Maros megyei életrajzi lexikon

A legrégibb család Csejden az Újfalvi család mellett. Irod.: Csejd–Tófalva

Közülük Ferenc Marosszékben jegyző és irnok 1848-ban. Irod.: Nagy Iván

→ SIMÓ Gábor

? † ?: r. k. pap. – A szászrégeni Mária-templom plébánosa (1452). Irod.: Léstyán – templomok

Focşani, 1901., † ?: nyárádszeredai vezetőjárásbíró. Irod.: Ki kicsoda ?

? † ? : ludasi tag. Irod.: Emlékkönyv a K. M. Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892)

? † ?: építész. – Mv. csatornahálózata épületeinek földszinti részét tervezte Radó Sándorral közösen (1907–11). Irod.: Forbáth Imre : Mv. csatornázása (Bp., 1913); Kelemen Árpád: A csatornázási munkálatok márványtáblái (Nú. évk., 2009)

? † ? : birtokos. – Vajdaszentiványi 100 holdon felüli birtokait házasság utján szerezte. Megyei virilista (1888). Irod.: Időtár 2; Vajdaszentivány

Segesvár, 1910. márc. 16., † Nagyszeben, 1990. febr. 8.: tanár, ev. lelkész, püspök. – A kv.-i egyetemen tanult fizika és kémia szakon, Marburgban, Tübingenben és Berlinben végzett ev. teológiát (1937–44). Tanár a segesvári, szászsebesi (1937–39), nagyszebeni (1939–45) pedagógiai iskolákban; oroszországi munkaszolgálat után pap Dobarkán (1946–53), Kispéterfalván (1953–58), plébános Szászsebesen (1958–68),

? † ?: villatulajdonos Szovátán. – Férje ev. teológiai tanár volt. – Szovátán a gr. Desseffy család kastélyának bérlője, melyben 25 szoba volt, diétás konyhát vezetett. A panzió Klein villa néven volt közismert a múltban és ma is. Irod.: Székelyföld í. k.; Sovata; Szováta

1868., † ?: orvos, rabbi. – A mv.-i Statusquo zsidó hitközség és szentegylet orvosa. Mv.-en rabbi (1950-es években) alijjázásáig / kivándorlásáig. A rabbinikus irodalom utolsó kimagasló személyisége Mv.-en. – F. m.: Menachem mesiv (Menachem válaszol). Irod.: Gaál György: Az izraeliták Erdélyben = Gaál: Kv. vonzásában; Gaál: izraeliták (Helikon, 12. sz.,

Ádámos, 1903., † ? : fakereskedő. – Középiskoláit Dicsőszentmártonban végezte, majd kereskedő lett. Kezdetben apja mellett dolgozott annak vegyeskereskedésében. Önállósította magát Mezőrücsön (1935) építési anyag- és fakereskedő volt. Minden kulturális mozgalom támogatója és közreműködője volt. Mv.-ről deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága; Székelyföld í. k.

Medgyes, 1882. febr. 7., † ? : tanár. – A kv.-i (1902), a bécsi (1907) és a bp.-i (1913) Konzervatóriumban tanult. A kv.-i leányiskolában tanított (1909–1920). A mv.-i zeneiskola tanára (1920-as években). Irod.: Hajdó Károly: A mv.-i zeneiskola évfordulójára (Nú., 1999. jan. 12.); Todea 2013

Mezőbánd, 1907., † ? : kereskedő. – Iskolái elvégzése után fűszerkereskedést tanult, négyévig mint segéd fejlesztette szaktudását, majd huga K. Regina nevén vezetett vegyeskereskedést Mezőrücsön. Irod.: Székelyföld í. k.

? † ?: nyomdász. – Mv.-en nyomdász, Köszöntötte a szakma munkásságának 50. évfordulóján (1919), Munkássága elismerése jutalmául a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az I. o. ipari érdemrendet adományozta neki. Irod.: Időtár 3

1922., † Mv., 1993: orvos. – Kv.-on végezte az orvosi egyetemet (1948), a diplomát Mv.-en vette át. Az utolsó volt, akit doktorrá avattak Erdélyben (1948. okt. 31.). Körzeti főorvos volt Nyárádremetén, Szovátán. Irod.: Kiss-P. – P; Kiss Cs. M 4.

Nagyvárad, 1931. † Mv., 2006. márc. 29.: orvos. – Felesége: dr. Dechstold Anna (1929–2005), fogorvos. – MOGYI általános karon végzett (1956). A végzés után a Fogászati Klinikán töltött egy évet. Irod.: Kiss Cs. M 4.

