KOLUMBÁN Bendegúz
Olasztelek, 1905. máj. 9., † Mezőméhes, 1968. okt. 5.: ref. lelkész. – Uzdiszentpéterben szolgált (1936–42). Kezdeményezője és kiviteleztetője volt a faluban levő hősök emlékművének. A ref. templom (1861-ben épült) nagy harangot kapott (1937. máj.). Letartóztarásakor (1959. jún.) Kissolymoson volt lelkész. A kv.-i Katonai Bíróság lázítás vádjával 5 évre ítélte. Szamosújváron,
KOLUMBÁN István
1904., † Balavásár, 1990. jan. 28., : tanító. – Balavásáron volt kántor-tanító (44 éven át). Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1990. jan. 28.); Ref. egyetemes névtár
KOLUMBÁN Margit; Kolumbán Pálné; Válics Margit
Marosújvár, 1932. okt. t12., † Mv., 1994. aug. 23.: orvos, balneo-reumatologus. – Érettségizett Mv.-en az Állami Leánygimn.-ban (1952); orvosi oklevelet szerzett a MOGYI. -n (1959). Balavásáron körorvos (1959–62); a mv.-i Balneofizioterapiai Klinikán alorvos (1962–65), szakorvos (1965–92). Nyugdíjasként még Nagy Irén dr. -nővel dolgozott Marosszentgyörgyon a fizikóterápiás rendelőben. Az OTT tagja
KOLUMBÁN Mózes
Felsőrákos (Brassó), 1904. máj. 4., † Kv., 1973. máj. 29.: orvos, műfordító. Végső nyughelye Felsőrákos temetője, a falu nevezetes szülöttjeként kopjafával emlékeztek meg róla. – Felesége: Faragó Erzsébet, matematika tanár. Fiúk: Pál. – Felsőrákosi székely földműves családból származott. Tanulmányait Olasztelkén és Rákoson kezdte, a középiskolát Kv.-on az Unit. Koll.-ban érettségizett
KOLUMBÁN Pál, dr.
Mv., 1935. okt. 22., † Szováta, 2015. orvos. – Dr. K. Mózes katonaorvos és Erzsébet tanárnő fia. Felesége, Válics Margit (Manyika), orvos († Mv., 1993. aug. 23.). – Az elemi iskolát Olasztelkén kezdte és Szovátán végezte. Kv.-on volt középiskolás és Mv.-en az orvosi egyetemet országosan elsőnek végezte piros diplomával (1959).
KOLUMBÁN Sámuel
? † ? : ref. lelkész. – Felesége Benkő Ráhel. – Nagyenyeden subscribált (1743). Lelkész Maroscsapón (1749–61), Radnóton (1762–68), Magyarkirályfalván (1770–77), Magyarherepén (1779–80) és Búzásbesenyőn (1781). –Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 3., 4.
KOLUMBÁN VALICS Margit
Marosújvár, 1932., † Mv., 1994.: szakorvos. – Mv.-en az egészségügyi líc.-ban érettségizett, az OGYI orvosi karán végzett (1959). Összeházasodott Kolumbán. Pál évfolyamtársával. Balavásáron körzeti orvos (1959–1962) és versenyvizsgázott balneológiára. Továbbképzését a kv.-i egyetemi klinikán folytatta. A szakvizsga után került a mv.-i Fizioterápiára mint szakorvos. Irod.: Kiss-P. – P; Kiss Cs.
KOMÁROMI István
? † ? : tanár. – A Bethlen Gábor-féle összeírásban (1614) főemberként szerepel Nyárádszentbenedeken. Mv.-en három évig viselt „senior officiumot” és innen indult Teleki Sándor támogatásával a Frizföldre, Franekerbe tanulni (1618). Irod.: Nyárádszentbenedek; Rózsa Mária: Iskolamestereink Franekerben (Nú., 1991. febr. 22.)
