Szerző: Fülöp Mária
KINDA György
? † ? : bíró. – Bözödújfalu falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KINDA György, muzsnai
Székelymuzsna, 1890., † ?: tanító, állami elemei iskolai igazgató. – Székelyudvarhelyen és Nagyenyeden végezte tanulmányait és Tompafalván mint ref. kántortanító kezdett tanítani, azután Székelyudvarhelyen (1920), majd Erdőszentgyörgyön (1926–) tanított., ahol igazgató lett (1940). A ref. dalárda vezetője volt, számos egyházi és kulturális egyesület munkájában vett részt. Az első vh.-ban mint
KINDA István
Ditróhodos, 1912. nov. 4. † ?: géplakatos. A ratosnyai 55 alkalmazottat foglalkoztató Foresta Transilvăneană Fakitermelő RT államosításakor igazgatóvá nevezték ki (1948. jún. 11.) A RMP tagja (1940–), a vállalatnál mozdonyvezetőként dolgozott (1944–), majd a Maros és Piatra Neamţ-i ipari vasútvonalak ellenőre lett. Irod.: Bartos Zoltán
KINDA Mária
? † ?: székelybosi cselédlány. – Ellopta Beke Sámuel cásárhelyi csizmadiamester féléves gyermekét., azt állítva hogy az erdőszentgyörgyi zsidók (Herschel Lebel és társai) megbízásából (1828). A vérvádnak a hatóságok hitelt adtak, több letartoztatás volt. Utóbb a cselédlány visszavonta állításait, szabadon engedték a megvádolt zsidókat. Irod.: Időtár 1
KINDEL, Johann
Szászrégen, 1819., † ?: katonatiszt. – Önkéntes közkatonaként vonult be az 53. m. -horvát Erzherzog Leopold gyalogezredhez, amelynek vezérkara Agramban székelt (1838). Előléptették hadnaggyá (1858), főhadnaggyá (1859). Részt vett az Olaszo.-i hadjáratban (1859). Nyugalomba helyezték (1860). Irod.: Reghin, militari
KINISI Michael, Kinizsi Mihály
Szászcsávás, 1821. † ?: gyógyszerész. – Pesten, 22 évesen gyakorlati vizsgát tett gyógyszerészetből, szigorlatozott, felesküdött és magiszteri diplomát kapott (1843. júl. 25.). Irod.: Szabó Miklós 2005
KINISI Mihály, Kinizsi Mihály, zilahi; Zilahi Kinisi Mihály
1813., † 1854.: orvos. – Szász István lp. veje. A fia: Kinizsi István. – Küküllő vm. főorvosa. A Sikeresen küzdött a különféle járványok ellen, kiterjesztette a bábahálózatot a vm. területén, szorgalmazta a himlőellenes oltások alkalmazását. Irod.: Csávási emlékkönyv; Szabó Miklós 2005
KINIZSI György, kinizsi
1882.? † Mv., 1916. márc. 20.: titkár, fogalmazó. – Kinizsi Kinizsi István, m. kir. honvédhuszár őrnagy és káposztásszentmiklósi Nagy Katalin fia. Testvére: K. Pál, cs. kir. huszár kapitány. – Főispáni titkár, miniszteri fogalmazó, dr. Irod.: Gyászjelentő
KINIZSI István, Kinisi István, szászcsávási
Szászcsávás, 1826. okt. 29., † Segesvár, 1886. febr. 1.: honvédőrnagy. – Apja: K. Mihály, Küküllő megyei főorvos, táblai bíró, birtokos. Felesége: káposztási Nagy Katalin (1845 – Mv., 1919. okt. 8.). Gyermekeik: K. Pál huszár őrnagy; Mariska, László (1873-Mv., 1881) – Középiskoláit Mv.-en végezte, jogot tanult, majd gyakornok volt a radnóti
KINIZSI Mihály, Kinizsy Mihály
1823., † 1890.: birtokos. – Felesége: Uttzás Katalin (1824. † 1906. márc. 2). Leányuk: Zsuzsa, gr. Hallerné. – Dicsőszentmártoni birtokos. Emlékükre leányuk kenyérosztó tányért és ezüst serleget ajándékozott a szökefalvi ref. egyházközségnek (1907 k.). Irod.: Az Erdélyi Gazdák 1879-ik évi október hó 2- 5-én Sepsiszentgyörgyön tartott ötödik vándorgyűlésének jegyzőkönyve (Kv.,
KINIZSI Paul, kinizsi
? † Mv., 1916. márc. 20.: főispáni titkár, dr. Irod.: Gyászjelent.
