Maros megyei életrajzi lexikon

Lófőséget 1655. jun. 28. K. János és Péter kaptak. Irod.: Kempelen

K. Menyhért nyert nemeslevelet I. Rákóczi Györgytől (1643. máj. 7.). Irod.: Kempelen; Pálmay

Nemessége kelt 1617. Irod.: Kempelen

K. Bálint nyert nemeslevelet (1606. nov. 15.) és K. Bálint és András mint primipilusok lustráltak (1614). Irod.: Pálmay

? † Fogaras, ?: ref. oktató, rektor, a particula igazgatója kétízben is. – Mv.-en tanult a 17. sz. végén, majd elfoglalta a tanítói széket (1689. nov. 30.) és egy év múlva a szintaktika osztályban tanított, senior lett (1691). Tanulmányait a nagyenyedi koll.-ban folytatta (1693–1700), ott is osztállytanító, jurátus később konszkriba

? † ?: nemes. – Nemesi házát és Ökrösnek nevezett erdőjét eladta Rákosi Gáspárnak (1488). Irod.: Giuluş

? † ?: unit. lelkész. – Tanító Szentgericén (1781–91). Ravában volt lelkész (1789- 93). Az ő idejében épült fel a papi lak. Vadad lelkésze (1830–46). Irod.: Csíkfalva; Kelemen; Rava; Szentgerice

? †?: Hangya igazgató. – A Mv.-i Kaszinó vezetőségi tagja, ellenőre (1947). Irod.: Deé Nagy Anikó 2007

? † ? : jegyző. – Küküllődombón volt jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Nagyajta, 1929. márc. 31., † Mv., 2005. szept. 28 : biológus, egyetemi tanár. – Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Koll.-ban (1948), az egyetemet Kv.-on a BTE-en végezte (1953); a biológiai tudományok doktora (1971). Pályáját Mv.-en kezdte mint az OGYI-n gyakornok (1953–54), tanársegéd (1955–74), majd adjunktus (1975–90), előadótanár (1991–98), a gyógyszerészeti

1811., † Szőkefalva, 1877: földbirtokos. – Sepsiszentiványi K. László és Máté Klára fia. Felesége: Fronius Mária. – Szőkefalván gazdálkodott. Az Erdélyi Gazdának volt munkatársa. Részben aranyozott ezüst kelyhet ajándékozott a szőkefalvi ref. egyházközségnek (1852). – F. m.: antológ.: költeménye: Szíve kiömlése a marosvásárhelyi ref. collégyombéli ifjúságnak egy kedves attya halálán

? † ?: főbíró. – Felesége: Máté Klára. Fiúk: Lajos. – Küküllő vármegyei főbíró. A szőkefalvi ref. egyházközség gondnoka volt (19. sz. első fele). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

1896., † Mv., 1990. jan. 26.: mester. – A mv.-i Építészeti iskola festő tagozatának mester-oktatója volt. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1990. jan. 28.)

1916, † Mv., 1971. dec. 4.: munkásmozgalmi harcos. – A munkásmozgalom harcosa. Az illegálitás éveiben a KISZ, az RKP tagja. Tevékenységéért többször letartóztatták, a kv.-i hadbíróság börtönbüntetésre itélte (1934). Vezetőségi tagja volt a MDSZ kv.-i megyei szervezetének és tagja a Vörös Segély bizottságnak. Párt és állami vezető beosztásban dolgozott (1944

? † ?: szentháromsági tag. Irod.: A Szentistván Társulat tagjainak névsora (Bp., 1898)

