KOCSIS Sámuel
Disznajó, 1911. aug. 4., † ? : ref. lelkész. – Érettségizett Mv.-en a Ref. Koll.-ban (1930), majd Kv.-on lelkészi oklevelet szerzett az Erdélyi Egyházkerület Teológiai Karán (1934). Lelkész volt Hosszúmezőn, Alsócsernátonban és a Csíkmegyei szorványban, Maksán, Szacsván, Maksán (1934–1982). Minden kulturális, szociális és hazafias egyesület vezetésében vezető szerepet játszott. Cikkei
KOCSIS Vilmos
? † ? : tanár. – A mv.-i a Rom. Kat. Gimnáziumban vezetett pedagógiai gyakorlatot (valamikor 1900–1940 k.). A Szent György téri / Constantin Romanu téri 4-es sz. állami m. tannyelvű elemi iskola igazgatója (1940–44, 1946–59); segéd-tanfelügyelő is (1948–49). Irod.: Mv.-i R. K. Okt.; R. k. okt. – 1; R.
KOCSIS, koronkai család
K. György, Mihály és Miklós (1703. jul. 20.) nemességük megerősítésében részesültek. K. Sándor számvevő, Elek tizedbértárnok, József aljegyző volt Felsőfejérvármegyében.; Sámuel (1793), Márton (1839) Tordán írták alá a kir. homágiumot Irod.: Kempelen; Kövendi Weress Sándor: Torda őscsaládai (Kv., 1891); Nagy Iván; Pálmay
KÓCZIÁNY László, §
Medgyes, 1920. nov. 10., † Mv., 1977. jan. 31.: irodalomtörténész. – Középiskolai tanulmányait Bp.-en, az egyetemet Pannonhalmán és Kv.-on végezte (1944–48). Tanár Csíksomlyón, Medgyesen, Székelykeresztúron; szerkesztő az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó mv.-i részlegénél (1955–); a Román Akadámia mv.-i fiókjánának, a Társadalomtudomámyi Kutató Központjának osztályvezetője, tudományos kutatója (1957–), ugyanakkor latin-magyar
KOCZKA György
Kv., 1921. okt. 30., † ?: orvos, szakíró. – Érettségizett Sepsiszentgyörgyön (1937), majd a kv.-i egyetem orvosi karán végzett (1944) ; doktori diplomáját Halle-ban szerzte (1945). A mv.-i OGYI –n tanársegédként kezdte pályáját., ugyanott főorvos, poliklinikai igazgató ; a sepsiszentgyörgyi Megyei Kórház belgyógyász osztályvezető főorvosa (1956–1984). Cikkei : Orvosi Szemle,
KODÁLY Zoltán
Kecskemét, 1882. dec. 16., † 1967. márc. 6.: zeneszerző. – Mv.-en már korán előadták I. vonósnégyesét (1910), majd a Waldbauer vonósnégyes játszott aegy vonósnégyesét (1926). Nagy Istvánt kinevezték tanárnak, a mv.-i tanítóképzőbe és elkezdte betanítani a Kodály-kórusműveket (1934–). Az első hangszeres Kodály-műveket Kozma Géza, Erkel Sára szolaltatta meg (1934), majd
KODÁRTSA György
? † ? : bíró. – Székelyuraly falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KODOLÁNYI (KOBULNICZKY) András
1892. máj. 18., † Szászrégen, 1947. jún. 17.: szakaszvezető. – a cs. és kir.-i 62. gyalogezredben, Kitüntetései: Kitüntetései: O1, O2, OB, Kcsk, SebÉ, MHEÉ, BHEÉ. Vitézé avatása 1942. dec. 6. Irod.: Berekméri–Nemes
KŐFARAGÓ György
? † ?: barát, ferences szerzetes. – Báthori István vajda a várbeli templom köré kőből és téglából falakat emeltetett, megerősített ötszögletű templomerőddé változtatta a kolostort és a templomot. A munkálatok vezetője volt, aki János barát építőiskolájához tartozott (1492–99). Irod.: Időtár 1
KOHA Klára
? † ?: Hangya tisztviselő Mv.-en. – A MSE titkára. aktív sportoló korában úszó versenyeken vett részt : mellúszásban országos ifjúsági bajnok 50 és 100 m.-en (1931–33) ; hátúszásban szenyor országos bajnok (1935–36), 100 m. -es mellúszásban Kv. bajnoka (1937–38) ; tagja volt az országos bajnok stafétának (1938–1939 ; 1940),
KOHA Róbert
1878? †1942: kertész. – Fia: ifj. Koha Róbert ”Öcsi”, kertész. Id. Koha Róbert testvére, Koha Ernő Károly (1881-?) m. kir.-i főkertész volt a mai szlovákiai Fenyőházán.