KOMÁROMI István, János Misi szerint
? † ? : senior. – Seniorként került Mv. -re a koll. -ba. A gyulafehérvári koll. seniorja, levéllell jött Mv. -re (1717), hogy befogadást kérjen a koll. számára, előzőleg ők, fogadták be a Sárospatakról kiűzött koll.-ot. Mv. –t alkalmasnak találta a száműzött iskola befogadására. Híradása nyomán az iskola városunkba költözött
KOMÁROMI János, belényesi, szántai
? † Csefalva (Sáros), Cselfalva 1711.: fejedelmi íródeák, naplóíró. – Teleki Mihály majd Thököly Imre titkára. Abaújszántói származású ref. kisnemes. A sárospataki iskolában tanult. I. Apaffy Mihály szolgálatába állt (1684–); erdélyi honosságot és Borbereken adományos birtoklevelet kapott (1687). Teleki Mihály titkára lett. Rész vett a zernyesti csatában (1690), ahol ura
KOMÁROMI Mihály
Kv., 1934., † Mv., 1986: orvos. – Apja harangozó Kv.-on az unitárius egyháznál. Kv.-on érettségizett. Mv.-en a MOGYI általános karán végzett (1959). Balavásár községben körzeti orvos, szülész-nőgyógyász alorvos, Kovásznán szakorvos. Áttelepült Németországba, ahol sikeres magánorvos. Szívinfarktusban halt meg. Hamvait a szülei sírjába temették Mv.-en a ref. temetőbe. Irod.: Kiss Cs.
KOMÁROMY Andor, koji
Kv., 1841. júl. 8., † ?: tanfelügyelő. – Vallás- és közoktatásügyi tiszteletbeli fogalmazóvá nevezték ki (1880), és Háromszékmegye kir. tankerület vezetője lett; áthelyezték Ugocsára (1886), majd Beregvármegyei tanfelügyelő lett (1888–); Mv. -re költözött nyugalomba vonulása uán (1891–). Hivatalos foglalkozásán kívűl a magyaro.-i biszonykánperekre vonatkozó levéltári adatok gyűjtésével foglalkozott. – F.
KOMÁROMY Ferenc, belényesi és borbereki
Mv., 1823. dec. 27., † Kv., 1896. júl. 3.: ügyvéd, író. – Testvérei: Anna (1830 – Iszló, 1883. júl. 15.); Borbála; István, felesége Györffy Karolina. – Középiskoláit Nagyenyeden kezdte és Mv.-en végezte, ahol a Királyi táblán jogi vizsgát tett (1844). Borbereken az apai birtokán gazdálkodni kezdett; Nagyenyeden a megyénél alkjegyző
KOMÁROMY Sándor; Komáromi
1877., † Debrecen., 1939. márc. 16: író, nyomdatulajdonos. – Mv.-en volt nyomdatulajdonos és újságíró. Az első vh. után Debrecenben telepedett le. – F. m.: Tükördarabok (Mv., 1905); Székely Almanach. Irod.: Időtár 3; Ökrös
KÖMÉNY Cajetan József, R. P.
Csíkkozmás, 1755., † Ákosfalva, 1810. febr. 26. A mv.-i ferences barátok egykori temploma alatt lévő kriptában nyugszik: ferences szerzetes. – Ákosfalván lelkész. Irod.: György: A ferencrendiek; Pantheon
KOMESZ György
? † ? : marosszentannai g. kat. tanító. – Az EMKE Gyertyánffy jutalmát kapta (1886), néptanítói jutalmat kapott(1888). –Irod.: Sándor
KŐMÍVES Márton, bazédi
? † ?: bazédi nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon.
KŐMÍVES NAGY Lajos, § Köműves Nagy Lajos, Luigi
Bp., 1886. aug. 16., † Kv., 1977. dec. 9.: újságíró, dramaturg, rendező. – Tessitóri Nóra előadó-művésznő férje. – A bp.-i Színi Akad. tanult (1903–07), egyetemi évei után évtizedeken át Kv.-on újságíró, az Újság, Kolozsvári Hírlap, Keleti Újság belső munkatársa (1907–40); rendszeresen dolgozott a Brassó Lapoknak, az Ellenzéknek és a Pásztortűznek.
KOMJÁTHY József; Komjáti József,
? † ? : mérnök, úszó, edző. – Tagja lett az MSE. -nek (1919). A labdarúgó szakosztálynak játékosa és intézője volt (1921–). Mint úszó bekapcsolódott az úszó szakosztály vezetésébe (1921) és lelkes szervező és edzői munkája következtében a 30-as években nagy fejlődésnek indut városunk úszósportja, állandóan 100- 150 úszója volt
KOMJÁTI Károly
Bp., 1896. márc. 8., † Bp., 1953. júl. 3.: zeneszerző. – Tanulmányait a bp.-i zeneakadémián végezte zongopra és zeneszerzlsi szakon (1911–15). Tanár Bp.-en, korrepetitor Berlinben, ahol később az Apolló kabaré igazgatója; Nagyváradon, Mv.-en, Kv.-on színházi karnagy (1927–30). Az új magyar zene híveként Bartók Béla mellett foglalt állást a mv.-i Székely
KOMJÁTI Nándor, Komjáthy Nándor
Csonkapapi, 1869., † ?: igazgató. – A Generala Biztosító Intézet mv.-i főügynökségének vezetője. Felsőkereskedelmi érettségit Bp.-en tett, azután a bp.-i Unio keményítőgyár tisztviselője lett, majd 13 évig amerikai biztosító intézetnél dolgozott, valamint a Standard és a Generala biztosító intézeteknél. Az utóbbi intézetnél elért eredményei révén a mv.-i főügynökség igazgatásával bizták
KOMJÁTSKI József
1903.? † Mv., 1943. jan., : kisebbségi vezető. Irod.: Gulyás; Magyar Nemzet (1943. jan. 8.).
