Maros megyei életrajzi lexikon

Nyárádkarácson, 1925. aug. 9, † Nyárádkarácson, 1993. aug. 4. – Alakulata a magyar kir. 21. honvéd gyalogezred. vitézi avatása: 1944. május 25. Irod.: Berekméri–Nemes

Havadtő, ? † Havadtő, ?: kőfaragó. – Apja, K. János, sírkőfaragó volt (19. sz. második felén). Fia, szintén János. – Így a havadtői családban örökölték a sírkőfaragás mesterségét. Megrendelésre saját elképzelése szerint faragta ki a sírköveket és a megadott adatok szerint iratozta fel őket, nem csak Havadtőn, hanem a környező

? † ? : szobafestő, templom és díszfestő, aranyozó. – A Gernyeszegi g. kat. templom belső részeit festette. Irod.: Ökrös

Kv., 1925. okt. 9., † ?? : biokémikus. – Kv.-on érettségizett a Ref. Gimn.-ban (1944), majd a BTE kémia szakán szerzett diplomát (1949); doktorált (1965). Kv.-on a BTE –n gyakornok (1949); a MOGYI Biokémiai Tanszékén tanársegéd (19450–56); Koreában kórházi laborvezető (1956–57); az Orvostudományi Akad. mv.-i Kutatóközpontjában főkutató (1959–80); külföldön élt

Mv., 1877., † ?: pályamester. – A kv.-i Atlétikai Club és a Mv.-i Torna Egylet által közösen rendezett atlétikai viadalra verset írt (1887). Versei a Debreceni Ellenőr, Ellenzék, Képes Családi Lapok-ban. Irod.: Gulyás; Siklóssy

Diód, 1847. aug. 25., † Mv., 1895. dec. 13.: tanár, lapszerkesztő. – Kerekes Sámuel és Benkő Teréz fia. Felesége: 1. Pajna Nina (1855 – Mv., 1883. febr. 28.). Gyermekeik: Andor, Samu, Tivadar. 2. Ajtai Nina (1847 – Mv., 1885. dec. 13.), két leányuk született. – Tanulmányait Nagyenyeden végezte (1869). Teológiát

? † ?: mérnök, szakíró. – Városi mérnök Szászrégenben, talán verset is írt az Újság-ban (1907). Cikke az Építőipar-ban (1907). Irod.: Gulyás

? † ? : kántortanító. – Csittszentivánon volt tanító és kántor (1807–1829). Irod.: Csittszentiván; Szinnyei J.

A családból K. Márton nyert primipilusi levelet (1655). Irod.: Pálmay

Balla, 1819, † Gyulafehérvár, 1880.: g. kat. pap, tanár. – Szüleitől tanult meg írni, azután Régenben, Mv.-en tanult, majd a teológiát Balázsfalván végezte (1842). Ezután három évig valószínüleg folytatta tanulmányait és a parókián szolgált, majd tanára volt a Balázsfalvi líceumnak (1845–54), plébános volt Kötkén (Kolozs) (1848), Bărnuţiuhoz csatlakozva vállalt részt

1951., † Mv., 2000. ápr. 8 : tanár. – Aligazgatója volt a mv.-i 14. Általános Iskolának ; mint a Focus Eco Center tagja, nagyban hozzájárult az ifjúság neveléséhez a környezetvédelem területén is. Magyarón is tanított. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2000. ápr. 9.)

