KESERŰ József
1843.?, † Mv., 1889. jan. 9.: tanár. – A mv.-i R. K. Nagygimn. tanára (25 évig)., igazgatója (1875–83). Karácson Márton követte az igazgatói székben. Irod.: Gyászjelentő; Pál-Antal Sándor: A gymnázium catholicumtól a főgimnáziumig = Emlékk. Szabó Miklós
KESERŰ József
Lukafalva, 1884., † ?.: gazdálkodó. – Önálló gazda (1910–) Lukafalván, sokévig volt a ref. egyház gondnoka. Az első vh.-ban a 62. gy. ezr. el az orosz, olasz és román fronton harcolt, megsebesült, a bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszttel tüntették ki. Irod.: Székelyföld í. k
KESERŰ Mózes, baróti
Barót, 1801. aug. 10., † Kv., 1874. márc. 15.: rom. kat. paptanár, arbei c. püspök. A kolozsmonostori templomkertbe temették. – A gimnáziumot Székelyudvarhelyen, a bölcseleti és hittan tanfolyamokat a gyulafehérvári püspöki líc.-ban végezte (1819). Mv.-en segédlelkész (1825–), emellett a Kat. Gimnáziumban tanított (–1827); Gyulafehérvárra került (1827–) mint bölcselettanár, a Gróf
KESERŰ Zoltán
Aranyosgyéres, 1925. okt. 22. † ?: szobrász. – Líc.-ot és mesteriskolát végzett. Tagja a K M M K Sz. -nek (1979–). Fából faragott szobraival és más tárgyakkal részt vett a Szövetség által Mv.-en szervezett kiállításokon (1983–). Buk.-ben is volt kiállítása (1994 és 1999). Mo.-on magángyűjteményekben vannak faragványai. Irod.: Opriş-Mureşan: AAPM
KESSLER Carl, Adolf, Keszler,
Medgyes, 1851. júl. 21, † Steitford, 918, m szept. 26.: lelkész, tanár. – Apja pálinkafőző. – Teológiát és klasszika-filológiát hallgatott a Bécsi Prot. Teol. Intben (1871–73, 1877–78), a Bécsi Egy. Bölcs. Karán (1871–74). Hazatérve h. majd r. tanár a segesvári gimn.-ban, lelkész Miklóstelkén (1887–), Holdvilágon (1899–), Steitfordban (1902–18). Irod.: Szabó–Simon–Szögi
KESSLER Ede
Mv., 1900., † ? : evangélikus lelkész. – Nagyszentmiklóson lelkész. – Irod: EM
KESSLER, Michael Christian
Segesvár, ? † ?: lelkész. – Tanult Bécsben (1830). Irod.: Szabó Szögi
KESZEG János, § Keszegh János
? † 1984. máj. 15.: tanító, kántor. – Vámosgálfalvi. Nagyenyeden végezte a tanítóképzőt. Bonyhán tanított, majd Csávásra került. Ragaszkodott a csávási ref. egyházhoz, még akkor is, amikor ez tilos volt. Vezette a csávási zenei életet, amatör kertészként rózsát és gyümölcsfát oltott a faluban, segítette a betegeket, a rászorultakat, részt vett
KESZEGH, gálfalvi, dányáni család
Erdélyi család. Dániel 1848-ban Felső-Fejér megyénél iktató; Sámuel árvaszéki ülnök ugyanott. Irod.: Nagy Iván
KESZEGI János
? † ?: ref. tanító. – Enyeden subscribált (1720), Beresztelkén (1737), Körtvélyfáján (1741) és Görgényszentimrén (1742–1746) volt mester. Irod.: Ősz
KESZEI János
? † ?: fejed. titkár, bécsi követ. – János és Szerencsés Zsuzsa fia. Moson megyéből (Mo.) került Erdélybe (1670 k.). Íródeák volt Apafi fejedelem udvarában (1672), II. Apafi Mihály oktatója (1678 k.), a fejedelem titkára, többször járt Bécsben követként, szolgálataiért Balázsfalván, Tűrben, a küküllői Szépmezőn kapott telket, szántóföldet, szőlőt és
KESZLER Daniel
? † ?: szerkesztő. – Segesváron szerkesztette a Sächsisches Volksblatt c. politikai és közgazdasági heti lapot (1869). Irod.: Székely Hírlap, 1869. jan. 23.