KOHÁN György
Magyarlápos (Máramaros), 1904., † ? : timármester. – Iskolái elvégzése után a tímármesterséget sajátította el Désen szabadult fel, majd önálló lett Mv.-en (1936–). Az Erdélyi Párt tagja volt, elismert szakember. A mv.-i Bőrgyár szakszervezetének égisze alá került az MTE sportegyesület Dermagant néven, ennek elnöke lett. Irod.: Székelyföld í. k.
KOHÉN György
? † ? : gyáros. – A mv.-i Dermagant bőrgyár társtulajdonosa. A gyárat államosították. – (Szabad Szó, 1948. júl. 3.)
KOHL István, §
Szászrégen, 1922. júl. 30., † Szászrégen, 1998. márc. 24.: ornitológus, muzeológus, preparátor. – Iskolai tanulmányait a szászrégeni német nyelvű ev. elemiben ill. az Ev. Gimnáziumban (1929–37) végezte. Mv.-en szűcsinas majd mestersegéd (1937–40), apja mellett kitanulta az állatpreparálást (1941–43). Katonai szolgálat (1943. okt. 4. – 1945. máj. 15.) és orosz fogságból
KOHLER Dániel
Segesvár, ? † Szászdálya, 1771. dec. 28.: lelkész. – Tanult Jénában (1752). Egyházi pályára lépett Segesváron (1756); lelkipásztor Szászdályán (–1771). Irod.: Szabó–Szögi
KOHLER Károly, §
Mv., 1906. okt. 15., † Mv., 1977. márc. 27.: mérnök. – K. Rudolf és Weiss Czeczillia fia. Felesége: Jakab Erzsébet, tanár. Leányuk: K Bálint Júlia Zsuzsanna (Mv., 1948. jún. 1. –), közgazdász. – Középiskolát a R. K. Főgimn.-ban végezte (1925.?), Mittveida (Németo.) egyetemén végzett villamosmérnöki szakot. (1928–31). a mv.-i közüzemek
KOHLER Károlyné, Jakab Erzsébet, K. Jakab Erzsébet
Petrila, 1911. máj. 16., † Mv., 1984. febr. 9.: tanár. – J. Lajos és Anna leánya, nagycsaládba született 6. gyermekként. Férje: Kohler Károly, mérnök (esküvő 1936). Leányuk: K Bálint Júlia Zsuzsanna. – A szüleivel Szebenbe költöztek és az elemi iskolát németül az Orsolya rendi zárdában végezte (1918–26). Korán kezdett dolgozni
KOHLER Rudolf, Kohler Rezső
Bécs, ? † Mv., 1947.: üzemvezető. – Felesége: Weiss Czeczillia. Gyermekeik: Richard († Brassó, 1937), faipari-űzem igazgató; Gusztáv († 1914–15 a frontonton); Kálmán, rádiótechnikus és az Aug. 23. Bútórgyár főgépésze; Júlia Herzel Istvánné († Auschwitz, 1944); Károly, villamosmérnök. – A Ganz MÁVAG alkalmazottja volt Bernády György kérésére jött Mv. -re
KOHN Árpád
? † ? : fürdőtulajdonos. – Mv.-i fürdőtulajdonos. Részt vett a Mv.-en megszervezett felkélésben (1919. márc., ápr.). Irod.: Gottfried–Nagy
KOHN Dávid, §
1885., † ?: nyomdatulajdonos. – Az I. vh.-ban az 50. gy. ezredben harcolt (1916–1918. nov.). Mv.-i nyomdájában készült a Reggeli Újság (1931–43). A mv.-i Poalei Cedec egyesület elnöke (1930–40). Mv.-ről deportálták a feleségével (1894) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: M. hadviselt zsidók; Mv. zsidóság; Ökrös (
KOHN Gyula
Héjjasfalva, 1902., † ?: fakereskedő. – Tanulmányait mv.-en végezte és önálló fakereskedő lett (1927). Minden m. hazafias és kulturális ügynek támogatója volt. Mv.-ről deportálták a feleségével (1906) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidóság; Székelyföld í. k.