KINIZSY Zsuzsa; Kinizsi Zsuzsa Hallerné, gr.
? † ?.: adományozó. – K. Mihály és Uttzás Katalin leánya. Férje: gr. Haller ??. – Támogatta a szőkefalvi ref. templom építését (1909). Szülei emlékére ezüst serleget és aranyozott ezüst kenyérosztó tányért ajándékozott a szökefalvi ref. egyházközségnek (1907–10 k.). –Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.; Nagy László
KINN Gustav Adolf
Segesvár, 1868. szept. 27., † Mv., 1936. júl. 28., Szászrégenben temették el: tanár, matematikus. – A középiskolát Segesváron a felsőbb iskolákat Jénában, Kv.-on és Berlinben végezte matematika- fizika szakon. Doktorált. Szászrégenben tanár (1894–), majd igazgatótanár a régeni Fiúgimnáziumban nyugdíjazásáig (1906–31), a reáltantárgyak oktatásának korszerűsítésén munkálkodott. Szolgálata ideje alatt egyesítették az
KINN Gusztav Friedrich, Frigyes
Szászrégen, 1839. aug. 1., † ?: ev. lelkész, tanár. – Az elemi iskolát Régenben, a gimnáziumot Segesváron végezte (1860), a jénai és bécsi egyetemen teológiát, matematikát és fizikát tanult. Visszatérve alkalmazták a szászrégeni Reáliskolánál tanárnak (1863–), majd aligazgató lett (1867–); városi lelkésznek választották (1868) és a káptalanság dékánja lett, amely
KINN Gusztáv Frigyes; Gustav Friedrich
Szászrégen, 1897. máj. 9., † ? : jogász, gyárigazgató. – Kv.-on jogot végzett, Berlinben felső kereskedelmi iskolát. Diplomata is volt. A szebeni Rieger gépgyár igazgatója volt (1927–). Cikkei jelentek meg a kor lapjaiban. Irod.: A mo-i középiskolákban 1850–55 megjelent összes programértekezéseknek repertóriuma (Bp., 1887); Predescu
KINN, Johann
Szászrégen, 1806., † Szászrégen, 1891. nov. 2., : ev. lelkész. – Az ev. gimnáziumot Medgyesen végezte (1826), ezután a bécsi Protestáns Teológiai Intézetben tanult (1826–27), a szászrégeni iskolában conrektor, rektor (1827–), ugyanott hitszónok (1830–), lelkész (1853–), ugyanakkor a m. nyelv tanára is volt (1849–53), a szászrégeni káptalan és kerület dékánnjának
KINTSES József, Göldner
Mv., 1863. júl. 22., † ?: erdőmérnök, m. k. erdőtanácsos, Göldner Nándor fia. – Iskoláit Mv.-en és Selmecbányán (1881–84) végezte. Önkéntesi éve leszolgálása után az erdőkincstár szolgálatába állt (1885–1918) : Lipótújvárt, Csarnován, Bp.-en a Földművelési Min. Erdészeti osztályán, Benesházán, Máramarosszigeten ; magán erdőbiztos Kissebesen ; katonáskodása idején műszavakat gyűjtött az
KIOVINI, Iacob
? † ? : ónöntő. – Mv.-en Nemes János rendelt tőle egy kenyérosztó tányért, amit a mezőbodoni egyházközségnek adományozott (1827). Felirata: „Marosvásárhelyi hites plogár Nemes János és felesége Béres Erzsébet. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
KIRÁLY Béla
? † ?: lelkész, tanár, író, nyelvtudós, hegedűművész, zeneszerző. – Tanított a mv.-i Ref. Koll-ban tanárjelőlt korában (1894–95), német nyelvet, internátusi felügyelő is volt. Az első magyar aki Londonban hangversenyt adott a San Hamerstal-ban, amelynek védnöke Rotschild volt. Viktória királynő előtt is játszott Windsorban, amiért értékes melltűt kapott. Huszadik század
KIRÁLY István
1807. márc. 29., † Havadtő, 1852.: lévita, ügyvéd. – A marosi ev. ref. egyházkerületben tevékenykedett. Lévita Székelyberében (1831–1833), Szentháromságon (1843–1846). Irod.: Imreh Barna; Péterfy 2005
KIRÁLY István
? † ? : tanár. – A mv.-i állami polgári fiúiskola tanára, díjtalanul tanított a háború alatt (1914–15). Irod.: Koszta
KIRÁLY János