? † ? : főhadnagy. – Marosszéken főhadnagy (1496), főbíró (1498), a fiai is főhadnagyok voltak (1501, 1507)

A családból K. Péter kapott nemesi igazolványt (1786. jún. 19.). Irod.: Pálmay

Kisillye, 1912. jan. 2, † Kv., ?: uradalmi segédtiszt, tisztviselő. – A középiskola elvégzése után Csíkszeredában gazdasági szakiskolát végzett, mint uradalmi tiszt tevékenykedett a gr. Zichy uradalomban (1937), majd a báró Bálintit Károly uradalmában (1938) Nagyernyén, Megelőzőleg saját családi birtokán mintagazdaságot vezetett be. A magyar kultúra támogatója volt. A sáromberki

1924., ? † Mv., 1994. jún. 16.: orvos. – Felesége: Csősz Irma (Zerind, 1929–2008), fertöző betegségek orvosa. – Rövid ideig egyetemi tanársegéd a MOGYI Mikrobiológia Tanszékén, főorvos, majd a Fertőző Klinikán tevékenykedett (1953–), a Fertőző Klinika igazgatója (1973–90). – F. m.: Általános és részletes orvosi mykológia (Mv., 1957); társsz.: Mikróbiológiai

? † ? : iszlói lakós. – Minden ingatlan örökségét az iszlói unit. egyháznak hagyta (1772. jún. 21.). Irod.: Biás

Székelyudvarhely, 1921. v. 1919 szept. 9. † ?: énekes, színész. – Gyermekkorában lépett fel először Székelyudvarhelyen Kacsóh Pongrác: János Vitéz c. darabjában (1932). Tanulmányait a bp.-i SzAk –on végezte majd a háború után az aradi zenekonzervatóriumban fejezte be (1948). Énekes színész. A kv.-i Állami Magyar Színházban kezdte pályáját (1946), egy

? † ? : unit. lelkész. – Szőkefalván működött (1773–78, 1789–92). Szentháromságon szolgált mint pap és tanító (1780–85). Irod.: Nagy László; Szentháromság

Mv., 1901. febr. 14., † Bécs, 1982.: alezredes. – Alezredes (1942. szept. 30. –), majd ezredparancsnoki tanfolyamon vett részt (1944), a páncélvadász-zászlóalj parancsnoka (1945). A részt vett a cseh partizánmozgalomban. Veszprém az ottona. Irod.: Berekméri 2015

Szászrégen, 1970. †.?: festő. – A bp.-i képzőművészeti. főiskolán kapott diplomát (1996). Mestere Molnár Sándor volt. —Irod.: Szabó–Kállai

? † ? : százados. – A mv.-i rajoni securitate –n főhadnagy (1953), százsdos Székelyudvarhelyen (1954), majd őrnagy (1959). Irod.: Bartos 2012

Csíkszereda, 1945. dec. 18. † Bp., 1996. szept. 20. A mv.-i ref. temetőben nyugszik: gyógypedagógus, pszichológus, szerk. – Középiskoláit Székelyudvarhelyen és Mv.-en végezte. Filozófia-pszichológia-pedagógiából a BBTE-en szerzett oklevelet (1968). Dolgozott Brassóban mint a Brassói Lapok szerkesztője, Szatmáron gyógypedagógus, Nagykárolyban tanár a tanítóképzőben; Mv.-en logopédus (1978–90); az Erdélyi Figyelő szerkesztője (1990.

Mv., 1921. aug. 7. † Mv., 2015. jan. 10. műépítész, tanár. – A középiskolát Mv.-en a Ref. Koll.-ban végezte (1940). Vitézi avatása: 1943. jún. 11. Bp.-en a József Nádor Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán szerzett oklevelet (1944). Óraadó tanár a mv.-i Tanítóképzöben (1944–45); az OGYI műszaki oszt vezetője (1945–46); a Bp-i.

Rév, 1896. jún. 15., † Mv., 1979. okt. 20.: szobafestő. – Szobafestő, mázoló. Tartalékos őrmester. Alakulata a cs. és kir. 37. Gyalogezred. Kitüntetései: O1, OB, Kcsk, Katonai Legénységi Szolgálati Jel III. osztálya; vitézi avatása: 1942. jún. 18. Irod.: Berekméri–Nemes; Csekme; Király Kinga J.