KOHN Henrick
1879., † ?: főtitkár. – Bevonult a mv.-i 67. gy. ezredhez (1916. nov. – 18. nov.), az orosz harctéren volt számvívő őrmester. A mv.-i Statusqvo zsidó hitközség főtitkára (1918–44). Mv.-ről deportálták feleségével (1883–) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: Időtár 3; M. hadviselt zsidók; Mv. zsidósága
KOHN Iszachar Beer
? † ?: rabbi. – Erdőszetgyörgyi rabbi, aki ideiglesen Mv. rabbija is volt (20. sz.). A rabbinikus irodalom művelője. – F. m.: Binat Iszaher (Iszaher értelme); Jearot Dvas (Mézek erdeje), Sav lachem maskimét kum (Céltalan koránkelők). Irod.: Mv. zsidósága
KOHN Iszráel, §
? † ?: zsidó aktivista. – A mv.-i Agudat Jiszrael szervezője és vezére (1930–40 k.). Irod.: Mv. zsidósága
KOHN Jenő, §
? † ?: kereskedő, hitközségi elnök. –Az Izraelita ortodox hitközség elnöke, három hitközségi tag elűzte botokkal az izraelita imaházból, elvették a kulcsokat, bezárták a templomot, lefoglalták a pénztárt és az iratokat (1910). Feljelentést tett ellenük. Szeptemberben újabb verekedés volt. A vitát az váltotta ki Weiss Ferdinand híveivel, hogy a vezetőségi
KOHN Márton, §
1894., † ?: pezsgőgyáros, bornagykereskedő. – Bevonult a mv.-i 62. gy. ezredhez (1914. aug. – 18. márc.), az orosz és olasz harctéren teljesített arcvonalszolgálatot, tizedes. Megsebesült, hadirokkant volt. Kitüntetése: Károly cs. k. ig. a. Mv.-en főtéren volt háza. Rt. igazgató. Ki akarták utasítani a román hatóságok Vásárhelyről (1920) de utóbb
KOHN Mártonné, §
1898., † ?: egyletelnök. – A Mv.-i Wizo zsidó nőegylet elnöke (1930 k.). Mv.-ről deportálták férjével (1894–) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. Zsidósága
KOHN Mór
Margitta, 1874. † ? : pálinka- és szeszkereskedő Mv.-en. – Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett, önálló lett (1901); szeszkereskedő lett Mv.-en (1914). Részt vett az I. világháborúban a 62. gy. ezredben; a MP tagja. Irod.: Székelyföld í. k.
KOHN Samu, § Kohn Sámuel
Marossárpatak, 1885., † ?: gondnok. – Szászszentivánban malomtulajdonos volt (1926). A mv.-i zsidó ortodox hitközség gondnoka (1926–44). Irod.: Mv. zsidósága; Pană
KOHN Simon
? † ?: kereskedő. – Mv.-en szesz- és bőrkereskedő volt. Az I. vh.-ban a távíróezredben gyalogos (1914. aug. – 18. nov.), az olasz harctéren teljesített arcvonalszolgálatot. Kitüntetései: Károly cs. k. ig. a. Irod.: M. hadviselt zsidók
KOJNOK Tamás
? † ? : görgényszentimrei erdészeti tisztviselő. Irod.: Bedő Albert: A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása (Bp., 1896)
KÖKÉNYESI Renold
? † ?: birtokos. – Az erdélyi püspökségre hagyta mezőbányicai birtokát (1315), de a haszonélvezeti jogát fenntartotta haláláig. Irod.: Léstyán – templomok 1.
KÖKÉNYES-RADNÓT nemzetség
Teke vidékén már 1228 táján birtokos volt. Lehet hogy Radnótfáját e nemzetség egyik tagja alapította, de lehet az is hogy a falut éppen e nemzetség Radnót nevű tagja telepítette (1310 táján). A község nevének előtagja telepítője nevét viseli. Irod.: Kelemen Lajos 2009
KÖKÖSI György
? † 1793.: unit. pap. – Szolgált Hévízen (1646), szenior Sárdi István mellett, Désfalván volt unit. mester (1646). Kutyfalváról áthelyezték Nagyteremibe (1674), konzisztórium (1674) a teremi templom számára támogatást adott. Esperes volt. Irod.: Kénosi-Uzoni 2.