Csíkszereda, 1867. nov. 23., † Csíkszereda, 1942. dec. 14.: r. k. pap. – Tanulmányait Csíksomlyón, Kézdivásárhelyen, Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (1891. júl. 15.). Káplán volr Nyárádremetén, Mv.-en (1892). Plébános Szentháromságon (1896), Oroszhegyen (1900), Lázárfalván nyugdíjazásáig (1924–38). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Koronka, 1915. júl. 23. † Kisgörgény, ? : naiv festőművész. – Vászonra és kartonra festett olajjal. Mv.-en lakott. Öregségére átköltözött Kisgörgénybe. Bandi Dezső felfigyelt munkásságára, naiv művészeti alkotásaival országos és nemzetközi kiállításokon is szerepelt. Alapító tagja a Szakszervezetek Művelődési Háza égisze alatt működő Naiv Képzőművészek Klubjának (1972. szept. 15.) és

Gyergyószentmiklós, 1823., † 1885: ezredes. – Kiss Kajtán (1793-?) fia. – Résztvett az 1848–49-es szabadságharcban mint őrnagy, majd fogságban volt Kufsteinban. Honvéd-zászlóalj parancsnok volt Szászrégenben (1868), majd a csíkszeredai zászlóalj parancsnoka, nyugdíjazásakor ezredes (1880). Irod.: Száva 2012

Mv., 1912., † Mv., 1997. júl. 9.: futballedző. – Vásárhely egyik legjobb szakembere volt mint edző (1950–80), számos helyi labdarúgó köszönheti neki karrierjét, köztük Vakarcs Domokos is. A fogságból tért haza. Kezdetben a mv.-i CFR és a törpecsapata edzője volt (1948), majd az A osztályos mv.-i Locomotiva ificsapatát irányította (1952).

1930., † Mv., 2001, febr. 22.: a filharmonia tagja. Irod.: MMK

? † ?. – F. m.: szerk.: Magyar régiségek (szerkesztette, Pest, 1839). Irod.: Fülöp–Ferencz

Nagyenyed, 1848. febr. 14., † ?: földbirtokos, cs. k. kamarás. – Házi nevelésben részesült és a gimnázium négy alsó osztály vizsgáit Mv.-en tette le., a négy felsőt Kv.-on, uo. jogot végzett (1866–70). Alsófehérmegye tiszt. aljegyzője lett (1870) ; a gyulafehérvári törvényszék aljegyzője (1872) ; a Vallás és Közoktatási Minisztériumban fogalmazó

→ Kiss Márton Béla

→ KISS Márton P.

→ KISS Margit

Mv., 1927. okt. 23., † Buk., 1960. dec. 22.: szerkesztő. – Középiskoláit szülővárosában a Ref. Koll.-ban végezte. A mv.-i Cukorgyárban munkás, majd újságíró. Első cikkét a székelyföldi MNSZ-lap a Népújság közölte (1949) ; az 50-es években a fővárosi Művelődési Útmutató ill. Művelődés főszerkesztője, maga köré gyűjtve írókat művészeket (Balla Károly,

1901., † Mv., 1986. aug. 5.: munkásmozgalom harcosa. – AZ RKP tagja (1928–), részt vett a küzdelmekben az illegálitás éveiben, majd a felszabadulás után több fontos beosztása volt, nyugdíjba ment mint a Kisipari Termelőszövetkezetek Tartományi elnöke. Irod.: K. D. [Nekrológ] (V. Z., 1986. aug. 6.)

Rugonfalva (Hargita), 1922. szept. 7., † Segesvár, 1963. júl. 26.: tanár, tanfelügyelő. – A tanítóképzőt Székelykeresztúron végezte, a kv.-i BTE m. szakán szerzett oklevelet (1955–62). Székelykeresztúron a Tanítóképző titkára (1948–51); Segesváron tanár, iskola igazgató, tanfelügyelő (1950–63), kiharcolta a segesvári 1. sz. Líc. m. tagozatának létrehozását (1960), az első évben 31

Ákosfalva., 1896., † ? : gazdálkodó. – A gazdálkodást édesapja mellett sajátította el, önálló Ákosfalván (1922–). Az első vh.-ban a 22. gy. ezr. –ben az orosz fronton harcolt, fogságba került. – Irod : Székelyföld í. k

Ákosfalva,., 1927. † 1999. okt. 18, Segesváron temették.: fogorvos. Irod.: : [Nekrológ] (Nú., 1999. okt. 15.)