KESZTENBAUM Ervin
Fogaras, 1924., † Mv., 2007.: orvos. – A családja Aradra költözött, ott végezte a középiskolai tanulmányait. Kv.-on kezdte az orvosi egyetemet, Mv.-en fejezte be (1950). A Mátyás Mátyás professzor vezette Sebészeti klinikán kezdett dolgozni és a professzor javaslatára szakosodott az új, nagyon fontos altatóorvosi szakmába. Hosszú évekig sikeresen művelte ezt.
KESZTENBAUM Ervin, §
Fogaras, 1924., † Mv., 2007.: főorvos. – A MOGYE-n végzett (1949). Anaszteziológus és intenzív terápiás sebész főorvos Mv.-en, a súlyos állapotban lévő betegek előkészítése a műtétre. A mv.-i intenzivterápiás osztály megteremtője, a transzfúziós csoport végzi el a szükséges mennyiségű vérpótlást. A MOGYE aranyoklevéllel tüntette ki 50 éves munkásságát (1999); Irod.:
KESZY József
? † ?: színész. – Mv.-en volt színház-igazgató (1831–32). – F. m.: A két özvegy (Mv., 1832); Parádi emlék (Eger, 1853). Irod.: Szinnyei
KESZY-HARMATH Sándor
Torda, 1926. márc. 14. † ? – közgazdasági és demográfiai szakíró. ~ Vera apja. Középiskoláit Kolozsvárt a Róm. Kat. Főgimnáziumban (1945), felsőbb tanulmányait a BTE jogi és közgazdasági karán (1949) végezte. A Móricz Zsigmond Kollégium tagja volt. A BTE politikai gazdaságtani tanszékén asszisztens, majd lektor, tagja az időszerű gazdasági kérdéseket
KEUL Stephan
Fületelke, ? † 1865. márc. 30.: lelkész. – Tanult Segesváron, Bécsben (1823–24). Pap Domáldon, Holdvilágon. Irod.: Szabó–Szögi
KEYL András
? † ?: orvos. – I. Apafi Mihály fejedelem udvari orvosa és tanácsosa volt. Szászo. -ba menekült (1668). Irod.: Pataki
KÉZDI Gyula
Tekerőpatak, 1933. márc. 11., † Mv., 2008. máj.: orvos, gyermek ortopédsebész. – K. János és Farkas Julianna fia. Felesége Bernád Erzsébet (1932–2012), általános orvos, allergiás betegsége miatt rövid ideig rendelt Mv.-en. – A MOGYI orvosszakán végzett (1957). Csíkkarcfalván volt gyermekgyógyász és a falu kórházának igazgatója (1957–62), a mv.-i Gyermeksebészeti és
KÉZDI, vadasdi
A családból K. János nyert pixidáriusi levelet Báthory Gábortól (1608. jún. 28.). Irod.: Pálmay.
KÉZDIVÁSÁRHELYI Ferenc
? † ? : ref. lelkész. – Dányánban szolgált (1669, 1675) és Maroscsapón (1676–78). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 4.
KÉZDIVÁSÁRHELYI István, Literati; Vásárhelyi István, kézdivásárhelyi.,
? † ? : városi jegyző. – Mv. jegyzője (1634). Irod.: Időtár 1
KÉZDIVÁSÁRHELYI István, Vásárhelyi István, kézdivásárhelyi
1699. † Holtmaros, 1787.: ref. lelkész. – Felesége: 1. Angyalosi Zsuzsánna, 2.? (1783-ban második feleségével élt). – Szolgált Mezőújlakon (1737–47), Körtvélyfáján (1748–54), majd Magyarón, fil. Holtmaros haláláig (1754–87). Irod.: Böjthe Andor; Ősz
KÉZDIVÁSÁRHELYI István, Vásárhelyi István, kézdivásárhelyi.
? † ?: tanár, ref. lelkész. – A Schola Particula igazgatója. (1654 k.). Irod.: Koncz; Koncz 1879; Kozma
KÉZDIVÁSÁRHELYI István, Vásárhelyi István, kézdivásárhelyi.