KÖKÖSI JAPSI Mihály
? † ?: unit. pap. – A kv.-i unit. iskola főnöke (1635. máj. 24. -dec. 3.), iskolaigazgató Kissároson (1643. jan.), feltehető, hogy a tordai iskola igazgatója (1635–61-ig vagy 1671-ig). Irod.: Kénosi-Uzoni 1.
KÖKÖSSI János
? † ?: tanító. – Nyárádszentlászlón tanító (1646–53). Irod.: Nyárádszentlászló
KOLB, Joseph Maximilian
? † ? : képzőművész, grafikus. – Acélmetszeteket készített mv.-i barokk-, minorita templomokról és zárdáról Ludwig Rohrbock rajzai nyomán (19. sz.). Irod.: Millenniumi kiáll. Lehet, hogy nem is a miénk!
KOLBERT János
Pilsen, 1890., † ?: mérnök. – Apja gyáros volt. Pilsenben érettségizett, a műegyetemet Prágában végezte (1918). A mérnöki diploma elnyerése után a Teudloff Dittrich gépgyárban mint mérnök működött, majd a Zaehlerheitzung ubd Brückenbau cégnél dolgozott. A mv.-i Transsylvania Armatura és Gépgyár Rt (1920–) ügyvezető igazgatója. Az Ugir fiókjának ig. tagja,
KOLCSÁR Renáte
1963, † Svédország, 2007. jan. 8 : tanárnő, fotoművész. – Erdélyi fizikus, gyergyóremetei, mv.-i tanárnő, svéd állampolgár, fotóművész. Egyetemet végzett, de nem kapott itthon képességeinek megfelelő munkát. A fénykép albuma halála után jelent meg. – F. m.: Fénytől fényig ahogy jr. Renate Kolcsár látta (Mv., 2008). F. kiáll.: Vándokiállítása Mv.-en
KOLCSÁR Sándor
Olthévíz, 1926. máj. 26., † ?: unitárius lelkész. – Felesége: Káli Nagy Magda, tanítónő. Gyermekeik: Magda, Sándor, Csilla-Ildikó. – A ref. elemi iskolát (1933–37) és a r. k. főgimnáziumot Brassóban (1937–45), a Protestáns Teológia Intézet unitárius karát Kv.-on végezte (1945–49). Kv.-on szentelték fel (1955). Szolgált Szabédon (1949–69), Mv.-en lelkész nyugdíjazásáig
KÖLER, Daniel
Segesvár, ? † Homoródbene, 1761, jan. 22.: lelkész. – Tanult Wittenbergben (1717). Segesváron kezdte egyházi pályáját (1719) ; lelkipásztor Rádoson (1731), Homoródbenén (1750–61). Irod.: Szabó–Szögi
KOLESZÁR Lajos
Kv., 1856. júl. 26., † Bp., 1939. dec. 7.: tanító, tanár, iskolaigazgató. – A középiskolát szülővárosában végezte : ref. gimn. és tanítóképző; Bp.-en a Pedagogiumban tanult tovább (1874–), majd Kv.-on az egyetemen matem. természettudományokat hallgatott és tanári oklevelet (1879).; a Bánffyhunyadra nevezték ki (1877–), ahol községi óvodát, iparos- és tanonciskolát
KOLIN István
Kv., 1859. jún. 14., † 1929. márc. 3.: r. k. pap. – Kv.-on és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1883. júl. 16.). Káplán Gyergyóalfaluban, Csíkszeredában, Nagykászonban, Csíktusnádon (1887). Plébános Csíkszentléleken, Mezősámsondon (1890–99), Kolozsmonostoron (1899). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
KOLIN István
? † ?: mezősámsondi. Irod.: A Szentistván Társulat tagjainak névsora (Bp., 1898)
KOLLÁR György; Kollár Henrik György
Magyarrégen, 1921 † ?: vegyészmérnök. – A II. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1942–1945), szovjet hadifogságban volt (1945–1947), a BME-n vegyészmérnöki okl. -t szerzett (1951), doktorált (1960); a kémiai tudományok kandidádusa (1959). A Vasipari Kutató Int. Tud. Segédmunkatársa (1951), a BME Vegyészmérnöki Kar Szervetlen Kémiai Tanszék tanársegéde (1951–1959), egyetemi adjunktusa (1959–1974), tudományos
KOLLER József
? † ?: jezsuita provincialis. – Báró Bunyitay József erdélyi püspök utasítására felállította az egyháztanácsot a konzisztoriumot Mv.-en (1762). Irod.: Pál-Antal 2009
KOLLER Richard
? † ?: mérnökhallgató. – A műegyetem hallgatója, hadapród a 62. ezredben, megsebesült. Irod.: Mv. és a háború 2.