Malomfalva, 1852. jan. 10., † 1889. okt. 20.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1875. dec. 19.). Káplán Zetelakán (1876), Csíkszentgyörgyön, Berecken (1878), plébános Sepsikőröspatakon (1880). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
KIRÁLY Károly
Dicsőszentmárton, 1930. szept. 26., † Bp., 2021. nov. 11.: közgazdász, politikus, politikai közíró. – Mint ácsinas az Ifjúmunkás Szövetség tagja (1945-ben), később Buhuşi és Piatra Neamţ IMSZ-szervezeteinek első titkára, bákói tartományi titkár (1952–55). A moszkvai Komszomol Főiskola hallgatója (1955–57); Maros-Magyar Autonóm Tartomány IMSZ-szervezetének titkára (1957–65), az IMSZ KB tagja (1960–1966).
KIRÁLY László
1918., † Sóvárad, 1987. aug. 11.: tanító-igazgató. – Tanulmányait Nagyenyeden a Bethlen Koll.-ban és a tanítóképzőben végezte el. Pedagógiai munkásságát Sóváradon kezdte, tanító-igazgató (1940–). Tanított Nyárádgálfalván (1948–51), onnan Csíkfalvára helyezték (1951–56), majd hazakerült Sóváradra. A közöktatási minisztérium általal beindított programot, a tehetséges gyermekek felkutatását végezte Parajd, Szováta, Sóvárad, Kibéd, Makfalva,
KIRÁLY Mihály
? † Kisfülpös, 1783. szept.: ref. lelkész és tanító. – Felesége Pataki Anna (mh. 1785). Radnótfáján (1746–54) és Abafáján (1754–57), majd Kisfülpösön volt lelkész és az iskola rektora (1758–82). A gyülekezet önhatalmúlag nyugdíjazta (1782. dec.) Új harangot vásároltak a ref. templomnak (1766). Irod.: Abafája; Ősz
KIRÁLY Mihály
? † ?: tanító. – Marosszentgyörgyön tanított a ref. egyházi iskolában (1894–96). Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala
KIRÁLY Pál; König
? † ?: hírlapíró Mv.-en. – Amerikába utazott az 1900-as évek elején és Chicágoban élt. Mindenféle művészettel foglalkozott : énekelt, színdarabokat írt. Ő volt az első világrekorder, fogadásból Chicagoból Bp. -re 88 nap alatt tette meg az utat. Beutazta Japánt, Oroszo. -t. Mv.-en Király Bélával indították meg az első napilapot
KIRÁLY Sándor
? † ?: mészáros Nyárádszeredában. – Szakmai képzettségét Szászrégenben szerezte, ott szabadult fel (1929), rövid segédeskedés után önállósította magát Nyárádszeredában. A MP. Tagja, minden kulturális és szociális megmozduláson részt vett. Irod.: Visnai
KIRÁLY Teodor
Mezőkirályfalva, 1756., † 1814.: g. kat. pap, tanár. – Teológiát Lembergben tanult (1788), visszatérése után gimnáziumi tanárnak nevezték ki (Balázsfalvára ?), a humán szakokat tanított (1797–98), plébános a szülőfalujában (1799) és a mezőszentmártoni egyházkör felügyelője (1805), elhatalmasodott idegbaja miatt abbahagyta tevékenységét (1805). Irod.: Comşa; Comşa–Seiceanu; Todea 2013
KIRÁLY, harasztosi család
Tordán hirdette ki nemességét K. József (1834). Irod.: Kövendi Weres Sándor : Torda őscsaládai (Kv., 1891)
KIRÁLY, koronkai család
Sámuel 1701. és 1785. évi címerpecsétje s leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Mv. Irod.: Kempelen
KIRÁLY, mezősámsondi
A családból K. Balázs kapott nemeslevelet Báthory Zsigmondtól (1589. jan. 18.). Irod.: Pálmay
KIRÁLYFALVI István
? † ?: tanító, ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1675). Alvincen és Radnóton (1685) volt rektor. Szőkefalván (1686–93), Bethlenszentmiklóson (1695), Nagymedvésen működött (1696–1703) és Boldogfalván (1712–13). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 4.; Nagy László; http: //www. szulofoldunkert. ro
KIRÁLYFALVI János
? † ?: ref. lelkész. – Szentgerice ref. papja (1697–1699). Irod.: Imreh Barna