Mv., ? † ?: tanár, ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1670). Görgényszentimrén volt rektor. Mezőújlakon (1678) lelkész. A mv.-i skola partikula rektora (1681. szept. 22. – 1685. nov. 29). Rektorsága ideje alatt Teleki Mihály adománylevél alapján a gernyeszegi birtokán termelt búzájának tizedét hagyta a mv.-i ref. eklézsiának és iskolának egyenlő
KÉZDIVÁSÁRHELYI János, Vásárhelyi János K.
? † ? : tanító. – Mv.-en subscribált (1661). Tantott Vámosgálfalván (1677), Sövényfalván (1684–93), Csáváson (1703–12). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 4.
KÉZDIVÁSÁRHELYI János, Vásárhelyi János K.
? † ? : ref. lelkész. – Felesége Gábor Judit. – Nagyenyeden subscribált (1675). Vámosgálfalván mester volt (1677–80), majd Küküllőalmáson lelkész (1682–83), Gogánban (1685–86) lelkész. Irod.: Kénosi-Uzoni 2.; Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3.
KÉZDIVÁSÁRHELYI Mihály
? † ? : tanító. – Nagyenyeden subscribált (1662). Küküllőváron tanított. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
KÉZDIVÁSÁRHELYI Péter; Vásárhelyi K. Péter
1625 k. † Nagyenyed, 1666 : ref. lelkész, tanár. – Tanult Szatmáron, Gyulafehérvárt, ahol a keleti nyelvekben és a bibliai tudományokban képezte magát; németalföldi (Utrechtben, Franekerben, Leidenben) és angliai egyetemeken, Apáczai hollandiai tanulótársa volt. Erős puritánus meggyőződésű tanár volt. Mv.-i tanító, lelkész és marosszéki esperes (1649–); rektor a mv.-i skólában
KÉZDIVÁSÁRHELYI R. Mihály
? † ? : tanító. – Nyárád -szentbenedeken tanító (1660) Irod.: Nyárádszentbenedek
KÉZEL Ferenc
1877., † ? : mozdonyfelvigyázó. – Iskolái elvégzése után a MÁV hoz került (1901), mozdonyfelvigyázó lett (1918) Mv.-en, 35 évi szolgálat után vonult nyugalomba (1935). Irod.: Székelyföld í. k
KÉZEL János
1816.? † Mv., 1878. nov. 18.: városi képviselő, szabó. – Testvére: K. Erzsébet Neuber Józsefné. Felesége: Balogh Zsuzsánna. – Mv. sz. kir. város több éven át képviselője és a szabó-társulat elnöke. Irod.: Gyászjelentő.
KÉZEL Károly
1837.? † Mv., 1910. dec. 15.: egyházi tanácsos. – Testvérei: K. Róza Seidl Károlyné; K. Berta Veres Mihályné. Felesége: 1. Csekme Rozália (1847 – Mv., 1886. márc. 11.). Gyermekeik: K. József, felesége Kurth Erzsi; Róza; Károly; Lujza; Ferenc, felesége Virányi Margit; Katalin, Veress Lászlóné; Berta, Szilágyi Imréné; és Rudolf. 2.
KHEIL, Ottmar
Dicsőszentmárton, 1929. ápr. 25., † ? : bányamérnök. – A középiskolát szülővárosában (1940–43), Szebenben (1943–44), Aradon (1945–49) végezte ; az egyetemen a Bradi Bányászati Intézetben (1949–52) és Buk.-ben (1952–54) járt ; doktorált (1979), dolgozatának címe : Posibilităţi de mărire a extracţiilor în prepararea prin amalganare şi flotaţie a minereurilor cu
KHELL Bogdán
Bereck, 1893., † ? : fogorvos. – Középiskoláit Kézdivásáehelyen, egyetemet Kv.-on és Bp.-en végzett, ahol doktorrá avatták (1921). Elenite Bp.-en működött, majd Berecken helyettes járási körorvos. Dicsőszentmártonban fogorvosi rendelőt nyitott (1923). A MP aktív tagja, részt vett a Kaszinó életében. Irod.: Ki kicsoda ?