KÖLLEY Ernő, Köhler (1936-ig)
Segesvár, 1888. ápr. 10. † Baden-Baden, 1971. ápr. 2.: nemes, vezérőrnagy. – K. Ottó gazdatiszt és Hammer Janka fia. – A bécsújhelyi cs. kir. kat. akad. –án tanult (1906–1909). Hahadnagy (1909. okt. 18.), főhadnagy (1914. máj. 1.), százados (1917. febr. 1.), őrnagy (1926. máj. 1.), alezredes (1931. nov. 1.), ezredes
KÖLLŐ Antal P. Bonifác
? † ?: r. k. pap, – Ferences szerzetespap lett a nyárádselyei plébános (1957–66), kijavítatta a templomot és a plébániát, az egyházi épületeket villamosítatta. A temesvári egyházmegyébe távozott (1966). Irod.: Maros-küküllői főesp.
KÖLLŐ Béla, §
Gyergyószentmiklós, 1929., † Kv., 1985. jan. 8.: színész. – A mv.-i Székely Színház tagja volt (1948–49). Déry Tibor darabjában lépett a színpadra először (1947), majd a Bot csinálta doktorban aratott sikert (1948). Beiratkozott a kv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetbe (1949–53), mint kész színész Nagybányán mutatkozott be. A szatmári színház tagja
KÖLLŐ Ignác
Gyergyócsomafalva, 1859. febr. 8., † Veszprém, 1942. márc. 11.: törvényszéki bíró, alispán. – K. Ignácz lófőszékely (primipilus) földbirtokos, 48-as honvédhuszár, községi bíró, gyógyszerész (1825 -Gyergyócsomafalva, 1919. júl. 13.) és Székely Erzsébet fia. Köllő Miklós szobrász unokatestvére. – Középiskoláit Mv.-en, Csíksomlyón, Kv. -t, a jogi tanfolyamot szintén Kv.-on végezte (1884); Egy
KÖLLŐ Miklós, §
Gyergyócsomafalva, 1861 dec. 23., † Bp., 1900. szept. 17.: szobrász. – A hosszúfalusi faragászati iskola elvégzése után tanulmányait, a szülőföld anyagi támogatásával, a müncheni Akadémián, majd Bp.-en végezte. Munkatársként Huszár Adolf és Zala György vállalkozásait segítette, részt vett az aradi Szabadság-szobor, a budai Honvéd-szobor, az Országháza, a budai Kir. Palota,
KÖLLŐ Pál, gyergyócsomafalvi
Mv., 1919. ápr. 21. † ? : huszárhadnagy. – A Ludovika Akad. elvégzése után hadnagyként Szentesre a 2. huszárezredhez helyezték (1942. dec. 6. –). A köv. évben a 2. /I. huszároszt. Nehézfegyver századának szakaszparancsnoka (1943. jan. 10. – ápr.), majd a hadszintérre vezényelték. Szabadkán aknavető tanfolyamon (1943. nov. – 44.
KOLONICS István, Kolonits István
Szabadka, 1826. aug. 16., † 1892. nov. 30.: orgonaépítő. – Kolonits Sándor és Merkovits Teréz fia. – Bárány Lajos székesfehérvári orgonaépítő segédje (1846–). Nagyenyeden épített orgonát (1854). Cserefalván a ref. templom – ma is létező – orgonáját készítette, Zoltán Sámuel lelkész szolgálata idejében (1866), az első orgonista Debreczeni Áron volt.
KÖLÖNTE Zsolt, §
Medgyes, 1937. szept. 7., † Münster, 1985. nov. 9.: építészmérnök, belsőépítész, díszlettervező, grafikus. – Buk.-ben végezte a főiskolát (1967). Díszlettervező Mv.-en, Harag György rendező munkatársa volt a Mv.-i Nemzeti Színházban (1968–73). Kiállításokon vett részt Mv.-en, Buk.-ben (1967). A 60-as években készült plakátjai jelentősen hozzájárultak a romániai alkalmazott grafika újszerűvé válásához.
KOLOSI András, mezőmadarasi
? † ? : marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon.