? † ?: földbirtokos. – Kórodban birtokából kisajátítottak két hold belsőséget, ahova állami iskolát építettek, hat hold szántót a román tanítónak utaltak ki (1922). Irod.: Prozan

1946 + Konsztanca, 2008 szept. 19., építészmérnök

Mv., 1942. szept. 22., † Mv., 2020. febr. 2.: tanár. – K. Bálint, építész és Anna tisztviselő fia. Felesége Anna, tisztviselő. Gyermekeik: Bálint (1964) épületgépész mérnök; Ördögh Brigitta (1968), könnyűipari mérnök –Tanár Kisgörgényben, Székelykakasdon (1964–73); Mv.-en a sportiskolában (1973–78). A mv.-i 3-as sz. iskola igazgatója (1978–89), majd a sportiskola igazgatója

Mv., 1892., † ?: katona. – Tizedes, telefonos, a 9. honvéd huszár ezredben. Ütközetben is részt vett (1914. szept.) A gyalogágyús szakasz kitüntetési beadványában szerepel. Irod.: Koszta

1814 † ?: ratosnyai szarvasagancs kiállító. Irod.: Az OMGE által Bp.-en 1941. márc. 29-ápr. 6 rendezett Országos Mezőgazdasági Kiállítás és 50 Tenyészállatvásár katalógusa (Bp., 1941)

Galócás, 1911., † Nyádádszereda, 1985. máj.: kereskedő. – Kereskedelmi isk. -t és végzett, nősülés után került Nyárádszeredába. Katonaságot Buk.-ben végzett, ahol megtudta: Mv. – en szedik össze a zsidókat, és a mv.-i téglagyár udvarán gyűjtik össze őket (1944.) Mikor ezt meghallotta átszökött Kisinyovba, ahol az oroszok még ki is tüntették.

Szászrégeni zsidó. Irod.: Népújság, 2023. szept. 5.

1863. nov. 26., † 1903. júl. 28.: ügyvéd, üzletember, birtokos. – K. Vilmos fia; felesége Máriaffi Mária. Fiúk: Albert. – Maroskeresztúron birtokos. A mv.-i ref. egyház főgondnoka volt, az ő és a felesége adományából tudták befejezni a maroskeresztúri ref. templom építését (1863–89). Jelentős szerepe volt Mv. város kerékpáros sportéletének a

? † Csittszentivány, 1874. szept. 4.: ?. Irod.: Gyászjelent.

? † Mv., ?: özvegy. – Az EMKE alapító örökös és választott választmányi tagja (1885. ápr. 12–).Irod.: EMKE 120; Sándor

Görgényszentimre, 1890., † ?: gyógyszerész. – Tanulmányait Fogarason, Bp.-en, Kv.-on végezte. Az első vh.-ban a 22. gy. ezred egészségügyi osztagában, majd a 82. székely hadosztállyal a szerb, orosz és olasz fronton harcolt, kétszer sebesült, az I., II. ezüst, a bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetéseket kapta és mint

Nagyenyed, 1930., † Mv., 1989. júl. 14., : orvos. – Felesége: Papp Éva (Dicsőszentmárton, 1938. márc. 22. –) Szülei Mv.-en éltek. Egyetelen gyermekük: Éva elsős 1944-ben és X. oszt. érettségizett. 1954) és a MOGYI gyógyszerészeti karán végzett (1959), érdemdiplomával. Az erdőszentgyörgyi gyógyszertár vezetője (1990), nyugdíjazásáig. – A dobrudzsai Mizil községbe

Sáromberke, 1900., † ?: gazdálkodó, kereskedő. – A szülő házban tanult gazdálkodni, majd kereskedést tanult és a Hangya ügyvezető elnöke lett szülőfalujában. Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben az olasz fronton harcolt. A MP tagja, a Tejszövetkezet ig. tagja és elnöke, a község pénztárosa volt. Irod.: Székelyföld í. k.

Marossárpatak, 1878 † ?: kisbirtokos, honvéd. – Az 1. vh. kitörésekor bevonult, a 22. gy. -e. -hez, az orosz frontra vezényelték, Halicsnál, Kirownál harcolt. Fogságba esett (1916. dec.), szökve jött haza (1918). A Károly Csapatkereszt kitüntetettje. Irod.: Berekméri–Gálfi

? † ? : marosszéki nemes. – Apafi Mihály szabédi Kobok Istvánt hűséges hadi szolgálataiértnc, és általa fiát Kobok Mihályt és útódaikat a szabad székelyek rendjéből kivevén, lófőségre emeli (1681). –Irod.: SzOkl, 6

? † ? : birtokos. – Nyárádszentannai birtokos. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pálmay; Pesty 2014

Szentlászló, 1862. máj. 10., † Mv., 1933. dec. 11.: ref. lelkész, tanár, író, folklorista. – Székelyudvarhelyen a Ref. Koll.-ban végzett (1885), majd elvégezte a teológiát és m. – német szakot. A mv.-i Ref. Koll.-ban tanár (1896–1921. febr. 1.), a koll. gazdasági felügyelője, előljáróságának tagja (1905–10), a koll.-i énekkar felügyelője. Egészségi

? † ? : lelkész. – Ref. pap Nyárádszentsimonban (1694). Irod.: Imreh Barna

? † ?: tanító. – Székelyvaja első említett tanítója. –Irod.: Bölöni Domokos: Egy nap történelem Székelyvajában (Nú., 1992. máj. 27.)