KOMJÁTSZEGI Erzsébet, Péter Gézáné, Péter Erzsébet
? † Mv., 19 ? : tanítónő. – Mérnök férjét a háború végén (1944) Bp.-ről orosz fogságba hurcolták, ahol meghalt. Három gyermekével visszatért Mv. -re. Mv.-en tanított, kinevezték igazgatónak. Az iskolák államosítása után (1948) követelték, hogy mondjon le a vallása gyakorlásáról, de erről és gyermekei vallásos neveléséről nem volt hajlandó
KOMJÁTSZEGI Sándor
Kv., 1922. febr. 8., † 2019 : orvos. – Érettségizett szülővárosában az Unit. Koll.-ban (1941); az egyetemet Kv.-on, Bp.-en és Halleban folytatta s a BTE mv.-i orvostudományi karának első doktorai között végzett: summa cum laude-val (1947). Mv.-en Haranghy László mellett (1947–49), majd az Ideggyógyászati Klinikán Miskolczy Dezső mellett tanársegéd (1950–52).
KOMLÓSI Miksa
1854., † Mv., 1890. okt. 25. izr. temető : ügyvéd, dr. Apja Kluger Miksa. Testvérei: Kluger Juliska SCHwarz Adolfné; K. Jenny, Grosz Béláné; K. Lajos; K. József. Irod.: Gyászjelentő
KÖMŐCSY József; Kömöcsi
? † ?: dr., pénzügyi fogalmazó, m. k. pénzügyigazgató, tanácsos, közgazdasági író. – Az EMKE segesvári fiók választmányában mint titkár tevékenykedett (1886–). Dr., m. k. pénzügyiigazgatósági titkár, tanácsos, a mv.-i Székely Társaság alapítótagja, elnöke (1901. ápr. 9. –). Az iparos polgári egylet nevében megkoszorúzta a mv.-i Kossuth szobrot (1902. szept.
KÖMÖCSY Mária
? ?: óvónő Segesváron. – Az EMKE támogatta a segesvári óvoda felállítását (1888), amely részt vett a bp.-i Mária Dorottya Egyesület rendezte orsz. kiállításon, ahol kiállítói arany díszoklevéllel tüntették ki, az óvónő pedig a helyi közösségtől gyűjtés útján díszes arany-karperecben részesült. Irod.: Sándor
KOMOR Marcell
Pest, 1868. nov. 7., Sopronkeresztúr (Deutschkreutz), 1944. nov. 29.: építész. – Jakab Dezsővel közös építészirodát nyitott (1897–), mely az I. vh. végéig működött. Vállalkozásuk igen sikeresnek bizonyult: számos tervpályázatot nyertek, amelyek nagy részét meg is valósították. Bernády György polgármester megbízásából közösen Jakab Dezsővel tervezte, szecessziós stílusban, a mv.-i Városházát (1906–1908),
KOMPÓ Ilona, Kompó Istvánné, Szép Kompó Ilona
Csíkszereda, 1932. nov. 21 † Mv., 2003. aug. 9.: orvos. – Csíkszeredában végezte a líc.-ot , a MOGYE orvoskarán végzett. Mezőpanitban kezdte orvosi hivatását, Mv.-en aneszteziológus szakorvos. Irod.: MOGYE; [Nekrológ] (Nú., 2003. aug. 10.); Kiss–Péterffy–Péterffy
KOMPÓ István
Zsibó, 1920. márc. 31., † Mv., 2013.: orvos, nőgyógyász. – Az egyetemet Kv.-on végezte a Ferenc József TE (1945). Kv.-on gyakornok (1943–45); a mv.-i OGYI Szülészeti Nőgyógyászati Klinikáján tanársegéd (1945–48); szakorvos (1948–); tanársegéd (1948–63); szülész- nőgyógyász főorvos a szászrégeni Kórházban (1963–83). a Carit-San magánrendelő közkedvelt nőgyógyásza. Kongresszusokon vett részt. Több
KONCZ András, nagysolymosi, Koncz Kaunz Andreas (1874-ig)