KIBÉDI B. István
? † ? : tanító. – Nagykenden volt lévita (1683). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
KIBÉDI BERNÁD György, Kibédi György
? † ? : tanító. – Mv.-en subscribált (1681). Balavásáron és Magyarkirályfalván (1689) tanított. Nagyenyedre iratkozott be (1689–), majd Radnóton rektor (1692–1701). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 3., 4.
KIBÉDI György
? † ? : tanító. – Nyárádkarácsonyfalván mester (1693–1695). Irod.: Imreh Barna
KIBÉDI István
Kibéd, ? † 1816.: r. k. pap. – Kv.-on tanult. Alvincen szentelték pappá (1772. ápr. 26). Plébános Harasztoson (1773), káplán Tordán (1788). Plébános Mezősámsondon (1792). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
KIBÉDI János
? † ? : tanító. – Mv.-en subscribált (1723). Haranglábon tanított (1744–47) és Nagyernyében (1758). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
KIBÉDI János
? † Szabéd, ? : tanító. – Tanított Nyárádszentmártonban és ellátta a klkántori, harangozói feladatokat, alkalmakként a lelkészt is helyetesítette, gyümölcsfákat ültetett (1828–38), eltávozása előtt felleltározták a szentmártoni mesteri házat, ez értékes kordokumentum (1838). A szabédi iskolában folytatta a tanítást. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében
KIBÉDI József
Nyárádköszvényes, 1893. márc. 20., † ? : gazdálkodó. A társadalmi rend elleni ténykedésnek minősítették a Jehova-tanui magatartását és bíróság elé licitálták. Irod.: 1956 Erdélyben
KIBÉDI Márton
? † ? : tanító. – Nyárádszentannán volt tanítómester (1728). Irod.: Imreh Barna
KIBÉDI Mátyás
? † ? : lelkész. – Nyárádszentsimonban (1712), Szentgericén (1716) ref. pap. Irod.: Imreh Barna
KIBÉDI Mihály
? † ? : tanító. – Nyárádszentbenedeken volt tanítómester (1723–1758). Irod.: Imreh Barna
KIBÉDI Miklós
? † ? : tanító. – Nyárádszentimrén volt tanítómester (1700–1703)). Irod.: Imreh Barna
KIBÉDI Miklós
? † ? : tanító. – Ref. tanítómester Nyárádszentannán (1697). Irod.: Imreh Barna
KIBÉDI Péter
? † ? : tanító. – Enyeden subscribált (1681), Görgényszentimrén volt mester. Irod.: Ősz
KIBÉDI PÉTERFFi László
? † ? : pap. – Sáromberke papja, aki a görgényi egyházmegye jegyzője, esperese (1761–1797). Egyházi anyakönyvet kezdet vezetni (1757–), Liber Ecclesiae Saromberkensis címmel, amelyben több érdekes történemi, falutörténeti, természeti eseményeket jegyzett fel. Irod.: Berekméri
KIBÉDI S. Ferenc
Nyárádköszvényes, 1891., † Nyárádköszvényes, ?: tartalékos szakaszvezető. – A m. kir. 22. gyalog- és 20. tábori tüzérezrednél. Kitüntetései: O1, Kcsk, SebÉ, MHEÉ., vitézi avatása: 1943. márc. 10. 100 % rokkant Irod.: Berekméri–Nemes
KIBÉDI Sándor, Kibédi László Sándor; Hapka a családneve
Nagysomkút (Máramaros), 1879. márc. 3., † Kv., 1941. dec. 16.: hírlapíró, író, költő, műfordító. – Írásait édesanyja családi előnevével jegyezte (Kibédi László Teréz). Sok mindennel foglalkozott: borbély, építőmunkás Kibéden, vándorszínész, cirkuszi akrobata és céllövő. Versekkel jelentkezett (1920). Közölt a Kővárvidék, (Nagysomkút), Nagybányai Hírlap, Keleti Újság, Ellenzék, Brassói Lapok, Pásztortűz, nagyszalontai
KIBÉDI VARGA Sándor; § kibédi és makfalvi Varga Sándor; Alexander Varga von Kibéd,
Szentgerice, 1902. márc. 18., † München, 1986. jún. 17.: filozófus, pszichológus. – Dédapja V. Áron lévita Ákosfalván. V. Lajos és szentháromsági Magyari Katalin fia. – A bp.-i, a berlini, a jénai és heidelbergi egy.-en tanult, a szegedi egy.-en bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1924). Szegeden egyetemi magántanár. Szakterülete az ismeretelmélet és az
KIBÉDI-VARGA Áron
Kibéd, 1930. febr. 4. † 2018. ápr. 13.: író, irodalomtörténész, költő. – K-V. Sándor filozófusprofesszor fia. Az amszterdámi egyetem professzora. Irod.: Kibéd; Kibéd és egyháza
KIBÉDY Ferenc S.
