Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: ref. lekész. – Beresztelkén volt pap. – F. m.: A szentek egyessége (Kv., 1821). Irod.: Szinnyei J.; Rugonfalvi Kiss

? † ?: intéző. – Kiss György és Csont Ilona fia. Felesége Csekme Margit. Tanulmányai befejezése után a Toldalagi Mihály gr. intézője lett. Irod.: Nyárádszentbenedek

Vadad, 1902. szept. 2., † Vadad, 1950. júl. 21 : gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után a szülői háznál tanulta a gazdálkodást, önálló 40 hold földjén szülőfalujában (1923–). Tekintélyes polgára a községének. Vadadon kuláknak minősült, ekkor 17–35 hektáros háztájija volt. A mv.-i állambiztonság (szekuritate) kulákellenes akciót indított megfélemlítési céllal, hogy a

Mezősámsond, 1907., † ?: kalaposmester. – Iskolái elvégzése után a kalaposipart tanulta, mint segéd jobb mesterek mellett fejlesztette tudását és önálló lett Mv.-en (1935–)A Magyar Iparosegyesület tagja, minden kulturális cél támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.

1949., † Mv., 2009. ápr. 24.: testnevelő tanár. – Mv.-en a Bolyai Farkas Középiskola sportosztályában érettségizett (1967), tagja volt az iskolások országos kosárlabda bajnokcsapatának (1965). Testnevelő tanárként műkődött. Az I. ligás teremlabdarúgó és női labdarúgócsapatokat műkődtető City’us klub alapítója. Sportszervezőként nevéhez fűződnek a városban és környékén lebonyolított motorsportversenyek, a minifocibajnokságok

→ CSEKME Margit

? † ?: mv.-i tag. –A Szent István Társulat tagja (1898). Irod.: A Szent István Társulat tagjainak névsora 1898-ban (Bp., 1898)

1888., † Mv., 1971 ? tanár. Irod.: Csekme

17. sz. † ? : nemes. – Nemesi oklevelet a nagyernyei előnévvel együtt kapta (1655). Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 50.: A nagyernyei udvarházak (1994. febr. 11.)

? † Mv., 1902 : ?. Irod.: László Gyula: Emlékbeszéd Kiss Jenő felett (Mv., 1902)

Mócs, 1912. szept. 13., † Kv., 1995. dec. 16.: költő, műfordító. – Középiskoláit Kv.-on végezte (1929), ugyanott az egyetem Jogi Karán diplomát szerzett (1941). Helyettes szerkesztő volt az Erdélyi Helikon-nál (1934–); az Egyetemi Diákasztal vezetője (1941–), a Termés egyik szerkesztője (1942–44); az EMKE főtitkára annak felszámolásáig (1944–47). Előbb az Utunk

? † ?: erdőfelügyelő. – A selmecbányai akadémián ösztöndíjjal tanult (1807 k.), az erdészetet valószínüleg a bányaműveléstan keretében hallgatta. Torda megyei erdőfelügyelő, az erdélyi főkormányszékhez két javaslatot is benyújtott (1816, 1825). Irod.: Kádár Zsombor: Az erdészek első és második szakképzett nemzedékéről = Kádár Zsombor: Székelyföldi erdészeti arcképcsarnok (Bp., 1999)

Mv., 1865. márc. 11., † 1912. febr. 18.: r. k. pap. – Mv.-en és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1888. júl. 12.). Káplán Petrozsényben., Segesváron (1891), Nagysinken (1892), Szerdahelyen (1899). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Buziásfürdő, 1905., † ? : rom. kat. plébános. – Tanulmányait Besztercenaszódon, Kalocsán, Krakkóban, Belgiumban és Lublinban végezte, itt szentelték pappá (1933). Mint jezsuita Szatmáron kezdte működését, majd Ditrón volt káplán és mint lelkész Sinfalván, Feleken és Radnalajosfalván működött ; Görgényszentimrén plébános (1940–). Több cikke jelent meg főleg a Nemzeti Újságban

