezzel a házassággal (1610) került Kerelőszentpál a Hallerek birtokába. Irod.: Harmath-Kálmán, Nagy Iván

Disznajó, ? † ? ref. lelkész, tanító. – Felesége: Harsányi Mária. – Mv.-en subscribált (1684). Nagyteremiben volt rektor (1685–89). Lelkész Nagykenden (1694–1696; 1696–1711), Kerelőszentpálon (1712–13). Rossz magaviselete és felesége erkölcstelen viselkedése miatt állásából felfüggesztették (1713–). Irod.: Kend és egyháza; Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.

? † ? : tanító. – Tanított Kerelőszentpálon (1735–40), Szőkefalván a ref. Iskolában (1742), Küküllőalmáson (1744–50) és Dányánban (1751–). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3., 4.; Nagy László

Erdélyi főúri család, a 1617 sz.-ban Erdély legbefolyásaosabb családjai közé tartozott, a hagyomány szerint Kund vezértől származtatja magát. Leszármazásuk Kendi Antal (1504) alvajdától kezdve ismert. Lóna nevű faluban tüntek fel (1506), amely ekkor került birtokukba., ezután innen írták előnevűket, később egybeforrt a falu nevével és Kendilona lett. Ez lett a

? † ?: festő. – A segesvári Szent Miklós hegyi templom, Bergkirche, néhány falfestményének alkotója: Szent Ferenc legendái, Jézus szenvedésének sorozata (1483 – 1484. körül.). készült. a késő gótikus festmény. Irod.: Léstyán – templomok 2.; Firea–Pop

kiterjedt család, a mohácsi vész után menekült Erdélybe, majd K. István felesége és fia Teleki Mihály segítségével telepszik le és a nemességüket újra megerősítették (1626). K. Béla (1858–1918) püspök, a ref. teológia igazgatója volt Kv., K. Miklós magyar kir. Honvéd huszárhadnagy Mv.-en. Irod.: Entz–Kovács Pálmay

? † ?: unit. lelkész. – Nyárádszentlászlón lelkész (1710–24), Irod.: Nyárádszentlászló

? † ?: agronomus, sportoló. – Haller Lujza grófnő unokája, felesége egy Schuster leány. Segesváron futballozott, a román Vulturii sportegyesület tagjaként (1930-as években). Irod.: Máthé András: Volt egyszer egy futballcsapat. (Nú., 1998. jan. 27.)

? † ? : bezédi nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is

Közülük Károly 1848-ban ügyvéd Kolosvárott, utóbb ker. cs. kir. törvényszéki tanácsos. Irod.: Nagy Iván

? † ? : ref. lelkész. – Besztercei család leszármazotta, birtokuk is volt ott. Nevelő br. Kemény László fiai mellett (1820-as évek végén), aki Gáldon lakott de tartózkodott Marosvécsen is. Mv.-en vezérkönyvet adott ki a latin nyelvre való fordításról. Debrecenben volt ref. pap. – F. m.:ford.: Döring, F. W.: Rövid

? † ?: varga, esküdt polgár. – A varga céh mestere (1657), A mv.-i esküdt közönség tagja(1668). Irod.: Pál-Antal 2006

? † ? : szűcsmester. – Részt vett a Vártemplom fedelének és tornyának megjavításában és a toronygomb kicserélésében (1668). A szűcs céh első céhmestere (1673 körül). 112 forintot hagyott a vásárhelyi iskolára, amelynek kamatait évente Szent György napján kell kiosztani (1678) Irod.: Bónis J.: A mv.-i céhek tárgyi emlékei =

? † ?: görgényi várnagy, székely alispán (1470). Irod.: SzOkl, 3

Temesvár, 1940. febr. 29., † Mv., 2000. nov. 16.: aneszteziológus főorvos, egyetemi előadótanár. – Felesége: : Kerek Mária (1942–2018). – Orvosi diplomáját a MOGYI-n szerezte (1962); elvégezte a gyulafehérvári Rom. Kat. Hittudományi Intézetet (1995). Mint fiatal orvos került a mv.-i idegsebészeti klinikára (1963) Aneszteziológus a mv.-i Kórházban (1961–63), külfüldi tájékozottságával,

Tordos (Hunyad), 1790. febr. 15., † Mv., 1816. márc. 23.: ref. tanár, krónikaíró. – Apja ref. prédikátor volt. Tanulmányait Szászvároson, Nagyenyeden, Nagyszebenben folytatta ; Néhány hónapot Mv.-en időzött (1811 aug. –), ahol genealogiai gyűjteményeket tanulmányozott a Teleki Tékában, megismerkedett Aranka Györgygyel, akivel haláláig levelezett ; Szászvároson tanár ; Mv. -re

? † ?: tanító. – Nyárádszentlászlón tanító (1852–63), majd Bethlenszentmiklósra távozott. Irod.: Nyárádszentlászló

Mv., 1914. okt. 1., † Mv., 2000. aug. 1.: A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. Szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1948-ban került haza. –Irod.: Berekméri

? † ?: tanító. – Nyárádkarrácsonyfalván (1772–1799). Irod.: Imreh Barna