? † ?: ügyvéd, főispán. —Kis-Küküllő vm. főispánja (1721–29). Várhegyen építette barokk stílusú kastélyát (1725), amely romossá vált a 19. sz. elején, anyagából Gáti Gábor építetett udvarházat. A mv.-i várban levő házát (1726) a Firtos hegyről betelepedett minoritáknak adományozta. Amikor az osztrák várparancsnok a rend tagjait a vár területéről kiűzte,

Alsósófalva, 1900. ápr. 30., † Bp., 1978. aug. 9.: bírkozó. – K. Lukács és Gál Berta fia. – Gyermekkorában gyenge fizikumú volt, orvosi tanácsra kezdett sportolni, birkózni. Apja mészáros volt Parajdon és fia Mv.-en tanult hentes és mészáros szakmát. Bp. -re költözött 17 éves korában, ahol a központi vágóhídon dolgozott

Mv., 1925. dec. 15., † ? : zongoraművész, tanár. – Érettségizett a mv.-i Állami Leányliceumban (1944) ; a Városi Zeneiskolában végzett (1946) ; a kv.-i G. Dima Zeneművészeti Főiskolán zongoratanári oklevelet szerzett (1948); Buk.-ben szólista vizsgát tett (1955). A mv.-i Zeneiskola, majd a Művészeti Középiskola tanára (1948–81), közben tanított a

1823., † Mv., 1898 : árvaszéki ülnök, 1848/49-es honvédtiszt. Felesége: Kóbori Kózsa Mária. ( 1826- Mv., 1912. jún. 10.). Leényaik: K. Ilona Szentmiklósy Kálmánné; K. Mária. Irod.: Gyászjelentő; Pálmay József

? † Mv., 1977. okt. 19.: unit. lelkész. – Kétszer nősült. – Szentgericén szolgált (1913–1929. jún. 2.), majd Szabédon. méhészettel is foglalkozott. A II. vh. után meghurcolták, többször bebörtönözték. Irod.: Kelemen; Szentgerice

1943, † Marossárpatak, 2003 okt. 31.,

Mv., 1913. máj. 17., † Kolozsvárt, 1943. júl. 24.: honvéd. – A 27. könnyű ágyús ütegben honvéd. Szívlővés miatt halt meg. Eltemetve: Sirokij. Irod.: Berekméri 2015; Emlékkönyv a Don-kanyari áldozatokért

? † ?: ref, tanító. – Felesége Szörtsei Ágnes. Mv.-en subscribált (1764). Marossárpatakon (1774), Marosjárán (1777–1793), Kisillyén (1794–1798 – lévita) és Magyarfülpösön (1799–1823) volt mester. Irod.: Ősz

Homoródszentmárton, ? † ?: unit. lelkész. – Jegyző és Dicsőszentmártoni pap (1730-ig). Irod.: Kénosi-Uzoni 2.

? † ?: ogy.-i elnök, főispán – Tagja volt annak a bizottságnak amelyet Mv. -re küldött a Gubernium az ellentétek felszámolására (1699). Irod.: Pál-Antal 2006

Zoppot-Danzig, 1922. szept. 14., † Bicske (Mo., 2010. márc. 21.: orvos-sebész, egyetemi előadótanár. – Felesége dálnoki Hadnagy Lilly († Bp., 1991. okt. 10.). Érettségizett Nagykárolyban (1943); Mv.-en az OGYI általános orvosi oklevelet szerzett (1948); szaokorvosi (1951), főorvosi vizsgát tett (1959); doktorált a Máj traumás sérüléseiről szóló értekezésével (1971). Az OGYI

Bodrogkeresztúr, 1589 v 1594. v. 1604, † Görgény, 1655. dec.: ref. lelkész, tanár. – Tanult Debrecenben (1599–), Heidelbergben, az Odera fankfurti (1623–), a leideni egyetemen (1624–26, ismét 1627–), majd Angliában. Bodrogkeresztúron rektor (1626–27), Bethlen Gábor a gyulafehérvári Akadémia tanárává nevezte ki. A Rákócziak udvari papja. I. Rákóczi György udvari iskolájának

? † ?: földbirtokos. – A mezősámsondi udvari káplánja az udvari kápolnájában misézett (18. sz. elején). Irod.: Léstyán – templomok 1.