Bp., 1875, † ?: ügyvéd. – K. J. honvéd fia. Vármegyei árvaszéki ülnök Mv.-en. Önkéntes katonai szolgálatot teljesített (1898). Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), Szerbiában katonai ügyész volt (1916–18). Századosi rangban szerelt le, kitüntetésekkel. Irod.: Erdélyi ezredek

Kerelőszentpál, 1921. máj. 28., † Marosszentgyörgy, 2006. márc. 5.: tanító, tanár. – Elemi oszt. -ok Szentpálon, r. k. gimnázium Felsőrákoson, líc.-ot Brassóban végzett (1941). A kv.-i BBTE levelező tagozatán földrajz-történelem tanári oklevelet szerzett (1962). A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. Jobbágyfalvi helyettes tanító (1942–), majd rendes tanító, kántortanító

? † ?: szerkesztő. – Marosvásárhelyi egyetemi tájékoztató. Kiadja a Marosvásárhelyi Magyar diákszövetség, 1996. Irod.: Kiss József-Attila, réduly Levente.

Mv., 1939., † Mv., 1992: gyermekorvos. – Mv.-en végezte az orvosi egyetemet (MOGYI) (1962). Körorvos egy Székelykeresztúr melleti községben 2–3 évet. Szászrégeni kórházban gyermekorvosként dolgozott nyugdíjazásáig (1991). Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy

? † ? : ref. lelkész. – Vadasdon szolgált (1977–95). Irod.: Vadasdi krónika

Mv., 1943., † Fót ( Mo.), 2013.: orvos. – A MOGYI gyermekorvos szakán végezte az egyetemet (1967). Kitelepedett Mo. -ra, Iskolaorvos Fóton. Mv.-en temették a ref. temetőbe. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy

Körtvélyfája, 1868. szept. 24., † Debrecen, 1944. szept.: ref. lelkész. Debrecenben temették el. – Apja K. L. (1836–1919) lelkész. Tanulmányait Mv.-en a Ref. Koll.-ban (1879–87) és Nagyenyeden a Teológiai akad. Végezte (1887–91). Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Koll.-ban felügyelő és h. tanár (1891–92), Magyarón s. lelkész (1892–96), lp. Abafáján (1896. okt.

Mezőcsávás, 1876., † ? : gazdálkodó. – A gazdálkodást a szülői háznál tanulta, önálló lett (1914–) Mezőcsáváson. Az első vh.-ban az 5. honv. tüzér ezredben a szerb orosz fronton harcolt mint irányító főtűzér. Községi képviselőtestületi tag, a Hangya felügyelő biz. Tagja, a ref. egyház vezetőségi tagja, minden hazafias megmozdulás résztvevője

Mezőcsávás, 1879., † ? : gépész. – A diósgyőri fémipari szakiskolát, majd a bp.-i Technológiát végezte, elektrótechnikai és gépészeti tanfolyamokat hallgatott és szakvizsgát tett. Az ország több városában és az AEÁ-ban fejlesztette szaktudását, önálló mester Mezőcsáváson (1912–). Az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben harcolt. Irod.: Székelyföld í. k.

Backamadaras, 1880., † ? : tanító. – Felesége: Káli Nagy Paula. – A tanítóképzőt Nagyenyeden végezte. Tanított Harasztkeréken (1901–), Nagyernyén, Székelykálon. ’5 évig nem működött, mert nem ismerte a román nyelvet. Újra tanított Székelykálon (1940–).

? 1868., † ? : orvos. – A mv.-i Statusquo zsidó hitközség és szentegylet orvosa. Irod.: Mv. zsidósága

Nyárádgálfalva, 1941. † ?: festő. – A kv.-i Képzőművészeti tanulmányait Kv.-on a Főiskolán végezte. Székrlyudvarhelyen működött 1987-ig, amikor Ausztriába emigrált. Irod.: Szabó–Kállai

? † ?: : tanító. – Mezőpanitban a ref. iskolát államosították (1909) és állami pénzen kibővítették és felavatták (1910. jún. 5. –). Itt tanított negyedmagával. Irod.: Mezőpanit