Segesvár, 1808. márc. 10., † Székelyudvarhely, 1891. ápr. 1.: gyógyszerész. – Apja K. Dániel András segesvári mészáros (1781–1833), anyja Déli Katalin (1790–1851). Felesége: 1. Fronius Karolina, 7 gyermek anyja, Ármin (1855–1927. aug. 15.) fiúk gyógyszerész lett; Henrik (1858-Bp., 1918) altábornagy; 2. Nösner Mária, gyermekeik: Aurel (1864), Irma (1866). – Székelykeresztúron
KONCZ Árpád
Csíkszentmihály, 1898., † ?: bőrdíszműves és kereskedő. –Hajduböszörményben és Debrecenben végezte a középiskolát és Bp.-en az Iparművészeti Föiskolán a bőrdíszműves iparból tett mestervizsgát. Mv.-en nyitott üzletet (1925), ahol bőrdíszműárukat és utazási cikkeket árult. Az első vh.-ban az olasz fronton harcolt és mint hadapródőrmester szerelt le. A Mp tagja, minden hazafias
KONCZ Béla, §
? † ? : az MSE alapító tagja (1898). Irod.: Illyés; Nuridsány Tibor: 100 éve alakult meg a Mv.-i Sport Egylet – MSE (Nú., 1998. jan. 16)
KONCZ Boldizsár
? † ? : kuruc kapitány. – Harc nélkül meghódoltatta Mv. -t a kurucoknak (1704). A marosszéki kurucok elismerték széki főkapitánynak, de a szék időközben Rákóczi pártivá vált előljárósága megtagadta, rövid idő alatt ezredparancsnok lett. 110 személyt kitevő serege marosszéki jobbágyokból és zsellérekből állt. Irod.: Pál-Anal 2009
KONCZ Boldizsár, nagysolymosi
?. † ?: lófő. – A sófalvi sóbányák főkamarása Bethlen Gábor fejedelem idején. Felesége: Incse Erzsébet, gyermekeik: Mihály, János, András, István, Pál, Boldizsár és Tamás. – Fiaival együtt címeres adománylevelet kapott, és a nagysolymosi házára mentességet (1642. jún. 16.). Egyik unokája K. Boldizsár, unit. lelkész Dicsőszentmártonban. Irod.: Kénosi-Uzoni 1.; Péter
KONCZ Boldizsár, solymosi
1624† Kv., 1684. ápr. 16..: unit. pap, majd püspök. – K. Boldizsár és Incze Erzsébet fia. – Unit. lelkész Dicsőszentmártonban. Küküllő megyében esperesnek választották a kv.-i konzisztóriumon, majd püspök haláláig (1663–1684). Ádámoson választották meg püspöknek (1663. okt. 21.) Irod.: Kelemen Imre; Kelemen Lajos 1982; Kénosi-Uzoni 1.; Péter H. M. 2013;
KONCZ Domokos
? † ?: malomtulajdonos. – A Názna falusi Koncz Malom (alapították 1911) tulajdonosa. Az államosításkor Cheteleş Simion (1924) munkást bízták meg a napi egy vagon gabona megőrlésére képes malom vezetésével (1948. jún. 18.). Mivel veszteségesen termelt, leváltották és helyébe ideiglenesen Nemes János-t bízták meg az ügyintézéssel (1949. márc. 15.). Később,
KONCZ Ferenc
1916., † Mv., 1998. jún. 18.: ügyvéd. – Gyémántdiplomás jogász. – Mv-en ügyvéd. A securitate jelentése szerint nem volt alkalmazott (1951). Irod.: Bartos 2012; MMK
KONCZ Gábor, lőrincrévi és székelyvásárhelyi
? † ?: ?. – Teleki Mihály végrendeletét írta alá (1683), fia K. Gábor kuruc csapatvezér (1704). Irod.: Pálmay
KONCZ György, István, János
? † ? : tanító. – Székelyudvarhelyen subscribált (1733) és Mv.-en (1738). Tanított Gógánban (1744–46), Balavásáron (1747–62), Küküllőpócsfalván (1763–74). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 3.