Nyárádköszvényes, 1891., † ? : gazdálkodó. – A f9ldművelést édesapjától tanulta, majd önálló lett (1920). Katonaéveit a 22. gy. ezredben szolgálta le az orosz fronton, súlyosan megsebesült, jobb lábát amputálták, jobb karja megbénult. Szakaszvezetői rangban szerelt le, több kitüntetéssel. Hadbyróság elé állították. Irod.: Székelyföld í. k
KICSI Antal, §
Torja, 1936. aug. 24., † Mv., 1980. nov. 27.: tanár, irodalomtörténész, műfordító, kritikus. – Tanítóképzőt végzett Székelykeresztúron (1953) ; a BTE-en magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett (1959) ; II. fokozatú (1975), illetve I. fokozatú vizsgát tett (1978), doktorált Tompa Lászlóról írt tanulmányával (1978). Tanár Gyergyóalfaluban (1958–59); a
KICSID Géza
? † ?: r. k. pap. – Mv.-en volt segédlelkész, kinevezték Marosjára első plébánosának (1918–20), csak rövid ideig, betegsége miatt. Az új plébánia feltételeit: templom, papi lak, iskola, anyagi alap Szabó György főesperes-plébános előkészítő munkájának lehetett következménye. A plébánia betöltetlen maradt (1930-ig). Irod.: Maros-küküllői főesp.
KIERMAYER, Christian
? † 1837., : ácspallér mester. – Családja Kv.-ra költözött (18. sz. eleje). Kv.-on dolgozott, sógorával, Georg Winkler kőművespallérral sok közös munkára vállalkoztak. Kv. bövelkedett munkáiban, Szamosújvár, Zsibó, Szászcsanád is őrzi alkotásait. A sáromberki Teleki kastély ácsmunkáját végezte (1804), a mv.-i Teleki-téka fedélszerkezetét készítette (1804), Koronkán kerti pavilont készített (1834).
KIESELSTEIN Kálmán, §
Palotailva, 1894., † ? : üvegkereskedő. – Iskoláit Mv.-en a Ref. Koll.-ban végezte, a kereskedést édesapja üzletében tanulta. Az első vh.-ban bevonult a mv.-i 62. gy. ezredhez (1915. dec. – 18. dec.), az albán fronton harcolt (1915–18), tizedesként szerelt le. Kitüntetése: Károly cs. k. ig. a. Önállóan nyitott üzletet Mv.-en
KIKELI Pál István
? † ? : belgyógyász, egyetemi tanár. – F. m.: A családorvoslás alapjai (Mv., 2000); Profilaxia în medicina de familie (TgM., 2001). Irod.: Genersich; Nú (2001. ápr. 27)
KILITI Péter
? † ? : tanító. – Lévita tanító volt Balavásáron (1726–28), Egrestőn (1726–28), Héderfáján és párhuzamosan Mikefalván (1734–36). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 4.
KILLYÉN György
? † ? : tanító. – Ádámoson volt iskolamester (1647). Irod.: Kénosi-Uzoni 2.
KILLYÉN István
? † ? : jegyző. – Csófalván jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KILLYÉNI, szentistváni
A család több tagja nyert primipiláriusi levelet (1602. jún. 24.). Irod.: Pálmay.