KIRÁLYFALVY, görgényszentimrei család
Péter 1636. évi cimerpecsétje a gr. Teleki-levéltárban Mv. Irod.: Kempelen
KIRCHEKEL, Johann
? † ? : órásmester. – Segesváron, a 13. – 14. sz. fordulóján épült óratoronyba a régi kezdetleges óra helyére egy egyedi szerkesztésű toronyórát épített be, olyant, amilyen akkor még nem létezett egész Erdélyben (1648). Az új szerkezetű óra mutatta a perceket, minden negyed órában ütött és minden egész órában
KIRCHNER János Károly; Johann Karl
Szászváros, 1821. ápr. 9., † Mv., 1850. márc. 1.: hadnagy. – Középiskolai tanulmányait szülővárosában kezdte (1838), Nagyszebenben végezte, majd uo. a jogi akadémia hallgatója (1844–), itt jelentek meg első költeményei amelyeket a színház számára írt Holm Károly néven. Szászvároson városi irnok; a Királyi Táblán gyakornok Kv.-on és Mv.-en; a forradalom
KIRILLA László,
Gernyeszeg, 1882., † ?: gazdálkodó. – Apja: feltehetőleg K. Alexa, gernyeszegi „hütös”. – A szülői háznál gazdálkodást tanult. Az első vh.-ban a 62. gy. ezredben az olasz és az orosz fronton harcolt, a II. o. ezüst, a bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetettje volt. Szülőfalujában községi bíró, a
KIRIŢESCU, Constantin
Buc., 1876. sept. 3., † Buk., 1965. aug. 12 : természettudós, történész, író. – Utazást tett : Buk-Székelyudvarhely- Csíki havasok-Gyergyószentmiklós-Gyilkostó- Békás-Szováta-Mv-Segesvár útvonalon (1935). – F. m.: Istoria războiului pentru întregirea României (Buc., 1921, 1922, 1989). Irod.: Borda: Călători si expl. Rom; Omagiu lui K. C. (Buc., 1937)
KIRNER Sándor; Chiru Alex
? † 1998. márc. 5 : labdarúgó. A buk.-i Steaua és az ASA játékosa volt. Irod.: MMK
KIRSCH Attila
Mv., 1960. szept. 30.: Szülei. Kirsch Márta és Lajos tanárok. Irod.: Kirsch
KIRSCH Lajos
1929. † Mv., 2010. máj. 11.: tanár. – Felesége: Zsóka. Testvéröccse Attila (Mv., / Öcsi, felesége Ilona, lányuk Ildikó, Nagybányán laktak; Péter és felesége Johanna; László és felesége Enikő, Anyai nagyapja Gergely Géza – Pityu bácsi és felesége Róza – Ózsi mama. Anyai nagyszülők: Irma és Ludi. – Szülei Mv.-en
KIRSCH Márta, Gergely Nóra
1929. † Mv., 2011. okt. 23.: tanár. – Férje Kirsch Lajos Irodalomtanár. A fiúk: Lali és Attila. (Mv., 1960. szept. 30. –). – Matematikatanár a Bolyai Farkas Líc. -ban. Mv. díszpolgára címmel tisztelték meg. —Irod.: Adorjáni Imre István. Volt egyszer a Bolyaiban egy „XII. D”; Balizs Csaba: Négy évig a
KIRSCHEL, Johann
? † ?: órás mester. – Ő készítette a toronyórát és az óraütéskor körbeforgó alakokat (1648-ban) a segesvári vár Óratornyában (a 14. sz.-ban épült), amit újjáépítettek (1677). Irod.: Szépréti: Régi és új világ; Turisztikai kalauz
KIRSCHLÄGER, Hans Gerhard, Kirschlager Hans,
Nagyapold, 1931. szept. 23., † ?: ev. lelkész. – Dedrádon szolgált (1955–). Amint a faluba került, összegyűjtötte a német érzelmű fiatalokat. Rendszerellenes tevékenységet kezdtek. Fúvószenekart létesített (1955. őszén), és a próbák után megbeszéléseket, gyakorlati próbákat tartottak, a színtiszta német vér megvédésére. Fő céljuk a felkészülés a szoc. állam megtámadására, fasiszta
KIS Ákos
? † ?: fafaragó. – Szántó Árpáddal közösen faragták a Marosszentgyörgyön található Sárkányölő Szent György kopjafás emlékművet. Irod.: MMK
KIS András, bölkényi
1747., † 1804.: tanító. – Mv.-en subscribált (1776). Tanító Maroscsapón (1781–1803). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.; Pálmay József Lehet, h. a piros egy másik Kis A.