KONCZ Gyula, Koncz Iuliu
Mezőszentmárton, 1901., † ? : főbíró és birtokos. – A gazdálkodást tanulta, önálló (1921–) Faragón, ugyanakkor a község főbírója. Katona volt a 11. huszárezredben. A securitate letartóztatta ellenséges magatartása miatt (Mv., 1955. márc. 28). Irod.: Bartos 2012; Székelyföld í. k.
KONCZ Henrik, nagysolymosi
Székelyudvarhely, 1858., † Bp., 1917. dec. 29.: altábornagy. – K. András és Fronius Karolina fia. Felesége: Burdács Irma. Leánya: Clarisse. – Tanult szülővárosában és Segesvárt, majd Nagyszebenben a kadétiskolában. Tanulmányait elvégezve vadászzászlóaljnál szolgált, ahol később főhadnagy lett és átment a honvédséghez; honvédezredes, honvédőrnagy, kinevezték a 22. honvéd gyalogezredhez századosnak Mv.
KONCZ Ilona
? † ?: tanár a Ref. Koll.-ban és utódiskoláiban (Rangheti, Bolyai Farkas Líc). Irod.: Skóla
KONCZ István
? † ? : bíró. – Kelementelke falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KONCZ István
? † ? : ref. lelkész. – Székelycsókában szolgált (1894–95). Irod.: Székelycsóka
KONCZ Istvánné, Túróczi Margit
1928., † Mv., 1990. aug. 6.: tanárnő. – [Nekrológ](Nú., 1990. aug. 9.)
KONCZ János
? † ?: polgármester. – Marosszentgyörgy polgármestere, aki a m. tannyelvű iskolát két tanteremmel bővíttette ki. Iskola igazgató akkor Gurza László volt (1951). Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala
KONCZ János
Ludas, 1921. ápr. 21.? † ?: fényképész. – Tagja az AAF és a mv. i Fotoklubbnak (1977–). Fotoriporter újságok munkatársa (–1989). A mv.-i Ifjusági Ház fényképészeti irányítója, valamint a Diafragma Fotóklubb elnöke. (1986–92). A Román Fotoművészek Szövetségének tagja (1988). Számos hazai és nemzetközi kiállításon vett részt, ahol kitüntetéseket kapott. –
KONCZ János, nagykendi
? † ?: nemes. – Kitünt már az iskolában, majd a kv.-i Kassay István mellett a kisebb kancellárián, jobbágyságából füldesúra, cikmártoni Darlaczi Ferenc felszabadította. I. Rákóczi György érdemeiért címeres nemességgel tüntette ki (1634. márc. 23.). Irod.: Sándor Imre
KONCZ János, nagysolymosi.
Dicsőszentmárton, 1880. okt. 13., † Csepel 1973: dr., községi főjegyző. – A szüleit 9 éves korában elvesztette. Felesége: Molnár Gizella – Elemi iskoláit Brassóban, Dicsőszentmártonban a középiskolát Kv.-on az Unitárius Főgimn.-ban (1900), a jogot Bp.-en és Kv.-on végezte, majd a bp.-i közigazgatási tanfolyamon jegyzői oklevelet szerzett (1904). Mocsonokon helyettesjegyző (1906–);
KONCZ József
? † ?: tanító. – Mv.-en subscribált (1721). Magyarkirályfalván tanított (1725). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
KONCZ József
Bözöd, 1856., † Nagyselyk., 1892. júl. 14.: tanító. – Tanulmányait szülőhelyén kezdte, Makkfalván folytatta, majd a mv.-i Ref. Koll. -ba ment (1867–74), ahol nagybátyja K. József tanár és író támogatásával tanult.; ezután Déván járt a tanítőképzőben háromévet, majd katona háromévig; tanítói vizsgát a zilahi képzőben tett és egy évig magánnevelő
KONCZ József, nagysolymosi
Bözöd, 1829. nov. 11., † Mv., 1906. márc. 3.: tanár, ref. lelkész, könyvtáros, történetíró. – Kisnemesi székely családból született, azonos nevű apját, korán elvesztette (†1836). Felesége: kibédi Péterffy Karolina (1837 †. Mv., 1923. febr. 23.) – Tanulását szülőfalujában kezdte, majd Makkfalván a br. Wesselényi Miklós által alapított (1835) nemzeti iskolában
KONCZ Lajos
Csíkszentmihály, 1844., † ? : tanár. – Családja nemességet kapott (1593). K. Ármin és Heissinger Klotild fia. – Tanulmányait Pápán végezte (1916), majd a kv.-i egyetemen mint természetrajz-földrajz tanár nyert oklevelet. Csíksomlyon kezdett tanítani (1920), majd Mv.-en a R. K. Tanítóképző és fiúlic.-ban pedagógiatanár, földrajz és természetrajzszakos tanár, mezőgazdaságtant is,
KONCZ Lázár
1801 dec. 17., † 1843. nov. 15.: tanár. – Pappá szentelték (1826. ápr. 11.). Káplán Csíksomlyón. Plébános Balánbányán (1826), Csíkszentléleken (1833), Gyímesbükkön (1836), Nagyernyén (1839–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
KONCZ Márton
1615., † Mv., 1648. jún.: nemes ember – Nagy Szabó Ferencnek a krónikaírónak volt a veje. Felesége Nagy Szabó Ferenc lánya Anna (1642. aug. 6. –) Pestisben meghaltak a gyermekei. Reverzálist állított ki arról, hogy a várban levő háza és öröksége után nemes létére is viseli a városi közterheket (1642).