KILYÉN András
Székelyszentistván, 1885., † ? : gazdálkodó. – Ünállóan gazdálkodott 60 hold birtokán szülőfalujában. Az első vh.-ban mint szakaszvezető a 62. k. gy. ezredben szolgált, a bronz v. érem, a Károly Csapatkereszt és a vaskereszt kitüntetettje volt. Irod.: Székelyföld í. k
KILYÉN Árpád, §
Vadad, 1936 ? † Mv., ?: asztalosmester, grafikus, festőművész. – Ipari iskolát végzett Mv.-en. A mv.-i Aug. 23 Fafeldolgozó Vállalat mestere. Mv.-en elvégezte a Művészeti Iskola grafika és festészet szakát (1976). Tagja és vezetőtanácsi tagja volt a KMMSz-nek (1977–). Tizenhét egyéni kiállítása volt Mv.-en és Maros megyében, valamint Mo. -on.
KILYÉN Attila
Mv., 1950. júl. 8. † Mv., 2019. jan. 20. – Újságíró, szerkesztő. – Felesége Bogár, fia István, unokája Gyopár. – Buk.-ben végzett a Șt. Gheorghiu Akad. -án (1979). Külső munkatársa az Ifjúmunkás –nak (1976–80), a Mv.-i Rádió szerkesztő-riportere (1979–85), programozó a Prodcomplex-nél, szerkesztő a Vörös Zászló (1987–89) vagyis a Népújsság-
KILYÉN Dénes
Mv., 1927. okt. 27., † Mv., 1991. júl. 23.: szabó. – A Textila Mures vállaltnál dolgozott. Letartóztatták és a kv.-i Katonai Bíróság a BTK 209. paragrafusának 3. pontja alapján 15 évre ítélte. A szamosújvári börötnben ült. Szabadulása után (1965) a szakmájában dolgozott. Irod.: 1956 Erdélyben; Áldozatok
KILYÉN Károly, §
Ikland, 1918. aug. 7., † Mv., 1996. febr. 26.: jogász. – Borbereki K. Zsigmond és csejdi Újfalvi Ilka fia. – Szülőfalujában, majd Kv.-on az Unit. Koll.-ban tanult (1929–37). Beiratkozott az Unit. Teológiai Akad.-ra (1937–40), amit hivatásérzet hiányában negyedéven abbahagyott és a Bp.-i Ludovika Katonai Főiskolára (1940) szeretett volna beiratkozni, de
KILYÉN Lajos
Búzaháza, 1911., † Búzaháza, 1986. márc. 27.: munkás, községi titkár, néptanács elnök. – Fiai: Lajos, Domokos, Vajdahunyadon születtek. – Búzaházán végzett hét osztályt. Vajdahunyadon vasipari munkás (1937–). Visszatért Búzaházára (1940. szept.), évente többször munkaszolgálatra kellett jelentkeznie, bevonult katonának (1943–), orosz fogságsban volt szénbányában dolgozott a Donyec- medencében (1944–48). Búzaházán néptanácsi
KILYÉN Lajos, borbereki
Ikland, 1886., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után a gazdálkodást tanulta, önálló gazda lett saját birtokán Iklandon (1918–). Az első vh.-ban a 2. k. huszárezredben a szerb, orosz és olasz fronton harcolt, őrmesteri rangban szerelt le a koronás vaskereszt és a Károly Csapatkereszt kitüntetéssel. Irod.: Székelyföld í. k
KILYÉN László, §
Szent István (ma Hármasfalu), 1914. febr. 14., † Marosszentgyörgy, 2001. nov. 27.: tanító. – Helyettes tanítóként dolgozott Bágyonban (Kolozs)(1941- 45). Tanítói okl. -t szerzett Kv.-on a Tanítóképzőben (1945). Munkahelyei ezután: Szentdemeter, Erdőszentgyörgy (1947–48), Marosszentgyörgy (1948–52), Vajdaszentivány és Ernye (1953–56). Marosszentgyörgyön iskola igazgató (1951–52).-irod.: Sângeorgiu de Mureş; Sângeorgiu de Mureş –
KILYÉN Mária, sepsiszentiváni; Wass Albertné