KOLOSI János
? † Kibéd, 1787.: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1733). Marburgban peregrinált (1741). Haranglábon (1743–49), Koronkán (1750–), Mezőmadarason (1758–61), Székelykakasdon (1761–63), Kibéden szolgált (1769–87). A marosszéki egyházmegye esperese haláláig (1760–). – F. m.: Tanítás. Az eláválasztásról és meg-vetésről. (Kv., 1761). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.; Székelykakasd
KOLOSI János, Kolossy János, Kolosy János
Mezőmadaras, 1808. jan. 1., † Alvinc, 1873. v. 1872. dec. 12..: r. k. pap. – Pappá szentelték (1831. jún. 5.). Káplán Mv.-en (1831), tanár Székelyudvarhelyen (1832). Plébános Székelyszenttamáson (1834), Kerelőszentpálon (1837). Küküllő megyei táblabíró (1846). Bekapcsolódott a forradalmi harcokba, megszervezte a Küküllői ispánságban a nemzeti gárdát (1848. ápr. 25.), amelynek
KOLOSSY István, mezőmadarasi
Mezősályi, 1818, † ?: testőr, százados. – A testőrségben szolgált (1840–1845), majd az 1. székely határőrezredben tiszti rangot szerzett. Századosi rangban részt vett az 1848/49-es szabdságharcban, a fegyverletétel után Töröko. -ba menekült, Viddinből hazatérve halálra, majd 16 év várfogságra ítélték., de rövid idő után kegyelmet kapott. Irod.: MTN
KOLOSSY mezőmadarasi család
Erdélyi család, melyből István 1846-ban cs. kir. határezredbeli hadnagy. Irod.: Nagy Iván
KOLOSVÁRI család
Erdélyi család, mely néven Kolosvári Bálint a németországi akadémiákon tanult, Wittenbergben Melanchton Fülöp hallgatója volt; 1555-ben Torda város ref. lelkésze. Kolosvári János deák (litteratus) 1610-ben Báthori Gábor fejedelemsége korában élt., előbb fiscalis director. Kolosvári Pál orvos és kolosvári tanár s lelkész, a belga akademiákon tanult, meghalt 1720-ban. őt tartatják azon
KOLOSVÁRI Dániel
? † ?: esküdt polgár, jegyző. – a Mv.-i esküdt közönség tagja (1699), jegyző. Irod.: Pál-Antal 2006
KOLOSVÁRI István
? † ?: tanító. – Nyárádszentsimonban tanítómester (1693–1694), Nyárádtőn (1695–1701). Irod.: Imreh Barna
KOLOSVÁRI Mihály
? † ?: tanító. – Tanított Dányánban (1677–78). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.
KOLOSVÁRI SZŐTS Dániel
? † ?: városi jegyző, senator, főbíró. – Városi tanácsos, szenátor (1699), német párti volt, a tanács által felbíztatott polgárok széthányták házát és szőlőjét (1699); Mv.-en városi főbíró (1718–31). Népszerű ember hirében állott és különösen a ref. egyház és koll. érdekében sokat tett. A Vártemplomi szentély keleti végébe fából készült
KOLOSVÁRY József
Nagyszalonta, 1889, † ?: : gyógyszerész. – Apja gimn.-i tanár. Középiskoláit Mezőtúron és Bp.-en, gyógyszerész egyetemet Bp.-en végzett (1912. jún. 15.). Gyergyószentmiklóson volt gyógyszerész, Mv.-en a Hints Zoltánnal társtulajdonosa az Arany Szarvas Gyógyszertárnak (1925–26–), innen kilépve az Örangyal gyógyszertár kezelője (1926), tulajdonosa (1926–36. nov.). Élénk társadalmi tevékenységet folytatott. A MP.
KOLOSVÁRY Sándor, Kolossvári, Kolozsvári
Lukafalva, 1840. jún. 23., † Bp., 1922. aug. 7.: jogász, egyetemi tanár. – Apja kolozsvári K. Lajos (1812–1898) földbirtokos. Gyermekei: Ilona dr. Csató Kálmánné; Margit, dr Borcsa Mihályné; Bálint; Sándor, Antal. – Irni, olvasni a lukafalvi elemi iskolában tanult Gergely Sámuel ref. felekezeti kántortanítótól, majd szülei beadták a Mv.-i ref.