KONCZ Márton
? † Rava, 1831.: unit. esperes. -Boldogasszonyfalváról (Fehér) hívták meg Ravába, ahol 31 évig szolgált (1801–31). Egyházi ügyvéd, közügyigazgató, jegyző s végül esperes lett. Vezetése alatt az eklézsia látványosan fejlődött. Szigorú, erélyes ember volt, aki a nagy erdőperben még híveivel is szembeszáll az igazság érdekében. Izsák Zsigmond kurátorral együtt (1804–7)
KONCZ Márton
Mv., 1911., † ?: kereskedő. – Tanulmányai elvégzése után, önálló kereskedő lett Székelyudvarhelyen (1939). A MP tagja, a magyar kultúra támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.
KONCZ Mihály, székelyvásárhelyi
? † ?: városi nemes. – A Mv.-en élő öt nemesi család egyike (1602). K. Boldizsár és Incse Erzsébet fia. Felesége: Kepe Kata († 1637). – Tamás testvérével együtt Básta feleskette Székelyvásárhelyen a császár hűségére (1594. aug. 10.), Barcsay Ákos fejedelem egyik kísérője a török fejedelemhez. Irod.: Documente privitoare la
KONCZ Miklós
Mv., 1921. dec. 17., † Medgyes, 1985. febr. 18. Mv.-en temették el a r. k. temetőben: orvos. – Mv.-en általános iskolát ill. gimnáziumot végzett (1928–39), orvosegyetemi hallgató Bp.-en (1941–44), Mv.-en a BTE mv.-i orvosi karának első doktorai sorában végzett (1945–47), cum laude (1947). Főorvosi vizsgát tett (1962). Radnóton orvos (1947–49),
KONCZ Miklósné; Vitus Ilona
Radnót, 1927. febr. 19. † ? : tanár. – Mv.-en érettségizett, az egyetemet kv.-on a BTE biológia-kémia szakán végezte (1950). Tanár Mv.-en a Bolyai Farkas Liceumban (1953–53); Medgyesen (1953–1982). Irod.: KKACs
KONCZ Pál
1772.?, † Ezsébetváros, 1830. jan. 6.: r. k. pap. – Kv.-on szentelték pappá. Káplán Székelyudvarhelyen (1793). Plébános Csíkmindszenten (1797), Drassóban (1798), Abosfalván (1802–09), Topánfalván (1809). Székesegyházi káplán Gyulafehérváron (1810), majd tanár nyugdíjazásáig (1819). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
KONCZ Pál, lőrincrévi
? † ?: városi nemes. – Koncz Boldizsár és Incse Erzsébet fia. – Többedmagával Székelyvásárhelyen, mint városi birák homogiális esküt tettek Bástának (1603. febr. 7.). Irod.: Pál-Antal 2009; Pálmay Péter H. M. 2013; SzOkl, 5; SzOkl Ús 4
KONCZ Sándor
Diósgyőr, 1913. jún. 25., † Sárospatak, 1983. márc. 29.: ref. lelkész, teol. tanár, levéltáros. – A sárospataki ref. teol akad. -n (1931–36), Glasgow-ban (1933–34, 1936–37), Berlinben folytatott teol. tanulmányokat (1937–38). A debreceni egy.-en teol. doktori oklevelet szerzett (1938). Konventi missziói lelkész Bp.-en (1938–). Mv.-en intézeti lelkész (1942–), a debreceni egy.