Kv., 1829. szept. 29., † Mezőzáh, 1912. jún. 19 : K. Mihály és kászoni Huszár Mároa leánya. Férjhezment Wass Alberthez Kv. –on. Mezőzáhon éltek -Irod.: Gudenus, Nagy Iván
KILYÉN Mózes
Ikland, 1880., † ?: gazdálkodó, földműves. – Önálló gazda volt (1906–), 30 holdas birtokán szülőfalujában. Az első vh.-ban a 12. tüzérezredben harcolt, több kitüntetést kapott. 9 évig volt a község birája, a Szövetkezet vezetőségi tagja, és több közérdekű egyesületben volt vezető. Irod.: Székelyföld í. k
KILYÉN Mózes
Ikland, 1922. aug. 18., † ?: gazdálkodó. – Letartoztatták (1959. máj. 26.) és rendszerellenes megnyilvénulások vádjával állították bíróság elé (1959. máj.) Irod.: 1956 Erdélyben
KILYÉN Mózes,
Buzaháza, 1889., † Csíkfalva, 1981.: Tiszthelyettes a cs. és kir. 62. gyalogezredben. Kitüntetései: O1, O2, Kcsk, legénynységi Katonai szolgálati jel III. oszt., 1912–1913. évi. Irod.: Berekméri–Nemes
KILYÉN Sándor
1896., † Mv., 1949. nov. 7.: iparos, elektrotechnikus, rádiókereskedő. – Székelykakasdon és Mv.-en végezte iskoláit. Villany- és rádiószerelési vállalatot nyitott Mv.-en. (1922–). Rádiókat árult. Az első vh.-ban mint lövegvezető teljesített szolgálatot, súlyosan megsebesült. A bronz v. érem, a seb. érem., a koronás vasérdemkereszt és a Károly csapatkereszt kitüntetettje. A MP
KILYÉN, ákosfalvi
A családból K. István nyert primipiláriusi levelet (lófőséget)(1655. jún. 28.). Irod.: Kempelen; Pálmay.
KILYÉN, atosfalvi
A családból K. István nyert nemeslevelet Bartsay Ákostól (1659. aug. 8.). Irod.: Kempelen; Pálmay
KILYÉN, csókfalvi
A családból K. András nyert pixidáriusi levelet Báthory Gábortól (1608. jún. 10.). Irod.: Pálmay
KIMPIAN Alexa
? † ? : bíró. – Mezőszentmargita falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KIMPIAN Illés
Mezőbanyica, 1877. júl. 22., † ?: orvos. – Mv.-en tanult a Ref. Koll.-ban, Kv.-on a FJTE orvos karán (1898–1903), doktorátus tett (1906. máj. 26.). Irod.: Sigmirean
KINCS Leopold
? † ?: mv.-i. Irod.: Dorn, Alexander : Die Protokollirten Firmen Österreich-Ungarn. (Wien, 1892)
KINCSES Elemér, §
? † Mv., 1916.: mérnök. – K. Dániel igazgató-tanító és Bakos Róza fia. Huga K. Rózsika. Felesége: Pálfy Erzsébet, postatisztviselő és panziós, (esküvő: 1910. dec. 15.). Gyermekeik: Éva (1911. okt. 27. –), Szerdahelyi Lászlóné; Elemér (1914–1991). – Bp.-en a Műszaki Egyetemen kapott okleveles vasút- és hídépítő mérnöki diplomát (1902). Amerikában
KINCSES Elemér, §
Nagyenyed, 1914. ápr. 7., † Mv., 1991. febr. 20.: jogász, ügyész, bíró. – K. Elemér és Pálfy Erzsébet fia. Felesége: Polifka Margit (Szováta, 1913. márc. 10. – Mv., 1995. nov. 22.). Esküvő: 1940. dec. 25. Gyermekeik: Előd (Mv., 1941. okt. 2. –) ügyvéd; Emese (1943. máj. 5. –) tanárnő, rendező,
KINCSES Elemérné; § Pálfy Erzsébet
Kv., 1880. júl. 28., † Mv., 1977. márc. 22.: postai hivatalnok, panziótulajdonos. – Pálfy Endre ref. lelkész és Fazakas Borbála leánya. Férje, Kincses Elemér, mérnök. Gyermekeik: Éva (1911. okt. 27. –), Szerdahelyi Lászlóné; Elemér (1914–1991). – Kv.-on a De Gerando francia intézetben tanult. Postai hivatalnok nyugdíjazásáig. Szovátán mint villabérlő, jónevű