? † ? : földbirtokos. – Udvarfalván udvarházában rövid ideig minoriták telepedtek meg (1735), majd Mv. -re telepedtek meg. Irod.: Léstyán – templomok 1.

? † ?: K. Miklós fia, Marosszék ülnöke, főkirálybírája (1733-tól). Irod.: Pálmay.

? † ?: alkirálybíró. – Apja: K. Miklós. – Apja: K. Miklós. – Maros szék ülnöke, majd alkirálybírója (1748–). Irod.: Léstyán – templomok 1.

? † ?: radnóti. Irod.: Jancsó Benedek: Erdély története (Kv., 1931); Nagy Elek : Erdély fénylő árnyékai (Mv., 1928)

Primor-család, amelyből K. János lustrált (1614). Irod.: Pálmay

1907., † ?: jogtanácsos dr. – A mv.-i cionista szervezet alelnöke, majd elnökhelyettese (1930-as évek), a statusz-quo hitközség jogtanácsosa. Mv.-ről deportálták feleségével (1917–) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága

? † ? : jogász. – Dr. Járásbíró majd törvényszéki elnök volt Mv.-en. Felesége székesi Horváth Irén († Parajd, 1928. okt.). Irod.: Sipos. [K. Árpádné, Horváth Irén nekrológja] (Maros, 1928. okt. 23.)

1822. jan. 6., † ? 1888. ápr. 26.: ref. lelkész. – Felesége: Hints Katalin (1824-?). – Ref. lelkipásztor volt Görgényszentimrén (1848. oct. 4. – 1864. nov. 24.) és Erdőcsinádon (1864. nov. 25. – 1888. ápr. 26.), valamint Kisillyén a filiáléban. Irod.: Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye története [kézirat]

1872., † Kv., 1943. dec. 29.: tanító. – Igazgató-tanító Szászrégenben; az 1900-as évek elején Buk.-ben, Kv.-on tanított (1900-as évek elején). Cikkei : Etnográfia, Erdélyi Protestáns Lapok, Ellenzék, Néptanítók Lapja, Család és Iskola-ban. Szerkesztette a Régenvidék c. lapot (1899–1904). Irod.: Bíró Donát; Gulyás; Szabó Mihály: A régeni sajtó történetéből (1.) (V.

1926 † Üvegcsűr, 2004. jún. 13., tanítónő.

Gyergyószentmiklós, 1744. szept. 15., † Mv., 1806. máj. 10.: minorita rendi szerzetes, iskoladráma-író. – Hitszónok volt és gimnáziumi tanár Kantában; lelkész Tövisen, Nagyenyeden, egyházjogtanár Eperjesen; házfönök volt Mv.-en, ahol elhunyt. – F. m.: Vita Seraphici Sancti Patris, Francisci (Vienae, 1750); Actus Bacchanalisticus (1773); Leoninus és Leonina (közjátéka : Borka asszony

Lisznyó (Kovászna), 1830. jan. 13., † Nagykend, 1870. jan. 15.: ref. lelkész. – Tanulmányait Székelyudvarhelyen és Mv.-en végezte. Pappá Székelyudvarhelyen szentelték (1856). Nagykendre hívták lelkésznek (1855. okt. 21.). Szolgálata idején a faluban az erkölcsi és lelki élet hanyatlásnak indult. Szigorú intézkedésekre volt szükség a meglazult fegyelem helyreállításáért. Az ő lelkészsége

Aranyosgyéres, 1925. okt. 2. † ?.: mester. – Mester és amatör szobrász. Mv.-i és Buk.-i kiállításokon szerepelt a szobraival (1994 ás 1999). Irod.: Opriş 2018