Mácsa, 1931. febr. 15., † Arad, 1998.: ezredes. – Főhadnagy (1958), százados (1962), őrnagy (1968), alezredes (1971), ezredes (1979). Arad Tartomány Securitate (1954–63), MMAT Securitate Tartományi Igazgatósága bűnügyi nyomozó osztályán főhadnagy (1958), százados (1962), főnökhelyettes (1966), őrnagy (1967). (1963–68), majd a Hargita megyei Securitate illetve a Belügyminisztérium Hargita megyei Felügyelőségén

Mv., 1965., † Magyaro., 2000. aug. 4.: a MTA Fizikai Kutatóintézetének fizikusa. Irod.: MMK

Esztelnek, 1888. okt. 3., † Mv., 1979. ápr. 15.: ferencrendi szerzetes, házfőnök, lelkész, egyházi író, költő. – Már gyermekként kapcsolatba került a ferenc-rendi szerzetesekkel, Középiskolát Kézdivásárhelyen, tanítóképzőt Csíksomlyón végezett. Mikházán lépett be a rendbe (1903. szept. 17). Egy évig novicius, Esztelneken filozófiát tanult, majd a rend saját teológiájára küldte. Medgyesen

Torda, 1799. ápr. 28., † Árkos, 1889. jan. 21.: unit. pap, esperes. – Felesége: Középiskolai tanulmányait Székelykeresztúron és Kv.-on folytatta (1819), ezután 2 évet töltött jogi tanulmányokkal a ref főiskolán; pár évi joggyakorlatra ment a mv.-i Kir. Táblához (1832–35). Pap Szentmihályon (1835–); Árkoson (1841–80), ugyanakkor egyházköri jegyző, négy év mulva

Maroscsapó, 1917. jan. 13., † Mv., 1998. jún. 29.: földbirtokos, tisztviselő. – A II. vh.-ban tart. tüzér-hadnagyi rangban vett részt. Amerikai hadifogságba esett, 1946-ban tért haza. Birtokait kisajátították és kényszerlakhellyel Mv. –re toloncolták. Mv.-en a Minszki Lajos Állami Ipari Vállalatnál tisztviselőként dolgozott. Államellenes propaganda kifejtése, a mo.-i forradalom kommentálása és

Backamadaras, ? † ?: lelkész. – Tanult Mv.-en és Odera-Frankfurtban (1776). Irod.: Szabó–Szögi

Sepsiszentkirály, 1821., † Pipe, 1884. nov. 20.: unit. lelkész. – Elemi iskolái után Székelykeresztúron és a kv.-i főiskolán tanult. A martonosi egyházközség kántortanítója lett majd Pipére került lelkésznek (1850–84). Felesége Árkosi Rozália, 6 gyermekük volt. Irod.: A Pipei Egyházközség történetáből

? † ?: tanár. – a mv.-i Áll. M. Tanítóképző tanára. Irod.: Derzsi

Betlehenszententmiklós, 1799. szept. 6 † ?: ref. lelkész. – Tanulmányait Nagyenyeden végezte (1824), majd Bécsben fejezte be és Sz. Udvarhelyen szentelték pappá (1824 jún. 30). Nagykendre hívták meg lelkésznek (1824–), ahol 9 évig szolgált (1932. szept. 9), ahol előbb egyházmegyei jegyző, majd esperes lett, de nagytekintélyű idős papelődje után (Nagy

Gyergyószentmiklós, 1930. nov. 1. † Bp., 2009. nov. 29: tanár, könyvtáros. – Középiskoláit szülővárosában végezte, Kv.-on földrajz-természetrajz szakot végzett (1949–51). Tanított.., majd könyvtáros a mv.-i Tartományi Könyvtárban / MMK-ban nyugdijazásáig (1960. szept. 1. – 1987. dec. 1.). A gyarapító és feldolgozó részleg vezetője volt. Kezdeményezte és szerkesztette a könyvtár állományának

Nagyenyed, 1771., † Marosbogát, 1847. ápr. 5.: ref. lelkész. – Az enyedi koll.-ban tanult (1788–). Huszár Dániellel együtt vizsgázott Mv.-en, Kv.-on és Enyeden a koll.-ban, minek alapján kézhezkapták a peregrinációhoz szükséges egyházi jóváhagyást. Fentmaradt kézirata a gyűjtőútjáról (1797–99), az EME kv.-i kézirattárában őrzik. Külföldön Bernben tanult, hazatérte után Marosbogáton (1799–)