KOLOSY Antal, mezőmadarasi
Mezőkövesd, 1821. febr. 12., † Károlyfehérvár / Gyulafehérvár, 1886. márc. 12.: prépost-kanonok. – Bp.-en végezte a teológiát (1846). Kv.-on káplán (1846–); Nagyszebenben tanár, Vízaknai plébános (1848–49); Gyulafehérváron teológiai, majd gimn.-i tanár (1851–); püspöki titkár, irodaigazgató, pápai titkos kamarás (1854), a szebeni Teréz árvaház igazgatója (1868–73); gyulafehérvári városi plébános, székesegyházi kanonok
KOLOSY György, mezőmadarasi
1824, † Bp, Buda az Újépületben, 1850. jan. 23: Pesten bölcsészhallgató volt az 1848/49-es forradalom kitörésekor és részt vett a harcokban. Kötél általi halálra itélték (1850. jan. 18.) és kivégezték. Irod.: Pálmay
KOLOSY János ; Kolo’si
? † ? : ref. lelkész Madarason, és a marosszéki egyházmegye esperese (1760–1787). – F. m.: Tanítás. Az eláválasztásról és meg-vetésről. (Kv., 1761). Irod.: Szinnyei; Zoványi
KOLOSY, mezőmadarasi; Kolossy, Kolozsi
a család Csikszentgyörgyről származik, a Marosszéken telepedett le az egyik ág (1614 körül). A családból K. Gergely lustrált (1614), K. András nemeslevelet nyert II. Rákóczi Györgytől (1655). K. István cs. kir. határezredbeli birtokos (1846) és K. Sámuel birtokos Mikefalván. Irod.: Nagy Iván; Pálmay
KOLOZSI Mária
1936., † Mv., 2003. nov. 9.: orvos. – Férje Gross Frigyes urológus. – Mv.-en végezte az orvosi egyetemet (1961). Csíkszeredában körzeti gyermekgyógyász főorvos. Mv.-en éltek halálukig. Irod.: Kiss-P. – P
KOLOZSVÁRI ARCHIZEWSKI Zsigmond
? † ?: unit. lelkész Szökefalván (1778–89); (1794–96). Irod.: Kelemen Imre; Nagy László
KOLOZSVÁRI Árpád
? † ?: ref. lelkész. – Marosugrán szolgálata idejében épült fel az új, tornyos ref. templom (1886 – 1902), mv.-i mesterrel orgonát építtetett a karzatra (1892. dec. 21). Irod.: Ogra
KOLOZSVÁRI István
? † ? : ref. lelkész. – Bözödön – F. m.: Halotti beszéd széki gr. Teleki Mária, gr. Teleki Lászlóné felett, 1800. aug. 31 (Báthori Gáborral; Pest, 1801). Irod.: Halotti beszédek
KOLOZSVÁRI János
? † ?: tanító. – Nyárádszentlászlón tanító (1676). Irod.: Nyárádszentlászló
KOLOZSVÁRI János, Ioan
Mezőszentmárton, 1919. máj. 14., † Marosludas, 1989. dec. 15., : politikus, polgármester. – Egy ideig Nagysármáson dolgozott, azután pártvonalon töltött be különböző funkciókat, mint: Ludas város Néptanácsa VB-nak elnöke, majd a város polgármestere (1961- 1967). Polgármestersége ideje alatt a autótelep létesült a városban, beindult a közszállítás (1961); felépült és átadták
KOLOZSVÁRI József
? † ?: ref. lelkész. – Berekeresztúron lelkész, Nyárádmagyaróson működött mint beszolgáló lelkész (1919). Irod.: Nyárádmagyarós leánydombjai
KOLOZSVÁRI Károly
1836.? † Marosugra, 1894. dec. 12.: ref. lelkész. – K. Sámuel és Végh Eszter fia. Testvérei: K. József; K Polixénia, Albisi Sámuelné. Felesége: Oroszlán Lidia. Gyermekeik: K. Sándor, József, Anna, Róza, Ilona. Irod.: Gyászjelentő.