Szabéd, 1938, † Bp., 1995. máj.? : festőművész. Kv.-on a Képzőművészeti Főiskolán végzett. Nagyváradon dolgozott 1989-ig. Magyarországon folytatta tevékenységét, absztrakt képeket festett. – Irod. [Nekrológ] (Nú., 1995. jún. 1.)

Geges, 1895, † Geges, 1984.: tanító. – Tartalékos hadnagy. Tanító Gegesben (1941). Vitézi avatása (1944. febr. 28.). Irod.: Berekméri–Nemes; Ref. egyetemes Névtár

Bodola, 1924. ápr. 20., † Nyárádszereda, 1987. júl. 25.: orvos. – Az elemi iskolát a szülőfalujában (1931–35), a brassóim Kézdivásárhelyi, Gyulafehérvári gimnáziumban végzte (1935–43), Kv.-on ill. Nagyszebenben a TE-en (1943–45); Kv.-on a BTE (1945–46) és Mv.-en az OGYI-n tanult és szerzett orvosi oklevelet (1946–50). Mv.-en az Orvostudományi Intézet munkatársa (1950–52),

1839. jan. 21., † Mv., 1955. jún. 1: árvaszéki ülnök, tb. főjegyző. – Tb. főjegyző Mv.-en, lemondott (1919), a megyei főjegyző helyettese (–1941), árvaszéki ülnök (1941). Irod.: Időtár 3 ; Mv.-i ref. temető

1868.? † Mv., 1929. aug. 25.: erdész, főerdőtanácsos. – Testvére: gegesi K. Irma Gazda Jánosné Felesége: 1. Massányi Ilona (1872 – Mv., 1896. dec. 2.). Gyermekeik: Péter és Miklós; 2. kaáli Nagy Mária. Gyermekeik: Pál, Ferenc, Magda Ziegler Györgyné. – Főerdőtanácsos, a br. Kemény János erdőuradalmának igazgatója. A Mv.-i Kaszinó

Komárom, 1890., † ?: állomásfőnök. – Családja 1611.-ben kapta a nemességet. Tanulmányait Székelyudvarhelyen végezte, majd a MÁV-hoz került, Székelykocsárdon, Apahidán, Meggyesen, Tövisen, Piskin, Petrozsényben, Székelykeresztúron majd Ákosfalván (1940–) teljesített szolgálatot. Az első vh.-ban a 82. székely gy. ezrednél főhadnagyi rangban szolgált. Irod.: Székelyföld í. k.

Székelyhódos, 1912. jan. 3. † ? : Apja marostordai-, anyja gyergyói székely. Mindketten Szászrégenben szolgáltak. Az anya 5 gyermekével maradt, az apát a háború végén, mint foglyot ölték meg. Önéletrajzi őszinte beszámoló, hogyan élt egy ügyes cselédlány a nehéz körülmények között Székelyhodos- és Kolozsváron. – F. m.: Székelyhódostól Kolozsvárig. (Temesvár,

Mv., 1943., † London, 1998. szept.: orvos. – Kiss Elek unit. püspök leánya. – A MOGYI I. Gyermekklinika volt munkatársa, a gyermek nephrológia, általános gyermekgyógyász, bp.-i orvos nyugdíjazásáig. A National Geografic társaság tagja. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1998. szept. 18.); Magy. kutatók.