? † ?: szűcs, városi polgár. – Az Iskola utcai (Tyúkszer u.) zsinagóga a tőle megvásárolt faházban működött (1857–60). Irod.: Időtár 2

Mezőménes, 1903. okt. 29., † ?: tanítónő. – Nagyenyeden szerzett kántortanítói oklevelet (1923). Tanított Székelykakasdon (1923–24), Mezőcsáváson (1924–52, 1957–59). Iskolai színjátszókört, kórust vezetett, irodalmi esteket szervezett. Irod.: KKACs

? † ? : Maroskeresztúrról kelt cikkei : az Ellenzékben (1907). Irod.: Gulyás

Csíkfalva, 1900., † ?: gazdálkodó. – A gazdálkodást a szülői házban tanulta, majd 50 holdon önálló gazda lett., községi bírü (1930–), a MP tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k.

? † ?: tudományos kutató. – A Mv.-i Marhatenyésztő és Kutatató Állomás igazgatója (1951–52), amelynek székhelye Marosszentgyörgyön működött. Irod.: Lucrări ştiinţifice

Kerelőszentpál, 1922. szept. 12., † Marosszentgyörgy, 1997. máj. 4.: tanár. – Az elemi iskolát szülőfalujában végezte (1930–36), majd a radnóti Gazdasági Iskolában (1936–38), Szatmárnémetiben a Ref. Gimn.-ban tanult (1941–43); Szatmáron, Mv.-en, Székelykeresztúron tanítóképzőt végzett (1946–49); Kv.-on a Főiskola levelező tagozatán történelem-földrajztanári oklevelet szerzett (1952); II. fokozati vizsgát tett (1979). Mezőfelében

Mv., 1942 † Mv., 2018: fogorvos. – Mv.-en a 4-es sz. Leányiskolában és a MOGYI fogorvosi szakán végzett (1966). A Szilágyságban kezdte orvosi tevékenységét, de visszatért a Maros megyei Székelyabod községbe egy pár évig. Erdőszentgyörgyben a helyi Poliklinika fogorvosa. nyugdíjazásáig. Irod.: Kiss Cs. M 4.

Nyárádmagyarós, 1884., † ? : gazdálkodó, mészáros. – Iskolái elvégzése után a húsiparos szakmát sajátította el, önálló lett (1918–) szülőhelyén. Ipara mellett gazdálkodott is. Az első vh.-ban a román fronton harcolt. A Hitelszövetkezet ig. tagja, a ref. egyház presbitere és pénztárosa volt. Irod.: Székelyföld í. k.

Fehéregyháza, 1924. okt. 21. † ? : tanár. – Érettségizett (1943). A kv.-i egyetemen végzett természetrajz szakot végzett (1946–50). Természetrajztanár a Bolyai Líc.-ban (1950–61), Nagy Ödön katedrájának örököse, biológiát tanított, az ő nevéhez fűződik a természetrajz laboratórium újjászervezése. A MOGYI Gyógyszerészeti Fizika Tanszék munkatársa (1949–51). Abban az időszakban az iskola

Radnótfája, 1929. szept. 5., †Kv., 1992. nov. 9.: biológus, publicista. – Régenben tanítói okl. -t szerzett (1949), Kv.-on az Agronómiai Karon tanult (1950–52). A Bolyai Egyetemen bilógusi okl. -t szerzett (1954). Az egyetem preparátora és tanársegéde, majd nyugdíjazásáig lektor és gyakorlatvezető a biológia katedrán (–1969). Cikkeiben, tanulmányaiban a stresszel, antistresszel,

Nagyölyves, 1893., † ?: jegyző. – Mv.-en cégjegyző. Részt vett az I. vh.-ban (1914–19), az orosz, román és az ukrán fronton küzdött, súlyos légnyomást szenvedett. Főhadnagyi rangban szerelt le kitüntetésekkel. Irod.: Erdélyi ezredek

? † ? : tanító. – Székelycsókán tanított (1907–10). Irod.: Székelycsóka