? † Mv., 2017. dec.: 14. újságíró. – A mv.-i Vörös Zászló, majd Népújság munkatársa. Rövid ideig a Maros megyei Könyvtár munkatársa is volt. Irod.: Nú., 2018. dec. 14.

? † ?: gyártulajdonos. – Pekri Géza telektulajdonossal közösen létesítették a dicsőszentmártoni Hercules Tégla és Cserépgyár Rt (alapítási év 1921), melynek fő részvényese és igazgatója. Felépítették az első modern, körkörös égetőkemencét és megkezdték a cserépgyártást is (1927). A bécsi döntést követően Mo.-ra távozott, Pekri Géza visszalépett a vállalkozástól, így lett

? † ?: esküdt polgár- A Mv.-i esküdt közönség tagja (1665). Irod.: Pál-Antal 2006

? † ?: ref. lelkész Vaján (Maros). – Cikke a Protestáns Egyh. és Isk. Lap (1893). Irod.: Gulyás

Nagyszalonta, 1910., † Szászrégen, 1981. okt. 6.: labdarúgó és edző. -Az ország több városában labdarúgóként játszott: Nagyvárad, Szatmár, Dicsőszentmárton, Beszterce, majd Régenben lett edző (1955–). A Foresta Română csapatot technikás játékával bejuttatta az A Divizióba (1955), amit a mai napig emlegetnek a régeni fotballkedvelők. Irod.: Reghin – Avântul

? † Mv., ?: boxedző Mv.-en. Vezetésével alakult Mv.-en egy boxoló csoport (Kun Zoltán, Koncz Oszkár, Czirják Sándor és Varga Péter), szervezett versenyeket tartottak a mozitermekben, a filmek szüneteiben (1929). Így honosodott meg ez a sportág a városban. Irod.: Raţiu: Sportul mureşan

Magyaró, 1887., † Magyaró, 1951: földműves. – Tartalékos őrmester a cs. és kir. hidászzászlóaljnál. Kitüntetései: O1, O2, koronás Ezüst, OB, Vas ÉK, MHEÉ, Legénységi Katonai Szolgálati jel III. oszt., 1912–1913. évi Emlékkereszt, Német Harcosok Érdemérme Avatási időpont. 1943. márc. 10., Vitézi avatási időpont: 1943. márc. 10. Irod.: Berekméri–Nemes

1914., † ?: tanító. – Tanulmányait Szatmáron és Nagykárolyban végezte, majd különböző helyeken tanított többek között Dédán, ahol a község minden hazafias, kulturális, társadalmi, és szociális egyesületének működésében részt vett. Irod.: Székelyföld í. k.

? † ?: tanító. – Marosszentgyörgyön az ort. egyházi iskolában tanított változó létszámú tanulót (1857–69). Partenie Tombitas támogatásával új ort. iskola épült, így növekedett a tanulók létszáma is (1858–). Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala

Magyaró, 1911., † ?: tanító. – Tanulmányait Mv.-en és Nagyenyeden végezte, ahol tanítói és kántori oklevelet szerzett. Vajdaszentiványon tanított (1930–). A Hangya ügyvezető igazgatója, a Tűzoltó Egylet parancsnoka, gazdaköri jegyző, a MP jegyzője volt. Irod.: Székelyföld í. k.

Mezőzáh, 1932., † 2005 : mesélő. – A szülei Detrehemtelepre költöztek, gazdálkoztak, munkára, vallásra a szülei tanították. Földet művelt, állatokkal foglalkozott. Katonaság előtt Aranyosgyéresen malomban dolgozott, a katonaság után a Sodronyipari Művekben. Nagy mesélő volt. A nyelvre, a szavakra, a fordulatokra, a szövegekre gondosan vigyázott. Irod.: Keszeg Vilmos: Nekrológok (Székelyföld,

Magyarózd, 1934., † 2006: orvos. – A MOGYI gyermekgyógyász karának hallgatója, a katonasága után iratkozott be. Szászrégenbe kezdte hivatását (1961), majd iskolai gyermekgyógyász szakorvos Dicsőszentmártonban nyugdíjazásáig. Egyedül nevelte fiait a felesége elhunyta után. Irod.: Bérczes Judit

Radnótfája, 1913., † ? : ref. tanító, igazgató. – Tanulmányait Szászrégenben és Nagyenyeden végezte, oklevele megszerzése után Nagyernyén tanított, igazgató volt. A község társadalmi és kulturális egyesületeiben tevékenyen részt vett. Irod.: Székelyföld í. k.

Jobbágyfalva, 1924. dec. 18., † Sepsiszentgyörgy, 2006. dec. 16.?: fogorvos. – Felesége: Garai Edit, fogászati asszisztens, esk. 1957. Gyermekeik: Edit, mérnök-tanár, László tanár. – Jobbágytelkén kezdte az iskolai talumányait, Székelykeresztúron a Főgimn.-ban folytatta és érettségi előtt már katona lett (1942–), Németo.-ban amerikai fogságba esett, sebesülése után hazakerült. Összevont vizsgák után