KIS Balázs, felei
? † ?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.:
KIS Deák Literati János
? † ?: Mv. notariusa, juratus notarius civitas. Irod.: SzOkl, 6.
KIS Gergely, csapai
? † ?: unit. pap. – A désfalvi zsinaton szentelték fel (1661. ápr. 7.), sárosi, majd Dicsőszentmártoni pap. Irod.: Kénosi-Uzoni 1.
KIS István, csitszentiványi
? † ? : marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon.
KIS István, Kiss
? † ?: ref. lelkész. – Kv.-on a ref. koll.-ban tanuló diák korában írt versével emléket állított Radák Polixéna halálának. A kiadvány hat kiadásának egyikén sem szerepel a szerző neve, de Kővári László feltételezte szerzőségét. Beresztelkén volt pap. – F. m.: Radák Polikséna haláláról készített versek (Kv., 1804); A szentek
KIS István; Ştefan
? † 1950. júl. 20.: antikommunista harcos. – Csíkfalváról származott; a Securitate agyonlőtte. Irod.: Ioniţiou
KIS János
? † ? : segédpap. – Nyárádszentsimonban ref. segédpap (1840–1850). Irod.: Imreh Barna
KIS János, mezőmadarasi
? † ? : marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is
KIS János, vitéz
Erdőszentgyörgy, 1883. márc. 24., † Bp., 1944. dec. 8.: altábornagy. – A M. Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának katonai vezetője. A bp.-i Margit körút katonai fegyházában kivégezték. Irod.: Harmat József: Roma holokauszt a Gráber-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése Várpalotán 1945-ben (Várpalota-Veszprém, 2015).
KIS Josef
? † ? : jegyző. – Jobbágytelke helyneveit közölte jegyzőként, ezzel vettek részt Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KIS Lóránd
Mv., 1973. † ?: grafikus. – A mv.-i középiskolába és a kv.-i Képzőművészeti Főiskola grafikai szakán végezte tanulmányait. Rendszeresen vett részt a grafikai kiállításokon: Kv.-on, Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Temesváron, Mv.-en, Kovásznán. Kv.-on volt egyéni kiállítása a Más Világ galériában. Irod.: Szabó–Kállai
KIS Lőrinc
? † ?: tanító. – Székelyudvarhelyen (1754) és Kv.-on (1758 k.) subscribált. Kutyfalván tanított (1761), Székellyberében (1774–1776). Irod.: Imreh Barna; Küküllői Ref. Egyházm. 3.
KIS Mihály
? † ? : ref. tanító. – Mv.-en subscribált (1754). Marossárpatakon volt mester (1758), később katona lett. Irod.: Ősz
KIS Pál
? † ? : ref. lelkész. – Harcóban volt pap. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KIS Péter, mezőmadarasi
1625.? † ? : marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Csejden nemes, akinek katonai szolgálatot kellett vállalnia (1647). II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon
KIS PÓKAI Miklós
? † ?: egy 1416-ból származó oklevél szerint évi 50 dénárt ígért a pókakeresztúri templomnak, hogy harangozzanak, amikor ő és utódai meghalnak. Irod.: Póka
KIS Sámuel
? † Szászdányán, 1780.: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1766), az újtordai zsinaton ordinálták (1776), Dányában volt lelkész haláláig (1776–80). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.