KONCZ Tamás, székelyvásárhelyi
? † ? : városi nemes. – Egyike az öt vásárhelyi nemes családnak (1602). Koncz Boldizsár és Incse Erzsébet fia. – Testvéreivel nyert nemességet Báthory Zsigmondtól (1594. aug. 10.). Többedmagával Székelyvásárhelyen, mint városi birák homogiális esküt tettek Bástának (1603. febr. 7.), Báthory Gábortól birtokaira adománylevelet kapott (1609. dec. 12.). Irod.:
KONCZ, lőrincrévi és székelyvásárhelyi; Kontz
a székely család szereplése 16., 17. sz. ismeretes. Eredetileg egy volt a család, csak később (1607 körül) válik el két részre. K. Pál és leszármozattai a lőrincrévi előnevet és K. Tamás a székely, illetve a marosvásárhelyi előnevet használták. Irod.: Pálmay.
KÖNCZEI Imre, háromszéki altorjai, Köntzei Imre
1763.? † Mv., 1799. aug. 7. A mv.-i Keresztelő Szent János-plébánia kriptájába temették: paptanár. – Paptanár a mv.-i r. k. tanodában a költészet tanára (1790–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Krón. Füz. (1939. 4/9); Máthé Éva: Beszédes sírfelíratok (Krónika, 2010. nov. 5–7.); Mv.-i Plébániatemplom kriptája; Puskás Attila – sírfeliratok; Szász- Barabás-Puskás
KONCZWALD Endre
? † ?: bíró, törvényszéki elnök. – A mv.-i törvényszék elnökének nevezték ki (1913). A IV Országos Patronag Kongresszus előkészítő bizottságának tagja (Kv., 1914). Repatriált Mo.-ra (1920). Irod.: A IV. Országos Patronage-Kongresszus iratai (Kv., 1914); Időtár 2 ; Időtár 3
KONDERTH, Ottilie
? † 1944 : óvonő. – A szászrégeni ovodában testvérével, Emma K. -tel volt az új ovoda vezetője (1897–1925). Egyszerre mentek nyugdíjba (1931) és öngyilkosok lettek az új rendszer bevezetésekor (1944). Irod.: Sächsisch-Regen
KONDRÁD
? † ? : r. k. pap. – A gledényi plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1332). Irod.: Léstyán – templomok
KONDRÁD
? † ?: r. k. pap. – Miklóstelke plébániatemplom papja és rektora (1353), elődje János volt. Irod.: Léstyán – templomok
KONDRÁD József
Mv., 1899., † ?: puskaműves és mechanikus. – Iskolái elvégzése után az ipari pályára lépett, önálló lett Mv.-en (1933). A MP tagja, az Építőipari Egylet végrehajtóbizottsági tagja volt. Az első vh.-ban a 32. gy. e. ben harcolt. Irod.: Székelyföld í. k.
KONDRAI Gerő
Mezőbánd, 1913 jún. 27., † Bp., 1994. okt. 24.: orvos, sebész, oszteológus. – A kv.-i Ferdinánd TE ált. orvosi okl. -t szerzett (1937). Nagyváradon a Megyei Kórház Sebészeti Osztályán alorvos (1937–1938), a debreceni Tisza István Tudományegyetem Klinikájának műtőnövendéke (1939–1940), a Kv.-i Ferenc József Tudoményegyetem Sebészeti Műtéttani Tanszék gyakornoka, egy. tanársegéde
KONDRAI József
1813? † Mv., 1849. júl. 28.: Felesége Duducz Anna. Leányuk: Rebeka (1847. ápr. 29. -?). Irod.: Puskás -Szász Á. R.
KONDRAI Márton
? † Mv., ?. Felesége: Duducz Rebeka. Fiúk: János (1848. máj. 27. – ?.). Irod.: Puskás -Szász Á. R.
KONDRÁTH Katalin, dr.
Mv., 1928., † Mv., 2003 nov. 25.: orvos. – Mv.-en középiskolás és az orvosi egyetem hallgatójaként végzett (1953). Körzeti orvos Csíkrákoson 2–3 évet, Mv.-en, körzeti főorvos. Ahelyi Vöröskereszt egészségügyi nevelési tevékenységét erősítette. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy ; Kiss Cs. M 4.