? † ? : kántortanító. – Mezőbándi ev. ref. kántortanító (1895–). A MT megyei Általános Tanítótestület mezőségi körének jegyyzője (1903). Cikke az Erdélyi Protestáns Lap-ban (1901) Irod.: Emlékkönyv, Gulyás

Eger, 1879., † ?: gépszerelő, malomgépész. – Iskolái elvégzése után ipari pályára lépett és kitanulta a gépszerelést Bp.-en a Rökk gépgyárban dolgozott 5 évig., a Fegyver és Gépgyárban 6 évig. Mint malomtulajdonos önállósította magát Mezőrücsön (1924), malma leégett (1935), ezután állásba ment. Az első vh.-ban a 10. h. gy. ezredben

1891., † 1944 : hősi halott. Irod.: Csekme

Ákosfalva, 1893., † ?: gazdálkodó. – A szülői háznál tanult gazdálkodni, önálló lett szülőfalujában (1920–) 28 hold földjén. Az első vh.-ban a 62. gy. ezredben az orosz fronton harcolt, megsebesült, mint szakaszvezető szerelt le a bronz, a háborús emlékérem, a seb. érem és a Károly Csapatkereszt tulajdonosa. ként. Irod.: Székelyföld

Geges, 1867. febr. 13., † Holtmaros, 1928. jan. 4.: ref. lelkész. – Apja gegesi K. József. A mv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett, a nagyenyedi ref. lelkipásztorképzőben végzett. Lelkész volt szülőfaújában, Gegesen (1891–) öt évig, majd Holtmarosra hívták meg (1904–27). Itt új papilakot építettek az ő idején, kibővítették az iskolát. Cikke az

1937., † Mv., 1973. aug. 29.: bábszínész. – A Mv.-i Bábszínház művésznője változatos szerepek játszott (1957–). Irod.: K. F. [Nekrológ] (V. Z., 1973. aug. 30.)

? 1919., † Mv., 1998 júl. 23.: tanár, jogász. – Mv.-en a Ref. Koll. érettésgizett. Jogot végzett, dr. A mv.-i ügyvédi kamara tagja (1946), a tanárképzőt is elvégezte. Mv.-en tanított a Kereskedelmi iskolában és a Bolyai Farkas líc. -ban. – F. m.: társsz.: K. G. – Turnowszky Sándor: Szász Károly

Szentgerice, 1923. nov. 27., † Mv., 1996. jan. 25.: hematológus orvos, igazgató, szakíró. – A középiskolát a mv.-i Ref. Koll.-ban végezte (1942), orvosi diplomáját a MOGYIN szerezte (1948). Pályáját a MOGYI Gyógyszertani tanszékén mint tanársegéd kezdte (1948), majd a mv.-i vérközpont főorvosa, igazgatója (1949–81). A Vörös Keresztnél ismeretterjesztő előadásokat tartott.

Bp., 1893. márc. 20., † Bp., 1923. nov. 25 : író, műfordító, szerkesztő, színész. – Színészi pályáját 1918-ban kezdte. Fellépett Mv.-en Szabó Pál társulatával (1920–21) Kovács Imre társulatával (1922–23); Nagyváradon (1922–24). Kiválóan alkította történelmi drámák hőseit. Szerkesztésében jelent meg Mv.-en az egyetlen számot megért Holnap (1919), majd a Rivalda c.

1919., † Mv., 2003. júl. 10, : igazgató. – A mv.-i volt Augusztus 23 bútorgyár, a galócási faipari vállalat igazgatója és az UJCM Mureş elnöke. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2003. júl. 11.)

Marosszentgyörgy, 1923. jan. 23., † ?: mat. -fiz. tanár. – A középiskolát Mv.-en (1938), az Állami Tanítóképzőt Kv.-on végezte (1944) ; a BTE levelező szakán mat. -fiz. szakos tanári oklevelet szerzett (1953). Tanított Mv.-en a Rom. Kat. Leányiskolában (1944–48), Jobbágyfalván (1948–51), Csíkfalván (1951–55), Marosszentgyörgyön (1955–78). Irod.: KKACs

1925., † 2013: malomtulajdonos. – Szászcsávásban volt malma (1926). Irod.: Pană