KIS Sámuel
Nagyenyed, 1771, † Marosbogát, 1847. ápr. 5. ref. lelkész. – Felesége Máté Ráhel. – Tanulmányait szülővárosában kezdte (1788), majd Bernben folytatta (1797–98). Mint marosbogáti lelkipásztort szentelték fel (1799), a székelyudvarhelyi zsinaton Alvinczi Gáborné udvarába ordinálták, ott maradt élete végéig. Ordinarius notarius (1817–), esperes haláláig (1830–47). Zeneileg képzett lelkipásztor volt. Az
KIS Sámuel
? † ? : ref. lelkész. – Magyardellőn volt pap. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KIS SZABÓ Péter
? † ?: esküdt polgár. – a Mv.-i esküdt közönség tagja (1791). Irod.: Pál-Antal 2006
KIS Zoltán
Kövend, 1915. máj. 17., †Torda, 1998: unit. lelkész. – Kv.-on érettségizett (1933), lelkészi képesítést szerzett (1938). Segédlelkész Dicsőszentmártonban (1938–1940), Abásfalván (1940–43), Ravában (1943–49) és rendes lelkész Kövenden (1949–1980), nyugdíjba vonult (1985. aug. 31) és tovább Nyárádgálfalván élt. Irod.: Kelemen
KIS Zoltán
Radnótfája, 1929. szept. 6., † Kv., 1992. nov. 9.: biológus, élettani szakíró, egyetemi tanár. – Érettségizett a szászrégeni tanítóképzőben (1949) ; a kv.-i Mezőgazdasági Főiskola hallgatója (1950–52), majd a BTE-en szerzett biológia szakos tanári diplomát (1954); a BBTE Élettani Tanszékén dolgozott (1969—91) előbb mint gyakorlatvezető majd előadó adjunktus. Román, magyar,
KIS, abódi
A családból K. Pál nyert pixidáriusi levelet (gyalogosság) Báthory Gábortól (1608. jún. 10.). Irod.: Kempelen; Pálmay
KIS, alias KYS, szentsimoni
A családból K. Máté nyert primipilátust (1602. jún. 24.). Irod.: Pálmay
KIS, alias Molnár, makfalvi család
Kis alias Molnár András nyert pixidáriusi levelet (1608. jún. 10.)(gyalogosságot). Irod.: Kempelen; Pálmay
KIS, alias Szabó, csíkfalvi család
K. Alias Szabó Ádám, Gergely és István nyert primipilátust Bethlen Gábortól (lófőséget) (1627). Irod.: Kempelen; Pálmay
KIS, alias Vajda, szentimrei
A családból K. Alias Vajda Péter nyert primipilátusi levelet I. Rákóczi Györgytől (1631. jún. 28.). Irod.: Pálmay
KIS, backamadarasi
A családból K. Péter nyert nemeslevelet (lófőséget) Bethlen Gábortól (1615. máj. 9.); Gergely külföldi egyetemekből haza térve, 1768-ban udvarhelyi tanár lett, és ott az ev. -ref. főtanoda nagyszerű épitését tevékenyen elősegitette. Fiai Ferenc F. -Fejér megye táblabirája s 1834-ben országgyülési követe volt; – és József Alsó-Fejér megyének jeles tudományú főjegyzője
KIS, csittszentiváni
A családból K. János lustrált (1614) és K. István nyert primipilárist II. Rákóczi Györgytől (1655). Irod.: Pálmay
KIS, gegesi
A családból K. Pál nyert nemeslevelet (gyalogosságot) Báthory Gábortól (1608. jún. 10.). Irod.: Kempelen; Pálmay
KIS, havadi család
K. András kapott nemeslevelet Apaffi Mihálytól (1663. febr. 5.). Irod.: Kempelen; Pálmay
KIS, havadtői család
K. Mihály nyert pixidáriusi levelet (gyalogosságot) (1608. jún. 10.). Irod.: Kempelen; Pálmay
KIS, márkodi család
Nemessége 1608-ból ; K. János kapott nemeslevelet (1650. ápr. 7.). Irod.: Pálmay
KIS, marosszentimrei család
K. János és Péter nyert pixidáriusi levelet (1608. jún. 10.). Irod.: Pálmay