KONI, Miklós, Nicolaus
? † ? : szobrász. – Mv.-i, kiskora óta szobrásztehetség volt. Bécsben élt és dolgozott (19 éves korától). Államfők, politikusok, nagy hírű művészek tartoztak megrendelői közé. Megmintázta Fey kancellár, Clemens Kraus, a bécsi opera főzeneigazgatója, Pilsudszki marsall szobrát. Műterme volt Bécsben, Iro.-ban, Londonban, Párizsban, Svájcban és New Yorkban. Amerikába vándorolt
KÖNIG József, König Iosif
? † ?: cipész, politikus. – A MAT pártbizottságában a kulturális oszt. munkatársa (1955 k. –), a Pártkollégium tagja. Maros megyei pártbizottság bürójának tagja (1968–). Irod.: Aranykorszak; Bartos 2012; Bottoni 2008
KÖNIG Károly
Mv., 1874, † ? : fodrász, lapszerkesztő. –Részt vett az I. vh.-ban (1914–18) őrmesteri rangban. Mv.-en élt, iparának művésze volt, A fodrász iparosok kiképzése körül elévülhetetlen érdemeket szerzett. A szakma fejlesztése céljából illusztrált könyveket, folyóiratokat adott ki, tulajdonosa és szerkesztője a Fodrászok Lapja c. kéthetente megjelenő szaklapnak (1902–1903), majd új
KONNERT Fritz
? † ?: kereskedő, képviselő. – Segesvári kereskedő. A Román Parlamentben Kisküküllő vm.-i képviselője, a Német Párt tagja, a kereskedelmi kamarák átszervezésének módjához emelt szót a parlamentben, de más gazdasági kérdésekkel is foglalkozott (1929). Később a liberálisok oldalán egyedüli szenátora volt Kisküküllő vm. -nek a parlamentben (1937–). Irod.: Pană
KONNERT Mihály
? † ?: fényképész, rajztanár. – Műterme volt Szászrégenben; A bécsi kiállításon erdélyi népviseleteket ábrázoló fényképekkel szerepelt (1873). Irod.: Miklósi-Sikes
KONNERTH Artur
? † ?: dr, képviselő. – Maros megye és a város képviselője a román parlamentben (1931). – Irod. Időtár 3
KONNERTH Róbert
? † Szászrégen, ?: újságíró. – Mv.-en szerkesztette az első filatéliai újságot Bélyeg Gyűjtő Szemle –Revue de philatelie – Philatelische Rundschau – c. -mel (1912–15). A háború kitörése vetett véget a lapnak is, de a bélyeggyűtők tevékenységének is. Irod.: Regh. Cult. (10., 2010)
KONRÁD
? † ?: r. k. pap. – Kisszentlászló plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1332). Irod.: Léstyán – templomok 2.
KONRÁD
? † ?: r. k. pap. – Az alsóidecsi plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1333–35). Irod.: Léstyán – templomok 1.
KONRÁD
? † ?: r. k. pap. – Miklóstelke plébániatemplomának papja (1353), elődje János volt. Irod.: Léstyán – templomok 2.
KONRÁD Arthur
Mv., 1872. jún. 24. † Bp-, 1953. jún. 2.: M. kir. honvédezds., hadbiztos. – Felesége Faflik Gabriella. Esküvő Brassó 1902. nov. 26. Irod.: Gudenus
KONRÁD Géza Károly Ernő
Csíkszentmárton, 1932., † Karlsruhe Wört (Németo.), 1994.: gyógyszerészasszisztens. – K. Kálmán és Mórik Margit fia. Testvérei: Kálmán, Ilona, Márta. Felesége: Bartók Anna, gyógyszerésznő. Gyermekeik: Katalin Hajnal (1985–), Konrád László (1960). – Szülőfalujában, mad a csíkszeredai R. K. Főgimn.-ban tanult. Koncepciós perben letartóztatták, négy évre itélték (16 évétől húszévesen szabadult, úgy
KONRÁD Gyula
? † Németország ? : gyermekgyógyász. – Felesége: Szabadi Ilona. mv.-i., itt tanult a középiskolában és az OGYI-ban. – Orvos, német származású, Mv.-en végzett. Németo.-ban élt. Irod.: Genersich; Nagy L.
KONRÁD Ilona Franciska Rozália
Mv.,., 1874. okt. 10. † Graz, 1953. máj. 6.: Férje Wayda János, cs. k. ezredes. (esküvő Szeged 1898. máj. 6). Irod.: Gudenus
KONRÁD Ilona, Szabadi Ilona
1933., † Aschaffenburg (Németo.), 1999. jan. 2.: orvos. – Mv.-i szülők gyermeke. Elemi iskolát és az egyetemet is Mv.-en végezte (1952). Orvos a mv.-i Sanepidnél. Korán emigrált. Konrád Gyula német származású. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1999. jan. 4.); Nagy L.