KOLOZSVÁRI LITTERÁTTI Gábor
? † ?: földbirtokos. – Csejden, Székesen és Szentgyörgyön részbírtokai voltak (1878–), amiket Báthory Kristóftól kapott adományba. A botházi birtokaiért Tófalván egy ház jobbágyot és 150 forintot (1582) kapott botházi Bodoni Gergelytől. Csejdi jószágaiért cserébe Vuketievichtől a tófalvi praediumát (1583). Irod.: Csejd –Tófalva
KOLOZSVÁRI PUSKÁS Sándor, Puskás Sándor
Kv., 1928. jún. 18., † Mv., 2020. máj. 31.: szobrász, ötvösművész. –P. Szilárd és Eleonóra fia. Felesége: Vera táncosnő (1975). Leányuk: Noémi (1979). – Kv.-on végzett a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán (1953). A Romániai Képzőművész Szövetség tagja (1954). A Magyar Képzőművész Szövetség tagja (1992). Szobrait kőbe, fémbe, fába, vasba, terrakottba
KOLOZSVÁRY István, széki
1874., † Kv., 1914. jan. 5. Maroscspón temették: számvizsgáló. – Felesége alsócsernátoni Végh Ilus. – M. kir. számvizsgáló Mv.-en. Irod.: Gyászjelentő
KOLOZSVÁRY József
Berekeresztúr, 1904. máj. 9., † Berekeresztúr, 1944. jan. 21.: tisztviselő, író. – Tanulmányait Mv.-en a kereskedelmi középiskolában végezte (1923). A kv.-i Ellenzék kiadóhivatalának tisztviselője (–1927), majd a bekecsalji ref. egyházmegye esperesi hivatalának titkára. Elbeszélései, novellái, színdarabjai, erdélyi lapokban jelentek meg (1929–): a Harangszó, Új Cimbora munkatársa. Írásaiban a paraszti sors
KOLOZSVÁRY József
Mv., 1925., † Mv., 1947. nov. 14.: asztalos. – A MNSz marostordamegyei szervezetének megyei ifjúsági vezetője. A II. vh.-ban a Tudor Vladimiresecu-hadosztály önkéntese, majd a RKP és az KISz végül a MNSZ keretében dolgozott. Buk.-ben a Maniu gárdisták megverték (1945), halála is ennek következménye. Irod.: [Nekrológ] (Szabad Szó, 1947, nov.
KOLOZSVÁRY József,
Nagyszalonta, 1889., † ?: mv.-i gyógyszerész. –Apja gimnáziumi tanár. Középiskoláit Mezőtúron és Bp.-en, gyógyszerész egyetemet Bp.-en végzett (1912). Eleinte Gyergyószentmiklóson gyógyszertárat bérelt, majd Mv.-en az Őrangyal elnevezésű gyógyszertár tulajdonosa lett (1826–). Élénk társadalmi tevékenységet folytatott. A MP. Az orsz. Gyógyszerészegyesület, azon kivül több társadalmi és kulturális egyesület tagja volt. Bel-
KOLOZSVÁRY József, Kolozsvári
Maroscsapó, 1873. aug. 6., † ?? : ref. esperes. – Tanulmányait Mv.-en és Kv.-on végezte, pappá szentelték (1901). Berekeresztúron működött több mint négy évtizeden keresztűl, egyházmegyei számvevő tíz éven át és esperes a bekecsalji egyházmegyében (1920-sé évek). A Hangya elnöke, egyházmegyei számvevő, és előljárósági tagja volt a mv.-i Ref. Koll.
KOLOZSVÁRY Mihály
Bilak, 1875 † ? : kereskedő Mv.-en. – Tényleges katonai szolgálatra a 22. h. gy. ezredhez vonult be (1896). Részt vett az első vh.-ban (1914–19), az orosz fronton harcolt, román fogságba került. Főhadnagyi rangban szerelt le kitüntetésekkel. Irod.: Erdélyi ezredek
KÖLSCH Márton
? † ?: segesvári. – Vitázott : « De hydrope praes. Jo. Fridelio D. M. Posino hungaro « (Vittenberg, 1668) Ugyanannak elnöklete alatt « De pleuritide « (Vittenberg, 1668). Irod.: Czvittinger; Kiss-Kálmán-Bierbrunner; RMK
KOLTHAY Ferenc, Schreiben, vitéz
Komárom, 1891. nov. 9., † Várvölgy, 1955. okt. 10.: altábornagy, városparancsok. – Tábornok (1940. júl. 1. –), kinevezték városparancsnoknak és az újonnan alakult mv.-i 27. székely gyalogdandár, majd könnyű hadosztály parancsnokává (1940. nov. 15. –), altábornaggyá léptették elő (1942. nov. 1. –), nyugdíjba vonult (1943. febr. 1.). Irod.: Berekméri: mv.-i